Petőfi Népe, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-13 / 242. szám

1978. október 13. • PETŐFI NEPE • í Gondok és örömök a kiskunhalasi kereskedelemben A 'kiskunhalasi üzleteket járva, »ok olyan holmit lát az ember, amit szívesen felfedezne másutt is. Rövid boltnéző úton láttuk pél­dául a híres román orvosasszony, Anna Aslan Gerovit kozmetiku­mait, melyek az egy időre „meg­örökített” szépséget ígérik; az ajándékboltban a jobbnál jobb órákat, arany—ezütt ékszereket, a Halas Áruházban az elektromos gázgyújtót (garantált örökszikrá­val), s így tovább... Ezek után nem volt meglepetés az sem, hogy Várnai Iván, a vá­rosi tanács termelés- és ellátás- felügyeleti osztályvezetője szinte alátámasztotta a látottakat azzal a ténnyel, hogy a város kereske­delmi mérlegének első féléves egyenlege a tavalyihoz képest 11,3 százalékkal „billent” előre. Ezzel az előbbre lépéssel a legjobb ered­ményt hozva Halasnak a megye városai közül. Ha tovább részletezzük, hasz­nálva a kereskedelem szakmán- • • • Pillanat műve a mérés. • A figyelmesség szemléltetésér«. (Straszer András felvételei.) ként! zsargonját, a ruházati for­galom 17,1, a vegyesdparcikk 11,8, a vendéglátóipari 90,1 százalékos „felfutását”, azonnal rátapintunk a bajokra is — a vendéglátás sa­nyarú állapotára. A halasiak, s az "erre tévedő idegenek régi gondján a Bács-Kiskun megyei Vendéglátó Vállalat sok egyéb gondja mellett nem tud kellően enyhíteni, noha a városi tanács­nak adott tájékoztatójában leg­fontosabb feladatai között említi egyebek között „az értékesítés és szórakoztatás korszerűsítését, kul­turáltságának fokozását”. No, de hagyjuk e fájó fehér foltot, mert végül is szórakozni másutt is le­het, mint a vendéglátó helyeken, viszont vásárolni, beszerezni csak az üzletekben, s csip-csup dolgo­kért a halasiak sem szaladnak Szegedre, vagy Kecskemétre... A környék fő élelmiszer-ellátó­ja a Kiskunhalas és Vidéke ÁFÉSZ. — Hetvennél több kiskereske­delmi egységet üzemeltet az ÁFÉSZ, s a viszonylag 'korsze­rűtlen (ez főként a peremrészek boltjaira érvényes megállapítás) üzlethálózat ellenére a korlátok közé szorított fejlesztési alapok legésszerűbb felhasználásával tö­rekszik a színvonalemelésre, kor­szerűsítésre — mondja az osztály- vezető, s mindjárt hozzáteszi: — Már készül az 1300 négyzetméter alapterületű új áruház, amely az Erdei Ferenc téri és a Kuruc vi­tézek téri lakótelepek kiszolgálá­sát oldja meg. A jövő évre ter­vezett nyitást már nagyon vár­ják a környék lakói. Azaz, nem­csak ők, hanem a kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkásképző intézet diákjai is, akiknek az ok­tatási kabinetjük is lesz az új lé­tesítmény. Csak közbevetett kérdés a hús- és töltelékáruk ellátásáról: hon­nan szerzi be az ÁFÉSZ a kész­leteket? — Részben a kiskunfélegyházi vágóhidról, részint saját üzemé­ből. melynek bővítése hamarosan befejeződik. Bár időszakos gon­dok akadnak, de például a tőke- húskínálatot feltétlenül jónak mondhatjuk. Parizert nem lehet mindennap kapni, mint ahogyan téliszalámit sem. ha a végleteket nézzük. De az igényeknek mara­déktalanul eleget tenni, nem min­dig sikerül.. . Mint ahogy a Ha­las Áruház nyitásakor még kér­dés volt. kell-e a halasiaknak automata mosógép? — teszi fel újra a régi kérdést Várnai Iván, s válaszol is rá: kell. s nemcsak az. hanem színes tv. háromcsilla­gos hűtőszekrény is. — Ezeknek az igényeknek ele­get tesz a Bács-Kiskun megyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalat?-í "IkM PANORÁMA , 300 millió személygépkocsi 1977-ben a világon 30 462 669 személygépkocsit gyártottak, 5,5 százalékkal többet, mint 1976-ban. A világ számos területén jelent­kező válság ellenére a személy- gépkocsikat nemcsak gyártják, hanem egyre nagyobb mennyiség­ben adják el, elsősorban azokban az országokban, ahol korábban luxuscikkeknek számítottak. A világ legnagyobb személygépko­csi-gyártója az USA (30,2 százalék), utána Japán következik (17,8 szá­zalék), majd az NSZK (12,3 szá­zalék). A világ személygépkocsi­gyártó országai között a Szovjet­unió jelenleg a' 6. helyen áll (4,3 százalék), Csehszlovákia a 15. he­lyen (0,6 százalék). Lengyelország megelőzi Csehszlovákiát, az NDK viszont Csehszlovákia mögé szo­rult. A világ legnagyobb személy­gépkocsi-exportőrei : Japán, az NSZK és Franciaország. A vilá­gon jelenleg kb. 300 millió sze­mélygépkocsi közlekedik, és szá­muk 2000-re várhatóan eléri az 50# milliót. • Vásárlás, áruismertetéssel egybekötve. A sztratoszféra szennyeződése • A büfében kitűnő kávét főznek. — Igen. Bár azt nem mondom, hogy az országos hiánycikkek boltjainkban kaphatók, hiszen is­mertek a gáz, víz, központi fűtés szereléséhez szükséges alkatrész­hiányosságok, s nem is ezeken mérhető le — tárgyilagosan — az ell&ás milyensége. A vásárlók igényeinek kielégítését a BIK üz­letpolitikájának hatékonyságán kívül az átgondolt hálózatfejlesz­tés is segítette. A boltok folyamatos rekonst­rukciója, az ideiglenesen áthe­lyezett üzletek színvonalas kiala­kítása a BIK-üzletek dolgozóinak fegyelmezett, jól szervezett mun­káját dicsérik. így a papírbolt gyors átalakítását, a vasbolt fel­újítását vagy a sport-játék üzlet megújítását említhetjük. A város harmadik jelentős el­látója a Bács-Kiskun megyei Ru­házati Kereskedelmi Vállalat Együttműködésükre jellemző, hogy a Halas Áruházat is „meg­osztják”, a földszint a BIK-é, az emelet a BRK-é. S ez utóbbiról csak jót mondhat a kereskedelem berkeiben jártas szakember, meg­említve a gyermekruházat, a mun­kaöltözék- és a cipőellátás orszá­gos gondjait. S azonnal hozzáfűzi: — A város rendezési terveinek megvalósítása során a régi épüle­tek szükségszerű lebontása a ke­reskedelmi hálózat színvonaleme­lését is szolgálja, A tervek szerint az épülő új ötthonok földszint­jén új üzletek létesülnek, így a Jósika utcában, a Kossuth Lajos utcán és a Lenin téren. A követ­kező tervidőszakban már lesz korszerű bútor-, lakástextil-szak- üzlet, amely bemutatóteremmel és raktárhelyiséggel megoldja majd a jelenlegi áldatlan állapotokat a bútorértékesítésben. Mert ha csu­pán a mostani kiszolgálást ele­mezzük, ami úgy fest, hogy min­den vevőt ki kell kisérni a szét­szórt raktárak valamelyikébe, ahol egymás hegyén-hátán a por­téka, ezzel nem dicsekedhetünk... S itt megálljt is inthetünk. Gondokról, elégedettségről egy­aránt szó esett, bár hozzávetőle­gesen sem a teljesség igényével. Kiskunhalas hatalmas lépésekkel iparosodik, az urbanizálódás újabb fokait járja. E göröngyökkel ne­hezített úton lépdel a kereskede­lem is, amely hiányosságait is fe­ledtetni tudja udvarias, előzékeny. ..vevőcentrikus” szemléletével. S ha csupán ezt lehet eltanulni a halasi kereskedelem titkaiból, ak­ikor érdemes jártunkban-keltünk- ben betévedni az ottani üzletekbe. N. M. Lassanként már közhellyé vá­lik, hogy az emberiség fokozato­san beszennyezi egész földi kör­nyezetünket. Az ipar és a közle­kedés rohanó fejlődése egyre több nemkívánatos anyagot jut­tat a termőtalajba, a folyó- és állóvizekbe, a világtengerekbe és leginkább a levegőbe. Egyre ége­tőbb feladattá váliik környeze­tünk (természetes állapotának visszaállítása, a környezetvéde­lem. Ma már ott tartunk, hogy nemcsak közvetlenül azt a leve­gőt kell megvédenünk a szeny- nyeződéstöl, amelyben élünk, és amelyben lélegzőnk. Kiderült, hogy nagyfokú szennyeződés ve­szélye fenyegeti még a légkör magasabb rétegeit, a sztratoszfé­rát is. Sztratoszféra a földi légkör­nek az a része, amely kb. 11 ki­lométer magasságban kezdődik a fejünk felett, és .55 kilométer magasságig terjed. Az alatta el­helyezkedő légköri tartománynak a neve troposzféra. Amikor a sztratoszféra létezését a század- fordulón felifedezték, csakhamar felismerték: a sztratoszféra és a troposzféra között különbség van, mégpedig az, hogy a troposzféra a légkör erősen szennyezett ré­sze, a sztratoszféra pedig sokkal tisztább, hiszen ott hiányoznak a felszálló légmozgások. amelyek az alsó szennyezett levegőt a sztratoszféra belsejébe emelhet­nék. Ma azonban már nem ez a helyzet. A sztratoszférát szennyezhetik kivételesen erős vulkánkitörések, azonkívül a sztratoszféra szeny- nyeződéséneik másik forrása a világűrben keresendő. Földünk légkörébe minden nap óriási mennyiségű meteorpor hull. Ez a Földön kívüli eredetű finom por hosszú ideig lebegve marad a sztratoszférában. És bármennyire távol van is tőlünk a sztratoszféra, az ember tevékenysége is erősen veszélyez­teti az állapotát. Az ipari ter­melés során meglehetősen sok metán kerül a levegőbe. Feljut­va a sztratoszférába botolani kezd, amely vízgőz képződésére ad lehetőséget. Kiszámították, hogy a sztratoszféra jelenlegi v ízgöztartiaHmának nagy része a földről felszálló metánból szár­mazik. Fel ikell ezért, készülnünk, hogy a sztratoszféra eredeti álla­pota fokozatosan átalakul, amely­nek súlyos következménye lehet az emberiségre nézve. IPARI FEJLETTSÉG - IGÉN YEK - LEHETŐSÉGEK Műszaki könyvek Bács-Kiskunban • A film zárójelenete. Furcsa, de így van, minél kép­zettebb egy munkás, 'technikus, mérnök, annál jobban látja a korszerű termelés, egyéni és kö­zösségi érdek és a szakirodalom közötti összefüggéseket. Fordít­va, (ha 'lehetséges, még fokozot­tabban érvényes ez a megálla­pítás. Ha valahol, hát Bács-Kiskun - ban nélkülözhetetlen, alapvető követelmény a nyomtatott mű­vekben felhalmozott tudás moz­gósítása, hasznosítása. Itt vékony a termelést támogató szakmai hagyomány, kevés a törzsgárda- tag, az országos átlagnál több a betanított munkás. Kívánatos a szakemberré válás folyamatának gyorsítására a szakirodalom ha­tékony „bevetése”. (Felismerték az arra illetékesek az ebből adódó tennivalókat, él­nek-e a lehetőséggel? Értesülé­seink, tapasztalataink vegyesek. Előfordul, hogy ott nem kap kel­lő figyelmét a szakkönyv, ahol erre a legnagyobb szükség lenne, mert pillanatnyi égető gondok kötik le a figyelmet, az energiát. Minttha itt-ott csak a vezetők szüntelen képzését, tájékozódását tartanák fontosnak, könnyebben jutna pénz sok száz forintos drá­ga kiadványra, mint filléres nép­szerű alapfokú könyvekre. Tu­dunk arról is, hogy van ahol gondos őrzést követelő leltári tárgynak (tekintik és nem terme­lési eszköznek. Hallunk a műszaki irodalom többcsatornás áramlásáról .is. A bizományosoktól — főként fiata­lok — mind több szakkönyvet vásárolnak, mind többen fordul­nak a műszaki könyvtároshoz, ha új feladatot kapnak. Elégedettek aligha lehetünk. Felülvizsgálásra, kiegészítésre szorul jó néhány műszaki könyv­tár állománya, az információk gyors áramlásához szükséges tá­jékoztatáson .is van javítani való, a különböző könyvtártípusok együttműködése a kezdet kezde­tén tart, és az érdeklődés sem mondható 'maximálisnak. (Az egyik nagyüzemben megtudtuk, hogy a műszaki, irányítók mint­egy fele használja rendszeresen a könyvtárat, harmada csak egyszer-kétszer, egy-egy adott ügyben kopogtat ajtaján, a szak­munkások, sőt a művezetők nagy része sohasem. (A mostani, 17. műszaki könyv- napökat éppen a differenciálódás, az eltérő igények figyelembevétele jellemzi. A mintegy 60 kiadvány 35—35 százaléka felső-, illetve alapfokú ismereteket, a .többi középfokút tartalmaz. Gondoltak a nagy tapaszitalatú, egyetemi képzettségű vezetőkre. Nekik szánták — például — Olajos Ár­pád Szakiképzés és foglalkoztatás című munkáját, amely gazdasá­gossági szempontból vizsgálja a technikai fejlődés és üzemi struk­túra összefüggéseit. Varga László Rendszerprogramok elmélete és gyakorlata című kötete szintén magasabb előképzettséget feltéte­lez. A gyakorló szakemberekhez szól dr. Vadász Emil Gépalkat­részek gyártása és javítása mű­anyagbevonattal című könyve. Az tvhegesztés (Vízkelety Kál­mán munkája) alapfokú ismere­teket ad, a munfcafolyiamaitdk gyakorlati leírására vállalkozik. A Műszaki Kiadó arra törek­szik, hogy a (legfontosabb mun­kákhoz állandóan hozzájuthassa­nak az érdeklődők és minél gyorsabban az olvasókhoz kerül­jenek az új eljárások, módsze­rek, technológiák leírásai. A szándék érvényesítését a rnegbi- zástól a könyv ímegjelénéséig tartó úgynevezett átfutási idő- szák sajnálatos hosszúsága nehe­zíti. Ezzel is magyarázható, hogy — például — a .húsz esztendeje útjára .indított kitűnő Ipari Szakkönyvtár 230 kötete közül legfeljebb 20—30 található meg egy-egy boltban. Figyelik pedig az igényeket, a Kazánfűtést már háromszor, a Festés-mázolást már ötször adták ki. Mindez közvetve a kereslet örvendetes növekedését (is mutatja. Szó, ami szó, mi is többet ír­hatnánk a műszáki könyvekről, hiszen a kampányokkal önma­gukban nem sóikra megyünk. Ak­kor jók a különféle „napok”, „he­tek”, „hónapok”, ha feltárják a tennivalókat, tartós érdeklődést keltenek. Bízzunk abban, hogy a műszaki könyvnapok a MTESZ, a Petőfi Nyomda, és a Katona József Könyvtár kezdeményező készsé­gét is dicsérő Bács-Kiskun me­gyei rendezvényei, a szokottnál erőteljesebb bolti propagandaaik- ciók mind több emberben mé­lyítik el azt a felismerést, hogy a műszaki könyv a leghatéko- nyább és a leggyorsabban meg­térülő termelési beruházások kö­zé tartozik, az oly szükséges műszaki fejlesztés legfontosabb ösztönzője. Heltai Nándor FILMJEGYZET 80 huszár Furcsa véletlen, hogy éppen ákkor vetítették Kecskeméten Csoóri Sándor és Sára Sándor kétrészes, színes filmjét, amikor a másik moziban is hasonló hosz- szúságú filmalkotást játszanak. Ez már egymagában nem tesz jót a 80 huszárának, hiszen nem mindenki vállalkozik arra, hogy három órát tölt a moziban vi­szonylag rövid időn belül kétszer. Pedig Sára Sándor filmje mél­tó lenne arra, hogy jobb körül­mények között kerüljön mozivá­szonra. Meséje 1848 forrongó nap­jaiban játszódik. A történet iz­galmas epizódokban említi fel egy magyar huszárszázad útjának kalandos eseményeit, tragikus fordulatait a század állomáshe­lyétől — egy lengyel kisvárostól — a forradalmi napokat élő ma­gyar haza földjéig. A történet minden mozzanatára találni le­het példát a szabadságharc dicső lapjain. Valóban több magyar alakulat állomásozott abban az időben idegen földön. Az elnyomó bécsi udvar erejét képviselték azok, a .nagyrészt jobbágysonból kiemelt nyalka ka­tonák, ott, idegenben, de ezeknek az alakulatoknak nagy része va­lóban útra kelt hazája felé és az első forradalmi hírekre feladta elnyomó zsandár szerepét. Sok vi­szontagság várta őket útjukon, és történelmi tény, hogy a nehézsé­gek ellenére többségük hazatalált, beállt a szabadság szent zászlaja alá. A téma tehát világosan kínál­ja a lehetőséget arra, hogy a film alkotói a történelemformáló kollektív hősiesség himnuszát zengessék fel a film jelenetei­ben. A kitűzött célt azonban csak bizonyos megalkuvások árán tudták elérni a monumentális al­kotás minden résziléfcszépsége és történelmii értéke ellenében is. Azzal ugyanis, hogy nem egy vagy .néhány hős helytállására, hanem nyolcvan huszár sorsára figyeltek, gyakran összemosódtak a karakterek, bizonytalanná vál­tak a hősöket egyénítő vonások, távolabbra vonult az egyedi sor­sok fonalainak mozgása. Ez a szinte törvényszerűen fel­bukkanó ellentmondás azonban nem csökkenti a film magával ragjadó, kalandfilimetk mozgalmas­ságával bonyolódó cselekmények hatását. Kalandtörténet ez a ja­vából, de olyan, amelyik nélkü­lözi az eddig látott hasonló al­kotások sablonjait, és minden kockája a történelmi igazság sú­lyával hat. Emellett a végig fe­szült, érdekes mesét Sára Sándor varázslatos objektív ja vetíti a néző elé. Szemet gyönyörködtető, csodálatosan megkomponált szí­nes képsorok teszik a filmet fe­lejthetetlen élménnyé. Sára Sán­dor látványteremtő fantáziája iga. zi szintézisbe tudja hozni az em­bert és a 'körülötte élő természe­tet. A film egy-egy epizódja kü­lönösen emlékezetes. Ilyen a vesszőfutás szívbemarkoló látvá­nya, vagy a zárójelenet, a megti­zedelésre felsorakozó maroknyi katona — soraik között az el­esetteket jelképező fakeresztek­kel, rajtuk az elárvult huszárcsá­kó. A filmben sok, szép>en árnyalt alakításban gyönyörködhetnek a nézők. Dózsa László, a kapitány szereplében, de különösen Mada­ras József, Juhász Jácint, Oszter Sándor, Cserhalmi György játé­ka élményszerű, hiteles. Végre egy jól sikerült magyar, törté­nelmi kabandfilim; érdemes ezt a vállalkozást, ilyen színvonalon to­vább folytatni. C». L. 0 A nagyobb ipari üzenek ontják a levegőbe — több egyéb anyag nellett — a metánt is. (Fotó: APN — KS.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom