Petőfi Népe, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-26 / 253. szám

1978. október 2G. • PETŐFI NÉPE # 3 A MEZŐGAZDASÁG ÉS AZ ÉLELMISZERIPAR HELYZETE, FELADATAI B MEGYÉBEN HORVÁTH ISTVÁN: Nagy figyelmet a helyi tennivalókra Tudatában vagyunk annak, bogy az ország mezőgazdasága és az élelmiszer-termelés is az összes gondjaival együtt, nagy mérték­ben függ attól, hogy milyen a gazdaság, az élelmiszer-termelés, és az élelmiszeripar Bács-Kiskun megyében. Tudjuk, hogy az egész ország ellátása szempontjából na­gyon fontos szerepet töltünk be. Nekünk az a kötelességünk, hogy megfelelő feltételeket teremtsünk, ezzel együtt megfelelő politikai alapot is, a Központi Bizottság ide vonatkozó határozatának me­gyei végrehajtására. Az a nagy ér­deklődés, ami a határozattal kap­csolatosan megnyilvánult nem egyszerűen a napi, az anyagi lét­tel és a munkával kapcsolatos kérdések miatt van, hanem ezt az érdeklődést kiváltja a megyében a párt politikája iránti figyelem is. Tapasztaltuk, hogy sokan feltet­ték a kérdést: vajon az a döntés, amelyet a párt ezekben a kérdé­sekben hozott, összhangban van-e az eddigi, az MSZMP 1958 után folytatott általános politikai irányvonalával, és ezen belül megfelelnek-e az eddigi agrárpo­litika és a parasztpolitika szelle­mének? Véleményem szerint a kérdésre igenlő választ adhatunk. Azt mondhatjuk, hogy a párt, a Központi Bizottság és pártunk megyei bizottsága is megfelel azoknak a követelményeknek, amelyeket egy ilyen jellegű dön­téssel ki kell elégíteni. A megyei pártbizottság ülésén szereplő napirendi ponttal kap­csolatosan három fontos kérdés kerül előtérbe. Az egyik: vajon miért és milyen módon van új helyzetben a magyar mezőgazda­ság és benne Bács-Kiskun megye mezőgazdasága is a mostani esz­tendőben a korábbi időszakhoz képest. Ezt a helyzetet részben több belső körülmény, részben pe­dig külső okok, nemzetközi körül­mények befolyásolják. A mező- gazdaságban rejlő okok, amelyek a belső okok közé tartoznak, nem mások, mint az a jelentős meny- nyiségi növekedés, amely egy olyan minőséget, s ezzel együtt új helyzetet teremtett mezőgaz­daságunkban, amikor az élelmi­szer-termelés a megyében is, és az országban is számottevő nagy­ságrenddel múlja felül a korábbit. Sőt, egyre növekvő mértékben nyílik lehetőség arra, hogy az élelmiszereket mind a megyéből, mind az országból külföldre szál­lítsuk és ott értékesítsük. Ez a szocialista nagyüzemi gazdaság nagy eredménye. Olyan szintre ju­tott el a magyar mezőgazdaság, hogy a mezőgazdasági termelés egyre nagyobb hányadát vagyunk képesek exportálni. A nemzetközi gazdasági helyzet változása következtében új hely­zetbe került a magyar gazdaság. A nemzetközi gazdasági háttér változása, nagymértékben megnö­velte annak a jelentőségét, hogy olyan ország vagyunk, ahol az összes földterületnek 73 százaléka mezőgazdaságilag megművelt te­rület. Ha a belső és a külső körül­mények változásai lehetővé teszik azt hogy a mezőgazdaisági terme­lés növekvő hányadát export út­ján értékesítsük, akkor ennek a konzekvenciáit is érvényesíteni kell. Amikor egy megalapozott, iiiemes fejlesztési politikáról be­szélünk, akkor azzal is számot kell vetnünk, hogy mindez jelen­tős forrásokat igényel. Méghozzá pénzügyi forrásokat, mind a me­zőgazdaságtól, mind a népgazda­ságtól, A fejlesztési követelmé­nyekkel sok minden jár együtt, többek között a kémiai anyagok egyre növekvő felhasználása, a korszerű géprendszerek, ám beru­házás-igényes a kertészeti ágazat és a nagyüzemi állattenyésztés fej­lesztése. Ugyanakikor azt is szem előtt kell tartani hogy kiküszö­bölendők azok a jelentős ingado­zások, amelyek egyes ágazatokban az elmúlt 15—20 évben tapasztal­hatók voltak. Az egészséges gaz­dasági fejlődés követelményeivel nem egyeztethető össze az a kam­pányszerű tevékenység, amit mind a szőlő- és gyümölcstelepítéseknél, mind a nagyüzemi állati férőhe­lyek építésénél végeztünk az el­múlt időszakban. Ha normális, egészséges ritmust akarunk a munkában, akkor ezeket a nagy ingadozásokat meg kell szüntetni. A határozat végrehajtásával kapcsolatosan a legnagyobb fi­gyelmet azokra a helyi tenniva­lókra kell fordítani, amelyekkel enyhíteni tudunk helyzetünkön. Az élelmiszer vonatkozásában az a legfőbb gond, és egyben taszító ellentmondás is, hogy élelmiszer- iparunk rendelkezésre álló feldol­gozó kapacitása elmaradt a me­zőgazdasági termelés növekedése mögött. És ha mi szóvá tesszük az élelmiszeripar megyei fejlesztésé­nek hiányát, ennek elmaradását, semmi más nem vezet bénnünket. mint az országos, illetve a nép- gazdasági érdekek képviselete. Bács-Kiskun a megtermelt, élel­miszerek tekintetében, a feldol­gozásban semmiféle autarchiára nem törekszik. De vannak éssze­rűségi követelmények, .amelyeket józanul, reálisan, a népgazdaság és az adott termelési ágazat ér­dekeivel összhangban vizsgálva kell látni és döntésre vinni. Szükségesnek tartom szót ejte-^ ni az élelmiszeripar káxterellátott- ságáról. Ügy tűnik, hogy ez az ágazat nincs megfelelően felké­szülve szakemberekkel gazdasági szerepére. A megyében milliárdos, vagy sok milliós élelmiszeripari vállalatok vannak, ahol alig tálá- iunk kvalifikált, nagy társadalmi presztízzsel rendelkező szakembe­reket. Arányuk fele. vagy harma­da a más mezőgazdasági üzemek­ben levőknek. Tehát fontos ten­nivaló a megfelelő szakemberek­kel való ellátás, á szakmunkás- képzés, a középiskolai és egyetemi beiskolázások irányítottsága. Fontos kérdésként kezeljük a területfejlesztés, a mezőgazdaság és élelmiszeripar kapcsolatát. Közismert, hogy a mezőgazdaság fejlődése úgyszólván semmiféle infrastruktúrát nem vonz ,Ha szándékunkban áll. és ez nyilván­valóan így vap. az' ország külön­böző területeit kiegyenlítetten fej­leszteni, ha valljuk, hogy jelen­tős és számottevő iparunk mel­lett, a mezőgazdaság továbbra is hosszú távon meghatározza, _ a megve arculatát és népgazdasági súlyát, akkor szükséges lenne 0 dolgokat úgy elrendezni, hogy á gazdasági fejlesztés lehetőségét a mezőgazdaság és az élelmiszeripar is megkaoia A párt Bács-Kiskun megyei szerveiben, a megyei aktívaháló­zatban és a megye társadalmának valamennyi rétegében megfelelő az érzékenység a szocializmus sokrétű tennivalóinak oly módon való kezelése iránt, amely ennek a határozatnak a naponkénti vég­rehajtásával előreviszi az ország és a megye építésének ügyét-. Közlemény a szocialista országok kommunista és munkáspártjai központi bizottságai titkárainak tanácskozásáról A szocialista országok kommu­nista és munkáspártjai központi bizottságainak pártszervezési kér­désekkel foglalkozó titkárai Buda­pesten október 23—25-e között tanácskozást tartottak. Az értekezleten a Bolgár Kom­munista Pártot Petr Djulgerov. a KB titkára; Csehszlovákia Kom­munista Pártját Mikulás Benő, a KB titkára; a Kubai Kommunis­ta Pártot Julio Camacho Aguile­ra, a KB tagja; a Laoszi Forra­dalmi Néppártot Phouimi Vong­v.ichit, a Politikai Bizottság tag­ja; a Lengyel Egyesült Munkás­pártot; Edward Babiuch, a Poli­tikai Bizottság tagja, a KB tit­kára, Zdzislaw Zandarowski, a KB titkára; a Magyar Szocialista Munkáspártot Németh Károly, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára; a Mongol Népi Forra­dalmi Pártot Szampilin Zsalan- Azsav, a Politikai Bizottság tag­ja, a KB titkára; a Német Szo­cialista Egységpártot Horst Doih- lus, a Politikai Bizottság póttag­ja, a KB titkára; a Román Kom­munista Pártot Constantin Das- calescu, a KB Politikai Végrehaj­tó Bizottságának tagja, a KB tit­kára; a Szovjetunió Kommunista Pártját Ivan Vasziljevics Kapito­nov, a KB titkára; a Vietnami Kommunista Pártot Búi Quang Tao, a KB tagja képviselte. Az értekezlet munkájában részt vettek a testvérpártok központi bizottságainak osztályvezetői és osztályvezető-helyettesei is, jelen volt Roland Bauer, a Béke és Szocializmus című folyóirat szer­kesztő bizottságának tagja. A résztvevők vélemény- és ta­pasztalatcserét folytattak orszá­gaik kommunista és munkáspárt­jainak, tömegszervezeteinek a szocializmus politikai rendszeré­ben betöltött szerepéről. Megállapították, hogy a szocia­lizmus politikai rendszere bebi­zonyította vitathatatlan fölényét a kapitalizmus politikai rendsze­rével szemben. Mind jobban ki­bontakozik alkotó ereje; a tár­sadalom szocialista, kommunista átalakításának döntő tényezője, biztosítja a szüntelen előrehala­dást a társadalmi és gazdasági fejlődés útján. A tanácskozáson hangsúlyoz­ták, hogy az egyes szocialista or­szágokban — a konkrét történel­mi viszonyoktól, a nemzeti sajá­tosságoktól függően — működhet egy, vagy több párt. A társada­lom vezető ereje, politikai rend­szerének magja azonban minden esetben a marxista—leninista párt. Alapvetően ez biztosítja a szocializmus politikai rendszeré­nek népi, osztály jellegét, szilárd­ságát és eredményes működését. A szocializmus, a kommunizmus építése folyamatában növekszik a kommunista és munkáspártok szerepe a társadalom életében. Az értekezlet résztvevői leszö­gezték: a testvérpártok legutób­bi kongresszusain elfogadott ha­tározatok megvalósítása, több szocialista államban új alkot­mány elfogadása elősegítette ezekben az országokban a szocia­lizmus politikai rendszere, a népi hatalom további megszilárdulá­sát, a szocialista és kommunista építés feladatainak sikeres meg­oldását. A testvérpártok képviselői nagy figyelmet fordítottak a .szocialis­ta demokrácia széles körű kibon­takoztatására, elmélyítésére. Tá­jékoztatták egymást arról, ho­gyan vonják be a dolgozók mind szélesebb körét a közügyek inté­zéséibe, miként erősitik országaik jogrendjét, hogyan javítják az állampolgárok tájékoztatását. Té­nyekkel bizonyították, hogy a szocialista rendszer — a gazda­sági és kulturális építőmunka előrehaladásával — az állampol- gáröknák a legszélesebb körű valóságos jogokat biztosítja, mind kedvezőbb lehetőségeket teremt a személyiség sokoldalú fejlődésé­re, a tömegek kezdeményezőkész­ségének kibontakoztatására. Az eszmecserén nagy teret szenteltek az állaim! szervek és a társadalmi szervezetek pártirá­nyítása kérdéseinek. Kiemelték, hogy a dolgozók legnagyobb tö­megszervezetei, a szakszerveze­tek fontos szerepet töltenek be a néphatalom politikai, gazdasági alapjainak megszilárdításában, tagjaik nevelésében, törvényes jogaik és érdekeik védelmében. Nagyra értékelték az ifjúsági szervezetek arra irányuló tevé­kenységét, hogy bevonják a fia­talokat a szocializmus, a kommu­nizmus építésébe. Nagy figyelmet fordítottak a szövetkezetek, a nő­mozgalom és más tömegszerve­zetek munkájára. A felszólalók részletesen foglakoztak a testvér­pártoknak a nemzeti (népi) front kereteiben végzett munkájával, az azokban tömörülő pártok, szer­vezetek kölcsönös kapcsolataival. A budapesti tanácskozás baráti, szívélyes légkörben, az egyenjo­gúság, az internacionalista szoli­daritás, az egység és az összefor- rottság szellemében zajlott le. (MTI) Anasztasz Mikojan temetése 44 Végső búcsú Anasztasz Mikojantól. A gyászszertartáson jelen volt többek között (balra) Leonyid Brezsnyev, és Alekszej Koszigin. (Telefotó — TASZSZ — MTI — KS.) MOSZKVA A moszkva melletti Novogye- vicsi temetőben szerdán örök nyugalomra helyezték Anasztasz Mikojant, az SZKP és a szovjet állam egyik kiemelkedő személyi­ségét, a forradalmi mozgalom aktív harcosát. Anasztasz Miko- jan, aki 1915-től volt tagja a kommunista pártnak, október 21- én 83 éves korában hunyt el. Anasztasz Mikojan ravatalánál Leonyid Brezsnyev, Alekszej Ko­szigin, valamint az SZKP és a szovjet állam, a társadalmi és tömegszervezetek sok más veze­tője állt díszőrséget. Magasszin­tű küldöttségekkel képviseltették magukat az Azerbajdzsáni, a Grúz és az örmény SZSZK dol­gozói és a moszkvaiak ezrei vet­tek végső búcsút az elhunyttól. A novogyevicsi temetőben tar­tott gyászünnepség szónokai hangsúlyozták, hogy Anasztasz Mikojan egész életét a lenini pártnak, a dolgozók boldogulá­sáért vívott harcnak szentelte és hogy emléke örökké él a szovjet emberek szívében. (MTI) LISSZABON Ramaliho Eanes portugál köz- társasági elnök szerdán egy füg­getlen politikust, Carlos Alberto Mota Pinto 42 éves jogászt, a coiimtorai egyetem tanárát bízta meg az új kormány megalakítá­sával. ö lesz 1974, a „Szegfűs forradalom” óta az ország tize­dik miniszterelnöke, egyben Európa legfiatalabb kormányfő­je. Elődjétől, Alfredo Nobre da Costától eltérően nem gazdasági szakember. Mota Pinto 1976 júliusa és 1977 decembere között külkereskedel­mi és idegenforgalmi miniszter­ként két ízben is tárcát kapott Mario Soares szocialista párti kisebbségi kormányában. Politikai körökben úgy vélik, hogy Eanes elnöknek az új mi­niszterelnök kinevezésével válto­zatlanul az a célja, hogy a meg­alakítandó kormány átmeneti jel­leggel, az 1980-ban esedékes választásokig irányítsa az orszá­got. Ha ez a kormány sem kapna bizalmat a nemzetgyűlésben, sze­• Carlos Alberto Mota Pinto 42 éves jogász lett Portugália új miniszterelnöke. (Telefoto — AP — MTI — KS.) repe kizárólag az idő előtt meg­tartandó választások előkészíté­sére korlátozódnék. (AP, AFP, Reuter) Kádár János fogadta Anker Jörgensent • Kádár János fogadta Anker Jörgensen dán miniszterelnököt. A ta­lálkozón jelen voit Lázár György miniszterelnök is. (MTI-fotó, Tóth István felvétele — Telefotó — KS.) Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt. Központi Bizottságának első titkára szer­da délelőtt a Központi Bizottság székhazában fogadta Anker Jör­gensent, a Dán Királyság minisz­terelnökét. A találkozón jelen volt Lázár György, a Minisztertanács elnö­ke, Nagy János külügyminiszter- helyettes, Oláh József, a Magyar Népköztársaság koppenhágai nagykövete, valamint Jörgen Gersing, a miniszterelnöki hiva­tal államtitkára, Henning Gott­lieb, a miniszterelnök külpolitikai tanácsadója és Henrik Holger Haxthausen, a Dán Királyság budapesti nagykövete. Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. az Országházban fogadta a dán mi­niszterelnököt. Jelen volt Nagy János, Oláh József, valamint Jörgen Gersliig, Henning Gott­lieb és Henrik Holger Haxthau­sen. A találkozók szívélyes légkör­ben zajlottak le. * Anker Jörgensen délben a Hilton-szállóban magyar és kül­földi újságírókkal találkozott. A sajtókonferenciát Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke nyitotta meg. A dán miniszterelnök a többi között hangsúlyozta: a magyar közéleti vezetőkkel folytatott eszmecserék — amelyek őszinte, szívélyes légkörben zajlottak le — eredményesek voltak. Magyar­ország és Dánia kapcsolata jó, egyenletesen fejlődik. A cél a kö­vetkező években, hogy a gazda­sági és kereskedelmi kontaktusok még elevenebbé váljanak, az együttműködés újabb területeket foglaljon át. A kétoldalú kapcso­latok szorosabbra fűzésére — mint Anker Jörgensen mondotta — a lehetőségek adottak. A gaz­dasági kapcsolatok — véleménye szerint — mindkét ország ré­széről az építőipar és a mezős gazdaság területén bővíthetők; e két ágazatban hatékony együtt­működés valósítható meg. Ha­sonlóan kiaknázható lehetőségek vannak a műszaki-tudományos területen is. Anker Jörgensen a nemzetközi élet időszerű kérdéseivel — az enyhüléssel, az európai békével, biztonsággal és együttműködés­sel — kapcsolatban hangsúlyoz­ta: Dánia ragaszkodik az enyhü­lési politikához, elsődlegesnek a leszerelést tartja, messzemenően az országok békés egymás mel­lett éléséért száll síkra. A Dán Királyság vezetése bí­zik abban, hogy pozitív ered­ménnyel zárulnak a SALT—II. egyezményről, illetőleg a had­erőcsökkentésről folyó bécsi tár­gyalások. A dán miniszterelnök a béke megszilárdításával kap­csolatban meggyőződését fejezte ki, hogy a sokoldalú tárgyalások mellett számottevő jelentősége van az országok egymás közötti kétoldalú tárgyalásainak is. (MTI) Az izraeli kormány elfogadta a békeszerződés amerikai tervezetét JERUZSÁLEM Összesen tizenhét órás vita után az izraeli kormány szerdán, a har­madik ülésen 15 szavazattal, két tartózkodással, ellenszavazat nél­kül elfogadta az egyiptomi—izrae­li békeszerződés amerikai terve­zetét, de némiképp módosított változatban. A szerződés most elfogadott ter­vezetét Dajan külügyminiszter és. Weizman hadügyminiszter rövide­sen visszaviszi Washingtonba, ahol folytatódnak a tárgyalások. Begin miniszterelnök egy Tel Aviv-i lap­nak adott nyilatkozatában hossza­dalmas és nehéz tárgyalásokat jó­solt, és kifejtette: nemigen' bízik abban, hogy Szadat jeruzsálemi útjának első évfordulójára, no­vember 19-re aláírásra kész ál­lapotba kerül a szerződés szövege. A kormányülésen — amint ar­ról az izraellii rádió beszámolt — az izraeli miniszterelnök „szen­zációs” indítványt terjesztett elő: eszerint a jövőben a miniszterel­nökség és a külügyminisztérium székhelyét K el et- Jeruzsálembe, vagyis az ősi város Izrael által jogellenesen megszállva tartott arab részébe . tennék át. KAIRÓ „Az egyiptomi elnök általános­ságban elfogadhatónak tartja -az Szabó Zoltán, az MTI tudósí­tója jelenti: Szerdán — Bécsben dr. Ernst Jung nagykövetnek, az NSZK küldöttsége vezetőjének elnökle­tével megtartották a közép-euró­pai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről folyó tárgyalássorozat 183. plenáris ülé­sét. N. K. Taraszov nagykövet, a szovjet küldöttség vezetője megemlékezett arról, hogy éppen öt éve kezdődtek meg a bécsi Hofburgban folyó tárgyalások. Rámutatott, hogy a Szovjetunió a maga részéről mindent megtett a tanácskozások gyors és ered­ményes befejezése érdekében. N. K. Taraszov hangsúlyozta, hogy a Becsben folyó tárgyalá­sokon a Szovjetunió és a többi szocialista ország a Közép-Euró­pában felhalmozott fegyverzet tényleges csökkentésére törekszik, erről azonban a NATO tagálla­egyiptomi—izraeli békeszerződés Washingtonban kidolgozott terve­zetét” — közölte a Nemzeti De­mokrata Pált szóvivője Szadat elnöknek és nemrégiben megala­kított pártja parlamenti csoport­jának első találkozóját követően. A háromórás találkozón Szadat kifejtette, hogy aj szerződésterve­zet csak néhány pontjának módo­sítását tartja szükségesnek. A pontokat nem részletezték, de a kairói sajtó több ízben szellőz­tette már, hogy az egyiptomi kor­mány a palesztin kérdés megol­dását szeretné hangsúlyozottab­ban összekapcsolni az egyiptomi— izraeli külön szerződéssel. Az A1 Ahram című félhivatalos lap sze­rint viszont Kairó a jelenlegitől eltérő szerződéstervezetet terjesz­tett elő Washingtonban. Pártjának képviselői előtt Sza­dat nem mulasztottá el leszögez­ni: „Egyiptomnak eltökélt szán­déka, hogy megvalósítja iaz arab világ célkitűzéseit”. Szót ejtvén az arab országok ellenérzéseiről, amelyeket jeruzsálemi útja, és azt követő politikája keltett, Szadat „időpocsékolásnak” nevezte az érintett országok kampányát és leszögezte: Egyiptom a támadások ellenére tovább halad a megkez­dett úton. (AFP, UPI) mai hallani sem akarnak. Ez mindennél jobban hizonyítja a nyugati propagandában az állí­tólagos szovjet veszélyről sűrűn hangoztatott tétel valótlanságát, és egyúttal fényt derít arra is, hogy a nyugat ezt a hamis állí­tását katonai potenciáljának nö­velésére kívánja felhasználni. A szovjet küldöttség vezetője végezetül hangsúlyoztál, hogy az öt éve folyó tárgyalások lehan­goló mérlege ellenére megvan a reális lehetőség a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet köl­csönös csökkentéséről szóló egyezmény létrehozására. Ehhez azonban a nyugati félnek be kell látnia, hogy az összes részt vevő országok biztonsága megköveteli a katonai potenciálok kölcsönös és egyenértékű csökkentését, és hogy a megkötendő egyezmény révén egyetlen ország sem jut­hat egyoldalú katonai előnyök­höz (MTI) Plenáris ülés Bécsben Űj miniszterelnök Portugáliában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom