Petőfi Népe, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-03 / 208. szám

1978. szeptember 3. • PETŐFI NÉPE « 3 A nagy napok Egy hete fejeződtek be a Hírős Napok rendezvényei Kecs­keméten, amelynek keretében került sor a IV.Fogathajtó Vi­lágbajnokságra is. Négy napig látta vendégül a megyeszék­hely az ország és a világ' különböző részeiről ideérkezett érdeklődőket, akik a látványosságokkal egyidőben betekin­tést nyerhettek Bács-Kiskun megye mezőgazdaságába és élelmiszeriparába. Többeknek lehetősége volt összevetni a két, vagy éppen négy évvel ezelőtti gazdálkodás helyzetét a mostanival, értékelhették az azóta megtett utat, fejlődést. A felkészülésről, valamint a Hírős Napokon tapasztaltakról be­szélgettünk dr. Matos Lászlóval, a megyei tanács elnökhe­lyettesével és Gódor Józseffel, a városi tanács elnökével. Iskolatáskában a tankönyvek Elsőként dr. Matos László be­szélt a Hírős Napok eseményei­nek jelentőségéről, a vasútkerti kiállítás által tükrözött mezőgaz­dasági' és élelmiszeripari terme­lésről. — Nagy eseménye a megyének és Kecskemétinek a már hagyo­mányos és kétévenként megren­dezésre kerülő Hírős Napok ren­dezvénysorozata. Négy évtized­del ezelőtt mutatkozott be első alkalommal a megye hasonló ki­állításon. A felszabadulás után új, szocialista tartalommal meg­töltve 1958-tól kezdődtek el ezek a rendezvények. Bács-Kiskun megye agrárgazdálkodásának be­mutatása több szempontból je­lentős, hiszen az ország legna­gyobb megyéje, az összes mező- gazdasági termék 11—12 száza­léka Innét származik. A megye gazdaságai termelik meg az or­szág szőlőjének egyharmiadát. a gyümölcs- és zöldségféléknek 12—14 százalékát. Tovább lehet­ne sorolni a számokat, a jövő ter­veit bemutatva, egyebek között azt, hogy 1980-ig a nagyüzemi szőlő- és gyümölcsültetvények je­lentősen gyarapodnak, valamint a feldolgozóipari kapacitás növelé­se is megkezdődik. — A szocialista magyar mező- gazdaság az elmúlt években so­ha nem tapasztalt módon fejlő­dött, közöttük a Bács-Kiskun me­gyében tevékenykedő szövetkeze­tek és állami gazdaságok is. E dinamizmust, előrehaladást jól tükrözte az a kiállítás, amelyet a Hírős Napok keretében rendez­tünk. A bemutatott termékek szé­les skálája bizonyította, hogy a megye mezőgazdasága és élelmi­szeripara szerves egységet alkot és évről évre képes új produktu­mokra, a mennyiségi és minőségi termelését fokozza. A tudomá­nyos—technikai forradálom tér­hódítása nyomán a kertészeti ter­melésünk területén is kialakul­tak a korszerű termelési rend­szereik. Hatása /tapasztalható a jelenlegi termelésben, és biztosí­tékául szolgál a további fejlődés­nek. — JÓI tükrözte a kiállítás, hogy a megye mezőgazdasága és élel­miszeripara törekszik a minőségi termelés javítására, és azt is, hogy az olyan kedvezőtlen időjá­rási körülmények között, mint az idei volt, képes túlszárnyalni a korábbi évek eredményeit. A szo­cialista nagyüzemi gazdálkodás előnyét és erejét mutatja mind­ez. Gondolnunk kell arra, amikor jelenlegi termelésünkről beszé­lünk, hogy a Duna—Tisza közét még negyedszázada is a futóho­mok uralta, a legszegényebb vi­dékek egyike volt, amelyet az itt élő emberek szorgalommal, a tu­domány, a technika legújabb vívmányainak alkalmazásával tettek olyan gazdaggá, amelyet a mostani Hírős Napokon bemutat­hattunk. Ma már azt mondhat­juk: a futóhomok „országából” az aranyhomok földjévé tették a megyét az itt dolgozó emberek. — Egyre nagyobb részt vállal Kecskemét nemcsak a megye, hanem az ország kertészeti ter­melésének irányításából. Ezt nemcsak az bizonyítja, hogy több mint tízezren jöttek el hazánk más vidékeiről a kertészeti ter­mék-kiállítás megtekintésére, ha­nem az is, hogy az ebben az idő­szakban rendezett tudományos ta­nácskozáson nagyon sokan részt vettek és az ország legtekintélye­sebb szakemberei tartottak elő­adásokat. ■— Az az óhaj, hogy Kecskemét a kertészet fővárosa legyen, rö­videsen beteljesedhet. A megye- székhely egyre inkább tudomá­nyos centrummá válik, vezető szerepet fölt be a kertészeti ága­zatban és a feldolgozásban. Ez­zel szervesen beilleszkedik az or­szág és a megye gazdaságpoliti­kai törekvéseibe, céljaiba. A mos­tani rendezvénysorozat ezt is példázta. A hagyományoknak megfelelően Kecskeméten tartot­tuk a kertészek országos találko­zóját, amelynek keretében igen fontos és nagy jelentőségű tudo­mányos előadásokra, tanácskozá­sokra került sor. Itt rendezték meg az ügyvitelszervezési gépbe­mutatót és mérőműszer-kiállítást is. — Elmondhatom, hogy a Hírős Napok a megyének és székhelyé­nek sikeres bemutatkozása volt. Az ide látogatók elismeréssel szóltak munkánkról. Ez ösztön­zést ad mindannyiunknak éskö­után telezettséget is ró valamennyi­ünkre. Azon az úton haladunk, amely megfelel a párt gazdaság- politikai célkitűzéseinek, össz­hangban van a népgazdaság és a megye érdekeivel. — Kecskemét felfrissült, meg­szépült a Hírős Napok kezdetére. Az előkészítés időszakában nagy szervező, irányító munkát vég­zett a városi tanács. Gódor Jó­zseftől arra kérünk választ, mi­lyen feltételeknek kellett eleget tenni a rendezvények sikere ér­dekében. — Elöljáróban el kell monda­nom, hogy a város lakosságának, ipari és mezőgazdasági üzemei­nek összefogása nélkül nem sike­rülhetett volna a felkészülés. Fel­adatainkat növelte, hegy első al­kalommal rendezett a város vi­lágversenyt. Sok építkezés, fel­újítás befejeződött erre az időre, egyebek között elkészült a Petőfi u., a Május 1. tér, felépült a piac­csarnok és a sajtóház külső fel­újítása is befejeződött. A sta­dionban ugyancsak sok volt a te­endő: festeni, építeni, terepet rendezni. Jó hangulatú felkészü­lés jellemezte az elmúlt hónapo­kat, valamint lelkes munka és összefogás. A vasútkerti kiállí­tás minden eddiginél szebb, gon­dosabban rendezett volt. Az el­múlt, hasonló bemutatóktól elté­rően, az idén lényegesen nagyobb árusításra is sor került. Társa­dalmi eseménnyé váltak a Hírős Napok, s hasonlóan az országos kertészeti napok is. — Evek óta visszatérő téma, hogy állandó helyet kellene biz­tosítani a kiállításnak. — A városnak és a megyének a kertészeti termelésben elfoglalt helye indokolttá teszi, hogy való­ban létrejöjjön egy állandó kiál­lítási centrum. Ennek tanulmány-, tervei elkészültek. Legalkalma­sabbnak a Széchényiváros kör­nyékét /tartjuk. Természetesen az ezzel összefüggő beruházási költ­ségek nagyok, de szeretnénk, ha 1980-ra, 1982-re elkészülne. Ügy gondolom, hogy a városban levő mezőgazdasági nagyüzemeknek ki kellene alakítaniuk egy-egy saját bemutatóterületet Is, ahol a kiál­lításon látható termékek terme­lésével is megismerkedhetnének az érdeklődő szakemberek. — Most a „hétköznapokon", is nagyobb örömünk lenne, ha olyan szép, tiszta, gondozott-ma­radna a város, mint a Hírős Na­pok időszakában, s az ellátás színvonala sem csökkenne. — Az az összefogás, amely a felkészülés-' időszakában volt ma is szükséges • ahhoz, hogy ne le­gyen „visszaesés”. Ügy gondolom, Kecskemét lakói belekóstoltak a rendbe, a szépbe, s maguk is kí­vánják ezt, s a jövőben ezért többet tudnak tenni. Természe­tesen a mi feladatunk is, hogy megőrizzük, sőt tovább javítsuk, szépítsük városunkat, s a megye- székhelyen tevékenykedő keres­kedelmi és termelő egységeket ösztönözzük a hasonlóan jó áru­ellátásra. Csabai István Tankönyvhiány miatt nem le­het fennakadás a tanévkezdés­ben — mondatta egybehangzóan az idei tankönyvellátásról Petró András, a Tankönyvkiadó Vál­lalat igazgatója és Drucker Ti­bor, a Könyvértékesítő Vál­lalat igazgatója az MTI munka­társának : — A csengőszóra az általános, a szakmunkásképző és a közép­iskolákban minden tankönyv a diákok kezébe kerülhet — ígér­te Petró András. — A Tankönyv- kiadó Vállalat az idei oktatási évre 1159-féle könyvet, munkafü­zetet, feladatlapot készített el 26 millió példányban. Határidőre, a korábbi éveknél hamarabb hagy­ta el a nyomdát az általános, a szakmunkásképző és a középis­kolák anyaga. Az általános is­kolások 204-féle kötetet 18 mil­lió példányban, a dolgozók álta­lános iskoláiban tanulók 42-féle kötetet 310 ezer példányban kap­nak kézhez. A szakmunkásképző iskolákba 30-féle kötet 1,6 millió példányban jut el. A legtöbb. 471-féle tankönyvet a közép/^ko- lások forgatják majd, ezeket 5,6 miliió példányban nyomták. A nemzetiségi iskolákba szlovák,, szerb-horvát, német és román ALIGHOGY elindul Kalocsá­ról, máris Foktőn találja magát az ember. Ez a szinte karnyújtás­nyi közelség a múlt év áprilisa óta a község közigazgatási rang­jában is kifejezésre jut: város- környéki település. A Lenin utcán velünk szem­közt autóbusz érkezik. Embert azonban nem látni. Alvó falu; a munkabírók alighanem a határ­ban és Kalocsa üzemeiben töltik a napot — gondolom éppen, ami­kor a jobboldali házsoron kiska­pu nyűik, s az utcára kikíván­csiskodó bőszoknyás-néklis, idős asszony barátságos köszöntéssel bólint felénk. Betérve a tanácsházára, mint odakint, ugyanolyan csend és nyugalom. Az előtérből balra nyi- tptt, néptelen irodák. Jobbról meg honnan, honnan nem, egy kislány (vagy fiatalasszony?) te­rem mellettem és szívélyesen tájékoztat: . — Az elnök elvtárs szabadsá­gon, de Icuka, azaz a vb-titkár elvtársnő itt van. Csinálják az iratrendezést, rögtön szólok neki.. PÁR PERCCEL 'később á ka­locsai térítőkkel csinosított iro­dájában letelepedve, Kanczler Ferencné vb-titkárral beszélge­tünk. Első benyomásomat, a falu nyugalmát hozom szóba, mire ő megjegyzi: — Sajnos; fogyatkozik a község lakossága. Háromcsoportos az óvoda, de minden gyereket fel tudunk venni... Nem tudom megérteni: közműves a vízellátás, a mintegy nyolcszáz ház közül öt­százhatvanban benn a vezeték. És folytatódnak a bekötések. Van villany. Az utakat folyamatosan javítjuk, építjük. Házhely is ren­delkezésre áll mintegy ötven-hat- van. Szép telkek. Nem mondhat­ni azonban, hogy kapósak lenné­nyelven 348-féle tankönyv — 52 ezer példányban — jut el ki­adónk műhelyeiből. Az idén is akadt azonban egy­két kiadvány, amely csak az „utolsó órában” hagyta el a nyomdát. lgy például — bár szeptember 1-ig elkészült, de még nincs a könyvesboltokban — a zenei ta­gozatos általános iskolások ne­gyedik osztályának szakosított tankönyve, a szakközépiskolák harmadik osztályosainak könyv­vitel, ipari könyvvitel, műszaki rajz könyve, s a kisegítő iskolák 7—8. osztályosainak néhány kö­tete. — A Könyvértékesítő Vállalat­nál is lecsillapodtak már a „tan­könyvcsúcs” hullámai — mon­dotta Drucker Tibor — A válla­latnak, amely az egész országban gondoskodik a tankönyvek elosz­tásáról, mindössze 72 nap állt rendelkezésére, hogy a 2600-féle tankönyvet és jegyzetet —, 31 millió példányban — eljuttassa a kisi,v3rai..cedelemnek. a tanköny­vek 95 százaléka, példányszámuk mintegy 90 százaléka pedig már július végén a Könyvértékesítő raktáraiban volt. (MTI) nek. Inkább Kalocsán, ott a pe­remterületek is megfelelnek... A közlekedés a városba nagyon jó; óránként, sőt félóránként van buszjárat. Az üzemekbe bejáró háromgyermekes családok a mun- káslakás-akció révén költöznek el Kalocsára. Az utóbbi két évben legalább tíz ilyen család akadt. Előtte nem volt saját lakásuk, a szülői házban laktak... A KÖRÜLMÉNYEKBŐL ítélve, feltételezem, hogy munkával való megterhelés miatt nem panasz­kodhatnak itt, a tanácsházán — jegyzem meg, mintegy a tanácsi munkára terelve a szót. Kanczler Ferencné pedig így veszi a lapot: — Ami azt illeti, csakugyan nem szakadunk bele. Igaz, dol­got mindig találunk, vagy talál - nak a számunkra. Mint például a napokban is: a lejárt személy­azonossági igazolványokat keűett ellenőriznünk. Érdekességként: mindig akadnak nemtörődöm em­berek. Találtunk igazolványt, melynek érvényessége 1972-ben lejárt. Mellesleg a tulajdonos motorkerékpáron __közlekedik . ÍV Egy ébként, amióta Kalocsa Város­hoz tartozunk, jelentést is leg­alább ötven százalékkal keveseb­bet kértek tőlünk. Az ügyfélforgalom reggel nyolc óra körül igencsak lebonyolódik; itt jelentik be, ha nincs villany, vagy elromlott a tévé. Mi közve­títjük a bejelentést a szolgáltató közület megbízottjának. Szabad­ságról visszatérve, mint most is, általában többen megkeresnek; Icuka, hogy is van ez, vagy: ez, meg az történt. Előfordul, hogy a diófa ága áthajlik a szomszéd- port rára, s a „sértett” bejön, ké­ri, hogy tegye szóvá a tanács. Különben á békesség, az egyetér­tés jellemzi, a falut, évente há­rom-négy birtokháborításd pa­BUDAFOKI GYUFA 9 A Gyufaipari Vállalat Budafoki Gyárának gépparkja nagy telje­sítményű gépekkel bővült. As idén már több mint hatszázhetven millió doboz gyufát készítenek. Hőbb lett a gyufa minősége és ja­vultak az ott dolgozók munkakö­rülményei is. Képünkön: modern, nagy teljesítményű töltőmártó gépek. (MTI fotó — Fehér József felvétele — KS) nász, ha előfordul. Apró-cseprő ügyek. Egy néni például azt sé­relmezte, hogy szomszédja a ke­rítésen átlesve figyeli, ki jön no.> zájuk... Tapasztalatból mon­dom; azok között a szomszédok között keletkeznek az ilyen vil­longások, akik nagyon jóban vol­tak, de összevesztek... Ha a szabálysértést nézem, az idén hét eset fordult elő. Itt va­gyunk a Duna mellett, az esetek többsége tűtott halászat, s oly­kor a szemetet csempészik ki a falu szélére... Erről, gondolom, mint másutt, nem is olyan köny- nyű leszoktatni a lakosságot... Említettem már, hogy az építke­zés kevés, az építéshatósági jog­kört pedig a városi tanácsnál látják el Visszakanyarodva a lényeghez: véleményem szerint előbb-utóbb szembe kell nézni a tényekkel. Ahol ennyi a munka, hosszabb távon nem szabad ekkora appa­rátust fenntartani. Mi itt, az el­nök elvtárssal, a három előadó­val, s az altiszttel együtt hatan: vagyunk. Az is elgondolkoztat^ hogy amennyire aktívak a vég­rehajtó bizottsági ülések, annyira nem ez a jellemző a tanács ülé­seire. Sokszor az az érzésem, hogy sok a harminckét tanácstag a községben... RENDHAGYÓ vélekedés — gondolom magamban, miközben eltűnődöm Kanczler Ferencné szavain. Nem is állhatom meg a kérdés nélkül: — Nem tart a hasonló körül­mények közötti tanácsi kollégái­nak neheztelésétől az iménti vé­leménye miatt? — A tényeket elhallgatással nem lehet megváltoztatni. Oko­sabb gondolkozva szembenézni velük. Perny Irén A nyugalom hátterében A HAVASOK FELÉ U tazások Romániában Az emelkedő 2. Kolozsvári előzmények tetőpontja, a Ki- . , \ rály-hago után lefele ereszkedünk. Ködösen látszik a Bihar-hegység legmagasabb pontja. Egyre inkább az út és a táj válik főszereplővé. Távol, magasan hófehér juhok le. gelnek, két méterre egy szakadék mélye. Aki eddig esetleg elbóbis­kolt, most ébren figyel — anélkül, hogy áloműző hazai kávéra lenne szükséges. A Sebes-Körös több ág. ra szakad. A folyóparton kempin. gezők piros gombasátrai emel­kednek ki a zöldből. Szemben há­lófülkés gyorsvonat suhan. Arra amerről jöttünk, Szolnok felé. Készülődhetünk á híres kőrösfői kézimunkákkal való találkozásra. Közben Sárvasárán elhaladunk Ambrusné Márton Kata lakása előtt. Megtudom róla, hogy fiatal lányként Bartók Bélának is éne. kelt a kalotaszegi népdalgyűjtés során. Hetven éven felül ma sem marad el a népzenei találkozókról. Kecskemétre vissza-visszatérő vendégként érkezik: népdalokat, ősi balladákat ad elő a szakembe­rekből és érdeklődőkből álló kö­zönségnek. A külföldiek tarkaság iránti fo­kozott igénye szerencsére még nem váltott ki alapvető fordulatot a kőrösfői kézimunkákban. Ma is készülnek a hagyományos — • Első szálláshelyünk: a Belvedere Hotel. „uralkodó piros”, fekete, fehér, vi­rító sárga, „izgató kék és harcos barna” színekből eredeti, egyszínű térítők, ízléses ruhadarabok. A szemerkélő eső dacára áll a min­dennapi kirakodóvásár az utcán. Az eresz alatt vállfákon függenek a hímzések. Mit is írt Kós Károly az 1932-ben megjelent, Kalotaszeg című könyvében? „A kalotaszegi művészet színes, de nem tarka, vi­rít. de nem rikít. Mint a virágos hegyoldali kaszáló.” A. Sebes-Körös egyre keske. nyebb csíkban folyik, mígnem el­érjük a forrását. Innen már a Sza­mos völgyébe ereszkedünk. Kapus községben, a fedett fakapukba hú. zódvg. idős asszonyok ülnek, - és lendületesen öltögetik a hosszú fonalszálakat. Kézimunkát, hím­zett blúzokat látni a legszélső há­zakon túl is. A helybeliek a turis­ták elé mennek sátraikkal, vagy egyszerűen úgy, hogy az árokpart fái közé feszített kötélre aggaszt­ják áruikat. A folklorizmusnak ezek a jelei bárki előtt, azonnal feltárulnak. Egészen más jellegű, grandiózus méretű munkáról árulkodik az egyik közeli víztároló medence. Földgát és kígyózó csővezetékek jelzik a vállalkozás nagyságát. Arrébb megintcsak kempingező turistáknak jut ki a nomád élet örömeiből-viszontagságaiból. Oda. kint esőcseppek kopognak. Kolozsvárott a legújabb hotel vár a Szamos-parti város egyik magaslati pontján: a Belvedere 9 Az élő népviselet megannyi jelével találkoztunk mindenütt — egészen Suceava környékéig. Szálloda. 1975-ben épült, másfél száz szobája több mint háromszáz vendéget fogad. Nap mint nap ér­keznek magyar csoportok is. Vacsora előtt ki-ki a meleg für­dővíz gyönyöreit élvezi. Visszagon­dolva a megtett útra, felrémlenek előttem az esőáztatta kempingsát. rak, s valahogy gyalázatosán kez­dem érezni magam a teljes össz­komfortban, a már-már fényűző hotelszobában. De a kellemes, me­lengető vendéglátás mindenkinek kijut a termelőszövetkezeti állat- gondozónak, a szerelőnek, raktá. rosnak, a statisztikusnak és nyug­díjas tanítónak is. Erre gondolva, végre kezdem magam igazán jól érezni. Szinte felvillanyozódva várom a holnapi programot. Románia egyik legnagyobb városa, fontos ipari és kereskedelmi központja kínálja az élményeket. Szellemi rangját egyebek, között román és magyar színházai, operaházai mellett több hangversenyterem, a magyar nyelvű műsort is közvetítő rádió, .állomása vagy a Dácia könyvkia­dó öregbíti. Ugyancsak magyar könyv- és újságszerkesztőségek is ápolják azokat a hagyományokat, amelyek Heltai Gáspár és Tótfa. lusi Kis Miklós nyomdaalapításai­tól datálódnak. Itt adják ki a ro­mániai magyarság legszínvonala­sabb folyóirataként megjelenő Ko­runkat, az Utunk című hetilapot, s a lányok-asszonyok és gyermekek olvasnivalóit közlő .Dolgozó Nőt, illetve Napsugárt. Nem mindennapi élményt ígér Románia legrégibb, 11 hektárnyi területén elterülő botanikuskertje is. A fajtagyűjtemények Európa, hírűek — mondja előzetesként az esti vacsoránál a biológus Kálmán Lajosné, aki már sokszor járt itt, és újra, érdeklődést ébresztve ké­szül a kalauzolásra. Halász Ferenc (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom