Petőfi Népe, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-18 / 272. szám

4 t NÉPE 9 1978. november 18. Százéves a Ganz Villamossági Müvek 1859-ben egy fiatal mérnök, Mechwart András került a Ganz és Társa Vasöntő- és Gépgyár Részvénytársasághoz. Néhány év múltán a gazdasági válságtól megrémült részvényesek már a gyár élére állították: mentse meg ő a nehéz helyzetbe került üze­met. A fiatal mérnök hamarosan felismerte az elektromosság jövő­jét, és jó emberismerettel válo­gatta meg munkatársait. Olyan emberek kerültek a gyárba, mint például Ziepernowsky Károly, aki hitt az elektromosság távlataiban, és energikusan nekilátott ötletei megvalósításához. ■ Nagyrészt az ő kezdeményezésükre alakult meg az akkori Vízivárosban, a Kacsa utcában a Ganz Gyár elektrotechnikai osztálya. Az ala­pítók vállalkozási készségét, bá­torságát bizonyította, hogy olyan időszakban hozták létre ezt az üzemet, amikor a világon még alig néhány vállalat foglalkozott villamosgépek gyártásával. 1878 novemberében a kis műhelyben egy művezető irányításával hat munkás kezdett dinamógyártás­sal foglalkozni — ebből fejlődött ki aztán a mai gyár, a Ganz Vil­lamossági Művek., Moszkvától Montevideóig Rengeteg kezdeményezőkészség szorult a kis gyár kollektívájá­ba, s talán ennek is köszönhető, hogy állta a versenyt a sokszor jobb anyagi lehetőségekkel bíró külföldi konkurrensekkel A gyár egyre-másra nőtte ki a korábbi telepeket, műhelyeket, s a század- fordulón már néhány száz mun­kást foglalkoztató üzemmé bővült. Hamarosan a Fő utcában létesült egy részleg, majd a századforduló első évtizedében megépült a Lö­vőház utcai telep is. A gyorsan megszerzett jó hír­nevünket bizonyítja, hogy a Ganz szállította Bécs, Róma, Párizs, Cordoba, Zürich, a régi Szentpé­tervár, Moszkva, Monte Carlo, Montevideo, Melbourne, Stock­holm első villamos erőműveit. „A gyár termékeinek minőségére jellemző — mondja Polonkai Já­nos gazdasági igazgató —, hogy Róqaa közelében még ma is mű­ködik az az áramfejlesztő gép, melyet még 1902-ben szállítottunk le.” A gazdasági igazgató így fo­galmaz: szállítottunk, s e többes­szám első személy akaratlanul is jelzi, nemcsak a gyár jövőjét és jelenét, de múltját is magáénak vallja. Nem szokatlan ez a fo­galmazás, mind a vezérigazgató, mind a gazdasági igazgató több mint harminc éve ebben a gyár­ban dolgozik. Megszületik a transzformátor A század első felében sorra szü­lettek a Ganzban az új találmá­nyok, melyek olyan kiváló mér­nökök munkásságát jelzik, mint Kandó Kálmán, Déri Miksa, Bláthy Ottó és Ziepernowszky Károly. A Kacsa utcai bérelt ház szobanagyságú helyiségeiben vég­zett kutatói, kísérletező tevékeny­ség fontos szerepet játszott az elektrotechnikai osztály fellendü­lésében. Ebből a korból ered a váltakozóáramú kétfázisú gép. melynek tekercselrendezése egye­zik a mai turbogenerátorok te­kercselrendezésével. 1884-ben itt kísérletezték ki a transzformátort, mely megnyitotta az energiaátvi­Az egykori Kacsa utcai kis mű­hely az idők során ha^jJmas gyár­ra fejlődött. Ma — a'gyár hat te­lephelyén- *— 7500-an dolgoznak, az ez évi árbevétel mintegy 1 milliárd forint lesz. Termékeik 23 százalékát tőkés országok ve­szik meg, közel 10 százalékot tesz­nek ki a szocialista országokba történő szállítások. Jelenleg közel 30 országba jutnak el a Ganz ne­vét viselő termékek — az egyik legrégebbi tőkés partner Kuwait, ahol a 30 kilovoltos alállomások transzformátorai szinte kivétel nélkül ebben a gyárban készül­nek. Szép dolog a múltra emlé­kezni, vallják a gyár vezetői, de a fejlődés nem állhat meg. „Most az 1990-ig terjedő időszak hosszú távú tervének előkészítésén dol­gozunk” — mondja a gazdasági igazgató, „a bel- és külföldi igé­nyek egyaránt biztosítják gyá­runk további féjlődését”'. Föld S. Péter ß A nagy szerelőcsarnokban egy hatalmas forgó­rész tekercselését végzik. A háttérben a görög ex­portra készülő Diesel-generátor állórészét szerelik. • A Ganz nevét viselő turbógenerátorok a világ több országában megtalálhatók. A képen: speciális mérleggel mérik a libanoni megrendelésre készült turbógenerátor forgórészét. • Jelenleg közel 30 országba jutnak el a gyár termékei, de a vezetők az export további növelését tervezik. tel, a feszültség nagyobb távolsá­gokra szállításának lehetőségeit. Ezt követően alig négy esztendő alatt ezernél több transzformá­tort gyártottak. Az első világháború utáni idő­szakban a Ganz a világ minden részére szállított erőműi berende­zéseket, alállomásokat. Turbóge­nerátorai eljutottak Konstanliná- polyba, Palermóba, Buenos Aires- be, Szczecinbe, Moszkvába. Var­sóba, Az egyiptomi El-Tabbinba ,,1929-ben gyártottuk az első, 32 megawattos turbógenerátort” — mondja Polonkai János. ..Ezt csak harminc év múlva követte egy 50 megawattos. A fejlődés üte­mének felgyorsulására jellemző, hogy újabb tíz év múlva már el­készült az első 220 megawattos turbogenerator. Ma ezer mega­wattnál tartunk.” Négy helyen a világon A felszabadulás után új kor­szak kezdődött a gyár életében is. Az addig soha nem látott műszaki fejlődést, a gyártott géptípusok teljesítményadatai is jelzik. 1929- ben gyártották az első 140 kilo- wattos transzformátort, 1959-ben már 220 kilovoltos készült, nyolc év múlva pedig a gödi alállomá- son felszerelték az első 400 kilo­voltos transzformátort. Üjabb ki­lenc év elteltével — s ezzel már a mába érkeztünk —, 1978. no­vember 5-én Albertirsán ünnepé­lyesen felavatták a Ganzban ké­szített 750 kilovoltos óriás transz­formátort. Ilyet eddig a világon mindössze négy helyen, a Szov­jetunióban, az USA-ban és Kana­dában építettek! Három transz­formátor, a hozzájuk tartozó se- gédtranszformátorok és kábelek segítségével érkezik a szovjet- Unióbeli Vinnyicáról az elektro­mos energia. A munka minden részlete különleges feladat elé ál­lította a tervezőket és a kivitele­zőket egvarónt. Az összesen 220 tonna súlyú berendezéseket kü­lönleges szállítóeszközökkel vitték Albertirsára, a technológiai szere­lést nem egészen egy év alatt vé­gezték el. A próbaüzem jól sike­rült, s a jövő év eleiétől megin­dulhat az állandó villamosener- gia-szállítás Európa legnagyobb távvezetékrendszerén. Világelsők között Pártmegbízatása: könyvterjesztés Beszélgettünk, s közben a tekintetem vissza-visszatért a kezére. Az erős szorítású, kissé vaskos ujjaira, amelyekről bizony könnyebb elképzelni, hogy nehéz ládákat röpítenek ide-oda, minthogy a könyvek hártyavékony, pillekönnyű lapjait forgatják, simogatják. Pedig Freeska János — aki az Országos Hűtőipari Vállalat kecskeméti hűtőházában dolgozik, mint raktári művezető — gyakran forgat könyvet a kezében: nem lehet véletlen, hogy a Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltségén az ő nevét említették először, amikor olyan embert kerestem, akinek pártmegbízatása a politikai könyvek terjesztése. Az eredményekről keveset be­szélt Freeska János, de annyi azért kiderült: amíg a megyé­ben átlagosan tizenöt forintot, Kecskeméten pedig tizenkilenc forintot költöttek tavaly az em­berek a Kossuth Könyvkiadó kü­lönböző kiadványaira, addig a hütőház dolgozói kereken har­mincat! — Ez az összeg már az idén is megvan; jóllehet, a politikai könyvnapok eredményei ebben nincsenek benne, ami pedig jócs­kán emeli a forgalmat minden esztendőben — mondja. — Szá­mításom szerint az idén elérjük a harminchét forintot. *Ez az eredmény akkor is tisz­teletreméltó, ha tudjuk: a hűtő- háznak mindössze nyolcvan dol­gozója van, s nyolcvan-száz könyvnél többet nem tesz ki az a készlet sem, amelyet Freeska Já­nos kezel. Annál nagyobb ered­mény, hogy kiemelkedő forgal­mat bonyolít; hogy szinte az utol­só darabig eladja azt, amit. a me­gyei kirendeltség polcairól egy­szer a táskájába süllyeszt. Hogy mi ennek a titka? Az egyik bizonyára az, hogy sze­mély szerint is jól ismeri a hű­tőház minden dolgozóját: ez a beszélgetésünk alatt több ízben bebizonyosodott. Amikor például azt kérdeztem tőle, hogy kik vá­sárolnak sok könyvet, így kezdte a választ: — Többek között Varga Gyulá- nc, aki iaz Univerzum.-tsoroz.at minden könyvét megvásárolja. Két nagy fia van. gondolom, el­sősorban nékik viszi, mert ahogy hallottam, nagyon érdeklődő mind a két gyerek. — Hasonló megjegyzések kísé­retében említette a többi nevet iS: Mészáros József «egédraktáro- sét. aki a szovjet szerzők köny­veit vásárolja előszeretettel; Varga János pánttitkárét, aki pe­dig az ideológiai jellegű műveket részesíti előnyben és így tovább. A sikerék másik „titka” pedig az, hogy Trecska János nemcsak a környezetében élő embereket —, a gondjaira bízott könyveket is jól ismeri. — Sok könyvet én magam is elolvasok. Legutóbb a nyugati vi­lágban elharapódzó terrorizmus­ról olvastam egy munkát, s mondhatom, nagyon izgalmas, ta­nulságos olvasmány volt, sőt mi több: gondolatébresztő. Mert bi­zony, ha egy kicsit figyelmesebb szemmel jár az ember a világban, akkor látnia kell, hogy a saját környezetében is akadnak erő­szakos módszerekkel élő embe­rek. s ami a leginkább aggasztó, hogy a fiatalok, az iskolás gye­rekek soraiban is szokássá lesz, vagy legalább is elfogadottá, ter­mészetessé válik a durva beszéd, a durva viselkedésmód. Ezt ter­mészetesen nem akarom én a ter­rorizmussal azonosítani, aminek nyilvánvalóan mély társadalmi, politikai gyökerei vannak a nyu­gati világban, de azt hiszem, job­ban kellene figyelnünk az ilyen kevésbé feltűnő jelenségekre is, mert ki tudja, hogy holnap milyen veszedelmekké növekednek .tor­zulnak. De ha nem növekednek és nem torzulnak, akkor is: a mi társa­dalmunk alapvetően humanista, amelyik nem tűrheti az erőszak­nak és a durvaságnak semmilyen változatát. Igazán apróságot em­lítenék példaként: még azt sem — amivel pedig eléggé sűrűn tat- lálkozhat az ember —, hogy a buszokra gyakran az iskolás gye­rekek szállnak fel legelőször, akik áriélyett. hogy udvariasan elő­reengednék. félreszorítják a las­sabban mozgó, a tülekedésben nehezebben boldoguló időseket. Nem idézem tovább Freeska János egyébként nagyon elgon­dolkoztató eszmefuttaitásáit. csu­pán szeretném felhívni valamire a figyelmet: valószínű, hogy si­kerének a harmadik, s talán a legfontosabb titkára villantott fényt ez a néhány mondat. Arra, hogy Freeska János nemcsak el­olvassa —, meg is beszéli az ol­vasottakat a környezetében élők­kel, s állást is foglal a viliág dol­gait illetően. A hűtőházi művezető, aki több mint negyedszázada tagja a párt­nak — erről úgy vélekedik, hogy aki könyvet terjeszt, annak ez az elsőrangú hivatása: segíteni az embereket eligazodni a világ, s a maguk dolgai között. Tiszteletreméltó hivatás ... K. J. Igen gazdag az őszi hónapok mezőgazdasági szakikönyvtermése. A vadászati alapismeretéktől az olajmövények termesztéséig, tu­catnyi könyv jelent meg. Hogy a példának felhozott könyvvel kezdjük, a Vadászati alapisme*- retek tizenegy szerzőjének érté­kes írását dr. Bencze Lajos és dr. Dániel István szerkesztette egységes könyvvé, ami egyéb­ként a vadászvizsga anyagát is magában foglalja. Sok magyará­zó szövegrajz teszi még élveze­tesebb olvasmánnyá a vadászbib­liát. Hogy az olajosnövények ter­mesztésével folytassuk, a dr. An­tal József által szerkesztett és tucatnyi szerző által írt könyv sok gyakorlati módszerrel igyek­szik tanácsot adni azoknak, akik olajos növényeket termesztenek közös gazdaságokban, vagy alkar a háztájiban is. Pap László könyve a f agy asz- tásos sűrítéssel foglalkozik és ar­ra ad feleletet, hogyan lehet málnaiét, szamócalét, narancslét, szőlőmustot fagyasztásos eljárás­sal besűríteni. A /könyv összefog­lalja e témakörben a jelenlegi elméleti és technológiai kutatá­sok eredményeit. Dr. Bíró—dr. Bodrossy—dr. Marton szerzőhánmas könyvének címe: Higiénia a húsiparban és a baromfiiparban. Részletesen fortalkazik a könyv a környeze­ti. az üzemi, a termelési és a személyi higiéniával. A könyv végén a takarítás, a fertőtlenítés, valamiint az ezekhez szükséges szerek, eszközök leírása szintén szerepel. A mezőgazdasági szalkmunkás- könyvtár sorozatban, Lelkes La­jos szerkesztésében jelent meg három lengyel szerző műve a vegyszerek használatáról, címe: Vigyázzunk egészségünkre! A Mezőgazdasági Kiadó átvette a lengyel eredeti illusztrációt is, amely Danuta Zukowska munká­ja. A SZÖVOSZ-szal közösen a Mezőgazdasági Kiadó dr. Petres Sándor szerkesztésében megjelen­tette a kisgazdaságok jogi irány­tűjét. Foglalkozik a terjedelmes mű a földjoggal, az építésügy­gyei, a munkajoggal, az egész­ségüggyel az adóüggyel. Csak néhány kiragadott fejezetcím: Milyen jogalapjai lehetnek a háztáji és kisegítő gazdaságok jövedelemadója fizetési kötele­zettségeinek? Milyen esetekben kél! az árbevétel alapján külön jövedelemadót fizetni? Milyen rendeletek tartalmaznak kötelező előírásokat kisállattartásra? So­rolni lehetne a családi házak adómentességével, a házadó fi­zetésével foglalkozó fejezeteket, de talán a falusi olvasók köré­ben legnagyobb érdeklődést az válthatja ki, hogy milyen álla­mi támogatásban részesülhetnek a kistermelők? A Ma újdonság, holnap gya­korlat sorozatban dr. Várikonyi József szerkesztésében a tejter­melésről jelent meg értékes tá­jékoztató tanulmány. A könyv ahhoz kíván segítséget nyújtani, hogy a tenyésztő, a szakmabeli milyen adatokat rendszerezzen és figyeljen meg ahhoz. hogy kiváló tejtermelő tehene legyen. A genetika alkalmazásának időszerű kérdéseiről az állatte­nyésztésben összefoglaló mű je­lent meg 13 szerző munkájából. A könyvet dr. Dohy János szer­kesztette. Bz a KGST-országok szakembereinek összefogásával készült tanulmányikötet az alkal­mazott genetika és a nemesítési eredmények minél szélesebb kö­rű elterjesztését /kívánja szolgál­ni. A tyúktenyésztésről dr. Horn Péter írt könyvet. Jelentős ér­deme e munkának a korszerű biológiai szemlélet. A szerző sok­oldalúan világít rá a környezeti tényezők egymásra hatására és az okozati összefüggésekre. A könyvet a kiadó elsősorban nagy­üzemi baromfitartással foglalko­zó szakembereknek ajánlja, de egyetemek és főiskolák hallgatói számára is hasznos ismereteket nyújthat. Dr. Cselőtei—dr. Csider—Csáky: Kertészet című munkája most jelent meg harmadik, átdolgozott kiadásban és főleg az agrártudo­mányi egyetemek mezőgazdaság­tudományi karai számára ké­szült. Három szerző írta a Nyúlte- nyésztés kézikönyvét (Holdas— Csíkváry—Szilkora). A most meg­jelent könyv már a második ki­adás, amelyben az új ismeretek­nek megfelelően az állategészség­ügyi részt átdolgozták a szer­zők. I. S. ÉRMÉK, VISELETEK, HASZNÁLATI TÁRGYAK ÉS FEGYVEREK Kecskeméten, a Katona József Múzeum három kiállítási termé­ben e hónapban szép, érdekes gyűjteményes anyagot tekinthet­nek meg a látogatók. A kiállítás „A mai Bács-Kiskun megye az Árpád-kortól a török kor végé­ig" címet kapta. Rendezői a tör­ténelem viszontagságos évszáza­dai alatt itt élők múltját keltik életre régészeti, levéltári és egyéb szemléltető anyagok se­gítségével. Az első teremben jórészt a kor építészeti emlékei láthatók. Kiállították a terület két jelen­tős koraközépkori egyházi köz­pontjának; a bátmonostori és a kalocsai templomok illetve épü­letek gótikus kőfaragványait. Be­mutatják a még ma is látható Történeti kiállítás Kecskeméten soltszentimrei és lajosmizsei. pusztatemplomokat, és ismertetik a megye határainak változását az eltelt századdk alatt. A középkori élet mindennap­jait érzékelteti a második te­remben látható kiállítási' anyag. A vitrinekben viseleti tárgyak (karikák, gyűrűk), ruhadíszek., korongok, övék és kapcsok lát­hatók. A legértékesebb anyag itt a XIV. századból származó ke- lebiai ezüstkincs, illetve a Kun- fehértó közelében megtalált ugyancsak ezüst ki ncs-készlet leg­szebb darabjainak másolatai. Rekonstruált cserépkályha, égetett edények, korsóik, haszná­lati és munkaeszközök, a ková­csok kezemuinikájának termékei a középkori falu mindennapos életébe engednek bepillantást. A kiállítás rendezői megemlékeztek a harmincas évek két jelentős falukutatójából, Szabó Kálmán­ról és Papp Lászlóról. Az érdekes kiállítás végezetül a „romlás századai”, az Alföld török kori lakóinak életét is do­kumentálni kívánták. Írásos em­lékek és tárgyak, egyéb doku­mentumok bizonyítják, hogy a másfél évszázados állandó har­cok, pusztítások ellenére is — miként ezt Kecskemét is példáz­za —, néhány helyen megmaradt a lakosság és az emberek meg­próbáltak alkalmazkodni a hó­doltsági körülményekhez. P. M. jí

Next

/
Oldalképek
Tartalom