Petőfi Népe, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-20 / 248. szám

IDŐJÁRÁS Várható ldfijáráa ma estig: a hajnali és reggeli órákban ismét többfelé köd- képiódés. Ennek Jelentős réssé a déli órákra feloszlik. Utána változóan felhős idő, számottevő eső nélkül. Gyenge, változó lrányü szél. Legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: J—S, legmagasabb nappali hőmérséklet: a tartósan ködös helyeken 10 fok körül, máshol H-lS fok kfltótt. (MTI) _____________________________ V ILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évi. 248. szám Ára: 90 fillér 1978. október 20. péntek Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hiva­tala közli: a Minisztertanács csü­törtökön ülést tartott. Az igazságügy-miniszter előter­jesztésében a kormány megtár­gyalta az új büntető törvény- könyv tervezetét és úgy határo­zott, hogy azt az országgyűlés elé terjeszti. Az építésügyi és városfejlesz­tési miniszter jelentést tett az ÉVM felügyelete alá tartozó épí­tő- és építőanyag-ipari vállalatok üzem- és munkaszervezési tevé­kenységéről, a további feladatok­ról. A Minisztertanács a jelentést megtárgyalta és elfogadta. A Borsod-Abaúj-Zemplém me­gyei Tanács Végrehajtó Bizottsága beszámolt tevékenységéről, a megye helyzetéről, különös te­kintettel az V. ötéves tervben előírt tanácsi beruházások idő­arányos megvalósítására. A kor­mány a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette. A kormány ezután egyéb ügye­ket tárgyalt. (MTI) ZAVARTALAN A GÉPELLÁTÁS Nagy teljesítményű traktorok a Szovjetunióból A szovjet MEZŐGÉP. és tnafctonipar, amely hazánkban használt mezőgazdasági gépek, felszerelések hozzávetőleg 25—30 százalékát adja, újabb nagy tel­jesítményű géppel bővíti magyar- országi exportját;; az AGROBER az illetékes szovjet külkereske­delmi vállalattal, a TRAKTORO- EXPORT-tal a ha zárukban hasz­nált legnagyobb teljesítményű mezőgazdasági traktorok behoza­talára kötött szerződést. Eszerint még az idén 150 nagy teljesít­ményű 300 lóerős szovjet trak­tor érkezik; a korszerű gépeket a miagyar szabványoknak meg­felelő kisebb átalakítás után nyomban a megrendelő gazdasá­gokba küldik. A K—701-es típusú gép száz lóerővel többet „tud”, mint előd­jei, a 700-as, valamint a 700—A jelzésű traktor. A magyar mezőgazdaság őszi- téli tratotorellátása egyébként is kedvező. A szintén szovjet gyárt­mányú MTZ—80nas traktorból a III. negyedév végéig 1800 érke­zett be, és 700 MTZ—82-es gépet is átvett az AGROTRÖSZT. Jó volt az értékesítés; az év első ki­lenc hónapijában 2300 MTZ-miin- tájú traktort vásároltak meg a mezőgazdasági nagyüzemek. A 150 lóerős szovjet T—150k trak­torokból október elejéig 370 érke­zett a telepékre. I>e egyéb kül­földi gépekből is van a raktá­raikban. A csehszlovák zetor-min­tájú gépből kétféle változat vár eladásra. A magyar Rába—180-as gépből kilenc hónap alatt 122-t adtak el, éhből a típusból szin­tén zavartalan az ellátás. Itthon dől el! Izgatottan figyeljük a tele­vízió külpolitikai műsorait, tudunk dunántúlnyi országok apró párocskáiról, érdeklődés­sel várjuk a világhatalmak politikusainak megnyilatko­zásait, értesülünk japán trösz­tök gondjairól, a szomszédos szocialista országok iparának fejlődéséről, az újságokban sokan keresik a nagyvilág hí­reit, nagy példányszámban jelennek meg a világjáró ripor­terek útibeszámolói. Nincs