Petőfi Népe, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-13 / 216. szám

1978. szeptember 13. 9 PETŐFI NÉPE 4 A nemzetiségi kongresszusok előtt 9 Német ajkú katymári lakos­sal együtt lépegettünk a székso­rok között a kijárat felé, miután befejeződött a bácsalmási nemze­tiségi fórum. Menet közben az egyik felszólaló szavait idézte, nagyon is Igazat advia neki, mert valóban sok szempontból haszno­sak ezek az összejöveteleik A beszélgetőtársam által em­lített összejövetelen a nemzetiségi kongresszusokat megelőző kül- döttválasztó gyűléseiket kell érte­ni. Eme valóban jelentős esemé­nyek egy kivételtől eltekintve vasárnap fejeződték be megye- szerte. Mint ismeretes, a soron következő novemberi kongresszu­saikat előkészítő események, vagy­is a megyei és a helyi népfronté bizottságok által szervezett gyű­lések szeptember első napjaiban kezdődtek. Bácsalmáson, Baján, Katymáron. Garán, Miskén, Du- naegyhazán, Hajóson, Csávolyon, Kiskőrösön, Hartán, Herceg­szántón és Dusnokon már a fórumok tapasztalatairól beszél­getnek a megválasztott kongresz- szusi küldöttek, Bátyán vasárnap kerül majd sor a délszláv nem­zetiségiek gyűlésére. Mint arról lapunkban koráb­ban, s a tegnapi számunkban is beszámoltunk, a Bács-Kiskun megyében élő német, délszláv és szlovák nemzetiségi lakosok gyű­lései alapos értékelést adtak a legutóbbi, vagyis az 1973-as nem­zetiségi kongresszusok óta elért eredményekről, pártunk nemzeti­ségi politikájának megvalósulásá­ról. A bácsalmási fórumon Röckí József, a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége alelnö­ke például megjegyezte, hogy a nemzetiségiek jól kiveszik részü­ket a szocialista építőmunkából, s közülük sokan aktív részesei a közéletnek. Egy-egy községi ta­nácsülésen, például Katymáron, Garán, Csávolyon, Hajóson, Du­naiegyházán és a környékben má­sutt is rendszeresen találkozha­tunk német, délszláv, vagy szlo­vák nemzetiségivel, akik nem csupán érdeklődőként, hanem ta­nácstagként vesznek részt az ülé­sen. 9 Es egyre többen bekapcso­lódnak a helyi népfrontmunkába, a fiatalabbak a KISZ-szervezetek programjaiba. S nem kell őket kétszer-háromszor hívni, - ha a szőkébb hazájuk fejlesztését, csi­nosítását célzó társadalmi munkát szerveznek, mert valamennyien segítenek. Hol hiányzik még a segítő kéz, mit lehetne tenni a közösség vagy a környezet érdekében? Nos e kérdések a nemzetiségi fórumo­kon, mint feladatok hangzottak el. A gyűléseken elhangzott be­számolók, s az ezt követő hozzá­szólások tehát nemcsak az eddigi eredményeket összegezték, hanem előre tekintve felsorolták a ten­nivalókat is. A nemzetiségiek kultúrműsora szinte egyetlen fórumon sem hiányzott,- ami jól bizonyítja, hogy él, és virágzik sajátos népi kultúrájuk, sokféle hagyomá­nyuk. Jelentős eredmény, hogy az utóbbi időben sokat fejlődött a nemzetiségiek anyanyelvi okta­tása. Mint azt a bácsalmási gyű­lésen az egyik madarasa pedagó­gus elmondta, a tanárok mindent megtesznek annak érdekében, hogy a német, délszláv, szlovák ajkú diákok elsajátítsák, minél jobban tudják, ismerjék az anya­nyelvűket. A szákkörök, 'klubok jó lehető­séget adnak a megyében élő nemzetiségi lakosságnak arra, hogy népi kultúrájukat, sokféle hagyományukat tovább ápolják. Nagyon sok népi tánccsoport, énekkar, zenekar működik a nem­zetiségiek lakta településeken. Mint az a fórumokon is kide­rült, á megyei párt-végrehajtó­bizottság, a megyei tanács végre­hajtó bizottságának határozatai megvalósulnak, vagyis sokféle al­kalom nyílt és nyílik arra, hogy a nemzetiségi lakosság tovább gazdagítsa anyanyelvi kultúráját, őrizze, ápolja hagyományait. A nemzetiségiek novemberben sorra kerülő kongresszusain mind­erről bizonyára sok szó esik. Eze­ken a tanácskozásokon a Bács- Kiskun megyében élő német, dél­szláv, szlovák'ajkú állampolgáro­kat azok képviselik, akiket a he­lyi gyűléseken kongresszusi kül­dötteknek megválasztottak. 9 A népfrontbizottságok ha­marosan összehívják egy-egy ta­nácskozásra a küldötteket. Ezek a megbeszélések szintén jó lehető­séget kínálnak majd arra, hogy összegezzék a nemzetiségi fóru­mok tapasztaltait, még egyszer számba vegyék az eredményeket, az anyanyelvűk ápolásához, ha­gyományaik őrzéséhez kialakított jó eszközöket, módszereket, közr- életi aktivitásukat, s természete­sen a feladataikat is. T. L. Automata levélfeldolgozás Riport a feladónak! A mindig zsúfolt Baross téren, a Budapest 72. számú postahiva­taliban megkezdte működését a világ egyik legkorszerűbb levél- feldolgozó gépsora. Igaz, egyelőre még csak húszszázalékos terhe­léssel, de már munkába állt a bonyolult Toshiba gyártmányú berendezés. Nem olcsó mulatság, s bizony az sem mellékes szem­pont, hogy ezentúl másként kell megcímeznünk levélküldeménye­inkét. Tehát még a közönséget is „át kell nevelni”. Akkor miért szorgalmazta a posta az új be­rendezés mielőbbi felszerelését? — Postahivatalunkon áramlik keresztül a levélforgalomnak mintegy harmada — tájékoztat Székelyhídi Lajos hivatalvezető. — Az utóbbi időkben szinte el­képesztő állapotok uralkodtak ná­lunk: nem fértünk el, .kénytelenek voltunk a folyo­sókon tárolni a napi küldeményeket. Papíron 170 ember foglalkozik a levelek és egyéb 'küldemények kézi válogatásával, három műszakban. A tényleges létszám 50-nel kevesebb, hiányukat nagyon meg-; érezzük. — A beruházás tehát egyértelműen a posta „hasz­na”? < — Szó sincs róla. A berendezés segítségével lénye­gesen meggyorsul a küldemények átfutási ideje, még azoké is, amelyeket nem a gép dolgoz majd fal. Számoljunk csak: nálunk negyven ember mun­káját takaríthatjuk meg; ha teljes üzemmel dolgozik az automata. A Nyugati pályaudvar melletti 62. számú postahivatalban hatvan, vidéken pedig mint­egy 150 dolgozóval kevesebbet kell foglalkoztatnunk a leviédfeidólgozásban, a gép jóvoltából. Országosan csökkenti a létszámhiányt, s e tény szemmel lát­hatóan javítani fogja a klasszikus posta szolgálta­tásait. Könnyebb lesz a hét postavonaton és a több mint félszáz mozgópostán a szolgálat. Az eddigi tapasztalatokat Miklósi József, a hi­vatal helyettes vezetője összegezi: — A méréseik szerint pillanatnyilag három szá­zalékos a hibaarány. A gép hibájából és a helytelen címzésből adódik. A gépet az itt-tart cakódé hat ja­pán szakember állandóan ellenőrzi, s elvégzik rajta a szükséges finomításokat. A posta felkészült az új címzésékre való átállásra: prospektusok, reklámok, filmek, tájékoztató füzetecsikék segítették a lakos­ságot az új minták elsajátításában. Ettől függetle­nül még jócskán akadnak helytelenig címzett bori-: tékók, 'képeslapok, levelezőlapok. Mi erre is felké­szültünk; van egy gépterem, ahol a kézi irányítók besegítenék. A nagyobb baj az, ha a gép téved, de nem a saját hibájából. Az irányítószámoknak fenn­tartott négyzetekbe írógéppel beírt adatot az opti­kai karakterleolvasó automatikusan kézírásnak vé­li, s téved. Az irányítószámot ilyenkor a címzés utolsó sorálba szükséges írni. — Külföldre hogyan címezzük a borítékot? — A piros négyszögeik a hazai irányítószámoké. A külföldre menő küldeményéket tehát másképpen kell megcímezni, nehogy a beírt irányítószám alap­ján a gép valamelyik hazai településre juttassa azt el. Akad olyan ország, ahol öt-, másutt hatjegyű irányítószámot alkalmaznak. Tipikus hiba, hogy újabb négyzeteket rajzolnak a már előnyomottak mellé, netán két számjegyet írnak egy mezőbe. Kül­földre ugyanúgy 'kell megcímezni a küldeményt, ahogy eddig, az egyetlen 'különbség: a gép segítsé­gét szolgáló X jelzés. Megnézzük a hatalmas automata gépsort. Kincset ér, nem véletlen, hogy másfél évi bontás, átalakítás, fúrás faragás után légkondicionált terembe került Hozzák egymás után az egységtádákat, tartalmu­kat sorra beömtik a garatba, ahonnan különböző irá­nyokba juttatja el a küldeményeket a gép. Válo­9 A japán szakember ellenőrzi a gép működését. • Az automata válogat: csak a 135—240 mm hQSZ- szú, 85—125 mm magas és 5 mm széles leveleket dolgozza fel. (Hauer Lajos felvételei — KS.) gat: csak a 135—240 mm hosszú, 85—25 mm magas, legfeljebb öt milliméter széles levekelet dolgozza feL Ezeket 'kikeresve megkezdi a „címre állítást”, ezt szolgálja a borítékok jobb alsó sarkában látható három függőleges piros vonal. Szokatlanul nagy a tempó, a gép falja a levele­ket. A legvégén kötegeltbe kerül az azonos helyre címzett valamennyi levél: irány a mozgóposta, F. Gy. • Húsz év parancsnok Tóth Imre határőr őrnagy húsz éve irányítja Baján az egyik ha­tárőr-alegységet. A katonák ki­képzésében gazdag tapasztalatok­kal rendelkező parancsnok veze­tésével a szakaszok, rajok és egyé­nek minden évben kiváló vagy jó szinten teljesítik a szocialista ver­seny követelményeit. Két -évtize­den át sok szakasz, s több ezer határőr lett kiváló vagy élenjáró az alegységnél. A példamutató parancsnak, a katonák szocialista verseny mozgalmában háromszor nyerte el a Határőrség Kiváló Alegységparancsnoka címet, ti­zenegyszer pedig az Egység Élen­járó Századparancsnoka lett. A két évtizeden át eredménye­sen dolgozó alegységparanesnok nemcsak a katonai kiképzés irá­nyításához szükséges gyakorlati tapasztalatokkal, hanem jó elmé­leti felkészültséggel is rendelke­zik. Nem hanyagolja el önképzé­sét. A pedagógiai, pszichológiai, katonai szakirodalom áll érdeklő­désének középpontjában, de rend­szeresen olvas szépirodalmat is. Így érthető, hogy eredményesen oktatja, tanítja, neveli az alá­rendeltségében dolgozó hivatásos és sorkatonákat. A sorállományú szakasz- és rajparancsnokokat fo­lyamatosan felkészíti az újabb és újabb feladatokra; s így az alegy­ségnél valamennyi alparancsnok jól érti a szakmáját, s érvénye­síti á katonák nevelésében a szocialista pedagógiai elveket és módszereket. A feladatok végre­hajtásának gondos megszervezése, az alparancsnökoknak meghatáro­zott munka folyamatos ellenőrzése és számonkérése évek sora óta biz­tosítja az alegység magas fokú fegyelmét, a rendkívüli esemé­nyek megelőzését. Amikor Tóth Imre őrnagy mun­kájáról érdeklődtünk, megtudtuk azt is, hogy a kiváló parancsnok a magasabb egység hivatásos ál­lományában. s - a lakókörzetében is köztiszteletben álló személyi­ség. A többszörösen kiváló, illet­ve élenjáró alegységparancsnok ugyanis évek óta tagja a maga­sabb határőregység pártbizottsá­gának és a Bajai Városi Tanács­nak, feladatát példamutatóan végzi. Gazsó Béla MAGYAR-SZOVJET KULTURÁLIS" KAPCSOLATOK Újra fellép hazánkban a Mojszejev együttes A budapesti művészeti hetek egyik kiemelkedő eseményének ígérkezik a Mojszejev együttes magyarországi vendégszereplése. A világhírű együttes 10 év után látogat ismét hazánkba, fellépé­se azonban csak egyetlen mo­mentuma hazánk és a Szovjet­unió évről évre bővülő, sokszínű, gazdag kulturális együttműködé­sének: Évente 18—20, orosz és szovjet művet mutatnak be színházaink, s csak az elmúlt évadban 30 ma­gyar darabot játszottak a szovjet színházak. Filmforgalmazása szak­embereink évről évre átlagosan 30 szovjet filmet vesznek át, a szovjet mozikban pedig csaknem minden második magyar filmet megtekintheti a közönség. A for­dításban megjelenő szépirodalmi, politikai, történelmi és más mun­kákat is figyelembe véve, ma kétszer annyi szovjet alkotást is­merhet meg a magyar, illetve magyar alkotást a szovjet közön- . ség, mint egy évtizeddel ezelőtt. A közeli napokban az Állami Bábszínház és a Fővárosi Ope­rettszínház együttese vendégsze­repei a Szovjetunióban. A magyar és a szovjet alkotó- művészek sokrétű szakmai együtt­működését több, még az idén megrendezésre kerülő tanácsko­zás, konferencia terve is jelzi. Ezek sorába tartozik a dotkumen- tumfi'lm és a televízió kérdéseivel foglalkozó moszkvai szimpózium, a műfordítók szintén moszkvai i tanácskozása, a művészeti főisko­lák rektorainak budapesti érte­kezlete, valamint a „Sztamyisa- lavszkij és' a korszerű színház” címmel tervezett budaipesti esz­mecsere. Képzőművészeink együttműkö­désének megnyilvánulása lesz a fiatal magyar és szovjet művé­szek szeptemberben Moszkvában megnyíló közös 'kiállítása, s fő­városunk várja a szintén ebben a hónapban kezdődő budapesti zenei hetek szovjet résztvevőit. Barátaink életéből A százmilliomodik tonna A tizedik ötéves tervben (1976—1980) a szovjet vaskohá­szati vállalatok lényegesen meg­növelik termelési volumenüket. A tervidőszak befejező évében az előirányzat szerint 160—170 mil­lió tonna acélt, 115—-120 millió tonna hengereltárut kell előállí- taniok (az előző ötéves terv utolsó évében 141 millió tonna acélt és 98,6 millió tonna hengereltárut termeltek). A termelés bővítéséhez nagy­mértékben hozzájárulnak Zapo- rozsje ukrajnai város kohászai, különösen az ország egyik legna­gyobb vállalata, a Szergo Ordzso- niikidze nevét viselő „Zaporozs- sztal” üzem kollektívája, amely vállalta, hogy az idén csupán ter­ven felül több tízezer tonna kü­lönböző terméket ad. A „Zaporozssztal" üzem az első ötéves tervek alkotása, még a há­ború előtti időkben vezető helyet fogiáit el'a'Szovjetunióban mint az autó- és traktoripar, valamint más iparágak hengereltlemez- száliítója. A Nagy Honvédő Há­ború éveiben a német fasiszta megszállók által teljesen lerom­bolt üzemet rekordidő alatt hely­reállították a zaporozsjei' építők és kohászok. A „Zaporozssztal” üzemet mél­tán1 .tekintik az élenjáró tapasz­talat iskolájának. Az .országban 9 A 2-es számú nagyolvasztó. Sztanyiszlav Krivorucsko ol­vasztár munka közben. (Fotó: A. Kraszovszkogo felvétele — APN — KS.) itt szervezték meg első ízben a nyersvas és az acél oxigén és földgáz felhasználásával való ol­vasztását, két buga egyidejű hen­gerlését a lemeznyújtó soron, po­lírozott lemezek előállításált rozs­damentes acélból stb. Az üzetn néhány évvel ezelőtt hozzálátott poliméterbevonatú hengereltáru előállításához. , Ez a termék, amelyben az acéllemez szilárdsá­ga és rugalmassága a korrózióival szemben való nagy ellenállóké­pességgel párosul, sok esetben he­lyettesíti a rozsdamentes acélt, a színesfémeket és ötvözeteket, és sok iparágban használatos. A martinműhely nemrég állítot­ta elő — 1935-ben történt üzem- behelyezésének napjától szá­mítva — a százmilliomodik -tonna acélt. Megjegyzendő, hogy ennek a fémmennyiségnek több mint a felét a legutóbbi évtizedben ol­vasztották. A „Zaporozssztal” ter­mékei állandó keresletnek örven­denek a külföldi piacon. Az üzemben sok, külföldről ér­kezett munkás és szakember is gyarapítja isnrvereteit. APN—KS Űj tantárgy az NDK iskoláiban Űj tantárgyait vezetnek be az NDK 10 osztályos általános isko­láiban. A 9. és. 10. osztály tanulói a következő tanévtől kezdve hon­védelmi ismereteket is tanulnak. Az érintett gyermekek szüleit az iskolákban értekezleteken tájé­koztatták az új tantárgy óra- és tantervéről és céljairól. Kiemelték, hogy természetesen nem az iskolai oktatás militarizálásáról van szó, s a honvédelmi nevelés az egész nevelés része, amelynek fel keU készítenie a szocialista haza és vívmányainak megvédelmezésére. Az új tantárgy célja, hogy a lányokat és fiúkat előkészítse az alkotmányban rögzített joguk és kötelességük, a béke, az ország és a szocialista országok közössé­ge védelmére. Ezért — a haza­fiasság és a proletár internacio­nalizmus szellemében — megfele­lő ismeretek Oktatásával, készsé­gek 'kialakításával előkészítik a gyermekeket a katonai szolgálat­ra. illetve a polgári védelem­ben rájuk háruló teendőkre. Az elméleti oktatás a 9. és a 10'. osz­tályban egyaránt nyolc-nyolc tan­óra. A kilencedikesek megismer­kednek a szocialista honvédelem jelentőségével és céljával, a nem­zeti néphadsereggel, a szocialista védelmi közösség fegyverzetével és egyenruháival. A tizedikben a témák közé tartozik a fegyverba­rátság, az ember és al technika kapcsolata a nemzetvédelemben, a NATO céljainak megvitatása, valamint előkészítés a gyakorlati oktatásra. A gyakorlati oktatás a 9. osz­tályban 12 nyolcórás kiképzési napból áll, amelyen a fiúk ve­hetnek részt önkéntes alapon. Ugyancsak önkéntes jelentkezés alapján a nyári szünidőbeli tábo­rozáson is megszerezhetők az elő­készítő katonai ismeretek. A lá­nyok és azok a fiúk, akik nem jelentkeznek katonai előképzésre 12 hat órás polgári védelmi ok­tatáson, gyakorláson vesznek részt. A 10. osztályosok számára háromnapos gyakorlat zárja le a honvédelmi ismeretek oktatását. (p—r) Ruszéban a „Georgi Dimitrov99 mezőgazdasági gépgyárban A Duna partján fekvő Ruszéban van Bulgária egyik legrégibb gép­gyára, a „Georgi Dimitrov”-ról elnevezett mezőgazdasági gépgyár. Termelésének nagyobb részét a Szovjetunióba exportálja. A gyár 1977-ben 30 000 KIR—1,5 és KIR—1,5 B típusú silókombájnt expor­tált a Szovjetunióba. A képen: szerelik a KSS—100 típusú silókom­bájnokat. (Fotó: BT A — MTI — KS.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom