Petőfi Népe, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-09 / 213. szám

CCYCJ javítják a dolgozók élet- és munkakörülményeit Tegnap délelőtti ülésén — Végvári István igazgató és Vidéki Imréné szb-titkár előterjesztésében — a Ka­locsai Fűszerpaprika- és Konzervipari Vállalatnál dol­gozók élet- és munkakörülményeivel foglalkozott a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége. Részt vett ennek a napirendnek a tárgyalásában Pracs Vil­mos, az EDOSZ-központ szociálpolitikai osztályának vezetője és Madari István, a Konzervipari Tröszt VSZT-titkára. A jelentés, illetve az annak alapján le­folyt vita során — a fő téma elválaszthatatlan háttere­ként is — végeredményben a vállalat gazdasági tevé­kenységének lényegi elemzésére is sor került. Ennek vázlatos összegezéseként megállapítható hogy a Kalocsai Fűszerpaprika- és Konzervipari Vállalat a konzervipar egyik leg­dinamikusabban fejlődő termelő szervezete. Amit többek közt az is igazol hogy termelését az utób­bi években szinte megháromszo­rozta. Nem is akármilyen nehéz­ségek, hátrányok derekas leküz­désével. Hogy csupán a legfonto­sabb tényeket említsük: mint ál­talában —, megyénkben is a me­zőgazdaság erőteljes műszaki- technikai fejlődésével szemben nagy mérvű az élelmiszeripar, s ebben a konzervipar műszaki fej­lődésének elmaradása. Ámbár Kalocsán is 1973-ban egy világ- színvonalon álló tésztaüzemet ho­zott létre a vállalat,.s 1975 óta tovább korszerűsítették szárító­kapacitásuk jelentős részét a ta­valy üzembe állított nagy telje­sítményű szárítóberendezéssel, mellyel azonos típusú berendezés áll szerelés alatt a miskei tele­pen, illetve a Kalocsai Á. G. te­rületén, a műszaki-teohpiikai el­maradottság még mindig jelentős. Hiszen megtalálhatók és haszná­latban vannak az üzemben 30— 40 éves berendezések is. • A gépesítettségi hiányok mel­lett ugyanakkor évről évre na­gyobb feszültséget, gondot okoz a .munkaerő-utánpótlás. Jóllehet, az imént említett berendezések már nagyrészt kiküszöbölik a nehéz fizikai munkát, még mindig sok ilyen természetű Igénybevétel van. Ez is sürgetővé teszi a műszaki fejlesztés fokozását — jóval erő­teljesebb mértékben, mint ez ed­dig történt. Elgondolható, hogy a gazdasági, politikai vezetés, a nehéz körül­mények között dolgozó kollektívák milyen fokú összefogására, fele­lősségtudatára volt szükség, hogy ilyen adottságok mellett meg­háromszorozódjék a termelés, s a népgazdaság kasszájába is sokat hozó fűszerpaprika-export ugyan­csak komoly mértékben növeked­jék. Sajnos, mindez csak a keret felső határát jóval meghaladó túl­óra-felhasználással volt megold­ható. . S az is igaz, hogy a múlt esztendőben olyan rekordmeny- nyiségű nyersanyag feldolgozása várt a vállalatra, amilyenre még nem volt példa. S a nyersanyag­termelés ilyen mérvű felfutásá­ban igen tiszteletre méltó részt vállaltak az üzem vezetői, mű­szaki dolgozói, akik a termelők­kel példás egyetértésben fáradoz­tak a legkorszerűbb termelési technológiák meghonosításán. Az is éles megvilágításba ke­rült a tegnapi tanácskozáson, hogy a konzervipari vállalatnál dolgozók kereseti lehetőségei messze elmaradnak a város más vállalatainak lehetőségeitől. Minden a műszaki korszerűsí­tés, fejlesztés után kiált tehát a Kalocsai Paprika- és Konzerv­ipari Vállalatnál. Ezért