Petőfi Népe, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-28 / 280. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI UÉPE AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 280. szám Ára: 90 fillér 1978. november 28. kedd A TÓT ELNÖKSÉGÉNEK NAPIRENDJÉN A szövetkezeti mozgalom nemzetközi kapcsolatai A TOT 42 ország szövetkezeti mozgalmával alakított ki kapcso­latot. A korábbi gyakorlattal el­lentétben az együttműködés mind­inkább konkrét feladatok megol­dására vonatkozik, mind kevesebb a formális elem a nemzetközi te­vékenységben. Ezt igazolja, hogy a 42 ország szövetkezeti mozgal­mával kialakított kapcsolatban tért hódít az együttműködési szer­ződéses megállapodás. A szerződésekre általában az jellemző, hogy széles körű infor­mációcserét biztosítanak a part­Az Országos Magyar Bányá­szati és Kohászati Egyesület Kő­olaj-, Földgáz és Víz Szakosz­tályának budapesti és dunántúli szakcsoportja tegnap kétnapos tanácskozásra ült össze Kecske­méten, a Tudomány és Technika Házában. A vitaülés napirendjén a népgazdaság VI. ötéves tervé­nek gázprogramja szerepelt. A hazai Ifölgázbányászati szakem­berek mintegy nyolcvanfőnyi csoportja előtt dr. Szőcs Miklós főtanácsos, az Országos Tervhi­vatal osztályvezetője tartott vita­indító előadást. — Hazánkban évente 2 millió tonna olajat és 6 milliárd köb­méter földgázt termelünk ki — mondotta a többi között az elő­adó. — A földgázbányászat szin­ten tartása, sőt bizonyos mértékű növelése fontos népgazdasági ér­dek. Egyrészt mert a szénhidro­gének világpiaci ára többszörösé­re növekedett, ami még gazdasá­gosabbá teszi az iparág tevékeny­ségét. Ugyanakkor az árak növe­kedése miatt nehezebbé vált az olaj- és a gázimport mind a szo­cialista, mind a tőkés piacokról Igen fontos, hogy a szénhidro­gén-bányászat szinten tartsa, il­letve a lehetőség szerint növelje nerék számára, lehetővé teszik a szakmai és a tudományos anya­gok cseréjét, továbbá a szövetke­zeti mozgálom megalapozásánál, illetve fejlesztésénél szerzett ta­pasztalatok átadását. Az elnökség figyelmeztetett ar­ra, hogy a nemzetközi együttmű­ködésben rejlő lehetőségeket az eddiginél jobban kell kamatoz­tatni a gyakorlati munkában, egyebek között azzal, hogy a kül­földre utazó szakemberek tapasz­talatait az eddiginél jobban fi­gyelembe veszik. (MTI) termelését azért is, — hangsú­lyozta dr. Szőcs Miklós —, mert az ipar, a mezőgazdaság és a la­kosság gázigénye az elkövetkező középtávú tervidőszakban tovább növekszik. 1980-ban például a la­kosság háromnegyed része része­sül már vezetékes, vagy palackos gázellátásban. A VI. ötéves terv­ben pedig újabb 400 ezer lakás épül, s ezek jelentős részében a fűtés, a főzés és a vízmelegítés gázzal történik majd. A kommu­nális létesítmények energiaellátá­sa is hasonló módon lesz megolva. Éppen ezért fontos feladata a gázipari szakembereknek a kime­rült füldgázlelőhelyek pótlása, újabb lelőhelyek feltárása és a működő kutak megfelelő kiakná­zása, karbantartása. Ez lényegé­ben előfeltétele is a VI. ötéves tervi gázprogram előkészítésének A vitaindító után tizenkét továb­bi előadás hangzott el a nap fo­lyamán. Ezek főleg a műkodo gázkutak termelésének növelésé­vel, a berendezések hatékonyabb üzemeltetésével, s a külföldi ta­pasztalatok hazad alkalmazásá­nak lehetőségeivel foglalkoztak. A tanácskozás ma folytatódik. N. O. Gázipari tanácskozás NAGYKÖZSÉGEK AZ ÉV VÉGÉN Nem kis feladatok álltak az év elején a nagyközségek előtt: fej­lesztési, beruházási terveik jog­gal nevezhetők feszítettnek. Most, alig egy hónappal az esztendő vé­ge előtt megkérdeztük: mit sike­rült elérni a kitűzött célok kö­zül, s mi az, ami az eddiginél fo­kozottabb erőfeszítéseket igényel. Dékány István, .Lakitelek nagy­község Tanácsának elnöke arról tájékoztatott, hogy 1978. évi beru­házási keretük 2 miliő 524 ezer forint volt. Ebből az összegből is juttattak a közelmúltban átadott iskolai napközi otthon építésére, amellyel egyidőben két teremmel bővítették is az iskolát, összesen 2 millió 300 ezer forintba került a létesítmény, amelyből százezer forintot ér a lakosság által vég­zett társadalmi munka. Figyelem­re méltó, hogy a munkával alig több mint egy év alatt készültek el. Ami a kommunális fejleszté­seket illeti, a nagyközségben és a hozzátartozó üdülőterületen, a Tőserdön villanyhálózat építésére, illetve bővítésére került sor. Ezen­kívül mosdót és zuhanyozót is építettek a Tőserdőn. Az már most látható, hogy a lakosság segítsége nélkül nem haladhattak volna ekkorát előre a lakitelekiek, hi­szen a társadalmi munka értéke a harmadik negyedév végéig más­fél millió forint. Szigeti Mihály, Bácsalmás nagyközség Tanácsának elnöke beszámolt arról, hogy eddig het­venkét családi házba költöztek be a tulajdonosok, az OTP most ad át 36 lakást, míg 12 otthon kul­csainak átnyújtása jövőre marad. Az állami célcsoportos lakásépí­tés jövőre kezdődik, s az V. öt­éves terv végéig 45 otthont kell átadniuk. 1979 végén új mentőál­lomást avatnak Bácsalmáson, az azt követő esztendőben pedig a központi szennyvíztisztító tele­pet és a hozzátartozó csatornát. Az idén is megvalósul egy-két be­ruházás. Már a próbafűtés folyik az általános iskola egyik 16 tan­termes épületében, ahol központi fűtésre tértek át. Műszaki átadás előtt áll két, összesen 1200 méter hosszú új út, három utcában pe­dig 1300 négyzetméter járda ké­szült el. Ebben, csakúgy, mint az 1100 méteres vízvezeték építésé­ben, a lakosság kivette a részét a földmunkákból. Harczi János, Jánoshalma nagy­község Tanácsának elnöke örömről és gondról egyaránt tudó­sított. Előbbihez tartozik a község sportcsarnokának átadása, amely­ről lapunkban már beszámoltunk. Még az idén új gyógyszertárat avatnak, megkezdődött 12 célcso­(F oly tatás a 2. oldalon.) Szovjet kereskedelmi szakembere^ látogatása Kecskeméten Csajkin P. J. szovjet felvásár­lási miniszterhelyettes vezetésé­vel hattagú delegáció — minisz­terhelyettesek, kereskedelmi szak­emberek — tartózkodik hazánk­ban zöldségfeldolgozásunk, -érté­kesítésünk tanulmányozására. A küldöttség vasárnap Bagó Bá­lintnak, a MÉM kereskedelmi fő­osztályvezetőjének társaságában Kecskemétre látogatott. A vendé­geket a megyei tanács székházá­ban dr. Matos László, a megyei tanács elnökhelyettese, dr. Kőrös Gáspár, a városi pártbizottság gl- ső titkára és dr. Király László, a megyei tanács mezőgazdasági osz­tályvezetője fogadta, s kalauzolá­sukkal piaci körútra indultak. Megnézték a város új piaccsarno- kát, ahol Faragó Ferenc, a piac- kezelőség vezetője adott tájékoz­tatást az áruforgalomról, 3mely eléri a havi négymillió forintot. A mezőgazdasági és az élelmiszer­ipari üzemek állandó jellegű standjai mellett él a hagyományos vásár is, szemléltetésére bemuíat- ták a csarnokon kívüli elárusító­helyeket is. Ezután a ZÖLDÉRT Bács me­gyei központjában folytatódott a tanulmányút, az eszmecsere. Itt Masir József, a szövetkezeti ke­reskedelem igazgatóhelyettese in­formálta a vendégeket az ország legnagyobb zöldség-gyümölcster­melő megyéjének áruforgalmá­ról. felvásárlási rendszeréről. Közvetítésükkel évente mintegy 13 ezer vagon kertészeti termék jut el a fogyasztókhoz, illetve exportra. Beszélt a szerződéses árutermelési kapcsolatok formá­járól, a közös termelői érdekelt­ség megteremtésének alapjairól: a védőárakról, a különböző juttatá­sokról. A szovjet mezőgazdaság szak­irányítóit a közvetlen piaci érté­kesítésen kívül a termékek előál­lításának rendszere, feldolgozásá­nak, tárolásának módja is érde­kelte. Erről Matos László, a me­gyei tanács elnökhelyettese adott részletes tájékoztatót. Elmondta, hogy az idei 280 ezer tonna zöld­ségből például mintegy 180 ezer tonna az állami felvásárló tele­pekre került, a többit az ipar és a hűtőház fogadta, s ugyanilyen rendszerű a gyümölcsforgalmazás is. A mindennapi árak alakulá­sát pedig a kínálat és a kereslet szabja meg, vannak azonban vé­dő- és szabadáras termékek. Az állami és, a szövetkezeti kereske­delem irányítója az árpolitikának, tömeges árukínálatával ellensú­lyozza a szabadpiac árait. A zcld- ségtárolás példájaként bemutatták a vendégeknek a ZÖLDÉRT ka­tonatelepi tárházát. Végezetül a szovjet delegáció megtekintette a lajosmizsei ta­nyamúzeumot, hétfőn pedig a Dunakeszi Konzervgyárban foly­tatták tanulmányútjukat. V. E. • azöldért katonatelepi tárházánál. • A kecskeméti piaccsarnok. (Tóth Sándor felvételei) Eredményesen tevékenykedik a MTESZ megyei szervezete Kitüntették az évek óta kiválóan dolgozó vezetőket • Dr. Filius István, a MTESZ megyei elnöke üdvözölte a választmányi ülés résztvevőit. Választmányi ülést tartott teg­nap Kecskeméten a Tudomány és Technika Házában a MTESZ me­gyei szervezete. Az ülésen részt vettek az egyesületeik elnökei, titkárai, valamint a bizottságok vezetői, ott volt a tanácsko­záson Tohai László, a megyei tanács elnökheüyettese, és dr. Túri Istvánná, a MTESZ főtit- kárlhelyettese. Dr. Filius István, a megyei szervezet elnöke üdvö­zölte a résztvevőket. Bevezetőjé­ben említette, hogy a tudomány eredményeinek alkalmazása, ter­melésbe állítása az a lehetőség, amelynek következtében meg- - sokszorozhatok a termelési érté­kek. A tudomány egyre inkább termelőerővé válik és a dinami­kus fejlődés legfofutosafob té­nyezője. E folyamat meggyorsí­tásához járul hozzá a Műszaki és Természettudományi Egyesü­letek Szövetsége, elsősorban az információk átadásával, az új ismeretek terjesztésével. A tudo­mányágakhoz kapcsolódó egye­sületek, csoportok egymás tevé­kenységéről is tájékozódnak, hasznosítják tapasztalataikat. Bács-Kiskunban a MTESZ kere­tében huszonkét egyesület műkö­dik, s tagjainak száma megköze­líti a hétezret. A tegnapi választmányi ülésre Szabó Lajos megbízott megyei titkár készített írásos beszámo­lót az egyesületek munkájáról. Jelentős fejlődésről adhatott szá­mot, ugyanis javult az egyesüle­tek belső szervezeti és tudomá­nyos tevékenysége, munkaprog­ramjaikban helyet kapott az úgynevezett bázis-vállalatokhoz kapcsolódó szervezési, tervezési, technológiai feladatokkal, gon­dokkal történő foglalkozás, illet­ve ezek megoldásai, s jelentős az előrelépés az önképzés és az ok­tatás területén is. Bírálatként említette hogy a legújabb tudo­mányos kutatási eredmények a törekvések ellenére sem jutnak el elég gyorsan az alkalmazás, a megvalósítás stádiumába. Az egyesületek tevékenységét szer­vezettebbé és egyben céltudato­sabbá tette, hogy ebben az esz­tendőben már úgynevezett cselek­vési programot készítettek s munkájuk szorosan kapcsolódik a megye V. és VI. ötéves tervi feladataihoz. Országosan is elismerést kel­tett a műszaki hetek rendezvény­sorozata, melynek keretében a megyeszékhelyen, valamint Bács- Kiskun nagyabb községeiben és városaiban csaknem száz elő­adást, kiállítást, ainkétot tartot­tak. A közlekedési létesítmények­kel foglalkozó tervezőirodák mérnökeit és technikusait tömö­ríti a közlekedéstudományi egye­sület, amely a megye városainak úthálózat-fejlesztését segíti. A legnagyobb szervezet a Magyar Agrártudományi Egyesület, amely 12 állami gazdaság, 144 mező­gazdasági szövetkezet, két halá­szati tsz, hét mezőgazdasági kö­zös vállalkozás és egy agráripa­ri egyesülés szakembereit fogja össze, s a megyében több mint 130 szakcsoportban végzi mun­káját Az egyesületnek a megyé­ben több,, mint kétezer tagja van. Ebben az esztendőben 112 rendezvényt tartottak, a háztáji termelés, valamint a kiskert- mozgalom népszerűsítése, fel­lendítése érdekében pedig 30 al­kalommal rendeztek népszerű szakmai előadásokat. Ebben az esztendőben négy országos ren­dezvényt is tartottak, egyebek között a napraforgó-, a kajszi­termesztésről, az ügyvitelgépesí- tésről. Szélesednek nemzetközi kapcsolataik, küszöbön áll a Krím terület agrárszakembereivel való kapcsolatfelvétel is. • Bács-Kistoun megyei iskolavilá­gítási programiban- vett részt a Magyar Elektrotechnikai Egye­sület megyei szervezete, s a me­gyei és városi tanáccsal költött együttműködés keretében kidol­gozta az iskolavitagosítással kap­csolatos teendőket. A megyei és országos rendezvények megszer­vezésében kiemelkedő szerepeit vállaltak a Magyar Élelmezés­ipari Tudományos Egyesület, a Hidrológiai Társaság tagjai is. Ez utóbbi részt vesz „Kecskemét városi szennyvízkezelése és a szennyvíz hasznosítása” feladait- terv kidolgozásában. Ebben az esztendőben Kecske­méten a Tudomány és Technika Házában 148 rendezvényt — konferenciát, szi/mpoziont, ván­dorgyűlést, anfcótot, viitadélutánt, klubnapot stb. — tartott a me­gyei szervezet, s emellett egy-két hétig nyitva tartó kiállítások is színesítették programjaikat. A technika házában mintegy 20 ezer szakember és érdeklődő volt kíváncsi az előadásokra és kiállításokra. A számok is azt mutatják, hogy nagyon jól ‘ki­használták a technika háza adta lehetőségeket, hiszen átlagosan minden második, harmadik na­pon tartottak egy-egy figyelem­re méltó rendezvényt. Ezt követően a választmányi ülés résztvevői megvitatták az előterjesztést, majd az oktatási bizottság titkárának beszámoló­ját értékelték, amely a megyei szervezet tagegyesületeiben a közművelődés helyzetével és a feladatokkal foglalkozott. Harmadik alkalommal jutal­mazták tegnap MTESZ megyei emlékéremmel a szervezetben kiváló munkát végzett szakem­bereket. Emlékérmet kapott dr. Sárkány Ernő, az oktatási bizott­ság titkára, dr. Faragó Ferenc, az élelmezésipari tudományos egyesület megyei szakosztályának elnöke, valamint Váradi Albert, az agrártudományi egyesület ba­jai csoportjának titkára. Cs, I. Az átlagosnál gyorsabban nőtt idegenforgalmunk Az idegenforgalom idei ered­ményed azt jelzik, hogy mind a szocialista, mind a tőkés orszá­gokban tovább nőtt Magyarország vonzó hatása. A vendégforgalom nagyobb mértékben emelkedett, mint az európai és a világátlag. Fogadási lehetőségeink azonban nem fejlődtek a vendégforgalom­mal arányosan — állapította meg egyebek között Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszternek, az OÍT elnökének vezetésével tar­tott első ülésén hétfőn az újjáala­kult Országos Idegenforgalmi Ta­nács. Az idei várható eredményeket értékelve megállapították: nemzet­közi idegenforgalmunk az eddigi adatok és a számítások szerint az idén várhatóan 35 százalékkal lesz nagyabb a tavalyinál, hatá­runkat körülbelül 16 millió kül­földi lépi át, közülük 9 millió a turista, aki egy napnál többet tölt nálunk. Az idegenforgalomból származó devizabevételünk — a rubel és a dollár együtt. — mint­egy 8 milliárd forint. A magyar állampolgárok devizakiadására 4 milliárd forintot költenek. A tanács az év tíz hónapjának tapasztalataiból azt a következte­tést vonta le, hogy idegenforgal­munkat elsősorban a mennyiségi növekedés jellemezte, a minőségi mutatók javulása elmaradt a kí­vánatostól. A tanácskozás állásfoglalása szerint fontos feladat az idegen- forgalmi fogadóbázis bővítésének meggyorsítása, mindenekelőtt a folyamatban levő beruházásokat kell befejezni és üzembe helyezni. Ennek megfelelően összesen 500 személy befogadóképességgel meg­kezdi működését a második ne­gyedévben a Margitszigeti Gyógy­szálló és a tatabányái Árpád­szálló. Külön gondot kell fordí­tani a kiemelt üdülőterületek gyorsított fejlesztési programjá­nak megvalósítására, a program szerint a jövő évi idényre a Ba­latonnál összesen tízezer kem­pingférőhelyet létesítenek, főleg olcsó és gyorsan telepíthető pavi­lonokét. Hatezer négyzetméterrel bővítik a bolt- és 3500 négyzetméterrel a vendéglátóhálózatot. Ezekre a tanács az idegenforgalmi alapból 200 millió forint támogatást nyújt. A tanács elfogadta az 1979. évi mintegy 481 millió forintos ide­genforgalmi fejlesztési alap elő­zetes felosztását. Az Országos Idegenforgalmi Hivatal a már em_ lítétt 200 millió forinton felül egykek között 61,5 millió forint­tal járul hozzá a tájegységi inté­ző bizottságok fejlesztési felada­tainak végrehajtásához, 25 millió forinttal segíti a kulturális, a sportolási és a szórakozási lehe­tőségek bővítését, az üdülőterüle­tek környezeti kultúrájának javí­tására. — 28 millió forintot for­dítanak az alapból. (MTI) (Tóth Sándor felvételei) | Megvalósulnak a tervek |

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom