Petőfi Népe, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-07 / 237. szám

1978. október 7. • PETŐFI NÉPE • 3

A SZOVJET ALKOTMÁNY NAPJA

A békepolitika alaptörvénye

agyszabású munkaversenysorozattal köszöntötték a Szovjetunióban az új alkotmány elfogadásának első évfordulóját. Egy esztendeje, hogy a szovjet állam legfelsőbb törvényhozó szerve, a Legfelsőbb Tanács egyhangú szavazással elfogadta az új alaptörvényt — a kommunizmus építőinek alkotmányát.

Az alkotmány elfogadását megelőzően a tervezetet megvitatták a hatalmas ország minden köztársaságában, az északisarki halászok és a közép-ázsiai pásztorok, városlakók és földművelők, katonák és diákok. A vita helyet kapott a sajtóban is. Olyan össznépi „referendum" volt ez, amelyben a résztvevők nem csupán „igen-nem” szavazataikkal döntöttek a tervezet sorsáról, de véleményükkel aktívan alakíthatták is országuk alaptörvényét. Keserű szájízzel voltak kénytelenek megállapítani a nyugati kremlinológusok: a

szovjet alkományvita a nép magas fokú demokratikus érettségét bizonyította. A vita ugyanis nem csupán helyeslő hozzászólásokból állt: a végleges alkotmány szövegben több olyan módosítást is végrehajtottak, amelyet a lapokban szót kapott hozzászólók javasoltak.

z egyéves szovjet alaptörvény évfordulóján a figyelem világszerte a szocialista nagyhatalom külpolitikai tevékenységére összpontosul A megfigyelők emlékeztetnek rá: a Szovjetunió alkotmányába foglalta az ország békeszerető külpolitikájának elveit.

Ezeket az elveket fejtette ki legutóbbi bakui beszédében Leo- nyid Brezsnyev is. Az SZKP KB főtitkára, a szovjet államfő rámutatott: a rendkívül bonyolult nemzetközi helyzetben országa tovább folytatja elvi politikáját, együttműködik a baráti szocialista országokkal, szolidáris a nemzeti felszabadító mozgalmakkal és a fejlődő országokkal, s korrekt megállapodásokra törekszik a tőkés hatalmakkal.

A szovjet külpolitika alkotmányban megerősített elvei közül a legfontosabb a béke megőrzésére való törekvés. „Mindent megteszünk a fegyverkezési hajsza megállítása, a béke és a

biztonság megszilárdítása érdekében, ezt tekintjük külpolitikánk alapvető feladatának — mondotta L. I. Brezsnyev Bakuban. Ügy véljük, hogy minden országnak — nagynak és kicsinek, atomfegyverrel rendelkezőnek és nem rendelkezőnek* egyaránt — joga van a szavatolt biztonságra."

A magas szintű szovjét állás- foglalás ismételten kifejezi azt a moszkvai törekvést, hogy a két világrendszer közötti kapcsolatokban megerősítsék, fenntartsák az enyhülési folyamatot. Ezt nádig az utóbbi időben jelentős akadályok gátolják. Leonyid Brezsnyev felhívta a figyelmet a NATO és az Egyesüt Államok veszélyes lépéseire, a fegyverkezési hajsza fokozásának következményeire.

ilágos tény a szovjet vezetés számára, a világ békéje megőrzése szempontjából is elsőrendű fontosságú ügy a szovjet■—amerikai hadászati fegyverzetcsökkentési tárgyalások elöbbrevitele. Cromiko szovjet külügyminiszter legutóbbi amerikgi tárgyalásai azzal biztatnak, lehetséges az egyetértés, s a régvárt egyezmény megszülethet. Az SZKP főtitkárának beszéde. a szovjet külügyminiszter állásfoglalása az ENSZ-ben bizonyítja: Moszkvában arra törekszenek, hogy az egész világban biztosítsák a békét, a népek jogát a szabad életre, haladásra, biztonságra.. Ez az oka, hogy a szocialista nagyhatalom elítéli az egyiptomi—izraeli különalkut, s olyan közel-keleti rendezésre törekszik, amely valamennyi érdekelt népnek és államnak biztonságot garantál.

z a ■ következetesség határozza meg a Szovjetunió viszonyát a szabadságukért, a felemelkedésért küzdő népekkel, nemrég függetlenné vált országokkal. Jól példázzák ezt a szovjet állam kapcsolatai a fiatal Afganisztáni Demokratikus Köztársasággal, s Afrika és Ázsia számos más haladó országával.

A szovjet állam vezetőinek fontos állásfoglalásai bizonyítják:. Moszkva következetesen megvalósítja az alkotmány elveit külpolitikájában. Tekintélyével, erejével a béke és biztonság világméretű megvalósítását garantálja.

M G.

Titokzatos tengerek

3. Monstrumok a hullámokon

A tenger alatti munkálatok magas költségei nemegyszer olyan döntésekhez vezetnek, hogy a feltárt víz alatti olaj mezőket — különösen Amerikában — „parlagon” hagyják. Részben a jelenleginél is szűkösebb időkre, részben azért, mert azt remélik, hogy mire kitermelésükre sor kerül, a technika fejlődése alaposan leszorítja kitermelési költségeiket.

Ez történt például a kaliforniai Santa Barbara térségében levő víz alatti kúttal, amelyből egy barrel (hordó) olaj kitermelése pillanatnyilag a világpiaci ár több mint kétszerese lenne. A legújabb becslések szerint a világ olajtermelése az évtized végére elérheti a 30 milliárd barrelt és ennek immár 30—40 százalékát víz alatti lelőhelyekről hozhatják felszínre. A század végére a termelés — hetvenmilliárd barrel — fele származhat majd a tengerekből.

Szovjet prototípus

Addigra sok minden megváltozik. Számos folyamat már most megkezdődött. A legutóbbi időkig például a víz alatti olaj nagy része a partok közeléből származott, legfeljebb százméteres mélységből. Ez máris a múlté. A Glomar Challenger kutatóhajó sikeres fúrásokat végzett ötezer méter mélységben, igaz, egyelőre csak kísérleti jelleggel; a SEDCO—702 nevű berendezés viszont már rendszeresen termel olajat — ezerméteres mélységekből.

Más vonatkozásban is dinamikus a fejlődés. A „Nagy Kék Országút” egyre nagyobb, forgalmat

bonyolít le. a tengeri szállítás évi nyolc százalékkal nő. A hatvanas években a világ tengeri teheráru- forgalmának összsúlya csaknem megkétszereződött: 1180 millió

tonnáról 2280 millió tonnára ugrott.

Az első amerikai kivándorlások, a Mayflower idején 280 tonna volt egy komolyabb hajó súlya. 1948-ban még nem volt 26 ezer tonnásnál nagyobb teherhajó. 1973-ban több mint négyszáz olajtartályhajó súlya haladta meg a 200 ezer tonnát. Ma már vannak félmillió tonnás tartályhajók. Szovjet mérnökök egy csoportja elkészítette a gazdaságilag optimális, mintegy 337 ezer tonnás tankhajók prototípusát és japán rajzasztalokon alakulnak az egymillió tonnás szupertankerek tervei is. A legutóbbi fejlemények fényében úgy tűnik, a megrendelők ettől a kapacitástól visszariadtak, az idő tehát a szovjet prognózist igazolta.

Űj tengeri KRESZ

A Mexikói-öbölben új és bonyolult „KRESZ-t” kellett bevezetni, gondosan kijelölni a hajók haladási útját, annyi az olajjal kapcsolatos felszíni és víz alatti létesítmény. A nyugat-nigériai Forcadosnál 25 kilométeres csővezeték fut a partra a tengeri olajfúrások színhelyétől és az északi-tengeri csővezeték még jóval hosszabb ... A víz alatti óriástartályok sorát a Perzsa-öbölben levő Abu Dhabi olajsejkség nyitotta meg, amikor nyugati cégekkel félmillió tonna kapacitású tenger alatti, betonból készült tároló-óriást építtetett 1969-ben. Az Északi-tengeren, a norvégjai olajmezőkön már régen felépült az egymillió tonnás betontartály.

Az olajhajók befogadóképessége, a méretek gyors növekedése megköveteli a kikötők egész soKEZDŐDIK AZ ÚJ PÁRTOKTATÁSI ÉVAD

Napjaink

legfontosabb kérdéseivel foglalkoznak

Lézer-holográf

• A Villamosipari Kutató Intézetben a holográfia felhasználásával vizsgálják a villamos készülékeket és a bennük keletkező elektromos jelenségeket.

(MTI-fotó: Danis Barna felvétele — KS)

Október közepétől csaknem 700 ezer dolgozó lát hozzá elméletipolitikai ismereteinek gyarapításához a tömegoktatás különböző formáiban. Hogyan szolgálhatja eredményesén a politikai oktatómunka a Központi Bizottság 1976. októberi határozatában foglalt feladatok valóra váltását? — erről tájékoztatta Móna Gyula, az MSZMP KB aigitációs és propaganda osztályának helyettes vezetője az MTI munkatársát.

— Az elkövetkező heteikben, hónapokban a tömegoktatásban részt vevők tíz központi tánfo- ' lyamon foglalkoznak majd napjaink legfontosabb kérdéseivel, taníilmányozzák a marxizmus— leninizmus elméletét és gyakorlatát, szereznek mélyreható ismereteket pártunk politikájáról. Az elméleti-politikai ismeretekben való jártasság megalapozásában fontos láncszemet jelent a szocialista társadalom fejlődésének folyamatával, valamint a magyar forradalmi munkásmozgalom történetével foglalkozó tanfolyam. Elsősorban fiatal párttagok jelentkeztek „A párttagok elméleti-politikai alapismeretéi” című szemináriumra.

A gazdaságpolitikai kérdések tanfolyamán a hatékonyság növelésének, a gazdasági feladatok legcélszerűbb megoldásának és következetes végrehajtásának fontosságára mutatnak rá. Mindenütt szó esik majd a Központi Bizottság múlt év október 20-i határozata kapcsán a külgazdasági feladatokról és a termelési szerkezet átalakításával kapcsolatos országos törekvéseikről és helyi teendőkről.

— Valamennyi tanfolyamon nélkülözhetetlen iránytű lesz a Központi Bizottságnak az eddig végzett munka tapasztalatait ösz- szegező határozata. Hangsúlyozni kell a szocialista demokrácia kibontakoztatásának és továbbfejlesztésének fontos követelményét. A kulturális területen dolgozók tanfolyamán olyan összefüggéseket is megvilágítanak majd, mint a kultúra szerepe a szocialista életmód kialakulásában, vagy a tudományos-technikai forradalom korának műveltségi követelményei. A nemzetközi erőviszonyok alakulásavál, a békés egymás mellett élés és az ideológiai harc aktuális kérdéseivel foglalkoznak és egy sor más nemzetközi politikai folyamat elemzésére vállalkoznak majd „A nemzetközi politika kérdései” című .tanfolyam résztvevői.

A most kezdődő második tanévben már több mint 12 000 hallgató dolgozza fel a magyar munkásmozgalom történetét. Ez év őszén mintegy 6600 hallgatót várunk a «marxista—leninista világnézet ^formálását segítő „A marx ista—leninista világnézet alapja” elnevezésű tanfolyamra. A marxista—leninista középiskoláiban több mint 36 ezren fejlesztik .politikai ismereteiket — mondotta befejezésül Móna Gyula.

Októberben elkészül

% Ergérben befejezéséhez köze- 1 ledik az 1745-ben épített szerb templom restaurálása. Jelenleg az 1789—91-ből származó iko- nosztázt újítják fel az Országos Műemléki Felügyelőség restaurátorai. A munkák — várhatóan — októberben fejeződnek be. A képen: restaurálják az ikonosz- táz fakereteit.

(MTI-fotó: Manek Attila felvétele — KS)

rónak átépítését, A világon mindössze kilenc kikötő képes kétszázezer tonnás és annál nagyobb hajók fogadására, az Egyesült Államok keleti partvidékén egyetlen ilyen kikötő sincs.

Eredményes kísérletek folynak „lebegő”, vagyis a szükségleteknek megfelelően tetszés szerinti pontokra vontatható óriás kikötőelemek megteremtésére. Minél messzebb van a parttól egy-egy újonnan feltárt olajlelöhely, annál nagyobb a mozgatható létesítmény jelentősége. A világon mintegy ötven, a' parttól nagyon távoli, a nyílt tengeren nagy költséggel és technikai leleménynyel megépült állandó kikötő van — az első a Szovjetunióban létesült.

Energia-remények

Sok más mellett az emberiség most kezdhet komolyan reménykedni abban is, hogy végre hasznosíthatja a világóceán óriási és eddig parlagon heverő energia- mennyiségét. Már a XI. század elején születtek elméletek arról, hogy hasznosítani kellene a dagályt és az apályt, sőt a korabeli krónikák beszámolnak néhány ilyen módon hajtott európai malomkerékről is.

A franciák 1966-ban tengeri erőművet építettek a Ráncé folyó torkolatánál, amely évente 240 megawatt energiát szolgáltat — körülbelül egyharmadát annak, amit egy átlagos nukleáris erőmű termel. A tudósok másfajta módon is szeretnének energiát előállítani a világóceánból, A földfelszín kétharmadát borító tengereket éri a napsugárzás jelentős része. Ennek a hatalmas hőmennyiségnek a zöme fennmarad a felszín közelében; megállapították, hogy a napsugárzás képtelen nagyobb mélységekbe lehatolni. A tudomány ettől a ténytől is hasznot remél. De hogyan?

H. E.

(Következik: 4. Lebegő falvak.)

SAJÁTOSABB PROFILÚ ADÓK — TÖBB ISMÉTLÉS

Megváltozik a rádióadók műsorrendje

Csütörtökön a Magyar Rádió székházában Hárs István elnök és Kiss Kálmán elnökhelyettes tájékoztatta az újságírókat azokról a tervezett változtatásokról, amelyek a három adó műsorrendjében október 16-tól kezdődően bekövetkeznek. A rádióhallgatók a jövő héten megjelenő új műsorfüzetből meggyőződhetnek arról, hogy ebben a megváltoztatott adásrendszerben mennyi az új és mennyi a régi.

A leglényegesebb módosítás az lesz, hogy a három adó profilja az eddiginél sokkalta egyénibb, sajátosabb lesz. A Kossuth még inkább mint eddig, országos főadóvá válik, míg a Petőfi szolgáltatja majd a nagyközönségnek az informatív és szórakoztató műsorokat, Az URH-adó viszont teljes egészében az ismeretterjesztést és a tömeges oktatást szolgálja. Külön sajátossága lesz a műsorrendnek, hogy a szerkesztők azúeddigietenélf jobban figyelembe veszik a televízió adásait, és ■ ám i 'TYetn'' léfiyegtelen;'' nagyobb súlyt helyeznek a rendezők a szép magyar beszédre. Ide sorolható az is, hogy az eddiginél jóval több olyan műsort sugároznak majd, amelyet a dolgozók munkavégzés közben is figyelemmel hallgathatnak, anélkül, hogy megszokott tevékenységükben ez zavarná őket. Ilyen lesz többek

között a „Napközben” című gyakran ismétlődő összeállítás. Ezekben délelőttönként gyakorlatias információkat, tanácsokat, valamint szellős, laza szerkesztésű kisműsorokat adnak a hallgatóknak.

Növelni akarják a politikai és ismeretterjesztő műsorok színvonalát. és az ilyen jellegű adások műsoridejét. A csütörtök délelőttönként sorra kerülő hatvanperces ismeretterjesztő összeállításokban például az új felfedezésekről, a tudományos kutatások eredményeiről sugároznak színes híreket és tudósításokat. Bizonyára sokakat érdekel majd havonta két alkalommal hallható politikai revű is, melyben népszerűén fogalmazva, a nagyközönségnek szánt időszerű belpolitikai és közgazdasági témákkal foglalkoznak majd.

Az egyik legnagyobb változás a Kossuth rádió déli műsoridejében következik be. A könnyűzene teljes egészében átkerül majd a Petőfire, s kéthetenként neves művészek és együttesek közreműködésével élő hangversenyt közvetítenek a Nemzeti Galériából. S bizónyára sokak tetszését kiváltja majd, hogy a színvonalasabb, sikert aratott műsorszámokat az eddigieknél tervszerűbben és gyakrabban megismétlik, ugyanazon, vagy egy másik adón.

A műsorrend átalakítása nagyban érinti az ifjabb korosztályokat is. Több új és érdekes szerkezetű állandó rovatot sugároznak majd. Az iskolaélet eseményeit, a játékokat és az olvasási tanácsokat egyaránt meglelhetjük majd ezekben. A „Korunk zenéje fiataloknak” elnevezésű műsorral az igényesebb zeneértők nevelését akarják szolgálni.

Az irodalmi műsorok között teljesen újnak mondható a heti egy alkalommal jelentkező „Társalgó”. Ebben a rendszeresen ismétlődő műsorban az eddigi „Kis magyar néprajz”, a „Derűre is derű” épp úgy helyet kap majd, mint a különféle játékos vetélkedők stb. Ugyanakkor kimondottan nagyszabásúnak látszik az a vállakózás, amelyet több évre terveztek, és a „Világirodalmi de- kameron” címet viseli.

Elmondották a rádió vezetői a fentiek mellett azt is, hogy az új műsorrend nem érinti a hírek struktúráját, valamint azt is, hogy a legnépszerűbb, bevált műsorokat meghagyják. Ide sorolhatjuk az ,7Útközben” sorozatot, valamint a fiatalok kedvelt beat- műsorait, és a „Jó ebédhez szól a nóta” című zenei adásokat. A kabaré, mirit eddig, minden hónap első hétfőjén lesz hallható.

V. M.

LÁTOGATÓBAN LEGFIATALABB HATÁRÁTKELŐHELYÜNKÖN

Négy hónap tapasztalatai Tompán

A megye déli részén június 3- án nyitották meg ünnepélyesen a legújabb határátkelőhelyet, Tompa határában. Máir az első napokban megélénkült a forgalom, s azóta egyre nő. Júniusban 26, júliusban 52. augusztusban 67

• Mi van a csomagban? — érdeklődik Ledenyák Imre pénzügyőr őrmester. Az ajándéknak szánt árucikk sértetlenül került vissza a Dacia utasához.

• Hogyan kerül virág a csomagtartóba? Élő növényt, így virágot is tilos átvinni a határon. Az ajándékba kapott muskátlikat Schäfer Violetta pénzügyőr őrvezető a figyelmeztetés után átengedte. (Tóth Sándor felvételei)

ezer utas lépett be és ki az átkelőhelyen, szeptemberben ez a szám némileg csőikként, „mindössze” 60 ezren keltek át. A ki- és beutazók 60 százaléka jugoszláv, 35 százaléka magyar, s csupán 5 százaléka osztrák, NSZK, lengyel, belga, török, színiai, libanoni állampolgár.

