Petőfi Népe, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-21 / 249. szám

4 • PETŐFI NÉPE S 1978. október 21. MEGNŐTT A SILÓKUKORICA ÉS A MELLÉKTERMÉKEK JELENTŐSÉGE Jövedelmező az állattartás a megye állami gazdaságaiban Az elmúlt hét esztendőben növekedett az állatállomány a megye állami gazdaságaiban, s ami ennél is örvendetesebb, egyre jövedelmezőbbé váltak az állattenyésztő ágazatok és gazdaságos lett a tömegtakarmány-termelés is. Mindezt né­hány adat bizonyítja. A szarvasmarhalétszám 1971-ben alig haladta meg a 15 ezret, tavaly már csaknem huszonegy és fél ezer volt, amelyből a 8500 tehén átlagos tejhozama meg­közelítette a négy és fél ezer litert. Az idei tervek szerint az év végéig mintegy 9200 tehén lesz a megye állami gazdasá­gaiban, s a tejtermelést a tavalyihoz képest 10 százalékkal növelik. A sertésállomány 1971 óta megháromszorozódott, az értékesített hús pedig 61 ezerről 220 ezer mázsára nőtt. Ugyanakkor a hatékonyabb gazdálkodást jelzi, hogy a me­gye állami gazdaságaiban az állattenyésztési ágazatok tisz­ta jövedelme 1976-ban 27 millió, tavaly viszont 74,5 millió forint volt. ÉRDEKESSÉG — KERTBARÁTOKNAK • Győrött, Forintos Ernő nyugdíjas postás szinte minden évben valami érdekességet mutat be a kert­barátoknak. Idén a kolbász- tököt csodálhatták meg, amely elérte a másfél méter hosszúságot. (MTI-fotó: Matusz Károly felvétele—KS) A filodendron gondozása Mivel az állattenyésztésben a legnagyobb költséget az összes ráfordítások mintegy 60 százalé­kát a takarmány jelenti, így en­nek gazdaságos termelése és fel- használása alapvetően befolyá­solja a nyereséget. A Bács-Kiskunban. tevékeny­kedő állami gazdaságok az emlí­tetteket országosan is figyelmet érdemlő módon valósítják meg. A természeti és közgazdasági adottságokat vették figyelembe a szakosodás kezdetekor. Eldöntöt­ték ugyanis, hogy a jó kukorica­termő körzetekben gazdálkodók elsősorban sertéstenyésztésre, az öntözhető szántó-, valamint rét- és legelőterülettel rendelkezők tejtermelésre, ahol pedig jellem­ző az alacsony 'hozamú gyep, ott a hús marhatartásra szakosodnak. Mindez alapvetően meghatározta a takarmánytermelés szerkezetét is. A szarvasmarha-takarmányo­zásban törekedtek arra, hogy csökkentsék az abrakfelhaszná­lást és a nagy energiát adó, er­jesztett — siló és szenázs — .ta­karmány arányát növeljék. Ezzel a módszerrel elérték, hogy a ko­rábban az egy kiló súlygyarapo­dáshoz felhasznált 7—8 kilo­gramm abraknak csupán felére lett szükség. Mindez eredményez­te, hogy 1971-hez képest ötven százalékkal csökkent a szántó­földi szálas- és tömegtakarmány- termő terület — amely jelenleg öt és fél ezer hektár a megye ál­lami gazdaságaiban —, viszont nőtt a kukorica vetésterülete és nagyléptű előrehaladást értek el a gyepgazdálkodásban. Jelenleg egy számosállatra — mint pél­dául a szarvasmarha — számított tömegtakarmány-termő terület 0,4 hektár, míg az ország álla­mi gazdaságainak átlaga 0,6. Kulcsfeladattá vált a gyepte­rületek intenzív hasznosítása, ho­zamának növelése, őt évvel ez­előtt a 16,6 ezer hektár gyepnek mintegy ötödét, az idén viszont már több mint háromnegyedét sorolják a fűtermést adók közé, ahol hektáronként 30 mázsa szé­nát termelnek. Műtrágyázással, öntözéssel, felújítással javítják a gyepterületeket a kalocsai; a bácsalmási, a városföldi és a Hosszúhegyi Állami Gazdaság­ban, amelyek tehenészeti tele­peket létesítettek és tejtermelés­re szakosodtak. A kalocsain kí­vül a másik három állami gaz­daságban szakosított sertéstelepet Is üzemeltetnek, s az Innét ki­kerülő hígtrágyát a gyep öntö­zésére használják. A Kiskőrösi Állami Gazdaság kovácsmajori részén a Duna-völgyl Főcsatorná­ból árasztásos módon öntözik a gyepet. Ez utóbbi, valamint az Izsáki, a halasi, a városföldi és a Helvéciái Állami Gazdaság a kishozamú legelőket húsmarha­tartással hasznosítja. Űttörő munkát végeztek a megye állami gazdaságai a gyepek fűtermésé­nek gépesített betakarításéiban. Főként a Stack-Haand nagybá­lázók meghonosításával, valamint elsősorban a szenázskészítéshez alkalmazott Hesstonokkal. Megnőtt az elmúlt években a silókukorica jelentősége, a szarvasmarhák takarmányozásá­ban. Az idén már kétszerte na­gyobb területen — mintegy 1600 hektáron — termesztenek silóku­koricát, mint öt esztendővel ez­előtt. A termésátlagok is nagyob­bak, elérik hektáronként a 300 —350 mázsát, s a szárazanyag- tartalma 30—35 százalék közötti. Ez utóbbi azért jelentős, mert bizonyítja a silókukorica jó mi­nőségét, azt, hogy a silózandó termésben nagy mennyiségű a kukoricaszem is, s így ez a ta­karmány elegendő energiát ad az állatoknak a tejtermeléshez. Ahhoz viszont, hogy ez ne csak elmélet legyen, meg kellett ol­dani az erjesztett takarmány tartósítását, mégpedig úgy, hogy a tárolási veszteség 10 százalék alatt legyen. Ezt is sikerrel vég­rehajtották az állami gazdaságok. A jó minőségű silókészítés érde­kében — főként ott, ahol teje­lő teheneket tartanak —, beto­nozott aljú és oldalfalú silóte­reket építettek. Az erjesztett ta­karmány készítéséhez a kalocsai, a Hosszúhegyi Állami Gazdaság a csemegekukorica, az izsáki a cukorrépa, a bácsalmási Állami Gazdaság pedig a napraforgó melléktermékeit is felhasználja. A takarmányozáshoz egyéb melléktermékeket is hasznosíta­nak. Az idén az összes gabona- szalmát betakarították, bálázták az állami gazdaságok, amelynek egy részét a legelőre vitték, s az ott tartott állatok mintegy ki­egészítő takarmányát jelenti. Kü­lönösen az árpaszalma értékes. A húshasznú szarvasmarhát legel­tetnek a kombájn által betaka­rított kukoricaterületeken a Kis­kunhalasi Állami Gazdaságban, ahol az állatok a szárat és az el­hullott kukoricacsöveket is meg­eszik. Vajon van-e változás a serté­sek takarmányozásában? Röviden jellemezve: a takarmányfelhasz­nálás és hasznosulás aránya ja­vult, amit a jobb minőségű ab­rak etetésével, a kedvezőbb tar­tási körülményekkel és a szak­szerűbb állattenyésztéssel értek el. A szakosított sertéstelepeken terjed a melléktermékek — egyebek között a tejsavó — hasz­nosítása is. Ma már elmondható, hogy a Bács-Kiskun megyei állami gaz­daságok az olcsóbb, ugyanakkor jó minőségű takarmány bázist lét­rehozták, ami lehetővé tette az állatállomány, valamint a fajla­gos hozamok számottevő növe­kedését.. A száz hektár szántóte­rületre .számított 614 hek,tóliter tej. a 9.8 tonna szarvasmarha-, valamint 59 tonna sertéshús­termelésük többszörösen megha­ladja a megye mezőgazdasági üzemelnek átlagát, sőt az orszá­gost ts. Egyik legdekoratívabb levél- dísznövényünk. a filodendron (Philodendron pertusum Syn: Monstera deliciosa), idősebb pél­dányain nem ritkák a félméteres levéllemezek. A levelek alakja változó: a fiatal növényeik levelei szív ala­kúak, ép szélűek, a kifejtett pél­dányok levelei hasogatottak, a főér közelében ovális vagy keitek lyuikkal díszítettek. A növények vágtáig szára megfásodiilk, s a törzsön váltakozva, két sorban fejlődnek a levetek és a .támasz­tékul szolgáló léggyötoeitek, me­lyek segítségével hazájában — Mexikóban — szinte felkúsznak az őserdei iákra. Egyeseik a növényék léggyöke­reit vízzel telt üvegekbe rakják, hogy ezzel is segítsék a növé­nyek fejlődését. Ez teljesen fe­lesleges, mert csak rontják a növények, Illetve a szabiik eszté­tikai hatását. Legegyszerűbb a fe­lesleges lóggyöke retet levágni, vagy a cserép földjébe dugni. A növények sárga színű torzsa- virógzaito igen szép. a Calla (menyasszonyvirág) virágára em­lékeztet. Termésük kellemes ana­nász Illatú, ehető. A filodendron vagy ahogy újabban nevezik, a monsztera tápanyagban és humuszban gaz­dag földiben díszük a legszeb­ben s párás meleget igényed. Fényigénye rendkívül nagy, le­veleit mindig a világosság felé fordítja, szinte hátat fordít gaz­dájának. Ha visszafordttjuk, né­hány hét múlva ismét hátat for­dít. Ezért úgy célszerű a lakás­ban elhelyezni, hogy az ablak­kal szemközti falhoz kerüljön, miért így gyönyörködhetünk iga­zán leveleinek smaragdzöld pom­pájában. Egyenletes hőmérsékleten: 18 C-.fokon szépen áttelel. Rendsze­res öntözést igényel, s meghálál­ja, ha 5—6 hetenként néhány csepp Wuxál lombtrágyát teszünk öntözővizébe, mert így levelei üdén díszlenek. A tápanyaghiányra a növény igen érzékeny (ez mondható el a vízhiányról is), különösen akkor, ha kis cserépben tenyészik, ezért tavasszal célszerű nagyobb cse­répbe, tápdús földbe átültetni. Ha ezt elmulasztjuk, úgy előfor­dulhat, hogy „levélváltáskor” (új levelek képzésekor) az alsó le­vélek hirtelen a szélüknél kezd­ve megsárgulnak és elpusztul­nák. iHa erősen megnyúlnak, felko- paszodnak a növények, akkor célszerű visszavágni, s a cserép­ben maradt tő rövidesen ismét ki­hajt. A levágott törzset viszont szaporításra használhat JUk, ha két-három szemes darabokra vágjuk fél. Az úgynevezett fej- dugványt külön cserépbe ültes­sük, mert abból hamarabb kap­hatunk leveles dísznövényt. (El­terjedt módszer, hogy a levelekét a levélnyéllel együtt — kis csonk visszahagyásával — levágják, s csak a legfelső levélnyelet hagy­ják meg teljes egészében.) A törzsdarabkáikat célszerű tő­zeggel kevert folyami homokba ültetni, de csak sekélyen, körül­belül két cm mélyen. A növé­nyek gyökeresedése magasabb hőmérsékleten (24—28 C-fökon) gyorsabban következik be. A ne­velés alatt a növényeket gondo­san kell kezelni, öntözni, illetve permetezni. Sz. Cs. Csabai István • Munka közben a Hesston rendfelszedő és bálázógép az Izsáki Ál­lami Gazdaságban. (Opauszky László felvétele) .vav.v.v.v.vao:o:v:v;«o:o:«o:­•.•.•.vX,X,X*X*X*X*X*X"X,X,l' 40X0X*X0>X*X»X*X-X-X»X' MMOduOŰ •xwx-xvx-x-x-x-xox-: Az állami építőiparban 1978. ** január 1-től kell bevezet­ni a munka minőségi színvonalát javító ösztönző bérezést, — írja elő az 1 1977. I. 10. ÉVM számú rendelet. Az Építési és Város- fejlesztési Minisztériumnak ez a rendelkezése nagy figyelmet keltett nemcsak a szakmai berkekben, hanem a közvéleményben is. Annál is inkább, mert a lakosság akár az új lakásokba költözve, akár az újonnan átadott közintézményekben megfordulva nap mint nap érzé­keli a munka minőségéből eredő hibákat. A XI. pártkongresszus, va­lamint a Központi Bizottság 1978. október 12-1 ülésének az építőipar és az építőanyag-ipar helyzetéről, továbbfejlesztésének feladatairól szóló határozata is foglalkozik ezzel a témával. Magasabb mércével Bács-Kiskun legnagyobb építő­ipari szervezete a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat. Éven­te több mint másfél milliárd fo­rint értékű létesítmény kivitele­zését végzi el. Fizikai dolgozói­nak létszáma meghaladja az öt­ezret. A munka minőségi szín­vonalát ösztönző bérezés megho­nosítása a megyében nyilvánva­lóan ennél az építőipari szerve­zetnél a legbonyolultabb, egyben a legfontosabb is. Az ezzel kap­csolatos eredményekről és gon­dokról Fehér József, a vállalat munkaügyi osztályának vezetője informált Az ÉVM-remdelet szerinti bé­rezés bevezetése a BACSEP-nél nem okozott rendkívüli gondokat, mert már korábban is szigorúbb minőségi követelményeket tá­masztottak a munkák átvételé­nél. Amikor azonban a minisz­teri rendelkezés napvilágot lá­tott, annak szellemében kezdték meg a vállalatnál az új követel­ményrendszer kidolgozását. A minőségi bérezés bevezetésének előkészítésébe a munkaügyi osz­tály az arra illetékes szakembe­reket is bevonta A különböző technológiai szer­vezetekre — a mélyépítéstől a kulcsátadásig — minden munka­folyamaira teljesítménybért ha­tároztak meg. Ugyanakkor a mi­nőségi mércét is jóval magasabb­ra emelték. A körültekintően ki­dolgozott új normatívák félreért­hetetlenül meghatározták, hogy az elvégzett munkát • mi szerint kell minőségileg elbírálni. S hogy a részletek sem kerülték el az illetékes szakemberek figyelmét, azt igazolja hogy eléggé vastag új követelményrendszert tartal­mazó dossziét kapott kézhez min­den főépítésvezető, építésvezető, művezető és brigádvezető — elő­ször csak tanulmányozásra. A minőségi bérezés bevezeté­sével kapcsolatos feladatokat megtárgyalták a vállalatnál mű­ködő pártszervezetek, a szakszer­vezeti műhelybizottságok, a KiISZ-szervezetek. Jóváhagyás után természetesen széles körben megvitatták a dolgozókkal la A főépítésvezetők pedig a normatí­vák gyakorlati alkalmazását min­den részlegnél szakmai oktatás­sal készítették elő. Mindaz, amit a vállalat mun­kaügyi osztályának vezetője el­mondott a minőségi bérezés elő­készítéséről, az év elején magam is tapasztaltam. Kecskeméten, a KSH új székházának padlózatát burkoló betonozó szocialista bri­gád vezetőjétől érdeklődtem ja­nuár havi keresetük felől. A brigádvezető azt válaszolta, hogy pontos adatokat nem tud mon­dani, mert minőségi bérezés sze­rint dolgoznak. Ha osztályon fe­lüli minőséget állapítanak meg az átvevők, akkor szép prémiu­mot kap a brigád. Amennyiben első osztályú lesz a munkájuk, a rendes bér jár, ha pedig másod- vagy harmadosztályú, még csök­ken, is a keresetük. Mi — tette hozzá —, az osztályom felüli mi­Minőségi bérezés a BÁCSÉP-nél nőségre törekszünk, hogy pré­miumot kapjunk. A BÁCSÉP háromezer dolgozó­ját érinti a minőségre ösztönző bérezés. A szocialista brigádok tagjai körében azt mondották, igyekeznek úgy dolgozni, hogy az ő munkájukat ne minősítsék lé. Nemcsak a presztízs-hangulat lett azonban úrrá. A művezetők is sűrűbben ellenőrzik a munkát, a technológiai fegyelem betartá­sát. Hol van a hiba? Ennek ellenére meglepő ará­nyok alakultak ki a dolgozók keresetében. Húsz százalékuknak emelkedett, mert osztályon felü­li munkát tudtak produkálni, kb. ugyanennyinek változatlan a bé­re, 60 százalékuknak pedig né­mileg csökkent, mert nem volt megfelelő a minőség. Vajon hol van a hiba? Hiszen a dolgozók többsége — a törzs- gárdatagok, a szocialista címet nyert .brigádok — már a szak­ma iránti szeretetből is igyekez­nek a tőlük telhető legjobb mun­kát végezni. Csakhogy a minősé­gi munkának előfeltételei is van­nak. Először is jól kivitelezhető tervekre van szükség Az sem közömbös; hogy idejében érke­zik-e az anyag és milyen annak a minősége. S ha már itt tar­tunk, önkéntelenül adódik a gon­dolat, hogy miért csak az ÉVM adott ki a munka minőségi szín­vonalát figyelembe vevő bérezés­re rendelkezést. A kivitelező épí­tőiparnak több más ágazathoz taftozó vállalat szállít anyagot, berendezéseket, szerelvényeket. Sajnos, sok esetben kifogásolha­tó minőségben. Az építőipar pe­dig nem szívesen reklamál, mert hátha a rossz anyagot szállító cég a jövőben egyszerűen beszün­teti szállításait. A megoldás te­hát az lenne, ha a többi tárca is hasonló minőségi bérezést ve­zetne be, mint az ÉVM. Az igazságnak azonban csak az egyik felét képezik a külső bajok Sok anyag megsérül szál­lítás közben és azért is, mert a kivitelező vállalat nem fordít megfelelő gondot tárolására. Az is belső ügy, hogy minőségi munkához körültekintő munka­szervezésre, jó szerszámokra, gé­pekre, eszközökre van szükség. Rendkívül fontos tényező még a kivitelezés folyamatában, hogy milyen munkát végzett az előző brigád. Ha például harmadosztá­lyút, akkor a következő kollek­tíva már nehezen tud első osz­tályú minőséget nyújtani. Emiatt azután sok a vita, sőt még nagyobb baj, ha nincs kri­tikai szellem. Mert népszerűtlen dolog leminősíteni mások mun­káját. A BÁCSÉP-nél erre két megoldást alkalmaznak. Az egyik, hogy a munkaterületet át­adó, valamint az átvevő brigád vezetője is ott van a minősítés­nél, a másik, hogy a vállalat létrehozta minőségellenőrző osz­tályát. A problémát az okozza, hogy valamennyi érdekelt nem tud mindig ott lenni a munka átadásánál. , Társadalmi érdek Az ÉVM rendeletének is van­nak hiányosságai. Egyik ilyen például, hogy a munkát szerve­ző, irányító és végül is minő­sítő művezető keresete független a minőségi bérezéstől. így az­után nincs anyagilag érdekeltté téve abban, hogy a munka mi­nőségi osztályba sorolásával já­ró népszerűtlen feladatot vállal­ja. Mindent egybevetve a minősé­gi munkára ösztönző bérezés ta­pasztalatai — ha még nem is mutatnak túl gyors előrehaladást —, kedvezőek a BÁCSÉP-nél. Még akkor is, ha a lemlnősíté- sek miatti keresetcsökkenés át­menetileg nagyobb arányú, mint a jó minőségű munkáért járó bérnövekedés. Azt ugyanis, hogy az év elején magasabbra emel­ték a .mi nőségi mércét a vá lla - .latnál, nem lehet figyelmen kí­vül hagyni S hogy növelték a követelményeket, az sem vélet­len, mert a megrendelők, illet­ve a beruházóik is ezt tették. Sőreg Dénes, a Bács-Kiskun megyei Beruházási Vállalat fő­mérnöke például elmondta, hogy az általuk kifogásolt hibák szá­ma ugyan növekedett, összérté­kűk azonban kisebb. Énnek oka az, hogy a nagy — több ezer forintot jelentő — hibák száma jelentősen csökken. A kifogások mennyiségi növekedése pedig ab­ból származik, hogy a beruházá­si vállalat is emelte a minőségi mércét, s ma már a néhány fo­rintot jelentő legkisebb hiányos­ságokat is jegyzékbe veszi. Az OTP-nél — amely a laká­sok értékesítésével foglalkozik — nem tettek különbséget kis és nagy hibák között. Tényként ál­lapították meg, hogy a hibajegy­zékek terjedelme növekedett. Vé­leményük szerint a BÁCSÉP-nél a minőségi bérezésben kialakult arányok jól tükrözik a helyzetet. Az lenne azonban jó — tették hozzá —, ha inkább a dolgozók többsége kapna megérdemelten a jó minőségű munkáért prémiu­mot, s nemcsak — mint most — 20 százalékuk. A BÁCSÉP a lakások és köz­intézmények tekintélyes részének kivitelezője Bács-Kiskunban. Ha eredményeket ér el az jóleső érzéssel tölt el mindenkit. Éppen ezért fontos társadalmi érdek Is. fűződik ahhoz, hogy a jövőben még tovább javuljon építkezé­seinek minősége. Nagy Ötté ŐSZI LEHALÁSZÁS • A Szegedi Állami Gazdaság ezerháromszáz hektáros tórend­szerében megkezdődött az őszi le­halászás. Tavasszal negyvenhat vagon pontyot és egyéb halat te­lepítettek ki és most százhatvan­hat vagon „zsákmányra” számíta­nak. A képen: halkieaselés a fel­hordó szalagra. (MTI-fotó: Tóth Béla felvétele — KS) Félelem helyett játék Pécsett, a Rókus utcai gyer­mekorvosi rendelőben olyan vá­rószobát hoztak létre, amelyben nem félnek a kis betegek. A várakozó kicsinyek szórakozva töltik el az időt: olvasnak, ját­szanak, haboznák, rajzolnak és festettek, gondozzák a növénye­ket és az akváriumot. Dr. Sedii- ánszky Éva gyermekszakorvos most országos pályadíjat nyert a kezdeményezéséről, illetve annak eredményeiről, tapasztalatairól írott tanulmányával. S ez azt jelenti, hogy a gyermekorvosi szakma elfogadta a Pécsről In­dult mozgalmat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom