Petőfi Népe, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-05 / 209. szám
1978. szeptember 5. • PETŐFI NEPE • 5 HOL ÉLT KÖTÖNY VEZÉR NÉPE?... í Lászlófalván - a kunok nyomában Hogyan is szól a rege? A tatároktól elszenvedett hadi vereséget' követően Kötöny vezér népével együtt bebocsáttatást kért Magyarország területére. IV. Béla szívesen látta a kun törzseket; azt remélte, hogy seregüknek jó hasznát veszi majd a mongolok elleni védekezésben. A. magyarság és a sebtiben megkeresztelkedett kunok között azonban súrlódások támadtak; Elterjedt az a híresztelés is, hogy a kunok tulajdonképpen a tatárok „előretolt had- oszlopát” képezik, és csak az alkalomra várnak, hogy kirabolják az ország népét. A szerencsétlen muhi ütközet után a felbőszült magyarok megölték Kötöny királyt és házanépét, mire a kunok bosszúi esküdve fegyvert ragadtak és végigdúlva az országot, elvonultak.. A tatárjárás után Béla király visszahívta őket, s hét törzsüket letelepítette a Duna—Tisza, a Körös és a Maros vidékére, ahol utódaik mindmáig élnek. Sokáig megőrzött szabadságjogaikat külön törvények szentesítették. • A középkori alapokra épült református templom, amely Szentkirálypuszta közepén állott. ■" ; • - • ja. 3 ' '' ' . K ■ • Munkában a régészek. Hol a nép ?... F-álóczi Horváth András, a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa mondja: — A kunok históriája érdekes, napjainkig kevéssé tisztázott' fejezetét alkotja a középkori magyar történelemnél«. Arról van szó ugyanis, hogy a tizenharmadik században jelentős tömegű, több (mint fél százezer, pogány módra élő s gondolkodó ember telepedett le Magyarországon, az Alföld középső részén. Előző hazájukban, Dél-Oroszországban, a Fekete-tengertől északra, gazdag régészeti anyag „mesél” a kunok kultúrájáról, szokásairól. Hazánkban viszont eddig csupán elenyésző számban találtak kun emlékeket. Néhány szórvány sír tanúskodik ugyan jelenlétükről, de köznépi temetőt eddig még nem sikerült feltárni. Ez azért is érthetetlen, mert. . okleveles forrásokból pontosan ki lehet deríteni • m fisaid. t Pálóczl Horváth András muzeológus, a régészek munkaeszközével. a 13—14. századi kun településedet. Sírok viszont még sem kísérik ezeket. Ily módon tehát jórészt tisztázatlan folyamat a kunság és a rokon jászság beilleszkedése, a magyarságba való beolvadása. • Az eddig feltárt, alig féltucat bizonyíthatóan kun sír közül három Bács-Kiskun megyei; Kis- kunmajsa, Csólyospálos, és Lász- lófalva határában találták meg őket. A magyar viselettől eltérő öltözékek, a szablya, a kengyel, a maguk kovácsolta zabla és nyílhegyek bizonyítják kun voltukat. A leletek rangosabb emberek, nemzetségfők sírjaira utalnak. Logikusnak látszik tehát a következtetés: a környéken kell felkutatni az egyszerű emberek tömeges temetőit. Szentkirálypuszta volt — Lászlóiéivá régi neve Szentkirálypuszta volt — magyarázza Pü'loczi Horváth András muzeológusi a helyszínen, a falu határában'. . . ' —' E(£y' 1354-bén kelt oklevélben említik először. Azt is 2‘iídj'űk,” fa település a tatár1 'árás alatt elpusztult. A magyar lakosság helyébe kunokat telepítettek ide, akik bizonyíthatóan ebben a határban laktak a 13— 14. században. Alátámasztja ezt • Ferdinand korabeli pénzérme. még az innen öt kilométerre talált ezüstöves szablyás, rangos kun sír is. A jelenlegi ásatások célja az, hogy az egykori szentkirálypusztai temető feltárásával a korabeli magyar szokásoktól eltérő . jelenségekre bukkanjunk. Ezáltal lehetne megragadni a kunok nomád népének letelepedését. másszóval rábukkanni az eddig még rejtőzködő régészeti anyagra. A község melletti dombocskán álló középkori alapokra épült templom volt az egykori Szentki- ralvpus/.ta falván ak közepe. A környéken talált csenéptörmolé- kek alapján úgy tűnik, hogy a falucska házai 7—800 méter hosz- szan. kétszáz mértet- szélességben szétszórtan álltak. A régészek 1971 óta rendszeresen ásnak itt. Főutca, árkok, temetők — Az ásatás elég bonyolult helyzetképet tükröz, mert több korszakban is laktak a környéken. Rábukkantunk két honfoglaláskor! temetőre, ettől nem ft A/, asszonyok egykori ékszerei; fülbevalók. leteket, a másik alatt pedig szarmata csontvázat is találtunk. — Milyen volt az egykori falukép? — Az előkerült leletek ellentmondásosak. néhány érdekességről azonban beszámolhatok. Sikerült a település hosszú, döngölt talajú főutcáját feltárnunk. Rábukkantunk a házakat bekerítő átokra és egy kútra is. Az épületek a tipikus alföldi parasztházakra emlékeztetnek: a bejárattal szemközt konyha, jobbra-balra pedig egy-egy szoba volt.. ■ És mi a helyzet a kunokkal? — Erre a kérdésre nehéz válaszolni az embertani vizsgálatok eredményeinek ismerete nélkül. Az eddigi leletek nem sokban térnek el a szokásostól. A Zsig- ntond-korabeli templom melletti temetőből érdekes mellékletek kerültek elő: többek között egy párta maradványai és pénzérmék, amelyeket használhattak éppen a kunok is. De amit valójában keresünk: kifejezetten pogány, vagy pogány temetési szokásokat is tükröző sírrikat még nem. találtunk A Honismeret legújabb száma A Hazafias Népfront kiadásá- sábam megjelenő Honismeret című folyóirat legújabb száma írja: „... egyre nagyobb szerepet tölt be az egész társadalomban az üzgm. Az üzem ä termelésnek, a társadalmilag szükséges munkának, tehát a legfontosabb társadalmi tevékenységnek színtere, tg> re hatékonyabb tényezője a szocialista társadalom kollektivizmusának, társadalmunk e nagy értékű erkölcsi, politikai jellemzőjének, továbbá a sokoldalú személyiség kialakításának. Ezzel az üzem a társadalom legfontosabb közösségformáló 'tényezője, a .közösségi élet főbb színtere is. Egyre nagyobb a szerepe a tudatformálásban, a hazához, a szocialista társadalmi rendszerhez való kötődésben, a szocialista nemzetköziség erősítésében, és sok más területen: az életmódváltásban, a nemzedéki folyamatosságban. a szocialista demokrácia kibontakoztatásában.” Nem véletlen tehát, hogy a honismereti mozgatom egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata az utóbbi években éppen az .V Kossuth Könyvkiadó újdonságai közül széles körű érdeklődésre tarthat számot az ismert nyelvtudós. Deme László könyve, címé: Közéletiség. beszédmód, ny,-ivi műveltség. Most került a könyvesboltokba az ungvári Kárpáti Kiadóval közösen, a magyar—szovjet közös könyvkiadás keretében megjelentetett Zárt ajtók mögött című történelmi regény. Szarva Dangulov rendkívül érdekes munkája. Regényciklusa a második világháború, szovjet diplomácia jának történetét dolgozza fel, a szépirodalom esz- közeivel; ebben a kötetében a mötödik front megnyitása előtti sorsdöntő tárgyalásokat eleveníti meg. Találkozhatunk Barginnal, aki a tárgyalóasztalnál harcol azért, hogy ne csak a szovjet nép hozzon emberfeletti áldozatokat a fasizmus elleni küzdelemben. A szituáció külön érdekessége, hogy Bargin fia katonaként küzd a fronton, testvére pedig egy egész hadsereg élén szabadítja fel egymásután a szovjet városukat. Újabb kiadájsban jelent meg a világszerte- ^híert -hepszé^ rú sei-fi író, Alekszandr Beljajev’ rf a utászt ikus-ikisxegényeinekköte-. te. A levegökereskedö. a Dowell professzor feie és A- utolsó at- Inntiszi című fantasztikus kisregényekkel. /i Szépirodalmi Könyvkiadónál látott napvilágot Kolozsvári Papp László Monológok a határon című elbeszéléskötete. A szerzőt a Kortárs című folyóirat mutatta be az olvasóknak, s azóta rendszeresen publikál folyóiratokban, napilapokban. Mostani első kötete elbeszéléseinek legjavát és Reneszánsz est című lírai szépségű kisregényét tartalmazza. Első személyes elbeszélései komolyan vett és játékosan eltúlzott, következetesen végiggondolt és képzelt szerepek. a megújuló ,.én-modell” váitozatai. A Szépirodalmi Kiskönyvtár sorozatban jelent meg Barta Lajos novelláinak kötete, az öten a hóban. Az Olcsó Könyvüzemtörténéti kutatás — ez a folyóirat új számából is kiderül, amelynek művelői első ízben tartottak országos konferenciát Veszprémben. A folyóirat teljes terjedelmükben közli a konferencián elhangzott előadásokat, köztük dr. Karsai Elek tanulmányát, amelynek címe: A gyűjtőmunka és a krónikaírás segítése az ipari és mező- gazdasági üzemekben, vállalatoknál, intézményeknél. De nemcsk.a mai, hanem a régmúlt idők ipari tevékenységéről is sok érdekes dolgot tudhat meg az olvasó, ha elolvassa Kékes István Magyar gyékényesek című dolgozatát. S Tálasi István egy régi ruhadarabnak — a szűrnek — móltjáról és jelenéről közölt elemző írást. A Bács-Kiskun megyei kutatókat dr. Bárth János, a kalocsai múzeum igazgatója képviseli a Honismeret legújabb számában, aki egy nemrégiben megjelent, Vajdaságról szóló néprajzi tanulmánykötetről írt recenziót. K. J. tar új kötete John Steinbeck Egy marék arany című regénye. Bernáth Aurél naplója az Egy festő feljegyzései. A Szépirodalom i .Zsebkönyvtár sorozatban jelent meg Tabi László Ilyenek vagytok-,: című kötete, melynek anyagát a népszerű humorista három évtized terméséből válogatta össze. Megjelent Kiss Anna Világok című verseskötete; Rideg Sándor elbeszéléseinek egy válogatása Az érchangú kakas címmel, s újabb kiadásban Moldova György riportkönyve, az Akit a mozdony füstje megcsapott __ A Gondolat Könyvkiadó két újdonsággal jelentkezett. A hajlott kora ellenére is szellemileg friss Dénes Zsófia riportját, elbeszéléseit tartalmazza az El ne lopd a léniát. A másik kötet a régészeti kérdések iránt érdeklődőknek szerez örömet és meglepetést. Vagyim Masszon Egy kőkori település Közép-Ázsiában: Dzsej- tun című, munkája gazdag képanyaggal illusztrálva a tefmelő gazdálkodás kezdeteit világítja meg. (KS) ŰJ KÖNYVEK (6.) Nem a leány. Jani nyúl a kenyér után, cseppet megsimogatja egy gerezd fokhagymával és félhangon dünnyögi: — Mégiscsak jobb lett volna valahová lemenni a sarcokkal... Az apja — csa'k úgy féloldalról — révág a szemével. — Prémium van kilátásban? — Miért volna? — Akkor mit rázod a rongyot? Örülj, hogy van, aki eléd teszi ezt az ételt, itt, ingyen... Kis csend. A nagymama egy süllyedő hajó kapitányának veszendő pillantásával nézi a vendéget. — Vegyél miég, kislányom. Nem valami fényes lakoma, tudom, de nálunk most ilyen olcsó nap van... Ha Jani előre mondja, hogy feljössz, hát valami rendes vacsorát csinálok... De most bizony csak ilyen szegényesen ... A veje ránéz. — Mi az, hogy szegényesen, nagymami? Beosztással élüniklÉs az okos beosztás még nem szegénység! Hívja meg egyszer Magdikét olyankor is, amikor valami ünnepség van. A mama örömmel int. — Csakugyan, kislányom, gyere el egyszer olyankor is! Van ám itt eszem-iszom olyankor! Ká- rolv-nap, Ilona-nap, János-nap, Katalin-nap. Júlia-nap... Meg a születésnapok!... — Zavartan elhallgat, mert Jani olyan pillantást vet rá, hogy legszívesebben a nyelvét harapná le. A pillantással a következőket közli: Hagyd abba, jó? Ki kért meg rá, hogy vendégeket toborozz a nevemben? Családi ünnepségre családtagokat illik hívni, és attól ez a csaj elég messzi van! Bízd rám. hogy mikor és kit hívok meg. igen?! Magdi nem látja a szemtávirat- váltást, boldogan bólogat. A meghívást nyilván mélyen emlékezetébe vési, és rendkívül örvendetes előjelnek tartja. Megvidámo- dott kedvét csupán a ház «urának dörmögése hűti le egy kissé. — Csakhogy az élet nem mindig papsajt, ezt jó idejében megtanulni! Az ember addig nyújtózzék, ameddig a takarója ér! A hónap huszonkilenc napján szerényen élünk, az igaz — akkor sem szegényesen! — de a harmincadik napon jön ám a bőség! — Irtó érdekes felfogás! — bólogat helyeslőn Magdi; végre az ember sosem tudhatja, mikor lesz valamelyik öreg szivar — az apósa... Jó velük "jóban lenni. — Az! — biccent elégedetten a családfő. — És ami a legizgalmasabb: sosem tudni előre, mikor jön az ünnep... — Hogyhogy? — mereszt nagy szemet Magdi. — Hát 1 naptár Az apósjelölt int. — Ez az! Minden névnap több- • szőr is előfordul... Mindenki azt választja, amelyiket akarja.. Sőt! A születésnapokat is akkor üljük, mikor akarjuk! A lányomnak például szeptember elsejére esnék — de már az első általános óta az a kívánsága, hogy ne akkor tartsuk a születése napját, amikor az iskola kezdődik ... — Az örömünnep és a gyász ünnepe'nem fér meg egy napon! — nevet Kati. — Csuda egy család vagytok! — mosolyog a vendég. — Hát így élünk. Magdika —- bólogat az. öreg. — így azután ez a szürke élet mindig teli van részi n+ feszült várakozással, részint boldog meglepetéssel!.. — De dühítővel is. ha az ember például esv nagy ünnepi traktára számít, aztán anyu augusztusban bemondja, hogy az Ilona-napot majd októberben tartja!... És a trakta helyett jön a zsíros kenyér ... Az apja odafordul hozzá. — Gondolj arra, fiam, hogy amikor összekerültünk anyáddal, tíz éven át mindig csak zsíros kenyeret vacsoráztunk... Ünnepi trakták nélkül! Igaz. nagymami? — Mint ahogy itt ülünk, édes Karcsikám! — És mégis élünk! — A ház ura megint a vendégnek mondja: — így van ez, kedvesem. A gyerekeimet világéletemben arra neveltem. hogy ki a kicsit nem becsüli, az a nagyot nem érdemli... — Elégedetten sóhajt, mint aki maga fedezte fel ezt a bölcs mondást. s lassan eltolja magától a tányért. — De ember is lett mind a kettőből! 8. Jani az apját nézi, aztán Magdira pillant, s már bánja, hogy felhozta ide a leányt. Szép kis véleménye lesz a családjáról, a begyöpösödött fejű faterról és a két spórolás öreglányról. Érdekes ez: az ember, ha köztük él, valahogy tudomásul veszi a csaladját; csak akkor kezd viszo- lyogni. ha idegen szem foncsorán látja visszatükröződni őket... Például maga is mindig tudta, hogy az öreg kükaeos kispolgár, a nagymama agyi erei meszesednek. a muter egy káráló tyúk- anyó — de hogy ennyire?! Elkedvetlenedve Int Magdinak, hogy szedelőzködjék; indulás. Bárhol jobb lesz. mint itt, ebben a kispolgári ketrecben 1 Beülnek egy presszóba vagy egy moziba: ha a lánynak nincs kedve rá, akár sétálnak egyet a Liget felé — csak innét. Innét el! De mielőtt még Magdi megkezdhetné a búcsúzás körülményes hadműveletét, Kati órájára néz és hirtelen feláll. — Köszönöm a vacsorát, nagymami. Mennem kell. Szevasz, Magdi. Gyere máskor is! A mama meglepve nézi. — Hová mégy? Ilyenkor?! Csak Jani látja, hogy húga arcán a zavar röpke kis felhője libben keresztül. — Holnap matelkdolgozat — magyarázza aztán buzgón. — Felugróm Erzsikéhez, átvesszük a nehezebb példákat... Az apja bosszúsan int. — Nem szeretem, ha este el- mászká lsz! — Igen — toldja meg a malma. — Apa nem szereti, ha este elmászkálsz, tudod! Miért nem Erzsi jön ide hozzád? — Mert az 6 szülei sem szeretik. ha este elmászkál! — mondja Kati, egy gúnyos kis fintor kíséretében. — Óriásiak tudtok, lenni 1 De mert a távolbalátó telefon még nincs bevezetve, hogy a példákat lássuk is, valamelyiknek csak el kell mennie a másikhoz! És különben is: telefonon, a három perces beszélgetések mellett!? A gatyátok is rámenne, édes szüleim! Na, sziasztok! És elviharzik j.. Jani dramaturgiai érzéke azt súgja. hogy most néhány perc szünetet illik tartani, amíg ők is Indulhatnak. Krákog, s fejét töri, mivel is lehetne ezt a néhány percet kitölteni. De mielőtt még bármi is eszébe ötlenék, odakint megszólal a csengő. — Na! — pattan fel a mama —I mit hagyott 'tthon megint ez a hebrencs? Biztosan a számtanfüzetét! — És kimegy, ajtót nyitni. Egy vadidegen férfival jön vissza; arca maga a - merő bizonytalanság. — Apa, téged keresnek. — Kezüket csókolom, jó estét kívánok — óvakodik beljebb a vendég, s lépdel a házi ura felé. — Ispánkiék hoz van szerencsém? Amaz feláll. — Mi vagyunk, kérem. Jó estét Mivel ^szolgálhatok? A vendég kezét nyújtja. — Doktor Hermányd, a hatvanhatodik ügyvédi munkaközösségtől. Jó estét kívánok. — Jó estét kívánok — dünnyögi az öreg a meglepetéstől, hogy egy ügyvéd keresi, elfelejti, hogy egyszer már köszönt. — Ispánki úr? — Ispánki. ’Az ügyvéd körülnéz, a márnán állapodik meg a pillantása. » — Akkor, ugyebár, a hölgy Ispánki né? A mama — akár egy kihallgatáson — rémülten bólint. Az ügyvéd megint körülnéz, majd határozottan a nagymamára mutat — És ez a hölgy, akkor nyilván özvegy Ispánki... — egy iiatba pillant, fejet réz —, elnézést, özvegy' Stolcz Alfonzné? — Én vagyok! — mondja élénken a nagymami; mindig felélénkül, ha viharzó események központjában érzi magát — s most igazán ott! Egy vadidegen ügyvéd este. a lakásukon! S hozzá név szerint ismeri őket! Fantasztikus. (Folytatjuk.)