A tompái határátkelőhelynek pedig rendkívül sók előnye van. Ezek közül néhányat: közelebb van Budapesthez, s az 53-as számú út most már szélességben, minőségben a' legkorszerűbbek közé tartozik. A külföldre kiutazó számára nem mindegy, hogy mennyi idő alatt éri el az első nagyobb helységet. A tompái határátkelőhelytől Szabadka mindössze 9—10 kilométer távolságban van. Az sem közömbös, hogy mennyi időt kell az utasnak várakoznia a határon. Tanúi voltunk, s ezt az utasok f is megerősítették, hogy a tompái határátkelőhelyen — a kötelező vizsgálatok után — perceken belül átjutottak a határon.

Sajnos, ennek az új határátkelőhelynek, s ezen belül a vámhivatalinak, s az ott szolgálatot teljesítő pénzügyőröknek rossz hírét keltették. Erről kérdeztük Tóth Imre pénzügyőr főhadnagyot, a vámhivatal parancsnokát.

— Sok mindent hallani, én azonban számokkal szeretnék érvelni. A négy hónap alatt 205 ezer utas lépett át a határon, ennyit vámkezeltünk. Ez idő alatt összesen hét devizabűntettet derítettünk fel, két magyar és öt külföldi állampolgár esetében. Vámbűntett — s ez nem a mi gyengeségünk — mindössze egy külföldi állampolgárnál fordult elő. összesen 169 vám- és devizaszabálysértés történt, ez is főképpen a hétfői és pénteki napokon forlintkiviitelből, illetve árubehozatálból. Pénzügyőreink udvariasak, előzékenyek, de mondanom sem kell, betartják és betartatják a szabályokat.

Megkérdeztünk néhány utast, hogyan vélekednek a vámvizsgálatról, a pénzügyőrök magatartásáról, az átkelőhelyről. íme a vélemények: Gál Gyula, Novl- Sad: „Sűrűn járok át Magyarországra, velem mindig udvariasan, előzékenyen bán talk, nem tapasztaltam túlkapást.” Németh István, Balotaszálllás, Balassi utca 19.: „Közel van Szabadka, most autóalkatrészért Indulok. Nagyon udvariasak a pénzügyőrök.” Gál László, Bátmonostor, Petőfi utca 37.: „Ez az átkelőheily közelebb van, mint Hercegszántó, gyorsabban jutunk át, nagyon barátságosak a határőrök, pénzügyőrök.”

Nyilvánvalóan nem ilyen véleményt adott volna Matösiity Iván szabadkai lakos, aki 22 farmer- nadrágot rejtett el a gépkocsi aLjára, s 24 ezer forintos vámbűntettet követett el. Nem dicsérte volna a vámőröket Cin- del Margit szabadkai lakos és testvére sem, akik összesen 30 darab ötszázforintost próbáltak becsempészni az országba.

Engedélyt kértünk arra, hogy néhány vámvizsgálatot is közelről megtekinthessünk. Nem akadályoztak bennünket, sőt kérték, legyünk alaposaik. Ledenyák Imre pénzügyőr őrmester és Schäfer Violetta pénzügyőr őrvezető csöppet sem zavartatta magát sem az újságírótól, sem a fotó- riportertől. Tették, ami kötelességük volt.

Legfiatalabb határátkelőhelyünk ebben az esztendőben még nem érte el a teljes terhelést, bár adottságai ezt mindenképpen indökoljálk. Lehet, hogy Sokan nem ismerik, nem tudják megközelítési útvonalát, s talán az is lehetséges, hogy sokan az alaptalan híresztelések miatt kerülték el ezt az átkelőhelyet. Meggyőződtünk róla: az itt dolgozók — határőrök és pénzügyőrök — mindent megtesznek annak érdekében, hogy a jószándékú ki- és beutazók kellemes élményekkel hagyják el az országot, érkezzenek ide.

Gémes Gábor