Petőfi Népe, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-21 / 249. szám
4 • PETŐFI NÉPE S 1978. október 21. MEGNŐTT A SILÓKUKORICA ÉS A MELLÉKTERMÉKEK JELENTŐSÉGE Jövedelmező az állattartás a megye állami gazdaságaiban Az elmúlt hét esztendőben növekedett az állatállomány a megye állami gazdaságaiban, s ami ennél is örvendetesebb, egyre jövedelmezőbbé váltak az állattenyésztő ágazatok és gazdaságos lett a tömegtakarmány-termelés is. Mindezt néhány adat bizonyítja. A szarvasmarhalétszám 1971-ben alig haladta meg a 15 ezret, tavaly már csaknem huszonegy és fél ezer volt, amelyből a 8500 tehén átlagos tejhozama megközelítette a négy és fél ezer litert. Az idei tervek szerint az év végéig mintegy 9200 tehén lesz a megye állami gazdaságaiban, s a tejtermelést a tavalyihoz képest 10 százalékkal növelik. A sertésállomány 1971 óta megháromszorozódott, az értékesített hús pedig 61 ezerről 220 ezer mázsára nőtt. Ugyanakkor a hatékonyabb gazdálkodást jelzi, hogy a megye állami gazdaságaiban az állattenyésztési ágazatok tiszta jövedelme 1976-ban 27 millió, tavaly viszont 74,5 millió forint volt. ÉRDEKESSÉG — KERTBARÁTOKNAK • Győrött, Forintos Ernő nyugdíjas postás szinte minden évben valami érdekességet mutat be a kertbarátoknak. Idén a kolbász- tököt csodálhatták meg, amely elérte a másfél méter hosszúságot. (MTI-fotó: Matusz Károly felvétele—KS) A filodendron gondozása Mivel az állattenyésztésben a legnagyobb költséget az összes ráfordítások mintegy 60 százalékát a takarmány jelenti, így ennek gazdaságos termelése és fel- használása alapvetően befolyásolja a nyereséget. A Bács-Kiskunban. tevékenykedő állami gazdaságok az említetteket országosan is figyelmet érdemlő módon valósítják meg. A természeti és közgazdasági adottságokat vették figyelembe a szakosodás kezdetekor. Eldöntötték ugyanis, hogy a jó kukoricatermő körzetekben gazdálkodók elsősorban sertéstenyésztésre, az öntözhető szántó-, valamint rét- és legelőterülettel rendelkezők tejtermelésre, ahol pedig jellemző az alacsony 'hozamú gyep, ott a hús marhatartásra szakosodnak. Mindez alapvetően meghatározta a takarmánytermelés szerkezetét is. A szarvasmarha-takarmányozásban törekedtek arra, hogy csökkentsék az abrakfelhasználást és a nagy energiát adó, erjesztett — siló és szenázs — .takarmány arányát növeljék. Ezzel a módszerrel elérték, hogy a korábban az egy kiló súlygyarapodáshoz felhasznált 7—8 kilogramm abraknak csupán felére lett szükség. Mindez eredményezte, hogy 1971-hez képest ötven százalékkal csökkent a szántóföldi szálas- és tömegtakarmány- termő terület — amely jelenleg öt és fél ezer hektár a megye állami gazdaságaiban —, viszont nőtt a kukorica vetésterülete és nagyléptű előrehaladást értek el a gyepgazdálkodásban. Jelenleg egy számosállatra — mint például a szarvasmarha — számított tömegtakarmány-termő terület 0,4 hektár, míg az ország állami gazdaságainak átlaga 0,6. Kulcsfeladattá vált a gyepterületek intenzív hasznosítása, hozamának növelése, őt évvel ezelőtt a 16,6 ezer hektár gyepnek mintegy ötödét, az idén viszont már több mint háromnegyedét sorolják a fűtermést adók közé, ahol hektáronként 30 mázsa szénát termelnek. Műtrágyázással, öntözéssel, felújítással javítják a gyepterületeket a kalocsai; a bácsalmási, a városföldi és a Hosszúhegyi Állami Gazdaságban, amelyek tehenészeti telepeket létesítettek és tejtermelésre szakosodtak. A kalocsain kívül a másik három állami gazdaságban szakosított sertéstelepet Is üzemeltetnek, s az Innét kikerülő hígtrágyát a gyep öntözésére használják. A Kiskőrösi Állami Gazdaság kovácsmajori részén a Duna-völgyl Főcsatornából árasztásos módon öntözik a gyepet. Ez utóbbi, valamint az Izsáki, a halasi, a városföldi és a Helvéciái Állami Gazdaság a kishozamú legelőket húsmarhatartással hasznosítja. Űttörő munkát végeztek a megye állami gazdaságai a gyepek fűtermésének gépesített betakarításéiban. Főként a Stack-Haand nagybálázók meghonosításával, valamint elsősorban a szenázskészítéshez alkalmazott Hesstonokkal. Megnőtt az elmúlt években a silókukorica jelentősége, a szarvasmarhák takarmányozásában. Az idén már kétszerte nagyobb területen — mintegy 1600 hektáron — termesztenek silókukoricát, mint öt esztendővel ezelőtt. A termésátlagok is nagyobbak, elérik hektáronként a 300 —350 mázsát, s a szárazanyag- tartalma 30—35 százalék közötti. Ez utóbbi azért jelentős, mert bizonyítja a silókukorica jó minőségét, azt, hogy a silózandó termésben nagy mennyiségű a kukoricaszem is, s így ez a takarmány elegendő energiát ad az állatoknak a tejtermeléshez. Ahhoz viszont, hogy ez ne csak elmélet legyen, meg kellett oldani az erjesztett takarmány tartósítását, mégpedig úgy, hogy a tárolási veszteség 10 százalék alatt legyen. Ezt is sikerrel végrehajtották az állami gazdaságok. A jó minőségű silókészítés érdekében — főként ott, ahol tejelő teheneket tartanak —, betonozott aljú és oldalfalú silótereket építettek. Az erjesztett takarmány készítéséhez a kalocsai, a Hosszúhegyi Állami Gazdaság a csemegekukorica, az izsáki a cukorrépa, a bácsalmási Állami Gazdaság pedig a napraforgó melléktermékeit is felhasználja. A takarmányozáshoz egyéb melléktermékeket is hasznosítanak. Az idén az összes gabona- szalmát betakarították, bálázták az állami gazdaságok, amelynek egy részét a legelőre vitték, s az ott tartott állatok mintegy kiegészítő takarmányát jelenti. Különösen az árpaszalma értékes. A húshasznú szarvasmarhát legeltetnek a kombájn által betakarított kukoricaterületeken a Kiskunhalasi Állami Gazdaságban, ahol az állatok a szárat és az elhullott kukoricacsöveket is megeszik. Vajon van-e változás a sertések takarmányozásában? Röviden jellemezve: a takarmányfelhasználás és hasznosulás aránya javult, amit a jobb minőségű abrak etetésével, a kedvezőbb tartási körülményekkel és a szakszerűbb állattenyésztéssel értek el. A szakosított sertéstelepeken terjed a melléktermékek — egyebek között a tejsavó — hasznosítása is. Ma már elmondható, hogy a Bács-Kiskun megyei állami gazdaságok az olcsóbb, ugyanakkor jó minőségű takarmány bázist létrehozták, ami lehetővé tette az állatállomány, valamint a fajlagos hozamok számottevő növekedését.. A száz hektár szántóterületre .számított 614 hek,tóliter tej. a 9.8 tonna szarvasmarha-, valamint 59 tonna sertéshústermelésük többszörösen meghaladja a megye mezőgazdasági üzemelnek átlagát, sőt az országost ts. Egyik legdekoratívabb levél- dísznövényünk. a filodendron (Philodendron pertusum Syn: Monstera deliciosa), idősebb példányain nem ritkák a félméteres levéllemezek. A levelek alakja változó: a fiatal növényeik levelei szív alakúak, ép szélűek, a kifejtett példányok levelei hasogatottak, a főér közelében ovális vagy keitek lyuikkal díszítettek. A növények vágtáig szára megfásodiilk, s a törzsön váltakozva, két sorban fejlődnek a levetek és a .támasztékul szolgáló léggyötoeitek, melyek segítségével hazájában — Mexikóban — szinte felkúsznak az őserdei iákra. Egyeseik a növényék léggyökereit vízzel telt üvegekbe rakják, hogy ezzel is segítsék a növények fejlődését. Ez teljesen felesleges, mert csak rontják a növények, Illetve a szabiik esztétikai hatását. Legegyszerűbb a felesleges lóggyöke retet levágni, vagy a cserép földjébe dugni. A növények sárga színű torzsa- virógzaito igen szép. a Calla (menyasszonyvirág) virágára emlékeztet. Termésük kellemes ananász Illatú, ehető. A filodendron vagy ahogy újabban nevezik, a monsztera tápanyagban és humuszban gazdag földiben díszük a legszebben s párás meleget igényed. Fényigénye rendkívül nagy, leveleit mindig a világosság felé fordítja, szinte hátat fordít gazdájának. Ha visszafordttjuk, néhány hét múlva ismét hátat fordít. Ezért úgy célszerű a lakásban elhelyezni, hogy az ablakkal szemközti falhoz kerüljön, miért így gyönyörködhetünk igazán leveleinek smaragdzöld pompájában. Egyenletes hőmérsékleten: 18 C-.fokon szépen áttelel. Rendszeres öntözést igényel, s meghálálja, ha 5—6 hetenként néhány csepp Wuxál lombtrágyát teszünk öntözővizébe, mert így levelei üdén díszlenek. A tápanyaghiányra a növény igen érzékeny (ez mondható el a vízhiányról is), különösen akkor, ha kis cserépben tenyészik, ezért tavasszal célszerű nagyobb cserépbe, tápdús földbe átültetni. Ha ezt elmulasztjuk, úgy előfordulhat, hogy „levélváltáskor” (új levelek képzésekor) az alsó levélek hirtelen a szélüknél kezdve megsárgulnak és elpusztulnák. iHa erősen megnyúlnak, felko- paszodnak a növények, akkor célszerű visszavágni, s a cserépben maradt tő rövidesen ismét kihajt. A levágott törzset viszont szaporításra használhat JUk, ha két-három szemes darabokra vágjuk fél. Az úgynevezett fej- dugványt külön cserépbe ültessük, mert abból hamarabb kaphatunk leveles dísznövényt. (Elterjedt módszer, hogy a levelekét a levélnyéllel együtt — kis csonk visszahagyásával — levágják, s csak a legfelső levélnyelet hagyják meg teljes egészében.) A törzsdarabkáikat célszerű tőzeggel kevert folyami homokba ültetni, de csak sekélyen, körülbelül két cm mélyen. A növények gyökeresedése magasabb hőmérsékleten (24—28 C-fökon) gyorsabban következik be. A nevelés alatt a növényeket gondosan kell kezelni, öntözni, illetve permetezni. Sz. Cs. Csabai István • Munka közben a Hesston rendfelszedő és bálázógép az Izsáki Állami Gazdaságban. (Opauszky László felvétele) .vav.v.v.v.vao:o:v:v;«o:o:«o:•.•.•.vX,X,X*X*X*X*X*X"X,X,l' 40X0X*X0>X*X»X*X-X-X»X' MMOduOŰ •xwx-xvx-x-x-x-xox-: Az állami építőiparban 1978. ** január 1-től kell bevezetni a munka minőségi színvonalát javító ösztönző bérezést, — írja elő az 1 1977. I. 10. ÉVM számú rendelet. Az Építési és Város- fejlesztési Minisztériumnak ez a rendelkezése nagy figyelmet keltett nemcsak a szakmai berkekben, hanem a közvéleményben is. Annál is inkább, mert a lakosság akár az új lakásokba költözve, akár az újonnan átadott közintézményekben megfordulva nap mint nap érzékeli a munka minőségéből eredő hibákat. A XI. pártkongresszus, valamint a Központi Bizottság 1978. október 12-1 ülésének az építőipar és az építőanyag-ipar helyzetéről, továbbfejlesztésének feladatairól szóló határozata is foglalkozik ezzel a témával. Magasabb mércével Bács-Kiskun legnagyobb építőipari szervezete a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat. Évente több mint másfél milliárd forint értékű létesítmény kivitelezését végzi el. Fizikai dolgozóinak létszáma meghaladja az ötezret. A munka minőségi színvonalát ösztönző bérezés meghonosítása a megyében nyilvánvalóan ennél az építőipari szervezetnél a legbonyolultabb, egyben a legfontosabb is. Az ezzel kapcsolatos eredményekről és gondokról Fehér József, a vállalat munkaügyi osztályának vezetője informált Az ÉVM-remdelet szerinti bérezés bevezetése a BACSEP-nél nem okozott rendkívüli gondokat, mert már korábban is szigorúbb minőségi követelményeket támasztottak a munkák átvételénél. Amikor azonban a miniszteri rendelkezés napvilágot látott, annak szellemében kezdték meg a vállalatnál az új követelményrendszer kidolgozását. A minőségi bérezés bevezetésének előkészítésébe a munkaügyi osztály az arra illetékes szakembereket is bevonta A különböző technológiai szervezetekre — a mélyépítéstől a kulcsátadásig — minden munkafolyamaira teljesítménybért határoztak meg. Ugyanakkor a minőségi mércét is jóval magasabbra emelték. A körültekintően kidolgozott új normatívák félreérthetetlenül meghatározták, hogy az elvégzett munkát • mi szerint kell minőségileg elbírálni. S hogy a részletek sem kerülték el az illetékes szakemberek figyelmét, azt igazolja hogy eléggé vastag új követelményrendszert tartalmazó dossziét kapott kézhez minden főépítésvezető, építésvezető, művezető és brigádvezető — először csak tanulmányozásra. A minőségi bérezés bevezetésével kapcsolatos feladatokat megtárgyalták a vállalatnál működő pártszervezetek, a szakszervezeti műhelybizottságok, a KiISZ-szervezetek. Jóváhagyás után természetesen széles körben megvitatták a dolgozókkal la A főépítésvezetők pedig a normatívák gyakorlati alkalmazását minden részlegnél szakmai oktatással készítették elő. Mindaz, amit a vállalat munkaügyi osztályának vezetője elmondott a minőségi bérezés előkészítéséről, az év elején magam is tapasztaltam. Kecskeméten, a KSH új székházának padlózatát burkoló betonozó szocialista brigád vezetőjétől érdeklődtem január havi keresetük felől. A brigádvezető azt válaszolta, hogy pontos adatokat nem tud mondani, mert minőségi bérezés szerint dolgoznak. Ha osztályon felüli minőséget állapítanak meg az átvevők, akkor szép prémiumot kap a brigád. Amennyiben első osztályú lesz a munkájuk, a rendes bér jár, ha pedig másod- vagy harmadosztályú, még csökken, is a keresetük. Mi — tette hozzá —, az osztályom felüli miMinőségi bérezés a BÁCSÉP-nél nőségre törekszünk, hogy prémiumot kapjunk. A BÁCSÉP háromezer dolgozóját érinti a minőségre ösztönző bérezés. A szocialista brigádok tagjai körében azt mondották, igyekeznek úgy dolgozni, hogy az ő munkájukat ne minősítsék lé. Nemcsak a presztízs-hangulat lett azonban úrrá. A művezetők is sűrűbben ellenőrzik a munkát, a technológiai fegyelem betartását. Hol van a hiba? Ennek ellenére meglepő arányok alakultak ki a dolgozók keresetében. Húsz százalékuknak emelkedett, mert osztályon felüli munkát tudtak produkálni, kb. ugyanennyinek változatlan a bére, 60 százalékuknak pedig némileg csökkent, mert nem volt megfelelő a minőség. Vajon hol van a hiba? Hiszen a dolgozók többsége — a törzs- gárdatagok, a szocialista címet nyert .brigádok — már a szakma iránti szeretetből is igyekeznek a tőlük telhető legjobb munkát végezni. Csakhogy a minőségi munkának előfeltételei is vannak. Először is jól kivitelezhető tervekre van szükség Az sem közömbös; hogy idejében érkezik-e az anyag és milyen annak a minősége. S ha már itt tartunk, önkéntelenül adódik a gondolat, hogy miért csak az ÉVM adott ki a munka minőségi színvonalát figyelembe vevő bérezésre rendelkezést. A kivitelező építőiparnak több más ágazathoz taftozó vállalat szállít anyagot, berendezéseket, szerelvényeket. Sajnos, sok esetben kifogásolható minőségben. Az építőipar pedig nem szívesen reklamál, mert hátha a rossz anyagot szállító cég a jövőben egyszerűen beszünteti szállításait. A megoldás tehát az lenne, ha a többi tárca is hasonló minőségi bérezést vezetne be, mint az ÉVM. Az igazságnak azonban csak az egyik felét képezik a külső bajok Sok anyag megsérül szállítás közben és azért is, mert a kivitelező vállalat nem fordít megfelelő gondot tárolására. Az is belső ügy, hogy minőségi munkához körültekintő munkaszervezésre, jó szerszámokra, gépekre, eszközökre van szükség. Rendkívül fontos tényező még a kivitelezés folyamatában, hogy milyen munkát végzett az előző brigád. Ha például harmadosztályút, akkor a következő kollektíva már nehezen tud első osztályú minőséget nyújtani. Emiatt azután sok a vita, sőt még nagyobb baj, ha nincs kritikai szellem. Mert népszerűtlen dolog leminősíteni mások munkáját. A BÁCSÉP-nél erre két megoldást alkalmaznak. Az egyik, hogy a munkaterületet átadó, valamint az átvevő brigád vezetője is ott van a minősítésnél, a másik, hogy a vállalat létrehozta minőségellenőrző osztályát. A problémát az okozza, hogy valamennyi érdekelt nem tud mindig ott lenni a munka átadásánál. , Társadalmi érdek Az ÉVM rendeletének is vannak hiányosságai. Egyik ilyen például, hogy a munkát szervező, irányító és végül is minősítő művezető keresete független a minőségi bérezéstől. így azután nincs anyagilag érdekeltté téve abban, hogy a munka minőségi osztályba sorolásával járó népszerűtlen feladatot vállalja. Mindent egybevetve a minőségi munkára ösztönző bérezés tapasztalatai — ha még nem is mutatnak túl gyors előrehaladást —, kedvezőek a BÁCSÉP-nél. Még akkor is, ha a lemlnősíté- sek miatti keresetcsökkenés átmenetileg nagyobb arányú, mint a jó minőségű munkáért járó bérnövekedés. Azt ugyanis, hogy az év elején magasabbra emelték a .mi nőségi mércét a vá lla - .latnál, nem lehet figyelmen kívül hagyni S hogy növelték a követelményeket, az sem véletlen, mert a megrendelők, illetve a beruházóik is ezt tették. Sőreg Dénes, a Bács-Kiskun megyei Beruházási Vállalat főmérnöke például elmondta, hogy az általuk kifogásolt hibák száma ugyan növekedett, összértékűk azonban kisebb. Énnek oka az, hogy a nagy — több ezer forintot jelentő — hibák száma jelentősen csökken. A kifogások mennyiségi növekedése pedig abból származik, hogy a beruházási vállalat is emelte a minőségi mércét, s ma már a néhány forintot jelentő legkisebb hiányosságokat is jegyzékbe veszi. Az OTP-nél — amely a lakások értékesítésével foglalkozik — nem tettek különbséget kis és nagy hibák között. Tényként állapították meg, hogy a hibajegyzékek terjedelme növekedett. Véleményük szerint a BÁCSÉP-nél a minőségi bérezésben kialakult arányok jól tükrözik a helyzetet. Az lenne azonban jó — tették hozzá —, ha inkább a dolgozók többsége kapna megérdemelten a jó minőségű munkáért prémiumot, s nemcsak — mint most — 20 százalékuk. A BÁCSÉP a lakások és közintézmények tekintélyes részének kivitelezője Bács-Kiskunban. Ha eredményeket ér el az jóleső érzéssel tölt el mindenkit. Éppen ezért fontos társadalmi érdek Is. fűződik ahhoz, hogy a jövőben még tovább javuljon építkezéseinek minősége. Nagy Ötté ŐSZI LEHALÁSZÁS • A Szegedi Állami Gazdaság ezerháromszáz hektáros tórendszerében megkezdődött az őszi lehalászás. Tavasszal negyvenhat vagon pontyot és egyéb halat telepítettek ki és most százhatvanhat vagon „zsákmányra” számítanak. A képen: halkieaselés a felhordó szalagra. (MTI-fotó: Tóth Béla felvétele — KS) Félelem helyett játék Pécsett, a Rókus utcai gyermekorvosi rendelőben olyan várószobát hoztak létre, amelyben nem félnek a kis betegek. A várakozó kicsinyek szórakozva töltik el az időt: olvasnak, játszanak, haboznák, rajzolnak és festettek, gondozzák a növényeket és az akváriumot. Dr. Sedii- ánszky Éva gyermekszakorvos most országos pályadíjat nyert a kezdeményezéséről, illetve annak eredményeiről, tapasztalatairól írott tanulmányával. S ez azt jelenti, hogy a gyermekorvosi szakma elfogadta a Pécsről Indult mozgalmat.