Petőfi Népe, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-20 / 248. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1978. október 2#. Apostag üzeme Ha sokan nincsenek is az apcxs- tagi habselyem-varrodában — elegen azért vannak. Létszám szerint több mint százan, a gye­sen levőket leszámítva egy hí­ján hetvenen. A kecskeméti gyárhoz tartozó üzem dolgozói tervüket teljesítik és munkájukban a központi meó sem talál sok kivetnivalót. Száz náluk készült gyermekfehérnemű között első osztályú minőséget meg nem ütő három-négy darab akad, s ez a gyár kiemelkedően jó átlagánál is kedvezőbb arány. A varrodai hiba ugyancsak fele náluk az átlagosnak. Ezeket az eredményeket már évek óta tart­ják az apostagiak. Márpedig a szakmát csak az idén szerezték meg tizennyolcán a dolgozók kö­zül, tehát betanítottként régóta tudják mindazt, ami feladataik­hoz szükséges. öt évvel ezelőtt, amikor a kis üzem alakult hat községből fo- borzódott negyvenkilenc dolgozó­ja. Ma a hat dunaegyházi kivételé­vel mindnyájan helybeliek. Az új embereket nagyrészt az apostagi fiatalság adta. A távolra eljáró asszonyok csak akkor kezdtek ér­Gyiümölcsös telepítésére álta­lában a középkötött, mélyrétegű, jól művelhető vályogtalajok és homoktalajok alkalmasak. A ta­lajelőkészítés állhat gépi for­gatásból (a hatvan centiméteres mélységű rigolozás pontosan ele­gendő), esetleg két méter széles szalagos forgatásból, vagy gödör­ásásból (az ültetőgödör nagysága legalább 120x120x60 cm legyen). A gödőrásáshoz ültetőlécet használjunk. Az ültetőléc 2 m hosszú. 10 cm széles, két végén és a közepén félkör alakú be­metszés van. Gödörásásnál a lé­cet úgy használjuk, hogy a léc középső bemetszését — a fa ter­vezett helyét jelző — ültető ka­rához illesztjük, majd a két vé­gét segédkaróvál megjelöljük. Ezután elvéhetjük a lécet, és kezdhetjük a gödörásást, mert a fa helye a segédkarók közé visz- szahelyezett ültetőléc segítségével bármikor megállapítható. (A gödröket az ültetés előtt 10 nap­pal húzzuk be.) Nagyon ügyel­jünk arra, hogy a jogszabályban rögzített ültetési (telepítési) tá­volságokat a földterület (ingat­A borszőlőt zománcozott, vagy saválló műanyag vödrökbe kell szedni. Lehetőleg minden fajtát külön-külön szüreteljük, de kü­lönös gondot fordítsunk arra, hogy a fehér és vörös- bort adó fajtákat ne keverjük össze, mert a különböző színű szőlőkből ké­szült ún. fuxos borok kevésbé ér­tékesek. A fehér bort adó szőlő­ket a zúzás (a zúzás megkönnyí­ti a préselést, a lékinyerést) után kétszer-háromszor préseljük, de minden újabb préselés előtt a törkölyt fellazítjuk. A mustot préselés után hordók­ban ülepítjük, telepítéskor a mus­tot kénezzük, hektoliterenként a mustba 1—3 db borkén tablettát teszünk (a szőlő egészségi állapo­tától függően), mert így elejét vehetjük a káros bőrbetegségek kialakulásának. A jó bor helyes kénezéssel születik! A kénezéssel ülepített must erjedése egy hóna­deklődni a helybeli munkalehe­tőség iránt, amikor bebizonyoso­dott, hogy itt is meg tudják keres­ni a másutt már elért fizetést. Mindegyikük persze nem tért vissza, ma is annyi nő jár el dol­gozni Apostagról, mint amennyit a helyi varroda foglalkoztat. A község így is szerencsés az üzemmel, amelynek tagadhatat­lanul szerepe van a fiatalok ma­radásában. Éppen félszáz harminc év alatti lány és asszony dolgo­zik itt. Ennyien hivatalosak a november eleji ifjúsági parla­mentre. Közülük húszán vannak most gyermekgondozási segélyen — az összes dolgozó közül pedig harmincnyolcán. Ez meghatároz­za a kollektíva sajátos feladatait. Az üzem szigorú kétműszakos munkarendje alól felmentést azoknak a kismamáknak — je­lenleg hatnak — ad, akik a gyes lejárta előtt ismét munkába 'áll­nak. Ennek persze az a feltétele, hogy minden gyermek helyet kapjon a község óvodájában vagy bölcsődéjében. Ilyen gond való­ban nincs, bár gyermekintézmé­nyi hely Apostagon is kevesebb van a kelleténél. lan) határától számítva feltétle­nül tartsuk meg. Az ingatlan határától számí­tott legkisebb ültetési távolság belterületen és zártkerten belül a következő: Szőlő, valamint 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor ese­tében 0,5 m. Három -méternél magasabbra nem -növő gyümölcs és egyéb fa esetében 1,0 m; Há­rom méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa, valamint gyümölcs-, egyéb bokor eseté­ben 2,0 m. Külterületen — zártkerten kí­vül viszont: Gyümölcsfaiskolai nevelés alatt álló növény, to­vábbá szőlő, köszméte-, ribiszke- és málnabokor esetében 0,8 m. Minden egyéb gyümölcsbokor esetében 2,0 m; Birsalanyra ol­tott körtefa, továbbá őszibarack- fa esetén 2,5 m; Törpealanyra oltott almaifa-, továbbá meggy-, szidva- és mandulafa esetében 3,5 m. Vadalanyra oltott álma- és körtefa, továbbá kajszifa ese­tében 4,0 m. Cseresznyefa eseté­ben 5,0 m. Dió- és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8,0 m. pig is eltarthat 15—19 C-fokos helyiségben. A mustot kb. 12 órai ülepítés után az erjesztő hordó­ba fejtjük. (Az ülepítés során sok zavarosító anyag: talaj. Szőlőhéj, növényvédőszer-maradék válik ki a mustból, ezek fejtés után visszamaradnak, így nem zavar­ják a must erjedését.) Az erjesztóhordó feltöltésekor ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy az erjedő must térfogata növeked­ni fog, ezért a hordóban legalább tíz százaléknyi erjedési űrt hagy­junk. A must erjedését a beleke­vert fajélesztővel mesterségesen is megindíthatjuk, így elkerülhet­jük a káros erjesztő baktériumok elszaporodását. Az erjesztőhordó nyílásába kotyogót helyezzünk, ez a mustot elzárja a levegőtől, de ugyanakkor lehetővé teszi a zajos erjedéskor keletkezett széndioxid távozását. A varrodában dolgozók — szü­lők és gyermektelenek — minden évben az óvoda javára fordítják társadalmi munkával szerzett ke­resetüket. Az összeg, szerény — húszezer forint. De jó szívvel adják. Segítségükkel meg is told­ják. A nyári takarításban, fes­tésben, s szükség szerint minden munkában részt vesznek. Két brigád, az Április 4. és az Angela Davis nevűek, még a gyermekek felügyeletébe is besegítenek, amikor az óvónők szabad szomba- tosak, a varrodában viszont mű­szak van. így oldották meg a nyári szü­net alatt is az egyébként bizony megoldhatatlan problémát, azt, hogy az üzem leállását nem le­hetett az óvodáéval egyidőben tartani. Ezért aztán a dolgozó anyák gyerekeire — a vezető óvónő segítségével — mindig a szabad brigádtagok vigyáztak. Fáradozásuk nem volt hiábavaló. Nem esett ki családi probléma miatt senki sem a munkából, s a leállás alatt pedig kívül-belül felújították, megszépítették a vállalkozók a takaros kis varro­dát. Zs. A. Szüretelő diákok A szüret úgy ól valamennyi­ünk tudatában-emlékezetében, mint valami nagyon kedves, na­gyon vidám elfoglaltság, amely­hez annyi szép gyermekkori em­lék, olvasmány vagy mese fű­ződik, mint kevés más munká­hoz. S hogy ez a sok szorgos ke­zet igénylő, mezőgazdasági jel­legű aktus a maga hangulatai­val hasonló emlékként rögzül a legfiatalabb generáció tudatában is, arról Bocsa határában, a Pe­tőfi Termelőszövetkezet egyik szőlőtáblájában győződtem meg, ahol a falu általános iskolájának több mint száz diákija szedte vödrökbe, s öntötte puttonyokiba az idei termést. Mivel a kiadósabto beszélgetés valamennyiükmelk behozhatatlan hátrányt jelentett volna a nagy versengésben, csak néhány kér­dést tettem fel az egyik szélső sorban haladó, nyolcadik osztá­lyos lánynak, Farkas Katalinnak: — Látom, szaporán mozogsz. Hány percenként telik meg a vödör? — Ezt nem számolom. Talán nem is győzném. De azt tudom, hogy tegnap több mint hatvan mázsát szedett le az osztályunk. — ■ Énekszó mellett legalább? — Nem, nem énekelünk. — (Pedig a szüret úgy lenne igazi... — Mi inkább csak beszélge­tünk. — És miről? — Mielőtt idejött, éppen arról vitatkoztunk, hogy milyen le­gyen majd a ballagási ruhánk. — Vitatkoztak? — Igen, mert a legtöbben a drapp színű, plisszírozott szok­nyát szeretnénk, valamilyen vi­lágos blúzzal, ám néhányan — főleg az alacsonyabb növésűek — félnek, hogy nekik nem áll majd jól ez az öltözet és ők inkább sötét színű bársonyszoknyát ja­vasolnak. — Egyik sem olcsó mulatság. Kerül majd rá pénz? — Az nem probléma. A szor­galmasabbak most, itt a szüret­ben is megkereshetik a rávalót, bár ezt a pénzt inkább a kirán­dulásra szánjuk... * Később kiderült, hogy az osz­tály Pécsre készül. Búcsoizásul további jó munkát és jó utat kívántam nekik — nemcsak Pécsre, hanem a nagybetűs Élet­re is gondolva, ahová kikerülve bizonyára sokszor visszagondol­nak még a hajdani szüretekre, s az örömmel végzett munka jó ízeire. K. J. HÁZUNK TÁJA Gyümölcsfák telepítése A borszőlő feldolgozása wtmHNmKW Joggal mondhatjuk, hogy mos­tanában — mind országos, mind megyei viszonylatban — reflek­torfénybe került az építőipar. Induljunk el talán Bács-Kis- kunbói. Amikor — augusztus közepe táján — napvilágot lá­tott a KSH megyei igazgatósá­gának jelentése a megye idei I. féléves gazdasági és társadalmi fejlődéséről, s abban az építő­ipar eredményeiről, valahogy úgy vettük: „szoikásos és kötele­ző” tájékoztatás. Halott, aki egy kicsit is elidőzött a KSH megyei „áttekintésének" egy-egy fejeze­ténél, a beszédesebb adatok — úgymond — a laikus fantáziáját is mozgásba hozták. Hogy csak az építőiparnál maradjunk ... Né­hány sokat mondó tény a sok közül: .....a megye kivitelező é pítőiparában erőteljesen — az országos átlagnál gyorsabban — nőtt a termelés. Az elvégzetk épí­tési-szerelési munkáik érteKe ... 14 százalékkal haladja meg az egy évivel korábbit. Az ágazaton belül minden szektorban nőtt a termelés. Erre az évre az építőiparban több mint 2,9 milliárd forint ér­tékű munka elvégzését irányoz­ták elő, amelynek az első félév végéig 45 százalékát teljesítették. Ugyanakkor az elmúlt évihez mérten csaknem ötven százalék­kal csökkent az elutasított épí­tési igény. A félév folyamán 386 olyan építmény kivitelezését kezd­ték el, amelyek egyedi értéke meghaladja a százezer forintot. — Az építőiparban foglalkozta­tottaik száma az egy évvel koráb­bihoz mérten 4,5 százalékkal nö­vekedett. Az egy dolgozóra jutó építési-szerelést munkák értéke az 1977. első félévihez viszonyít­va 9,2 százalékkal emelkedett. Az erre vonatkozó országos adat egyébként 4,5 százalék.” A KSH megyei igazgatóságának iménti utalása egy országos adat­na — megkönnyíti dolgunkat, hogy az építőipar megyei tevé­kenységét demonstráló mutatók­ról ráfordítsuk a figyelmet azok­ra a szemlélétes tényékre, ame­lyekkel — szeptember második felében tartott sajtótájékoztató­ján — dr. Abrahám Kálmán épí­tésügyi és városfejlesztési mi­niszter ismertette az országgal az építésügy addig elért eredmé­nyeit. Lássunk egy párat a meg­jelenítő erejű summáaatakból. 'Hazánkban — közvetve és köz­vetlenül 855 ezer ember foglalko­zik állami, szövetkezeti és magán — építéssel... Az építő­ipari kivitelező tevékenység mé­reteire jellemző, ihogy évente 12 gjellérfhegynyi földet mozgatnak meg az építők, s annyi üveget készít enék és használnak, ameny­nyivel be lehetne borítani a Ve­lencei-tavat. Az egy év alatt megépült közművezetékek Buda­pesttől Bakuig érnének. S két méter magas, egy méter széles falat lehetne emelni Magyaror­szág határán az égetett tégla mennyiségéből. Három olyan — az M—7-eshez hasonló autópá­lyát lehetne építeni laz egy év alatt gyártott cementből, ame­lyek mindegyike Budapesttől Moszkváig érne. S hogy egy igen fontos terü­letről vegyülk a következő adatot: esztendőnként annyi új • otthon épül az országban, minit Győr és Pécs együttes lakásállománya. Amikor pedig arról beszélünk, hogy a gépesítés fejlesztése ered­ményeként csökkent az építőipar­ban a nehéz fizikai munka, ér­dekes a gépállomány teljesítőké­pességét olyan összehasonlításban bemutatni, hogy az 25 ezer kö­zepes személygépkocsi motortel­jesítményével azonos. — Ennék is köszönhető, hogy bár „országos összesentoen" 4100-zal kevesebb a munkásak száma, a termelé­kenység mégis 12 százalékkal na­gyobb, mint két és fél esztendő­vel ezelőtt. S ami e fejlődés kísé­rője volt: a gépek és berendezé­sek jobb kihasználására, a mun­kák meggyorsítására sok helyütt újabb műszakokat vezettek be. Huszonötezren pedig már három műszakban dolgoznak, 'köztük öt­ezren a házgyáraikban, ahol szin­tén bevezették a felemelt mű­szakpótlékot. Azt is hangsúlyozta a minisz­ter, hogy az emberek javára ke­zelik kiemelt feladatként a vég­zett munka szerinti bérezés fej­lesztését. A jövőben szélesebb körben kívánják alkalmazni a bnigádelszámalási rendszert és az egy összegű munka- és bér­utalványozást, amely a határidők rövidítésére, nagyobb teljesít­ményre és jobb minőségre ösztö­nöz. Hosszan folytathatnánk a mi­niszter által országos vetületiben ismertetett adatsort és ténytöme- get, de úgy gondoljuk, emlékez­tetőnek ennyi is elegendő ahhoz, hogy szinte „automatikusain” ki­váltsa belőlünk a folytatást. Hogy tudniillik .magunk jelentsük (ki: az eddig említettek után kö­vetkezett a legerősebb „reflektor- fény”, az MSZMP Központi Bi­zottságának legutóbbi ülésén meg­vitatott jelentés az építő- és építőanyag-ipar helyzetéről, s to­vábbfejlesztésének feladatairól, összefoglalása volt ez egy hosz- szabb folyamat eredményeinek. Ámbár — nem fölösleges leszö­gezni, hogy az építőipar termelé­sének 19S4 óta történt meghá­romszorozódása nem egy „magá­tól végbement folyamat", hanem emberi munka — a tervező, szervező, kivitelező építőik pro-^ duktuma. Ahogy a KB-ülésről ki­adott közlemény is kifejezi: „Az eredmények fő forrása az építő- és az építőanyag-ipar dolgozói­nak áldozatkész munkája.” _ S a mikor a Központi Bizottság a legfontosabb feladatokra kiemel­ten felhívja a figyelmet, a tech­nikai, technológiai megújulás, ja­vulás elsőrendű „feltételeiként” is a vezetésre, szervezésre képes szakemberekre, a munkások nö­vekvő szakmai, termelési kultúrá­jára és fegyelmére, tehát az al­kotó építőkre számít. A lakásépítés és -gazdálkodás 1990-ig szóló tervének irányelvei Is ezt az emberközpontúságot su­gározzák. Kitűnik belőlük, hogy magúkba foglalják mindazokat a kívánságokat, amelyek jó ideje is­métlődően elhangzottak a legkü­lönbözőbb demokratikus fórumo­kon. Hogy ne mondjuk töb­bet: a 'népgazdaság teherbíró ké­pességével összhangban növelik a lakások átlagos alapterületét, ja­vítják felszereltségüket és minő­ségüket; több nemzedék együtt­éléséhez, de a ikoros emberek ön­állóságának megóvásához is le­hetőséget ad a lakásösszetétel Igazodása e kívánalmakhoz. Továbbra is előnyben részesí­tik az ifjú házasukat, a sokgyer­mekeseket és az ipari munkáso­kat, de kielégítik a gyermektelen házaspárok, az egyedülállók la­kásigényeit is; nyugdíjasotthonok, garzonlakások segítik majd a jbbb lakásgazdálkodást... S ha mindezekhez hozzátesszük a la­kásvagyon megmentésére, a la­kások fenntartására, felújítására és korszerűsítésére vonatkozó irányelveket, akkor is csalk töre­dékét említettük itt az építőipar­ra váró tennivalóknak. (Nem fe­ledkezve meg természetesen ar­ról, hogy ezek valóraváltásában a népgazdaság más ágazatainak is kulcsszerepe van.) Azt is erőtel jesen . aláhúzzák a párt (központi vezető testületének direktívái, hogy akiktől ennyit vár az ország népe, s akiknek oroszlánrésze volt, van és lesz az ország arculatának megváltozta­táséiban, szépítésében, vagyoná­nak gyarapításában, — ezzel arányban álljon a róluk való gondoskodás is. Ezért kell te­kintettel lenni az építőipari dol­gozók hátrányos helyzetére, a változó munkaihelyekre, az ingá­zásra; s ebből következően kell állandóan napirenden tartami élet- és munkakörülményeik ja­vítását. Azaz: a reflektorfényből a ,jküpok” mellett az „adok” sem maradhat ki... i T. I. Fejlődő géppark, gyorsabb, könnyebb munka Bíróczi Gyulától, a múlt év elején alakult Bács- Kiskun megyei Kommunális Szolgáltató Vállalat igazgatójától kértünk a napokban rövid tájékoz­tatót a kollektíva tevékenységéről. — Vállalatunk eddigi életére a fejlődés a jel­lemző — mondta az igazgató. — A megalakulás után azonnal nekiláttunk az elavult géppark fej­lesztéséhez s ez természetesen tevékenységünk nö­vekedését is eredményezte. Ma már szinte nincs a megyében olyan község, ahol dolgozóink ne vé­geznék a sok szempontból igen fontos tevékenysé­get, a folyékony hulladék elszállítását és ártal­matlanná tételét. A községek bekapcsolása nem ment máról holnapra, de végül a helyi tanácsok­nak sikerült a szigorú szabályoknak, előírásoknak megfelelő megsemmisítőhelyeket találni, illetve ki­jelölni, A múlt év eleje óta 18 új, korszerű IFA és Prága szippantókocsival lettünk gazdagabbak s ma már összesen 52 járja a megyét. Tavaly még a traktor vontatta szippantók és gépkocsik aránya 50 százalék volt, ma már ez a szám 70-re növe­kedett a gyorsabb és könnyebben mozgó gépko­csik javára Tizenihat traktorunkat folyamatosan kiselejtezzük. Tevékenységünket jelentősen segíti az év elején 2,5 millió forintért vásárolt nagy tel­jesítményű csatornamosó gépkocsi, amely két tár­sával együtt járja a megye üzemeit. Nem utolsósorban a fejlődő géppark segítségé­vel tudunk az idén a tavalyinál jóval többet „ter­melni”. A múlt évben 37 millió forint értékű mun­kát végzett négyszáz dolgozónk, az Idén pedig az eddigi eredményeket figyelembe véve, elérjük a 43 milliót, A tájékoztató utáni rövid fotó-sétát tettünk a vál­• Kettes szemlére készíti elő Pintér István és Nagy István szerelő az egyik Super Zetor 50 vontatót. lalat tmk-részlegében, ahol 22 szerelő végzi a 112 különböző gépjármű és más gépi berendezés ja­vítását. O. L. • Gyorsjavítás egy szippantókocsin. Huszár József és Wolf György szerelők. • Balra: Nagy I. István és Erdős! József az egyik IFA fényszórójának beállítását végzi. (Opauszky László felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom