Petőfi Népe, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-01 / 258. szám
3 1978. november 1. • PETŐFI Ni.P KISKÖRÖS VÁROS ÉS JÁRÁS: Az ifjúsági törvény végrehajtása A Báes-Kiskun megyei Ta- nács Ifjúsági Bizottsága a napokban tartott ülésén végére ért egy munkafolyamatnak, amelynek során a megye összes városában és járásában megvizsgálták az ifjúsági törvény végrehajtását; utolsóként a Kiskőrös •városi és járási helyzetről tájékozódtak. Az ifjúsági bizottság a beterjesztett beszámolók alapján megállapította, hogy mind a városban, mind pedig a járásban a mindennapi tevékenység szerves részévé vált az ifjúsággal való törődés, munkájának, szabad idejének, kul- túrálódásának, művelődésének figyelemmel kísérése; közéleti tevékenységének, politikai készségének erősítése. Mindeközben a fiatalok egyre eredményesebben vesznek részt a gazdasági építőmunkában, úgy, hogy ehhez mind több feltétel megteremtődik. Az általános fogalmazást természetesen mélyreható elemzés tette lehetővé. Ennek során a testület nemcsak a társadalmi-gazdasági körülményeket vette górcső alá, hanem ezek közvetlen hatását is. A városra és a járásra egyaránt a mezőgazdaság jellemző, ezen belül is külön érdekesség a szakszövetkezeti gazdálkodás, harmadsorban pedig az, hogy a megyei átlagnál jóval kevesebb a fiatalok száma. A járásban például 18 ezer a 30 éven aluliak száma, de közülük csak hétezer- ötszázán dolgoznak, mivel a többiek még tanulók. Kiskőrös tizenhat és fél ezres lakosságából a 30 éven aluliak közül 3169-en állnak munkaviszonyban — a dolgozóknak majdnem a felét teszik ki. Ha az oktatás-nevelés tárgyi és személyi feltételeit vizsgáljuk, kedvező képet kapunk, bár az ellentmondások szembe- betűnőek. Amíg ugyanis magas színvonalú munka folyik az óvodákban, amelyek bár túlzsúfoltak, de korszerű eszközökkel ellátottak, korántsem tekinthető megoldottnak az általános iskolai oktatás helyzete. Az 1975—76-os tanévben például 220 százalékos „kihasználtsággal” dolgoztak, s azóta sem javultak sokat a körülmények (igénybe vették a művelődési ház egyes helyiségeit is). Mindenképpen egyike a legsürgetőbb feladatoknak óvodák és iskolák építése Kiskőrösön, hiszen a VI. ötéves tervidőszak kezdetére több mint kétezer általános iskolással kell számolniuk. A középiskolai oktatás lényegesen jobb körülmények között folyik. A szakmunkásképzés dicsérendő eredményekkel büszkélkedhetik, s ezt akár a tanulók száma is bizonyítja. 1975-ben 365, az idén pedig több mint nyolcszáz diákjuk volt. Figyelembe veszik a helyi és a környező üzemek igényeit is, a például nagy számban képeznek ki műszerészeket az IGV-nek. [óbb helyzetben van a járás, ** ahol a legkisebbek számára egész sor terven felüli óvodát építettek — nagyszabású társadalmi munkával, illetve a kas- kantyúi és a keceli szakszövetkezetek jelentős anyagi támogatásával. így a kiskőrösi járás az óvodai ellátottságot tekintve elérte azt az országos átlagot, amelyet a megyének még nem sikerült. Büszkélkedhetnek a tanteremépítéssel is, hiszen 1980-ig összesen 12 általános iskolai tanterem létrehozását tűzték ki _ célul, s már tizenegyet megvalósítottak. Az ifjúsági törvény figyelme sok mindenre kiterjed, így például a szociális helyzetre is. Ezek közül egyik fő helyet kétségkívül a lakáshoz jutás lehetősége foglalja el. Kiskőrösön jelentősen javult az ifjúság, a fiatal házasok otthonteremtési feltétele, amihez hozzájárul az, hogy a városi tanács a felépülő lakásoknak mintegy felét juttatja nekik. A járásban a szövetkezetek segítik kölcsönnel a házépítést. Az ifjúsági bizottság ülésén dr. Oláh Pál, Kiskőrös város Ta- nácsáAak elnöke — az anyag beterjesztője — kitért a KISZ-esek szerepére is, hasznosnak, eredményesnek minősítve az ifjúkommunisták városépítő munkáját. Hasonlóképpen vélekedett Németh József, a járási hivatal elnökhelyettese is. Czűkre, szabott terjedelem^ ben az anyagnak — az ifjúsági törvény végrehajtásának — csak a legfontosabb, a leginkább mindenkit érintő-érdeklő részleteit közölhetjük, s jó néhány nemkülönben fontos tárgykör elemzésétől el kell tekintenünk. Ügy véljük azonban, hogy csupán e néhány jellegzetesség felvillantásával is érzékeltetni tudtuk azt az erőfeszítést, amely- lyel Kiskőrös város és a járás végrehajtja az ifjúsági törvényt. B. J. BARÁTAINK ÉLETÉBŐL Fiatalok gyára Kubában A VIRÁGOS. TISZTA KECSKEMÉTÉRT Mindenki mozgalma A városok virágoskertjei a szépen gondozott parkok, a járdák szélén viruló kisébb-nagyobb ágyások, a fák. Jólesik ilyenkor az őszi napsütés utolsó perceit is kihasználva leülni egy padra és gyönyörködni a természet palettájának sokszínűségében. A köztereket, parkokat Kecskeméten a városi tanács kommunális és költségvetési üzemének kertészeti dolgozói tartják üdén, tisztán, szemnek tetszőként. Az idén az üzem 4,9 millió forintot fordít parkfenntartásra, jövőre ez a szám egymillióval növekszik, párhuzamosan a gondozott területtel. A parkfenntartás tevékenységei közé tartozik a város zöldövezetének, pázsitjainak kialakítás«^ Ez ebben az évben mintegy négy és fél ezer facsemete, 3700 cserje, 35 ezer egynyári virág ültetését és 10 mázsa fűmag kiszórását jelenti, persze, a meglevő területek ápolása mellett. Mindezt harminc efnber végzi — 90—100 helyett — akik átlagéletkora több mint 65 év. Mindenki úgy segít magán, ahogy tud. A kommunális üzem szakemberei több módon próbálják a munkaerőt pótolni. Évente félmilliónyit fordítanak példáiul a kisgépek és eszközök beszerzésére. Most a Terra pázsitápoló gépeket részesítik előnyben, bár ezek a fű között rejtőző kövek és egyéb nem oda való tárgyak miatt gyakran törnek, mégis a dolgozók munkája ezekkel jócskán könnyít- hető. A parképítés, fenntartás gépesítésének gondját azonban teljes mértékben nem tudják megoldani speciális kis- és célgépek hiánya miatt. Az igazi segítség azonban a város lakóitól származhatna. Egyrészt úgy, hogy jobban megbecsüljük, még inkább magunkénak érezzük a fákat, virágokat, pázsitot. Többször, de úgy látszik, még mindig nem elégszer hangzott el, hogy évente százezrekben mérhető károkat okozunk a város „kertjeiben”. Nemcsak a készet, a szépet védő, hanem a munkálkodó segítséget is szívesen veszi az üzem, de minden szépet, virágot szerető ember is. Ez az üzemek, vállalatok brigádjainak és a városban élő jobbérzésű embereknek társadalmi munkája. A „Virágos, tiszta Kecskemétért” mozgalom értékelése a közeljövőiben várható, addig is néhány adat sikerének bemutatásálra: ezelőtt hat évvel 28 szocialista szerződés született, ma több mint száz van. Ezek értelmében meghatározott terv szerint a kommunális üzemtől kapott alapanyaggal szépítik a szerződést aláírók a nekik kijelölt területeket. Az idén így 200 ezer négyzetméternyi parkfelületet láttak el a mozgalomban részt vevők. A járdák mentén, a házak előtt sokan ültetnek virágokat, cserjéket önerőiből, saját örömükre. Ezek nagysága 40 ezer négyzetméternyi Kecskeméten. Sikertelen próbálkozások is történtek azonban. A lakótelepeken plakátok, szórólapok jelentek meg, kérve azokat, akik szívesen bíbelődnének a zöldterületekkel, jelentkezzenek szerződéskötésre. Eddig egyetlen válasz érkezett, az Április 4. -térről. Az idei gondok megoldása mellett a jövő évi tervezést is végzik már a kommunális és költség- vetési üzem szakemberei. Az eddigi hagyományos pázsit és egy-, illetve kétnyári virágok nagyobb területe mellett 1979-ben több takaró- és fedőcserjében is gyönyörködhetünk majd. Az Alföld Aruház mellett a nyáron majd ötezer tő muskátli virított, évék óta először használták ezt a közkedvelt virágot az ágyások kialakítására. Most ezeket a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz-ben teleltetik. Az üzem ugyanis nem rendelkezik saját hajtatóházzal, a szükséges palántamennyiség 30—40 százalékát a megyehatáron túlról, Pécsről, Szombathelyről, Tatabányáról, Budapestről szállítják ide jelentősen növelve az amúgy is magas költségeket. G. E. (Tóth Sándor felvételei) «'/>•« Falugyűlések országszerte Az országban várhatóan mintegy két és fél ezer falugyűlést és .városkörzeti tanácskozást tartanak novembertől a jövő év márciusáig. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Miniszter- tanács Tanácsi Hivatalánák közös1' ajánlása alapján az idei fórumokon a tanácsi fejlesztés eredményeit és jövő évi terveit, valamint — a Központi Bizottság márciusi, a mezőgazdaságról szóló határozatának tükrében, a ki-sáruterme- lés helyzetét vitatják meg. Rács-Kiskun megyében az apró falvakban, a „-tanyabokrokban” nem sok pénz jut a fejlesztésre. Bizért is jelentősek a falugyűlések, amelyeken a helyi lakosság a saját munkáját ajénllja fel utak, járdák, iskolák építéséhez, bővítéséhez. Foktőn 1,3 millió forint értékű munkát végeztek a lakók, amely járdaépítésben és fásításba-» -kamatozott. Madarason KRESZ-ipar kot építettek a kicsinyeknek. -Lászlóiéivá gyógyszer- tárral. Laikiitelek pedig iskolai napközi otthonnal gazdagodott. Miskén és Tiszaalpáron a napokban készült el az öregek napközi otthona A falugyűlések, a tanyai fórumok -a megye mezőgazdasági vidékein decemberben kezdődnek, és 160—170 településen találkozik majd a lakosság a helyi vezetőkkel' (MTI) NOVEMBER: Fogászati hónap A felmérések szerint a 3 éves gyerekeknek körülbelül 50 százaléka, az isíkolás korúaknak pedig mintegy 90 százaléka, fogbeteg. Szükség van tehát arra, hogy az egészségügyi szlervék évről évre felhívják a figyölimet a fogbetegségek okaira, a megelőzés lehetőségedre, és a gyógyítás módozataira. Eredményesen szolgálja ezt a célt a hagyományosan megrendezésre kerülő fogászati hónap, amely november 1-én kezdődik meg. Az idei, 10. fogászati hónap egészségügyi felvilágosító előadásain kiemelten foglalkoznak a fogszuvasodással!, amely a többi között kevesebb édesség fogyasztásával és a| fogak használatával — tehát sok rágással — megelőzhető. (MTI) Növekedett a gyapjútermelés Növekszik a gyapjútermélés, idén az elmúlt évhez képest a gyap- júforga-lmi vállalatok 9 százalékkal több zsíros (nyers) gyapjút vettek át a juhásza tokitól és kistermelőktől. Ez azt bizonyítja, hogy a juhászat fejlesztésére a korábbi években hozott különböző szintű rendelkezések mind jobban éreztetik hatásukat. A gyapjú termelés növekedését egyértel-műen az állatállomány létszámának bővülése hozta magával. A gazdaságokat jelenleg erre ösztönzik az érvényben levő szabályozók. Országszerte befejeződött aiz idei gyapjú átvétele. A felvásárlási szezon különösen a nyári hónapokban okozott gondot, az állandó esőzések és a magas páratartalom miatt a gyapjú átadás előtti kezelése, bálázása és szállítása az utóbbi húsz év legnehezebb munkáját adta a gazdaságoknak és a felvásárló vállalatoknak. (MTI) \ mikor a nuevitasi, modern ** műtrágyagyár építését elkezdték, a leendő munkásgárda átlagos életkora mindössze 23 év volt. Még manapság is, amikor az üzemben már majdnem kétezren dolgoznak, az átlagéletkor csak 25 év. A dolgozók közül kb. 340 a nő. A gyár Kuba északi partvidékén, Camagüey tartományban található. Rendbentartott virágágyásaival, széles járdáival alig emlékeztet nagyüzemre. Az „Októberi Forradalom” gyárra leginkább az a hatékonyság jellemző, amelynek segítségével többször is sikerült az eredeti termelési terveket túlteljesíteni. Kuba három nitrogénműtrágya gyára közt kapacitását tekintve a nuevitasi a második helyen áll. Évi termelése 94 300 tonna nitrogénműtrágya. A létesítményt szovjet mérnökök tervezték és a 94 millió peso beruházási költséget is a Szovjetunió vállalta. Az 1969-ben megkezdett építkezésen 300 szovjet szakértő dolgozott, a termelést 1975-ben kezdték meg. Négy gyáregységben folyik a munka, az előállított anyagok: szalmiák, salétromsav, ammó- niumnitrát és karbamid. (Ez utóbbi kettő a végtermék.) Az üzemhez tartozik még egy műtrágyakeverő és számos kisegítő egység is. Az „Októberi Forradalom” gyárban a dolgozóknak többféle szolgáltatást biztosítanak; a hatalmas ebédlőn kívül korszerű, 500 személyes mozi, mosoda ált rendelkezésükre, egészségügyi ellátásban részesülnek és sportlétesítményeket vehetnek igénybe. A gyár fiatal szakemberei közül 13-an kapták meg újításukért az ország legkiválóbb mérnökeinek adományozható „Jövő építője” kitüntetést. „Híd" a Fekete-tengeren keresztül Az őszi hónapokban a napfényes bolgár tengerparton is enyhül a kánikula, megfogyatkozik az üdülők száma. Igazi forró hangulat van viszont a Boleszlávi-tó partján — tízegynéhány kilométerre Várnától — ahol a Várna— Ilicsovszk kompkikötőt építik. Három műszakban folyik itt a munka e fontos létesítmény első szakaszának befejezésére. A Várna mellett épülő komplexum hatalmas, technológiailag bonyolult építkezés; legfontosabb része a hajókat a parttal összekötő különleges berendezés. Egy másik szerkezet, az emelőhíd pedig a hajók sínpárjainak a szárazföld vasúthálózatával való összeköttetését szolgálja. E híd után a szerelvények egy 210 méteres csarnokon haladnak keresztül; itt cserélik ki a szélesebb nyomtávú szovjet futóműveket a bolgár rendszernek megfelelő nagysá- gúakra. A kikötő munkálatain túl, több mint 50 km távolságon megerősítik a sínpályát, vízelvezető és egyéb berendezéseket építenek. A létesítményen együtt dolgoznak bolgár és szovjet szakértők, mérnökök. A legkorszerűbb technika alkalmazásával, éjjel-nappal folyik a munka, hogy betarthassák a vállalt határidőket. A Várna— Ilicsovszk kompvonalon eleinte négy háromfedélzetes hajó fog járni. Befogadóképességük egyenként 108 vasúti vagon, mig a világ jelenleg legnagyobb komphajói — a finnországi Hanko és az NSZK-beli Travemünde között — 60 vagonnál nem tudnak többet szállítani. Egy komphajó ki- és berakodása a két 170 tonnás fel• Georgi Sztambolev, a hajó kapitánya. Vonóval mindössze 4 óráig tart, amíg egy ■ azonos teherbírású teherszállító hajónál ehhez még korszerű rakodási technikával is két nap szükséges. Várna kikötőjében minden 12 órában köt ki majd egy komphajó; évente több mint 4 millió tonnás forgalmat terveznek, s ez lesz a legrövidebb kereskedelmi út, amely Bulgáriát a Szovjetunióval összeköti. Ennek fontossága érthető, hisz a Szovjetunió Bulgária legnagyobb kereskedelmi partnere, Bulgária vele bonyolítja le külkereskedelmi forgalmának mintegy felét. A hetedik ötéves tervben (1976—80) a kétoldalú , árucsere tovább emelkedik és meghaladja a 30 milliárd rubelt. Az új tengeri útvonalon mindenekelőtt fémeket, vasércet, faanyagot, műtrágyákat, kőolajszármazékokat és természetesen gépeket, berendezéseket fognak szállítani. A kompösszeköttetés előnye az eddigi szállítóeszközökkel szemben vitathatatlan, hiszen csökkenti a szállítás időtartamát és költségeit is. • A komphajó Várna kikötőjében.