ebben semmi rossz, természetes, hogy a száz esz­tendeje a többnyire napihírek közé szorított külföldi hírek nagyobb teret kapnak, főhely­re kerülnek a sajtóban és gondolkodásunkban. A vasút­hálózat kiépítése, majd az autózás elterjedése, a hírköz­lés forradalmasodása összezsu­gorította a távolságokat, a há­borúk, a gazdasági érdekek megtanítottak mindenkit arra, hogy a világ beleszól ügyeink­be, a legkisebb faluban is hathatnak a határainkon túl lezajló események. Szinte fölöslegesek a bizo­nyító érvek. Ki ne tudná, hogy a közös piaci országok egyet­len döntése milyen nehézsé­geket okozott mezőgazdasá­gunknak, egy új termék föl­tűnése elképzeléseink módosí­tására kényszeríthet bennün­ket, egy előnyös szerződés ug­rásszerűen felélénkítheti a termelési kedvet, belpolitikai változások, világméretű folya­matok elindítói lehetnek. Mind igaz. igaz! Alapvető érdekeink fűződnek a hatá­rainkon kívül történő esemé­nyek gyors elemzéséhez. Ma­gunkat károsítjuk, ha nem hasz­náljuk fel, ami felhasználásra érdemes, ha nem igyekszünk előrelátóan csökkenteni a vár­ható ártalmakat. De az ügyek lényegében mégis itthon dől­nek el! Tőlünk függ, hogy miként, hogyan élünk. Lehetnek bármilyenek a külkereskedelmi viszonyok, a gondatlanul csomagolt, törő­dött gyümölcs nem növeli jó hírünket, közvetve csökkenti exportunkat. (Egy-egy termék megítélésében a külföldi fo­gyasztót elsősorban a termék minősége befolyásolja.) A ber­lini taxisofőr, nem udvarias­ságból, nem a két állam ba­rátságára való tekintettel di­csérte hosszan előttem a ma­gyar magnetofonokat: eddig jól járt velük, nem bánta meg, hogy pénzt adott értük. Először csak a gyereknek vett egyet, majd magának is ugyanolyat a gépkocsiba. A Szovjetunió azért vásárol tő­lünk ezerszám Ikarus autó­buszokat, mert ezek megfelel­nek a követelményeknek, strapabírók, beváltak. Aligha kötnének velünk ilyen üzlete­ket, ha a magyar autóbuszok nem lennének olyanok, ami­lyenek. Borkivitelünk vissza­esésében a konkurrenciáhar- con, a gazdaságpolitikai meg­fontolásokon kívül, minőségi problémák is szerepet játszot­tak. Ilyen okok miatt jutunk kevesebb nyomdai bérmunká­hoz. Az előítéletek tartósak, ne­hezen oszlathatók el, de a tények hatására előbb-utóbb TIZENNYOLCADSZOR Orvos-gyógyszerész napok Bács-Kiskun megyében Nem sok olyan alkalom van, amikor az orvosok és a gyógy­szerészek kicserélhetik tapaszta­lataikat. beszámolhatnak kutatá­saik legújabb eredményeiről, fel­hívhatják a figyelmet egy-egy időszerűvé vált témára — ezért is van egyebek közit nagy jelen­tősége a Bács-Kiskun megyében immár tizennyolcadszor megren­dezett orvos-gyógyszerész napok előadássorozatának. Három szempontot is találunk az esemény fontosságának jel­lemzőjéül : egyfajta továbbkép­zés, tudományos fórum, harmad- sorban pedig alkalom, hogy két­száznál is több orvos és gyógy­szerész elmélyítse kollegális kap­csolatát. Az idei rendezvényt tegnap délelőtt, a kiskunfélegyházi vá­rosi tanács dísztermében nyitot­ták meg. Az ülés elnökségében helyet foglalt többek között Ka- tanics Sándor, a megyei pártbi­zottság titkára, dr. Major Imre, a megyei tanács elnökhelyettese, valamint az orvos-gyógyszerész napoknak már harmadszor he­lyet adó város vezetői. A tudományos tanácskozás lé­nyegében három fő témát vitat meg Az első napon szó esett a vériképző szervi megbetegedések­ről, s ezt az indokolja, hogy napjainkban megnőtt az effajta betegségek száma. Másrészt jó alkalom arra is, hogy köszöntsék a megyei kórház fennállásának 25 éves jubileumát ünneplő vér- transzfúziós állomását. Az első előadás, amelyet Hollán Zsuzsa, az orvostudományok doktora, akadémikus, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagija tar­tott a haemoterápia jelenét és jövőjét érintő kérdésekkel fog­lalkozott. Az orvosok foglalkoznak a nyirokcsomó rosszindulatú meg­betegedéseinek kérdéscsoportjá­val is. Bár az utóbbi időben ez is gyakorivá vált, a gyógyszer- ipar új, nagy hatású szereket kí­sérletezett ki, s a többi közt ezek felhasználásáról, minél eredmé­nyesebb alkalmazásáról is vitáz­nak — a gyógyszerészek közre­működésével. Fő téma a műtétek időpontjá­nak megválasztása, azaz, hogy miikor ajánlatos azonnal elvé­gezni az operációt, s mikor cél­szerű más gyógymódot alkalmaz­ni, az egészség visszaszerzéséért. Az idei orvos-gyógyszerész na­poknak még egy jellegzetessége van, éspedig az, hogy az egyes tárgyikörök fő előadásait országos hírű professzorok tartják, s ők vezetik a kerek asztal-konferen­ciákat és a vitákat is. Így tehát a rendezvény túllépett Bács-Kis- kun megye határain, s országos jelentőségűvé vált. Megyénkben egyébként komoly tudományos munka folyók, amit az is bizo­nyít, hogy dr. Morva László ta­taházi doktor személyében első­ként és egyedül az országban itt tevékenykedik kandidátusi foko­zattal rendelkező körzeti orvos, s rajta kívül is négyen szereztek tudományos fokozatot. B. J. 0 Orvosok és gyógyszerészek kísérik figyelemmel az előadásokat. (Tóth Sándor felvetelel) < A sárkány és az oroszlán 2. oldal Ifjúsági parlamentek 3. oldal Apostag üzeme 4. oldal Házunk tája 4. oldal Gyerekek paradicsoma Helvécián 5. oldal Fogadás a Parlamentben Aczél György, a Miniszterta­nács elnökhelyettese és Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai csütörtökön a Parlament Gobelin-termében fo­gadták a szocialista országok fel­sőoktatási minisztereinek tanács­kozásán részt vevő küldöttségek vezetőit. közelebb kerülnek a valóság­hoz a vélemények. Jó szándé­kú nyugati filmesek azzal az elhatározással utaztak másfél évtizede hazánkba, hogy tu­dósításokat készítenek a nagy cigánytelepekről. Ügy vélték, hogy ez tipikus magyar motí­vum. A forgatás előtti napok­ban — ettől teljesen függetle­nül — számolták fel a kecs­keméti cigányvárost. Megle­pődtek, mást, valóban meg­mutatásra méltót rögzítettek a filmszalagon. Nyilván vannak elfogult újságírók, tévések, rosszul tájékozott, vagy tájé­koztatott riporterek, de a ró­lunk kialakult képet alapjában mégis mi formáljuk. És itthon dől el az is, hogy miként fo­gadják termékeinket, növek­szik vagy csökken nemzeti jö­vedelmünk, hatékonyabban, vagy kevésbé jól termelnek üzemeink. Minden itthon dől el, még az is, hogy miként készülünk fel a nagyvilág politikai, gaz­dasági, ideológiai eseményeire, befolyására. Következésképp még na­gyobb érdeklődést kell tanú­sítanunk saját ügyeink iránt, még alaposabban meg kell ismernünk politikai, gazdasá­gi, művelődési feladatainkat, lehetőségeinket. A naprakész, elmélyült külpolitikai, világ- gazdasági tájékozódás sem pó­tolhatja saját dolgaink isme­retét. Jó. ha tudjuk, hogy mi tör­ténik távoli országokban. de még jobban kell tudnunk a tiszántúli, dunántúli, fővárosi, szűkebb hazánkat érintő ten­nivalókat, gondokat. Csak sa­ját munkánkkal, itt és most tudunk beleszólni a nagyvilág dolgaiba, teremthetjük me a boldogulásunk további feltéte­leit. H. N. Termel a bácsalmási vetőmagüzem Termel a bácsalmási naprafor­gó-vetőmag üzem, ahonnan ele­gendő, 120 vagon különböző faj­tájú szaporítóanyagot kapnak üzemi termesztésre az ország szántóföldi „olajtermelő” gazda­ságai. A magot automatizált gép­sorok hatféle szemnagyságban osztályozzák, s laboratóriumi vizs­gálat után fémzárolva, a fajtákra jellemző tulajdonságok feltünteté­sével adják át a mezőgazdasági üzemeknek. Első alkalommal, jö­vőre francia napraforgó-hibridek kerülnek a köztermesztésbe, 1980- ban pedig jugoszláv fajtákkal ja­vítják a hozamokat. Vásárlására a napokban kötött megállapodást a hazai olajosnövény-termesztés rendszergazdája, a Bácsalmási Állami Gazdaság, s e szerint 1979- ben három új jugoszláv fajta hibridmag szaporítását kezdik meg. Az európai szinttől elmaradt hazai napraforgótermesztés fel­újításával megbízott Bácsalmási Állami Gazdaság a külföldi fajták honosítása mellett az itthoni ku­tatókat, gyakorlati szakembereket is bevonja az ágazat fejlesztésé­be. Cél az, hogy a termőterület bővítése nélkül növelhető legyen az olajat adó szántóföldi növény hozama, s megoldják az ipari alapanyag előállításának teljes gépesítését. Ehhez, a tudomány és a gyakorlat összehangolásával, 68-féle termesztési, fajtaelőállítá­si és technológiai kísérleteket folytattak az ország különböző területein. Adatokat gyűjtöttek a növény biológiai tulajdonságának maximális kihasználásához, a gé­pesítéshez igazodó magasság-, szárvastagság- és tányéralakulás­ról. Az eddigi tapasztalatok sze­rint 1980—8l-re pótolható a le­maradás a napraforgótermelés­ben a bevált kísérleti eredmények gyors közreadásával. V. E. Szezonvége a konzervgyárban Nemcsak az emberek élve­zik a 'kePiemies, hosszú őszt, a növények is meghálálják... Ennek köszönhet», hogy még most is naponta 40 vagon nyers paradicsom érkezik a Kecskeméti Konzervgyárba. Igaz, már a vége félé jár a szezon, s a jövő héten be is fejeződik. A gyár vezetői 4200 vagonos végeredménnyel szá­molnak. Ha kedvezett volna az időjárás, könnyen telejsíithet- ték volna az 5300 vagon para­dicsomfeldolgozási tervet. Vé­gül is közepes termést hozott a paradicsom, és ami igen fontos: szárazanyag-tartalma megfelel a követelményeknek. A konzervüzemben jelenleg a másodvebésű zöldbab és a körte feldolgozása folyik. A gyümlöcsféleségek közül a leg­jobb felhozatal a szilvából volt, almából viszont a leggyengéb­bek a kilátások. Aflmatermé- sünk ugyanis az idén inkább nyersexportra, mint a kon­zervipari feldolgozásra alkal­mas. A zöldségfélék közül rosszul fizet a paprika, s a konzervipari célokra használ­ható kukoricából is lényegesen kevesebb termett Mindent egybevetve, ebben az évben is voltak csúcsidő­szakok, szombat, vasárnapi műszakok a konzervgyárban, de olyan hosszan tartó áru- dömping nem, mint tavaly. A Kecskeméti Konzervgyárban rövidesen megkezdődnek a nyugodtabb téli műszakok, a nyáron előkészített termékek feldolgozására. N. O. • Még tart a szezon a paradlcsoatsűríM ü zeatben. • A feldolgozó gépsoron a körte tartósításával foglalkoznak. » Dr. Major Imre köszöntötte a tanácskozás résztvevőit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom