Petőfi Népe, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-27 / 254. szám

1978. október 27. • PETŐFI NÉPE • 3 események sorokban ULÁNBÁTOR _________________ A szocialista országok szakszer-' vezeti lapjainak főszerkesztői ül­tek össze a mongol fővárosban, hogy megtárgyalják a szakszer­vezeti sajtó szerepét a szocialista építésben, valamint a nemzetközi szakszervezeti mozgalom fejlődé­sében. A konferencián csehszlo­vák, bolgár, lengyel, magyar, mongol, NDK, román és szovjet főszerkesztők vesznek részt. praga A meteorológiai világszervezet európai tagozata szerdán befe­jezte Prágában tartott 7. üléssza­kát. Az ülésszakon Czelnai Ru­dolf, a magyar országos meteoro­lógiai szolgálat vezetője elnökölt, mint a tagozat elnöke. Megtár­gyalták a meteorológia műszaki­tudományos fejlődésének meg­gyorsításával összefüggő ' külön­féle feladatokat, és kidolgozták az európai éghajlat-kutatás to­vábbi programját. (MTI) SZÓFIA ~ A BKP Központi Bizottságá­nak meghívására szerdán Szófiá­ba érkezett Joshua Nkomo, a Zimbabwei Hazafias Front társel­nöke, a Zimbabwei Afrikai Népi Unió (ZAPU) elnöke. A vendéget a szófiai repülőtéren Georgi Ata- naszov, a BKP Központi Bizott­ságának titkára fogadta. (MTI) FRANKFURT AM MAIN ~ Habsburg Ottó, az úgynevezett Páneurópai Unió elnöke, a „Kí­nai Népi Külügyi Intézet” elnö­kének meghívására rövidesen Kí­nába látogat: Mint ismeretes, a különböző jobboldali nyugatné­met szervezeteket tömörítő Pán­európai Uniót széles körben meg­bélyegzik, mint a nyugatnémet revansizmus előmozdítóját, a bé­kés egymás mellett élés politiká­jának ellenfelét. A szervezetnek ehhez a tevékenységéhez Habs­burg Ottó kínai segítséget is igénybe kíván venni. (MTI) BELGRAD ~ Mubarak egyiptomi alelnök szerdán este különrepülőgépen Dubrovnikba érkezett, hogy átad­ja Tito jugoszláv köztársasági el­nöknek Szadat elnök üzenetét. MEXIKÓ Több mint 45 ezer ember káro­sult a Mexikó csendes- ■óteárU' ‘partvidékének nagy ré­szén pusztító áradások következ­tében, amelyet a négynapos ha­talmas esőzések okoztak. Az ár­víz mintegy 130 négyzetkilomé­ternyi területet öntött el. (EFE) A PRAVDA CIKKE A NEUTRONFEGYVER GYÁRTÁSÁRÓL Az amerikai döntések ellentmondanak a helsinki dokumentumoknak Az Egyesült Államokban erő­södik az az irányvonal, amely­nek célja a neutronfegyver rend­szerbe állítása — írja csütörtöki számában a Pravda, az SZKP KB központi lapja. A lap kom­mentárt fűz ezzel ahhoz, hogy Carter amerikai elnök aláírt egy, a neutronfegyver alkotórészei­nek gyártására pénzalapot adó törvénytervezetet. Washington — írja a Pravda — ismét figyelmen kívül hagyta azt, hogy emberek milliói ítélik el a neutronbomba gyártásának ter­vét.' Nem vette figyelembe saját szövetségeseinek álláspontját, va­lamint számos józanul gondolko­zó politikus figyelmeztetését sem. Washington nem törődik azzal a ténnyel sem, hogy a neutron- fegyver előállítása teljes mérték­ben ellentmond az enyhülés és a nemzetközi együttműködés po­litikájának, amihez legalábbis szavakban ragaszkodik. Ezek az amerikai lépések élesen ellent­mondanak több nemzetközi egyezmény, többek között az eu­rópai biztonsági értekezlet záró- dokumentuma szellemének is. Sajnos, mivel a fegyverkezési hajsza amúgy is oly nagy, hogy a leszerelési tárgyalások témakö­rei nem tudják követni, hogyan értékelhetők azoknak a tettei, akik tovább próbálják fokozni ennek a meggondolatlan fegyver­kezési hajszának az ütemét? — teszi fel a kérdést az SZKP köz­ponti lapja. Mint közismert, jelenleg hoz­závetőleges paritás, azaz, egyen­súly jött létre a Szovjetunió és az Egyesült Államok hadászati erői között. Ez megkönnyíti azok­nak a megállapodásoknak a lehe­tőségét, amelyek előirányoznák a fegyverkezési szint kölcsönös, a két fél biztonságát nem veszé­lyeztető csökkentését. Éppen ezért közös erőfeszítésekre van szükség mindenekelőtt a Szovjet­unió és az Egyesült Államok ré­széről, mivel a két ország között a hadászati támadó fegyverrénd- szerek korlátozásáról folyó tár­gyalásokon reményt keltő perspek­tívák bontakoznak ki. Szeretnénk remélni, hogy Wa­shingtonban a józan ész kereke­dik felül, és a most tett lépések nem vissZafordíthatatlanok. A népek érdekei, a nemzetközi fe­szültség enyhülésének ügye, meg­követelik a neutronfegyverről va­ló feltétlen és végérvényes le­mondást — állapítja meg vége­zetül a Pravda cikke. (TASZSZ) Elutazott Anker Jörgensen Csütörtökön délelőtt elutazott Budapestről Anker Jörgensen, a Dán Királyság miniszterelnöke, aki Lázár Györgynek, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására hivatalos látogatást tett Magyarországon. Elutaztak kíséretének tagjai is. Meghosszabbították az Arabközi Békefenntartó Erők mandátumát Az Arab Liga Tanácsa csütör­töki rendkívüli ülésén további hat hónappal meghosszabbította a Li­banonban állomásozó Arabközi Békefenntartó Erők pénteken le­járó mandátumát —■ közölte Mahmud Riad, az Arab Liga fő­titkára. Az ülésen Szíria, Líbia, Algé­ria, Irak és Dél-Jemen kivételé­vel a liga valamennyi (tagországa képviseltette magát. Jelen volt a Palesztinái Felszabadítási Szerve­zet képviselője is. A szavazás so­rán Egyiptom tartózkodott. Az Arabközi Békefenntartó Frők egységeinek további hat hó­napig Libanonban történő állo- másoztatásának költségei 90 millió dollárt tesznek ki. Ezt ;az össze­get Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emirátusok, Kuvait és Ka­tar fedezi. (UPI, Reuter, AFP) NAPI KOMMENTÁR Gromiko Párizsban Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter, aki szerdán érkezett hivataLos látogatásra Párizsba, francia kollégájával, Louis De Guiring.aud-val tárgyal, s pénte­ken fogadja őt Giscard d’Estaing elnök is. A két külügyminiszter vezette delegáció átfogó véle­ménycserét folytat a szovjet- francia együttműködés továbbfej­lesztéséről, valamint több, köl­csönös érdeklődésre számot tartó időszerű nemzetközi kérdésről. Ez utóbbiak közül — francia forrá­sok szerint — a tárgyaló partne­rek kernelt figyelmet szentelnek az európai biztonság és együtt­működés, illetve a nemzetközi enyhülési folyamat elmélyítésével kapcsolatos kérdéskomplexumnak. A napirenden szereplő témák között van a leszerelés: a szov­jet—francia megbeszéléseknek külön súlyt ad, hogy mindkét tár­gyaló fél nukleáris hatalom. Be­ható esmeeserét folytatnak to­vábbá a közel-keleti válságról, Afrikáról, valamint más idősze­rű nemzetközi kérdésekről. Ami a kétoldalú kapcsolatokat illeti, hangsúlyozni kell, hogy a Szov­jetunió a nyugat-európai országok közül mindig is kiemelten kezelte Franciaországot. S ez csak rész­ben veszethető vissza a két népet legalább két évszázada összefűző szoros kulturális kapcsolatokra, valamint fegyvertársi viszonyra. A baráti szálak különösen a II. világháború alatt erősödtek meg, amikor mindkét ország a Hitler­ellenes koalíció tagjaként harcolt a lasiszta agresszorok ellen. Fran­ciaországban mindig is nagyra ér­tékelték a Szovjetunió hozzájáru­lását a győzelemhez, a szovjet népben pedig elevenen él a Nor- mar.die-Nyem.an nevű francia re­pülőezred szovjet földön — a ná­cik ellen — folytatott hősies har­cának az emléke. A háború alatt kikovácsolódott barátság szálai De Ga|ulle tá­bornok, majd Pompidou elnök­sége alatt tovább erősödtek. Moszkva és Párizs egyaránt kü­lönleges figyelmet szentelt a két­oldalú kapcsolatok fejlesztésének, az együttműködés szélesítésének. Ennek útján nem bizonyult aka­dálynak sem a társadalmi rend­szerek különbözősége, sem az a tény, hogy Franciaország a NATO. a Szovjetunió pedig a Varsói Szerződés tágja. A két ország az időnkénti kisebb elhidegülések el­lenére a békés egymás mellett élés elvének szép gyakorlati pél­dáját nyújtja. A legutóbb Párizsban megtar­tott szakértői szintű találkozón a két fél a kapcsolatok fejlődését illetően egyetértett abbafn, hogy a kínálkozó lehetőségeket nem hasznosították még minden terü­leten. Nyilvánvaló, a két külügy­miniszter azon lesz, hogy „zöld uiat” biztosítson a szovjet—fran­cia együttműködés dinamikus fej­lődésének. P. V. • Komi ASZSZK. Olajfúrás. • Szamotlor—Kujbisev kőolajvezeték. Új kőolajmezők a Szovjetunióban Az elmúlt 15—20 év folyamán a Szovjetunió volt a világ egyet­len jelentős ipari hatalma, amely fűtőanyag- és energiaigényét tel­jes egészében saját tartalékaiból tudta kielégíteni. Ez a helyzet ma is. Az 1977-es évben a Szovjet­unióban 546 millió tonna kőolaj- és gazkondenzátum került kiter­melésre, több mint bármely más országban. A tervek szerint a kőolajkitermelést idén 575 mil­lió, 1980-ban pedig már 640 mil­lió tonnába kell növelni. E cél elérését a nyugat-szibériai kő­olajmezők további fokozatos ki­aknázása biztosítja. Az 1977-es évben felszínre ho­zott 546 millió tonna kőolajból 216 millió tonnát Nyugat-Szibé- ria adott. A kőolajipar területi elhelyez­kedésében bekövetkezett jelentős változásokat ' mindenekelőtt a Nyugat-Szibériában és a Kaszpi- tengeri Mangislak-félszigeten feltárt és kiaknázásra kerülő új kőolajlelőhelyek tették lehetővé. Az Urálitól keletre fekvő terü­letek kőolajiparának kiemelt fej­lesztése azt eredményezte, hogy az 1940-es év 6,3 százalékával, szemben 1977-ben már e terüle­tek adták az ország teljes olaj­ki termelésének 39 százalékát. A terveik szerint 1980-bán Nyugat- Szi.bériában 300—310 millió ton­na kőolajat hoznak felszínre. A kőoliajkitermelés rohamos növekedési üteme Nyugat-Szibé- riában szükségessé tette az olaj- feldolgozással és szállítással kap­csolatos vállalatok kiemelt fej­lesztését is. Rendkívül rövid idő alatt épült fel éppen e célból a nagy teljesítményű csővezeték- rendszer. 1970 és 1977 között a Szovjetunió teljes csővezeték- rendszere mintegy 21 ezer kilo­méterrel bővült és az 1977. évi adatok szerint elérte az 53 ezer kilométert. A tizedik ötéves terv hátralevő évei során folytatódik az olajvezetékek építése; a terv- előirányzatok szerint teljes hosz- szulk 1980-ra eléri a 64 ezer ki­lométert. Ez megközelítőleg 240 millió tonna olaj szállítását te­szi lehetővé keletről az ország nyugati körzeteibe. A kőolajipar további fejleszté­se szempontjából igen nagy táv­latokkal kecsegtet a kelet-szibé­riai és a távol-keleti földgáz- és kőolajlelőhelyek kiaknázása. Ke- let-Szibéria területei a kőolaj szempontjából ma még kevéssé felderítettek. Az elkövetkezendő évek során jelentős kutatómun­kák kezdődnék meg e területe­ken. Az új kőolajlelőhelyek feltárá­sával és kiaknázásával megold­ható a kitermelés egyenletes fo­kozása. MAGYAR-SZOVJET BARÁTI TÁRSASÁG Tanácskozás a feladatokról Csütörtök délelőtt Kecskeméten, a megyei pártbizottságon tanács­kozást tartottak a Magyar—Szov­jet Baráti Társaság tagcsoport­jainak munkáját irányító párt- szervezetek titkárai, a tagcsopor­tok ügyvezető elnökei, a városi, járási pártbizottságok ideológiai titkárai, valamint az MSZBT or­szágos elnökségének megyénkben dolgozó tagjai. Részt vett a ta­nácskozáson Regős Gábor, a Ma­gyar—Szovjet Brráíi Társaság tit­kára is. Katanics Sándor, a megyei párt- bizottság titkára vitaindító beszá­molójában elmondotta, hogy me­gyénkben jelenleg 45 üzemben, intézményben működik az MSZBT-tagcsoport. Agitációs munkájukkal segítik- a magyar— szovjet kapcsolatok helyes értel­mezését, a szemlélet formálását. Tevékenységük nem reked meg a gazdaisági, kereskedelmi kapcso­lat magyarázatánál, sajátos eszkö­zeikkel — szemléltető tablókkal, barátsági rendezvényekkel, él­ménybeszámolóikkal — elérték, hogy a hatókörükben levő dolgo­zók széles körben értik a Szov­jetunió béketörekvéseinek lénye­gét. Tudják ezek a|z emberek, hogy a szovjet nép internacionalista kötelezettségből eredően erkölcsi— politikai—anyagi támogatásban részesíti a függetlenségükért har­coló népeket, mozgalmakat. Mind szélesebb körben válnalk ismertté a szovjet tudomány kimagasló eredményei, az űrkutatásban el­ért sikerek, népszerűbbé a kul­túra és a művészet alkotásai. Arról a két évvel ezelőtti kez­deményezés sikeréről is számot adhatott s( beszámoló, melyben a barátsági munka új formájaként, kilenc kecskeméti tagcsoport rész­vételével megalakult a Moszkvai Rádió magyar adásá hallgatóinak baráti klubja. Azóta újabb csat­lakozó tagcsoportokkal együtt tartják rendszeresen a klubfoglal­kozásokat. Szovjet barátaink nagy érdeklődést tanúsítanak e munka iránt, s általánosítható példaként említik a többi szocialista ország­ban is. A barátság szorosra fűzését a gyümölcsöző testvérmegyei és testvérüzemi kapcsolatok eredmé­nyesen szolgálják. Az MSZBT tagcsoportjainak feladatairól szólva Katanics Sán­dor hangsúlyozta az agitációs és propagandamunka színvonalának további emelését, felhívta a tag­csoportok figyelmét a szocialista brigádok, az ifjúság és az értel­miség körében végzett tevékeny­ség hatékonyságának fokozására. Kiemelte a társadalmi és tömeg­szervezetekkel, mozgalmakkal való együttműködést, mint a barátsági munka javításának fontos és hat­hatós lehetőségét. A vitaindító beszámoló után a hozzászólók képeket, villantottak fel a tagcsoportok 'életéből, ta­pasztalataikról beszéltek. Ezt kö­vetően Regős Gábor értékelte az ülésen hallottakat, majd Katanics Sándor zárszavával fejeződött he a tanácskozás N. M. ÖT ÉV UTÄN Kitől függ a haladás Bécsben? Ha a nyugati partnerek kellő jóakaratot tanúsítottak volna a szocialista országok korábbi ja­vaslatai iránt, 'akkor már 1977- ben csaknem háromszázezer em­ber vehette volna le a mundért Közép-Európában. A szocialista országok ugyanis Bécsben rögtön a| tárgyalás meg­kezdése után — 1973 novemberé­ben — előterjesztették első átfogó javaslatukat a fegyveres erők és a fegyverzetek csöikkentésére. Az elgondolás (lényege az volt, hogy az első lépcsőben 300 ezerrel csökkentsék a csapatok létszámát, továbbá a repülőgépek és a raké­ta eszközök számát. Ez a javaslat a nyugati partnerek ellenállásába ütközött. A következő szakasz­ban a szocialista országok javas­lataikat többször is kompromisz- szumos elemek egész sorával bő­vítették. Legújabb —■ e nyári in­dítványukról még a nyugati sajtó is elismerte, hogy az olyan jel­legű. „amely több szem­pontból is figyelembe veszi az ez év áprilisában előterjesztett nyu­gati elképzeléseket, s .amely véget vethet az egy helyben topogás- nak.” A szóban forgó javaslat lényege: a tárgyalásokon részt vevő szocia­lista országok — a Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlovákia és az NDK — beleegyezésüket adták ahhoz, hogy az egyenlő, kollektív csökkentés eredményeként a NA­TO és a Varsói Szerződés közép- európai fegyveres erőit hozzák egyenlő szintre, létszámukat kü- lön-külön 900 ezer főben, ezen belül á szárazföldi erőkét 700 ezer főben állapítsák meg. A szocialis­ta országok elébe mentek azok­nak a korábbi .nyugati elképze­léseknek is, amelyek egyrészt amerikai at omrobban ófejek, Pershing típusú rakétakilövők és F—4-es repülőgépek, másrészt szovjet harckocsik kivonására vo­natkoztak. Az említett kompromisszumos javaslatokkal egy időben a szocia­lista országok értésére adták nyu­gati partnereiknek: továbbra is fellépnek azért, hogy a! tárgya­lásokban közvetlenül részt vevő valamennyi ország konkrét for­mában vegyen részt a fegyveres erők és a fegyverzet csökkentésé­ben. azaz mindegyikük katonai (potenciáljának megfelelően já­ruljon hozzá a feszültség csök­kentéséhez. így valósulhat meg az az alapvető edv, hogy egyik fél se jusson egyoldalú előnyhöz. Más szóval, a Vafsói Szerződés orszá­gai számára változatlanul elfo­gadhatatlan bármilyen olyan jel­legű csökkentés, amely alól a részt vevő országok valamelyike kivonhatja magát, esetleg még nö­velheti is katonai potenciálját Elfogadhatatlan például egy olyan elképzelés, amey a nyugatnémet Bundeswehrre vonatkozóan — az amerikai hadsereg után ez a NATO legerősebb katonai ereje — egyáltalán nem tartalmazna csök­kentési kötelezettséget Aligha kell bizonygattad, hogy a nyugat­német hadsereg érintetlenül ha­gyása, netán létszámának és fegy­verzetének növelése nem felelne meg a kitűzött céloknak. Ez azonban csak a probléma egyik oldala, mondhatnánk azt is hogy csupán ,a jéghegy csúcsa. A megállapodást ugyanis nem egyik vagy másik nyugati pa/rtner állás­pontja, hanem mindenekelőtt a NATO agresszív körei akadályoz­zák. amelyek továbbra sem tettek le arról a céljukról, hogy egyol­dalú előnyökhöz jussanak. Erről a szándékukról tanúskodik az is, hogy növelik az európai kontinen­sen állomásozó fegyveres erőik létszámát s a NATO-tanács leg­utóbbi washingtoni ülésén olyan terveket hagytak jóvá, amelyek a tömb fennállása óta szinte pél­da nélkül álló katonai készülődé­sekét irányoznak elő. Nagyszabá­sú programot dolgoztak ki a fegy­verzet korszerűsítésére, sőt a csa­patok létszámának növelésére is. (Az Európában állomásozó ame­rikai csapatok létszáma 1977-ben például 18 ezer fővel nőtt, s erre az évre újabb nyolcezer amerikai katonát irányítanak a kontinens­re.) Mindezekből nyilvánvaló, hogy kin múlik a haladás Bécsben. A szocialista országok konstruktív álláspontot képviselnek és messze­menő megegyezési készségről tesz­nek tanúbizonyságot az öt éve tartó tárgyalásokon. Javallataik révén a tárgyalópalrtnerek közötti távolság felét már megtették, most a másik félen a sor, tőlük függ a haladás. K. A.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom