Petőfi Népe, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-23 / 276. szám

1978. november 23. • PETŐFI NÉPE • 3 Közös akaratunk kifejezői Néhány nappal ezelőtt lapunkban beszámoltunk egy tanácskozásiról, melynek résztvevői a partlap terjesztése politikai feladataival foglakozva az ol­vasói véleményekröli, észrevételekről is tapasztala­tot cseréltek. E fórumon is szóba került egyebek között az, hogy az olvasók az újságokban igénylik a rendsze­res jogi tanácsadást, az új, vagy módosított jog­szabályok értelmezését, az összefüggések magyará­zását. Ez még akkor is természetes, ha megyeszerte tapasztaljuk, hogy a Magyar Jogász Szövetség me­gyei szervezete és a TIT által rendezett jogi fel- világosító előadásoknak egyre több a hallgatója. Az állampolgároknak a jogszabályok között való eligazodásához, széles körű tájékozottságukhoz per­sze az is segítséget nyújt, hogy nemcsak a hatály­ban levő fontosabb jogszabályokkal ismerkednek meg rendszeresen, illetve folyamatosan, hanem az­zal is tisztában vannak, hogy a joganyag egy-egy területén milyen módosítás, változás várható. Eme fontos 'kérdésről dr. Markója Imre igazság­ügyi miniszter nemrég megtartott sajtótájékoztatója alapján tájékoztatjuk olvasóinkat. Kezdjük a legfontosabbat: decemberben az or- szággyűtés elé kerül az új Büntető Törvénykönyv tervezete. Az új törvény előkészítése során alapvető célkitűzés az volt, hogy a jelenleginél nagyobb összhangot kell teremteni az elmúlt másfél évtized alatt jelentősen megváltozott társadalmi-gazdasági viszonyok és azok 'büntetőjogi védelme között. En­nek érdekében az életviszonyok sokoldalú reális mérlegelése és várható alakulásának elemzése alap­ján felülvizsgálták a büntetendő magatartások, kö­rét. Döntő feladatnak tekintették, hogy az új Bün­tető Törvénykönyv révén az eddigieknél lényege-* sen hatékonyabb és korszerűbb eszköztárát teremt­sék meg a 'bűnözés elleni küzdelemnek. Az új BTK megalkotásával természetesen nem zárulnak le a bűnözés elleni küzdelem jogi eszkö­zeit formáló kodlfikációs munkák. Előkészületben van egyebek között a büntetés-végrehajtásról szóló új törvényerejű rendelet megalkotása is. A jelen­legi szabályozással szemben valamennyi büntetés és büntetőjogi intézkedés végrehajtásának legalapve­tőbb és az, igényeknek megfelelően továbbfejlesz­tett rendelkezéseit foglalja majd magában. Döntő kérdése természetesen változatlanul a szabadság- vesztés végrehajtása, teljesen új témája pedig az utógondozás ilesz majd. Szükségessé vált a szabálysértésekről szóló tör­vény módosítása is. Ez a jogszabály tíz évvel ez­előtt lépett hatályba. A módosítás során a büntető­jog területéről jó néhány cselekmény átkerül a sza­bálysértési jogba. E magatartások törvényes elbí­rálása érdekében megfelelő eljárási garanciákat kell biztosítani. A szabálysértési jog korszerűsítésére vo­natkozó javaslatokat a jövő év elején a Miniszter­tanács, illetve a népköztársaság Elnöki Tanácsa elé terjesztik. Folyamatban van a bírósági végrehajtási jog­szabályok módosításáról és egységes szövegéről szóló törvényerejű rendelet előkészítése is. Az új jogszabály fő célkitűzése ‘a végrehajtási eljárás egyszerűsítése, gyorsítása, a törvényességi garan­ciák sérelme nélkül. A módosítás során hatéko­nyabbá teszik az adóssal szemben alkalmazható kényszerítő lehetőségeket. Szabályozzák a tartásdí­jak eredményesebb behajtását és átfogóan rendezik a vagyonelkobzás végrehajtását. Az Igazságügyi Minisztériumnak az egyes konk­rét jogszabályok megalkotásának előkészítésén kí­vül jelentős feladatai vannak az alacsonyabb szintű jogalkotás koordinálása, valamint a hatályos jog­anyag rendezése területén. Probléma ugyanis, hogy az alacsonyabb szintű jogi szabályozásnál nem mindig kellően átgondolt az újraszabályozás, a mó­dosítás. A rendelkezésre jogosult szervek a jogi szabályozás eszközét ne vegyék igénybe olyan eset­ben, amikor a követelmények érvényesítésének más — gazdasági, vezetési, szervezési, ellenőrzési — módszere lenne eredményesebb. Persze nemcsak a fenti szemléletből adódó jog­szabályi túltermeléssel van gond. A jogszabályok nagy számát és áttekinthetetlenségét más okok is kiváltják. Gyakori, hogy egy magas szintű jogsza­bály csak az általános elveket mondja ki, és a konkrét meghatározást alacsonyabb szintű jogsza­bályra bízza. Ez a gyakorlat szükségképpen több végrehajtási jogszabályt eredményez és növeli a joganyagot, nehezíti az áttekintést. A jogalkalma­zók részéről sok esetben elhangzik az az észrevé­tel, hogy túl sok az iránymutatás és nemcsak meg­ismerésük, de áttekintésük is lassan lehetetlenné válik. Mindez azt jelenti, hogy rendet kell teremteni az alacsonyabb szintű jogszabályok területén is. Erre törekszik az Igazságügyi Minisztérium. Az ötéven­ként megjelentő Hatályos Jogszabályok Gyűjtemé­nyének új kiadása már a nyomdában van. A folyamatban levő jogalkotási feladatok között több új törvény létrehozása, illetve tervezetének előkészítése szerepel. Üj törvényt alkotnak a nem­zetközi magánjogról, a külügyről. A tervek szerint módosítják a választójogi törvényt. Hamarosan új törvényt alkotnak az állami pénzügyekről, valamint a városépítésről. Az új törvények alkotása, illetve a már megle­vők módosítása mellett több új törvényerejű ren­deletet alkotnak. Újraszabályozzák a vámjogot, a gépjármű-fuvarozást. A filmgyártásról és a film- forgalmazásról pedig új törvényerejű rendeletet al­kotnak, s hamarosan az óvodákról is törvényerejű rendelet jelenik meg. Tárnái László i i Tizenegy nap Mongóliában 3. Tervek a Kerületi folyóval Mongóliában mindenütt nagy elismeréssel beszélnek a magyar vízügyi szakemberekről. Tevé­kenységük húsz évvel ezelőtt kez­dődött ebben a távoli országban kutak fúrásával. Annak idején 427 kutat fúrtak, amelyből 387 még ma is hibátlanul működik. Nlagyon fontos segítség volt ez, hiszen sok helyen most is nagy távolságokról hordják az ivóvi­zet a kisebb településekre. A magyar—mongol vízügyi együttműködés két évtized után sem veszített jelentőségéből, sőt növekedett. Amikor a Vízügyi Tervező Feltáró Tudományos Kutatóintézetnél jártam, vezető­je, Sz. Njama éppen Magyaror­szágon folytatott hivatalos meg­beszéléseket. B. Dagvadorzs fő­mérnök tájékoztatott az intézet munkájáról, amelyben jelenleg is hét magyar szakértő vesz részt. A feladat: egész Mongólia vízgazdálkodásának kidolgozása, vízügyi létesítmények tervezése, kivitelezése, vízkémiai vizsgála­tok végzése. A fél falait beborító térképen mutatja B. Dagvadorzs a hatal­mas ország vízkészletének hasz­nosítását ábrázoló távlati elkép­zeléseket. Csák úgy mellékesen megjegyzi, hogy három időzóna van Mongóliában, a keleti és a nyugati határ között 4 ezer ki­lométer a távolság. Nyolc éve folyik a munka és a Magyar Vízgazdálkodási Intézettel igen szoros az együttműködés. Mintha csak szavait akarná igazolni, be­lép Nováky Béla hidroJ ógus mérnök, ä héttagú magyar szak­értőcsoport vezetője. Ezután már egymást kiegészítve ismertetik a készülő nagyszabású terveket. Három évvel ezelőtt a vízgaz­dálkodási kerettervek készültek el, s egy évvel később a távlati elképzelések kidolgozásához kezd­tek hozzá. Jelenleg már egyes kerületek vízgyűjtőinek regioná­lis tervezése folyik. Elkészült egy Ulánbátor környéki, ötezer hek­táros terület öntözésére a tanul­mányterv, 1400 hektárra a kivi­teli terv, s megkezdték egy 160 hektáros ömtözőmű építését. Ezután ismét a jövőbe kalan­dozunk. Ulánbátortól északke­letre folyik a Kerulen folyó. Vi­zének egy részét a Her len-baja n- Ulan víztározó kiépítésével a Gabi-sivatagba terelik majd 440 kilométeres csővezetéken. A ve­zeték mentén 31 ezer hektár me­zőgazdaságilag művelhető terület öntözése és 400 ezer hektár legelő vízellátása válik lehetővé. Ugyan­ez a vezeték elégíti majd ki öt járási központ és három ipari bázis vízigényét. A ' Cagaá- szundragai réz. és molibdén-bá- nyánál ércdúsító, Baga-Norban hőerőmű és széndúsító, Hur- Airagban fluorltbánya vízellátá­sát szolgálná a Kerulen folyó csővezetéken érkező vize. — A magyar vízügyi szervek segítségével szereltünk fel hét éve egy vízkémiai laboratóriu­mot — mondja végül B. Dagva- dorzs. — Ez igen fontos a folyó- és talajvizek minőségvizsgálatá­hoz. Hazánk egyébként vízben nem valami gazdag ország, s folyóink, tavaink területi elosz­tása sem a legszerencsésebb. Ép­pen ezért nagy segítséget jelent számunkra a magyar vízügyi szervekkel való együttműködés. Tapasztalt szakértőiktől is rend­kívül sokat tanulnak szakembe­reink, s örömmel mondhatom, ma már egyre önállóbban oldjuk meg feladatainkat. Nováky Béla búesúzáskor saj­nálkozását fejezi ki, hogy a töb­bi magyar szakértőt most nem tudja, bemutatni, mert a rövid nyarat kihasználva, távoli terü­leteken végeznek feltárásokat, s az anyagot télen dolgozzák fel, Néhányan azonban vasárnap visszaérkeznek, talán akkor ta- lálkozhatom velük. Nagy Ottó • Nováky Béla, a szakértői csoport vezetője és mongol kollégái. • A Tola folyó Ulánbátornál. Következik: A szonginói biokombinát # Kábán, az épUlő Hajdúsági Cukorgyárban a len­gyel építők már a gépek nagy részét is beszerelték. A gyár, amely évente hat-hétezer vagon cukrot ál­lít majd elő. jövő év májusára elkészül, a követke­ző feldolgozási szezonban pedig megkezdi a próba- üzemelést. (MTI-fotó) Májusra elkészül Hosszú távú tervek Kiskőrös kereskedelmének fejlesztésére Napjainkban 13 kereskedelmi és vendéglátó közület, valamint egy nagykereskedelmi vállalat lera­kató 61 boltegységgel áll Kiskő­rösön a lakosság szolgálatában. Természetesen a legtöbb — 31 — az élelmiszerüzlet. A szépen fej­lődő város mind nagyobb szere­pet tölt be vonzáskörzete lakos- ságánák ellátásában is. Ezt, túl azon, hogy tavaly az 1975. évihez képest 80 millió forinttal volt na­gyobb a forgalom, még beszéde­sebben érzékelteti a járás és a vá­ros múlt évi forgalmának össze­hasonlítása. Míg a kiskőrösiek alig 32 százalékát teszik ki a já­rás lakosságának, ugyanakkor a járás összes kereskedelmi forgal­mának 68,5 százaléka a városban képződött, A vegyesiparcikkek já­rási forgalmának csaknem 80 a ruházati forgalom 95,7 százaléka Kiskőrösön bonyolódott le. Mindezek, a kereskedelem ed­digi fejlődésének és soros felada­tainak áttekintésével együtt Kis­kőrös város Tanácsa legutóbbi ülésén hangzottak el. Mégpedig annak az elemző tanulmánynak a részeként, amelyet az 1995-ig szó­ló kereskedelemfejlesztési elkép­zelések meghatározása céljából ter­jesztett a testület elé a termelés- és ellátásfelügyeleti szakosztály. A város tanácsa, abból a fele­lősségéből kiindulva, hogy a ter­melő ágazatok fejlesztésével össz­hangban kell gondoskodnia a la­kossági szükségletek kielégítésé­Nézőpont Az elikényeílmesítő látszat mö­gé pillantott isimét a Nézőpont. Strém Kálmán könyve nyomán azt kutatták, hogy miért kevés a magyar hegedűs. Gyorsan kide­rült, hogy nemcsak a vonóskép­zéssel vannak bajok, a. jó hege­dűsök hiánya mélyebb, általáno­sabb bajok tünete. A közoktatás­nak és a közművelődésnek, az is­kolának és a kulturális intézmé­nyeknek egyaránt felül kel vizs­gálni a zenei nevelés módszereit, kereteit, hatását. A tévé munkatársai nyilván azért jöttek „Kodály városába”, hogy az itteni, bizonyára jó pél­dák közreadásával segítsenek. Kiderült, hogy nem mind arany, ami fénylik, mert ez a város sem vonhatja ki magát az országos érvényű rendelkezések hatálya alól. Nevezetesen itt sincsenek énekórák a szakmunkásképzőben, itt is ritkán dalodnak a gimna­zisták, a szakközépiskolák hallga­tói, a helyi feltételek sokban ja­vításra szorulnának, itt sem mindenki érzi a hagyományokból, sajátos helyzetből adódó felelős­séget, a kulturális intézmények egyike-másika befelé fordul, hiá­nyoznak az erők összpontosításá­ra ösztönző célok. Tudtuk eddig is, régóta készü­lődöm egy kis nyilvános töpren-, gésre, beszélgettem a lényegre- törően kérdező Szegvári Katalin által kedden este megszólaltatot- tak egy részével, de minden ma­radt a régiben, senki sem moz­dult. Glancolt jelentések nyug­tatták a netán nyugtalankodókat, olvashatunlk a város „kulturális karakteréről”, közben mind nyil­vánvalóbb, hogy különbözik a valóság és a város zenei életé­ről kialakult, kialakított kép. így igaz, akikor is, ha több min­den történik itt, mint négy-öt másik városban együttvéve, ha nincs szinte egyetlen hét kon­cert nélkül. A Nézőponthoz hasonlóan én is tágítom a kört és megkérde­zem, hogy miben mutatkozik meg ről. így a kereskedelmi ellátás szervezéséről, az egyéb ágazati el­képzelésekhez hasonlóan elké­szítette a kereskedelem fejleszté­sének hosszú távú tervét. Jóváha­gyásával pedig lényegében meg­határozta azokat a követelménye­ket. amelyek teljesítése szükséges a város és vonzáskörzete lakos­ságának megfelelő színvonalú el­látásához. Nézzük: milyen főbb célokat irányoz elő a hosszú távú fejlesz­tési elképzelés. Kiskőrös és vonzáskörzete ke­reskedelmi ellátásában meghatá­rozó szerepe van és marad az áfész-nek. Ennek megfelelően kell tehát gondoskodnia működé­si területén a lakossági igényekhez igazodó alapellátásról; az üzlet- hálózat fejlesztésében pedig iga­zodnia a város rendezési tervé­hez. Nagy alapterületű élelmi­szer- és iparcikiküzletek építését például a városközpontban jelöli meg a hosszú távú elgondolás, az­zal a szintén lényeges igénnyel, hogy az ükletek a lakásokkal egyidejűleg épüljenek meg. Az. általános áruválaszték, de különösen az iparoikikellátás ja­vítása érdekében üzletek létesí­tésére ösztönzi a megyei és más állami kereskedelmi szerveket a szóban forgó terv. A közétkeztetés és diákélelme­zés jelentős mértékű fejlesztésé­vel, javításával, a termelő- és a közművelődés személyi és tár­gyi feltételeiben az utóbbi évti­zedben bekövetkezett ugrásszerű változás. Miért nincs a legfonto­sabb, legértékesebb rendezvé­nyeknek nagyobb közönsége mint azelőtt, noha megtöbbszöröződött a függetlenített népművelők szá­ma, noha sokkal jobb körülmé­nyek között dolgozhatnak. Miért küszködik létszámgondokkal a városi vegyeskar, miért lassúbb a szimfonikus zenekar fejlődése a vártnál, reméltnél? Az egyszerűsítő, a megalapo­zatlan válaszok több kárt okoz­nának, mint hasznot, célom, most a képernyőn Iá toltak-■hallottak ösztönzésére csak a segítő szán­dékú kérdésfeltevés lehet. Most még nincs késő, most még sok­féle energia buzgólkodna, ameny- nyiben határozottabban összefog­nák a kezdeményezéseket, erő­teljesebben érvényesülnének a közös városi érdekek, ezek szol­gálatában hatékonyabban, na­gyobb szakértelemmel és hivatás­tudattal munkálkodnának az ér­dekelt intézmények dolgozói. Kecskemét többször vállalt ve­zető szerepet a magyar zenekul­túra fejlesztéséért. Elegendő, ha buzdító példaként Vásárhelyi Zoltán korszakos jelentőségű te­vékenységére, az ének-zenei is­kola létrehozására, a népzene is- tápalására gondolunk. Nem tér­het ki e példaadás kötelessége alól! Ritka eset, hogy egy tévémű­sor kapcsán látszólag saját ügyeinkről beszélünk. Az az őszinteség, körültekintés készte­tett erre, ahogyan a Nézőpont a vonóshiányről és a magyar ze­neoktatás gondjairól szólt. Be­széltek az eredményekről, nem titkolták a bajokat. Ebben nincs semmi különös, csak ők nem semlegesítették a rosszat a jóval és fordítva, Ellenkezőleg — és ezért volt kitűnő ez a műsor — a nehézségék érzékeltetése nö­velte a lelkes fáradozók érde­meit, az elért sikerek jelentősé­gét. a tennivalók sorakozitatása mindnyájunk felelősségé1 H. N. forgalmazó közületek saját ter­mékeket kínáló mintaboltjainak létrehozásával épp úgy számol a hosszú távú terv, mint például az óra—ékszer, optika—fotó, bizo­mányi üzletekkel, vagy éppen a rászoruló területek lakossága na- picikkellátását végző kis önki- szolgáló üzletek építésével. Minden lényeges tényezőt fi­gyelembe véve, a város kereske­delmének forgalma — évente át­lagosan 12—15 százalékkal növe­kedve — 1995-re várhatóan eléri az 1 milliárd 200 millió forintot. Ehhez méretezetten az 1980— 1995. közötti időszakban több mint 5700 négyzetméterrel szükséges. Rogy növekedjék az üzlettér, ki­váltképpen a vegyesiparcikk- és a ruházati boltok alapterülete. Szó, ami szó, a hosszú távú fej­lesztési elgondolással olyan do­kumentumot hagyott jóvá Kis­kőrös város Tanácsa, amely szük­ség szerint módosítható, de min­denképpen útbaigazít, megbízható támpontként szolgál a tanács vég­rehajtó bizottságának és szakosz­tályainak csakúgy, mint a keres­kedelmi közületeknek. Ez utób­biak például a fejlesztési, kor­szerűsítési terveik megvalósítá­sát üz 1995-ig szóló elgondolással egyeztetve kezdhetik meg. Nem is említve, hogy a tanács előnyben részesíti a terv megvalósulását jelentősen elősegítő kereskedelmi szervet. A fáklya 23. száma A Fáklya december 5-én meg­jelenő 23. számában M. Danyi- lenko, a Lvovi Orvostudományi Egyetem professzora nyilatkozik arról a ma is aktív baráti mun­kakapcsolatról, amely immár 15 éve létesült a Pécsi Orvostudo­mányi Egyetem tanáraival és hallgatóival. Számos érdekes, színes képri­portot tartalmaz a lap. Illusztrált írásban elevenedik meg az a gi­gantikus munka, amelyet a Kau­kázusban végeznek szovjet szak­emberek, hogy 1980-ra elkészül­jön a hegygerincet átfogó fontos autóút, egy másikból megtudhat­juk, milyen gondot jelent, s ho­gyan oldható meg a szovjet fő­város utcáinak téli takarítása, amelyekre 75 millió köbméter hó hull naponta. Jakutföld termé­szeti szépségei elevenednek meg a további színes oldalakon és ugyancsak riport számol be a moldáviai Bricsanszk kolhozközi állattenyésztő egyesülésének munkájáról. A szovjet közélet hírei sorában rövid információk tudósítanak ar­ról, hogy napjainkban már mint­egy 100 műveletre használják a mezőgazdaságban alkalmazott re­pülőgépeket; a Szovjetunióban napi ötmillió könyvet nyomtat­nak; újabb vizsgálatra készülnek a tunguzmeteorittal kapcsolatban; és a csillagászati katalógusban regisztrált 2042 égitest közül — az utóbbi években felfedezett 61- ből 15 szovjet tudósok nevéhez fűződik; továbbá arról, hogy a Kaukázusban nagy mennyiségben termelik a gin-szenget (Z sen- seny), az „életgyökeret". Oshomaha annyit jelent, hogy a boldogság hegye balhas nyel­ven, s az Elbruszt nevezik így. A táj igazi' síparadicsom — ezt mutatja be egy sportriport. Hagyományos anyagok, Fáklya- fotó, orosz nyelvlecke, filmelőze­tes és a Szovjet Kultúra és Tu­domány Háza programismertető­je zárja a számot. (KS) KÉPERNYŐ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom