Petőfi Népe, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-07 / 211. szám

1978. szeptember 7. 0 PETŐFI NEPE 0 3 ÜLÉST TARTOTT A MEGYEI TANÁCS (Folytatás az 1. oldalról.) közök átcsoportosítása. A Tele­pülésfejlesztési és Kommunális Bizottság tevékenysége biztosítja az együttműködést a település­fejlesztési verseny kibontakozta­tásában a Hazafias Népfront megyei bizottságával és a külön­böző társadalmi, gazdasági szer­vezetekkel. Nagyon fontos mun­kát jelent még a közműves víz­ellátás terén jelentkező igények összehangolása. Hasonló jelentő­ségű az a munka is, amit a Közművelődési Bizottság a köz- művelődési törvény, az Ifjúsági Bizottság az ifjúsági törvény vég­rehajtása, az Egészségügyi Bi­zottság az integráció megszerve­zése, a' Termelési és Ellátási Bi­zottság a szőlő- és gyümölcstele­pítés, a zöldségtermelés és fel­vásárlás, valamint az élelmiszer­ipar fejlesztése során végez. A Jogi és Igazgatási Bizottság leg­utóbbi ülésén a megyében , folyó jogpropaganda összefogására és Irányítására vállalkozott,^ míg az Ügyrendi Bizottság tevékenységé­ben egyre erőteljesebben érvé­nyesül a testületi és a különböző szintű tanácsi munka összehan­golása. ' Az állami élet területén jelent­kező új feladatok ténylegesen is további igényeket támaszta­nak a bizottságok koordinációs munkájával szemben. Továbbra is ösztönözni kell a nem tanács­tag, kvalifikált szakemberek, fi­zikai munkások bizottságokba tönténő fokozottabb bevonását. Különösen javításra szorul az együttműködés a határterülete­ken, a feladatok helyesebb elosz­tásával és meghatározásával, gá­tat vetve a különböző párhuza­mosan működő bizottságok el­szaporodásának. A tanácsi csoportok és bizott­ságok évente 70—80 javaslattal segítik a végpehaj tó bizottság és a szakigazgatási szervek munká­ját, felhívják a figyelmet az együttműködés folyamatában je­lentkező hiányosságokra. A jövő­ben törekedni kell a bizottságok és a tanácstagi csoportok kapcso­latának javítására. Nem kisebb jelentőségű az a tanácstagi tevékenység sem, amely az interpellációkban hívja fel a feszültségek megszüntetésé­re, az érdekek egyeztetésére a tanácsi és nem tanácsi szerveket egyaránt. Együttműködés a szakigazgatásban A szakigazgatási szervekről szólva az előterjesztés aláhúzza: A szakigazgatási szervek folya­matos és zavartalan együttműkö­dése fontos feltétele az ' állami feladatok .végrehajtásának, a szocialista törvényesség érvénye­sülésének. A társadalmi és élet­viszonyok bonyolult szövevénye, a munka sokrétűsége nem teszi lehetővé, hogy minden egyes esetet előírások szabályozzanak, ezért rendkívül nagy felelősség hárul a szakigazgatási szervek vezetőire, az apparátusban dol­gozó közhivatalnokokra, hogy ru­galmasan alkalmazkodjanak napi munkájukban az élet által dik­tált követelményekhez, a szük­ségesnek megfelelően ismerjék fel az összehangolást, egyeztetést igénylő eseteket. Miként a vb megállapította, e téren jelentke­zik leginkább hiányosság, mu­lasztás, ami elsősorban figyel­metlenségre, de sok esetben presztizsféltésre vezethető visz- sza. E megállapítás különösen a szakigazgatási szervek belső, egymás közötti koordinációs te­vékenységére vonatkozik. Alap- elvnek kell tekinteni, hogy min­den olyan esetben szükség van az álláspontok, az intézkedések egyeztetett, közös kialakítására, amikor a döntés jellegiénél, tár­sadalmi hatásánál fogva más, több, vagy valamennyi szakigaz­gatási feladatterületet érinti (pl. árhatósági, építésügyi hatósági intézkedések stb.) A szocialista államélet, a szo­cialista demokrácia fejlődésével együtt fontos kérdés az appará­tus és a testületek kapcsolata. Ezt olyan irányban kell fejleszte­ni, hogy a szakigazgatási szervek önállóságuknak megfelelően ma­radéktalanul és felelősséggel él­jenek hatáskörükkel, a választott testületek társadalompolitikai fel­ügyelete alatt. A szakigazgatási szervek egyik legfontosabb kö­telezettsége, hogy a testületeket szolgálják ki; fokozottan segítsék feladataik, ellátásában .....Növelni k ell a szakigazgatási' szervek, testületek előtti együttes beszá­moltatását,' valamint á- 'festüléti tagok bevonását az ellenőrzések­be. A testületek részéről igény­ként vetődik fel a beszámolók kritikájának fejlesztése. A testü­leti demokrácia nem lehet teljes a döntési folyamat részleteinek, a különböző lehetőségeknek az ismerete nélkül. A testületek ne hagyják megfelelő kritikai ész­revétel nélkül ennek mellőzését. Así szakigazgatási szervek és intézmények mindennapos kap­csolatban állnak az ágazati irá­nyítást ellátó minisztériumokkal, főhatóságokkal, részükre évente, illetve esetenként jelentésekben adnak számot munkájukról. Ágazati feladatok A megyei tanács kapcsolata vállalatokkal, intézményekkel, kettős, egyrészt a tanács irányí­tása alá tartozókkal, másrészt a tanács alá nem rendeltekkel va­ló kapcsolat. A szakigazgatási szervek ága­zati feladataikat az , irányításuk alatt levő oktatási, művelődési, egészségügyi, szociális, sport- és egyéb intézmények, valamint a tanács felügyelete alatt működő termeld, elosztó és szolgáltató vállalatok működésével valósít­ják meg. A feladat egy része megjelenik a gazdasági tervekben, másrésze csak az intézmények, vállalatok és egyéb szervek munkáján ke­resztül érzékelhető. Az irányítás, a felügyelet során a szakigazga­tási szerveknek szorosan együtt kell működniük a gazdálkodási és szakmai feladatok teljesítésében. Nem ritka az sem, hogy egy-egy kiemelkedő feladat megvalósítá­sához szervezetek egész sorának a közreműködését kell biztosíta­ni a munkában. (Pl, tanyai isko­lák villamosítása, kollégiumi ak­ció, társadalom az idősekért stb.) A megye területén jelentős számban működnek minisztériu­mi, főhatósági irányítás alatt le­vő szervezetek. A területfejlesz­tési középtávú" térvek,' valamint egy-egy ápá^áfot é^injtő _ .Jgsylap fejlesztési terv összeállítása so­rán a szakigazgatási szervek, he­lyi tanácsok, járási hivatalok szinte naponta létesítenek kap­csolatot, jelölnek meg az igazga­tási területen levő szervezetek részére feladatokat. A helyi tanácsok a területen működő szervekkel rendszeresen kötnek együttműködési megálla­podást, közös beruházások, fej­lesztési célok megvalósítására. Évente több mint 200 millió fo­rint pénzeszközt vesznek át a közös feladatokra, beruházások­ra. Az összefogott erőforrások révén lehetőség van a gyermek- intézmények nagyobb mértékű fejlesztésére és egyéb — a la­kosság jobb ellátása érdekében | szükséges — feladatok teljesíté­sére. A megyei tanács belső és kül­ső koordinációs tevékenységét ezen túlmenően is nagyon sok szempont szerint lehetne csopor­tosítani. A koordináció szerves része az irányító munkának, szükségességét a tanácsi szervek között meglevő munkamegosztás veti fel. Minden szervnek, ve­zetőnek, ügyintézőnek pontosan körülhatárolt feladatokat kell megoldani. Nagyobb szervezeten belül a munkavégzés folyamatos együttműködés, összehangolás nélkül nem képzelhető el. A tár-> sadaimi fejlődés jelerilegi sza­kaszában elvárható, hogy az ál­lamigazgatási munka minden résztvevője a legcélravezetőbb módon, hatékonyan és hibamen­tesen dolgozzon. Közösségi célokért A megyei tanács elé terjesztett határozattervezet megállapította, hogy a tanácsrendszer fennállá­sának több mint negyedszázada alatt a megye társadalmi, gazda­sági fejlődését, a párt- és álla­mi döntések megvalósítását az államigazgatási dolgozók jól szer­vezték. A tanácsok gazdaságszer­vező, településfejlesztő, kultu­rális nevelő feladatukat a lakos­sággal, a megye párt-, társadal­mi, gazdasági szerveivel szorosan együttműködve hajtották végre. Kiemelkedő példája ennek a településfejlesztési verseny, amely évente megújulva bizo­nyítja, hogy a jól megválasztott közösségi célok megvalositásara lehet mozgósítani, együttműköd­ni. Az államigazgatás dolgozói­nak nagy többsége munkáját nagy felelősséggel, hivatástudat­tal végzi és politikai képzettsé­ge, szakmai tudása legjavát nyújtva fáradozik azon, hogy a tanácsok előtt álló feladatok összehangoltan, hibamentesen valósuljanak meg. Erre mozgósít­ják a megye közéletét, a rendel­kezésre álló szellemi és anyagi erőforrásokat; ennek jegyében .injézik a napi, az állampolgárok szempontjából legalább olyan fonjos hatósági ügyeket. Á koordinációs' tevékenység színvonalának további javítása érdekében a mfegyei tanács szük­ségesnek tartja, hogy a tanácsi szervek működésé, az egymáshoz közvetlen kapcsolódó szervek munkája legyen még tervsze­rűbb, összehangoltabb, zárja ki a párhuzamos működést, a szük­ségtelen átfedéseket. Továbbra is nagy fontosságú a területi integráció fokozása, az össztársadalmi, a központi és a területi, a helyi érdekek egybe­hangolt érvényesítése. A testület döntésihozatáli tevékenységének megalapozásához a testület és a tanácstagok rendelkezzenek ele­gendő információval az előzetes egyeztetésekről, a felmerült el­térő véleményekről is. Jobban keli igényelni a taná­csi bizottságok közreműködését a különböző területi, ágazati fel­adatokban a tanácsi és nem ta­nácsi szervek közötti együttmű­ködésben. A határozat több más feladatot is kijelöl a végrehajtó bizottság és a szakigazgatási szer­vek együttműködését elősegítő tevékenységének, a munka haté­konyságának fejlesztése érdeké­ben. Az előadó szóbeli 'kiegészí­tőjében végezetül hangoztatta: A lakossági kapcsolatok bőví­tése és szilárdítása a szocialista demokrácia szüntelen fejlesztése a szocialista állam legfontosabb jellemzője. Ezen munkálkodnunk alapvető kötelességünk. Kialakul­tak azok a keretek és formák, amelyek biztosítják az állami és társadalmi szervekkel való har­monikus együttműködést. Ter­mészetesen, ezeket a változó élet­hez igazodva, mindig új tarta­lommal kell megtölteni. A felté­telek adottak, és úgy érezzük, igyekszünk elegeit tenni köteles­ségünknek. A jelentést azzal a meggyőződéssel terjesztjük a tanácsülés elé, hogy időszerűnek és hasznosnak ítéli meg a koor­dinációs munka áttekintését. A jelenlegi és a holnapi feladatok, amelyek a szocialista építésben a tanácsok előtt állnak, egyre sür­getőbben követelik meg az ösz- szehangolt, egyeztetett cselekvést az élet minden területén. *-A megyei tanács titkárának szóbeli kiegészítését követően vi­tára került sor. Elsőként dr. Pos- váncz László megyei tanácstag kért szót, aki hangsúlyozta: Nem elméleti kérdés tárgyalása ez a mostani napirend. Több ezer ta­nácstag és ügyintéző gyakorlati munkájának az összehangolásáról van szó. A feladatok közül a bi­zottságok és a szakigazgatási szervek tennivalóit emelte M, felhívta a figyelmet: a minden­napok munkájában is érvénye­süljön az összehangolás. A ta­nácsi és bizottsági munka során kapjanak nyilvánosságot a dön­téseket megelőző viták is, ne csak az egyeztetett álláspontok. A Petőfi Népe is foglalkozzon többet érdemben a tanácsi bi­zottságok közhasznú, igen élénk, és a nyilvánosság előtt kevéssé ismert tevékenységével. Oláh Pál megyei tanácstag a munka összehangolásának jelen­tőségét hangoztatta és ezt Kis­kőrös város fejlesztési feladatai - val öszefüggésben elemezte. Vé­leménye szerint a tanácsi és vál­lalati tervek, elképzelések egyez­tetése, a közös források megke­resése, a lakosság .számára is von­zó feladatok felkarolása és a tár­sadalmi erők bevonásával való el­végzése jelentős erőfeszítést és jó együttműködést igényel. Csak a nyüt várospolitika eszközeivel lehet elérni ezeket az eredmé­nyeket Bene András megyei tanácstag a megyei tanács járási hivatalai­nak együttműködését kialakító, a helyi testületi tevékenységet se­gítő módszereiről beszélt. Igen fontos a gazdasági szervezőmun­ka támogatása, az egységes ága­zati feladatok érvényesítése és összehangolása. Ezt csak a helyi körülmények alapos ismeretében, kellő információk, tapasztalatok birtokában tudják elvégezni. Szólt továbbá a járási koordinációs bi­zottság tevékenységéről is. Dr. Mező Mihály megyei ta­nácstag arra hívta fel a figyel­met, hogy a feladatok egyezteté­se nemcsak a termelésben nyújt hatékony segítséget, de a tanácsi munka egyéb területén is. A ha­tósági, jogi, anyiagi eszközök mel­lett a szervezési tevékenység, a tanácsi munka korszerűsítése is az összehangolást segíti. A tele­pülésellátó szervezetek működte­tése is igényli a hatékony koor­dinációt. Miklós Zoltán, a NEB megyei elnöke a fejlődés követelményei­nek megfelelően az ellenőrzés hatékonyságának növelésére hív­ta fel a figyelmet. Fontos, hogy ezen a területen is kialakuljon a megfelelő együttműködés és össz­hang, kiszűrve az átfedéseket, növelve a tervszerűséget és ará­nyosságot. A vitát a napirend . előadója foglalta össze, reflektált az ész­revételekre és javaslatokra, majd dr. Gajdócsi István fűzött megjegyzéseket — a téma tár­gyalását is indokolva — az el­hangzottakhoz. A megyei tanács elfogadta a jelentést és azt a módosításokkal együtt határozattá emelte. A to­vábbiakban az előző tanácsülé­sen elhangzott interpellációkra adott válaszok hangzottak eL Ennek során választ kapott Rácz Nándomé megyei tanács­tag, aki a bikaborjak felvásárlá­sa ügyében 'interpellált, továbbá Kiss Jeremiás, megyei tanács­tag, aki a dunapataji ÁFOB üzemanyagkútnak a megvalósítá­sához kért támogatást. A mosta­ni tanácsülésen dr. Jeney János- né, az általános és középiskolai bentlakásos iskolák felügyelőinek éjszakai pótléka, Harmatit Lajos- né a műemléképületnek számító hajósi nevelőotthon felújítása, míg Udvarhelyi Istvánná a Ke­cel—Kiskunhalas összekötő út felújítása érdekében Interpellált a havasokból jöttünk jj t ázások Romániában Mint minden kellemetes és véges dolognak a világon, elér­kezett a borsai IBUSZ-út befe­jezése is. Nem mi voltunk az első Bács-Kiskun megyei tár­saság, amelynek a (bejegyzését őrzi a Casca da-szálloda vendég­könyve. Május 14-én Kucsora József, június 22-én Vágó Márta, az utazási csoportok vezetői ír­ták köszöntő sorokat a szíves vendéglátás nyugtázásaiként. A búcsúesten újabb meglepetés fogadott. A helyi népzenét ját­szó kis együttes prímása isme­rősnek tűnt. Kovács Netu Stin- gau — egyébként nyugdíjas gép­lakatos — valóban járt már Kecskeméten, az egyik folklór­fesztivál résztvevőjeként. Oda­haza tizenegy tagú, jórészt csa­ládi kapcsolatokból verbuváló­dott együttest irányít. Cserkanel- iről, az egyik közeli hegyről ne­vezték el magukat. Eredeti má- ramarosi népzenét játszanak. El­mondta, hogy az utánpótlással sincs különösebb gondjuk: 6—7 éves lányok és fiúk is jelentkez­nek nála, hogy hegedülni, cim- balmozni tanuljanak. Másnap kora reggel hazafelé vettük az irányt, Nagybányán át Kálmán Lajosné, Flóra néni tar­solyában viszont még lapult egy lötflet. Utolsó, szíves ráadásként szervezte meg, hogy ellátogathas­sunk a várostól tíz kilométerre fekvő Koltóra. Az örvényes Lá- pos-folyócska völgyébe . érünk. Messziről sárgállik a felújított .Teleki-kastély. Csaknem másfél évszázada ezen a helyen töltötte házasság- kötése utáni boldog heteit Petőfi Sándor. Iltt-tartózkodásának em­lékeit az egyik féltve óvott szo­báiban őrzik. A turisták ajándé­kai között helyezték el a kiskő­rösi üdvözletként érkezett szülő­ház fotóját is. Korhű a bútorzat: 5. Irány: hazafelé ' szekrény, ágy, asztal, lámpa, fa­lióra. A kastélyt sikerült meg­menteni az idő romboló hatásai­tól. Iskolát és óvodát rendeztek be a falak között, összesen ki- lencvenkét óvodás lányt és fiút. több mint kétszáz tanulót ne­velnek a pedagógusok. De nemcsak megmentették az épületet, hanem a román állam 200 ezer lejt adott a felújításra. Az idén júliusban hazalátogat­tak a leszármazottak, két Tele­ki-dédunoka. Elismerő sorokban örökítették meg az élményeiket: .^Bámulattal és hálával állunk meg a romjaiból feltámadott ikoltói kastélyban, amely híven restaurált új köntösében újra mosolyogva várja láitogatóit, azokat, akik akárcsak Petőfi, Munkácsy, Jókai, Liszt és a ^ töb­bi régiek, 'tisztelték és szerették a házat és annak az emberi sza­badság, fejlődés és becsületes együttélés érdekében ha kellett, fegyvert is fogó gazdáját, Teleki Sándort. Emlékezetünkbe vés­sük mindazoknak nevét, akik élenjártak, hogy ez az egyete­mes, kulturális kincs megmarad­jon és ne menjen veszendőbe, s akiknek éber szelleme és szo­cialista felelőssége nélkül ma romok felett járnánk. De nem felejtjük el azokat sem, akik névtelenül adtak, vagy. munkás kezükkel segítettek az újjáépítés­ben. A látogató kegyeletes déd­unokák: dr. Domahidy Andor (Ausztrália), dr. VQadár Pál (Ve­nezuela).” Petőfi nem kevesebb, minit hu­szonnyolc verset írt Koitón. Köz­tük a világirodalom legszebb szerelmes versei közé tartozó Szeptember végén címűt. A somfa alatt és az asztal mellett, ahol a sorokat papírra jegyezte, most a dunaszentbenedeki té- esz-tagok is kegyelettel tiszteleg­hettek. Végül is milyen volt az út? Dr. Bognár Imre nyugalmazott tanulmányi felügyelő, aki tanfo­lyamokon segítette hozzá az ide-' genvezetőket földrajzi-geológiai ismeretekhez, most résztvevőként foglalja össze a benyomásait: — Először is meglepett, hogy mennyire élő a moldvai folklór. Az apró gyerekektől az idősekig magukra öltik a régi népvisele­tet, hagyományos módon díszítik a lakásaikat. Ennél is izgalma­sabb élmény volt látni a gyors iparosodás megannyi jelét, az óriási építkezéseket. Talán jó lett volna egy-két üzemet köze­lebbről'. is megismerni. Szinte új városok nőnek ki a régiek mel­lett, átrajzolva a 'térképet. A természeti környezet sem ha­gyott hidegen. A többi között a természetvédelmi munka ered­ményeire figyeltem fel. Nagyon jó érzés volt például, hogy se­merre sem láttam kopár hegyol­dalt, a kivágott erdőrészeket mindenütt tervszerűen újratele­pítik. De ne feledkezzünk meg a személyes ismeretségekről sem. A neveket, címeket ki-ki egy jegyzetpapon vagy a memóriájá­ban őrzi. A legtöbben persze Kálmán Lajosnét, gondoskodó és tájékozott kalauzunkat zártuk a szívünkbe. Csaknem másfél évti­zede vállal- ilyen feladatokat az IBUSZ-onál az iskolai tanítás ta­vaszi és nyári szüneteiben. Köz­ben a Hosszú utcai tanítványai­ról sem feledkezik meg. A Kár­pátokból, a Tátrából vagy más­honnan hazatérve gyarapítja a biológia órák szemléltető esz­köztárát. S az sem mellékes va­lami, hogy kilencezer diai elvé­telt sikerült készítenie eddig, amelyekből mindig akad valami különleges élményt adó vetíteni- való a foglalkozásokon. Bakos Ferenc autóbuszvezető— aki ezzel az úttal túlhajtott a 750 ezredik kilométeren, s szer­pentin-díjasként vonult be töb­bek emlékezetébe — rövid pi­henő után újra a volán mellé ült Ismét útrakelt, ez alkalom­mal Jugoszláviáiba, akárcsak Kál­mán Lajosné. Ok ketten úgy bú­csúztak egymástól a kecskeméti végállomáson, hogy „hat nap múlva találkozunk az Adria part­ján”. 0 Állami segítséggel újították fel a Teleki-kastélyt. 0 Dr. Bognár Imre kőzettani ma­gyarázattal szolgál út közben, az egyik újonnan faragott székely­kapu előtt. Halász Ferenc 0 Dunaszentbenedeki téesz-tagok annál a kőasztalnál, ahol a „Szep­tember végén”-t írta Petőfi Sándor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom