Petőfi Népe, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-04 / 234. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1978. október 4. NEGYVEN VAGONNYI NYERSFEHÉRJE MISKÉRŐL Vita folyik arról, érdemes-e hazánkban szóját termeszteni? Ot-tíz évvel ezelőtt a körülmények — a kontinentális klíma, a megfelelő fajta hiánya, a gyér öntözési lehetőségek, a kialakulatlan termelési technológia, s nem utolsósorban az olcsón, import­ból beszerezhető fehérje — a szójatermesztés ellen­zőit erősítették. A hatvanas évek közepétől az or­szágban fokozatosan csökkent e növény vetésterü­lete, olyannyira, hogy 1971-től például Bács-Kis- kunban csupán 150 hektáron termesztettek szóját. Különböző okokból — amelyek egyébként össze­függnek az energiaválsággal — 1973—74-től ugrás­szerűen nőtt a fehérjében gazdag takarmányok vi­lágpiaci ára, közöttük a szójababé is. • Jónak ígérkezik az idei termés, egy-egy hüvely­ben 4—6 szójabab is található. Jövedelmező és hasznos a szójatermesztés # Reggelente hét kombájn vo­nul ki a miskei Március 15. Tsz gépműhelyéből a szója betakarí­tásához. • A szóját a szövetkezet szárítójához szállítják, ahol traktorra sze­relt tolólap segítségével tudják a szárítóberendezés garatjába juttat­ni. (Straszer András felvételei) könnyen előfordulhat, hogy a termés harmada is a földön ma­rad. A szövetkezetben egyetlen olyan kombájnadapter van, amely a talaj egyenetlenségét „követni” tudja. Ezzel a talajkopírozó vá­gószerkezettel elérték, hogy hek­táronként 50 kilogrammnál ke­vesebb a veszteség. Több hasonló adaptert nem tudnak vásárolni, ugyanis nagyon drága, 400 ezer forint. A miskei szövetkezetben meg­találták azokat a fajtákat is, amelyeknek nagy az úgynevezett potenciális termőképességük. A száraz, aszályra hajló esztendők­ben — mint a tavalyi volt •wlcét-.'.n három alkalommal öntöztek, az idén viszont erre nem volt szűkei ség. Sok fajtát próbáltak ki az elmúlt években, az idén viszont „megálltak” háromnál. Az igény­telen Merit, a rossz évjáratokban is 16 mázsás termésre képes, az Evans nem igényli az öntözést, viszont a Wilkin korai érésű szó- jaifajta csak bő vízellátás mellett hoz nagy termést. Kísérleti par­celláikon viszont jelenleg is több fajta viselkedését vizsgálják. Huszonhét hektáron a Boly—Ba- barczi Termelés Rendszernek egy Swift nevű, a csapadékszegény időszakban a Meritnél is na­gyobb termésre képes fajta ve­tőmagját termelték meg. Ennyit röviden a fajtákról, amiből kitű­nik; vannak, sőt újabbak is lesz­nek, amelyek hazánk száraz ég­hajlati viszonyai között gazdasá­gosan és biztonsággal te.rmelhe- tők. Tizennégy nap alatt takarít­hatják be hét kombájnnal a hat­száz hektár termését, ami mint­egy 35—40 vagon nyerstfehérje termelését is jelenti. Szárítás, tisztítás után tárolókba kerül a szója. A szövetkezetnek egyetlen gondja, a vontatott értékesítés, annak ellenére, hogy a megyei gabonaforgalmi és malomipari vállalat szerződés szerint átveszi a termést, de elszállítására csak a téli hónapokban kerül sor. Csabai István A fehérjeínség mélypontján ha­zánkban ismét a szójatermesztés szükségességét hangoztatták, hi­szen olyan növényről van szó, amely hetven százalék körüli nyersfehérjét tartalmaz, és nem elhanyagolható a 17—20 százalék olajtartalma sem. Megkezdődött olyan fajták beszerzése, amelyek a hazai éghajlati körülmények között is jó termőképességűek. A felvásárlásiár-rendezés ugyancsak segítette a termesztés újjáéleszté­sét. Rohamosan növelték az or­szág mezőgazdasági üzemei a szó­ja vetésterületét, s a korábbi nyolc mázsás hektáronkénti ter­méseredményeket 5—12 mázsá­val javították. A labilis fehérje- világpiac — amely főként a hir­telen áringadozásokban nyilvá­nul meg —, valamint az, hogy ebben az országban is lehet a bú­za jövedelmezőségi szintjén szó­ját termeszteni, s ehhez nem kel­lenek speciális gépek, berendezé­sek, ugyanakkor vannak megfe­lelő fajták, s az öntözésre egyre több helyen van mód, azok ál­láspontját igazolják, ákik a szó­jatermesztés fontosságát és szük­ségességét hirdetik. Az óvatosko­dóknak természetesen abban iga­zuk van, hogy nem lehet min­denütt, csak a termesztésre al­kalmas körzetekben, területeken. Huszonnyolcszorosára nőtt a szójatermő terület 1971-hez ké­pest Báes-Kiskun megyében is. Kialakultak a termőtájak, első­sorban a Duna mentén és a Bácskában. A megyében jelenleg már 4300 hektáron termelik e fe­hérjében gazdag növényt. Az ország egyik legnagyobb szójátermelő gazdasága lett a miskei Március 15. Tsz. ötven hektárral kezdték öt évvel ez­előtt, de az idén már 600 hek­tárról takarítják be a növényt. A területnövelés önmagában is sej­teti, hogy a miskei szövetkezetben gazdaságos a szójatermesztés, amit a többi adatok is bizonyí­tanak: 19—20 mázsa közötti a hektáronkénti termésátlag, amely­ből 10—12 mázsa fedezi a terme­lés teljes költségét. Minek tulajdoníthatók a kivá­ló eredmények? Az országszerte is elismerést keltő termelésben a szakértő, gondos, pontos növénytermesztői munka kívánkozik az első és legfontosabb indoknak. Ahogyan a „nagykönyvben írva vagyon”, a módszert kiegészítik a sajátos körülmények által követelt teen­dőkkel, s mindez meghozza az eredményt. Azt vallják a szövet­kezet termelési vezetői, hogy a jó minőségben és idejében elvég­zett talaj előkészít és, műtrágyázás, és gyomirtó vegyszerezés a leg­fontosabbak közé tartozik. A szó­ját a búza, vagy a fűszerpaprika után vetik. A műtrágyát és gyom­irtó szert több részben szórják a területre. A csaknem asztalsima- ságúra elmunikált talaj nemcsak az egyenletes vetést segíti, de most a betakarításkor is nagy hasznát látják. Ugyanis a szója jellegzetessége, hogy az alsó har­madában képezi a legtöbb bab­hüvelyt. vagyis itt van a termés nagyobb része. A kombájnoknak néhány centiméterre a föld fel­színétől kell levágni a növényt, ami a gödrös, egyenetlen talajon lehetetlen, s ha ilyen a terület, Tanulnak a brigádok A Papíripari Vállalat kiskun- halasi gyárában a napokban ér­tékelő bizottság vette számba a szocialista brigádok vállalásainak helyzetét. Megállapították hogy a 28 kollektíva 265 tagja becsület­tel teljesítette önként vállalt kö­telességét, s a körülményekhez képest mindent megtett az ered­mények növeléséért. Elismerően emlékezett a bizottság arról, hogy az év elején a termelés növelésére vállalt 2—5 százalékos túlteljesí­tést a brigádok túlnyomó többsé­ge elérte. Külön említést érdemel a hengerüzem Markovics Mária nevét viselő aranykoszorús bri­gádja, mert az év eleje óta átlag 105 százalékos volt az eredmé­nyük és a minőségi munkájuk ellen sem volt kifogás. Igen nagy jelentőségű az is, hogy az idén már a brigádok tag­jai 17 különböző újítást, illetve ésszerűsítést nyújtottak be, me­lyek egy része a termelés növe­lését, más része pedig a bizton­ságosabb munkavégzést eredmé­nyezte. Cusztos Zoltán, a Delta brigád tagja például az egyik balesetveszélyes vágószerszámra szerkesztett biztonságos burkola­tot, A tmk József Attila brigád­jából Vlasits Zoltán lakatos az egyik zárógéphez készített ötle­tes biztonsági kapcsolót. Tovább erősödött a brigádok­ban a kollektív szellem — állapí­totta meg az értékelő bizottság —, s ennek egyik bizonyítéka az is, hogy az idén minden szombat- vasárnap igénybe vette valame­lyik kollektíva a gyári autóbuszt közös kirándulásra. Ugyancsak jelentős eredménynek lehet el­könyvelni, hogy a brigádok min­den tagja részt vesz az állami és politikai oktatás valamely formá­jában. Zs. A. • A Papíripari Vállalat kiskun- halasi gyárában Rózsahegyi Zol­tán brigádvezető, egy új gép pró­baüzemét ellenőrzi. Új távolsági légijáratok Nemrégiben helyezték üzembe az IL—62 típusú távolsági repülő­gépet a Német Demokratikus Köz­társaság Interflug légitársaságá­nak 10 270 kilométer hosszú Ber­lin—Hanoi útvonalán. A gép csak a pakisztáni fővárosban száll le, és az eddigi 25 óráról 14 órára rövidült a repülési idő. Az Inter­flug nemzetközi járatai összesen 87 ezer kilométer hosszú útvona­lon közlekednek és négy konti­nens 27 országának 42 városát kötik össze. Az előző évben léte­sítettek légi összeköttetést Berlin —Algéria—Lagos—Luanda, vala­mint Lipcse—Kijev és Berlin— Isztambul között. Milyen a tüzelőellátás? Az Alföldi TÜZÉP Vállalat ve­zetőitől kapott tájékoztatás alap­ján számoltunk be néhány héttel ezelőtt arról, hogy megyeszerte nagy mennyiségű tüzelő van fel­halmozva a telephelyeken. Meg­írtuk azt is, hogy a kazánnal fűtő családoknak sincs okuk az aggó»- dalomra, hiszen az igényeknél kisebb mennyiségben rendelke­zésre álló lengyel lángborsószén mellett kaphat az ennek minősé­gét és kalóriaértékét megközelítő sőt annál jobb óbudai dió Il-es koksz is. Több olvasónk a lakhelye tü­zelőellátásának zavarairól értesí­tett bennünket: T. F.-től tudjuk, hogy Baján nem kielégítő a választék. Sokan keresik a pécsi, komlói, tatai, dorogi szenet, hiába. Ezenkívül probléma, hogy a meglevő szén­mennyiség jelentős része poros és kővel „szaporított”. És a ka­zánszénhez, vagyis a lengyel szénhez meg olyan szenet szolgál­nak ki kötelezően, mely alig hasznosítható ezekben a speciális fűtőberendezésekben. A Tiszaalpáron lakó Bugyi Bá­lint amiatt kesereg, hogy három hónapja képtelen beszerezni a té­li tüzelőjét, mert rendszeresen ke­vés szén érkezik a helyi TÜZÉP- telepre, ahol nemegyszer már hajnali négy órakor sorban áll­nak az emberek. Tájékozódása szerint az utalványtulajdonosoif egy része sem vásárolhatta még meg a téli tüzelőjét, A fuvarosok is arról beszélnek, évtizedek óta nem volt ennyire elégtelen a nagyközségi szénellátás, mint most. Csányi Lajosné Kecskemétről értesített arról, hogy a városi TÜZÉP-telepeken délutánonként már gyakorta hiánycikk a szén, például az NDK-brikett is. Má­sok szerint ehelyett nincs min­den rendjén a számlázások körül sem. A már bevezetőben említett cikkünket így fejeztük be: „El­mondták még az illetékesek azt is, hogy ha bármilyen áruból va­lahol a megyében hiány mutat­kozik, az csakis szervezési, szál­lítási zavarokból eredhet és azon­nal intézkednek annak felszámo­lására.” CIKKÜNK NYOMÁN: Rend van a ballószögi vegyesboltban Nem régen tettük szóvá e ro­vatunkban, hogy sok a kifogásol­nivalójuk a ballószögi 29-es szá­mú vegyesbolt vásárlóinak, akik­nek kellemetlenséget okoz a nyitvatartás körüli bizonytalan­ság, a szegényes kínálat és vá­laszték, a kevésbé udvarias ki­szolgálás, valamint a nem min­dig pontos pénztári munka. Sorainkra levélben válaszolt a kecskeméti UNIVER Szövetkezet elnökhelyettese, Piukovics Miklós. Arról tájékoztatott, hogy az egy­személyes üzletben váltás nélküli munkabeosztás szerint dolgozott a megbírált kereskedő, aki a nyári időben a rendes szabadságának még egy részét sem vehette ki, hiszen vállalkozó híján megold­hatatlan lett volna a helyettesí­tés. Augusztusban is csak nagyon indokolt esetben kaphatott szabad időt, oly módon, hogy néhány na­pig csökkentett időben tarthatott nyitva. A cikkünket követően többféle intézkedés történt, melynek ered­ményeként jelenleg már szakké­pesítéssel és több éves gyakor­lattal rendelkező kereskedőt fog­lalkoztat a szövetkezet a község vegyesboltjában, ahol az áruellá­tás ismét megfelel a követelmé­nyeknek, s kielégíti a környékbeli lakosság igényeit. Az eredeti rend­nél hosszabb nyitvatartásra azon­ban továbbra sincs lehetőség g már említett munkahelyi sajátos­ság miatt. A ballószögiek nevében köszön­jük a gyors és érdemi intézkedést. A gyesen levő V. L.-né, csátaljal lakos Jelenleg kórházi ápolásban ré­szesül. Kétesztendős kislányának és ennél pár évvel Idősebb kisfiának ott­hont ellátásáról, gondozásáról most a férje gondoskodik, aki — minthogy Jobb htján fizetés nélküli szabadság elmén van távol munkahelyétől és ezért keresettel nem rendelkezik — azt kérdezi: ez esetben Jogosult-e a gyer­mekápolási táppénzre? iA társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény értelmében a gyermekápolási táppénz annak az anyának (mostoha- és nevelő­anyának), vagy egyedülálló apá­nak (mostoíha- és nevelőapának) jár, aki hatévesnél fiatalabb be­teg gyermekét ápolja. Vagyis a táppénzes állományba vétel kizá­rólagos feltétele a gyermek, s nem a szülő megbetegedése. így hát nemleges választ kell adnunk a feltett kérdésre. Ami pedig a kedvezőtlen anyagi helyzetet il­leti, javasoljuk olvasónknak, hogy forduljon szociális segély iránti kérelemmel a munkahelye szakszervezeti bizottságához, vagy a helyi tanácsihoz, melytől kaphat pénzbeli támogatást! Egyik olvasónk szerződés alapján adott nagyobb összeget egy kisipa­rosnak, hogy felépítse az engedélye­zett műszaki terv szerinti épületet. A kivitelezés határideje már tavaly le­járt, a létesítmény azonban ma sincs kész, melyen régóta nem dolgozik a vállalkozó. „Mit tehetek ilyenkor?” — érdeklődik a megrendelő. Ha a megrendelő maradéktalanul eleget tett a reá vonatkozó követel­ményeknek, a munka elvégzésével kapcsolatos zökkenőkért a vállalko­zót terheli a felelősség. hogy mi­lyen mértékben, annak eldöntésére az'/ínéÉékés szervek’’ ÉP'Hívatottak, me-4' lyek határozhatnak a szerződés tel­jesítésével kapcsolatos további te­endőkről is. A panaszosnak azt taná­csoljuk, ügyének orvoslásához kérje a kisiparosok járási szervezetének a segítségét, vagy forduljon közvetle­nül a járásbírósághoz! Több kecskeméti olvasónk érdeklő­dik afelől: tekintettel a Jegyautoma- ta-rendszerre, ezentúl is le kell száll­ni a végállomásokra érkező helyi já­ratú autóbuszokról? A végállomáson a buszvezetőnek meg kell vizsgálnia a kocsi műszaki állapotát, s indokolt esetben — ha erre ideje van — takarítani is szük­séges az utasteret. E tevékenység el­végzésének zavartalanságát kívánja biztosítani az a Volán-szabály, mi­szerint a végállomáson mindenkinek le kell szállnia a buszról. Eme intéz­kedés aztán még annak is elejét ve­szi, hogy bárki helyfoglalási előny­höz jusson az újonnan felszállókkal szemben. Az akasztói Kósa István sokak ne­vében fejezi ki aggodalmát amiatt, hogy a túlságosan keskeny Petőfi Sándor utcán még most is zavarta­lan a gépjárműforgalom, mely na­gyon veszélyezteti az ottani régi la­kóházak állagát. „Mikor szüntetik meg erreffelé az ilyen közlekedést?” — kérdi. Mint azt a helyi tanácselnöktől megtudtuk, a lakók jogos panaszával kapcsolatban röviddel ezelőtt szüle­tett meg a hatósági döntés. Ennek értelmében már e hónap első felében hatályba lép az a korlátozó intézke­dés, melynek alapján a szóban forgó akasztói utcát többé nem vehetik igénybe a tehergépjárművek, vala­mint a munkagépek. összeállította: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 12-516 Félegyházi nyomdászok A kecskeméti Petőfi Nyomda kiskunfélegyházi telepén a napokban termelési tanácskozáson beszél­ték meg az első félév eredményeit, illetve határoz­ták meg az év hátralevő részében végrehajtandó feladatokat. Bodor Béla telepvezető elismeréssel emlékezett a negyvenkét tagú kollektíva, illetve a három szocialista brigád kiváló tevékenységéről. A szorgalmas munkának megfelelő eredménye szüle­tett, az első féléves 8,1 millió forintos árbevételi tervet 8,7 millió forintra teljesítették. A harmadik negyedéves tervet már szeptember 27-én befejez­ték, s minden jel arra mutat, hogy a második fél­év árbevétele több lesz a tervezett 8.4 milliónál. A megrendelők elégedettek a termékek minőségével, s a különböző kereskedelmi nyomtatványok, plaká­tok, meghívók mellett már 11 folyóirat is kikerül a nyomdászok keze alól. Felvételeink az eredményes kisüzem munkájá­ból adnak ízelítőt. • Jövőre immár húsz éve, hogy Pallagi László kéziszedfi ebben a nyomdában megszerezve a kép­zettséget itt maradt „felnőttnek”. Ma ő a telep­vezető helyettese, szakszervezeti bizalmi és az ezüstkoszorús Petőfi brigád tagja. • Tímár Zoltánná gépszedő Kecskeméten tanult, majd 1975-ben hazajött szülővárosába. Munkájára jellemző, hogy az általa szedett folyóiratokat igen könnyű korrigálni... • Mészáros Margit itt tanulta a könyvkötő mes­terséget és a nyáron lett kiváló eredménnyel szak­munkás. (Opauszky László felvételei) KÉRDEZZEN — FELELÜNK

Next

/
Oldalképek
Tartalom