Petőfi Népe, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-18 / 272. szám
4 t NÉPE 9 1978. november 18. Százéves a Ganz Villamossági Müvek 1859-ben egy fiatal mérnök, Mechwart András került a Ganz és Társa Vasöntő- és Gépgyár Részvénytársasághoz. Néhány év múltán a gazdasági válságtól megrémült részvényesek már a gyár élére állították: mentse meg ő a nehéz helyzetbe került üzemet. A fiatal mérnök hamarosan felismerte az elektromosság jövőjét, és jó emberismerettel válogatta meg munkatársait. Olyan emberek kerültek a gyárba, mint például Ziepernowsky Károly, aki hitt az elektromosság távlataiban, és energikusan nekilátott ötletei megvalósításához. ■ Nagyrészt az ő kezdeményezésükre alakult meg az akkori Vízivárosban, a Kacsa utcában a Ganz Gyár elektrotechnikai osztálya. Az alapítók vállalkozási készségét, bátorságát bizonyította, hogy olyan időszakban hozták létre ezt az üzemet, amikor a világon még alig néhány vállalat foglalkozott villamosgépek gyártásával. 1878 novemberében a kis műhelyben egy művezető irányításával hat munkás kezdett dinamógyártással foglalkozni — ebből fejlődött ki aztán a mai gyár, a Ganz Villamossági Művek., Moszkvától Montevideóig Rengeteg kezdeményezőkészség szorult a kis gyár kollektívájába, s talán ennek is köszönhető, hogy állta a versenyt a sokszor jobb anyagi lehetőségekkel bíró külföldi konkurrensekkel A gyár egyre-másra nőtte ki a korábbi telepeket, műhelyeket, s a század- fordulón már néhány száz munkást foglalkoztató üzemmé bővült. Hamarosan a Fő utcában létesült egy részleg, majd a századforduló első évtizedében megépült a Lövőház utcai telep is. A gyorsan megszerzett jó hírnevünket bizonyítja, hogy a Ganz szállította Bécs, Róma, Párizs, Cordoba, Zürich, a régi Szentpétervár, Moszkva, Monte Carlo, Montevideo, Melbourne, Stockholm első villamos erőműveit. „A gyár termékeinek minőségére jellemző — mondja Polonkai János gazdasági igazgató —, hogy Róqaa közelében még ma is működik az az áramfejlesztő gép, melyet még 1902-ben szállítottunk le.” A gazdasági igazgató így fogalmaz: szállítottunk, s e többesszám első személy akaratlanul is jelzi, nemcsak a gyár jövőjét és jelenét, de múltját is magáénak vallja. Nem szokatlan ez a fogalmazás, mind a vezérigazgató, mind a gazdasági igazgató több mint harminc éve ebben a gyárban dolgozik. Megszületik a transzformátor A század első felében sorra születtek a Ganzban az új találmányok, melyek olyan kiváló mérnökök munkásságát jelzik, mint Kandó Kálmán, Déri Miksa, Bláthy Ottó és Ziepernowszky Károly. A Kacsa utcai bérelt ház szobanagyságú helyiségeiben végzett kutatói, kísérletező tevékenység fontos szerepet játszott az elektrotechnikai osztály fellendülésében. Ebből a korból ered a váltakozóáramú kétfázisú gép. melynek tekercselrendezése egyezik a mai turbogenerátorok tekercselrendezésével. 1884-ben itt kísérletezték ki a transzformátort, mely megnyitotta az energiaátviAz egykori Kacsa utcai kis műhely az idők során ha^jJmas gyárra fejlődött. Ma — a'gyár hat telephelyén- *— 7500-an dolgoznak, az ez évi árbevétel mintegy 1 milliárd forint lesz. Termékeik 23 százalékát tőkés országok veszik meg, közel 10 százalékot tesznek ki a szocialista országokba történő szállítások. Jelenleg közel 30 országba jutnak el a Ganz nevét viselő termékek — az egyik legrégebbi tőkés partner Kuwait, ahol a 30 kilovoltos alállomások transzformátorai szinte kivétel nélkül ebben a gyárban készülnek. Szép dolog a múltra emlékezni, vallják a gyár vezetői, de a fejlődés nem állhat meg. „Most az 1990-ig terjedő időszak hosszú távú tervének előkészítésén dolgozunk” — mondja a gazdasági igazgató, „a bel- és külföldi igények egyaránt biztosítják gyárunk további féjlődését”'. Föld S. Péter ß A nagy szerelőcsarnokban egy hatalmas forgórész tekercselését végzik. A háttérben a görög exportra készülő Diesel-generátor állórészét szerelik. • A Ganz nevét viselő turbógenerátorok a világ több országában megtalálhatók. A képen: speciális mérleggel mérik a libanoni megrendelésre készült turbógenerátor forgórészét. • Jelenleg közel 30 országba jutnak el a gyár termékei, de a vezetők az export további növelését tervezik. tel, a feszültség nagyobb távolságokra szállításának lehetőségeit. Ezt követően alig négy esztendő alatt ezernél több transzformátort gyártottak. Az első világháború utáni időszakban a Ganz a világ minden részére szállított erőműi berendezéseket, alállomásokat. Turbógenerátorai eljutottak Konstanliná- polyba, Palermóba, Buenos Aires- be, Szczecinbe, Moszkvába. Varsóba, Az egyiptomi El-Tabbinba ,,1929-ben gyártottuk az első, 32 megawattos turbógenerátort” — mondja Polonkai János. ..Ezt csak harminc év múlva követte egy 50 megawattos. A fejlődés ütemének felgyorsulására jellemző, hogy újabb tíz év múlva már elkészült az első 220 megawattos turbogenerator. Ma ezer megawattnál tartunk.” Négy helyen a világon A felszabadulás után új korszak kezdődött a gyár életében is. Az addig soha nem látott műszaki fejlődést, a gyártott géptípusok teljesítményadatai is jelzik. 1929- ben gyártották az első 140 kilo- wattos transzformátort, 1959-ben már 220 kilovoltos készült, nyolc év múlva pedig a gödi alállomá- son felszerelték az első 400 kilovoltos transzformátort. Üjabb kilenc év elteltével — s ezzel már a mába érkeztünk —, 1978. november 5-én Albertirsán ünnepélyesen felavatták a Ganzban készített 750 kilovoltos óriás transzformátort. Ilyet eddig a világon mindössze négy helyen, a Szovjetunióban, az USA-ban és Kanadában építettek! Három transzformátor, a hozzájuk tartozó se- gédtranszformátorok és kábelek segítségével érkezik a szovjet- Unióbeli Vinnyicáról az elektromos energia. A munka minden részlete különleges feladat elé állította a tervezőket és a kivitelezőket egvarónt. Az összesen 220 tonna súlyú berendezéseket különleges szállítóeszközökkel vitték Albertirsára, a technológiai szerelést nem egészen egy év alatt végezték el. A próbaüzem jól sikerült, s a jövő év eleiétől megindulhat az állandó villamosener- gia-szállítás Európa legnagyobb távvezetékrendszerén. Világelsők között Pártmegbízatása: könyvterjesztés Beszélgettünk, s közben a tekintetem vissza-visszatért a kezére. Az erős szorítású, kissé vaskos ujjaira, amelyekről bizony könnyebb elképzelni, hogy nehéz ládákat röpítenek ide-oda, minthogy a könyvek hártyavékony, pillekönnyű lapjait forgatják, simogatják. Pedig Freeska János — aki az Országos Hűtőipari Vállalat kecskeméti hűtőházában dolgozik, mint raktári művezető — gyakran forgat könyvet a kezében: nem lehet véletlen, hogy a Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltségén az ő nevét említették először, amikor olyan embert kerestem, akinek pártmegbízatása a politikai könyvek terjesztése. Az eredményekről keveset beszélt Freeska János, de annyi azért kiderült: amíg a megyében átlagosan tizenöt forintot, Kecskeméten pedig tizenkilenc forintot költöttek tavaly az emberek a Kossuth Könyvkiadó különböző kiadványaira, addig a hütőház dolgozói kereken harmincat! — Ez az összeg már az idén is megvan; jóllehet, a politikai könyvnapok eredményei ebben nincsenek benne, ami pedig jócskán emeli a forgalmat minden esztendőben — mondja. — Számításom szerint az idén elérjük a harminchét forintot. *Ez az eredmény akkor is tiszteletreméltó, ha tudjuk: a hűtő- háznak mindössze nyolcvan dolgozója van, s nyolcvan-száz könyvnél többet nem tesz ki az a készlet sem, amelyet Freeska János kezel. Annál nagyobb eredmény, hogy kiemelkedő forgalmat bonyolít; hogy szinte az utolsó darabig eladja azt, amit. a megyei kirendeltség polcairól egyszer a táskájába süllyeszt. Hogy mi ennek a titka? Az egyik bizonyára az, hogy személy szerint is jól ismeri a hűtőház minden dolgozóját: ez a beszélgetésünk alatt több ízben bebizonyosodott. Amikor például azt kérdeztem tőle, hogy kik vásárolnak sok könyvet, így kezdte a választ: — Többek között Varga Gyulá- nc, aki iaz Univerzum.