Petőfi Népe, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-26 / 279. szám
Megkezdődött a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének V. Kongresszusa A gyulai Városi Tanács dísztermében szombaton megkezdődött a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének V. Kongresszusa Márk László, a szövetség elnöke üdvözölte az 1100 küldöttet és a meghívott vendégeket, közöttük Szentistvá- nyi Gyulámét, az MSZMP KB tagját, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkárát, Po- linszky Károly oktatási minisztert, Molnár Ferenc kulturális minisztériumi államtitkárt, valamint a társadalmai és állami szervek képviselőit. A magyarországon élő románok tapasztalatai is azt bizonyítHazaérkezett ják, hogy szocialista államunk nemzetiségi politikája mindenben megfelel a párt marxista- leni misrta elveinek — állapította meg a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének kongresszusi beszámolója. A hazánkban élő román nemzetiségű dolgozók egyetértenek e politikával, és kérik, hogy a párt a jövőben is érvényesítse következetesen. A szövetség országos választmányának a IV. kongresszus óta végzett munkáról szóló beszámolójához Szilágyi Péter, a szövetség főtitkára fűzött szóbeli kiegészítést. a jugoszláv parlamenti küldöttség Szombaton a kora délelőtti órákban hazaérkezett Budapestről a jugoszláv parlament küldöttsége, amely Dragoszlav Mar- kavics elnök vezetésével ötnapos hivatalos látogatást tett Magyar- országon. Dragoszlav Markovics a jugoszláv sajtónak, valamint a rádiónak és a televíziónak adott nyilatkozatában nagy megelégedéssel szólt a küldöttség magyarországi megbeszéléseinek eredményeiről. (MTI) T ermelőszövetkezeti fiatalok Két-három évtizeddel ezelőtt a falusi fiatalság sok községben kizárólag a parasztfiatalokat jelentette. A vidéki iparfejlesztés és ipartelepítés, a mezőgazdaság iparosítása, a kereskedelem, a vendéglátó- ipar és a szolgáltatás fejlődése azonban nagy változásokat idézett elő a falvak gazdasági és társadalmi életében, a mezőgazdasági foglalkozásúak aránya lényegesen csökkent. A falusi fiatalságot ma már csak részben alkotják termelőszövetkezeti tagok és alkalmazottak. Jóval többen vannak azok a falusi fiatalok, akik helybeli, környékbeli vagy távoli gyárakban, vállalatoknál dolgoznak, illetőleg a népgazdaság más ágaiban helyezkedtek el. A falusi fiatalság ilyen rétegeződése természetesen azt is jelenti, hogy nem azonosak az életkörülményeik, a törekvéseik, s érdeklődési körük is mutat kisebb- nagyobb eltéréseket. A mezőgazdaság szocialista átszervezése előtt az ország keresőképes lakosságának 70 százaléka a mezőgazdaságban talált munkaalkalmat. Ma 17—18 százalék az itt dolgozók aránya. Az idei év elején a mezőgazdasági termelőszövetkezetek fél milliónyi munkaképes tagjának egyharmada volt 30 éven aluli. Tehát ma a szövetkezetek aktív dolgozóinak csaknem a fele már abból a nemzedékből került- ki, amelynek lényegében ismeretlen a hajdani paraszti munka, nem kötődik a földhöz, és sohasem gazdálkodott egyénileg. A hagyományos paraszti életet jelentett falu is egészen másfajta település már, mint volt, s a mai szövetkezeti tagság sem azonos a régi parasztsággal. A bekövetkezett változások a fiatalságra voltak a legnagyobb hatással. A kezdetben gyors és nagyarányú elvándorlást később visszaáramlás váltotta fel. Természetes, hogy különösen az erős, jól gazdálkodó, korszerű termelőszövetkezetek vonzzák a fiatalokat. Túlzás volna azonban azt állítani, hogy minden ilyen tsz kapcsolata felhőtlen a fiatalokkal. S figyelmeztető tény, hogy a szakképzett fiatalok. általában elkerülik a kedvezőtlen adottságú, s emiatt gondokkal küzdő szövetkezeteket. Ez is arra hívja fel a figyelmet, hogy a nehéz körülmények között gazdálkodó nagyüzemi társas gazdaságokban is nagyobb gondot kell fordítani a munkakörülmények, a szociális gondoskodás javítására. A legtöbb szövetkezetben már felismerték a fiatalítás szükségességét. Tisztában vannak vele, hogy a mai fiatalok képzettségük és munkájuk alapján, olyan munkakörülményeket igényelnek, mint az iparban elhelyezkedett társaik. Az üzemi konyha, a munlca- helyi öltöző, fürdő, étterem, ma már a tsz-ekben is egyre erősödő követelmény. És fontos az is, hogy a fiataloktól ne csak jó munkát, helytállást várjanak, hanem tegyék lehetővé számukra a közösség ügyeibe való beleszólást is. Ennek érdekében mielőbb meg kell szüntetni azokat az okokat, amelyek ma még előidézik, hogy sok l ; mmm fiatal inkább alkalmazott, nem pedig tag a szövetkezetekben. Biztató, hogy mind több tsz- tag tanul tovább, ■ képezi magát, sajátítja el a korszerű technika alkalmazásához szükséges ismereteket. A fiatal tsz-tagok, a mai magyar faluban másképpen élnek, dolgoznak, mint régebben a szüleik. Többségük modern, új házban él és szabad idejében szívesen szórakozik, tanul vagy éppen sportol. Sok szövetkezetben népszerűek az ifjúsági klubok, melyek a legtöbb helyen a tsz által messzemenően támogatott községi művelődési házban működnek, látogatottak a klubkönyvtárak, és a különféle összejövetelek is. Mindez világosan mutatja, a ma és a holnap követelményeit. Félreérthefelenné teszi, hogy a termelőszövetkezeti fiatalok a munkában, a szórakozásban, a tanulásban, a sportolásban ugyanazokat a lehetőségeket szeretnék hasznosítani, amelyek a népgazdaság más területén dolgozó fiatalok rendelkezésére állnak. S ez egyben iránytű is ahhoz, hogy miképpen lehet gondoskodni a mind , korszerűbben gazdálkodó tsz-ek jövőt formáló terveinek a megvalósításáról. Sz. E. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NEPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIU. évf. 279. szám Ára: 90 fillér 1978. november 26. vasárnap Hafez Al-Asszad hazánkba látogat Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának és Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének meghívására a közeli napokban hivatalos; baráti látogatásra hazánkba érkezik Hafez Al-Asszad, az Arab Újjászületés Szocialista Pártjának főtitkára, a Szíriái Arab Köztársaság elnöke. (MTI) Hetj; világhíradó z. oldal Milliók felelőssége 3.. oldal Szánk—Bogorodcsányi i oldal Nem nagy lármával 4. oldal Művelődés — Irodalom — Művészet 5. oldal Sport, keresztrejtvény 7. oldal Korszerűsítik a vasúti rakodást Hazánkban a szállítás, anyagmozgatás még jelenleg is nagyon sok munkaerőt köt le. Ez nemcsak a munkaerő-gazdálkodásiban, hanem a szállításiban sőt a fuvareszközök megfelelő hasznosításában is gondokat okoz. Köztudott, hogy a mezőgazdasági termékek betakarításának időszakában rendkívül megnövekszik a vasút teherforgalma. A szezon mintegy háromhónapos időszakára felfejleszteni a vagonparkot igen költséges lenne. Ugyanakkor ellensúlyozni lehet mindezt a kocsifordulók meggyorsításával. A MÁV vagonparkjának megfelelő kihasználtsága évek óta egyik központi témája a szállításnak. Ezért azok a vállalatok, amelyek a megengedett időn túl is lefoglalják az érkező' vagy roagrakásra rendelt vasúti kocsikat, álláspénzt, vagyis büntetést fizetnek. S mert a MÁV-naknem az az érdeke, hogy így jusson bevételihez, hanem hogy mielőbb üresen kapja vissza a vagonokat, a pénzt a Központi Szállítási Tanács azok között a vállalatok között osztja szét, amelyek azt saját alapból kiegészítve rakodásfejlesztésre fordítják. Bács-Kiskun megyében jóné- hány vállalat, szövetkezet van, amely pályázatot nyújtott be ra- kodásfejtesztésre és kapott a kocsiálláspénzből képződött központi alapból támogatást, ilyen jellegű beruházásaira. Egyik ilyen nagy szállíttató, az; Alföldi TÜZ- ÉP Vállalat, kecskeméti új telepén nemcsak a korszerű tüzelőanyag- és építőanyag-tárolás feltételeit teremtette meg, hanem iparvágányt épített ki és gépesítette a rakodást. Erre a célra hatmillió forintot igényelt a központi alapbóL A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az ilyen iberu- ~ házás gyorsan megtérül, hiszen a TÜZÉP ezen a telepén 43,8 százalékos munkáslétszám-megtar- tás mellett, a rakodási időt 44,4 százalékkal tudta csökkenteni. Hasonló beruházások történtek szerte a megyében. A Kecskeméti Közúti Építő Vállalat az aszfaltkeverő telepének anyaggál való kiszolgálására épített ipar• Gépesített rakodás a TÜZÉP kecskeméti telepén. vágányt A MEZÖTERMÉK a tiszakécskei tranzit telepén korszerű rakodót és tranzitraktárat létesített A Kalocsai Állami Gazdaság rakodógépeket vásárolt, a Bajai Állami Gazdaság pedig a Mátéháza-pusztai vasúti megálló mellett tranzit pályaudvart épített. Építőanyagok vasúti kocsikból való ki- és berakodására speciális rakodógépeket állított üzembe a Tompa és Vidéke ÁFÉSZ. Az Izsáki Állami Gazdaság a már meglevő iparvágánya mellé korszerűen gépesített árufogadó és -feladó rakodót épít, a MEZŐGÉP Vállalat a 'kiskőrösi, tisza- kécskei és Kecskemét-alsó pályaudvarra az érkező és feladásra kerülő áruk rakodására autódarut vásárolt. Az, ÉPSZER Vállalat a közelmúltban helyezte üzembe a kalocsai beton-előregyártó telepén épített rakodóteret a hozzávezető utakkal, és a rakodáshoz nagy teljesítményű KATÓ darut vásárolt A BÁCS- ÉP valóságos vasúti üzemet létesít 1. számú ipartelepén, amelynek méreteire jellemző, hogy jövőre már kecskeméti vasúti teherforgalmának egyhainmadát bonyolítja majd le. Emellett néhány vállalat közös beruházásokat is végez a rakodás fejlesztésére. A laki tele ki vasútvonalból kiágaztartott ÁFOR iparvágányt meghosszabbítva a Kecskeméti Költségvetési Üzem, az ÉPSZER Vállalat, és az ÉPTEK épít ki korszerű rakodót. Kiskunhalason a TÜZÉP, a KUNÉP, és ÉPFA, a vízmű jutott hasonló elhatározásra, Kecskeméten a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat a TÜZÉP iparvágányát hosszabbítja meg a gabonásatokig. Ugyanez a vállalat a solti vasútállomáson is korszerűen gépesített rakodóhelyet létesít. / Eddig Bács-Kiskun megye vállalatai, szövetkezetei, gazdaságai több, mint 75 millió forintot igényeltek a központi, rakodásfej- lesztésd alapból. A saját pénzeszközeikkel kiegészítve mintegy 200 millió forintos beruházással korszerűsítik a vasúti árufogadást és -feladást N. O. Kevés a hajtatott zöldségféle Akadozik a kertészet gép- és eszközellátása Burgonya, káposztaféle, valamint gyökérzöldség rendszeresen kapható még a piacon és az élelmiszerboltban. E kerti véleményekből kielégítő volt a termés. Még a fagyos napok előtt jórészt sikerült felszedni és bizA több mint egy hónapja tartó borongás, éjszakánként már fagyos időjárás nemcsak a szőlő, gyümölcs, a szántóföldi termény, vetemény érését hátráltatta, hanem a hajtatásos termesztést is. Napfény hiányában a fóliasátraikban sem fejlődött kellően a növényzet Latoi telek, Ti- szatoécske környéke a termálvíz- hasznosítással minden évben tekintélyes mennyiségű salátát, retket csípős hegyespaprikát és paradicsomot termeszt. Most az őszi idényben még nem adtak át említésre méltó mennyiséget a kereskedelemnek a Tisza menti gazdaságok. Tiszakécskén az Üj Élet Tsz- ben 4 hektáros fóliafelületű területet hasznosítanak hajtatásos termesztéssel Itt pár napja kezdődött el a hónapos retek vetése. Ezenkívül a kísérleti célokra épített fóliahózatobatn szegfűt termesztenek. A néhány éve felavatott Tisza-menrtii öntözőmű lehetővé teszi a hajtatásos kertészet vízellátását is, a fólia alatti növényzet öntözése azonban elég körülményes és fáradságos. Az Üj Élet Tsz-szel szomszédos Béke és Szabadság Termelőszövetkezet fóliasátraiban 70 méter hosszú locsölócsöveíket vonszol- gatnak ‘az asszonyok, mert a növényzet öntözésére felszerelt mű- anyagcső-hálózat és a permetezőfejék használhatalanok. Ha víznyomás alá helyezik, a silány minőségű, de drága szórófejek leszakadnak, és az erős sugárban kiömlő öntözővíz kimossa a nagy fáradtsággal elvetett, palántáit vetemény t. A közös gazdaság saját erejéből ezen aligha tud segíteni, hiszen az öntözőfelszerelés gyártására nincs berendezkedve. A Tisza-menti hőforrások vize általában gáz tartalmú. Megfelelő' alkatrész hiányában azonban a közös gazdaságok szinte képtelenék kellően karbantartani a gázleválasztó berendezést, enélkül pedig veszélyes a termálvíz fel- használása. A munkaruha, védőruha általában műanyag szálból készül. Elektromosan feltöiltődik, és a feszültség kisülésekor szikra keletkezik. A termálvizet kísérő gáz pedig felrobban. A hűvös novemberi napokon változatlanul nyitott fóliasátrakban dolgoznak a Béke és a Szabadság hajtatásos kertészetében a lányok, asszonyok. Talán december 10-re elkészül a gázleválasztó, amelynek szerelését hónapokig hátráltatta az alkatrész- hiány. Majtényi Ferencné és társai a kertészeti szocialista brigádban addig is nagy vigyázattal, de nap nap után a 27 fóliasátor alatt szorgoskodnak, hogy minél előbb friss salátát, hónapos retket, hajtatott paprikát és paradicsomot küldhessenek a kereskedelemnek. Nagyüzemi a kertészet, de a kézimunka a meghatározó. Alkalmas gépeket ugyanis a kereskedelemben képtelenség beszerezni. Ami kapható, az a kiskertek, a pár négyzetméteres fóliasátrak gépe. De mit csináljon az a mezőgazdasági üzem — amelynek 4—6 hektáron van hajtatásos kertészete és 3—5 ezer négyzetmétonságba helyezni a téli hónapokra. Elég szegényes viszont a hajtatott zöldségfélék kínálata. Hónapos retek, csomózott zöldhagyma« fakó paradicsom vagy dércsípte paprika időnként vásárolható, de a mennyisége, p választéka szerény. • Hónapos retket vet a tiszakécskei Béke és Szabadság Tsz fóliasátrában Pintér Béláné, Szűrszabó Mihályné, Kátai Já- nosné, Bordós Imré- né és a kertészeti brigád többi tagja. • Jobbra: hatvan hektár nagyüzemi meggyet telepít a tiszakécskei Üj Élet Termelőszövetkezet. Képünkön: Pászti Istvánné az ültetésre előkészített facsemetét vizsgálja. • Alsó képünk: lassan fejlődik a szegfű a napfénytelen időszakban még a fűtött fóliaházakban is. Kotvics Imréné és Bálint Bertalanná szedi a virágot a kerekdombi Üj Élet Tsz kertészetében. (Straszer András felvétele.) ter alapterületű fűtött fóliaháza — azokkal a kisüzemi eszközökkel, amelyekkel a mezőgazdasági gépgyártás és a kereskedelem ellátja a kertészeti nagyüzemeket. Az olcsóbb zöldségféle érdekében, a kézimunka csökkentésére nemcsak a kertészkedő üzemeknek kellene fáradoznia, hanem a mezőgazdaságot ’kiszolgáló gépgyártásnak és az eszközöket forgalmazó vállalatoknak is. K. £
