Petőfi Népe, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-19 / 273. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 273. szám Ára: 90 fillér 1978. november 19. vasárnap Kádár János amerikai szenátorokat fogadott Saamibaiton reggel kétnapos lá­togatásra Budapesitre érkezett az amerikai szenátus Abraham Ri- bicqff szenátor által vezetett küldöttsége. A delegáció ezt megelőzően Moszkváiban járt. A Ferihegyi repülőtéren Szarka Károly külügymiinliiszter-helyeittes és. Darvasi István, az országgyű­lés külügyi bizotttságánalk tirtká- rta fogadta a szenátorokat. Jelen volt Philip M. Kaiser, az Ame­rikai Egyesült Államok budapes­ti nagykövete. Kádár János, az MSZMP KB első titkára szombaton délelőtt az MSZMP KB székházéban fo­gadta az amerikai szenátusi kül­döttséget Megbeszélést folytatott a szenátorokkal, a két ország kapcsolatairól, valamint a nem­zetközi helyzet időszerű kérdé­seiről. A megbeszélésein részt vett Púja Frigyes külügyminiszter, jelen volt Philip M. Kaiser. (MTI) Háromnegyed év Bács-Kiskun megye gazdasági, társadalmi életében # Az év első kilenc hónapjában 19 százalékkal több lakás épült, mint az elmúlt esztendő azonos idősza­kában. Hazánk gazdasági, társadalmi fejlődését jelentősen nehezítik a tőkés világban végbemenő — s a vártnál tartósabbnak mutatkozó — világjelenségek. Államunk a beruházási fegyelem megszigorí­tásával, az ipar és a mezőgazda­ság pedig a termelés hatékonysá­gának növelésével igyekszik meg­tartani a népgazdaság egyensúlyi helyzetét. A KSH megyei igazgatóságá­nak jelentése szerint Bács-Kiskun 'megye gazdaságára továbbra is a dinamikus fejlődés volt a jellemr ző. Bár a központi intézkedések a beruházások csökkentésére irá­nyultak — akárcsak országosan —, a megyében is túlteljesítet­ték az előirányzatokat. Az állami és szövetkezeti gazdálkodó szer­vek a harmadik negyedév végéig — az MNB'adatai szerint — 2,4 milliárd forintot — (az előző évi­nél 22 százalékkal többet) fordí­tottak fejlesztésre. Az állami vál­lalatok és gazdaságok pénzügyi felhasználása szeptember végéig csaknem 1,3 milliárd forint volt, ami 31 százalékkal több az előző évinél. A beruházásokra kifize­tett összegek a kereskedelem és a közlekedés kivételével minden ágazatban emelkedtek. A mező- gazdaságban az állami szektor másfélszer annyit költött fejlesz­tésre. mint az előző év azonos idő­szakában; A pénzeszközök csak­nem kétharmadát tőkés import­ból származó gépek beszerzésére fordították. Az év élső kilenc hónapjában a tanácsok 768 millió forintot ad­tak ki fejlesztésre, amely fólyó- áron 7 százalékkal kevesebb az előző évinél. A megye területén a harmadik negyedév végén 95 olyan fontos létesítmény kivite­lezése volt folyamatban, amelynek eredeti költségirányzata , megha­ladta a 25 millió forintot. E be­ruházások összköltségéből erre az esztendőre 2,5 milliárd forin­tot ütemeztek, s ennek 53 száza­lékát költötték el. A folyamatban lévő jelentősebb megyei beruházások közül a Ha­lasi Kötöttárugyár építési és tech­nológiai szerelési munkái befeje­ződtek. A harmadik negyedévben a szükségessé vált pótmunkákat végezték el. Kecskeméten a 680 ágyas új megyei kórház kivite­lezése jó ütemben halad. Az idén­re ütemezett kiadások 56 százalé­kát költötték el szeptémber vé­géig. ' A megye szocialista iparában a termelés növekedési üteme az elő­ző évekhez képest mérséklődött ugyan, de továbbra is meghalad­ta az országos átlagot. Az év első kilenc hónapjában a megye szo­cialista ipara 5 százalékkal ter­melt többet, mint az előző év azo­nos időszakában. Kiemelkedő volt a minisztériumi nehézipar előző évhez mért 12 százalékos fejlődé­se. A könnyűipari üzemek terme­lése viszont csak 1 százalékkal emelkedett, az élelmiszeripariak pedig 1 százalékkal kevesebbet produkáltak. A könnyűiparban a termelési ütem visszaesését a ke­reslet csökkenése, a létszámhiány, valamint az. új termékekre való áttérés okozta. Az élelmiszeripar termelésének kismérvű visszaesését a zöld­ségfélék érési idejének több hetes késése idézte elő. E miatt a hűtő­ipar gyorsfagyasztott főzelékek­ből a tavalyinak kétharmadát, a konzervipar lecsókonzervből az előző évinek negyedét, paradi- csomkonzervből pedig csak mint­egy felét tudta legyártani. A szocialista iparban foglalkoz­tatottak száma az év eddig eltelt időszakában 1 százalékkal, ezen belül a fizikai dolgozóké fél szá­zalékkal emelkedett az elmúlt évihez mérten. A termelékenység — egy foglalkoztatottra számítva — 3(8 százalékkal növekedett. Egyébként a termelékenység ja­vulása eredményezte a termelés növekményének mintegy négy­ötödét. Az esztendő első háromnegyed- évében a megyei székhelyű ipari vállalatok és szövetkezetek érté­kesítése 10,8 milliárd forint volt, ami 7,6 százalékkal több a tavalyi év azonos időszakáénál. Ezen be­lül örvendetes módon továbbra is erőteljesen — mintegy 13 száza­lékkal — nőtt a külkereskedelmi értékesítés. A nehéziparban fő­ként a MEZŐGÉP Vállalat és a (Folytatás a 3. oldalon.) Tovább nőtt a gazdasági ágazatok termelése Megkezdődött a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének VIII. kongresszusa Ünnepség Moszkvában Befejeződött a szőlőszüret Szombaton aiz MSZMP Pest megyeá Bizottsága Oktatási Igaz­gatóságán megkezdődött a Ma­gyarországi DéLszláivok Demokra­tikus Szövetségének VIII. kong­resszusa. A kétnapos tanácsko­zás megnyitóján Belos Péter, a Magyarországi Délszlávok De­mokratikus Szövetségének . elnö­ke üdvözölte a 199 küldöttet és a meghívott vendégeket, köztük Sarlós Istvánt, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagjak a Hazafias Népifront Országos Ta­nácsának főtitkárát, Molnár Fe­renc kulturális államtitkárt és Hanga Máriát, oktatási minisz­terhelyettest. A kongresszus elé terjesztett referátumhoz Mándics Mihály főtitkár fűzött szóbeli kiegészítést. . — Az ember régi szokása, hogy út közben vissza -v issza/tek int hogy felmérje a megtett utat. A délszláv szövetség — mint han­goztatta — örömmel, megelége­déssel összegezi fél évtized ered­ményeit. A mérlegkészítés pilla­nataiban előre is tekint: kije­löli továbbá céljait, tennivalóit. (MTI) A Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának közelgő 60. évfordulójáról gyűlésen emlé­keztek meg az Elektrovákuum Technikai Berendezések moszkvai gyárában. A gyűlésen Zoja Tyimofejeva, a Rabotnyica című szovjet lap he­lyettes főszerkesztője a Szovjet- Magyar Baráti Társaság alelnöke méltatta a Magyar Kommunista Párt hat évtizedes útját, a mai Magyarország eredményeit. Fel­szólalt Molnár János, a Magyár Szocialista Munkáspárt Központi Bizottság Politikai Főiskolájának rektorhelyettese, a Magyar—Szov­jet Baráti Társaság küldöttségé­nek vezetője is. A mintegy ötszáz résztvevővel megtartott gyűlésről az évforduló alkalmából üdvözlő táviratot küldtek a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságá­nak és a Magyar—Szovjet Baráti Társaságnak is. Az ünnepségen részt vettek a moszkvai magyar nagykövetség képviselői. (MTI) ELKÉSZÜLTEK AZ ÖTÉVES TERVI BERUHÁZÁSOK Uzemavatás a Petőfi Nyomdában A gépek zaja helyett ünneplő szavak töltötték be tegnap délelőtt a kecskeméti Petőfi Nyomda új, háromezer négyzet- méter alapterületű üzemcsarnokát. Ott gyülekeztek a mű­szakban levő dolgozók és a vendégek, hogy felavassák az új létesítményt. Kállai Sándor, a nyomda pártvezetőségének titkára köszöntötte az ünneplő nyomdászkollektívát és a ven­dégeket, köztük Tohai Lászlót, a megyei tanács általános el­nökhelyettesét, Borsodi Györgyöt, az SZMT vezető titkárát, dr. Kőrös Gáspárt, az MSZMP kecskeméti városi bizottságá­nak első titkárát és Vágó Ivánt, a megyei tanács ipari osz­tályának vezetőjét. • Sárosi Sándorné miniszterhelyettes átvágja az avatószalagot. • Az üzemavatás idején a Megyei Művelődési Központban zajlott a KMP megalakulásának 60. évfordulója tiszteletére megrendezett nyomdász-vetélkedő döntője. Képünkön a Petőfi Nyomda I. számú csapata, amely 27 nyomda 37 csapata közül került a döntőbe. (Pásztor Zoltán felvételei) Ezután Ablaka István, a Pető­fi Nyomda igazgatója mondott avatóbeszédet. Vázolta azt az utalt, amelyet a vállalat a kor­szerűsödés útján megtett. Szólt arról a rekonstrukciós beruhá­zásról, amely most ért véget, s amely a nyomda fennállása óta a legnagyobb horderejű fejlesztés volt. A százmillió forintos be­ruházás során mintegy 70 milliót a géppark teljesítőképességének növelésiére költöttek. Húszmillió forintnál többet fordítottak az új üzemcsarnok létrehozására, ame­lyet egyébként az iparágon be­lül mérve alacsony fajlagos köilt- séggiel hoztak tető alá. A kivite­lezésben a Báes megyei Állami Építőipari és a Bács-Kiskun me­gyei Építési és Szerelőipari Vál­lalaton kívül részt vett a saját építőbrigádjuk is. — Az ötödik ötéves tervre elő­irányzott beruházásokat ezzel si­keresen befejeztük — állapította meg Ablaka István. A hatalmas csarnokban kapott helyet az íves ofszet gépterem, az ofszet előkészítő egy része. mintegy 800 négyzetméteren pe­dig papírraktárt alakították ki. A beruházással fejlesztették a szí­nes nyomott dobozok gyártását és az öntapadó címke előállítását. Üzembe helyeztek egy új ofszet rotációs gépet is. A vállalat igazgatója elemezte az ezernél több dolgozót foglal­koztató nyomda növekvő terme­lési eredményeit, s elégedetten szögezte le, hogy a szakember- gárda képes a magas minőségi követelmények kielégítésére. Az avatóbeszéd után Sárosi Sándorné könnyűipari miniszter­helyettes köszöntötte a Petőfi Nyomda kollektíváját, amely a rekonstrukció révén a jövőben kedvezőbb feltételek mellett dol­gozhat. A beruházás során ki­emelkedő munkát végzett dolgo­zók közül hatot a Könnyűipar Kiváló Dolgozója címmel tünte­tett ki a miniszterhélyiettes asz- szony. Az üzemavató ünnepség az új munkaihelyek megtekintésével zá­rult. A. T. S. Még a legöregebbek sem emlé­keznek arra, hogy a megyében ilyen későre nyúlt volna a szőlő- szüretj mint az idén. A korábbi esztendőkben novemberben már nem szüreteltek, most viszont no­vember 18-ig tartott a szüret. Ké­sőn is kezdődött a szőlő betaka­rítása, hiszen a megye gazdaságai csak szeptember végén, október elején kezdhették a termésbeta­karítást. A szőlőtermesztés és a szüret idei helyzetéről tájékozta­tott a megyei tanács vb mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osztályá­nak helyettes vezetője, Pfenning Gyula, megyei főkerté&z. Már az év elején tapasztalha­tó volt, hogy kedvezőtlen az idő­járás a szőlőre, ugyanis á téli fa­gyok következtében a rügyek mintegy fele elpusztult. A tavaszi fagyok súlyosbították a helyzetet, egyes területeken húsz—hetven százalékos kárt okozott az erős lehűlés. A későbbiekben sem volt ked­vező az időjárás a Bács megyei szőlőültetvényekre, a kevés nap­fény, az erős éjszakai lehűlések miatt lassan értek a szőlőszemek. Emiatt is húzódott a szüret, hi­szen valamennyi gazdaságban várták, hogy jobbra fordul az idő, s „becukrosítja” a szőlőszemeket. A megye főkertésze tájékozta­tott a felvásárlási árak alakulá­sáról is. A mezőgazdasági osztály véleménye: az úgynevezett pin- cegazdasági_ irányárak nagyban sújtják a Bács megyei szőlőter­mesztő gazdaságokat, ugyanis az országban itt kap a termelő a sző­lőjéért a legkevesebbet. Hogy a megyéből ne vigyék el más me­gyékbe a szőlőtermést — ami egyébként úgy lehetséges, hogy az ország különböző helyeiről érkező felvásárlók egy-két forinttal töb­bet adnak a szőlő kilójáért, mint amit a Közép-magyarországi Pin­• Több kom­bájn dolgozott ebben az esztendőben az ültelvénye- • ken. A gépesítés következtében az Izsáki Állami Gazdaságban egy mázsa szőlő elő­állításához csak öt kézi munkaórát kellett igénybe venni. cegazdaság fizet az irányárak sze­rint —, a pincegazdaság hosszú távú szerződési felárral egészítet­te ki az árat. A te'rmelési rend­szerek, az állami gazdasági bor­kombinátok pedig a borértékesí­tés utáni nyereségből juttatnak a termelőknek. A termelési költségek az elmúlt években mintegy ötven százalék­kal emelkedtek, ugyanakkor a felvásárlásiár-növekedés nem ér­te el a 20 százalékot. E helyzet a későbbiekben egyre tarthatatla­nabb lesz a megyében, és egyál­talán nem ösztönöz a későbbi sző­lőtelepítésekre sem. Az idén kü­lönösen megnőttek a szőlő terme­lési költségei, hiszen a csapadékos időjárás következtében a külön­böző kórokozók — főként a pero- noszpóra — fertőzését tíz-tizen- ötszöri permetezéssel tudták meg­gátolni. A termés viszont lénye­gesen kevesebb lett a tervezett­nél, ami így kétszeresen is csök­kentette az ágazat nyereségét. A Közép-magyarországi Pince- gazdaság eddig 3?f0 ezer mázsa szőlőt vásárolt fel, s a kilónkénti felvásárlási átlagár 7 forint alatt volt. Megkezdték a must és a bor átvételét is. Eddig összesen 24 ezer hektolitert vásároltak fel. Az idén a megye szőlőtermése 1 mil­lió 900 ezer mázsa körüli, vagyis 1 millió mázsával kevesebb, mint tavaly. Jelentős borkészlete van azonban a pincegazdaságnak, s így — az utóbbi hónapokban meg­növekedett — keresletet ki tud­ják elégíteni. Ex port kötelezettsé­geiknek már eleget tettek, amely tíz százalékkal volt több, mint egy esztendővel ezelőtt. A pincegazdaság jól felkészült a szőlő fogadására, és így zökke­nőmentes volt a felvásárlás. Eb­ben az esztendőben elegendőnek ígérkezik a tárolókapacitása is. Cs. I. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom