Petőfi Népe, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-21 / 249. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1978. október 21. SZOVJET LAPOK VANCE ÉRKEZÉSÉRŐL A nagyhatalmak kölcsönösen mondjanak le a neutronfegyver gyártásáról Gerhard Schürer Budapesten Huszár Istvánnak, a Miniszter- tanács elnökihelyettesének, az Országos Tervhivatal elnökének meghívására pénteken Budapest­re érkezett Gerhard Schürer miniszterelnök-helyettes, a Né­met Demokratikus Köztársaság állami tervbizottságának elnöke. A Ferihegyi repülőtéren Huszár István fogadta. Jelen volt Ger­hard Reinert, az NDK budapesti nagyikövete. Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának titkára a párt székházában fogadta Ger­hard Schürert. A szívélyes lég­körű eszmecserén Huszár István és Gerhard Reinert is részt vett. (MTI) események sorokban BUDAPEST ___________________ L osonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke pénteken fogadta Razali Ismailt, a Malaysiái Államszö­vetség rendkívüli és meghatalma­zott nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. Az Elnöki Tanács elnöke ugyancsak pénteken fo­gadta Donojn Pureve-t, a Mon­gol Népköztársaság új magyaror­szági rendkívüli és meghatalma­zott nagykövetét, aki átadta meg­bízólevelét. A megbízólevelek át­adásánál jelen volt Garai Róbert, és dr. Házi Vencel külügyminisz­ter-helyettes. (MTI) HANOI Hanoiban pénteken ünnepélyes keretek között adták át a Magyar Népköztársaság Oktatási Minisz­tériumának négymillió forint ér­tékű taneszköz-segélyét. A kor­szerű oktatási eszközöket és be­rendezéseket tartalmazó külde­ményt Karsai Lajos, a Magyar Népköztársaság hanoi nagykövete adta át. (MTI) CALCUTTA Nyolcszáztizenkét halálos áldo­zata van eddig a legutóbbi ára­dásnak Nyugat-Bengália észak­kelet-indiai szövetségi államban. A természeti katasztrófa a szö­vetségi állam lakosainak csak­nem a felét, mintegy húszmillió embert sújtott. Az áradat három hullámban söpört végig Nyugat- Bengálián. mely nagy pusztítást végzett. Az anyagi károkat pél­dátlanul súlyosnak minősítik. (AFP) WASHINGTON Cyrus Vance amerikai külügy­miniszter különleges tanácsadó­jának nevezte ki Paul Warnket, a SALT-tárgyalásokon részt vevő amerikai küldöttség múlt héten lemondott vezetőjét — jelentette be csütörtökön az amerikai kül­ügyminisztérium. LISSZABON Portugál dolgozók tízezrei til­takoztak csütörtökön és pénteken az ország középső és északi tar­tományaiban az államosított vál­lalatok magántulajdonba történő visszaadása és a haladó földre­form intézkedéseinek megmásítá- sa miatt. (ADN) MOSZKVA Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: Ma délután érkezik Moszkvá­ba Cyrus Vance amerikai külügy­miniszter, hogy folytassa a tár­gyalásokat a szovjet—amerikai kapcsolatok kérdéseiről, s min­denekelőtt a hadászati támadó­fegyverek korlátozásával foglal­kozó megállapodásról. Gromiko szovjet külügyminiszter szeptem­beri megbeszélései után — ame­lyeket Carter elnökkel és Vance külügyminiszterrel tartott — mind szovjet, mind amerikai részről azt hangoztatták, hogy az új megállapodás közelebb jutott a megoldáshoz, s már csak né­hány kérdés vár tisztázásra. Gro­miko utalt rá, hogy amennyiben ezeket sikerül megoldani, akkor Leonydi Brezsnyev kész találkoz­ni Carter elnökkel, s vele együtt aláírni az új SALT-megálllapo- dást. A szovjet sajtót a látogatás előtt az. foglalkoztatja, hogy Carter amerikai elnök éppen a tárgya­lások küszöbén adott engedélyt a neutronfegyver egyes alkatrészei­nek gyártására. A Za Rubezsom Bármennyire igyekeznek is el­kendőzni, a kudarc látványos és teljes. Az „ötök” nem tudták rábírni a Dél-afrikai Köztársa­ságot tényleges engedményekre Namíbia ügyében. Az amerikai, az angol, a nyugatnémet, a ka­nadai külügyminiszter és a fran­cia külügyi államtitkár lényegé­ben üres kézzel tért vissza Pre­toriából. Vance genfi sajtókon­ferenciáján beismerte: a dél-af­rikai kormányzat nem adott biz­tosítékot az 1979-ben esedékes, az ENSZ által ellenőrzött namí- biai választások megtartására. Persze a nyugati kompromisz- szumos javaslat önmagában is csekély előrelépést jelentett vol­na a régóta húzódó válság meg­oldására. Engedélyezte a fajül­döző rezsimnek a decemberre ki­írt választásokat, de a válasz­tási komédia szinte előre meg­jósolható „eredményeit” csupán valamiféle politikai közvéle­ménykutatásnak tekintette volna. Cserében Pretoriától a javaslat azt kérte, hogy járuljon hozzá a jövő év közepén az ENSZ fel­ügyeletével Namíbiában tartan­dó választásokhoz. Megfigyelők máris úgy vélik: a Biztonsági Tanács hétfőn kez­dődő ülésén az afrikai tagálla­mok képviseletében az eddiginél sokkal erőteljesebb szankciókat követelnek majd a pretoriai re­zsimmel szemben. Annál is in­kább, mert az ENSZ székhelyén nagy visszatetszést keltett Dél- Afrika újabb próbálkozása a na- miíbiai rendezés elodázására. Az „ötök” kompromisszumát néhány afrikai állam diplomatái amúgy sem tartották kielégítőnek, de az emlékeztet rá, hogy a Pentagon militarista ‘körei és egyes kard­csörtető amerikai politikusok, a CIA közreműködésével nagysza­bású propagandakampánnyal igyekeztek megdolgozni a neut­ronfegyver gyártása érdekében az amerikai közvéleményt. A Prav­da pénteken Szergej Visnyevszkij kommentárjában foglalkozik az elnöki döntéssel, amelyet veszé­lyesnek nevez. A Fehér Ház be­jelentése ismét azt mutatja, hogy az Egyesült Államok külpolitiká­jában két, egymást gyakorlatilag kizáró irányvonal van jelen. Washington egyrészt szavakban azt hangoztatja, hogy kívánatos­nak tartja a leszerelés útjainak keresését. Másrészt viszont a gya­korlatban ellentétes irányba ve­zető lépéseket tesz. Éppen most fogadták el például a Pentagon rekordnagyságú költségvetését, a NATO-ban pedig a nyáron hagy­ták jóvá a hosszú távú fegyver­kezési programot, azt. hogy a ka­tonai költségvetéseket évente automatikusan növelik — hang­súlyozza a szovjet lap. — A neutronfegyver alkatrészeinek gyártásához biztosított zöld út pe­dig gyakorlatilag az új tömeg- pusztító fegyver kifejlesztéséhez adott helyzetben — mint rámu­tattak —, még ez is jobb lett volna a semminél. Kérdéses, hogy vajon a ku­darcot követően érdekelt nyuga­ti hatalmak milyen lépésre szán­ják el magukat. Annyi máris bi­zonyos, hogy mind az öt érin­tett fővárosban csalódást keltett Dél-Afrika makacssága. Pretoria ezzel a merev állásponttal volta­képpen pártfogói előtt is becsuk­ta a kaput, Pieter Botha dél-afrikai mi­niszterelnök a tárgyalások után világosan kifejtette, hogy orszá­ga minden eszközzel továbbra is megakadályozza a Namíbia függetlenségéért harcoló SWAPO hatalomra jutását. Erről tanús­kodik a nyugati közvetítőjavas­latokról folytatott tárgyalások három okmánya is. Pretoria a többi között fenntartotta magá­nak a jogot, hogy bármilyen fegyveres összetűzés esetén el­halasszák az ENSZ által ellen­őrzött választásokat. Ez a kikö­tés azt jelenti, hogy Dél-Afrika egyoldalúan dönthet a számára bizonyára baljós eredménnyel végződő választásokról, amelye­ket — akár provokált összetű­zéssel is — bizonytalan időre elodázhat. Úgy tűnik, Dél-Afrika mind­végig a saját szája íze szerint irányította az „ötökkel” folyta­tott eszmecserét. A komprom istz- szum lényeges elemeinek eluta­sításéval és néhány látszatenged­mény körmönfont megfogalmazá­sával véget ért tárgyalás sem­miképpen nem járult hozzá az öt nyugati hatalom afrikai tekinté­lyének növeléséhez. Gy. D. vezet. „Mindez akkor történik, amikor a politikai realizmus ha­tározott lépéseket követel meg ál­talában a fegyverkezési verseny és különösen a nukleáris fegyver­kezési verseny kiküszöbölésére.” A kommentár megállapítja: a neutronfegyver gyártását a szo­kásos körítéssel igyekeznek emészthetővé tenni. Az amerikai politikusok azt hangoztatják, hogy ha a Szovjetunió védelmi politi­kája kidolgozásánál nem hajlan­dó figyelembe venni az amerikai követeléseket, akkor bevezetik a neutronbombát. „Nyíltan kimond­juk: így csak olyanok vethetik fel a kérdést, akik nem az álla­mok közötti együttműködésre, hanem a nemzetközi feszültség növelésének fokozására töreked­nek. Ez rossz és felelőtlen ma­gatartás. A Szovjetunió pontosan és világosan kifejtette álláspont­ját. Azt javasolja az Egyesült Állandóknak, hogy kölcsönösen mondjanak le a neutroofegyver gyártásáról Nem vezet, s nem is vezethet azonban eredményre az. ha a Szovjetunióval szemben bár­miféle nvomással próbálkoznak” — szögezi le nyomatékosan az SZKP lapjának kommentárja (MTI) Állami és egyházi küldöttség utazott Rómába a pápa ünnepélyes beiktatására II. János Pál pápa ünnepélyes beiktatására a Magyar Népköz­társaság Elnöki Tanácsa és a kormány képviseletében pénteken Rómába utazott Trautmann Re­zső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke és Miklós Imre államtit­kár, az AlMamii Egyházügyi Hiva­tal elnöke. Palotás Rezső, ha­zánk olaszországi nagykövete Ró­mában csatlakozik a delegációhoz. Az ünnepi alkalmon a ma­gyarországi római katolikus egy­házat Lékai László bíboros, esz­tergomi érsek, a magyar katoli­kus püspöki kar elnöke vezeté­sével püspökkari delegáció kép­viseli. (MTI) Azonos nézetek? PEKING Hernan Cubillos Sallato, a chi­lei fasiszta rendszer külügymi­nisztere befejezte a Kínai Nép- köztársaságban tett háromnapos hivatalos látogatását. A Peking- ben folytatott tárgyalásokon megállapodtak abban, hogy szo­rosabbra vonják a két ország közötti kapcsolatokat. Cubillos látogatásának befejez­tével Huang Hua kínai külügy­miniszter csütörtökön este foga­dást adott vendége tiszteletére. Ezen mindketten kijelentették, hogy a Kínai Népköztársaság és Chile a legfontosabb nemzetközi kérdésekben „azonos, vagy hason­ló nézeteket vall". (ADN) NAPI KOMMENTÁR Az „ötök” kudarca Barbár támadás egy menekülttábor ellen • Kép az utóbbi napok újabb vérengzéseiről. Rhodesiái helikopter az egyik támadás színhelyén. (Telefotó—MTI) A rhodesiai agresszorok na­páim-bombákat vetettek be a zimbabwei hazafiak Zambiában levő menekülttábora ellen inté­zett barbár támadásuk alkalmá­val — mondotta el az eseménye­ket követően Joshua Nlkomo, a Zimbabwe Afrikai Népi Szövet­ség (ZAPU) vezetője a sajtó kép­viselőinek. Utalt rá, hogy a Hunter és Mirage típusú vadászbombázák által leszórt pusztító fegyverek nem rhodesiai, hanem nyugati, amerikai gyártmányúak voltak. Nkamo a tragikus események után feltette a kérdést: hogyan képzelik el a nyugati hatalmak, hogy a zimbabwei hazafiak tár­gyalóasztalhoz ülnének annak a fajüldöző rezsimnek a képviselői­vel, amely napa lm -bombákat vet be ártatlan polgári lakosság el­len? Nyugati hírügynökségek zam­biai jelentései megerősítik, hogy a zambiai menekülttábor elleni rhodesiai támadás halálos áldo­zatainak száma több százra te­hető és a sérülteket ápoló orvo­sok szerint a súlyos sebesüléseik­be belehaltak száma tovább emelkedhet. A Zimbabwe Haza­fias Front római képviselői nyi­latkozatukban a nyugati hatal­makat tették felelőssé a rhodesiai támadásént, mivel fegyverekkel és más katonai eszközökkel lát­ják el a fajüldöző Salisburyt. Poul Härtling, az ENSZ mene­kültügyi főbiztosa a főbiztosság zambiai megbízottját felkérte: készítsen helyszíni jelentést, mi­lyen támogatást nyújthat a vi­lágszervezet a barbár támadás áldozatainak. (AFP) A világűr békés célú meghódítása az emberiség érdeke A világűr békés célú meghódí­tásában megvalósuló nemzetközi együttműködés kérdéseiről folyik a vita az ENSZ-közgyűlés külön­leges politikai bizottságában. A vitában felszólalt — többek között — Holtai Imre nagykövet, hazánk állandó ENSZnképviselő­je. Rámutatott a nemzetközi együttműködés jelentőségére és külön üdvözölte az Interkoz- mosz-iprogram keretében végre­hajtott közös űrhajózási tevé­kenységet. • A közgyűlés 6. számú főbizott­ságában, a jogi bizottságban az ENSZ alapokmányával és a vi­lágszervezet erősítésével foglal­kozó különbizottság jelentése fe­letti vitában dr. Komrád Edit, a magyar küldöttség tagja szólalt fel. Kifejtette, hogy az alapok­mány kiállta az idők próbáját. Hangsúlyozta, hogy az alapok­mány rendelkezéseinek szigorú betartása hozzájárul a szervezet szerepének erősítéséhez. A 3. számú főbizottságban a szociális, humanitárius, és kultu­rális bizottságban, mely most a népek önrendelkezési jogáról folytat vitát, Geréb Sándorné, a magyar küldöttség tagja szólalt fel. Rámutatott, hogy a szocia­lista társadalmi rendszer lénye­géből fakadóan a magyar kor­mány külpolitikájának egyik alapelve, a nemzeti függetlenség- ént vívott harc támogatása és a magyar nép cselekvő szolidaritá­sáról biztosította a namíbiai, a zimbabwei és a palesztin népet. (MTI) Az amerikai hadügyminisztert újra foglalkoztatja az ideggázfegyver Harold Brown amerikai had­ügyminiszter pénzalapot szeretne létesíteni ideggázfegyver előállí­tásához. A Pentagontól származó értesülés szerint Charles Dunoan hadügyminiszter-helyettes — Brown megbízásából — titokban utasítást adott a hadseregnek: készítsen költségvetési programot két alkotórészből álló ddeggázt termelő létesítmény építésére az Arkansas állambeli Pine Bluff­ban. Az új fegyver kísérleti prog­ramját 1968-ban a közvélemény fölháborodására le kellett állítani, mert egy Utah állambeli kísérle­ti telepen történt ideggáz-szivár- gás következtében a környéken hatezer juh döglött meg. A kí­sérleteket pár évvel később mégis folytatták, egészen mosta­náig. Amennyiben a veszedelmes gáz­fajta belekerül az 1980. évi költ­ségvetési tervezetbe, a kongresz- szus januárban szavazhat majd róla. (UPI) Nem a nagyság... OLYKOR az az ember érzése, hogy kellemesebb dolog a kis ország helyzete, mint a nagyé, különösen az igen nagyoké, akik­nek óriási, olykor nyomasztó a felelősségük a világ dolgaiért. De hát a nagyságrend adott, a terü­let, a lakosok száma, a gazdasá­gi feltételek állandóak, bár — mint látni fogjuk — korántsem csak ez határozza meg helyünket a népek sorában. Magyarország például a kis országok közé tar­tozik, gazdasági adottságaink nagymértékben ráutalnak ben­nünket a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztésére. Kádár János szavai ezek, római látoga­tásakor hangzottak el, s hazánk és a külvilág kapcsolatainak egyik fontos vonására utalnak. , De szocialista államról lévén szó, azt is tudjuk, és valljuk, hogy hátterünk nagy, számításba ve­hetjük a baráti országok közös­ségét. S ez különböztet meg egy szocialista „kis államot” mások­tól. Ismerjük természetesen kö­rülményeinket, ehhez mérten szervezzük munkánkat, ennek arányában, a realitások figyelem- bevételével kell készíteni a ter­veket — de hátunkat nekitá­maszthatjuk a sokkal nagyobb egység falának, magunk mögött érezzük szövetségeseinket. S együtt már nem vagyunk kicsik! Igaz, vannak a szocialista és a nem szocialista kis államoknak közös vonásaik, mégis a másik oldalon levők helyzete eltér a miénktől. Ott a nagyságrend in­kább meghatározza mindenki he­lyét a sorban. Érdekesen mutat­kozott ez meg a hetvenes évek elején, az enyhülési folyamat ki­bontakozásakor! Föloldódott ugyanis a hidegháború fegyelme, a félelem és a bizalmatlanság szülte katonás összetartás az at­lanti világban, s kiderült, hogy a nyugati kis országoknak is van mondanivalójuk. Jelentkeztek, szóhoz jutottak a nemzetközi élet­ben, bebizonyították, hogy jól mozognak a diplomáciai terepen. Belgium, Hollandia és mások valósággal kivirultak a nemzet­közi kapcsolatok mezején. MINDENEKELŐTT azonban a semlegesek szerepe nőtt meg. el­sősorban Finnországé, Ausztriáé. A feszültség idején úgy érezték. hogy meg kell húzódniuk a „töm­bök” árnyékában, de az enyhülés megindulása óta magabiztosab­ban mozognak a politika útjain. Bebizonyosodott az is, hogy az enyhülés, a nemzetközi kapcsola­tok sűrűsödése gazdasági érte­lemben is rendkívül előnyös a ki­sebbek számára. Az új helyzet enyhít egyoldalú lekötöttségükön, kiszolgáltatottságukon. A kicsik is érzik a nyugati nagyok gazda­sági gondjait, és milyen jó dolog, hogy megvannak a csatornák a szocialista országok irányába. Egy példa: az osztrák gazdaság erő­sen kötődik a nyugatnémethez, s így a munkanélküliség, a nyers­anyag- s az energiagondok, az árproblémák hatására egyre in­kább ráncoljá homlokát Ausztria is. De mert jó kapcsolatokat épí­tett ki keleti szomszédaival, meg­van a lehetősége rá. hogy enyhít­se ezeket a gondokat. Ez a szerep és érdekeltség a jövőben sem változik. A moszk­vai Pravda A kis országok hozzá­járulása című cikkében idézte Bruno Kreisky osztrák kancel­lárt: „Éppen a helsinki értekez­let mutatta meg hogy földrészünk kis országai is hozzájárulhatnak az érdekek kiegyenlítéséhez, sa­ját érdekeik teljes figyelembe­vételével. Ilyen feladatot azonban hatásosan csak az enyhülés körül­ményei között láthatnak el." NÉZZÜNK SZEMBE a való­sággal: a nagy ügyekben a na­gyoké a döntő szó, példa erre a stratégiai fegyverrendszerek kor­látozásáról szóló szovjet—ameri­kai tanácskozás. De a politika (éppen úgy, mint a személyes élet) a sok kisebb és nagyobb részletből áll össze. Ebben min­denkinek lehet fontos szerepe. A kicsiség olykor alkalmassá tesz a fürge, a rugalmas tevékenységre. A Magyar Népköztársaság diplo­máciája (szocialista szövetsége­seivel teljes összhangban) gya­korta teljesít ilyen feladatokat, ilyen hivatást. A terület nagysá­ga, a népesség száma ebből a szempontból nem döntő. De a né­pek ügyéhez mindenki hozzájá­rulhat. Magyarországnak, mint a szocialista szövetség tagjának, módja van arra, hogy így is szol­gálja nemzeti érdekeit, kifejtse nemzeti képességeit. T. I. Munkásgyűlés Kecskeméten (Folytatás az 1. oldalról.) zak és kulturális intézmények kivitelezése vár az építőipairra. A feladatok végrehajtásával párhuzamosan javulnak dolgo­zóink életkörülményei. I960—75 között a keresetek több. mint 200 százalékkal növekedtek. Az épí­tőipar egész területén általános­sá vált a 44 órás munkahét. Amikor iparágaink helyzetéről beszél ünk, megállapít hat. j uk. hogy eredményesen valósítjuk meg a párt által meghatározott feladatokat. Igaz viszont az a megállapítás is, hogy az építő-, fa- és építőanyag-iparban a mi­nőség rosszabb annál, mint ami­lyen lehetne. Bármennyire kényes sokak számára, de szólni kell a mun­kafegyelemről is. Olyan munka­helyi légkört keli teremteni, ahol nincs mód a lógásra. Egyéb­ként az emberek általában nem azért lógnák, mert nem szeret­nek, vagy nem akarnak dolgozni, hanem azért, mert vannak, akik eltűrik. A munkafegyelmet egy­forma mércével kell mérni a műhelyekben éppúgy, mint a hi­vatali helyiségekben. A munka­fegyelmet tehát mindenütt javí­tani kell. mert ez közös érdek, a gazdálkodás fontos feltétele. A fejlett szocialista társadalom építése megköveteli, hogy az emberek tudatában, műveltségé­ben is gyorsabb változásra töre­kedjünk. Kimeríthetetlen tarta­lékunk. még nem eléggé feltárt erőforrásunk az emberek szocia­lista gondolkodásában, magatar­tásában és munkájában rejlik. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a dolgozók egyre nagyobb része azonosul szocialista eszméinkkel, s készek a közösség érdekében többet vállalni. Nagyon szép pél­dája ennek a szocialista brjgáQ- mozgailom szélesedése. Szakszervezetünk 75 éves tör­ténetének legfőbb tanulsága, hogy csak becsülettel, a párt po­litikája iránti rendíthetetlen elkö- telezetséggel lehet szolgálni az egész munkásosztály és benne az építő-, fa- és építőanyag-ipari dolgozók ügyét — mondotta be­fejezésül az ÉFÉDOSZ Központi Vezetőségének titkára. Az ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. N. O. # Építőmunkások a gyűlésen. (Tóth Sándor felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom