Petőfi Népe, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-25 / 252. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1978. október 25. A PÁRTHATÁROZAT SZELLEMÉBEN Az utóbbi években megszaporodott azoknak a mezőgazdasági jellegű együttműködési formáknak a száma, amelyek az állami, szövetkezeti gazdaságok, vállalatok között jöttek létre. Az országban ötszáznál több mezőgazdasági társulás működik, azzal a céllal, hogy gazdaságosabb termelést, feldolgozást, termékforgalmazást mozdítson elő. Jelentőségűket kiemeli az MSZMP Központi Bizottsága 1978. március 15-i határozata, amikor hangsúlyozza, hogy a mezőgazdaság intenzív fejlesztése, az élelmiszer-termelés dinamikus növelése érdekében alapvető feladat, és a célok elérésének nélkülözhetetlen feltétele többek között a szakosítás, a koncentráció, a gazdaságközi együttműködés előnyeinek fokozott kihasználása. # A soltvadkerti Szőlőskert és a Jóreménység Szakszövetkezet szőlőtermésének feldolgozására, tárolására, értékesítésére közös üzemet létesített. Képűnkön: üvegeket töltenek a társulás borpalackozójában. Fejlődő együttműködési formák Gyermekcipő-ellátás gyermekcipőben? Kunszentmiklóson nagyon elkeseredettek a kisgyermekes szülők, mert csemetéik részére nem tudják beszerezni a szükséges lábbelit. Heteik óta járják ugyan a helyi szaküzleteket, de ott csak a változatlanul szűkös választék fogadja őket. Többen elmondták már a kereskedőknek a kívánságaikat, hogy például a két-, három- és négyéves gyermeküknek szeretnének venni télire cipőt, ám a bolti kínálatban nincs javulás. Olvalsóink szerint az ellátás gazdáinak munkamódszere nem megfelelő. Rendszerint a téli idő- szakbah a tavaszi, nyá^i cipőket, tavasszal, nyáron pedig az őszre, télre valókat ajánlják. Ennek aligha van értelme, hiszen a böl- csődés és óvodás korú gyermekek gyorsan nőnek, fejlődnek, így hát nem lehet részükre jó előre megvásárolni a szandálokat, cipőket, csizmákat. Ehelyett gondoskodniuk kellene a gyermekcipő-ellátás folyamatosságáról, melynek eredményeként e hetekben is zökkenők nélkül lelhetne megkapni az óhajtott méretű, színű és fazonú lábbeliket. Ügy tájékozódtunk, a kunsizent- mitólósiak közül solkan mennek a szomszédos, vagy a távolabbi településekre bészerző körútra, mégpedig a gyermekeikkel együtt, hogy megvehessék részükre a cipőt. Az ilyen „kirándulás” azonban túlságosan idő- és pénzigényes. E közérdekű bejelentésre ez úton hívjuk fel a nagyközségi gyermekei pő-eQilátásáért felelősek figyelmét, s bízunk abban, hogy az érdemi intézkedéseikről is mielőbb beszámolhatunk! Az együttműködési forma lehet társulás, termelési rendszer, vagy agráripari egyesülés. Bács-Kiskún megyében a legnagyobb számban a különböző termelési társulások működnek. Ezek egy része építőipari, ipari szolgáltató és kereskedelmi tevékenységet folytat. A termelési rendszerek jelentősége is nagy a megyében, hiszen több állami gazdaság, szövetkezeti rendszergazdája egy-egy szántóföldi növénytermesztő vagy kertészeti ágazatnak, s ezekhez a rendszereikhez száznál több gazdaság társult. Megalakult Bács- Kiiskun első agráripari egyesülése is, amely Kalocsa és környéke mezőgazdasági üzemeit, termék- feldolgozó, -forgalmazó vállalatait fogja össze. A Kiskunságbaji 194 szövetkezet, 32 társulásnak a tagja.. Hiszen egyik-másik közös gazdaság több oldalú kapcsolatot épített ki. A társulások közül hét mezőgazdasági jellegű együttműködés. ÉLelmiszeriipari termelést, tápta- karmány-készltést 12 társulás folytat. A közelmúltban megalakult négy agrokémiai társulásban a Kiskunság 33 szövetkezete találta meg számítását, és élvezi a közös szolgáltatás előnyeit A Bácskában, valamint a Duna mentén, ahol a kalászos gabona, a kukorica, az olajosmagvak, a fűszer- és drog növények termesztése, valamint az állatartás a legjelentősebb, főként ilyen jellegű együttműködési formák alakultak ki a vállalatok, szövetkezetek között. Bátya, Fájsz, Miske tsz-ei- nek közös hizlaldája gazdaságos tevékenységével már többször elnyerte a kiváló szövetkezeti társulás kitüntetést. A többi Duna menti szövetkezet is hasznát látja a solti tejfeldolgozó, -értéke- sítő, valamint a Harta-bojári hizlalótársulásnak. A fajszi Kék Duna Tsz által kezdeményezett termelési rendszer tevékenysége az idén már több ezer hektárra terjed ki a Kalocsa vidéki fűszer- paprika termelési körzetben. A Termelőszövetkezetek Értékesítő, Beszerző és Szolgáltató Közös Vállalkozásának az országban 16 helyen van területi központja. A kecskeméti központhoz 76 mezőgazdasági üzem társul, hogy a kereskedelmi iroda piackutató, áruértékesítő, anyag-, alkatrészbeszerző, gépvásárló, te- nyiész- és vágóállat-forgalmazó szolgáltatásait igénybe vegye. Az őszi BNV élelmiszeripari pavilonjaiban azokat a termékeket is láthatták az érdeklődők, amelyeket a közös vállalkozás többek között a bugaci, a kiskunfélegyházi szövetkezeti terméktartósító, a hartai, a borotai tsz húsfeldolgozó üzemből továbbított értékesítésre. A kecskeméti központ éves forgalma már meghaladja a 300 millió forintot. Tevékenységének még kezdeti stádiumában van a Kalocsai Agráripari Egyesülés, így a megyében a társulásoknál fejlettebb együttműködési forma eddigi tapasztalatait a termelési rendszerek gyümölcsöztetiik. A rendszer- szervező nagyüzem arra vállalkozott, hogy a társult gazdaságokban is kialakítsa, fejlessze a termelési tényezőik összhangját A tsz-ek, szakszövetkezetek szervezettségére kedvező hatással van az iparszerű módszerek által támasztott termelési fegyelem, magasabb követelmény. Mindezeknek végső soron az a legfőbb előnye, hogy az eddigieknél jobban fel tudják tárni a termelés rejtett tartalékait. Hazánkban mintegy hetven mezőgazdasági jellegű termelési rendszer működik, s ezek közül huszonöthöz társultak a kiskunsági szövetkezetek. Negyven tsz és szakszövetkezet közös szántójának 26 százalékán, összesen 44 ezer hektáron van kapcsolatban • A Magyar Édesiparral összefogva gyümölcsöst telepít a kiskunma jsai Jonathán Szakszövetkezet. A Kiskunmajsán nyitott konyakmeggy készítő üzemében az édesipar munkaerőgondjait enyhíti. • A dávodi szövetkezeti fafeldolgozó közös vállalat szintén mezőgazdasági és ipari üzemek közötti társulás eredménye. Képünkön: csomagoló faanyagot készítenek a dávodi üzem dolgozói. szántóföldi növénytermelési rendszerekkel. A hálasi, a szikrai, a hossziúhegyi, a kiskőrösi szőlőtermelési rendszerhez 23 közös gazdaság társult a Kiskunságibál, összesen 2764 hektár szőlőjével. Ez üzemi területének 35 százalékát képezi. A Pest megyében működő dánszentmikJósi, valamint a hosszúhegyi almatermelési rendszernek több mint ezer hektár gyümölcsössel a Homokhátság tíz szövetkezete lett a tagja, A termelési rendszerékhez való csatlakozás egyik indítéka korábban a korszerű műszaki eszfcöziök kedvezőbb beszerzési lehetősége volt. A bábölnai IKR-hez társult gazdaságok az iparszerű módszerek alkalmazásával öt éven át elért terméstöbblettel törlesztették le a modern erő- és munkagépek, termelési technológiák árát. Az IKR tag városföldi Dózsa Tsz-ének már tulajdonába kerültek azok, a több éves használat után még mindig milliókat érő gépsorok, amelyekhez a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát közreműködésével, fél évtizeddel ezelőtt kedvező feltételek mellett tudott hozzájutni. A szövetkezet IKR gépeinek beszerzése ugyanis nem a fejlesztési alapja terhére történt, hanem öt éven keresztül a szántóföldi növénytermelésben elért terméstöbbletibőL törlesztette le. A közös gazdaság a kalászos gabona, valamint a .kukorica termesztését jelenleg is ezekre a modem gépsorokra alapozza. Üjabban azonban már nem a korszerű műszaki eszközök előnyös beszerzési lehetőségét tekintik a közös gazdaságok az iparszerű rendszerekhez csatlakozás mércéjének, hanem elsősorban azt, hogy együttműködésük következtében egységnyi területen mekkora jövedelmet tudnak elérni. A különböző gazdasági jellegű együttműködési formák gazdaságosságának elemzéséhez nyújt majd segítséget a Kiskunsági TESZÖV elnöksége, amikor a közeljövőben a társulások, termelési rendszerek és a közös gazdaságok egyéb összefogásának tapasztalatait, fejlesztésének módját vitatja meg. Kiss Antal KORSZERŰSÍTIK A MUNKAVÉDELMI SZABÁLYOKAT A T Atvi llAl* I7A#I a! rvt ÁVkah Beszélgetés az Országos Munkavédelmi VlllUd TCUCllIlvUCll Bizottság titkárával Magyarországon az utóbbi két évtizedben a munkakörülmények fejlődésével egyre jobban előtérbe került az egészség és a testi épség védelme, javult a munka- védelmi tevékenység nőtt a dolgozók műszaki kultúrája. Mindezek nyomán csökkent az üzemi balesetek és a foglalkozási megbetegedések száma. Hiba volna .mégis, ha nem vennénk észre némely mulasztásokat. Ezekről, valamint a munkavédelmi előírások rendszerének korszerűsítéséről kérdeztük Főcze Lajost, a SZOT Munkavédelmi Osztályának vezetőjét, az Országos Munkavédelmi Bizottság titkárát. — Milyen nálunk jelenleg a munkavédelmi helyzet? — A Minisztertanács a közelmúltban tárgyalta meg a SZOT Elnökségének jelentését a munkavédelmi helyzet javítására hozott kormányhatározat végrehajtásának tapasztalatairól. Elnökségünk előterjesztéséből kitűnt hogy az elmúlt évben két periódust lehetett megkülönböztetni; az első öt évben az üzemi balesetek — beleértve a halálos baleseteket is — és a foglalkozási megbetegedések száma csökkenő tendenciát mutatott: ez a csökkenés tavaly lelassult. az idén pedig megtorpant. A foglalkozási megbetegedések száma ugyan általában csökkent, ám változatlanul magas a bőrmegbetegedéseké. és nőnek a zajártalom okozta bániaknak, s a foglalkozási fertőzések. Elgondolkoztató, hogy az üzemi halálos balesetek 46 százalékát (!) a járművek, 42 százalékát pedig a személyek, illetve tárgyak zuhanása okozza. A balesetek súlyossága tavaly is tovább nőtt. Tizenhét év átlagában évente csaknem 30 ezer ember válik üzemi baleset miatt rokkantsági nyugdíjassá, járadékossá, illetve hozzátartozói ellátásra jogosulttá. — Ez tehát — vázlatosan — a helyzet. És mi a megtorpanás, illetve a kedvezőtlen jelenség oka? — Az okok összetettek. Mert miközben a hetvenes években szembetűnően javultak a dolgozók munkakörülményei, a termelő kapacitás növelését — nem követték mindenütt megfelelő munkavédelmi intézkedések. Ennek rendszerint nem elsősorban anyagi, hanem szemléleti okai vannak. Amint idesorolható az is, amikor a gazdasági vezető nem tekinti tevékenysége fontos részének a munkavédelmi tennivalókat. Nem ritka az olyan termelő egység, ahol a balesetek és egészségi ártalmak megelőzése leszűkül a rendkívül kis létszámú — egykét főnyi — munkavédelmi apparátusra! Nagyjából ezek az előzmények vezettek odáig, hogy a Minisztertanács júniusi ülésén újabb határozatiban foglalt állást a szükséges intézkedésekről. Ezek közé tartozik a munkavédelmi előírások rendszerének korszerűsítése is. — Ügy tudom, a jelenlegi munkavédelmi előírásokat tartalmazó Általános Balesetelhárító és Egészségvédő Óvórendszabályok — ÁBEO — jó tíz éve léptek hatályba ... — Pontosan 13 éve. Azóta a tudományos-technikai forradalom hatására a népgazdaság valamennyi ágában olyan dinamikus fejlődiést értünk él, hogy ez már önmagában is indokolja a korszerűsítést: ugyanezt sürgeti a bizlonságteahnifca, a munkaegészségügy, a munkaélettan és mun- kalélektan, valamint az ergonómia legújabb tudományos eredményei gyakorlati alkalmazásának igénye is. Végül időszerűvé teszi a kérdést számos, eddig szabályozatlan terület sorsa is. — Gazdasági vezetőink körében inkább túlszabályozásról, túl sok munkavédelmi előírásról lehet hallani... — Ha ezen azt értik, hogy egy témát csak egy személy érintsen, ne legyenek átfedések, akkor egyetértek. De ne legyenek hézagok sem! — Most vannak? — Épp a fejlődés következtében. szabályozatlanok például az új kémiai anyagokra vonatkozó normák, hogy csak egyet említsek. Ami pedig a sok, vagy kevés kérdését illeti: az NSZK-ban 16 ezer munkavédelmi előírás van hatályban — nálunk csupán ezer. Lehet ezt. sokai! an i ?! — Mire irányulnak a korszerűsítési törekvések? — A munkavédelmi szabályok rendszerének tartalmára és konstrukciójára. Az utóbbi a formai rendezést és rendszerezést célozza annak érdekében, hogy csökkentse a szabályozási rendszer bürokratikus vonásait, egyszerűbbé, áttekinthetőbbé tegye az előírások alkalmazását. Magyarán: megszüntesse a túlszabályozást, az átfedéseket, az ellentmondásokat. — És a tartalmi korszerűsítés? — Arra irányul, hogy a munkavédelmi szabályok reális rugalmas követelményrendszerré váljanak. Vegyék figyelembe a gazdasági-technikai realitásokat, s ezeket egyeztessék a dolgozó ember védelmével. Más megfogalmazásban: a munkavédelmi előírások a biztonság kérdésében nem tehetnek engedményeket, de irreális követelményeket sem támaszthatnak. A korszerűsítés célja továbbá, hogy helyt adjon a dolgozók javaslatainak, kezdeményezéseinek, s egyidejűleg növelje az egyszemélyi vezetők felelősségét és a dolgozók segítő, ellenőrző szerepét a munkavédelmi kérdéseikben. Befejezésül el kell mondanom, hogy a munkavédelmi szabályozási rendszer korszerűsítése folyamat, nem egyiik naplói a másikra valósul meg. Addig is, amíg az új előírások hatályba nem lépnek, a jelenlegieket kell betartani és betartatni. Eltérési engedélyt kérni lehet, de semmibe venni az érvényes munkavédelmi szabályokat azzal, hogy úgyis elavultak, már készülnek az újak — nem szabad! Ny. É. Milyen a higiénia Lakiteleken? Mióta a Tőserdő üdülő- és kirándulóhely, sok vendég fordul meg Laki teleken is. Kiss Bálintné többek nevében írta meg szerkesztőségünknek, hogy e település néhány kozületé- nél feltehetően nem kevés dolga akadna a KÖJÁL-nak. Soraiból megtudtuk, hogy akinek szódavízre tárnád gusztusa Lakiteleken, észreveszi, hogy igen piszkosak a Üvegajtók üveg nélkül? A modern, több szintes lakóépületek bejárati ajtóit szinte mindenütt hatalmas méretű — fémkeretbe zárt — üvegtábláik alkotják. Ezek vastagok, szilárdak ugyan, mégis gyakran előfordul, hogy az ajtó egyszerű becsulkása is megrepeszti az üveget, s ha ahhoz bárki, bármi hozzáér, köny- nyen törik darabokra. Törnek az ilyen üvegek a Ikecs- íkernéti Huny'ádiváros Tinódi utcai lakótelepén is, alhol azonban megoldhatatlan a pótlásuk. Panaszkodó olvasóinktól tudjuk az alábbiakat: A lakóik bejelentették az üvegkárt az Állami Biztosító helyi fiókjánál, s ott közölték velük, ebben a körzetben még sajnos, vastag üvegből készült palackok. De az önkiszolgáló élelmiszerbolt bevásáriókosarai is eléggé ritkán láthatnak tisztogató kezeket. Aztán a forgaLmas vasútállomás váróhelyiségeinek berendezését is gyakorta fedi be a por. Kopottas falai is megérettek már a meszelésre. Reméljük, e soraink segítségével mielőbb intézkednek majd a higiénia illetékesei... nincs megszervezve e munkák kivitelezése. A helyi Épületkarban- tartó és Szolgáltató Ipari Szövetkezet kapacitáshiányra hivatkozva utasította él a megrendelés teljesítését, majd kiderítette, a környék nem is tartozik a szolgáltatói körzetükbe. A sorban a kisiparosok következtek. Közöttük voltaik, akik a speciális üvegek híján nem vállalkoztak a javításra, mások azt kérték az utcabeliektől, szállítsák a műhelyükbe az ajtókat, akkor elvégzik a* üvegezést... Egyre hűvösebbek az esték, az éjszakák. Az üveg nélküli bejárati ajtókon át szabadon nyargal a szél, vagyis a lépcsőházaik jelenleg nagyon huzatosak. Vajon meddig? KÉRDEZZEN - FELELÜNK - , o í-4 a*-m. -i.'n i'u íi ívuoasi Ma egy hete e hasábokon válaszoltunk Faragó Imréné kecskeméti lakos kérdésére: nincs törvényes lehetőség arra, hogy a már megállapított nyugdíjakat módosítsák a nyugállományba kerülés után kapott olyan jövedelmek figyelembevételével, melyek még a nyugdíjaztatás előtti munkával, szolgálati idővel kapcsolatosak. Eme sorainkat olvasván többen arról értesítettek, hogy a hónapok óta folyósított nyugdíjukat emelték a nyugállományukat követően kézhez vett jutalmaik beszámításával. „Helyesen jártak-e el ügyeinkben az illetékesek?” — érdeklődnek olvasóink. A bevezetőként megismételt -közlésünk kizárólag a nyereség- részesedésre vonatkozik. Nem ez a helyzét azonban a nyugdíjazást követő év végéiig a kitüntetés ailapján kifizetett jutalmat illetően. melyet úgy -kell tekinteni, mint a nyugdíj megállapítása előtt kapott összeget, így annak beszámíitálsávail. kötelező módosítani a nyugdíjat. A nyugdíj megállapítását követően kifizetett egyéb jutalom alapján is módosítani kell a megállapítás összegét, feltéve, hia bizonyítható, hogy a dolgozó jutalmazásával kapcsolatos elhatározás, döntés már a nyugdíjazás előtt megtörtént, s az utólagos kifizetésre csak könyvelésteehin-ikai. vagy egyéb méltányolandó körülmény miatt került sor. Ugyancsak kötelező emelni az ellátási összegét annak a nyugdíjasnak, aki a nyugállományba kerülését követő esztendő végéig kap jelvény nélküli törzsgárdaiutalmait, vagy ilyen jutalomként aranygyűrűt adomány óznak részére, melynek nyug díiiá rulék-kö teles értékét kell figyelembe venni a nyugdíi- alaDOt képező átlagkereset kiszámításánál A kunszentmiklósl Rudinszkl István legidősebb fia ez év végén lesz 24 éves, a kisebbik pedig — aki idén ősztől kezdődően ipari tanuló — augusztusban töltötte be 14. életévét, őutána sem kap már régóta családi pótlékot olvasónk, s most az iránt érdeklődik, jogosult-e valójában erre az ellátásra. A társadalombiztosítási törvény értelmében egy gyermek után is megilleti a családi pótlék a biztosítottat, ha 1971. november hónapot követően — e gyermek figyelembevételével — két, vagy több gyermek után már kapott pénzt ilyen címen. Kanikrét adatók híján siajnos, nem adhatunk egyértelmű választ az ön jogosultságára vonatkozóan, ezért tanácsoljuk, kérje ügyének kivizsgálását, esetleges rendezését a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság Bács-Kiskun megyei Igazgatóságától, melynek címe: Kecskemét, Komszomol tér, 6000. A Szabadszálláson lakó egyik olvasónk gyermekgondozási szabadsága e hónap végén jár le. Novembertől kezdődően már dolgoznia kellene, csakhogy munka- vállalását akadályozza, hogy a gyermekét hely hiányában nem vették fel az óvodába. Minthogy jelenleg már hathónapos terhes, arra gondolt, fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe, s ilyen címen marad otthon hároméves gyermekével az újabb szülésig, amikortól már az ismert kedvezmények is megilletik. Munkahelyén viszont azt közölték vele, ha a GYES után nem kezd elf dolgozni, hátrányos helyzetbekerül az újabb szülésével kapcsolatos ellátások igénylésénél. „Valóban számolhatok az efféle kellemetlenségekkel?” — kérdi. Aggodalomra nincs oka, ugyanis kérése teljesíthető, anélkül, hogy abból bármiféle hátránya származna. A családi körülményeire tekintettel azt javasoljuk, hogy vegye ki novemberben azt a fizetett rendes szabadságot, mely a szülési és a gyermekgondozód, szabadság idejére jár. Ezt követően igényelje a fizetés nélküli szabadságot, majd szülése előtt a négyheti szülési szabadságot. Ily módon jogosulttá válik az egyszeri anyasági segélyre, a szülési szabadság tartama alatt — tehát öt hónapon át — folyósítandó terhességi-gyermekágyi segélyre, valamint a GYES-re. Mindhárom ellátásnak olyan munkaviszony, illetve biztosítási idő a féltétele, mellyel ön rendelkezik. összeállította: Velkel Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 12-516 Gazdasági társulások megyeszerte