is indo­kolt a gyár vezetőinék elgondo­lása — amivel a MÉM vezetése is egyetért —, hogy 100 millió fo­rintnyi hitelt szeretnének igény­be venni a fűszerpaprika-feldol­gozás teljes körű modernizálásá­ra. Az elavult berendezések ki­cserélésével lehet majd pótolni a mindjobban hiányzó élőmunkát, illetőleg csökkenteni a sokáig már nem megengedhető magas túl­óráztatást. S ez az utóbbi körül­mény igen megszívlelendő olyan üzemben, ahol a munkások több­sége nő, akik jó része család­anya is. Amikor az SZMT elnöksége méltányolta a vállalatvezetés ké­rését, hogy a szakszervezeti moz­galom sajátos módszereivel segít­sen közbejámi egyrészt a bérszín­vonal emeléséért, másrészt a bankhitel megadásának meggyor­sításáért —, ugyanakkor ösztökél­te a dolgozók élet- és munkakö­rülményeinek további javítására. Egyúttal arra, hogy „saját ipar­ági, szakmai vonalán” küzdjön még bátrabban a vállalat olyan érdekeinek, igényeinek kielégíté­séért, melyek népgazdasági ösz- szefüggésektől sem választha­tók öl. Ezután még két tájékoztató je­lentést hallgatott meg és vett egyetértőleg tudomásul az SZMT elnöksége. Egyiket Kovács Pál közgazdasági osztályvezető ter­jesztette elő a szocialista munka­verseny hatásáról az idei gazda­sági feladatok végrehajtásában, a másikat Katz József munkavé­delmi osztályvezető az üzemi bal­esetek első félévi alakulásáról. T. I. Elutaztak román vendégeit IK Mint korábban közöltük, a romániai Álba megye testvérvállalatainak küldöttsége Miit Ferenc, a Ro­mán Kommunista Párt Álba megyei Bizottsága munkatársának vezetésével a megye különböző vál­lalatainál tett tapasztalatcsere-látogatást Pénteken délelőtt Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára fogadta a küldöttséget. A meleg hangulatú beszélgetést követően a vendégek megtekintették Kecskemét nevezetességeit Délután a Szék- éM Kárpitosipari Vállalat munkájával ismerkedtek^ ahol Borsos György igazgató mutatta be a vállalat termékeit. Ezután a kecskeméti Törekvés Tsz-be vezetett útjuk, ahol Szmolenszki László, a közös gazdaság elnöke kalauzolta a delegáció tagjait Ma reggel vendégeink elutaztak. • A delegáció tagjai a megyei pártbizottság székháza előtt (Tóth Sándor felvétele) , Gazdaságpolitikánk alapvető célja: a gazdasági egyensúly megszilárdítása. Ennek egyik feltétele, hogy a többi pia­con versenyképes exportter­mékek gyártása gyorsan fej­lődjön. A Magyar Nemzeti Bank 1975-ben 45 milliárd fo­rint értékben exportfejlesztő célhitelakciót hirdetett azzal a céllal, hogy a vállalatokat exportfejlesztésre ösztönözze. A vállalatok nagy érdeklődést tanúsítottak az exportfejlesz­tő hitelek iránt s ennek ered­ményeként 1976-ban lényegé­ben szétosztották a rendelke­zésre álló összeget. ✓ ­A V. ötéves terv derekához érve vizsgáljuk meg a hitel­akció eredményeit és problé­máit. A. Magyar Nemzeti Bank és Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság reprezentatív felmérése egyöntetűen ered­ményesnek minősíti a hitel­felhasználást, mert a vállalt többlet export lényegében időarányosan létrejött, bár a teljesítés vállalatonként nem volt egyenletes, s egyes vál­lalatoknál számottevő elma­radás is tapasztalható. Korai lenne elkészíteni e beruházási akció mérlegét — erről leg­korábban 1980-ban lehet szó — a jobb teljesítmények ér­dekében azonban indokolt, hogy az észlelt problémákra felhívjuk a figyelmet. Általánosítható az a tapasz­talat, hogy a vállalatok fő törekvése a hitel mielőbbi el­nyerése, engedélyezése volt. Szorosan összefügg ezzel, hogy a műszaki—gazdasági dokumentumok igen kedvező „optikával” — a ténylegesnél alacsonyabb költségirányzattal rövid határidővel, kisebb im­portanyag-tartalommal stb. — készültek. A KNEB által vizs­gált vállalatok többségénél ezek a fogyatékosságok fel­lelhetőek voltak: Az előkészí­tés „nagyvonalúságát” csak kevés vállalat pótolta, a szük­séges korrekciók elmaradtak. Az előkészítés lazaságai a teljesítésre is hatnak, export- fejlesztő beruházásoknál ké­sések tapasztalhatók. A késé­sek általában a megvalósítás idejének alábecsüléséböl fa­li:adtak, de a koordinációs és kooperációs problémák „mel­lőzése” is szerepet játszik. Előfordult, hogy irreális gép- beszerzési határidőket vettek alapul, olyanokat, amelyek a normális átfutási időnél is rövidebbek voltak. A késés igy látszólag „objektív” okok következménye. Sok esetben az exportnöve­lő beruházások piaci hátte­re nem kellően megalapozott — állapítja meg a KNÉB- jelentés. Egyes vállalatok többletexportra tett ígéretét nem előzte meg alapos piac­kutatás, ennek következtében az értékesítés akadozik. A gazdaságosság sem alakul a várt módon azoknál a gazdál­kodó egységeknél, amelyek a várható (elérhető) devizaárat - a valóságosnál magasabbra becsülték. A KNEB vizsgálata jogosan jegyzi meg, hogy egyes vállalatok nagyvonalúan értelmezték a -kockázatnállá­tást. Nemcsak a piackutatásban lelhetők fel hibák, mulasztá­sok, hanem a külkereskedel­mi vállalatok és a termelők együttműködésében is. Elő­fordult, hogy a termelő „kész tények” elé állította a kül­kereskedelmi vállalatot: itt az exporttermék, add el! Ez a piaci előkészítő munka hiá­nyában nem hoz sikert. A gondokban felismerhetjük beruházási gyakorlatunk álta­lános gyengéit. Ez azonban semmi esetre sem ad felmen­tést azoknak a vállalatoknak, amelyek a valamit valamiért elv alapján a hitel igénybe­vételéért meghatározott ex­portteljesítményre vállalkoz­tak. Az adottságokkal ugyan­is számolni kell akkor is, ha azok olykor gondot okozóak. Az exportfejlesztő hitelek nyomán 1980-ra 800 millió dollár többlet devizabevételt vár a népgazdaság. Ez a mai árakon vett összeg nemcsak a gazdasági egyensúly meg­szilárdítása, hanem nemzetkö­zi hitelképességünk megőrzé­se szempontjából is nagy je­lentőségű. Az előjelek, az eddigi tapasztalatok alapján nincs olyan elmaradás, amely veszélyeztetné ennek teljesíté­sét, de a gyenge pontokra összpontosítva még sok tar­talékot kell feltárnunk a si­ker érdekében. W. L VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ ELSŐT 1912-BEN TARTOTTÁK Országos szántóverseny Rendkívüli állapot Iránban Hat hónapra szóló rendkívüli állapotot hirdettek ki pénteken Teho^ KGST-országok traktorosainak nemzetközi vetélkedőjén 3—8 vasú ekével is indulhatnak a versenyzők, addig a világverse­nyen 'kizárólag kétvasú ekével és 50 LE-s .traktorral lehet részt venni. Egyébként a tavalyi or­szágos verseny legjobbjai közül vasárnap indult két traktoros az NSZK-beli világiversenyre. A szántóverseny nem újkeletű hazánkban, az elsőt 1912-ben rendezték a talajművelési eszkö­zök és alkalmazási módok ismer­tetésére. A technika fejlődése, az ’ intenzív .termelés napjainkban méginkább indokolja a mesteri munkát, az eszközök célszerű megválasztását. A hozamok nö­velésénél egyre fontosabb a szak­szerű talajművelés, a szántás. Akkor jó az őszi mélyszántás, ha ormosán alakulnak a barázdasze­letek, egyenletes a barázdafenék és megvan a megfelelő forgatási mélység is. Az így megszántott terület befogadja a téli csapadé­kot, s képes azt tárolni. Éppen ezért a szakemberek nagy je­lentőséget tulajdonítanák a szán­tóversenyeiknek, amelyeknek egy­re nagyobb rangja lesz az üze­mekben. Ezt bizonyítja az is, hogy az idén az elődöntőkön több száz traktoros vett részt és anyagi, s erkölcsi megbecsülés­ben részesülnek a legjobbak. V. E. ránban és Irán további tizenegy nagyvárosában azt követően, hogy • megelőző napokon az ország különböző részein több százezres tömeg­tüntetéseken követelték a két hete kijelölt új kormány lemondásit és egy „iszlám kormány” megalakítását. A hatóságok egyidejűleg éjszakai kijárási tilalmat ^ rendeltek el a 12 városban. .Röviddel azután, hogy 'kihir­dették a rendkívüli állapotot, a hadsereg elfoglalta a főváros stratégiai fontosságú pontjait. A kormánynak „a rend helyreállí­tását” célzó szigorú intézkedéseit néhány órával egy újabb muzul­mán ellenzékiek által szervezett tömegtüntetés tervezett időpont­ja előtt jelentették be. Az országban nyolc hónapja folyó véres zavargások megféke­zését célzó rendkívüli állapot ér­telmében az érintett városok közigazgatását a hadsereg veszi át. Röviddel a rendkívüli állapot kihirdetése után, a tilalom elle­nére tömegtüntetés robbant ki Teheránban. A kivezényelt rend- fenntartó erők — miután könny­gázzal és riasztólövésekkel nem sikerült szétoszlatni a tüntetőket — a tömegbe lőttek. Szemtanúk szerint a lövöldö­zésben ötvenen—hatvanan vesz­tették életüket, de egyesek 250 halálos áldozatról beszélnek. A legsúlyosabb összecsapások a (Folytatás a 2. oldalon.) 9 Csaknem egymillió ember tün­tetett csütörtökön Teheránban ai irán kormány politikája ellen. (Teiefotó—AP—MTI—KS) Hartán Három kategóriában 46 trakto­ros állt rajthoz pénteken Har­tán, a szántómesterek országos vetélkedőjén. A nagy érdeklődés­sel kísért verseny a helyi Lenin területén zajlott, ahol 104 hektá- ron készítették elő a táblát erre az alkalomra. Egyénenként, az eketestek szélességét és számát figyelembe véve, 10 méter széles és 100 méter hosszú terület őszi mélyszántását kapták feladatul. Az elvégzett munkát tíz szem­pont szerint értékelte a zsűri, s maximálisan 100 pontot szerez­hettek a mesterek. Kategórián­ként az öt legjobb — a díjazá­son kívül — tagija lett a hazai válogatott keretnek, s közülük kerülnek ki a jövő évi KGST- szántóverseny résztvevői, amit Csehszlovákiában tartanak majd. Ugyancsak ebből a csapatból je­lölik ki a világversenyzőket. Ke­vesen tudják, hogy a két verseny szabályai nem azonosak. Míg a AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 213. szám Ára: 90 fillér 1978. szeptember 9. szombat mm • Az dén jó termés volt vö­röshagymából. Jócskán szállí­tanak külföld­re is. A beta­karítást még be sem fejez­ték, de a Zöld­ségtermesztési Kutató Intézet kecskeméti te­lepén már meg­kezdték a hagymamag előkészítését a tavaszi vetésre. (Pásztor Zoltán (elvétéle)

Next

/
Oldalképek
Tartalom