Petőfi Népe, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-22 / 250. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1978. október 22. N ehézszer kezet-gy ár tás Dunavecsén • Daruhíd a győri házgyárnak. Hossza 14 és fél méter. • Vizsgáztatják a teherfelvonót. Pedig látványosságban mostanában sincs hiány a telepen. A nehéz acélszerkezetek gyártása csaknem valamennyi fontos, országosan ismert beruházáshoz köti őket. Otthonosnak kell lenniük szerelésben is. A nagyvállalat ugyanis elsősorban azzal foglalkozik. Nemcsak saját termékeiket, hanem mindenfajta gépet és komplex ipari létesítményt munkába állít Dolgoznak emberei a Metrónál éppúgy, mint a Bélapátfalvi Mészműnél. A dunavecseiek nem egészen het- ventagú gárdájából is sokak alkalmazása szól változó munkahelyre. A felvonósok mégis gyökeret vertek a községben. A nagyvállalat a telep fejlesztéséhez, területének rendezéséhez fogott hozzá, a kis kollektíva pedig a (település fejlesztésébe kapcsolódott be. A szerkezetgyártók nehéz munkáját a több tonnás acéllemezek mozgatására, továbbítására szolgáló görgős asztalok könnyítik. Az Igazi „fejlődést” azonban a ma még szabad ég alatti munkaterületek fölé kerülő szán jelenti majd. Építéséit szeretnék mielőbb elkezdeni Alkalmas — negyven méter hosszú — gyártócsarnok emelése is szerepel a vállalati tervekben. A kényelmes, otthonos munkásszállás viszont már készül. Egy régi épületet alakítanak át, ahol néhány hónap múlva húsz, távolabbi vidékre való dolgozó lakhat majd. Rájuk, s általában a mostoha munkakörülményekre való tekintettel ügyelnek olyan szigorúan a dunavecsei telep vezetői a szociális ellátásra. Oj létesítményekkel ugyan nem büszkélkedhetnek, de a portájukat rendben tartják. Zs. A. Nevükhöz méltóan inkább tonnában, mint forintban jellemzik munkájukat a nehézszerkezet-gyártók, akik a Gép- és Felvonószerelő Vállalat dunavecsei telepén dolgoznak. Jelenlegi legfontosabb feladatuk például majd’ háromszáz tonnás. Daru- hidakat és darupályákat készí- lenek a győri házgyár rekonstrukciós bővítéséhez. A megrendelés „tárcán belüli”, az üzem ugyanis az építőipari ágazatba tartozik. Termékei nagyrészt építőiparban használatos teherfelvonók. Ezek gyártása azonban szinte kiegészítő feladatnak tűnik az acélszerkezeteké mellett. A telep nyolcéves történetének legnagyobb produktuma huszonhét tonnát nyomott. Különleges járművet igénylő elszállítását azóta is féltve őrzött fényképekről szokták feleleveníteni. 0 Acéllemezek darabolása. (Straszer András felvételei.) Sopron, a faiparimérnök képzés otthona Sopron város nevét számos jelzővel emlegetik: müemlékváros, üdülőváros, a hűség városa. Az utóbbi két évtizedben Sopron, az iskolaváros jelzővel gazdagodott: itt képezik a mérnököket, hazánk egyik leggyorsabban fejlődő iparága, a faipar számára. A fejlődő magyar faipar Faiparunk a felszabadulás után egyike volt azoknak az iparágaknak, amelyeket szinte a semmiből kellett felépíteni. Néhány 'korszerűtlen, magánkézben levő fatelep, századeleji gőzfűrész, famegmunkáló gép stb.: ezek jelentették a faipart. A modern fatermékek: bútorok, ajtók, ablakok, épületszerkezetek stb. készítéséhez a korszerű alapanyagok gyártását kellett először megvalósítani. Fűrészüzemeink korszerűsítése mellett, új termékek előállítását kezdtük meg, a farostlemezekét és forgácslapokét. A korunkat mindinkább jellemző nyersanyag- hiány Világszerte az újratermelhető nyersanyagokra irányítja a szakemberek figyelmét. Ezek közül az egyik legfontosabb a fa. Értékét igazán felismerve nálunk is új dm pulzusokat kapott a feldolgozóipar fejlesztése. Az európai színvonalú bútor-, forgácslap-, farostlemez-gyárak mellett hazánkban épült meg a világ legnagyobb cementkötésű forgácslapgyára. Felsőfokú szakembert épzés Elmondhatjuk: faiparunk ma dinamikusan fejlődik. A fejlődés záloga: a megfelelő számú, jól képzett szakembergárda. Ezeket a szakembereket az Erdészeti és Faipari Egyetem Faipari Mérnöki Karán, két szakon képezik. A tanulmányi idő a mérnöki szakon öt, az üzemmérnöki szakon három év. A hallgatók a legmagasabb fokú műszaki alapképzésben részesülnek, hogy azután a jól berendezett laboratóriumokban, az egyetem új, ezer négyzetméter alapterületű tanműhelyében és a faipari üzemekben a termelési ismereteket is megszerezhessék. A bútor-, ajtó- és ablakgyártási, a fűrész- és lemezipari gyakorlatok mellett többek között a belsőépítészetben és a ■ hajóépítésben is jártasságot szereznek. A tanulmányokhoz sajátos hangulatú hátteret ad a város és festői környezete. A Selmecbányáról ide költözött egyetemen az elődök hagyományait szeretettel ápolják. A KISZ saját klubházában egyetemi színpad és szakkörök működnek. Az ország egyik legmodernebb egyetemi könyvtárát is itt avatták nemrégen. Az egyetem sportkörében 11 szakosztály dolgozik, működésüket a sportcsarnok és a sportpályák segítik. Egy faipari mérnök — négy állás A végzett faipari mérnökök és üzemmérnökök a legkülönbözőbb munkaterületeken helyezkedhetnek el. Bútor-, épületasztalos-ipari, forgácslap-, farostlemez-, gyufa-, parketta-, .sportszergyárak várják az új szakembereket. Az üzemi gyakorlat megszerzése után közülük kerülnek kd a kutatómérnökök és' a szakma közép- és felsőszintű oktatásában részt vevő pedagógusok is. A pályázati rendszer bevezetése óta a vállalatoknál pályázat útján lehet elhelyezkedni. Egy végzett szakember négy állás között válogathat, tehát négyszer annyi szakemberre van szükségük a vállalatoknak, mimt ahány végez. Ez érthető, hiszen a faiparban ma az üzemi munka mellett szinte mindenhol jelentős műszaki fejlesztés folyik. Éppen ezért a végzett mérnökök pályafutását is figyelemmel kíséri az egyetem, szakmai tudásuk állandó gyarapítására mérnöktovábbképző és szakmérnöki tanfolyamokat szervez. Évente több százezer vendég fordul meg Sopronban Sokan talán nem is tudják, hogy a fejlődő magyar faipar irányító szakemberei e szép mű- emlékváros egyetemén készülnek fel választott hivatásukra. Gépesített hagymaszedés A kalászosokat betakarító * kombájnok már jól ismertek általánosan használták a mezőgazdaságban, nélkülük szinte elképzelhetetlen lenne az aratás. Az utóbbi időben a nagy tenméshozamű • haszonnövény, a kukorica gépesített begyűjtése is megoldódott már. Napjainkban ott tartunk, hogy a legtöbb mezőgazdasági ter- melvénynél megoldatták a gépi szedést, az automatizált betakarítást, ha némelyik még tökéletesítésre szorul is. A legtöbb gondot a termésüket a földben kinevelő növények — például a burgonya, a hagyma, a répafélék — begyűjtésének a gépesítése okozta. Kezdetben úgy igyekeztek megkönnyíteni ezt a nehéz munkát, hogy rostélyos felületű, kiemelő ekétesttel mintegy kiszántották a földiből a termést. Ehhez képest haladást jelenítettek a forgóvillás gépiek, amelyek a haladás irányára merőleges viillaszerkezetük- kel már könnyedén kiemelték a föld alól a termést. Azonban a felszedés, az összegyűjtés műveletét itt még emberi erővel kellett végezni. A gépesített hagymaszedés még a burgonyabetakarításnál is kényesebb feladat, mivel a hagyma- fejek nem szívesen tűrik az ütő- déseket. Az viszont előny, hogy a hagyma kevésbé mélyen fekszik a talajban, mint a burgonya. Kezdőbben a hagyma betakarítására is azokat a burgonyaikomibáj- noka't használták, amelyek csupán a földfelszínre forgatják a termést. ;A képünkön látható hagy.ma- szedő gép holland konstruktőrei tovább léptek, amikor elkészítették ezt az új, nagy teljesítményű szerkezetet. A hagymát acél tüskéből álló vibrációs lazítóvas emeli ki a földből, s rögtön le is rázza a rátapadt földet. Ezután a hagyma gumival borított szitarendszerű szállítószalagra majd rázószitára kerül A szita alatt vágóélekikel ellátott gyors fordulata propeller vágja le a lelógó hagymlaszárakat. A rázószitáról hidraulikusan állítható helyzetű szállítószalag adja át a gép mellett haladó teherautóra a hagymát. A hagymaszedő gép 35 lóerős traktorhoz kapcsolható. A szedési szélessége 1,3—2,1 méter, a gép napi teljesítménye 3— 4 hektár. A legifjabb elnök Az elnök fáradt. ^Ám ezt csak a szeme alatt húzódó sötét árok, meg a hangját tompító enyhe rekedtség akarja velem elhitetni. A bajuszos, megnyerő modorú fiatal férfi nem érez erőfogyatkozást, bár egy értekezletes, hosszú nap áll mögötte. Lelkesen, mély hittel beszél a munkájáról és a kétszáz embernél nem sokkal kevesebbet számláló közösségről, amely elnökévé választotta. Bari István a Kiskunmajsai Cipőipari Szövetkezet elsőszámú vezetője. Az idén töltötte huszonnyolcadik évét, ő Bács-Kiskunban a legfiatalabb ipari szövetkezeti elnök. Bari István Majsa szülötte, ott járt általános iskolába, és eltép- hetetlen szálak fűzik a nagyközséghez. A középiskolai tanulmányait Félegyházán, a Petőfi Gimnáziumban végezte. — Gimnazista koromban azt terveztem, hogy orvos leszek — emlékezik vissza, nosztalgia nélkül. — Az érettségi után jelentkeztem is orvostudományi egyetemre, de nem vettek fői. Az elképzeléseimet nem könnyen adom fel, elhatároztam hát, hogy a következő évben újra szerencsét próbálok. Azonban a második fölvételi vizsgára nem tudtam elmenni. Balesetem volt, eltört a lábam, éppen a kritikus időszakban. A cipőiparba csak úgy „belecsöppent” Bari István, nem mindjárt a középiskola után. Először a MEZŐGÉP Vállalat kiskunmajsai gyáregységében helyezkedett el. Segédmunkát vállalt, hogy megismerje a munkáséletet, s talán azért is, mert ezáltal nőttek volna a fölvételi esélyei. 'Később a gyáregység munkaügyi osztályára helyezték, ahol normásként dolgozott. Munkája kifogástalanabb ellátása érdekébe^ beiratkozott a közgazdasági technikumba, Kecskemétre. Az azóta már megszüntetett iskolatípus szövetkezeti szakát végezte el. A termelőüzemi munka távol esett a fiatalember által áhított orvosi pályától, de ő minden különösebb lelki megrázkódtatás nélkül tudomásul vette az élet megfellebbezhetetlen döntését. Igyekezett jól beilleszkedni, pontosan, megbízhatóan dolgozni. A cipőipari szövetkezetbe hét évvel ezelőtt normatechnológusnak hívta az akkori elnök, Hegyes Ferenc, aki egyben elődje is 'volt. Ehhez a feladathoz szükségesnek érezte a gépésztechnikusi végzettséget, s meg is szerezte, levelező hallgatóként. — Több mint húsz éve már, hogy egyfolytában tanulok — mondja az elnök. — Az iskolába- járás az utóbbi nyolc évben nem könnyű, mert azóta házas ember, apa vagyok. A fiam hat és fél éves. a lányom nyolc és fél hónapos. A későbbiekben felsőfokú üzem- és gyártásszervezési tanulmányokat folytatott, az OKISZ szervezésében. Jelenleg a marxista—leninista esti egyetem jegyzeteit forgatja. A pártnak 1971 óta tagja. Az elnöki tisztség felé vezető úton a normatechnológusi beosztás után az áruforgalmi osztály irányítása következett. Két esztendővel ezelőtt e mellé a munka mellé megkapta a műszaki- vezető-helyettesi feladatokat is. Ez év február 23-án, a huszon¥ nyolcadik születésnapján választotta meg a tagság a nyugdíjba vonult Hegyes Ferenc elnök helyére. — Fölemelő érzés volt, hogy százhetvenkét szövetkezeti tag közül százhatvannyolcan rám szavaztak — hallom a fiatal elnököt, és próbálom a helyébe képzelni magam, A párt- és a szövetkezeti szervek ajánlásának, valamint a tagság akaratának összhangja nagy megtiszteltetés, a felelősség, amit magára vállalt, szintén nem kicsi. Megértem, hogy a választás napját álmatlan éjszakák sora előzte meg. — Elnökségének első évében hogyan alakult eddig a szövetkezet tervteljesítése? — kérdezem Bari Istvánt. — A szövetkezet eddigi’legmagasabb tervét teljesítjük az idén. ami 40 millió 600 ezer forint. És ezt a tervet már november végére megvalósítjuk. Az első félévben a tavalyi 6.5 százalékos nyereséggel szemben 8 százalékot értünk el. Most tudtam meg, hogy a harmadik negyedben 12 százalékra emelkedett a termelés nyereséghányada. Ezzel már elértük az éves nyereségelőirányzatunkat. A nagyszerű eredmények a tagság jó hangulatának, összefogásának köszönhetők. Az elnök elmondja, hogy az idei sikereket javarészt a termék- szerkezet megváltoztatásával érték el. A női csizmákat, cipőket és szandálokat gyártó szövetkezet az eddigi középszerű lábbelik helyett nagyobb használati értékű, s a divat és a minőség szempontjából egyaránt magas igényeket kielégítő, saját tervezésű termékek készítését kezdte meg. Természetesen láthatom is a lábbeliremekeket, a legdivatosabb csizmákat és cipőket. Ilyen tűsarkú, gyönyörű bőrből gyártott csizmákat kisiparosoknál lehet rendelni a fővárosban, borsos áron, vagy külföldi utazásról lehet hozni, egyelőre. Az áruházakban elkapkodják a kevés tőkés importot. — Az új termékekkel, a népgazdaság érdekeivel összhangban, tőkés importárukat akarunk kiszorítani a hazai kereskedelemből — magyarázza az elnök. — A mi termékeink 20—30 százalékkal olcsóbbak, mint a hasonló importcikkek. Az év utolsó két hónapjában már tízezer pár divatcsizmát szállítunk a belkereskedelemnek. Megtudom Bari Istvántól, hogy az idén korszerűsítették az üzem- és munkaszervezést. Büszkén újságolja, az új termékekre visszakérve, hogy a nyáron Pécsett, az első magyar bőr- és cipőipari kiállításon a csizmacsaládjuk aranyérmet, a szandáljaik pedig a.termékdíj ezüst fokozatát nyerték el. A kiállított áruk magas színvonalát különdíjjal jutalmazták a rendezők. Soha eny- nyi díjat nem nyert még a szövetkezet. Sikeres a fiatal, elnök premierje. A. Tóth Sándor \ 9 A fiatal elnök bemutat néhányat az új termékek közfii. 9 (Opauszky László felvétele)
