Petőfi Népe, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-11 / 240. szám
4 0 PETŐFI NÉPE • 1978. október 11. VOLT, NINCS, LEHETNE EXPORTTERMÉK Kicsire aszott a „bagolytüdő” Mi az a bagolytüdő? Az idősebbeknek bizonyára vannak,még kellemes, vagy éppen ellenkező emlékei a bagolytüdő-levesről. Ennek valójában semmi köze sincs a bagolyhoz, a tüdőhöz. Sőt a bagolytüdőből készült ételeket szinte a vegetáriánusoknak találták ki. Az aszalt gyümölcsökből, főleg szilvából főzött levest nevezték ugyanis így annak idején. Hogy azért nevezték volna bagolytüdőnek, mert a szegényebb házak konyháján gyakran került a fazékba? Valószínű, hiszen a hullásalmát, a szilvát,' a sárgabarackot, sőt néhol még a cseresznyét, meggyet, körtét is a nap tartósította, nem kellett hozzá az oly drága cukor, csak egy kis idő a gyümölcs válogatásához, esetleg a daraboláshoz és a nyár végi, ősz eleji napsütés. Tévedés ne essék, az aszalt gyümölcsnek nem más ételek helyettesítését oélzó szeretjét kellene visszaállítani. Az ilyen ősi módszerrel tartósított gyümölcsben azonban mindenféle vitamin az utolsó milligrammig megmarad. Ha netán friss töltelékre lenne szüksége a háziasszonynak, csak egy kis forró vizes puhítás, és máris kész az almás rétesbe, szilvás gombócba való. A valóság másként fest. Ha viszonylag közeli, vagy akár távolabbi gyermekkorunkra gondolunk, sajnos, már csak csemegeként emlékezhetünk az aszalványokra. Kétezer helyett tizenegy tonna Pedig e „terméket” a hazai piacokon és külföldön is keresik. Szűkebb hazánkban, Bács-Kis- kunban telente 10—20 mázsa aszalt szilvát vásárolunk meg, a szakemberek szerint ennek sok- , szorosa is eladható lenne, de a forgalmazó vállalatoknak csupán ennyi áll rendelkezésére. Külföldön ugyancsak van kereslet a magyar aszalt almára, szilvára, sárgabarackra, meggyre, körtére. A hazai lehetőségeket, illetve a konkurrenciát figyelembe véve, az első kettő lenne a legfontosabb. A HUNGAROFRUCT piackutatói szerint, aszalt almából a demokratikus országokban 1000 tonnányit lehetne eladni, a tőkés államokban ugyanennyi lenne elhelyezhető. Az aszalt szilvából 300 tonnányit értékesíthetnénk. A feltételes mód ebben az esetben több. mint jogos, ha az utóbbi években valóban exportált aszal- vánvok mennyiségét nézzük meg. Míg a 70-es évek elején a tőkés országokba mintegy 200 tonna aszalt almát és szilvát szállítottunk, addig 1975-ben 25,5 tonnát, egy évvel később 20,5 tonnát, tavaly csupán 11 tonnát Az idén pedig valószínű, hogy semennyit. A Szovjetunióban kedvelt az alma- száritmány, amiből nyolc éve 700 tonnát vásároltak tőlünk, ebben az évben a forgalmazó vállalat szakemberei csak remélhetik, hogy a háromszáz tonnás tervezett szállítást megvalósíthatják. Az ipar lehetősége Hazánkszer.te, ott, ahol a természeti és egyéb tényezők megengedik, gyarapodnak a nagyüzemi gyümölcsösök. Termésüket frissen, konzerválva, lének feldolgozva fogyasztják, a szerteágazó kereskedelmi kapcsolataink jóvoltából, szinte az egész világon. A félkész és a feldolgozott mezőgazdasági termékek között szívesen válogat bárki. Tehát a feldolgozók egyik célja a választék bővítése. Milyen lehetőség lenne az aszalványok nagyüzemi előállítására? A Kecskeméti Konzervgyárban Csizmár Józsefhez, a termelési főosztály vezetőjéhez fordultunk ezzel a kérdéssel. ' — Az 1950-es években gyártottunk utoljára aszalványokat a most is működő berendezésekkel, de csupán pár vagonnyit. Azóta jócskán megváltoztak a személyi és tárgyi feltételek, kevés a munkaerőnk. Ha jól meggondolom, a mostani belkereskedelmi árjegyzékben, a gyári technológiában sem szerepel az aszalt gyümölcs. Sőt, ezt a Konzervipari Zsebkönyvét 1972-ben adták ki, majdnem 700 oldalas, és az aszalt szilvával, almával összesen egyetlen oldalon foglalkozik. A berendezéseinken vöröshagymát, pritaminpaprikát, zellert, paszternákot szárítunk, mielőtt ezek bekerülnének hozzánk, az aszalásra alkalmas gyümölcsök közül csak a meggy és a cseresznye érik. Ezekből pedig a friss fogyasztásra és az ipari feldolgozásra is éppen hogy csak elegendő terem. A megoldás a tömeg- gyümölcsök az alma és a szilva aszalása lenne, de ezek érése egybeesik a zöldségfélék szárításával. Valószínűnek tartom, hogy a nagyipari megoldások keresése helyett, olyan gazdaságokhoz kellene elmenni, ahol megterem a gyümölcs és a feldolgozásra is akadna lehetőség. Persze elkép- ' zelhető az is, hogy esetleg a ZÖLDÉRT vagy a HUNGARO- FRUCT indítana egy olyan akciót a kistermelőknek^ amely szerint a házilag előállított aszalványo- kat megfelelő áron felvásárolná. Gondolom, megérné, hiszen nálunk is egyre inkább beköszönt a ..szárítmányok ideje”, ha a külföldi piacokat nézzük. Termelés, feldolgozás egy helyen Hosszas gondolkodás után a kis- kunmajsai Jonathán Szakszövetkezetre esett a választás, hogy felkeressük az aszalványtémában. Itt gyorsan kialakult egy elég parázs vitát produkáló „asztaltársaság”, melynek tagjai: Gyöngyösi Péter kertészeti, Plavecz József gyümölcstermesztési ágazafvezető és Krucsó Vilmos, a gazdaság párttitkára. A beszélgetésnek a lényegét érdemes idézni. A szakszövetkezetnek 34 hektáros alma, 52 hektárnyi termő kajszi, 80 hektár meggyültetvénye van. A tervek között pedig 90 hektár szilva telepítése szerepel. Csakhogy ez egyelőre csak terv, a vírusmentes szaporítóanyag hiánya és a leendő termés elhelyezésének kétségessége miatt. De talán nézzük sorban a gyümölcsfajtákat. A meggyet az édesiparral kooperálva dolgozzák fel. bonbonmeggyé. A távlati fejlesztésben szerepet kapott az üzem bővítése, újjávarázsolása. Tehát a a meggyet szinte teljes mértékben „lefoglalja” ez a tevékenység. Az alma. A ZÖLDÉRT vásárolja fel. Exportra és belföldre szállítják. valamint az ipari almából almaiét készítenek. Itt már talán lehetne mit keresnie az aszalni vágyónak. Kiskunmajsán a kajszi elöregedett, selejtezésre váró ültetvény, termése még az export és a konzervgyár igényét sem fedezi. A szilva. Hát ez egyelőre terv, de azokat a fajtákat, amiket ültetni akarnak a gazdaságban, aszalni Is lehet. Nem másért, mivel korai, augusztusi érésűeket keresnek. Ezek feldolgozása így nem esne a szárítóberendezés amúgy is foglalt idejébe. A szárító? 1980-ban érkezik a szakszövetkezetbe egy nagy teljesítményű Binder, elsősorban a fűszerpaprika, a levélzöldségek, zöldségfélék és a burgonya feldolgozására. A berendezést azonban gyümölcsaszalásra is tervezik. Sőt, nemcsak a gazdaságban termelt — a tervezett szilvát — hanem a környező gazdaságok és a kistermelők gyümölcsét szintén feldolgozzák maid, természetesen figyelembe véve a kereskedelem, a piacok igényeit. Zalában gazdaságos A Jonathán Szakszövetkezetnek még csak tervei vannak, de hazánkban — nem lehetetlen hogy csupán egyedül a Zala megyei ZÖLDÉRT Vállalatnál — nagyüzemi módszerekkel most is aszalnak gyümölcsöt két telephelyükön Zalakorhárban és Zala- szeritgróton. A két 'telepen ösz- szesen négy aszalóalagút működik. Ezek a berendezések az iparszerű termelés mellett a tároláskor keletkező gyengébb minőségű árut is feldolgozzák. Bár legnagyobb mértékben a zöldségfélék szárítását végzik, a gyümölcsök közül az almát és a szilvát aszalják. Az idén Zalakomárban egy új, folyamatos rendszerű, NSZK gyártmányú Binder zöld- ségszárítót állítottak be, amellyel jobb minőségű árut készíthetnek, köztük aszalványokat is. A zalai szakemberek szerint, az aszalványok előállítása gazdaságos, Százhúsz mázsa nyersáru teljes feldolgozásához — ebben a válogatás, a mosás, a szeletelés, darabolás is benne van — körülbelül fit)—80 ember munkája szükséges. A szárítók ne álljanak Ha az idei egyáltalán nem kedvező időjárásra a különféle növények kései érésére gondolunk — például a megyében levő fűszerpaprika-termesztő gazdaságok Binder-szárítói a paprika éréséig jórészt kihasználatlanul álltak. Ilyen eset máskor is megismétlődhet. És ebbe az időszakba „beleesett” a legtöbb aszalható gyümölcs szedésének ideje. Gál Eszter • A Binder-száritók holtidejét is meg lehetne szUntelni, úgy. hogy exporlképes aszalttermcket állítanak elő. GAZDASÁGTALAN TERMELÉS ÉS KÜLFÖLDI PIAC Az MSZMP KB. 1977. októ- béri határozata ismételten felhívta a figyelmet a termelési szerkezet korszerűsítésére és a gazdaságtalan export visszaszorítására. A kormány, az illetékes minisztériumok intézkedési terveket dolgoztak ki a határozat végrehajtására. Korai lenne ezeket értékelni, mert az ilyen feladatokat nem lehet kampányszerűen megoldani. Arra a kérdésre kell választ keresni, kialakult-e már olyan módszer, amellyel a termékek gazdaságossági sorrendjét megnyugtatóan meg lehet határozni, létrejött-e olyan érdekeltségi és ösztönzési rendszer, amely a vállalatokat a gazdaságtalan exporttermelés megszűntetésére készteti? A cselekvés várat magára Hazánkban az 1950-es évek derekától végeznek gazdaságossági számításokat. Sokfajta gazdaságossági mutatót dolgoztak már ki és használnak, de nincs olyan, amely a termékszintű gazdaságosság megbízható mérésére és vállalatok közötti összehasonlításra alkalmas. Az export gazdaságosságára — az adott keretek között — szinte tetszés szerinti sorrend állítható fel, mert a vállalatoknak az általános költségeik felosztásában nagy szabadságuk van. Ez óhatatlanul felveti annak lehetőségét, hogy a vállalatok konzerválják a gyártmányszerkezetet, megvédjék egyes termékeik „gazdaságosságát”. A vállalatok legfontosabb gazdasági mutatója a jövedelmezőség. Ha az adott termék- és export szerkezet nyereséget biztosít, nem fűződik különösebb érdek a kevésbé jól fizető, vagy gazdaságilag előállítható termékek felkutatására, még kevésbé gyártásuk megszüntetésére. Több okból sem. Amíg az eladók piaca érvényesül a népgazdaságban, addig majd minden iránt van és lesz kereslet. A gazdaságtalan termelés megszüntetése ellen gyakori érv a vállalatok „ellátási felelőssége”. A gazdaságtala’ nul gyártott cikkekre is van belföldi szükséglet, az ilyen termékeket a hazai gyártás megszűnését követően importálni kellene. Igen ám, de ehhez devizára van szükség, s emellett zökkenőmentesen kell átállni az importra. Egyik sem egyszerű. Közismert, hogy időben mindig van különbség a gyártás megszüntetése és az jmport között és ez gyakran átmeneti áruhiányt okoz, ami jó érvnek tűnhet a meglevő termelési szerkezet védelmében. De az sem kétséges, hogy adott külgazdasági egyensúlyi helyzetünkben a pótlólagos import nagy teher. A gazdaságtalan termelés és export megszüntetése, általában a termékszerkezet módosítása bizonyos beruházásokat is igényel. A vállalatok a beruházási piac fejlettsége mellett erőforrásaikat inkább a látványosabb fejlesztési célokra használják fel és az előbbire kevesebbet áldoznak. A gazdaságtalan export visszaszorítását — akarva-akaratlanul — az export ösztönzése, az állami visszatérítés is akadályozza, lassítja. Ezért a jövőben a gazdaságirányításnak arra kell törekednie, hogy a szakágazati állami visszatérítés ne nyújtson ösztönzést a gazdaságtalan exportnak. A legkirívóbb gazdaságtalan- ság esetén jiem szabad visszariadni az exporttilalomtól sem. Erre azonban csak akkor van mód, ha a visszaszorítással új exportlehetőségek is keletkeznek. A gazdaságtalan export visszaszorításáról különböző fórumokon sokat beszélnek, de a tettek még váratnak magukra. Kétségtelen, hogy ez a feladat negn oldható meg egyik évről a másikra, de az is igaz: nem lehet csupán várni az abszolút megbízható mérési módszer kidolgozására — ennek az új árrendszer is feltétele — s addig minden maradjon a régiben. W. I. Nemrégen foglalkoztunk azzal, hogy megyénk több településén nem kielégítő a tüzelőáruk választéka, s például a német brikett régóta hiánycikk. Sajnos a lakásokban használt hagyományos fűtőberendezések, a kályhák forgalmazása körül sincs minden rendjén. A tompái Ricz Istvánná levélben, néhány olvasó pedig a • szerkesztőségünket személyesen felkeresve tette szóvá, hogy aggódnak, mert a lakásukban levő NDK-beli kályha képtelen megfelelően felmelegíteni a szobát, ugyanis a hozzá való — szintén az NDK-ból importált — brikett híján csak más szénnel tüzelhetnek. A csaknem három és fél ezer forint értékű, s igen tetszetős berendezés így aztán csak füstöl, hőt nem ad. „A modern, külföldi helyett szívesen megvettük volna a régi gyártmányú. de jól bevált magyar kályhákat, ha lennének ...” — panaszolták az emberek. A közérdekű ügyben beszéltünk az áruforgalmazásban illetékes Bács-Kisikun megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalattal, s megtudtuk, hogy az üzleteikben hosszabb ideje csak a Romániából és a Német Demokratikus Köztársaságiból származó fűtőberendezések kaphatók. Az utóbbiak esztétikai igényt is kielégítenek, így hamar gazdára is találnak. Csakhogy az új tulajdonos a használatkor döbben rá, hogy a kályhája roppant „érzékeny”, füstölésével adja tudtul mihamar, ha nem eléggé hosszú a csatlakozó cső, vagy éppen a kémény szűkös kissé. Aztán a szénfélékben is válogatós, az NDK-brikett helyett semmi mással nem akar jól üzemelni. Ilyen okokból az idén már több mint húszán kérték e berendezésük kicserélését. Ha volt román kályha, szerencsésen jártaik. Amikor hiányzott ez a cikk, hiába reklamált a vevő. Megtudtuk azt is, hogy nagyon sokan keresik mostanság a magyar gyártmányú széntüzelésű kályhákat, vagy az olajjal működő ilyen fűtőberendezéseket, de hiába. A panaszokkal, észrevételekkel kapcsolatban megkérdeztük az egyik legnagyobb (kecskeméti szaküzlet vezetőjét is, aki megismételte a már említetteket, majd felsóhajtott: csialk a soron következő telet bírjuk ki... Nos, a boltok dolgozói valahogy csak elviselik a megannyi reklamációt és méltatlankodást. De mi lesz azokkal, akik nem tudnak beszerezni kályhát? KÉRDEZZEN - FELELÜNK A kiskőrösi Karca Gézáné lakását településfejlesztési okokból szanálták. Megkapta a kártérítési összeget, melyből másik otthont vásárolt. Eme új tulajdona után most illetékkel terhelték meg és másfélezer forintnál is többet fizettettek vele. Minthogy a kisajátító hatóságtól korábban úgy értesült, esetében nem ról. uak ki illetéket, szeretne tudni: jogos kötelezettségnek tett-e eleget? A közérdekű kisajátításkor kapott pénzen vásárolt ház, vagy lakás tulajdonosa mentesül az úgynevezett ingatlanvagyon-átru- házási illeték, alól. Nem. ez. a. helyzet, ha valaki a kártalanítási összegnél több pénzért vesz ingatlant. mert ilyenkor már kell illetéket fizetnie a, különbözeti értéknek megfelelően. Tekintettel arra, hogy nem tudjuk, az ön esetében milyen konkrét összegekről van szó, panaszának elbírálása, orvoslása csak hatásági vizsgálat után lehetséges. Javasoljuk, hogy levélben kérjen tanácsot a Bács-Kis.kun megyei Illetékhivataltól. Címe: Kecskemét, Katona József tér 8. — 6001. A szabadszállási Vizinger Lajos mák termesztésére és értékesítésére kötött szerződést a helyi AFÉSZ-szel, amely most nem az előre meghatározott — kilónként 55 forintos — árat. hanem annak csaknem felét akarja kifizetni az áruért, hivatkozva a bőséges termésre. „Követel- hetem-e termékemért az eredeti .felvásárlási árat?” — kérdezi olvasónk. A rendelkezések értelmében a felvásárló szerv a szerződésben megjelölt árat köteles kifizetni a termelőnek a mákért, feltéve, ha annak minősége — tisztasága, víztartalma, érettsége stb. —, megfelel az előírásoknak. A termés bősége nem adhat alapot ahhoz, hogy az ilyen összeget csökkentsék. Javasoljuk, kérje ügyében az illetékes fogyasztási és értékesítő szövetkezet vezetőinek, vagy a szövetkezetek megyei központja felvásárlási főosztályának a segítségét! Több kecskeméti olvasónk szóvá teszi, hogy sok kellemetlenséget okoznak számukra a környékbeli galambtenyésztők. A gyakori röptetés- sei zavarják a lakók nyugalmát, nem beszélve arról, hogy a szárnyasok rongálják a régi házak nádfedeles tetőzetét. Az érdekeltek az iránt érdeklődnek: korlátozható-e a ga- lambászkodás és tarthatnak-e igényt az ebből adódó károk megtérítésére? A megyeszékhelyen folytatandó háziállat-tenyésztést tanácsi rendelet szabályozza. Ez körzetenként határozza meg, hol és milyen feltételek közepette tartható állat, például a galamb. A részletekről a városi tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya ad tájékoztatást, s felkérésre vizsgálatot indít, intézkedik az ilyen ügyben. A háziállatok által okozott kárt a kártérítési felelősség rendelkezései szerint kell megtéríteni. Erre vonatkozóan határozhat az államigazgatási szerv is, nagyobb kár esetén azonban a bíróság illetékes eljárni. A „Gyes” jeligéjű levél írója meg akarja szakítani gyermekgondozási szabadságát, mégpedig oly módon, hogy a korábbit otthagyva egy új munkahelyen helyezkedne el. „Ilyen esetben igényelhetem-e a gyermekgondozási segély folyósítását. ha az szükségessé válik?” — kérdezi. A jogszabály lehetőséget ad arra, hogy az anya naptári évenként egy alkalommal megszakíthassa gyermekgondozási segélyezésének idejét munkavállalás céljából. S ha történetesen nem a régi, hanem egy új munkahelyen dolgozik majd, indokolt esetben akkor is jogosult a gyermekgondozási szabadság további igénybevételére, a gyermeke három éves koráig. E kérelemmel a munkáltatóhoz kell fordulni, vita esetén pedig a munkaügyi döntő- bizottsághoz. özv. Cs. K-né kiskunmajsai olvasónknak hagyatéki tárgyaláshoz szükséges beszereznie halotti anyakönyvi kivonatot. Minthogy a korábban elhunytak egykori lakóhelyeiről semmit sem tud, kérdezi, milyen módon juthat hozzá a bírósági eljáráshoz nélkülözhetetlen iratokhoz? Ha a lakhelyekre vonatkozóan még csak megközelítőleg sem tud felvilágosítással szolgálni, akkor érdekében az illetékesek közbenjárását kell kérnie. Javasoljuk, forduljon levélben a Belügyminisztérium Nyilvántartó Központja Lakcímnyilvántartó Osztályához — cím: Budapest, Pf. 25. 1453 —, s közölje a keresettek pontos személyi adatait, tehát a nevüket, születési helyüket, évüket és az édesanyjuk leánykori nevét. (Ha közeli rokonokról van szó, gondoljuk nem nehéz megadni ezt az információt.) A menynyiben kiderül a lakóhely, akkor az ottani helyi tanácsot szíveskedjék megkeresni, mely az indokolt kérelem alapján másolatot készít a szükséges anyakönyvi kivonatokról. A Hajóson lakó özv. Tarjányi Petemé 57 éves és termelőszövetkezeti tag. Nem tud azonban dolgozni — nincs jövedelme sem —, hiszen a másodfokú orvosi bizottság is 70 százalékosan csökkent munkaképességűnek minősítette. Arra szeretne választ kapni, hogy az idei év elején elhunyt munkaképtelenségi járadékos férje után kaphat-e özvegyi járadékot? Sajnos, nem részesülhet ebben a társadalombiztosítási ellátásban, mert a jogszabályok által előírt feltételekkel nem rendelkezik. Ahhoz azonban nem férhet kétség, hogy a szociáLis helyzete valamilyen megoldást igényel, ezért javasoljuk, forduljon a SZOT Társadalombiztosítási Fő- igazgatóság Egészségügyi Főosztályához — címe: Budapest, XIII. kér., Váci u. 69—79. —, mely felülvizsgálhatja az említett bizottsági döntést, amit módosíthat is. Míg erre sor kerül — vagyis a munkaképtelenné nyilvánítása előtt — kérhet szociális segélyt a közös gazdaságtól, s a helyi tanács is folyósíthat kérelmére rendkívüli szociális segélyt. összeállította: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét. Szabadság tér 1/a. Telefon: 12-516 • Takarmánynak, cefrének, vagy netán aszalványnak? Melyik lenne a gazdaságosabb? Zavarok a kályhaellátásban
