Petőfi Népe, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-14 / 243. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1978. október 12-i üléséről A Központi Bizottság kegyelet­tel emlékezett meg elhunyt tag­járól, Friss István elvtársról. A Központi Bizottság megvi­tatta és elfogadta: — Gyenes András elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű AZ MSZMP B ACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évi. 243. szám Ára: 90 fillér 1978. október 14. szombat A közoktatás helyzetéről tanácskozott az országgyűlési képviselők csoportja Tegnap Kalocsán, a művelődé­si központban ülést tartott az országgyűlési képviselők Bács- Kiskun megyei csoportja. Dr. Boza József, a képviselőcsoport vezetője köszöntötte képviselő­társait, s a vendégeket, közöttük Katanics Sándort, a megyei párt- bizottság titkárát, Balázs Mihályt, az Oktatási Miniszté­rium pártbizottságának titkárát. Ezután bemutatta társa,imáik dr. Mátyus Gábort, a Hosszúhegyi Állami Gazdaság igazgatóját, aki a vasárnap megtartott időközi választáson kapott szavazatok alapján a 14-es számú választó- körzet új országgyűlési képvise­lője lett. Ez alkalomból ered­ményes képviselői munkát kí­vántak neki. Dr. Major Imre, a megyei ta­nács elnökhelyettese Bács-Kis­kun megye közoktatási helyzeté­ről tájékoztatta a képviselőket. Mint mondta, az oktatáspolitikai határozat megjelenése óta, vagy­is az elmúlt hat év alatt a tár­sadalmi és a tanácsi erőforrások­ból 44 új óvoda épült, s így a községekben, városokban hétezer­rel több kisgyermeket tudnak el­helyezni. Az V. ötéves terv sze­rint Bács-Kiskun megyében 3620 hellyel bővítik az óvodákat. A középtávú tervidőszak első két évében az óvodabővítés a várt­nál gyorsabb ütemű volt, ezál­tal megyeszerte 2425 új óvodai hely várta a gyerekeket. Ameny- nyiben tovább folytatódik az ed­digi lendületes munka, 1980-ig a tervezett 3620-al szemben meg­közelítően ötezer hellyel bővülnek a megye óvodái. — Mindezek ellenére a váro­sokban, elsősorban a megye- székhelyen, Kiskőrösön és Baján nem csökkent a zsúfoltság, s na­gyon sok óvodai elhelyezési igényt sajnos el kellett utasíta­ná — jegyezte meg dr. Major Imre. — A városok közül egye­dül Kalocsán kielégítő a hely­zet. Továbbra is nagy szükség van tehát az iskoláéiőkészítő foglalkozásokra, ami eddig jól bevált, hiszen az első osztályo­sak 91 százaléka óvodába, illetve iskolaelőkészítő foglalkozásra járt. Az általános iskolai hálózat szerkezeti átalakulását jellemzi, *W hogy több mint egy évtizeddel ezelőtt Bács-Kiskun megyében csaknem ötszáz iskolában tanul­tak a diákok, a 70-es évek ele­jére ez mintegy 70-nel ’csökkent, s jelenleg 280 általános iskola van a községekben, városokban. Az iskolák körzetesítése a terv­időszak végére befejeződik. Egy­re több helyütt megvalósul a szaktaintermes Oktatás, a felsze­relések is korszerűek, de nagy gondot jelent a zsúfoltság. A szükségesnél kevesebb tanterem elsősorban a kecskeméti, a kis­kőrösi és a kiskunfélegyházi pe­dagógusok és diákok napi gond­ja. Az V. ötéves terv 219 általános iskolai tanterem építését irá­nyozza elő. A tervidőszak első két évében 59 új tanteremben tanulhatnak a diákok. Az idén 55-öt készítenek el, tehát nagy erőfeszítés szükséges ahhoz, hogy a következő két évben a tervet teljesítve 105 tanterem építése befejeződjön. A továbbiakban a megyei ta­nács elnökhely éltese a középfokú oktatási intézmények helyzetéről tájékoztatta a képviselőket A 26 középiskolán belül a szakkö­zépiskolai képzés bevezetésével kettővel csökkent a gimnáziu­mok száma, ezen kívül 17 szak­munkásképző intézet és egy egészségügyi szakiskola műkőink. Befejeződött a KGST-országok belkereskedelmi minisztereinek ülése Záró plenáris üléssel, a jegy­zőkönyv ünnepélyes aláírásával pénteken befejeződött a KGST- országok belkereskedelmi mi­nisztereinek 10. jubileumi ülése a Duna Intercontinental Szálló­ban. A tagországok — Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelor­szág, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia, a Szovjetunió és Vietnam — küldöttségvezetőinek kézjegyével ellátott dokumentum megállapítja, hogy a miniszteri tanácskozó testület és munka­csoportjai az elmúlt 10 esztendő­ben eredményesen munkálkodtak a KGST-tagországok közötti sok­oldalú 'kapcsolatok szervezésében és elmélyítésében, a lakosság áruellátásával kapcsolatos prob­lémák együttes megoldásában. A belkereskedelmi együttműködés nagyban hozzájárult a tagorszá­gokban a lakosság életszínvona­lának rendszeres növekedésével járó nagyobb igények magasabb szintű kielégítéséhez. A válasz­tékcserében kialakult gazdaságii kapcsolatok bővítették a belföldi piacok kínálatát, az együttműkö­désnek ez a formája gyümölcsö­zően fejlődik. A miniszteri ta­nácskozás javaslatai alapján megkötött sokoldalú ipari, sza­kosítási és kooperációs egyezmé­nyek, az üzletberendezésekre ki­dolgozott és rövidesen bevezetés­re kerülő K GS T -szabvá nyök nagyban hozzájárultak a keres­kedelem és a vendéglátás anya­gi bázisának fejlesztéséhez. A miniszteri tanácskozás jegy­zőkönyve hangsúlyozta, hogy to­vábbra is a fogyasztási cikkek kiskereskedelmi forgalmának nö­velését, a korszerű szocialista ke­reskedelem fejlesztését tartják elsőrendű feladatnak. Igen fontos az is, hogy a belkereskedelem még tevékenyebben vegyen részt a nemzetközi munkamegosztás­ban. A két- és többoldalú együtt­működés kiszélesítése egyaránt fokozottan segítheti a piackuta­tást és a termékek cseréjét. Elő­írták, hogy a fogyasztási cikkek, a kereskedelmi, vendéglátóipari gépek, berendezések termelésének további szakosítása és kooperá­ciója érdekében tökéletesíteni kell az együttműködés formáit, módszereit a külkereskedelmi szervekkel, az iparral és az ille­tékes KGST-szervékkel. Megbíz­ták a lengyel belkereskedelmi minisztériumot, hogy 1980-ban rendezzen nemzetközi szimpóziu­mot a kereskedelem és a fo­gyasztási cikkeket előállító ipar közötti kapcsolatok továbbfejlesz­tésére. Elhatározták, hogy a jövő évben kidolgozzák a tagországok belkereskedelmi együttműködé­sének 1981—1985 évekre szóló távlati programtervezetét. Vé­gül úgy döntöttek, hogy a XI. ülést 1979 szeptemberében, Ber­liniben rendezik. Marjai József, a Miniszterta­nács elnökhelyettese pénteken a parlamentben fogadta a KGST- országok belkereskedelmi mi­nisztereinek tanácskozásán részt vevő küldöttségek vezetőit. A szívélyes, baráti légkörű megbe­szélésen egyebek között a ta­nácskozás eredményeiről, a tag­országok belkereskedelmének idő­szerű kérdéseiről esett szó. (MTI) nemzetközi kérdésekről szóló tá­jékoztatót; — Borbély Sándor elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az építő- és építőanyag-ipar helyzetéről, to­vábbfejlesztésének feladatairól szóló jelentést; — Havasi Ferenc elvtársnák, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a lakásépítés és -gazdálkodás 1990-ig szóló tervé­nek irányelveit. I. • Dr. Major Imre a megye közoktatási helyzetéről tájékoztatja az országgyűlési képviselőket. (Pásztor Zoltán felvétele.) Ez utóbbi intézmény fejlesztésé­re igen nagy szükség van az új megyei kórház munkaerő-ellátása érdekében. A képviselők részletes tájékoz­tatást kaptak a pedagógus-ellá­tottságról, a kisegítő iskolák helyzetéről, a szakmunkásképzés gondjairól, a nemzetiségi nyelv­oktatásról, valamint a felnőtt dolgozók továbbtanulási lehető­ségeiről. A tájékoztató után kérdéseket tett fel, illetve hozzászólt a té­mához dr. Molnár Frigyes, An­gyal János, Mándics Mihály, dr. Juhász Tibor, Fáik Miklós, Nagy Csaba, dr. Klazsik Györgyné. A képviselők hozzászólásait követően Katanics Sándor annak a fontos közoktatási alapelvnek megvalósítását . hangsúlyozta, hogy minden diák egyenlő felté­telekkel kezdje tanulmányait. Ezt követően a felsőfokú képzés­sel, s a ká elei-fejlesztéssel össze­függő feladatokkal foglalkozott. A képviselőcsoport ülésének további részében dr. Boza József az országgyűlés őszi ülésszakával kapcsolatos feladatokat ismertet­te. Ezután a képviselők megnéz­ték a művelődési központot, fel­kerestek egy óvodát, s ellátogat­tak a népművészeti házba. T. L. A Központi Bizottság áttekin­tette a nemzetközi helyzetet és jóváhagyta a párt- és állami ve­zető szerveknek a legutóbbi ülés óta végzett külpolitikai tevékeny­ségét. O Pár.t- és állami kapcsola­taink a szocialista közös- ség testvérpártjaival, országaival tovább erősödtek, eredményesen fejlődtek. •Kiemelkedő jelentőségű ese­mény volt Kádár János és Leo- nyid Iljics Brezsnyev elvtársak júliusi találkozója a Krím-félszi- geten. A találkozó újólag megerő­sítette pártjaink, országaink egy­ségét, népeink közös elveken és azonos célokon alapuló történel­mi barátságált; eredményesen já­rult hozzá sokoldalú kapcsolata­ink fejlesztéséhez, együttműkö­désünk továbhi elmélyítéséhez. A megbeszéléseken kifejezésre ju­tott, hogy napjainkban, amikor az enyhülési politika folytatása az imperializmus fokozódó ellen­állásába ütközik, pártjaink a bé­kéért és a társadalmi haladásért vívott harcban megkülönböztetett jelentőséget tulajdonítanak a szo­cialista közösség egységének, minden imperial istaellenes erő összefogásának. A Központi Bizottság megelé­gedéssel állapította meg, hogy párt- és korma ny küldöttségünk júniusi látogatása a Lengyel Népköztársaságban tovább erősí­tette kapcsolatainkat. A teljes egység és egyetértés szellemében folytatott tárgyalások jól szolgál­ták a két párt, a két ország sok­oldalú együttműködését, a ma­gyar és a lengyel nép hagyomá­nyos barátságát. A testvéri szolidaritás és az őszinte barátság jegyében vett részt a magyar párt- és kor­mányküldöttség Kuba nemzeti ünnepén, a Moncada-laktanya ostromának 25. évfordulóján. Pártunk és kormányunk kép­viseltette magát a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság meg­alakulásának 30. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepsége­ken. A Központi Bizottság hangsú­lyozta, hogy a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsának a kö­zelmúltban Bukarestben megtar­tott XXXII. ülésszakait fontosál­lomásnak tekinti a szocialista gazdasági integráció elmélyítésé­ben a magyar népgazdaság to­vábbi fejlődésének szempontjá­ból nagy jelentőséget tulajdonít az energia- és nyersanyagterme­lés^ a mezőgazdaság és az élelmi­szeripar, valamint a gépipar fej­lesztése érdekében elfogadott hosszú távra szőlő célprogra­moknak. A Központi Bizottság megállapította; a nemzet­közi enyhülési folyamat az impe­rializmus szélsőséges erőinek fo­kozódó aktivitása miatt lelassult. Ennék ellenére az emberiség szá­mára nincs más ésszerű alterna­tíva, mint a különböző társadal­mi rendszerű államok békés egy­más mellett élése. Az enyhülési folyamatot min- denekelőt az fékezi, hogy a mo- nopoltőkés csoportok agresszív körei fokozzák á fegyverkezési versenyt. A világ népeinek alap­vétő érdekelt sértő törekvéseiket saját közvéleményük előtt azzal akarják igazolni, hogy újraélesz­tik a szovjet katonai fenyegetés­ről szóló régi koholmányokat. Az agresszív imperialista körök aka­dályozzák a meglevő válsággócok felszámolását és új feszültségeket teremtenek; sorozatosan megpró­bálnák beavatkozni a szocialista országok belső ügyeibe; politikai, gazdasági nyomás különféle esz­közeivel igyekeznek meggátolni az önálló nemzeti fejlődés a tár­sadalmi haladás útjára lépett né­pek törekvéseit. A szélsőséges imperialista kö­rök politikáját egyre nyíltabbat támogatja a kínai vezetés. Pár­tunk, népünk határozottan eluta­sítja a maoista vezetők naciona­lista, hegemóniára törő külpoli­tikáját, amely súlyos károkat okoz a szocializmus, a haladás és a béke ügyének. Elítéljük a kí­nai vezetés durva provokációit és beavatkozásait a Vietnami Szo­cialista Köztársaság belügyeibe. Szolidárisak vagyunk a vietna­mi népei, támogatjuk a hazája függetlenségének megvédésére, a szocialista építés sikeres folyta­tására irányuló erőfeszítéseiben. A Szovjetunió, a szocialista kö­zösség országai hathatós erőfeszí­téseket tesznek az enyhülés vív­mányai,nak megőrzéséért és ki­szélesítéséért. A haladó és béke- szerető erők világszerte fellépnek az enyhülés mellett. A nemzet­közi realitásokkal számoló polgá­ri politikusok szintén hozzájá­rulnak az enyhülés folytatásához. Az enyhülés folytatásának, a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításának alapkérdése a leszerelés. Hazánk a szocialista közösség országaival együtt min­dent megtesz a fegyverkezési ver­seny lefékezéséért a nemzetközi fórumokon határozottan fellép a leszerelési intézkedések előmozdí­tásáért. Ezen az úton döntő fon­tosságú, hogy mielőbb megegye­zés szülessen a hadászati táma­dó fegyverek. ikorlátozásáról a Szovjetunió és az Egyesült Álla­mok között. Európa békéjének és biztonságának megszilárdítását szolgálná, ha a NATO tagállamai a kölcsönös biztonság elvének megfelelő, konstruktív választ adnának a Varsói Szerződés or­szágainak legutóbbi javaslatára a közép-európai haderők és fegy­verzet csökkentésével foglalkozó bécsi tárgyalásokon. A Magyar Népköztársaság vál­tozatlanul arra törekszik, hogy a békés egymás mellett élés politi­kájának megfelelően fejlessze együttműködését a más társadal­mi rendszerű országokkal Euró­pában és földrészünk határain túl is. Ezt a célt szolgálták azok az államközi tárgyalások, amelyek a legutóbbi hónapokban hazánk és Ausztria, a Német Szövetségi Köztársaság, Belgium, Hollandia, Norvégia, Irán és Ausztrália kép­viselői között folytak. A Központi Bizottság megállapította, hogy az amerikai közvetítéssel létrehozott izraeli—egyiptomi különmegál- lapodás figyelmen kívül hagyja az arab államok többségének és a palesztin népnek az érdekeit, akadályozza a közel-keleti vál­ság tartós, igazságos rendezését. A Központi Bizottság ismét megerősítette, hogy a közel-kele­ti válság átfogó, igazságos ren­dezéséhez nélkülözhetetlen az iz­raeli csapatok teljes kivonása valamennyi megszállt arab te­rületről, a palesztinai arab nép törvényes jogainak helyreállítása, beleértve az önálló állam alapí­tása biztosításának jogát is. Csak ily módon szavatolható a térség valamennyi országának független és biztonságos állami léte. A közel-keleti béke csak az összes érdekelt fél bevonásával folyta­tott tárgyalásokon, a palesztinéi arab nép képviselőjének, a Pa­lesztinái Felszatoadítási Szerve­zetnek az egyenjogú részvételé­vel teremthető meg- A Magyar Népköztársaság, a szocializmust építő magyar nép szolidáris a közel-lkoleti térség haladó erőivel és mozgalmaival. Kétoldalú kapcsolataink erősítése mellett ezt a szolidaritást fejez­tük ki Muammar Al-Kadhafi lí­biai államfőnek hazánkban tett látogatási alkalmával, párt- és kormányküldöttségünknek az Ira­ki Köztársaság jubileumi ünnep­ségein való részvételével, vala­mint Jasszer Araflatital, a Pa­lesztinái Felszabadítás! Szervezet ^vezetőjével, és a Szíriái Baath párt képviselőivel folytatott bu­dapesti tárgyalásainkon. Az afrikai földrész több országa a rendkívül ne­héz körülmények, az imperializ­mus és a fajüldöző rendszerek állandó provokációi ellenére to­vább halad előre a társadalmi fejlődés maga választotta útján. Pártunk, a magyar nép támo­gatja küzdelmüket a nemzeti függetlenség megvédéséért, a gyarmati múltból örökölt elma­radottság felszámolásáért, né­peik nemzeti társadalmi felemel- kedéséért. Egyre bővülő kapcsolatainkat és együttműködésünket, kölcsö­nös szol Ida nitásumkat fejezte ki és erősítette meg a Samara Mach el elnök vezette mozambiki párt- és állami küldöttségnek, a Benin Népi Köztársaság párt- és kormányküldöttségének magyar- országi látogatása, valamint pórt- és kormányküldöttségünk részvétele az etióp forradalom negyedik évfordulójának ünnep­ségein. O A Magyar Szocialista Munkáspárt a Központi Bizottság legutóbbi ülése óta is széles körű nemzetközi tevékeny­séget fejtett ki. A Központi Bizottság képviselői megbeszéléseket folytattak az ame­rikai, az angol, az argentin, a bolgár, a csehszlovák, a dán, a finn, a francia, a guyanai, az iraki, az izraeli, a jordániai, a kongói, a kubai, az olasz? az osztrák, a panamai, a portugál, a szenegáli, a szír, az új-zélandi és a vietnami testvérpártok ve­zetőivel, képviselőivel. Az MSZMP küldöttségei részt vettek az Ausztrál, a Ciprusi, a Finn, a Görög, az Indiai, a Jugoszláv, a Spanyol, a Sri Lanfca-i és a Svájci Kommunista Pórt kong­resszusán. A találkozások jól szolgálták a véleménycserét a nemzetközi helyzet, a kommu­nista és munkásmozgalom idősze­rű kérdéseiről. Hozzájárultak a kétoldalú kapcsolatok elmélyíté­séhez és a testvérpártok össze­fogásának erősítéséhez.- Pártunk képviselői tárgyaláso­kat folytattak a Német Szociálde­mokrata Párt, a Chilei Szocialis­ta Párt, a Japán Szocialista Párt és a Belga Szocialista Párt ha­zánkba érkezett küldöttségeivel, részt vettek a Jamaicai Népi Nemzeti Párt és az Angol Mun­káspárt kongresszusán. A megbe­szélések elősegítették egymás helyzetének és álláspontjának kölcsönös, alaposabb megismeré­sét, az együttműködés további lehetőségeinek feltárását a béke és a nemzetközi biztonság meg­szilárdításáért, az egyetemes em­beri haliadásért folytatott tevé­kenységben. © Hazánk külpolitikai cél­jait, az enyhülés és a tár­sadalmi haladás ügyét az el­múlt időszakban is jól szolgálta a Hazafias Népfront, a békemoz- galam, a magyar szakszervezetek, a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség és más társadalmi, tömeg­szervezeteik és mozgalmak széles körű, aktív nemzetközi tevé­kenysége. Jelentős esemény volt a havannai Világifjúsági Talál­kozó amely előmozdította a tár­sadalmi haladás, a béke, a né­pek közötti barátság ügyét és az imperializmus elleni harcot. A találkozón a magyar fiatalok küldöttsége méltóképpen képvi­selte ifjúságunk, népünk törek­véseit. II. I A Központi Bizottság áttekin­tette az építő- és építőanyag­ipar helyzetét, meghatározta to­vábbfejlesztésének feladatait. Megállapította, hogy az építőipar munkájáról szóló 1964. évi hatá­rozata elérte célját, az iparág fejlődése meggyorsult. Nagy tel­jesítményekre képes építő- és építőanyag-ipar jött létre, amely növekvő arányban járul hozzá a nemzeti jövedelemhez, a nemzeti vagyon gyarapításához. • Az építőipar termelése 1960 óta megháromszoro­zódott. Az utóbbi években a ter­melés növekedése a munka ter­melékenységének emelkedéséből származott Ipari és mezőgazda- sági üzemek százai épültek fel, köztük olyan jelentős létesítmé­nyek, mint a Gagarin Hőerőmű, az Ajkai Timfüldgyár, a Péti Műtrágyagyár, a Hejőcsabai Ce­mentgyár, a Dunaújvárosi Hul­lámpapírgyár, a Gyulai Húskom­binát, a Zalaegerszegi Hűtőház. Felújult és bővült az ország út­hálózata, megkezdődött az autó­pályák építése. A már kiépült metróvonalak lényegesen javí­tották Budapest tömegközlekedé­sét. Az építőipar eredményeiről ta­núskodik a 15 éves lakásépítési terv túlteljesítése, az egészség- ügyi, oktatási, kulturális és sport­intézmények bővülő hálózata, és sok más. a lakosság életkörülmé­nyeit javító létesítmény. A nagy­arányú építkezés nyomán váro­saink fejlődtek, nagy részük kor­szerű városközponttal és lakóte­lepekkel gazdagodott. Több új szocialista város született. Sokat változott a községek arculata is hazánkban. Lényegesen előrehaladt az épí­tés iparosítása, emelkedett mű­szaki színvonala. Szélesebb kör­ben alkalmazzák a korszerű épí­tési módokat és technológiákat. Az építőipari gépek teljesítménye négyszeresére nőtt. Tíz házgyár létesült, amelyek összkapacitása évi 30 ezer lakás felépítését teszi lehetővé. Megkezdődött a köny- nyűszer.kezetes építési program végrehajtása. Építőanyagipari üzemek rekonstrukciója és új üzemek létesítése lehetővé tette a népgazdaság és a lakosság igé­nyeinek jobb kielégítését. (Folytatás a 2. oldalon.) A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága 1978. október 12-én Kádár János elvtárs elnökletével kibőví­tett ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kí­vül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei párt- bizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Miniszter- tanács tagjai, a KB Ipari, Mezőgazdasági és Közlekedési osz­tályának, Gazdaságpolitikai osztályának, valamint az Építés­ügyi és Városfejlesztési Minisztériumnak a vezető munka­társai és a központi napilapok főszerkesztői.

Next

/
Oldalképek
Tartalom