Petőfi Népe, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-18 / 246. szám
1978. október 18. • PETŐFI NÉPE • S A tanács és a lakosság párbeszéde Meglehetősen messzire vezetne a fejtegetés, ha most bevezetőként a közvetlen és a közvetett demokrácia közti különbség taglálásába bocsátkoznánk. Jóllehet, ez a kérdés nagyon is érzékenyen érinti a helyi közéletet. Am a falugyűlésekről lévén szó, azok jellegét tekintve, ma már aligha van szükség bővebb magyarázatra. Néhány esztendő elég volt annak felismeréséhez, hogy a községekben ez a társadalmi fórum teremt legjobb alkalmat az egész lakosság és a tanács közvetlen párbeszédére. Igaz, a tanács és az állampolgárok kapcsolatrendszerében egyéb lehetőségek is kínálkoznak a személyes találkozásra, mindenekelőtt a tanácstagi beszámolókon, a fogadónapokon, a választói gyűléseken, ezek azonban általában csak egy kisebb kört — rendszerint a választókerületet — érintenek vagy egyéni beszélgetésekre korlátozódnak. A törvény szerint tulajdonképpen a tanácsülés is nyilvános, de igencsak ritkán fordul elő, hogy oda valaki a lakosság köréből „betéved", hiszen a tanácstagokon és a meghívottakon kívül ilyenkor másnak nincs tanácskozási joga. A falugyűlések közéleti szerepe, jellege feltétlenül elüt az előbbiekétől. Főleg abban, hogy arra a község — vagy a társközség — valamennyi lakosa hivatalos. S habár a teljes részvétel — ha mégakkora terem áll is rendelkezésre — gyakorlatilag szinte kivihetetlen, mégis jó ideje már az egyik leglátogatottabb helyi közéleti esemény. Életteli fórum Mindenképpen e fórumok növekvő vonzerejét jelzi, hogy az elmúlt hét esztendő alatt — az 1971-es tanácstörvény megjelenésének évétől 1977-ig bezárólag — mintegy 19 ezer falugyűlés megtartására került sor szerte az országban, s azokon a községek lakóinak átlagosan tíz százaléka jelent meg. A statisztika szerint az első években a rendezvények száma még alig hullámzó képet mutatott, az 1976-os kiugró adatok pedig szoros összefüggésben álltak a népfrontbizottságok újraválasztásával. A minden szempontból kielégítő helyzet tavaly alakult ki,. amikor 778 nagyközségi és 2233 községi falugyűlés zajlott le. bizonyságául annak, hogy végképp polgárjogot nyert a közéletnek ez az életteli, demokratikus fóruma. De talán nem érdektelen az előbbi adatokat másféle szempontból is összevetni e rendezvények jelentőségének igazolására. A rendelkezések értelmében ugyanis csak a közös tanácsú községekben kötelező a falugyűlések megtartása és lám — amint azt a számok érzékeltetik — már a nagyközségekben is felismerték ezeknek a széles körű rendezvényeknek a lakossági kapcsolatokra gyakorolt kedvező hatását, amit természetesen nem is késlekednek kiaknázni. „Két fél” vitája De hát, mi teszi oly hasznossá a falugyűlést a tanács, a lakosság, az egész település számára? Több vonása is. Néhányat már említettünk, ami pedig a falugyűlések tartalmi részét illeti, abban két mozzanat dominál: egyfelől a tanács tájékoztatója saját munkájáról és a község életében alapvető jelentőségű kérdésekről, másfelől a lakosság véleménynyilvánítása az elhangzottakról, illetve egyéb észrevételeinek, panaszainak, javaslatainak szóvátétele. Ahol ezeket a rendezvényeket az őszinteség, a kölcsönös segítőkészség légköre és az előbbrelépés határozott igénye hatja át, ott sokminden tisztázódhat a „két fél” vitájában. s számos gyümölcsöző kezdeményezés bontakozhat ki ilyenkor. A fejlesztési tervek szembesítése az igényekkel és a lehetőségekkel, az ügyintézés kritikája, a jószándékú társadalmi munkavállalás — mind részét képezi — az eredményes falugyűléseknek. Hiszen ilyen alkalmakkor egyetlen kérdés se maradhat megválaszolatlanul; vagy még a helyszínen, vagy később írásban, de mindenképpen színt kell vallania a tanácsnak és a többi szervnek, amelyiknek azt címezték, bármiről is érdeklődjenek az állampolgárok. Ezért helyeselhető az a ma már általánosnak mondható gyakorlat, hogy a falugyűléseken a települések gazdasági, kulturális, egészségügyi, kereskedelmi és más szerveinek vezetői is megjelennek. A falugyűlések előkészítése Itt az ősz, s ahogy a földeken fogynak a munkák, és a falvak dolgozóinak, mind több szabad idejük adódik, hamarosan elkezdődnek a falugyűlések is. Ezt megelőzően azonban a tanácsoknak és a népfrontbizottságoknak — a két szerv együttműködésének különben ez egyik legjelentősebb területe — széles körű és alapos szervező munkál kell végezniük, hogy a lakosság idejében tudomást szerezzen a rendezvények időpontjáról és teljes programjáról. A tapasztalatok arra utalnak, hogy célszerűbb előbb a tanácstagi 'beszámolókra sort keríteni, mert így egyrészt az állampolgárok már előzetesen megközelítő képet kaphatnak a választókerületüket érintő tanácsi tervekről, a folyamatban levő ügyekről, másrészt a rendező szervek is hamarabb szereznek tudomást arról, mi érdekli leginkább a lakosságot abban az időszakban. Érdemes tehát megkülönböztetett gondot fordítani a falugyűlések előkészítésére, mert a tanács és a lakosság párbeszéde mindenütt jelentős erőforrásokat rejt magában. N. G. 'Fenyőatlasz készül • Az Akadémiai Kiadó fenyő- atlasz kiadását tervezi. Az ötkötetes könyv elkészítéséhez a Természettudományi Múzeum munkatársai és a Kertészeti Egyetem hallgatói az ország arborétumaiban gyűjtik a tobozokat és a fenyőfaágakat. Ezekért még a harminc méter magas ősfenyő tetejére is fel kell mászni a Kámoni Arborétumban (képünk). (MTI-fotó: Rózsás Sándor felvétele — KS) ' t \ Nyomdászok vetélkedője A Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 60. évfordulója tiszteletére országos szakmai-politikai vetélkedőt rendeznek a nyomdászok. Az elődöntő első két fordulóját Kecskeméten tartják — szombaton fél 10 órai kezdettel — a Tudomány és Technika Házában. A döntő és az elődöntő győzteseinek több országos és megyei vállalat, valamint intézmény — a többi kö-, zött a Kner Nyomda, a Fővárosi Nyomdaipari Vállalat, a Magyar Könyvkiadók és Terjesztők Egyesülete, a Móra Könyvkiadó — ajánlott fel pénz- és tárgyjutalmakat. Hasonlóképpen a Köny- nyűipari Minisztérium, a KISZ Központi Bizottság, a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a Bács-Kiskun megyei Tanács is. BARÁTAINK ÉLETÉBŐL Iskola az Ursynów negyedben Mint minden nagyvárosban. Varsában is a műemléíkek keltik fel a látogatók érdeklődését. A vendégek szívesen nézik meg a Központi Pályaudvart, a nemzetközi repülőteret, az új lakónegyedeket — ez is érthető. Az utóbbi időben azonban Varsó gazdagodott még valami vei. Ez a „valami”: egy általános iskola az Ursynów negyedben ... A sablonostól mindenekelőtt az iskola építészjeti és belsőépítészeti megoldásai térnek el. Az épület megosztott tömege, az iskola funkcióit kiegészítő környező terület elrendezése arról vall, hogy itt az oktatás, s mindenekelőtt a nevelés, a tanulók szinte egész napjának megszervezése eltér a többi iskoláiban szokásostól. iAz intézet — á közoktatási reform értelmében — nemcsak a tanulásnál?, hanem a pihenésnek és a játéknak is helyet biztosít, a tanulók napjuk nagyobb részét itt töltik. Ebben az iskolában nincsenek hagyományos padsorok, a terem végében nem áll a megszokott fekete tábla. A kis asztalkákat tetszés szerint el lehet helyezni, s az órákon még a padlón ülni is lehet. Az óra bármely pillanatban a szabadban is folytatható, minden zavar nélkül. Minden egyes teremből lépcsők vezetnek a kertbe. A hagyományos tornatermet felváltotta a „fórum”, amely egyúttal szabad teret biztosít az egész iskola közös rendezvényeinek, ünnepi gyűlések• Nem hagyományos tanóra — a szőnyegpadlón ülve. nek, érdekes emberekkel rendezett találkozóknak stb. Mindenütt sók a szabad hely, a rejtett zug. bőven van alkalom — pedagógusoknak és tanulóknak egyaránt —, hogy érvényesítsék ötlete&ségü'ket a termek berendezésében. A termék formája és nagysága ugyanis a mozgatható falak révén változtatható. Két osztályra jut egy szoba, ahol a szükséges taneszközöket tartják, s ahol egyénileg is foglalkozni lehet a tanulókkal. Az ursynówi iskola, amelyről már megnyitása előtt hosszú idővel cikkeztek, nem cáfolja meg a hozzá fűzött reményeket. Egyelőre csak az dkoz gondot, hogy a tervezettnél kétszerte magasabb az ide járó tanulók száma. Rövidesen azonban elkészül két hasonló újabb iskola az ursynówi negyedben. • Az ursynówi új iskola — kívülről. Szüret után... Leszedték a szőlő javát, a jakabszállási Népfront Szakszövetkezetben. Díszes utcai felvonulással, szüreti mulatsággal, népzenei programmal ünnepelték az eseményt a község lakói. Több mint három órán keresztül a csikósok — szilaj jakabszállási ifjak — ostorcsattogásától, a népi táncosok énekétől volt hangos a község főutcája. Helytálltak a községi KISZ-alapszervezet fiataljai, szervezésben, programban egyaránt. Farkas Pál vezetésével nagy sikerű néptáncműsort mutattak be. A jakabszállási művelődési ház pompásan feldíszített nagytermében pedig — este hét óra után — a nyitótánccal megkezdődött a játékos, népszokásokat is felelevenítő, ri- dám. szüreti mulatság. P. E. • Ezen a napon hintón járnak a KISZ-esek is. Elöl: Forczek Imre és Bán Edit. • Emelkedett a hangulat: iidvözlik az utcán bámészkodókat, az ismerősöket. • Indul a néptánccsoport az állomásról, s énekelve, táncolva vonulnak végig a község főutcáján. Ártatlan bűnösök Ez a levél hét sertés illatát kifogásolta, s már ügyiratként a KÖJÁL-tól érkezett a kecskeméti Városi Tanács V. B. mezőgazdasági osztályához. Nem ritka a hasonló bejelentés az állatokat szabálytalanul tartók ellen. Mikor aztán összegyűlik egy „körútra” való, Marticsek Béla csoportvezető útnak indul, hogy helyszíni szemlén győződjön meg a sokszor szenvedélyes hangú levelek igaz voltáról. Egy útján elkísértük, s idő is adódott arra, hogy szót ejtsünk a tanácsi rendeletről, amely az állatok tartásának módját és lehetőségét elrendezi. Illetve rendezné, ha mindenki betartaná. A Bethlen körúti „madaras” bácsit annak okán illettük e névvel, hogy az udvaron, a lakásban, a mellékhelyiségekben számtalan ketrecben és kalitkában madárkák százait neveli, azonkívül galambot, csókát, récét — már amit láttunk, ha nem bújt éppen az összegyűlt limlomok alá... A bejelentés nem a madarak tartását panaszolta, hanem az udvar utcai kerítéséhez közel levő disznóólban lakó pocákat. H. Kálmán idős ember, s feltehetően erejét is meghaladja az udvar rendben- tartása, így aztán a felgyűlt trágya „illata” ugyancsak messze terjeng. A látottakon meg sem lepődik Marticsek Béla, s magyarázza: — Hiányzik a zárt gyűjtő, az ól sem tisztítható könnyen. De ha minden meglenne, itt akkor sem lehet sertést tartani, hisz a rendelet kimondja, hogy a város sűrűn lakott belterületén ez tilos. H. Kálmán tudomásul veszi, hogy a disznóknak 30 napon belül menni kell. Még szerencse, hogy van hova menekítenie a jószágokat. ámbár az is .tény, hogy etetésük, gondozásuk a távolság miatt nehezebb lesz. Idő nincs a madárszemlére, indulunk tovább. V. Imréné többször ostromolta már levéllel a tanács illetékes osztályát a lakótárs kutyája miatt. Ahogy belépünk a tenyérnyi udvarra, amely több lakás „előcsarnoka”, azonnal meglátjuk a bűnöst. Ott vergődik az ártatlannak tűnő dakszli, láncon. Legutóbb virgoncabb volt, s még a csoportvezetőt sem respektálta, elkapta a nadrágját. A padlásföljárón csücsül egy kisfiú, neki játszótársa, V. Imréné- nek és két gyermekének ellenfél a kutya. Most sem hallunk mást, mint azt, hogy ekkor, meg akkor is elengedték, meg hogy bepisz- kolja az udvart. . . Most azonban Marticsek Béla arról győződött meg. hogy R. Imréné, a kutya gazdája betartotta a határozatot, láncon az eb. Az ügv „ad acta” kerül. De csak hivatalosan. Mert az ellenségeskedés bizonyára tovább folytatódik. A két látogatás tapasztalatait önkényesen választottuk, hisz van ezeknél simább és cifrább ügy is, amivel bajlódniuk kell az osztály dolgozóinak. — Az állampolgári fegyelmezetlenség és az emberi „jóindulat” húzódik meg rendszerint a bejelentések mögött, — kerekíti tovább a képet dr. Agud Károly osztályvezető. Egy-egy lakót kifúrni a semmitől vissza nem riadó lakótárs mindent megmozgat. Ám gondot okoznak azok is, akik bár nem értenek az állattartáshoz, a pénzszerzés reményében olyan körülmények között „gazdálkodnak”. ami az állatnak is, meg az embernek is elviselhetetlen. Példák sora hangzik el, meghallgatni is szörnyű, győzködni, érvelni, s intézkedni sem könnyű. Holott az állattartási rendelet • betartása lés betarttatása mindannyiunk érdeke. Még akkor is, ha akadnak olyanok, akik föl sem fogják, hogy olyan környezetben képesek élni, ami méltatlan az emberhez. Ha szükséges, akár szankciókkal is, de kényszerítik őket a tisztaságra, a rendre, s határozattal próbálják jó érzésre ébreszteni a magukkal szemben igényteleneket. Ez a szigor mégha az állattartási rendelet betartását célozza is, végül is — nevelés. Emberformálás. Ha másképp nem megy!... N. M. Támogatás a nagy családoknak A 70-ES ÉVEKBEN hozott szociálpolitikai intézkedések különleges támogatást biztosítanak az NDK-ban a sokgyermekeseknek. Ezek közé a négy, vagy több gyermeket nevelő házaspárokat, valamint a legalább három gyermeket gondozó egyedülálló anyákat és apákat sorolják. Az állam számukra — a család anyagi helyzetétől függően — különleges, rendszeresen járó támogatást biztosít. Az erre a célra rendelkezésre álló alapokat a tanácsok osztják el. Csupán 1977-ben 26,5 millió márka lakbér-kiegészítést kaptak azok a családok, amelyeknek különben nagy anyagi megterhelést jelentene a számukra szükséges nagyobb és komfortosabb lakások bére. A ruházatot, bútorzat kiegészítésére 69,9 millió márkát folyósítottak a családoknak. Neubrandenburg városában például a tanács egy Barkast ajándékozott a város legnépesebb, 12 gyermekes családjának, hogy mivel ennyi gyerekkel üdülésre amúgy sincs mód, legalább sűrűn és nehézségek nélkül kirándulhassanak. Ez a család egyébként két összekapcsolt négyszobás lakásban él egy új lakóházban, s nem fizetnek több lakbért, mint mások egy kétszobás lakásért. NÉHÁNY ÉV ÓTA a sokgyermekes családok gyermekei ingyen étkeznek az iskolai vagy óvodai éttermekben. A 297 ezer gyermek az iskolában naponta egy negyed liter tejet Is díjtaja- nul kap. Ez tavaly összesen 54,6 millió márkába került az államnak, amelynek nyilvántartásában jelenleg 86 500 négygyermekes és 39 600 öt-, vagy többgyermekes család szerepel. Ezenkívül különböző .társadalmi szervezetek és vállalatok maguk is igyekeznek hozzájárulni a nagy családok életének megkönnyítéséhez. így például Berlinben a Rewaltex — az ottani Patyolat — havi 16 kilót ingyen mos a sokgyermekeseknek és ezt a kezdeményezést néhány megyében is követték. Másutt a gyerekek nem fizetnek a mozijegyekért. A szakszervezetek és az üzemek a nagy családok, illetve gyermekeik üdültetését nemcsak lehetővé teszik, hanem a legtöbb esetben fizetik is. A szakszervezeti beutalók elosztásánál igyekeznek elérni, hogy a sokgyermekes családok minden két évben együtt mehessenek üdülni, gyermekeik számára pedig minden évben biztosítsanak helyeket az üzemek nyári gyermektáboroztatási akcióiba. Sok helyütt a lakóbizottságok megszervezték a gyermekek gondozását, amíg az édesanya gyógyüdü- lésen van. Az orvosi rendelőkben rendszeres megelőző vizsgálatokat végeznek, s megkezdődött a háziorvosi rendszer kialakítása is, egyelőre a hét, vagy több gyermekes családoknál. Az iskolákban a pedagógusok tanítás után segítenek a gyermekeknek. ellenőrzik a házi feladataikat, hogy a nagyon megterhelt szülőknek erre ne kelljen időt és erőt for- dítaniok. A SZÉLES KÖRŰ támogatás ellenére a sokgyermekes családok száma nem emelkedik. Egyre természetesebb lesz azonban a három gyermek. A születések számának tavalyi örvendetes megugrása után az idén újabb népszaporodási gyarapodás várható: az év első felében mintegy 10 ezerrel több új NDK állampolgárt jegyeztek be az anyakönyvekbe, mint 1977. januárjától júniusáig. (pintér) Keresett cikk • A hírneves meisseni porcelán hagyományait az egykori mesterek utódai tovább folytatják. Az 1710-ben alapított manufaktúra ma a Főid 20 országába szállítja termékeit. Képünkön: Wolfgang Schmidt porcelánszobrász új művét egy papagáj figuráját mintázza. V
