Petőfi Népe, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-04 / 234. szám

„ r - __ Várható időjárás ma estig: észak­I T\n 1 Ál? A Q nyugaton még jobbára erősen felhős 1UU J idyös elszórtanB újabb esővel. Máshol kevesebb felhő, számottevő csapadék nélkül. Időnként megélénkülő déli, délkeleti szél. Hajnalban többfelé kod. Legalacsonyabb éjsza­kai hőmérséklet: 10—15, legmagasabb nappali hőmérséklet észak­nyugaton 20, máshol 25 fok körül. (MTI)__________________­Púj a Frigyes megbeszélései New Yorkban VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évi. 234. szám Ára: 90fillér 1978. október 4. szerda Púja Frigyes külügyminiszter, az ENSZ-közgyűlés 33. ülésszakán részt vevő magyar ‘küldöttség vezetője hétfőn New Yorkban ta­lálkozott Szadun Hammadi iraki, Joszip Vrhovec jugoszláv, Gun- duz Okun török és Albert Mu- ganga Burundi külügyminiszter­rel, akikkel eszmecserét folyta­tott a kétoldalú kapcsolatokról és az ENSZ-közgyűlés napirendjén szereplő témákkal összefüggő kér­désekről. (MTI) Ifjúsági parlamentek 3. oldal Jövedelmező és hasznos a szójatermesztés 4. oldal Sajtóposta 4. oldal TÍZ ÉV ÓTA A LEGNAGYOBB TERMÉS Mé? sohasem exportáltak annyi szilvát Bács-Kiskun megyéből, mint az elmúlt hó­napban. Az export nemcsak a szilva iránti külföldi keresletet tükrözi. A nagy mennyi­séget az is lehetővé tette, hogy az egyéb nyá­ri gyümölcsökből a tervezettnél kevesebbet tudtak a megyéből külföldre szállítani. A szilvatermés is rekordnak számít, mivel egy évtizede nem szedtek egy-egy hektárról any- nyit, mint az idén. A betakarítás a megye csaknem félezer hektárnyi szilvásának egy részében rázógéppel történt. Még viszonylag csekély a gépek segítségével leszüretelt terület, a tapasztalatok azonban azonosak; ez a módszer a jövő útja, a szilva minősége nem romlik a rázógépes betakarítással. A megyei ZÖLDÉRT szerződésen felül 3 ezer, így összesen hétezer ton­nát vett át. Főként az ÁFÉSZ-ek, háztáji gazdasá­gok, valamint néhány szövetkezet értékesítette ter­mését a megyei vállalatnak. Az ipari üzemeknek 240 tonnát szállítottak, jó volt az üzletekben is az ellátás — a tavalyinál tíz százalékkal olcsóbban árusították a ZÖLDÉRT-boltokban —, s jelentős mennyiséget adtak át exportra is. A HUNGARO- FRUCT megyei kirendeltsége a tőkés államokba több mint 1100, a szocialista országokba csaknem 5500 tonna szilvát exportált. Hasonló szilvaszállí­tásra még nem volt példa. A belga megrendelők a jó minőségű áruért, a pontos szállításért elismeré­süket is kifejezték a HUNGAROFRUCT-nak, Az idén szállítottak először Olaszországba, ahol kedve­zően fogadták a magyar szilvát. A szovjet partner ugyancsak most rendelt első alkalommal ebből a gyümölcsből. A legnagyobb szállítmányokat a régi vevőknek, az NDK-ba és az NSZK-ba küldték. A legtöbb szilvát a megye állami gazdaságai adták át a HUNGAROFRUCT-nak. A kiskunhalasi, a Kecskemét-szikrai Állami Gazdaságban és a Ba­jai Mezőgazdasági Kombinátban a feldolgozótele­peken válogatták, csomagolták és vagonokba is rakták az árut. Bács-Kiskunban a legnagyobb üzemi ültetvény a Bajai Mezőgazdasági Kombinátban van. Nemrég fejezték be 142 hektárról a betakarítást. A 21 ezer mázsa termés több mint felét még kézzel szedték a bajai és a pécsi közép- és felsőfokú oktatási in­tézményék diákjainak segítségével. Jelentős volt az a rrjennyis'ég. amit az amerikai gyártmányú Kilby razógép, valamint az ehhez csatlakozó gépi technológia alkalmazásával takarítottak be. A gép naponta háromszáz fáról rázta le a szilvát, s ezzel félezer dolgozó munkáját végezte el. A termés tar­tályládákba került, amelyet önrakodó gép szedett össze az ültetvényen, és a gyűjtőhelyre szállította. A szakszerű termesztés, a legmegfelelőbb időpont­ban végzett gépi szüretelés lehetővé tette, hogy a rázóberendezéssel szedett szilva minősége semmivel sem volt rosszabb, mint az, amit kézzel szedtek. A Kilby gépsort rövidesen a 170 hektáron termelt dió rázásához, jövőre pedig a cseresznye, a meggy és a kajszi betakarításához használják. A Bajai Mezőgazdasági Kombinát feldolgozójá­ban) házilag készített, speciális gépsor .segítségével osztályozták a szilvát. Ízlésesen csomagolták és va­gonokba rakták az exportra kerülő árut. Mintegy Befejeződött a szilvaszedés • Huszonegyezer mázsa szilvát takarítottak be az idén a Bajai Mezőgazdasági Kombinát üzemi ültet­vényein. 600 tonna szilvát adtak át a Bajai Hűtőháznak is. A fagyasztott szilva egy részét a hűtőház, a Baja és Vidéke Sütőipari Vállalat bácsalmási üzemébe szállítja, ahol az idén először ebből szilvásgombó­cot készítenek. A mezőgazdasági nagyüzem még a kecskeméti, a békéscsabai és a Szigetvári Konzerv­gyárnak is nagy mennyiségű szilvát adott el. A BMK a szEvaültetvényeit a gépi betakarítás köve­telményeinek megfelelően tovább korszerűsíti. A következő tervidőszakban 61 hektáron telepítenek szilvafákat. Olyan ültetvényt létesítenek, amelyben a fajtaösszetétel is hozzájárul ahhoz, hogy a termés ne csak jó minőségű, hanem rázógéppel is betakarítható legyeit. • Cs. I. • A BMK-ban a Kilby rázógéppel naponta háromszáz fáról gyűjtötték be a termést. (Straszer András felvételei) Pullai Árpád látogatása a kecskeméti KPM-vállalatoknál, intézményeknél « • A miniszter a megye vezetőinek társaságában megtekinti a kecs­keméti postánál folyó építkezést. (Tóth Sándor felvétele) Pullai Árpád közlekedés- és postaügyd miniszter tegnap Kecskeméten tett látogatást és Erdélyi Ignácnak, a megyei párt- bizottság titkárának társaságá­ban felkereste a megyeszékhe­lyen működő KPM-vállalatofcat, intézményeket. Tájékoztatókat hallgatott meg a minisztérium irányítása alá1 tartozó szervek helyzetéről, V. ötéves tervének végrehajtásáról, imajd elbeszél­getett a vállaltatok, intézmények párt-, szakszervezeti és KISZ- vezetőivel. A kecskeméti vasútállomáson Lürincz Antal állomás főn ük. Szé­nást László vontatási főnök, Sza- bics István pályafenntartási fő­nöd*, a KPM Közúti Igazgatósá­gán Cs. Nagy Pál igazgató, a Közúti Építő Vállalatnál Bútora Károly igazgató, a 9-es Volán VáHallatnál Sohajda József igaz­gató, majd az Autóközlekedési Tanintézet vezetője, ifjú Sohajda József informálta a minisztert. Délután Horváth István, a me­gyei pártbizottság első titkára is csatlakozott Pullai Álmádhoz és együtt keresték fel a megyei postahivatalit, amelynek vezetője, Bardóczki Simon a postai kéz­besítés, a távbeszélőhálózat­fejlesztés és a kecskeméti posta építésének helyzetéről adott tájékoztatást. A miniszter a meglátogatott vállai átoknál, intézményeiknél ■behatóan érdeklődött a dolgozók élet- és munkakörüLményei iránt. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a KPM-szervek népgazdasági funkcióik mellett szoros kapcso­latban állnak a lakossággal, és széles körű társadalmi igényeket elégítenek ki. Ezért fonfos, hogy — ha sokszor nehéz körülmé­nyek közhitt is — igyekezzenek miinél magasabb színvonalon, kulturáltan végezni munkájukat. Pullai Árpád látogatása során megtekintette a kecskeméti pos­táinál folyó építkezést, s az épí­tőket a határidők betartására kérte. Végül a megyei pártbi­zottságon Horváth István első titkárral és Erdélyi Ignác tit­kárral áttekintették Bács-Kiskun közlekedési, postaügyi szerveinek tevékenységét és az ágazat öt­éves fejlesztésének helyzetét. . N. O. Asszad Moszkvába utazik Pék Miklós, az MTI tudósítója jelenti: A közeli napokban hivatalos» baráti látogatásra a Szovjetunió­ba érkezik Hafez Asszad, az Arab Újjászületés Szocialista Pártjá­nak főtitkára, a Szíriái Arab Köz­társaság elnöke. A szíriai államfőt a Szilárdság Frontjához tartozó arab államok vezetőinek damaszkuszi tanácsko­zásán hatalmazták fel, hogy a front nevében lépjen kapcsolatba a Szovjetunióval az együttműkö­dés kiszélesítése és megerősítése végett. Emlékezetes, hogy a Szilárdság Frontjához tartozó Szíria, Algéria, Líbia, Dél-Jemen és a PFSZ ve­zetőinek közvetlenül a háromol­dalú, amerikai—egyiptomi—izrae­li Camp David-i találkozó után. Damaszkuszban megtartott érte­kezletén visszautasították az ara­bok háta mögött megkötött alkut, megszakították a diplomáciai és a gazdasági kapcsolatokat Egyip­tommal. A szíriai államfő, a damaszku­szi tanácskozás határozatát telje­sítve, körutat tett az arab világ­ban, hogy megismertesse a Szi­lárdság Frontjának álláspontját és további híveket nyerjen a Szadat különutas politikája ellen ková­csolódó arab egységnek. Az arab országok mind egysé­gesebbek abban, hogy a külön al­ku csődöt mondott politikája he­lyett csakis az átfogó, minden ér­dekelt fél részvételével történő rendezés teremtheti meg a^térség tartós és igazságos békéjét — mu­tatott rá a múlt napokban a Szi­lards:)'; Frontjának állásfoglalá­sát ismertetve a szovjet sajtó. Ami a Szovjetunió álláspontját illeti — s ezt megerősítette Leo- nyid Brezsnyev bakui beszéde és Andrej Gromikónak az ENSZ­közgyűlés ülésszakán elhangzott felszólalása is —, változatlan: az Izrael által 1967-ben megszállt arab földek teljes felszabadítása, a Palesztinái arab nép törvényes nemzeti jogainak elismerése, a Közel-Kelet valamennyi állama biztonságos létének megvalósítá­sa mellett száll síkra. E/. a szovjet elvi álláspont ju­tott kifejezésre a szíriai államfő legutóbbi, februári szovjetunió­beli látogatásáról kiadott közös közleményben is. Később a szíriai külügyminisz­ter, Abdel Halim Khaddam augusztusi moszkvai látogatása­kor Andrej Gromiko nyomatékkai mutatott rá: „a Közel-Kelet a Szovjetunió, a szocialista közösség államai határainak közvetlen kö­zelében van, s ezért számunkra távolról sem közömbös, hogy mi­lyen irányban alakulnak a tér­ségben az események”. (MTI) ■■■■■■ Visszavonhatatlanul itt az ősz. Erre nem csupán a hideg légáramlat, a köd és az eső figyelmeztet, hanem a gazdál­kodás naptára: Megkezdődött, helyesebben fölgyorsult az előkészület a tervek eljövendő kereteinek kimunkálása. Az 1979-es program megha­tározása sokkalta bonyolul­tabb, felelősségteljesebb pél­dául a tavalyinál. Ám nem csupán a feladat metodikai ol­dala súlyosbítja a feladványt, hanem a helyzet, amellyel szembetalálkozik a miniszté­rium, a tanács, a vállalat. Számszerűségek nélkül: mi­közben a népgazdaság fontos előirányzatait sikerrel telje­sítjük, néhány nem kevésbé fontos területen nem érjük el a kitűzött célokat, s ebből számos következmény adódik. Terveztük, hogy a gazdaság egyensúlyi helyzetét tovább szilárdítjuk, exportunkat gyor­sabban növeljük, mint impor­tunkat. Terveztük, hogy tarta­lékaink. lehetőségeink haté­konyabb kiaknázásával te­remtjük meg a nagyobb fo­gyasztás alapjait — másként fogalmazva talán —. addig nyújtózkodunk, ameddig a ta­karónk ér. Mindezen igen fontos célokból még keveset sikerült valóra váltani. A jövőre és azutánra szóló pénzügyi terveknek, keretek­■nra— nek feltétlenül e helyzetből kell kiindulniok. Az előjelek tanúsága szerint — ebből is indulnak ki. Egy nemrégen megjelent pénzügyminiszteri utasítás az úgynevezett in­tézményi kiadások mérséklé­sét írja elő, hozzá igazítván ezeket a tényleges lehetősége­inkhez. Miről van szó tulaj­donképpen? — nem másról, mint arról, hogy a realitások adta „takaróig” fogunk nyúj­tózkodni azokon a területeken is, amelyeken megszoktuk, hogy úgyszólván kizárólag az igények nézőpontjából dön­tünk és költünk. Az említett PM-utasítás ki­mondja például, hogy a nem alapvető ellátást szolgáló új beruházásokat, építkezéseket csak igen kivételes esetben lehet engedélyezni, megvaló­sítani. Rangsorolni kell az igényeket a rendelkezésre álló pénzeszközök korlátain be­lül — tehát nem általánosság­ban takarékoskodni, hanem értelmesen, a társadalompoli­tikai és a népgazdasági érdek szerint összpontosítani szüksé­ges erőfeszítéseinket. A terve­zési utasítás leszögezi, hogy az intézmények (minisztériumok, tanácsok) 1980-ig csak olyan célokra fordíthatnak anyagi erőforrást, amelyek feltétlenül kellenek a legfontosabb — mm rangsorolt — feladatok lebo­nyolításához. Joggal merül fel a kérdés: mit jelent a feltétlenül fontos cél? A szigorú előírások hol húzzák meg a határt, nem szenved-e hátrányt az egész­ségügy, az óvoda, az iskola, a lakásépítés előirányzata? Érdemes leszögezni: kétség­kívül ezeken a területeken is érvényes a józan takarékos­ság kötelező szabálya, de az alapellátás nem szenvedhet hiányt. A szóban forgó tervezé­si utasítás tételesen megem­líti a legfontosabb célokat — így például a körzetorvosi, óvodai, iskolai ellátást. Ki­mondváne társadalmilag rendkívül fontos területeken semmilyen visszafejlődés nem következhet be. Éppen a rang­sorolás hivatott arra, hogy a csakugyan szűkösebb anyagi források ellenére ezek az alapellátást nyújtó szolgálta­tások töretlenül fejlődjenek. S ha már rangsorolást em­lítettünk: aligha van nehezebb feladat, mint ez. Dönteni az indokolt, szükséges, jogos igé­nyek kielégítési rendje, vagy a kielégítés és az elnapolás között. Jól tudjuk; lemondani, el­napolni nem tartozik a leg­vonzóbb feladatok közé. Ám töretlen társadalmi fejlődé­sünk alapvető érdekei, mun­kánk, életünk eredeti céljai követelik meg a realitásokhoz való igazodást az állami pénz­eszközök felhasználásában. M. I. BMKiS A realitás keretei

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom