Petőfi Népe, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-14 / 243. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1978. október 12-i üléséről A Központi Bizottság kegyelettel emlékezett meg elhunyt tagjáról, Friss István elvtársról. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Gyenes András elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű AZ MSZMP B ACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évi. 243. szám Ára: 90 fillér 1978. október 14. szombat A közoktatás helyzetéről tanácskozott az országgyűlési képviselők csoportja Tegnap Kalocsán, a művelődési központban ülést tartott az országgyűlési képviselők Bács- Kiskun megyei csoportja. Dr. Boza József, a képviselőcsoport vezetője köszöntötte képviselőtársait, s a vendégeket, közöttük Katanics Sándort, a megyei párt- bizottság titkárát, Balázs Mihályt, az Oktatási Minisztérium pártbizottságának titkárát. Ezután bemutatta társa,imáik dr. Mátyus Gábort, a Hosszúhegyi Állami Gazdaság igazgatóját, aki a vasárnap megtartott időközi választáson kapott szavazatok alapján a 14-es számú választó- körzet új országgyűlési képviselője lett. Ez alkalomból eredményes képviselői munkát kívántak neki. Dr. Major Imre, a megyei tanács elnökhelyettese Bács-Kiskun megye közoktatási helyzetéről tájékoztatta a képviselőket. Mint mondta, az oktatáspolitikai határozat megjelenése óta, vagyis az elmúlt hat év alatt a társadalmi és a tanácsi erőforrásokból 44 új óvoda épült, s így a községekben, városokban hétezerrel több kisgyermeket tudnak elhelyezni. Az V. ötéves terv szerint Bács-Kiskun megyében 3620 hellyel bővítik az óvodákat. A középtávú tervidőszak első két évében az óvodabővítés a vártnál gyorsabb ütemű volt, ezáltal megyeszerte 2425 új óvodai hely várta a gyerekeket. Ameny- nyiben tovább folytatódik az eddigi lendületes munka, 1980-ig a tervezett 3620-al szemben megközelítően ötezer hellyel bővülnek a megye óvodái. — Mindezek ellenére a városokban, elsősorban a megye- székhelyen, Kiskőrösön és Baján nem csökkent a zsúfoltság, s nagyon sok óvodai elhelyezési igényt sajnos el kellett utasítaná — jegyezte meg dr. Major Imre. — A városok közül egyedül Kalocsán kielégítő a helyzet. Továbbra is nagy szükség van tehát az iskoláéiőkészítő foglalkozásokra, ami eddig jól bevált, hiszen az első osztályosak 91 százaléka óvodába, illetve iskolaelőkészítő foglalkozásra járt. Az általános iskolai hálózat szerkezeti átalakulását jellemzi, *W hogy több mint egy évtizeddel ezelőtt Bács-Kiskun megyében csaknem ötszáz iskolában tanultak a diákok, a 70-es évek elejére ez mintegy 70-nel ’csökkent, s jelenleg 280 általános iskola van a községekben, városokban. Az iskolák körzetesítése a tervidőszak végére befejeződik. Egyre több helyütt megvalósul a szaktaintermes Oktatás, a felszerelések is korszerűek, de nagy gondot jelent a zsúfoltság. A szükségesnél kevesebb tanterem elsősorban a kecskeméti, a kiskőrösi és a kiskunfélegyházi pedagógusok és diákok napi gondja. Az V. ötéves terv 219 általános iskolai tanterem építését irányozza elő. A tervidőszak első két évében 59 új tanteremben tanulhatnak a diákok. Az idén 55-öt készítenek el, tehát nagy erőfeszítés szükséges ahhoz, hogy a következő két évben a tervet teljesítve 105 tanterem építése befejeződjön. A továbbiakban a megyei tanács elnökhely éltese a középfokú oktatási intézmények helyzetéről tájékoztatta a képviselőket A 26 középiskolán belül a szakközépiskolai képzés bevezetésével kettővel csökkent a gimnáziumok száma, ezen kívül 17 szakmunkásképző intézet és egy egészségügyi szakiskola műkőink. Befejeződött a KGST-országok belkereskedelmi minisztereinek ülése Záró plenáris üléssel, a jegyzőkönyv ünnepélyes aláírásával pénteken befejeződött a KGST- országok belkereskedelmi minisztereinek 10. jubileumi ülése a Duna Intercontinental Szállóban. A tagországok — Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia, a Szovjetunió és Vietnam — küldöttségvezetőinek kézjegyével ellátott dokumentum megállapítja, hogy a miniszteri tanácskozó testület és munkacsoportjai az elmúlt 10 esztendőben eredményesen munkálkodtak a KGST-tagországok közötti sokoldalú 'kapcsolatok szervezésében és elmélyítésében, a lakosság áruellátásával kapcsolatos problémák együttes megoldásában. A belkereskedelmi együttműködés nagyban hozzájárult a tagországokban a lakosság életszínvonalának rendszeres növekedésével járó nagyobb igények magasabb szintű kielégítéséhez. A választékcserében kialakult gazdaságii kapcsolatok bővítették a belföldi piacok kínálatát, az együttműködésnek ez a formája gyümölcsözően fejlődik. A miniszteri tanácskozás javaslatai alapján megkötött sokoldalú ipari, szakosítási és kooperációs egyezmények, az üzletberendezésekre kidolgozott és rövidesen bevezetésre kerülő K GS T -szabvá nyök nagyban hozzájárultak a kereskedelem és a vendéglátás anyagi bázisának fejlesztéséhez. A miniszteri tanácskozás jegyzőkönyve hangsúlyozta, hogy továbbra is a fogyasztási cikkek kiskereskedelmi forgalmának növelését, a korszerű szocialista kereskedelem fejlesztését tartják elsőrendű feladatnak. Igen fontos az is, hogy a belkereskedelem még tevékenyebben vegyen részt a nemzetközi munkamegosztásban. A két- és többoldalú együttműködés kiszélesítése egyaránt fokozottan segítheti a piackutatást és a termékek cseréjét. Előírták, hogy a fogyasztási cikkek, a kereskedelmi, vendéglátóipari gépek, berendezések termelésének további szakosítása és kooperációja érdekében tökéletesíteni kell az együttműködés formáit, módszereit a külkereskedelmi szervekkel, az iparral és az illetékes KGST-szervékkel. Megbízták a lengyel belkereskedelmi minisztériumot, hogy 1980-ban rendezzen nemzetközi szimpóziumot a kereskedelem és a fogyasztási cikkeket előállító ipar közötti kapcsolatok továbbfejlesztésére. Elhatározták, hogy a jövő évben kidolgozzák a tagországok belkereskedelmi együttműködésének 1981—1985 évekre szóló távlati programtervezetét. Végül úgy döntöttek, hogy a XI. ülést 1979 szeptemberében, Berliniben rendezik. Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese pénteken a parlamentben fogadta a KGST- országok belkereskedelmi minisztereinek tanácskozásán részt vevő küldöttségek vezetőit. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen egyebek között a tanácskozás eredményeiről, a tagországok belkereskedelmének időszerű kérdéseiről esett szó. (MTI) nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót; — Borbély Sándor elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az építő- és építőanyag-ipar helyzetéről, továbbfejlesztésének feladatairól szóló jelentést; — Havasi Ferenc elvtársnák, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a lakásépítés és -gazdálkodás 1990-ig szóló tervének irányelveit. I. • Dr. Major Imre a megye közoktatási helyzetéről tájékoztatja az országgyűlési képviselőket. (Pásztor Zoltán felvétele.) Ez utóbbi intézmény fejlesztésére igen nagy szükség van az új megyei kórház munkaerő-ellátása érdekében. A képviselők részletes tájékoztatást kaptak a pedagógus-ellátottságról, a kisegítő iskolák helyzetéről, a szakmunkásképzés gondjairól, a nemzetiségi nyelvoktatásról, valamint a felnőtt dolgozók továbbtanulási lehetőségeiről. A tájékoztató után kérdéseket tett fel, illetve hozzászólt a témához dr. Molnár Frigyes, Angyal János, Mándics Mihály, dr. Juhász Tibor, Fáik Miklós, Nagy Csaba, dr. Klazsik Györgyné. A képviselők hozzászólásait követően Katanics Sándor annak a fontos közoktatási alapelvnek megvalósítását . hangsúlyozta, hogy minden diák egyenlő feltételekkel kezdje tanulmányait. Ezt követően a felsőfokú képzéssel, s a ká elei-fejlesztéssel összefüggő feladatokkal foglalkozott. A képviselőcsoport ülésének további részében dr. Boza József az országgyűlés őszi ülésszakával kapcsolatos feladatokat ismertette. Ezután a képviselők megnézték a művelődési központot, felkerestek egy óvodát, s ellátogattak a népművészeti házba. T. L. A Központi Bizottság áttekintette a nemzetközi helyzetet és jóváhagyta a párt- és állami vezető szerveknek a legutóbbi ülés óta végzett külpolitikai tevékenységét. O Pár.t- és állami kapcsolataink a szocialista közös- ség testvérpártjaival, országaival tovább erősödtek, eredményesen fejlődtek. •Kiemelkedő jelentőségű esemény volt Kádár János és Leo- nyid Iljics Brezsnyev elvtársak júliusi találkozója a Krím-félszi- geten. A találkozó újólag megerősítette pártjaink, országaink egységét, népeink közös elveken és azonos célokon alapuló történelmi barátságált; eredményesen járult hozzá sokoldalú kapcsolataink fejlesztéséhez, együttműködésünk továbhi elmélyítéséhez. A megbeszéléseken kifejezésre jutott, hogy napjainkban, amikor az enyhülési politika folytatása az imperializmus fokozódó ellenállásába ütközik, pártjaink a békéért és a társadalmi haladásért vívott harcban megkülönböztetett jelentőséget tulajdonítanak a szocialista közösség egységének, minden imperial istaellenes erő összefogásának. A Központi Bizottság megelégedéssel állapította meg, hogy párt- és korma ny küldöttségünk júniusi látogatása a Lengyel Népköztársaságban tovább erősítette kapcsolatainkat. A teljes egység és egyetértés szellemében folytatott tárgyalások jól szolgálták a két párt, a két ország sokoldalú együttműködését, a magyar és a lengyel nép hagyományos barátságát. A testvéri szolidaritás és az őszinte barátság jegyében vett részt a magyar párt- és kormányküldöttség Kuba nemzeti ünnepén, a Moncada-laktanya ostromának 25. évfordulóján. Pártunk és kormányunk képviseltette magát a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság megalakulásának 30. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségeken. A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának a közelmúltban Bukarestben megtartott XXXII. ülésszakait fontosállomásnak tekinti a szocialista gazdasági integráció elmélyítésében a magyar népgazdaság további fejlődésének szempontjából nagy jelentőséget tulajdonít az energia- és nyersanyagtermelés^ a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, valamint a gépipar fejlesztése érdekében elfogadott hosszú távra szőlő célprogramoknak. A Központi Bizottság megállapította; a nemzetközi enyhülési folyamat az imperializmus szélsőséges erőinek fokozódó aktivitása miatt lelassult. Ennék ellenére az emberiség számára nincs más ésszerű alternatíva, mint a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése. Az enyhülési folyamatot min- denekelőt az fékezi, hogy a mo- nopoltőkés csoportok agresszív körei fokozzák á fegyverkezési versenyt. A világ népeinek alapvétő érdekelt sértő törekvéseiket saját közvéleményük előtt azzal akarják igazolni, hogy újraélesztik a szovjet katonai fenyegetésről szóló régi koholmányokat. Az agresszív imperialista körök akadályozzák a meglevő válsággócok felszámolását és új feszültségeket teremtenek; sorozatosan megpróbálnák beavatkozni a szocialista országok belső ügyeibe; politikai, gazdasági nyomás különféle eszközeivel igyekeznek meggátolni az önálló nemzeti fejlődés a társadalmi haladás útjára lépett népek törekvéseit. A szélsőséges imperialista körök politikáját egyre nyíltabbat támogatja a kínai vezetés. Pártunk, népünk határozottan elutasítja a maoista vezetők nacionalista, hegemóniára törő külpolitikáját, amely súlyos károkat okoz a szocializmus, a haladás és a béke ügyének. Elítéljük a kínai vezetés durva provokációit és beavatkozásait a Vietnami Szocialista Köztársaság belügyeibe. Szolidárisak vagyunk a vietnami népei, támogatjuk a hazája függetlenségének megvédésére, a szocialista építés sikeres folytatására irányuló erőfeszítéseiben. A Szovjetunió, a szocialista közösség országai hathatós erőfeszítéseket tesznek az enyhülés vívmányai,nak megőrzéséért és kiszélesítéséért. A haladó és béke- szerető erők világszerte fellépnek az enyhülés mellett. A nemzetközi realitásokkal számoló polgári politikusok szintén hozzájárulnak az enyhülés folytatásához. Az enyhülés folytatásának, a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításának alapkérdése a leszerelés. Hazánk a szocialista közösség országaival együtt mindent megtesz a fegyverkezési verseny lefékezéséért a nemzetközi fórumokon határozottan fellép a leszerelési intézkedések előmozdításáért. Ezen az úton döntő fontosságú, hogy mielőbb megegyezés szülessen a hadászati támadó fegyverek. ikorlátozásáról a Szovjetunió és az Egyesült Államok között. Európa békéjének és biztonságának megszilárdítását szolgálná, ha a NATO tagállamai a kölcsönös biztonság elvének megfelelő, konstruktív választ adnának a Varsói Szerződés országainak legutóbbi javaslatára a közép-európai haderők és fegyverzet csökkentésével foglalkozó bécsi tárgyalásokon. A Magyar Népköztársaság változatlanul arra törekszik, hogy a békés egymás mellett élés politikájának megfelelően fejlessze együttműködését a más társadalmi rendszerű országokkal Európában és földrészünk határain túl is. Ezt a célt szolgálták azok az államközi tárgyalások, amelyek a legutóbbi hónapokban hazánk és Ausztria, a Német Szövetségi Köztársaság, Belgium, Hollandia, Norvégia, Irán és Ausztrália képviselői között folytak. A Központi Bizottság megállapította, hogy az amerikai közvetítéssel létrehozott izraeli—egyiptomi különmegál- lapodás figyelmen kívül hagyja az arab államok többségének és a palesztin népnek az érdekeit, akadályozza a közel-keleti válság tartós, igazságos rendezését. A Központi Bizottság ismét megerősítette, hogy a közel-keleti válság átfogó, igazságos rendezéséhez nélkülözhetetlen az izraeli csapatok teljes kivonása valamennyi megszállt arab területről, a palesztinai arab nép törvényes jogainak helyreállítása, beleértve az önálló állam alapítása biztosításának jogát is. Csak ily módon szavatolható a térség valamennyi országának független és biztonságos állami léte. A közel-keleti béke csak az összes érdekelt fél bevonásával folytatott tárgyalásokon, a palesztinéi arab nép képviselőjének, a Palesztinái Felszatoadítási Szervezetnek az egyenjogú részvételével teremthető meg- A Magyar Népköztársaság, a szocializmust építő magyar nép szolidáris a közel-lkoleti térség haladó erőivel és mozgalmaival. Kétoldalú kapcsolataink erősítése mellett ezt a szolidaritást fejeztük ki Muammar Al-Kadhafi líbiai államfőnek hazánkban tett látogatási alkalmával, párt- és kormányküldöttségünknek az Iraki Köztársaság jubileumi ünnepségein való részvételével, valamint Jasszer Araflatital, a Palesztinái Felszabadítás! Szervezet ^vezetőjével, és a Szíriái Baath párt képviselőivel folytatott budapesti tárgyalásainkon. Az afrikai földrész több országa a rendkívül nehéz körülmények, az imperializmus és a fajüldöző rendszerek állandó provokációi ellenére tovább halad előre a társadalmi fejlődés maga választotta útján. Pártunk, a magyar nép támogatja küzdelmüket a nemzeti függetlenség megvédéséért, a gyarmati múltból örökölt elmaradottság felszámolásáért, népeik nemzeti társadalmi felemel- kedéséért. Egyre bővülő kapcsolatainkat és együttműködésünket, kölcsönös szol Ida nitásumkat fejezte ki és erősítette meg a Samara Mach el elnök vezette mozambiki párt- és állami küldöttségnek, a Benin Népi Köztársaság párt- és kormányküldöttségének magyar- országi látogatása, valamint pórt- és kormányküldöttségünk részvétele az etióp forradalom negyedik évfordulójának ünnepségein. O A Magyar Szocialista Munkáspárt a Központi Bizottság legutóbbi ülése óta is széles körű nemzetközi tevékenységet fejtett ki. A Központi Bizottság képviselői megbeszéléseket folytattak az amerikai, az angol, az argentin, a bolgár, a csehszlovák, a dán, a finn, a francia, a guyanai, az iraki, az izraeli, a jordániai, a kongói, a kubai, az olasz? az osztrák, a panamai, a portugál, a szenegáli, a szír, az új-zélandi és a vietnami testvérpártok vezetőivel, képviselőivel. Az MSZMP küldöttségei részt vettek az Ausztrál, a Ciprusi, a Finn, a Görög, az Indiai, a Jugoszláv, a Spanyol, a Sri Lanfca-i és a Svájci Kommunista Pórt kongresszusán. A találkozások jól szolgálták a véleménycserét a nemzetközi helyzet, a kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Hozzájárultak a kétoldalú kapcsolatok elmélyítéséhez és a testvérpártok összefogásának erősítéséhez.- Pártunk képviselői tárgyalásokat folytattak a Német Szociáldemokrata Párt, a Chilei Szocialista Párt, a Japán Szocialista Párt és a Belga Szocialista Párt hazánkba érkezett küldöttségeivel, részt vettek a Jamaicai Népi Nemzeti Párt és az Angol Munkáspárt kongresszusán. A megbeszélések elősegítették egymás helyzetének és álláspontjának kölcsönös, alaposabb megismerését, az együttműködés további lehetőségeinek feltárását a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdításáért, az egyetemes emberi haliadásért folytatott tevékenységben. © Hazánk külpolitikai céljait, az enyhülés és a társadalmi haladás ügyét az elmúlt időszakban is jól szolgálta a Hazafias Népfront, a békemoz- galam, a magyar szakszervezetek, a Kommunista Ifjúsági Szövetség és más társadalmi, tömegszervezeteik és mozgalmak széles körű, aktív nemzetközi tevékenysége. Jelentős esemény volt a havannai Világifjúsági Találkozó amely előmozdította a társadalmi haladás, a béke, a népek közötti barátság ügyét és az imperializmus elleni harcot. A találkozón a magyar fiatalok küldöttsége méltóképpen képviselte ifjúságunk, népünk törekvéseit. II. I A Központi Bizottság áttekintette az építő- és építőanyagipar helyzetét, meghatározta továbbfejlesztésének feladatait. Megállapította, hogy az építőipar munkájáról szóló 1964. évi határozata elérte célját, az iparág fejlődése meggyorsult. Nagy teljesítményekre képes építő- és építőanyag-ipar jött létre, amely növekvő arányban járul hozzá a nemzeti jövedelemhez, a nemzeti vagyon gyarapításához. • Az építőipar termelése 1960 óta megháromszorozódott. Az utóbbi években a termelés növekedése a munka termelékenységének emelkedéséből származott Ipari és mezőgazda- sági üzemek százai épültek fel, köztük olyan jelentős létesítmények, mint a Gagarin Hőerőmű, az Ajkai Timfüldgyár, a Péti Műtrágyagyár, a Hejőcsabai Cementgyár, a Dunaújvárosi Hullámpapírgyár, a Gyulai Húskombinát, a Zalaegerszegi Hűtőház. Felújult és bővült az ország úthálózata, megkezdődött az autópályák építése. A már kiépült metróvonalak lényegesen javították Budapest tömegközlekedését. Az építőipar eredményeiről tanúskodik a 15 éves lakásépítési terv túlteljesítése, az egészség- ügyi, oktatási, kulturális és sportintézmények bővülő hálózata, és sok más. a lakosság életkörülményeit javító létesítmény. A nagyarányú építkezés nyomán városaink fejlődtek, nagy részük korszerű városközponttal és lakótelepekkel gazdagodott. Több új szocialista város született. Sokat változott a községek arculata is hazánkban. Lényegesen előrehaladt az építés iparosítása, emelkedett műszaki színvonala. Szélesebb körben alkalmazzák a korszerű építési módokat és technológiákat. Az építőipari gépek teljesítménye négyszeresére nőtt. Tíz házgyár létesült, amelyek összkapacitása évi 30 ezer lakás felépítését teszi lehetővé. Megkezdődött a köny- nyűszer.kezetes építési program végrehajtása. Építőanyagipari üzemek rekonstrukciója és új üzemek létesítése lehetővé tette a népgazdaság és a lakosság igényeinek jobb kielégítését. (Folytatás a 2. oldalon.) A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1978. október 12-én Kádár János elvtárs elnökletével kibővített ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei párt- bizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Miniszter- tanács tagjai, a KB Ipari, Mezőgazdasági és Közlekedési osztályának, Gazdaságpolitikai osztályának, valamint az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumnak a vezető munkatársai és a központi napilapok főszerkesztői.