Petőfi Népe, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-21 / 274. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII cvf. 271. szám Ára: 90 fillér 1978. november 21. kedd Magyar párt- és kormányküldöttség utazott Moszkvába Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának: vezetésével hétfőn magyar párt- és kormányküldöttség utazott Moszkváiba, a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének ülésére. A küldöttség tagja Lázár György, a Politikai Bizottság tagja, miniszterelnök Gyenes András, a Központi Bizottság titkára és Púja Frigyes, a Központi Bizottság tagja, külügyminiszter. A párt- és kormányküldöttség búcsúztatására a Keleti pályaudvaron. megjelent: Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, Németh Károly és Övári Miklós, a Központi Bizottság titkárai, a Politikai , Bizottság tagjai, Borbély Sándor, Győri Imre, Havasi Ferenc és Korom Mihály, a Központi Bizottság titkárai, Benkei András belügyminiszter, Czinege Lajos hadseregtábornOk, honvédelmi miniszter és Pullai Árpád, közlekedés- és postaügyi miniszter, a Központi Bizottság tagjai, Berecz János, a KB osztályvezetője és Rácz Pál külügyminiszter,iumi államtitkár. Jelen volt Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. (MTI) Teljesíti idei tervét a Fémmunkás kecskeméti gyára Sokat hallani mostanában, hogy az ipari termelés körülményei, az évente növekvő előirányzatok elérése nehezebbé vált. S nem dk nélkül mondogatják ezt vezetők és beosztottak, hiszen ez így igaz. Azonban az is igaz, hogy a változó körülményekhez gyorsan igazodni képes vállalatok, üzemek teljesíteni tudják a tervüket, ami sosem szerencse dolga. Ezek közé tartozik a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyára is, amelynek kollektívája az idén 640 millió forintos tervet, valósít meg. Mint Kőtörő Miklós, a gyár főikönyvelője tájékoztatott, a termelési-értékesítési feladatokat a megrendelői igények növekedése miatt év közben bővítették, sígy alakult ki a már említett forintértékű terv. Az év folyamán az időarányos előirányza tóikat 100— 102 százalékra teljesítették. A termelés és értékesítés üteme megfelelő volt a hazai szükségLe- tekre előállított termékeknél és a szocialista exportnál egyaránt. Számos nagyberuházáshoz szállított, illetve szállít az idén acél- szerkezeteket, könnyűszerkezetes épületelemeket és kisebb méretű lakatos gyártmányokat a kecskeméti Fémmunkás gyár. Közülük a Bélapátfalvi Cement- és Mész- műnek 15—16 millió forint értékű szerkezetet készített a kol- léktíva. A Budapesti Közlekedési Vállalat szociális központjának építéséhez a befejezéshez szükséges cikkeket, állították elő. Ugyancsak ilyen jellegű lakatos- gyártmányokat szállítottak .a Borsodi Vegyi Kombinátnak. A Szekszárdi Húskombinát beruházásához 10 millió forint értékű terméket bocsátott ki a gyár. Az épülő új, kecskeméti megyei kórház munkálatait a nyílászáró szerkezetek elkészítésével segítették. Vállalati fővállalkozásban létesülő könnyűszerkezetes épületekhez is gyártottak termékéket a megyeszékhelyi nagy üzemiben. A megrendelők közt található az AFIT győri és szegedi üzeme. Az utóbbi szerviznek még jövőre is szállítanak. A Hőtechnika Vállalatnak tmk- csarnokot készítettek. Megkezdték már a Lábatlan! Ce- centgyár rekonstrukciójához szükséges szalaghíd és más szerkezetek előállítását. A 26 millió fo- (Folytatás a 2. oldalon.) A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ünnepi ülése A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 60. évfordulója alkalmából vasárnap délelőtt ünnepi ülést tartott. A jubileumi megemlékezésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek a Központi Ellenőrző Bizottság és a KISZ KB Intéző Bizottságának tagjai, az MSZMP KB osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti párt- bizottság titkárai, a SZOT elnöke és titkárai, a Minisztertanács tagjai és a központi sajtó vezetői. Jelen voltak továbbá meghívott vendégek, a párt régi harcosainak képviseletében Boross István, Hunya István, Marosán György, Mező Imréné, Zgyerka János; a párton kívüli harcostársak képviseletében Bognár József akadémikus, Illyés Gyula író, Nánási László, a SZÖVOSZ felügyelő bizottságának elnöke, Pátzay Pál szobrászművész és Szentágothai János, a Magyar 1 udomá- nyos Akadémia elnöke; a fiatal kommunisták képviseletében Csorvák János egyetemi hallgató, Fehér László vájár, Lökkös Anna brigádvezető, Nagy Mihály gépészmérnök, Sághi Gyula hengerész. A Himnusz elhangzása után rövid ünnepi műsor következezett, amelyben közreműködött a KISZ Központi Művészegyüttesének egyetemi énekkara és Keres Emil színművész, majd Németh Károly, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára megnyitotta az ülést. Tisztelt Központi Bizottság! Kedves vendégeink! A Központi Bizottság mai ünnepi ülését azért hívtuk össze, hogy megemlékezzünk a magyar forradalmi munkásmozgalom történelmi jelentőségű eseményéről, a Kommunisták Magyarországi Pártja 60 évvel ezelőtti megalakulásáról. A magyar munkásosztály marxista—leninista forradalmi élcsapatának létrejötte fordulópontot jelentett a dolgozó nép, a haza ügyéért vívott harcban. A 60. évforduló mindenekelőtt a kommunisták ünnepe, mégsem mondhatjuk, hogy kizárólag az övék. Ünnepe ez a munkásosztálynak is. amelyet méltán tekintünk a párt szülőanyjának. S ünnepe a magyar népnek is, amely pártja vezetésével építi hazánkban a szocialista társadalmat. A párt és a munkásosztály, a párt és a nép élete, sorsa sok szállal kötődik össze. Ezért természetes, hogy miként az ország jelenét és jövőjét alakító közös gondolkodásban és cselekvésiben a hétköznapokon, úgy az ünnepi percekben is együtt vannak a kommunisták. a párton kívüli harcostársaik. a különböző nemzedékek képviselői. Nagyszerű, felemelő érzés látni, hogy hová is jutottunk azon az úton, amelyen 60 évvel ezelőtt elődeink elindultak. A párt, a kommunisták becsülettel teljesítették népünk, hazánk és az, általános emberi haladás érdekében vált at t kötelezettségeiket, Fájdalmas, hogy azok közüli, akik elkezdték, majd aiz üldöztetést is vállalva folytatták a munkásosztály. a nép. a haza felemelkedéséért a küzdelmet, legtöbben már neim ünnepelhetik ezt az évfordulót. Tisztelettel gondolunk rájuk. Meghatódva hajtjuk meg vörös lobogónkat és nemzetiszínű zászlónkat, a kommunista párt. a magyar munkásmozgalom, a nemzeti függetlenségért vívott harc mártírjainak emléke előtt. Hálával emlékezünk a feliért error és a fasizmus ellen harcolókra, az ellenállási mozgalom hőseire, a személyi kultusz, az ellenforradalom áldozatául esett elvtársainkra; mindazokra, akik életüket adták igaz ügyünkért. Kérem, hogy egyperces néma felállással adózzunk drága emléküknek! Kedves elvtársak! Ünnepi ülésünkön tisztelettel köszöntőm a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság tagjait, minden kedves vendégünket. Szeretettel köszöntőm a párt jelenlevő veteránjait, az illegális munka, a fasizmus elleni harc, a magyar nép szabadságáért, a munkásosztály hatalmáért, a szocialista Magyarországért folyó küzdelem kiemelkedő személyiségeit. Köszöntőm az ülésünkön részt vevő párton kívüli harcostársainkat, barátainkat akikkel osztoztunk a küzdelmes évek gondjaiban, akikkel együtt munkálkodunk szocialista hazám k felvirágoztatásáért. Köszöntőm a magyar ifjúság képviseletében ünnepi ülésünkön megjelent fiatal barátainkat. Köszöntőm a társadalmi és állami élet, .körünkben helyet foglaló képviselőét. Mindannyiunk nevében tisztelettel. nagy szeretettel köszöntőm Központi Bizottságunk első titkárát, ünnepi ülésünk előadóját. Kádár János elvtársat. Kedves elvtársak! Bejelentem, hogy a jubileum alkalmából pártunkat több testvérpárt üdvözölte. Kérem felhatalmazásukat, hogy az eddigi és az ezután beétkező üdvözletekre a Központi Bizottság nevében illő módon köszönetét mondjunk. Ezután >nagy taps közben Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságainak első titkára emelkedett szólásra. • Németh Károly mennyií,ja az ünnepi ülést. Kádár János beszéde Tisztelt Központi Bizottság! Kedves elvtársnőik, elvtársak! Barátaim! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának mai kibővített ülésén a magyar forradalmi munkásmozgalom és népünk történetiének kiemelkedő fontosságú eseményéről, a Kommunisták Magyarországi Pártjának 60 évvel, ezelőtti megalakulásáról emlékezünk meg. Ebből az alkalomból szólnunk kell pártunk történelmi útjáról, a harc néhány fő tapasztalatáról, végül jelenlegi helyzetünkről, feladatainkról. A párt megalakítása a kor parancsa volt A kommunista párt létrejöttének feltételei 1918 őszén a magyar .munkásmozgalom, a magyar társadalom és a 'nemzetközi helyzet fejlődésében történelmileg egyaránt érettek voltak, ezért a párt megalakítása a körülményekből logikusan következett, törvényszerű és a kor parancsa volt, A magyar munkásosztály harca a kizsákmányolás ellen létével egyidős. Már az 1848—49-es polgári foinradatam és szabadságharc időszakában voltak munkásmeg- mozdulásak. A hatvanas évek végén megalakult az első szocialista munkásszervezet, az Általános Munkásegylet, majd 1878-bain Frankel Leónak, a Párizsi Kom- mün egyik kiemelkedő vezetőjének, Marx közvetlen munkatársának kezdeményezésére létrejött az első magyarországi munkáspárt. A II. Internaciomálé megalakulása után, 1890-ben, a párt felvette a Magyar Szociáldemokrata Párt nevet, A múlt század végén, s századunk elején a szociáldemokrata párt jelentős mértékben hozzájárult a magyar munkásság osztállyá szervezéséhez és öntudatra ébresztéséhez. A XX. század elejt Magyarország súlyos társadalmi ellentmondásoktól volt terhes. A nagybirtokosok, a nagytőkések és a bankárok uralma a dolgozó tömegek kizsákimányoltsága és jogfosztottsága, az ország függő helyzete Ausztriától, a nemzetiségi kérdés megoldatlansága radikális változtatásokat követelt. _ A társadalmi feszültségeket a végsőkig kiélezte a monarchia részvétele és veresége az I. világháborúban. A háború végén, 1918-ban, hazánkban klasszikus forradalmi helyzet (Folytatás a 3. oldalon.) wmmmm Könyv és világnézet „A könyvek mutatták meg a helyemet az életben” — írta egykor Maxim Gorkij, a szovjet-orosz irodalom klasszikusa, az egyetemes emberi kultúra gazdagító ja. A hasonló véleményeket és vallomásokat sokáig lehetne sorolni annak bizonyítására, hogy hazai és külföldi szellemi kiválóságok egyöntetűen hirdették a múltban és napjainkban is: a könyvek, a betűk nélkül szegényebbek lennénk, sőt élni is alig tudnánk talán. Legalábbis értelmes, tartalmas, cselekvő emberi életet aligha. Szerencsére az utóbbi évtizedekben hazánkban — s természetesen megyénkben is — örvendetesen nagyszerű eredményekről számolhatnak be a könyvterjesztők és a könyvtárak egyaránt. Egyes helyeken a televízió térhódítása és a turisztika fellendülése mellett is növekszik a beiratkozott olvasók és a kölcsönzött kötetek száma. A könyvforgalom viszont — szinte kivétel nélkül minden helységben — valamennyi boltban állandó és folyamatos növekedést mutat. Az ilyen jellegű tevékenységek folytatásában külön hely illeti meg nálunk is a Kossuth Könyvkiadó Bács-Kiskun megyei kirendeltségét, mely köztudottan a politikai és pártirodalom terjesztését végzi. Méghozzá évről évre nagyobb sikerrel. Ma már ott tartunk, hogy a több mint másfél évtized óta ismétlődő téli politikai könyvnapók idejében egy- egy községben — a pártszervezetek irányításával, és a lelkes terjesztő propagandisták közreműködésével — több tízezer forint értékű kiadvány talál gazdára. S ami még ennél is lelkesítőbb, hogy a megvásárolt kiadványokat a jelek szerint a régebbi éveknél összehasonlíthatatlanul nagyobb arányban olvassák, eredményesebben tudják felhasználni mindennapi munkájukban. Gyakorta lehet tapasztalni, hogy mondjuk egy termelőszövetkezeti tag, gyári munkás, szocialista brigádtag szenvedélyesen és okosan vitatkozik, mond véleményt olyan időszerű politikai, ideológiai, társadalmi vagy gazdaságpolitikai kérdésről, témáról, mellyel a frissiben elolvasott politikai tartalmú könyvben találkozott. Akik az esti egyetemi osztályokban vagy a marxista középiskola tanuló- csoportjaiban mostanában megfordultak, azok világosan láthatták, hogy a pártirodalom termékei mennyire közkézen forognak ma már. A párt két évvel ezelőtt napvilágot látott ideológiai határozata, kapcsolódva a már előbbi közművelődési határozat szelleméhez, világosan és egyértelműen megszabta valamennyiünk feladatát politikai műveltségünk erősítésével kapcsolatban. A határozat a Xf. kongresszus nyomán abból a felismerésből indul ki, hogy a fejlett szocializmus építésének a feladatai fokozott követelményeket támasztanak a párt szervezeteivel és tagjaival szemben egyaránt. Hangsúlyozza a párttagság ideológiai felkészültségének javítását, a marxista gondolkodás erősítésének fontosságát éppen úgy, mint azt, hogy napjainkban az ilyen irányú tevékenységek folytatása közben mennyire alapoznunk kell a hat évtizedes munkásmozgalmi eredményekre és tanulságokra. A határozatban olvashatjuk azt is, hogy a marxista propagandában meghatározó szerepe van a párt-, valamint a tömegszervezeti oktatásnak^ Figyelmeztet az ideológiai határozat a klasszikusok rendszeresebb és elmélyültebb tanulmányozására is. Ezeket az alapvetően lényeges és nélkülözhetetlen feladatokat igyekszik megvalósítani a maga sajátos eszközeivel, a könyvkiadási hálózat éppúgy, mint a könyvterjesztés, vagy a könyvtárak egyre gazdagodó hálózata. Azzal kezdtük, hogy a szellemi élet kiválóságai mennyire nélkülözhetetlennek tartják a könyvet. Ez egyértelműen vonatkozik a politikai kiadványokra is; hiszen az ilyen jellegű művek betűi nemcsak a politikai ismereteket bővítik, de a legjobb értelemben vett műveltséget is gyarapítják. Ugyanakkor azt sem lehetne tagadni, hogy minden értékes politikai mű valamennyi olyan nyomdatermék, mely a pártirodalom közé sorolható, egyben az emberek világnézetét is formálja. Hiszen aki olvasva tanulmányozza a hazai vagy a nemzetközi munkásmozgalom egyes kérdéseit, megismerkedik a testvérpártok életével, a szocialista építés terveivel, gondjaival és eredményeivel, az nem egyszerűen csak ismereteket szerez, nemcsak saját műveltségét gazdagítja, hanem a világot, a társadalmat és benne önmagát fokozatosan egyre tisztábban, egyre kritikusabban és önkritikusabban képes látni. Következésképpen egyre jobb lehetősége nyílik arra, hogy az átalakuló, formálódó, gazdagodó világban saját munkájával eredményesen részt tudjon venni. így, ezáltal kapcsolódik egybe a politikai és pártirodalom termékeinek a közkinccsé tétele az emberi művelődés gyarapításával, s az emberek világnézetének formálódásával. Amikor ma Kecskeméten megnyitják az idei téli politikai könyvnapokat, akkor nem árt elgondolkozni azon, hogy a következő hetekben e nemes célzatú kampány idején miként lehetne még többekhez eljuttatni az életet gazdagító müveket. \. M. • Csarnokszerkezetgyártás a gyár I. számú üzemében. (Straszer András felvétele.)