-tsoroz.at minden könyvét megvásárolja. Két nagy fia van. gondolom, elsősorban nékik viszi, mert ahogy hallottam, nagyon érdeklődő mind a két gyerek. — Hasonló megjegyzések kíséretében említette a többi nevet iS: Mészáros József «egédraktáro- sét. aki a szovjet szerzők könyveit vásárolja előszeretettel; Varga János pánttitkárét, aki pedig az ideológiai jellegű műveket részesíti előnyben és így tovább. A sikerék másik „titka” pedig az, hogy Trecska János nemcsak a környezetében élő embereket —, a gondjaira bízott könyveket is jól ismeri. — Sok könyvet én magam is elolvasok. Legutóbb a nyugati világban elharapódzó terrorizmusról olvastam egy munkát, s mondhatom, nagyon izgalmas, tanulságos olvasmány volt, sőt mi több: gondolatébresztő. Mert bizony, ha egy kicsit figyelmesebb szemmel jár az ember a világban, akkor látnia kell, hogy a saját környezetében is akadnak erőszakos módszerekkel élő emberek. s ami a leginkább aggasztó, hogy a fiatalok, az iskolás gyerekek soraiban is szokássá lesz, vagy legalább is elfogadottá, természetessé válik a durva beszéd, a durva viselkedésmód. Ezt természetesen nem akarom én a terrorizmussal azonosítani, aminek nyilvánvalóan mély társadalmi, politikai gyökerei vannak a nyugati világban, de azt hiszem, jobban kellene figyelnünk az ilyen kevésbé feltűnő jelenségekre is, mert ki tudja, hogy holnap milyen veszedelmekké növekednek .torzulnak. De ha nem növekednek és nem torzulnak, akkor is: a mi társadalmunk alapvetően humanista, amelyik nem tűrheti az erőszaknak és a durvaságnak semmilyen változatát. Igazán apróságot említenék példaként: még azt sem — amivel pedig eléggé sűrűn tat- lálkozhat az ember —, hogy a buszokra gyakran az iskolás gyerekek szállnak fel legelőször, akik áriélyett. hogy udvariasan előreengednék. félreszorítják a lassabban mozgó, a tülekedésben nehezebben boldoguló időseket. Nem idézem tovább Freeska János egyébként nagyon elgondolkoztató eszmefuttaitásáit. csupán szeretném felhívni valamire a figyelmet: valószínű, hogy sikerének a harmadik, s talán a legfontosabb titkára villantott fényt ez a néhány mondat. Arra, hogy Freeska János nemcsak elolvassa —, meg is beszéli az olvasottakat a környezetében élőkkel, s állást is foglal a viliág dolgait illetően. A hűtőházi művezető, aki több mint negyedszázada tagja a pártnak — erről úgy vélekedik, hogy aki könyvet terjeszt, annak ez az elsőrangú hivatása: segíteni az embereket eligazodni a világ, s a maguk dolgai között. Tiszteletreméltó hivatás ... K. J. Igen gazdag az őszi hónapok mezőgazdasági szakikönyvtermése. A vadászati alapismeretéktől az olajmövények termesztéséig, tucatnyi könyv jelent meg. Hogy a példának felhozott könyvvel kezdjük, a Vadászati alapisme*- retek tizenegy szerzőjének értékes írását dr. Bencze Lajos és dr. Dániel István szerkesztette egységes könyvvé, ami egyébként a vadászvizsga anyagát is magában foglalja. Sok magyarázó szövegrajz teszi még élvezetesebb olvasmánnyá a vadászbibliát. Hogy az olajosnövények termesztésével folytassuk, a dr. Antal József által szerkesztett és tucatnyi szerző által írt könyv sok gyakorlati módszerrel igyekszik tanácsot adni azoknak, akik olajos növényeket termesztenek közös gazdaságokban, vagy alkar a háztájiban is. Pap László könyve a f agy asz- tásos sűrítéssel foglalkozik és arra ad feleletet, hogyan lehet málnaiét, szamócalét, narancslét, szőlőmustot fagyasztásos eljárással besűríteni. A /könyv összefoglalja e témakörben a jelenlegi elméleti és technológiai kutatások eredményeit. Dr. Bíró—dr. Bodrossy—dr. Marton szerzőhánmas könyvének címe: Higiénia a húsiparban és a baromfiiparban. Részletesen fortalkazik a könyv a környezeti. az üzemi, a termelési és a személyi higiéniával. A könyv végén a takarítás, a fertőtlenítés, valamiint az ezekhez szükséges szerek, eszközök leírása szintén szerepel. A mezőgazdasági szalkmunkás- könyvtár sorozatban, Lelkes Lajos szerkesztésében jelent meg három lengyel szerző műve a vegyszerek használatáról, címe: Vigyázzunk egészségünkre! A Mezőgazdasági Kiadó átvette a lengyel eredeti illusztrációt is, amely Danuta Zukowska munkája. A SZÖVOSZ-szal közösen a Mezőgazdasági Kiadó dr. Petres Sándor szerkesztésében megjelentette a kisgazdaságok jogi iránytűjét. Foglalkozik a terjedelmes mű a földjoggal, az építésügygyei, a munkajoggal, az egészségüggyel az adóüggyel. Csak néhány kiragadott fejezetcím: Milyen jogalapjai lehetnek a háztáji és kisegítő gazdaságok jövedelemadója fizetési kötelezettségeinek? Milyen esetekben kél! az árbevétel alapján külön jövedelemadót fizetni? Milyen rendeletek tartalmaznak kötelező előírásokat kisállattartásra? Sorolni lehetne a családi házak adómentességével, a házadó fizetésével foglalkozó fejezeteket, de talán a falusi olvasók körében legnagyobb érdeklődést az válthatja ki, hogy milyen állami támogatásban részesülhetnek a kistermelők? A Ma újdonság, holnap gyakorlat sorozatban dr. Várikonyi József szerkesztésében a tejtermelésről jelent meg értékes tájékoztató tanulmány. A könyv ahhoz kíván segítséget nyújtani, hogy a tenyésztő, a szakmabeli milyen adatokat rendszerezzen és figyeljen meg ahhoz. hogy kiváló tejtermelő tehene legyen. A genetika alkalmazásának időszerű kérdéseiről az állattenyésztésben összefoglaló mű jelent meg 13 szerző munkájából. A könyvet dr. Dohy János szerkesztette. Bz a KGST-országok szakembereinek összefogásával készült tanulmányikötet az alkalmazott genetika és a nemesítési eredmények minél szélesebb körű elterjesztését /kívánja szolgálni. A tyúktenyésztésről dr. Horn Péter írt könyvet. Jelentős érdeme e munkának a korszerű biológiai szemlélet. A szerző sokoldalúan világít rá a környezeti tényezők egymásra hatására és az okozati összefüggésekre. A könyvet a kiadó elsősorban nagyüzemi baromfitartással foglalkozó szakembereknek ajánlja, de egyetemek és főiskolák hallgatói számára is hasznos ismereteket nyújthat. Dr. Cselőtei—dr. Csider—Csáky: Kertészet című munkája most jelent meg harmadik, átdolgozott kiadásban és főleg az agrártudományi egyetemek mezőgazdaságtudományi karai számára készült. Három szerző írta a Nyúlte- nyésztés kézikönyvét (Holdas— Csíkváry—Szilkora). A most megjelent könyv már a második kiadás, amelyben az új ismereteknek megfelelően az állategészségügyi részt átdolgozták a szerzők. I. S. ÉRMÉK, VISELETEK, HASZNÁLATI TÁRGYAK ÉS FEGYVEREK Kecskeméten, a Katona József Múzeum három kiállítási termében e hónapban szép, érdekes gyűjteményes anyagot tekinthetnek meg a látogatók. A kiállítás „A mai Bács-Kiskun megye az Árpád-kortól a török kor végéig" címet kapta. Rendezői a történelem viszontagságos évszázadai alatt itt élők múltját keltik életre régészeti, levéltári és egyéb szemléltető anyagok segítségével. Az első teremben jórészt a kor építészeti emlékei láthatók. Kiállították a terület két jelentős koraközépkori egyházi központjának; a bátmonostori és a kalocsai templomok illetve épületek gótikus kőfaragványait. Bemutatják a még ma is látható Történeti kiállítás Kecskeméten soltszentimrei és lajosmizsei. pusztatemplomokat, és ismertetik a megye határainak változását az eltelt századdk alatt. A középkori élet mindennapjait érzékelteti a második teremben látható kiállítási' anyag. A vitrinekben viseleti tárgyak (karikák, gyűrűk), ruhadíszek., korongok, övék és kapcsok láthatók. A legértékesebb anyag itt a XIV. századból származó ke- lebiai ezüstkincs, illetve a Kun- fehértó közelében megtalált ugyancsak ezüst ki ncs-készlet legszebb darabjainak másolatai. Rekonstruált cserépkályha, égetett edények, korsóik, használati és munkaeszközök, a kovácsok kezemuinikájának termékei a középkori falu mindennapos életébe engednek bepillantást. A kiállítás rendezői megemlékeztek a harmincas évek két jelentős falukutatójából, Szabó Kálmánról és Papp Lászlóról. Az érdekes kiállítás végezetül a „romlás századai”, az Alföld török kori lakóinak életét is dokumentálni kívánták. Írásos emlékek és tárgyak, egyéb dokumentumok bizonyítják, hogy a másfél évszázados állandó harcok, pusztítások ellenére is — miként ezt Kecskemét is példázza —, néhány helyen megmaradt a lakosság és az emberek megpróbáltak alkalmazkodni a hódoltsági körülményekhez. P. M. jí
