Petőfi Népe, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-05 / 235. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1978. október 5. Gyógyítás vagy megelőzés? A köztudatban az állategészségügy helyzetéért az állatorvosok a felelősek, a helyzet azonban nem ilyen egyszerű. Amiig az állattartás küliter jes jellegű volt, a gazda elsősorban megbetegedett állatának a meggyógyí- itását várta az állatorvostól. Másrészt az állategészségügyi szolgálatnak a fő feladata a különösen veszélyes fertőző betegségek elleni védekezés megszervezése és a védekezés végrehajtása volt. A nagyüzemi állattartó telepek kialakítása után kezdetben nagyarányú megbetegedések söpörtek végig az állományokon, tömegesen hullottak el állatok, s a bajokért az állategészségügyi szolgálatot tették felelőssé. Az állatorvosok azonban tehetetlenül álltak a korábban ismeretlen gondokkal szemben, és hagyományos módszereik még a veszteségek mérséklésére sem voltak alkalmasak. A legfőbb baj .ugyanis az volt, hogy hiányoztak a megfelelő istállók, nem állt rendelkezésre a kellő takarmány, nem volt meg az alkalmas törzsállomány, sem az ilyen gazdálkodáshoz szükséges sokféle Ismeret. Az istállók zsúfoltak, zárt tartásra alkalmatlanok voltak. A fertőzés lehetőségét növelte, hogy a nagyüzemekbe sok helyről gyűjtötték össze az állatokat. Ezek gyakran kórokozókat hurcoltak be az állományokba. Később importált állatokkal kerültek a nagyüzemekbe korábban nem ismert kórokozók. A nagyüzemi állattartás állategészségügyi gondjainak a leküzdéséhez tehát már nem elegendő az állatok hagyományos egyedi gyógykezelése és a legveszélyesebb fertőző betegségek elleni hagyományos védekezés. Ehhez az állatok Igényét az iparszert! tenyésztésben Is kielégítő és a betegségeket megelőző új módszerek, az utóbbiak kidolgozásához pedig új tudományos ismeretek szükségesek. Az állati termékek biztonságos nagyüzemi előállításához szükséges állategészségügyi helyzet megteremtése tehát nagyon bonyolult kollektív feladat. Ebből nagy és fontos részt vállal a megfelelően képzett szakáilator- vos, s a mindinkább szakosodó állategészségügyi hálózat. Munkájuk azonban csak akkor lehet eredményes, ha a gazdaságok vezetői és dolgozói tevékenységüket a -közös cél szolgálatába állítják. • Az állategészségügyi feltételeket kielégítő szarvasmarhatelep. Erőművek és turbinák Az olajválság kirobbanása világszerte meggyorsította az atomerőművek létrehozásának folyamatát. A KGST-országokban is egyre-másra épülnek az atomerőművek, mindenekelőtt a Szovjetunióban, ahol 1964-ben helyezték üzembe Novovoronyezsben az első, 210 MW-os, víz—vizes energetikai reaktort, és ezt később több hasonló típusú, de nagyobb teljesítményű, majd más típusú reaktor építése követte. Napjainkban már több mint 20 reaktorblokkot üzemeltetnek a Szovjetunióban, tíz nukleáris erőműben, közel 5000 megawatt összteljesítménnyel. Az NDK 1967-ben lépett az atomenergiatermelők sorába, jelenleg megközelítően 1000 megawattot állít elő ilyen módon és nagyszabású további fejlesztést valósít meg. Csehszlovákia ugyancsak bővíti első atomerőművét, 1979-ben pedig üzembe helyezi második erőművének első egységét. 1974-ben kezdte meg a villamosenergiatermelést az első bolgár reaktorblokk, s mellette ma már a második 440 megawatt teljesítményű reaktor is működik. Ugyanott 1980-ig további két, hasonló teljesítményű reaktort helyeznek üzembe. Románia, Lengyelország és Kuba ugyancsak hozzákezdett — szovjet közreműködéssel — atomenergia-programjának megvalósításához. Mint ismeretes, hazánkban a kétblokkos, 880 megawattos paksi atomerőmű egyik 440 megawattos blokkját 1980- ban helyezik üzembe, s a második blokk átadását 1981-re tervezik. , A reaktorokat és a turbinákat a Szovjetunió szállítja az atomerőművekhez, a segédberendezések kooperációban készülnek a szocialista országokban. Az uránt minden ország részére a Szovjetunió bocsátja rendelkezésre. Bizonyára kevesen tudják, hogy egv 440-es atomerőműblokk napi működtetéséhez csupán néhány száz gramm uránra van szükség, s ugyanennyi energia megtermeléséhez hagyományos úton 3500 tonna szén kellene, vagyis egy teljes vasúti szerelvényre való rakomány. • Képünkön: hatalmas szovjet gyártmányú turbinaforgórész, amelyet a bulgáriai „Kozlodouy” atomerőmű létesítése során építenek be. (MTI Külföldi Képszolgálat) Atomfegyviereikben, vagy reaktorokban vailó felhasználásra, a természetes uránban csak 0,72%- ban előforduló U—235 izotópot dúsítani kell. Ez a dúsítási folyamat a nukleáris önállóság egyiik kulcsa. Az USA-tban jelenleg egy lézersugaras eljárás kidolgozása folyik. Az eljárás alapja az a megfigyelés, hogy meghatározott hullámhosszú fény az ~,U—235 atomok elektronburkából elektro- i okát képes felszabadítani, így ezek az atomok pozitív ionokká válnak, és negatív elektródával összegyűjthetők. Az U—238 atomjaira a sugárzás nem hat, mivel nem „passzol” elektronburkának szerkezetéhez. Mikroszkóp ikus anyagmennyiséggel bizonyították be az eljárás lehetséges voltált. Az utóbbi hónapok folyamán sikerült óráfiként néhány milligramm U—235 izotópot nyerni, és így a fólya- mat ipari szempontból is érdeklődésre tarthat számot. Az országban eddig még nem alkalmazott, körte alakú takarmánysilót is kipróbálnak. A -tata-- bányai Delta Ktsz által gyártott, az épületek mellett felállítható, takarmánytartályoknak előnye — a tervezők szerint —, hogy a tápban levő premixek, vitaminok, s egyéb értékes, ugyanakkor könnyű, lisztszerű anyagok nem tapadnak az oldalára. A henger alakú, hasonló rendeltetésű silóknál még az is gond, ihogy bennük a takarmány boltozódik, ösz- szetapad, beszorul Mindkét „jelenség” megszüntetése nemcsak gazdasági szempontból fontos, hanem állategészségügyi okokból Is. Az új formájú /tartályban nem történik majd meg, hogy ezek a lisztszerű takarmányrészek lerakódnak, illetve megavasodnak, megromlanak. Hogy így lesz-e, néhány hónapon belül eldől, s a gyártók kérésére a szövetkezet szakemberei véleményezik is az új alapú takarmánytartáilyokat. A tojótelep korszerű, patika tisztaságú, ahol minden környezeti feltételt megteremtettek az állatoknak a zavartalan tojástermeléshez. Itt csaknem egy esztendeig tartják a tojótyúkokat Természetesen nem egyszerre cserélik a hat ólban — amelyek mindegyikében több mint 25 és fél ezer tojóhibrid van — azálpités idejétől függően — egy-egy esztendőiben nem lehet a telepen teljesen azonos a tojásmennyiség: 3—4 millióval kevesebb, illetve több. Ilyen hatalmas .tojásgyárban, mint az érsekcsanádi Búzakalász Tsz-é is, három-négy év átlaga jelentheti a valódi termelést, s eszerint értékelhető, hogy a. kitűnő eredménynek számító», évi 36 millió tojás termelését el- érjl^-e. . Az idei értékesítési tervük 31 millió tojás, de már a féléves adatok is azt sejtetik, ennél jócskán többet tudnak majd szállítani megrendelőiknek. Az óvatosabb terv érthető, hiszen féléves tapasztalat előzte meg az évkezdést, s olyan dolgokat — mint például a csomagolás — a dolgozóiknak még el kellett sajátítani, hiszen korábban ezt a műveletet nem itt végezték. A telepen egy-egy dolgozó több mint 51 ezer tojótyúkot gondoz. Munkájuk jórészt felügyeletet jelent. A legtöbb berendezés automatikusan működik, illetve gombnyomásra üzembe helyezhető. A feldolgozóba a szállítószalagon érkező tojásokat tálcákra rakják, majd az ellenőrző berendezésben átvilágítok, s a hibásakat kiválogatják. Innét osztályozógépbe keríilnek a tojások. Súly szerint csoportosítják és csomagolják, utána kamionokkal, valamint vagonókkal elszállítják. Az érsekcsanádi telepről kikerülő valamennyi tojást a baromfifeldolgozó vállalaton keresztül exportálják. Az idei (tervek szerint mintegy 60 millió forint árbevételre számítanak a tojásból, valamint az értékesített baromfiból. Csabai István Másfél éve teljes kapacitással működik az érsekcsaná- dl Búzakalász Tsz-ben a tojásgyár. E névvel illetik azt a 40 millió forint beruházással készUlt telepet, ahol hat ólban, kétszintes ketrecekben egyszerre csaknem 154 ezer tojótyúkot tartanak. Az etetés, Itatás, a trágyakihordás gépesített. Az ólakból a tojásokat szállítószalag viszi a feldolgozótérbe. Az év valamennyi napját véve figyelembe, percenként átlagosan 65— 70 tojás kerül le a szalagról. A szövetkezet másik telepén napos kortól nevelik a csibéket, amíg elérik azt a fejlettséget, ami után a tojótelepre kerülnek. • Az érsekcsanádi Búzakalász Tsz tojótelepéről az idén több mint 31 millió tojást exportálnak. A feldolgozótérbe szállítószalagon érkeznek a tojások. (Straszer A.) lománytt, hanem szakaszosan. Egy-egy alkalommal két ólba telepítenék húsz hetes tojókat. Ennek gazdasági okai is vannak. A két legfontosabbat említjük: A jércenevelő kapacitásának és a tojótelep állatigényének összhangját, valamint az egyenletes tojástermelést. Az első nem szorul magyarázatra, ha csupán két adatot hasonlítunk össze: a tojótelepre 154 ezer 20 hetes jérce kellene, a csibenevelő telepen viszont 63 ezret tudnak egyszerre felnevelni. Egyébként a teljes állománycsere egyéb okokból is gyakorlatilag megvalósíthatatlan, sehol sem alkalmaznak ilyen módszert Az egyenletes és gazdaságos tojástermelés viszont szinte megköveteli a szakaszos állománycserét, vagyis a rotációt Ugyanis az állatok a tojótelepen eltöltött 52—54 hét alatt nem termelnek egyenletesen. Az etetett to- jótáp, az ebben levő vitaminok, hormonális szerek hatására fokozatosan növelik a tojásrakást, s a 10—15. hét között érik el a maximális termelést, majd pedig egyre kevesebbét tojnak. Bekövetkezik az a határérték is, amikor gazdaságtalan tartásuk, sekkor le kell cserélni az állományt. Az említett ciklikusságot egyenlítik ki az állományrotáoióval. Így egyszerre csak két ólban azonos a tojástermelés. Mindebből az is kitűnhet, hogy — a beteleRégen megvannak a szövetkezetben azok az épületek, ahol napos kortól húsz hétig tartják a csibéket. A Bólyi Állami Gazdaság bari üzemétől évente három alkalommal vásárolnak Shaver hibrideket összesen 190 ezret. Szexált állományt — tehát garantáltan nőivarú egyedeket —, kapnak. A jércék húszhetes korra ivarérettek, 1,30—1,40 .kilósak. A telepen tíz épületben 63 ezer baromfit tartanak egyszerre. A legtöbb ólban ma már korszerűtlennek mondható a technológia. A rekonstrukciót tavaly kezdték, s terveik szerint 1979-ben befejezik. Mintegy 4—5 millió forintot költenek a korszerűsítésre. Olyan gépeket szerelnek az épületekbe, amelyek segítségével megszüntethető a fizikai munka — például a takarmányt nem kell majd zsákokból önteni az etető-berendezésekbe —, a szel- lőztető-fűtőberendezések pedig a csibék biölógiai igényének megfelelő hőmérsékletet és páratartalmat biztosítanák. Nyolc épületben mosonmagyaróvári komplett technológiát szerelnek. Automatizált lesz a takarmányadagolás és világítás. • A tojótelep épületében valamennyi ól mellett kapcsolószekrény. Automatikus, illetve kézi vezérlésű üzemeltetésre állítható. A műszerek pontosan mutatják az ólakban levő berendezések működését, esetleges üzemzavarát is. Mennyi a tej zsírtartalma? KŐTELEZŐ A MINTAVÉTEL Az élethez, az egészséghez nélkülözhetetlen szerves vegyület, a fehérje nagy mennyiségben található meg a tejben, ezért fordít államunk oly fokozott gondot a tejtermelésre és -forgalmazásra. A pénzügyi, és más ösztönző intézkedések eredményeként megyénk egyre több háztáji gazdaságában tehenészked- nek már, ahonnan szervezetten gyűjtik össze naponta a friss tejet. Ennek mennyisége, tisztasági foka, valamint zsírtartalma határozza meg, mekkora összegre jogosult a termelő. A literekkel is van baj néha-néha, ám leggyakoribb panasz a zsírszázalékkal kapcsolatos. Sajnos, nem ritkán találkoznak az átvevők, s az ellenőrök vízzel szaporított, vagy tejföllel dúsított tejjel. Az ilyen gazdák a több pénz reményében hamisítanak. E tiltott cselekmények persze eljárást vonnak maguk után. Ennek egyik következménye, hogy az érintett személyektől hosszabb ideig nem vásárolják meg a tejet. Több helyütt azonban panaszkodnak a tejátadók is, mert szerintük olykor túlságosan leminő- sítik az áruikat, emiatt jelentősen csökken a bevételük. Legutóbb a szabadszállási Ludányi József, a helyi Aranyhomok Tsz dolgozója tette szóvá a szerkesztőséghez küldött levélben, hogy a szövetkezeti átvevő mindössze 3,7 százalékos zsírtartalmúnak minősítette azt a tejet, melyben 3,9 százalékos zsírarányt állaipí- tott meg az élelmiszer-ellenőrző és -vegyvizsgáló laboratórium. A hivatalosan kimutaott két tizednyi eltérés miatt reklamált a közös gazdaság tejbe gyűjtőjénél, de hiába, mert nem .kapta meg a pénzbeli különbözeted Ludányi József — aki jelenleg négy tehenet fej és naponta 50—60 liter tejet küld a gyűjtőhelyre — most kedvét vesztette. A hasonló okból kesergő gazdatársai nevében aiát kéri, hogy mielőbb szűnjenek meg a kellemetlenségek. A szabvány 3,6 százalékos zsír- tartalmúként határozza meg a felvásárlás szempontjából jó minőségű tejet. A magasabb zsínfo- kú tej átadása több pénzhez juttatja a termelőt, a gyengébb minőség esetén viszont csökken az átvételi alapár. A tej vizsgálata az úgynevezet fokolás — hetenként egyszer kötelező. A mintázási eredményt természetesen felülvizsgáltathatja a termelő. Az ehhez szükséges tudnivalókat a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának tavaly május 4-én keltezett körlevelének melléklete tartalmazza, amelyet ki kellett függeszteni valamennyi tejgyűjtőihelyen. Eme szabály szerint, ha az átvevő mintát vesz a tejből, ugyanakkor kérhet ellenmintát az átadó is, akinek gondoskodnia kell kétdecis űrméretű, tiszta üvegről, s azt jól záró dugóról Az átvevő ebbe az üvegbe tölti a tejmintát, hozzáadja a tartósító szert, majd lezárja a palackot egy lebélyegzett ragasztószalaggal, amelyen feltünteti az átadó nevét és a mintavétel idejét. E mintát a termelő eljuttatja Kecskemétre, a Széchenyi körút 29. szám alatti megyei élelmiszer-ellenőrző és -vegyvizsgáló intézetébe. A vizsgálatért díjat kell fizetni. Az ott kapott jegyzőkönyv birtokában pedig reklamálhat a tejipari vállalatnál, amelynek ki kelL igazítania a hibát, módosítani a korábban rosszul megállapított zsírszázalék értékét. Hogyan lehet mindezt elkerülni? Ügy, ha a háztáji gazdaságból rendszeresen jóminőségű tejet visznek a gyűjtőhelyre, ahol viszont mindig pontosan mérik a termék zsírtartalmát. Akkor egyik félnek sem lehet oka elégedetlenségre! Veikéi Árpád • Megkezdték a takarmány- tartályok felállítását a csibenevelő telepen, az épületek mellett. Korszerűsítik a jércenevelőket Új technológia, bővülő feladatok Urándúsitás lézerrel
