Petőfi Népe, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-15 / 244. szám

8 • PETŐFI NÉPE • 1978. október 15. HETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: HÉTFŐ: Schmidt nyugatnémet kancellár Japánba utazott — A hes- seni tartományi választáson változatlan maradt az SPD és az FDP helyzete — Leonyid Brezsnyev Moszkvában megbeszélést . folytatott Enrico BerlLraguerrel KEDD: Lemondott az amerikai SALT-küldöttség vezetője, Paul Warn­te — Eltávolították tisztségéből Peking polgármesterét — Huang Hua kínai külügyminiszter Londonban tárgyal SZERDA: A Biztonsági Tanács elmarasztalta Washingtont Jan Smith rhodesiai miniszterelnök látogatásának engedélyezése miatt — Szarkisz libanoni elnök Husszein jordáiniai királlyal. Asszad Szí­riái elnök a libanoni jobboldal képviselőjével találkozott — Le­mondott Tindemans belga miniszterelnök CSÜTÖRTÖK: Washingtonban megkezdődtek az egyiptomi—izraeli különbéke-tárgyalások — A panamai elnökválasztás eredménye szerint Aristides Royo az új államfő — Az ENSZ-közgyűlés be­fejezte általános politikai vitáját PÉNTEK: Gromiko vezetésével szovjet pártküldöttség érkezett Bu­karestbe — Véget ért az angol Konzervatív Pórt kongresszusa Brightonban — Az amerikai kongresszus elfogadta a 117 miLliárd dolláros katonai költségvetést SZOMBAT: Pham Van Dong vietnami kormányfő tárgyalásai Malay­siában — Owen angol és Jamieson kanadai külügyminisziter Na­míbiában tájékozódó eszmecseréket folytat, Vance amerikai kül­ügyminiszter Pretoriába utazott — összeült a konklávé az új pápa megválasztására. A hét három kérdése Menetrend szerint kezdődött meg Washingtonban az egyiptomi— izraeli kü lönibéke - tárgyalás, láthatóan azt igyekeznek bizonygatni a résztvevők, mégim'kább pedig az amerikai vendéglátók, hogy minden a lehető legjobban, legsimábban megy, Indokolt-e a washingtoni, kairói, Tel Aviv-i derűlátás? Az amerikai diplomáciát, amely egyébként valójában Vance jövő hét végi moszkvai útjára készül, pillanatnyilag még egy téma fog- lákoztatja, amelynek a megvitatásába nyugati partnereit is bevonja, s ez a dél-afrikai kérdéscsoport. Mit keres négy miniszter és egy ál­lamtitkár Windbukban és Pretoriában? A héten Brüsszelből kormánybukás híre érkezett. Lemondott Tin­demans miniszterelnök, mert éppen saját pártja fordult ellene és a kormánynak az ország regionális felosztási terve ellen. Valóban ki­újul a „nyélvháború” Belgiumban? • Hogyan lehet a Közel-Keleten elérni a békét ? Az amerikai fővárosban szigo-" rúan zárt ajtók mögött kezdődtek el az egyiptomi-nizraeli különbé- ke-tárgyalások. Vance amerikai külügyminiszter, úgy is mint ven­déglátó, úgy is mint a tárgyalá­sok tényleges irányítója, azt ál­lította, hogy már az első napon sikerült haladást elérni. Persze, ez a magabiztos nyilatkozat ép­pen azt a feltevést erősíti meg, hogy a lényegi kérdésekről már Camp Davidben döntés született. Washingtonban a két küldött­ség köreiből és az amerikai házi­gazdákhoz közelálló körökből származó értesülések alapján a hírmagyarázók arra számítanak, •hogy két-három héten belül va­lamilyen megállapodás jöhet lét­re. Szadat elnök személyes érde­ke, hogy november közepéig meg­történjék a megegyezés és azt az 5 tavalyi jeruzsálemi utazásának első évfordulóján alá lehessen ír­ni. Ezzel még jobban hangsúlyoz­ni lehetne az ő „történelmi kez­deményezésének” nagy hordere­jét, ez pedig nyilván, személyes tekintélyét növelhetné. Ugyan­csak presztizsokok játszanak köz­re Carter elnöknél is: néki és a demokrata pártnak jól jön, ha november elején esedékes képvi­selőházi és szenátusi választások előtt arra hivatkozhat, hogy a közel-keleti béke felé Camp Da­vidben és a washingtoni hármas tárgyalásokon megtették az első lépéseket. A moszkvai Pravda ugyanek­kor megállapítja, hogy Washing­ton az egyiptomi—izraeli alku ré­vén is növelni akarja a maga be­folyását a Közel-Keleten. Ez azonban egyáltalán nem közöm­bös a Szovjetunió számára, hi­szen ez a térség a szovjet hatá­rok közelében terül el. A szovjet álláspont változatlan — s ez egy­bevág a magyar értékeléssel is. amelyet az MSZMP Központi Bi­zottsága a héten adott — neve­zetesen: a közel-kelet békéjét csak valamennyi érdékelt fél rész­vételével megrendezendő tárgya­lásokon lehet elérni, nem pedig külön alkudozásokkal. A washingtoni tárgyalások meg­indulása egybeesett azzal, hogy Libanonban a tűzszünet létrejöt­• Bíró József külkereskedelmi miniszter fogadta V. Garlandot, auszt­ráliai kollégáját, aki a hét elején érkezett hazánkba. • Schmidt nyugatnémet kancellár távol-keleti körútja torán tegnap Szingapúrba érkezett. (Telefotó—AP) • A KGST belkereskedelmi minisztereinek jubileumi ülése a jegyző­könyv ünnepélyes aláírásával ért véget. Képünkön: Sághy Vilmos bel­kereskedelmi miniszter. (Telefotó—KS) te után a libámon! hadsereg ka­tonái új állásokat foglaltak el a jobboldali, keresztény milícia és az arabközi békefenntartó erők egységei között. Vasárnap külügy­miniszteri értekezlet kezdődik az arábközi erőket küldő országok között, itt döntenek a békefenn­tartó erők megbízatásának meg­hosszabbításáról. Várakozás sze­rint hat hónapra szólhat az új mandátum, s a békefenntartó erők nagy részét továbbra is Szí­ria adja majd. Mit keresnek a nyugati diplomaták Dél-Afrikában ? Beszéljenek a számok: Nagy- Britanhiia 7 milliárd, az Egyesült ÁlLamok több mint másfél milli­árd dollár értékű tőkebefektetés­sel rendelkezik Dél-Afri:kába.n. (Rhodesiában az angolok maguk ruháztak be ekkora tokét.) A ke­reskedelmi forgalom a fajüldöző pretoriai rendszer tőkés vállalko­zásai és a nyugati vállalatok, a nagy monopóliumok között ugyancsak dollármilliárdokkal fe­jezhető ki. Rendkívül érdekelt a nyugat Dél-Afriika sorsának, jövőjének alakulásában. El szeretné kerülni a forradalmi fordulatokat, ame­lyeket a pretóriai kormány hajt-* hatatlan magatartása válthat ki. Az amerikai és az angol diplomá­cia — mint emlékezetes — Na­míbiában kompromisszumos ren­dezési tervet dolgozott ki, ame­lyet az ENSZ országainak több­sége is támogat. Pretoriában, ahol egyébként „a két Botha” diktálja a politikát, Pieter Botha minisz­terelnök és Roelof Botha külügy­miniszter, megpróbálják ezt a na- mfibiai tervet kudarcra kárhoz­tatni, az eddigi Délnyugat-Afri- kát továbbra is megtartani a Dél- Afrikai Köztársaság mellett... A nyugati hatalmak eltökéltsé­gének bizonyítására Pretoriába utazik Vance amerikai, Owen an­gol, Genscher nyugatnémet és Jamieson kanadai külügyminisz­ter, valamint Stirn francia kül­ügyi államtitkár. Előbb egymás­közt beszélik meg Dél-Afrika, Namíbia és Rhodesia ügyeit majd a pretoriai vezetőikkel bocsátkoz­nak alkudozásba. Ezt megelőzően az angol és a kanadai külügymi­niszter Windhukbani is körülné­zett. Valószínű, hogy az öt dip­lomata megpróbálja rábírni a dél­afrikai vezetőket: engedjenek Na­míbia dolgában. De aligha valószínű, hogy az USA, Nagy-Britannia, az NSZK, Kanada és Franciaország az iga­zán hatásos gazdasági szankciók; kai akarna ráhatni a fajüldöző pretoriai kormányra, pedig azok­kal hamar térdre lehetne kény­szeríteni. Kiújul-e a ,,nyelvháború” Belgiumban ? Brüsszelből gyakran kopognak híreket a távírógépek: hol a • Pénteken Svédországban a kis liberális párt vezetője, Óla Ullsten (jobb oldalt) kormányt alakított. (Telefotó—AP—MTI) NATO, hol a Közös Piac esemé­nyeiről. Magáról a kis Belgium­ról (területe egyharmada Ma­gyarországénak) ritkábban érkez­nek jelentések, vagy ha jönnek is, nem keltenek nagyobb figyel­met. A 60-as évek legelején fi­gyelt a világ Brüsszelre, amikor óriási gyarmatának, Belga-Kon­gónak, a mai Zaire-nek a függet­lenné válása küzdelmesen, válsá­gosán ment végbe, később a la­kosság többségét alkotó flaman- dok és a kisebbségben levő. de történelmi alapon előjogokkal rendelkező vallonok közötti „nyelvháború” keltett érdeklő­dést. Bonyolult, és az országot gyakorlatilag kettéosztó közigaz­gatási rendezés után egy időre elcsendesedett a nemzetiségi vi­ta. Most újra fellángolni látszik. Tizenhat hónapja folyik a hu­zavona a brüsszeli törvény utcá­ban, a parlament épületében egy alkotmányreform körül. Ezernyi módosítást szavaztak meg a fla­mand és vallon honatyák. (Itt kell megemlíteni, hogy az egyes pártoknak külön flamand és val­lon szárnyuk van!) Tindemans mi­niszterelnök a keresztényszociá- lisok flamand szárnyához tarto­zik, de épp ez a csoport jelentet­te ki legújabban az alkotmányre­formról, hogy elfogadtatásának módja — alkotmányellenes. Tin­demans a hetek óta lappangó kormányválságot nyílt válsággá tette azzal, hogy leköszönt tiszté­ről. Egyesek azt mondják, nem is pártja magatartása miatt, hanem azért, mert nem akarja vállalni a felelősséget a gazdasági nehézsé­gekért. A tízmilliós országban több mint 300 000 munkás került az utcára. Egyetlen hónap alatt 243 vállalat ment csődbe, a kohá­szat. az építőipar, a textilgyártás sínyli meg leginkább a gazdasági válságot. Épp a válság miatt nem kíván­nak a pártok a különben hagyo­mányos módszerhez nyúlni, nem akarnak új választásokat! Inkább hosszú pártközi alkudozásokra, koalíciós hercehurcára lehet Brüsszelben számítani. Pálly József Nyilvánosságra hozták Moszkvában az SZKP Központi Bizottságának az októberi évfordulóra kiadott jelszavai! • A hét elején fejeződtek be Moszkvában a magas szintű olasz—szov­jet pártközi tárgyalások. Képünkön: L. I. Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és Enrico Berünguer, az OKP főtitkára. • A hivatalos látogatáson hazánkban járt norvég parlamenti küldöttség csütörtökön M Egyesült Izzóba látogatott. Képünkön: Horváth Pál vezérigazgató­helyettes ad tájékoztatót. (MTI—KS) Moszkvában nyilvánosságra hozták az SZKP Központi Bizott­ságának a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 61. évfordulójá- vail kapcsolatos ünnepségekre ki­adott jelszavait, amelyek minde­nekelőtt éltetik a XX. század leg­kiemelkedőbb eseményét, a párt és a nép megbonthatatlan egysé­gét és a szovjet alkotmányt, a világ első össznépi szocialista ál­lamának alaptörvényét. A jelszavak hangsúlyozzák a szocialista országok egységének, összeforrottságának szükségessé­gét és iidvözlik a nemzeti füg­getlenségükért és a társadalmi haladásért harcoló népeket. Ud- vözlik a chilei munkásosztályt, az ország valamennyi dolgozóját és demokratáját, akik hősies harcot folytatnak a fasiszta reakció el­len. Felszólítják Európa népeit, hogy folytassanak kitartó harcot az európai biztonsági értekezlet záróokmányának teljes megvaló­sításáért, Európának a béke, a biztonság, az együttműködés és a társadalmi haladás földrészévé történő változtatásáért. A leghangsúlyosabban a világ­háború veszélyének elhárításáért és a nemzetközi enyhülés elmé­lyítéséért folytatandó harcról szólnak a jelszavak, követelve a tömegpusztító fegyverek új fajtái és rendszerei kidolgozásának éa előállításának betiltását. (MTI) Elutazott hazánkból a norvég és a török küldöttség Az országgyűlés meghívására hazánkban tartózkodott norvég parlamenti küldöttség — élén Guttorm Hansennel, a norvég törvényhozás, a storting elnöké­vel — befejezte hatnapos, hivata­los magyarországi látogatását, s szombaton elutazott Budapestiről. A norvég delegáció vezetője, Guttorm Hansén elutazása előtt nyilatkozatban összegezte a láto­gatás tapasztalatait, — Gazdag ismereteket szerez­hettünk a magyar országgyűlés törvényhozói munkájáról, vala­mint országuk gazdasági életé­nek néhány fontos területéről — mondotta. — A kecskeméti, tsz- ben és állami gazdaságban, vala­mint az Egyesült Izzóban tett lá­togatásaink során magunk is meg­győződhettünk az elmúlt évtize­dekben Magyarországon végbe­ment nagy gazdasági fejlődésről. Különösen ki kell emelnem azo­kat a kedvező benyomásokat, amelyeket a megtekintett szociá­lis létesítmények és ku'lturáli# intézmények tettek ránk. A hat nap sokszínű eseményeit a ba­rátság és a vendégszeretet kísér­te végig, a kérdéseinkre adott nyílt válaszok nagyban elősegí­tették számunkra Magyarország jobb megismerését. Szombaton elutazott Budapest­ről a Török Köztársasági Néppárt küldöttsége is, amely Erői Tun- car főtitkárhelyettes vezetésével a Hazafias Népfront Országos Tanácsának meghívására október 10—14 között hazáinkban tartóz­kodott. A török delegáció szintén láto­gatást tett Bács-Kiskun megyé­ben — ahol a Hazafias Népfront megyei bizottságának munkájáról kapott tájékoztatást —, majd a szabadszállási Lenin Termelőszö­vetkezettel ismerkedett meg. ;i (MTI) A japán-kínai szerződés vitája Flesch István, ■ az MTI tudósí­tója jelenti: A japán törvényhozás plsóhá.- zának külügyi bizottságában meg­kezdődött a japán—kínai szerző­dés vitája. A pekingi okmány aláírását a Japán Kommunista Párt kivételével valamennyi párt támogatja, noha a japán szocia­lista párt fenntartásokat hangoz­tat a katonai vonatkozások miatt, a ratifikációs törvényjavaslatot a jövő héten bocsátják szavazásra a képviselőházban. A ratifikációs okmányokat Teng Hsziao-ping ok­tóber 22-én kezdődő látogatása alkalmából Szonoda japán és Huang Hua kínai külügyminisz­ter cseréli ki. A japán diplomácia vezetője a vita kezdetén egy szocialista kép­viselő kérdésére válaszolva első ízben közölte, hogy á szétződé!) megkötését közvetlenül megelőző pekingi tárgyalásain pontosad körvonalazta a kínai katonát programmal kapcsolatos japán álláspontot. Japán — mondottá Szonoda — „csak a nem katonai jellegű korszerűsítési programok­ban óhajt Kínával együttműköd­ni”. „Japánnak nem szabad kifo­gásolnia a kínai hadsereg fegy­verzetének korszerűsítésére irá­nyuló pekingi erőfeszítéseket, mi­vel Kínának meg kell védenie magát a Szovjetunióval szemben” — jelentette ki Szonoda a szocia­lista képviselő kérdésére vála­szolva. (MTI) Carter aláírta a hadügyi költségvetést Alig 24 órával az amerikai tör­vényhozás jóváhagyása után Carter elnök aláírta az Egyesült Államok eddigi legnagyobb ösz- szegű, 117,3 milliárd dolláros had­ügyi költségvetését, amely az ez év október 1-én kezdődött pénzü­gyi évre szól. • Ezzel megindulhat annak a ha­talmas fegyverkezési program­nak a végrehajtása, amelynek keretében — egyebek között — 12 milliárd dollárt fordítanak re­pülőgépek, 4 milliárd dollárt pe­dig hadihajók vásárlására és több száz millió dollár jut a neut­ronfegyver kifejlesztésére, gyár­tásának előkészítésére is. (AP) Az utolsó interjú Moréval RÓMA Simó Endre, az MTI tudósítója jelenti: A római La Republica szom­bati számában Eugenio Scalfari, a lap főszerkesztője teljes oldal­nyi terjedelemben számolt be ar­ról a beszélgetésről, amelyet Aldo Moróval, a Kereszténydemokrata Párt (DC) időközben meggyilkolt elnökével folytatott alig egy hó­nappal elrablása előtt. (A beszél­getés február 18-ra datálódik. Morót március 16-án rabolták el.) Scalfari közli dlvasóival, eddig kizárólag aizért nem hozta nyilvá­nosságra az anyagot, mert Moró beszélgetésre, nem pedig interjú­ra fogadta. Végül is azért szánta rá magát a „Maró-interjú” köz­zétételére, mert- az utóbbi hóna­pokban jobboldali és bizonyos szocialista erők is kampányt foly­tatnak Moró politikai vonalának eltorzításáért, egyéniségének ki­forgatásáért. Aldo Moro' elmondta a főszer­kesztőnek: fő gondja az, hogy a Kereszténydemokrata Párt mellé „felhozzanak” egy másik politi­kai erőt, és így lehetővé váljék a „kormányzási váltógazdálkodás”. Ebben a helyzetben ugyanis a DC többé nem kényszerülne rá, hogy „minden áron” irányítsa az or­szágot. Az „alternatív erőt” az Olasz Kommunista Pártban je­lölte meg. Elutasította ugyan Ber- linguer „történelmi kompromisz- szumát”, de a két párt fokozatos közeledése méllett szállt síkra. A DC és az OKP szorosabb együtt­működésének három szakaszát képzelte el: az elsőben az OKP-t bevonnák a parlamenti többség­be, a másodikban a kormány­koalícióba, a harmadikban az OKP már alternatív erőként jön­ne számításba. (A második sza­kaszt az elsőtől „nem túl távoli jövőben” képzelte el.) Moro a beszélgetés során a „nemzetközi körülményekkel” és saját pártjának ellenállásával in­dokolta, hogy az OKP-t egyelőre csak a parlamenti többségbe von­hatják be. Aldo Moró annak a szilárd meggyőződésének adott hangot, hogy Olaszországban a kommu­nisták a iegérdékeltebbek a béke és a nemzetközi enyhülés előmoz­dításában. „Egy dologban bizto­sak lehetünk: nincs biztosabb szövetségesünk a nemzetközi eny­hülésben, mint az OKP” — szö­gezte le. Római megfigyelők megjegy­zik: a „Moro-interjú” olyan pil­lanatban látott napvilágot amikor az OKP-val való parla­menti együttműködést ellenző erők újból támadásba lendültek a Moro-vonal felszámolásáért és a februárban született „politikai képlet” megváltoztatásáért. Cél­juk a kommunisták ellenzékbe szorítása és a haladás logikájával ellentétes folyamat kikényszeríté­se. (MTI) \

Next

/
Oldalképek
Tartalom