Petőfi Népe, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-03 / 233. szám

Vagonhiány nehezíti a szállításokat VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Kiváló minőségű az almatermés Az elmúlt években ingadozott az alma minősége. A ter­mesztési technológiákban főként a mennyiségi növelést tar­tották fontosnak, esetenként a minőség rovására. A külön­féle kártevők és betegségek elleni védekezés sem hozta meg minden esetben a kívánt eredményt, amelynek többféle okát lehetne felsorakoztatni. Bács-Kiskun megyében most az utolsó szakaszához érkezett az almaszedés. Az eddigi tapasz­talatokból megállapítható, hogy a termesztéstechnológia ked­vezően módosult, aminek következtében sokkal jobb az idén az alma minősége, s a terméseredmények is megfelelőek. Számtalan érdek fűződik e ked­vező. változáshoz. Elsőként említ­hető az exportálható árualap nö­velése, de ennél nem kisebb je­lentőségű az sem hogy a lakos­ság tavalyinál jobb, télállóbb, el­tartható almát tud vásárolni. Mindez azt is jelenti, hogy a hű­tőtárolókban, raktárakban — amelyek száma és befogadóképes­sége, sajnos, elenyészően csekély a terméshez viszonyítva — az el­következő hónapokban lényeges minőségi csökkenés nélkül eltart­ható lesz az alma, ami az egyen­letes ellátás az értékesítési biz­tonság fontos tényezője. A megye mezőgazdasági üzemei csaknem ötezer hektárról taka­rítják be az almát. Tavaly Bács- Kiskunban 110 ezer tonna termett. Most kevesebb, de értékesebb árura számítanak. A megyei ZÖLDÉRT vállalat vasárnapig 12 ezer tonna almát vett át, s ör­vendetes, hogy ládahiány nem gátolta a betakarítást és a felvá­sárlást sem. Sőt, a vállalat 150 millió forint értékű göngyölegé­nek mintegy ötödére nem is lesz szükség ebben az esztendőben. A belföldi szállításokat, vala­mint az exportot azonban rend­kívül nehezíti a vasúti vagonok hiánya. A ZÖLDÉRT kénytelen gépkocsikkal elvinni az almát az ország különböző részeire, ami lassabb és nehézkesebb is. Külö­nösen nagy gond az exportálás. A Szovjetunióba történő szállításra jelentős mennyiséget készített elő a vállalat, , de elküldésére nem volt mód mert a múlt héten is alig 20 százalékát kapták meg az igényelt vagonoknak. Vagon­hiánnyal küszködik a HUNGARO- FRUCT megyei kirendeltsége is. Szeretnék gyorsítani a Szov­jetunióba irányuló exportot, aho­vá eddig a tervezett mennyiség csaknem 55 százalékát elküldték. A most kiváló alma — ha gyors intézkedés nem történik, és a va­gonhiány tartóssá válik — minő­sége csökken, s ez népgazdasági szempontból is jelentős károkat okozhat. A HUNGAROFRUCT megyei kirendeltsége eddig az almater­mésből naponta két-három va­gonnal tudott szállítani NSZK- megrendelésre, friss fogyasztásra, a szocialista országok piacaira pedig 2119 tonnányit. A cseh, a szlovák, valamint az NSZK-part- nereknek tartályládákban is kül­denek almát. Befejeződött az ipa­ri célra használható almaexport. Az olasz és osztrák vevőknek elszállították a szerződés szerinti 2100 tonna léalmát. A kirendelt­ség az idei terve szerint több mint 50 ezer tonna almát expor­tál. Huszonegy alkalommal végez­tek növényvédő permetezést eb­ben az esztendőben a megye egyik legjelentősebb almatermő ültet­vényén, a Hosszúhegyi Állami Gazdaságban. Ez. valamint a lombtrágyaként használt kalciu- mos Wuxal is hozzájárult ahhoz, hogy a csaknem négyszáz hektá­ros területről kiváló minőségű, » A Hosszúhegyi Állami Gazdaságban a Nobili szedőkocsi segítségé­vel száz hektárról takarítják be az almatermést. (Straszer András felvétele) tárolható, hektáronként háromszáz mázsa körüli termést tudnak be­takarítani. Évek óta magas szín­vonalú az almatermesztés a gaz­daságban. Hasznosítják a leg­újabb, körülményeik között a leg­inkább megfelelő technológiát, és azokat a gépeket amelyek segít­ségével csökkenteni lehet a fizi­kai munkát. Itt alkalmaznak az országban egyedül pneumatikus ág-, valamint mechanikus kör­fűrészeket a metszésekhez, ter- .mésszabályozó új vegyszereket, a betakarításhoz önjáró Nobili sze­dőkocsit, valamint önrakodós nyerges teherautót. Ezzel napon­ta hetven tonna almát szállíta­nak a gazdaság feldolgozójába. Az idén a mintegy 13 ezer tonna alma negyedét saját hűtőházuk­ban tárolják, a többit értékesítik — elsősorban exportálják. A területük egyharmadáról az önjáró szedőkocsi segítségével gyűjtik be a termést. Az ezen dolgozó asszonyok gyorabban és kisebb fizikai munka árán tud­ják leszedni az almát. A tartály- ládákba került termés további útja, szállítása már teljesen gépe­sített. A feldolgozóban mossák, osztályozzák, majd a külföldi partnerek igényei szerint csoma­golják az almát és vagonokba rakják. Az év végéig mintegy 6 ezer tonnát exportálnak. Az állami gazdaság keretén be­lül működik a Hosszúhegyi Gyü­mölcstermelési Rendszer, amely­nek 35 partnergazdasága 4300 hektáron termeli az almát. Az ál­lami gazdaságban kidolgozott technológiát adják át a tagoknak, és támogatást nyújtanak a gépe­sítéstől kezdve a telepítésig va­lamennyi munkában. A rendszer 60—65 ezer tonna alma termelé­sét, betakarítását segíti ebben az évben. Hosszú távú terveik között tárolóépítés is szerepel. Társulá­sos alapon 1985-ig negyvenezer tonna alma elhelyezésére alkal­mas tároló készül majd el Bács- Kiskun megyében. Cs. L PETŐFI NÉPE WASHINGTON Heltai András, az MTI tudósí­tója jelenti: Andrej Gromiko szovjet és Cyrus Vance amerikai külügymi­niszter vasárnap újabb beható tárgyalásokat tartott a SALT- egyezményről. Egybehangzóan hasznosnak minősítették megbe­szélésül H és b jj^lentettók, hogy /ante '.iiai jc-\n, október máso- ük feléi* rt jzkvába utazik a ALT t'r.ya á. nk folytatására. Az amerikai külügyminiszter el­mondotta, hogy az eszmecseréken szó volt szovjet—amerikai csúcs- találkozó kérdéséről is. Gromiko és Vance az elmúlt héten két alkalommal New York­ban tanácskozott, szombaton pe­dig Garter elnökkel, a Fehér Házban folytatódtak a megbeszé­lések a szovjet és az amerikai fél között. A fehér házi, a ter­vezettnél jóval hosszabb időre (Folytatás a 2. oldalon.) Senkinek se jutott eszébe tíz esztendeje Kecskeméten, hogy állandó kerámiakiállí­tás kellene. A Forrás szep­temberi számában megjelent, a városépítészet, városfejlesz­tés időszerű ügyeihez hozzá­szóló cikk joggal állapította meg ennek hiányát. Csak ak­kor lehetne maximálisan ér­vényesíteni ugyanis az új ke­rámiastúdió lehetőségeit, ha a látogatók, a meghívott mű­vészek megtekinthetnék termé­keit. A kecskeméti nyomdászok hosszú időn át lehetetlen kö­rülmények között, igen zsúfolt munkahelyen dolgoztak. Végre felépültek a tágas, új csarno­kok. Használat közben vált nyilvánvalóvá, hogy csak hő­mérsékletszabályozó berende­zéssel teremthetnék meg az ideális munkafeltételeket. A kecskeméti Műkertváros­ban lakók mind türelmetle­nebbül panaszolják, hogy ez is, az is hiányzik, noha annak idején örültek, hogy egyálta­lán lakáshoz jutottak. Gyönyörű új kollégiumot avattak a közelmúltban. Min­denki elragadtatással beszélt a tágas helyiségekről, a prakti­kus berendezésről. Néhányan viszont megjegyezték: torna­terem is kellene a szabad idő jobb eltöltéséhez. A kedves olvasók bizonyá­ra felfedezték, hogy mi a kö­zös a felsorolt esetekben. Nagy áldozattal, fáradsággal létre­hozott épületek segitségével sikerült megszüntetni egy cso­mó gondot, kielégíteni jogos igényeket. A kerámiastúdió, az új nyomda, az új lakótelep és az új kollégium azonban nemcsak szükségleteket elégí­tett ki, nemcsak a munkavég­zés, a tanulás, a pihenés, az addigiaknál összehasonlítha­tatlanul kedvezőbb körülmé­nyeit teremtette meg, hanem új kívánságokat is fakasztott. Hiba lenne, ha maximalistá­nak, telhetetlennek, illúziókat kergetőnek minősítenénk a kiállítási termet, a légkondi­cionáló berendezést, az úgy­nevezett járulékos beruházá­sokat, a testedzéshez nélkü­lözhetetlen helyiséget hiányo- lókat. Igazuk van, így haszno­sulhatna igazán, a mostaninál nagyobb hatásfokkal az álta­lunk megteremtett új. Még na­gyobbat tévednének, akik mindezek elmaradása miatt a felelősöket keresnék, mulasztá­sokat emlegetnének. Tudomásul kell venni, hogy minden változás új igényeket kelt, minden eredmény, siker további erőfeszítésekre ösztö­nöz. A szüntelen alkotás, gya­rapodás szándéka, vágya jel­lemzi, a mi rendszerünket, kü­lönbözteti meg más társadal­maktól, légyen szó kisebb vagy nagyobb ügyekről. Az is kétségtelen, hogy lehetősége­ink korlátozottak. Hiába lát­juk be, hogy az ésszerűség mit kíván, ha nincs több pénzünk, energiánk, kivitelezőnk. Mit tehetünk? A nemzet háztartása, a nép­gazdaság is úgy jár néha, mint ama bizonyos vevő, aki hosz- szas spórolás után végre meg­vásárolta a csodálatos, hét nyelven beszélő télikabátot. Fölvette, élvezte kényelmét, melegét, más embernek érez­te magát benne, amíg meg Gyorslista 2. oldal A munkahely kapcsolata a kisgyermekes anyákkal 3. oldal Feladatok, lehetőségek a rét- és legelőgazdálkodásban 4. oldal TÖBBFÉLE SZOLGÁLTATÁS Bútorkínálat az év utolsó negyedében nem szólította valaki az utcán: „Hogyan hordhatsz ilyen ócs­ka, kifakult kalapot ehhez a szép kabáthoz. Nincs ízlésed, miért nem adsz magadra, ez az avitt fejfedő lerontja drá­ga kabátod hatását.” Szó, ami szó, az illető maga is rájött arra, hogy új kalap, meg új cipő is kellene, most már nem teszi meg, amit évekig hor­dott, most már feltűnik ko­pottsága. Pénze elfogyván, nem tehetett mást, mint to­vább takarékoskodott és ami­kor összegyűlt egy kis tarta­lék, akkor teljessé vált az ele­gancia. Mást a városi, megyei, or­szágos háztartást vezetők sem tehetnek! Ha nem felejtik el a tervezéskor, hogy az új ka­báthoz majdan új kalap is kell — ennek tudatában határoz­zák meg a fazont, a ruha­anyagot —, akkor nincs nagy baj, átmeneti kényelmetlenség után kielégíthetők az újabb igények. Példáinknál marad­va; már korábban kiszemelték a kerámiastúdió közelében levő tornácos parasztházat ki­állítási célokra. Előbb-utóbb sor kerül átalakítására, tehát az új kabáthoz lesz kalap is. A többi esetben is van mód az újjal kiváltódó igények ész­szerű teljesítésére. Sajnos, az is előfordul — mindenki tud ilyen esetekről —, amikor senki sem gondol arra a bizonyos kalapra. Job­bik esetben át kell szabni azt a bizonyos kabátot, hogy meg­felelő ruhadarabokat vásárol­hassanak hozzá. Ha ez sem segít, vagy nincs rá mód, akkor véglegessé válik az átmeneti fogyatékosság, sohase kerül új kalap a régi kabáthoz. Ért­hető, hogy a tulajdonos, a használó egyre inkább ama jelképes kalap hiányát érzi, emlegeti, mint a drága kabát előnyeit. H. N. Az év utolsó negyede a bútor­kereskedelemben is egyfajta csúcsforgalmat ígér. Erről, vala­mint a választékról ás a hiány­cikkekről beszélgettünk Bozsó Istvánnal, a kecskeméti BÁCS- DOMUS lakberendezési áruház igazgatójával. Az 1500 négyzetméteres bemu­tató-, illetve eladótéren havonta átlagosan 15 millió forintnyi ér­ték cserál gazdát. Az úgyneve­zett forgókészlet — amelynek összetétele állandóan változik és amelynek 15 százalékát a szőnye­gek, csillárok és kerámiák teszik ki —, 20 millió forint körüli. A BÜTORÉRT-en keresztül az or­szág valamennyi bútorgyárával kapcsolatban vannak, de szállít nekik 25—30 szövetkezet is, ezen­kívül egy pár üzemhez, például a fálegyházi asztalosokhoz külön közvetlen szerződés köti őket. A már említett készlet 30—35 szá­zaléka kifejezetten alacsony ár- - fekvésű lakószoba, kárpitos gar­nitúra, konyha- és kiegészítő bú­torzat, míg a kisszériás, szabad­áras kárpitos termékek, a DO- MUS monopolcikkei, továbbá a luxuskivitelű importáruk aránya összességében sem haladja meg a 20 százalékot. A kínálat — a számok tükré­ben legalábbis — bőségesnek mondható. Lakószobából 45—50 féle hazai gyártmánnyal és 10— 15 fajta importtal tudnak szol­gálni. Ugyanannyi kárpitozott ülőgarnitúrából válogathat a ve­vő. Hasonló a helyzet a szekrény­sorokkal és a konyhabútorokkal. A gyermekszoba-berendezések 15—20 típusa található meg az üzletben, vagy a raktárakban és természetesen mindenféle létező bébibútor. Az elemes családok közül ötöt tartanak — a Garzont, a Dominót, a Rékát, az Univer- zált és a Modult —; ezek bár­melyik tagjához a megrendelés után legkésőbb három hónappal hozzá lehet jutni. Egyébként az őszi Budapesti Ipari Vásáron ki­állított darabok közül néhány még az idén megérkezik az üz­letbe, a többire csak november­ben (!) köti meg a szerződéseket a BÚTORÉRT. Sok bosszúságot, fejtörést okoz a vállalatnak, s személy szerint az igazgatónak is, a sízőnyegek és a különböző, apróbb kiegészítő tár- t gyak — virágállványok, tévészék- (Folytatás a 2. oldalon.) Bezárta kapuit az őszi BNV Vasárnap végig igazi vásári hangulat volt a BNV-n. Fáradhatatlanul jártak körbe-körbe a ki­állításon a mikrobuszok, a népszerű kis szerelvé­nyek egyébként tíz nap alatt több mint negyven­ezer utast szállítottak a vásár területén. Vasárnap a különböző árucsoportok kiállításán kívül külö­nösen a „mozgó” bemutatóknak volt sikere. Nem fogyott el a nézőközönség a divatbemutatókról — a divatszínpad előtt talán sokkal többen is álltak, mint amennyien megfelelően láthatták a műsort — mindig akadt modellje és tömege a hazai és az NDK kozmetikai bemutatónak, az ügyes kezű fod­rászok új frizurakreációinak. A vásár utolsó napja jól sikerült, s ezt a több mint százezer látogató is igazolta. Este a Rákóczi-induló hangjai után négy nyel­ven búcsúzott az utolsó látogatóktól, a kiállítóktól a vásár rendezősége, bezárta kapuit az 1978. évi őszi Budapesti Nemzetközi Vásár. A tíz nap tapasztalatait összegezve Hamvai Ist­vánná, a BNV igazgatója elmondotta, hogy mind a kiállítók, mind a látogatók vélepénye szerint hasz­nos volt a további szakosítás, a korábbi árucsopor­tok megduplázása, amellyel áttekinthetőbbé vált az egész bemutató. Egyedül az idegenforgalom és tu­rizmus témát nem tudták úgy megszervezni, ahogy szerették volna. Ezért a Belkereskedelmi Minisz­tériummal közösen már most megkezdték a szerve­zést. hogy jövőre összefoaottabban, a követelmé­nyeknek meefelelően egy helyre kerülhessen a ha­zai és a külföldi országok utazási, idegenforgalmi kínálata is. A kapuk bezárása után azonnal megkezdődött a kiállítás bontása, különösen az A-pavilonbeliek- nek kell igyekezniük, hiszen három hét múlva ott már úiabb bemutató, a BUDATRANSPACK nem­zetközi anyagmozgatási és csomagolási, valamint a Trade Mark nemzetközi védjegvkiállítás várja a szakembereket, a közönséget. (MTI) AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 233. szám Ára: 90 fillér 1978. október 3. kedd Gromiko és Vance a SALT-ról tárgyalt Moszkvába utazik az amerikai külügyminiszter í • WMMIk Törik a kukoricát ** Rorotán a termelőszövetkezet 1200 hektáron ter­mel az idén kukoricát. A legkorábban érő fajták törését a múlt héten kezdték meg. (Pásztor Zoltán felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom