Petőfi Népe, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-27 / 228. szám

• i*vts. szeptember 37. iy Jjjáépül a gyár f V á||- wSSSBB, N SÄa . .*ÍWWM Ww A Kecskeméti Baromfifeldol­gozó Vállalat kiskunhalasi gyá­rában nagyszabású beruházás megvalósításához láttak hozzá 1974-ben. Azóta többször foglal­koztunk ezzel a rekonstrukció­val, s most ismét arra kértük Forgács Pétert, a gyár főmérnö­két, adjon rövid tájékoztatót a befejezés felé közeledő munkák­ról. — A rekonstrukció nagyságára jellemző — mondta elöljáróban a főmérnök —, hogy a kezdést megelőző évben, rendkívül rossz körülmények között gyárunk 1220 vagon élőárut dolgozott fel. A munkák befejezése után, 1980- ban korszerű gépsorainkon leg- kevsebb 2500 vagon élőáru fel­dolgozása válik lehetővé. Emii-, lésre méltó, hogy az évek óta tar­tó építkezés közepette eredmé­nyeink ütemesen növekedtek. Ta­valy például 1860 vagonos volt a teljesítményünk, az idén pedig várhatóan elérjük az 1900 va­gont. A beruházás első fontos felté­tele volt a helybiztosítás, a régi, elavult épületek lebontása. A Kiskunhalasi Építőipari Vállalat vezetőit és dolgozóit minden el­ismerés megilleti azért, mert az előírt ütemet tartva, termelé­sünket nem akadályozva végez­ték, illetve végzik a munkát. Nem utolsósorban az ő szorgal­mas, tervszerű munkájuknak kö­szönhető, hogy már 1974 végén korszerű olajtüzelésű kazánok válthatták fel a hagyományos tü­zelésű, a levegőt szennyező 1913- ban gyártott öreg elődeiket. A beruházás jelentős állomása volt a 800 személyes öltöző-fürdő át­adása. Rövid idő alatt sikerült átalakítani a feldolgozó üzemet, hogy két műszákban dolgozhas­sunk, s ne legyen termeléskiesé­sünk. Az elavult 50 köbméteres beton víztároló helyett ma már 250 köbméteres „ezüstgömb” szolgáltat elegendő vizet. Kibő­vítették a gépjárműjavító mű­helyt és szerelőink már megfe­lelő munkakörülmények között végezhetik munkájukat. A múlt évben kezdődött meg az 50 vagonos hűtöház és fa­• Sokat javít a munka- körülményeken a képünkön látható fedett élőállat­rakodó. (Opauszky László felvételei.) gyasztó csarnok építése. Ez utób­bi teljesítményére jellemző, hogy óránként 8 tonna áru fagyasztá­sára lesz képes. Sajnos, a június elején bekövetkezett tűzeset visszavetette az építőket,. így szeptember vége helyett három­négy hónappal később vehetjük használatba ezt a két fontos lé­tesítményt. Márciusban kezdődött az óránként 6 ezer csibe feldolgozó­• Szinte össze sem lehet hasonlítani a régivel a mostani szellős, tiszta és világos kazánházat. 0 Nagy teljesítményű autódaru emeli be az épülő új feldolgozó üzem elemeit. Elszakadás ? 0 Nem, nem a magányos öregemberről akarok írni, aki fénykép­ről idézi maga elé gyermeke arcát, akit so­ha nem látogat senki, csak születése napján érke­zik a postás nefelejcsekkel telehintett dísztávirat­tal — ő mégis azt érzi: elfelejtették. Elszakadni a szerető szülőtől: megbocsáthatatlan. Eltávolodni a születési helytől — társadalmi jelenség. Egy buda­pesti gyár vezetőinek születési adatait böngészem. Kiderül, hogy a huszonegy ember tizenkét helység-; bői érkezett. Vidéki városokból, különböző közsé­gekből, sőt egyikük — ahogy meséli — tanyáról. • Vajon olyan egyszerű költözködések ezek? Iz­gatott cókmókpakolások, örömteli várakozással, nagy gyomrú teherautókkal? A tanyán született főosz­tályvezető mezítlábas korából alig emlékszik vala­mire, állándóan á különböző kollégiumok képét idé­zi fel („Milyen reprodukció is függött a „szobánk fa­lán?”), papíron adja össze albérleteinek számát („Volt abban ágybérlet is...”), egykori élete az ideiglenesség érzetét sugallja, számára minden át­meneti volt, néhány suta hazalátogatás között. (Most, hogy háremszobás lakásban él, magához vet­te anyját is, aki sámlit rak a bérház lépcsőforduló­jába, arra kuporodik, úgy gubbaszt, mint odahaza a lócán, s szemével ismerős tárgyakat keresgél, hiába.) A fiatal békési főmérnök tárcájában az otthon­maradottak fényképével jár — egy barackszínű fo­tón a család: testvérek, rokonok, - ünnepi mosollyal arcukon. Hazajár negyedévenként, apját-anyját pénzzel támogatja. Szívesen mesél a gyermekkorá­ról. („Milyen ünnep volt nálunk a disznóölés! Én fogtam a jószág farkát, mikor leszúrta a böllér, büszke voltam rá, hogy a fülemet sem fogom be a visítás elől. |.”) Azután a szavakkal a máig jutunk, a mérnök mutatóujját magasba emelve figyelmez­tet, mi ment végbe lelkében, szokásaiban: otthon van most is minden disznóöléskor, de a sertés halál­tusáját nem bírja végignézni, berohan a házba, hogy 1 a visítást se hallja, családja összenéz — kinevetik. Az igazgató Egerben született („Nekem könnyebb volt, nem kellett kölyökkoromban megválni a szü­lői háztól”), a diploma megszerzése után vissza is ment a barokk' kisvárosba. (Jó volt ott belejönni a szakmába, ahol ismerős voltam és nem maradtam magamra a gondokkal.) Műszaki kandidatúráját kö­vetően helyezték Pestre, lakást kapott, kocsija pe­dig addigra már megvolt. („Szerencsés, ember va­gyok. Igaz, tanultam vasszorgalommal, fáradtan és idegesen — de soha sem kellett a nulláról indul­nom, soha nem mozogtam kényszerpályán ....”) • Apróságokat, öklömnyi változásokat emleget­nek az elszakadok. Ezek már nem a hajdani „falusi legény Pesten”-varáció, a neonfénytől, villamostól, kirakattól megszédült, a forgalomban tébláboló, a kihalt mellékutcákon magányosan bóklászó vidéki siheder limonádéízű történetei. A szülőhelyükről el­kerülök világa ugyanis már otthonunkban tágabbra nyílik — manapság talán a városi ember van inkább elzárva a vidéki léttől mint fordítva. Nagyanyám azt mondta apámnak, mikor útjára engedte Pest felé: „Aztán találd föl magad ott, fiam ...” A népmese hamuban sült pogácsával indí­totta vándorútra hősét. Ma az elmenők tudása, vi­láglátása gyakran túltesz szüléikén — mi kísérné hát őket más, mint a féltés,-az aggodalom: „Vajon megállja-e he­lyét a fiam?” Ez a kérdés­sóhaj másból fakad, mint az előbbi búcsú­buzdítás: . az egyik az ösz­tön kapaszkodóját keresi, a másik a már megszer­zett tudásra épít. 0 A szociológiai szakirodalom a társadalom mobi­litását, az átrétegződést vizsgálva a jelen gondjai­ból szemezget. Ki hagyta el a földet, kiből lett gyá­ri munkás? Ki hagyta ott a munkapadot, ki vált értelmiségivé? Kik nem folytatták apjuk dolgát- életét? A statisztikák szerint milliónyian. S ebből a seregből ezrek és ezrek léptek távolabb szülőhelyüktől népesebb, fejlettebb vidékre ... Eny- nyien váltak „elszakadókká”, olyanokká, akik, ha szénakazlat látnak, kiszállva kocsijukból, orrukba szívják illatát, de a kaszát már csak néhány per­cig tudják tartani... Az elszakadást plykor mintha negatív folyamat­ként könyvelnénk el, pedig többnyire éppen, hogy nem az. A különböző akciók, irányelvek mind a munkás-, a parasztgyerekeket segítik, megkönnyítik a középiskolába, egyetemre jutásukat, hogy az élet- körülményeikből adódó hátrányt behozva, kibonta­koztathassák tehetségüket. Érdemes azonban elgon­dolkodni azon, hogy okvetlen elszakadást okoz-e a tanulás-tanultság; és azon is, hogy a „több”, a „korszerűbb” a nagyvárosba hívja-e még ma is a falun, vidéken születetteket? Egy-két évtizede egyetlen mérnök sem talált volna községi munka­helyre, ma pedig társadalmi szerződésekről hallunk, falusi értelmiségről írunk — a fejlődés tehát nem­csak a községek képét, de társadalmát is megvál- 'toztatta. • Eldugott kis faluban a Börzsönyben,'olyan kon­denzátorokat gyártanak eddig csak málnát szedő asszonyok, amelyekkel, ha elmaradnak — a székes- fehérvári Videotonban nem tudják összeszerelni a televíziókat. Rábaközi község kisüzeme nyomtatott áramkörű paneleket készít, s szerződésben áll több nagyvállalattal. Az állami gazdaságokban, a tsz-ek- ben megannyi értelmiségi — mezőgazdasági mérnök, állatorvos, közgazdász, jogász — dolgozik, megsok­szorozódott a falusi pedagógusok száma. 0 Változóban a falusi értelmiség, (összetétele a megváltozott kort és társadalmat tükrözi, hiszen az elszakadok közül néhányan visszatérnek. Nem a szé­naillat, nem a megszokott táj hívja őket — többsé­güket egyelőre inkább a kényszer. Megunván az al­bérletet. így látnak lehetőséget az önálló élet meg­teremtésére, azaz — az egzisztencia fogja őket ké­zen, s vezeti vissza a faluba. Persze akadnak olya­nok akik enélkül is visszavágynak-visszajönnek, mert úgy érzik, hogy több a lehetőség a tanultak gyümölcsöztetésére, mint a városban, ök sem poéta- lelkek, • csupán a szülői házhoz jobban ragaszkodók, a községen segíteni akarók. Egyikük gépészmérnöki diplomával dolgozik a termelőszövetkezetben. „Gya­korlat teszi'a mestert” — mondja először visszatér­te yidokát, majd tovább sorolja az okokat: szavának súlya van a munkahelyén, tudja pontosan, mit miért csinál, látja értelmét, s érzi azt is, amit szerinte nagyobb helyen nemigen érezhet a frissen végzett — ha holnap venné a kalapját, s elmenne, hiá­nyozna. 0 Nos, ezért nem szakadna ő el innét semmi pénzért. Egyszerűen azért — s ez cseppet sem hatá­sos poén —, mert ilyen nagyon szükség van rá. T. E. Védett láp Az észak-csehországi Jizera- hegységben elterülő Jizera Tő­zegláp államilag védett rezer­vátum. A maga nemében párat­lan lápvidék — a védőzónával együtt — .több mint 327 hektár területet foglal el a Frydlant er­dőgazdaság erdőségeiben, a Jize­ra folyó mindkét partján. A fo­lyó itt államhatárt alkot a Len­gyel Népköztársasággal, melynek területén tehát szintén jelentős tőzegtelepek vannak. A természetvédelmi területen gazdag borókanövényzet és egész sor védett növény — arnika, kü­lönböző mocsári növények, tör­penyírfa — található. Az emberi településektől, autó- és turista- utaktól való távolság biztosítja az itteni növények és állatok sza­bad fejlődését. A rezervátum jelentőségét nem­zetközileg is elismerik. A terü­leten folyó kutatások és megfi­gyelések nemzetközi tudományos program keretében, az UNESCO védnöksége alatt folynak. A tu­dósok érdekesnek tartják a na­gyon ritka szibériai borókafajták itteni elterjedését — ezek a nö­vények az utolsó jégkorszak em­lékei. (BUDAPRESS — ORBIS) ÁRUVIZSGÁLAT Van-e kiváló KÉRDEZZEN - FELELÜNK sára képes üzem építése, ezt a jövő év végén vehetjük haszná­latba. Gyárunkban nagy szere­pük van a tmkrsoknak, részük­re is hamarosan megkezdődik az új műhely építése. Ugyancsak nekilátnak az állatorvosi labora­tórium és raktárak építésének is, — mondta befejezésül a főmér­nök. O. L. Egyik jánoshalmi olvasónk az új lakóházára vonatkozó haszná­latbavételi engedélyt csak ideig­lenesen kapta meg, minthogy a szomszédos lakóépülettől nagy távolságra levő szennyvíztárolója és árnyékszéke állítólag szennye­zi a telekhatáron túli kert tala­ját. „Ilyen szigorúak az előírá- sok? És lehetővé teszik-e a fel­lebbezést?” — kérdezi. Az Országos Építésügyi Sza­bályzat szerint az úgynevezett de­rítőnek minimum lü, a gödör fö­lé épült illemhelynek pedig 6 mé­ter távolságra kell lennie a szom­széd lakóépületétől. Ha e felté­teleknek eleget tett az építtető, aki mindvégig a jóváhagyott terv alapján dolgozott, kérelmére si­mán megkapja az épület hasz­nálatbavételi engedélyét az első fokú építésügyi hatóságtól. Amelynek ebbeli döntését termé­szetesen befolyásolhatja a köz­egészségügyi ellenőr észrevétele, javaslata. Közöljük még, hogy a használatbavétellel kapcsolatos kedvezőtlen határozat megfelleb­bezhető a felügyeletet ellátó já­rási hivatal, vagy megyei tanács építési Osztályához címzett bead­ványban. Több olvasónk kérdi: van-e törvényes lehetőség arra, hogy a jelenlegi tanácsi bérlakása he­lyett tanácsi értékesítésűt igé­nyelhessen, vásárolhasson? Az 1,1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet értelmében a tanácsi ér- tékesítésű lakás vevőjeként olyan személy is kijelölhető, aki a ta­nácsi bérlakásra, fennálló jogvi­szonyáról — pénzbeli visszatérí­tés ellenében — lemond a lakás­ügyi hatóság javára. Ilyenkor soron kívül, a lakásértékesítési névjegyzékbe való felvétel nélkül teljesíthető a lakáskérelem. A ta­nácsnak azonban ez esetben is fi­gyelembe kell vennie a lakás­igény mértékére vonatkozó elő­írást, miszerint például a kéttagú csalad legalább egy-, legfeljebb két-, a három tagú másfél—két-, a négytagú két—három-, az öt­tagú pedig két és fél—három és fél szobás lakásra jogosult. Eme igények teljesíthetősége persze attól függ, milyen a kiutalásra váró új, modern otthonok alap­területe, pontosabban szoba-ellá­tottsága. A Tompán lakó Resczik Ist­vánná ez év eleje óta nyugdíjas a mezőgazdaságban szerzett szol­gálati ideje alapján. Minthogy a tsz-tagsági viszonya meghaladja a tizenöt esztendőt, kérelmet ter­jesztett be volt munkaadójához a 25 éves jubileumi jutalom iránt. A közös gazdaság azonban elzár­kózik a fizetés elől, arra hivat­kozván, hogy a tsz-törvény kor­szerűsítése miatt módosított alap­szabályát még nem hagyta jóvá az illetékes felügyeleti hatóság. „Meddig kell várnom a jogos ju­talomra?” — kérdezi olvasónk. A mezőgazdasági szövetkezetek módosított’ alapszabályainak fe­lülvizsgálatát folyamatosan vég­zik az állami törvényességi fel- ügyelétet gyakorló szervek. S ez annyit jelent hogy az ön által említett közös gazdaság szóban- forgó alapvető okmányának jó-, váhagyására is belátható időn be­lül kerül sor, feltéve, ha az ab­ban foglaltak nem ellentétesek az érvényes jogszabályokkal. PerszJe a jóváhagyó döntés meghozata­láig sem állhat .meg az élet a tsz-ben, javasoljuk tehát — a jo­gosultságra való tekintettel, meg azért is, hogy e járandóság az esedékesség évében illeti meg az érdekeltet —, forduljon kérelmé­vel a járási hivatal mezőgazda- sági szakigazgatási szervéhez, mely a vonatkozó alapszabály rendelkezéseitől függően engedé­lyezheti az egyhavi átlagrészese­déssel egyenlő összegű 25 éves jubileumi jutalom kifizetését! A dunapatajl özv. Szűcs János- né nevelőszülő, akinek háztartá­sában három állami gondozott gyermek van. Az év elején el­hunyt férje jogán már nem kap­ja a családi pótlékot, pedig erre a pénzre nagy szüksége van, hi­szen csak minimális jövedelem­mel rendelkezik. Kérdezi: ré­szesülhet-e valamilyen módon e társadalombiztosítási ellátásban annak ellenére, hogy nem rendel­kezik az előírt biztosítási idővel, hiszen a jelenlegi nyugdíját csak özvegyi jogon folyósítják részére? A vonatkozó törvény szerint ön már azért nem kap családi pót­lékot, mert a férje, vagyis a jo­gosult halálát követő hat hónap­ra jár csak ilyen ellátás. Amely, sajnos, nem állapítható meg a sa­ját jogán sem, mert nincs mun­kaviszonyban, illetve nem ren­delkezik a szükséges biztosítási idővel. Ez esetben sem maradhat azonban kedvezőtlen szociális helyzetben a nagyon fontos tár­sadalompolitikai feladatot végző nevelőszülő, aki a háztartásában levő gyermekek vérszerinti szü­leinek munkáltatójától igényel­heti a családi pótlékot. Az ügy rendezésében köteles segítséget ■nyújtani a gyermek- és ifjúság- védelmi intézet, illetve a helyi ta­nács is. Ha ezek a szülők nem állnak munkaviszonyban, a ne­velőszülő részére kivételes mél­tányosság alapján engedélyezik a családi pótlék folyósítását. Az ebbéli kérelmét ön, mint nyugdí­jas, közvetlenül juttassa el Buda­pestre, a Nyugdíjfolyósító Igaz­gatósághoz ! P. I. mélykúti olvasónk család­jogi ügyekben fordult szerkesztő­ségünkhöz. Kérdései: Mit jelent a házassági vagyonközösség és hogyan szüntethető az meg? A különélés, vagy a törvényes elvá­lás napjától követelhető-e a gyer- mektartásdíj? A házasság megkötésével a há­zastársak között házassági va­gyonközösség keletkezik az élet- közösség idejére. Ennek értelmé­ben a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit az élet- közössegük alatt együttesen, vagy külön szereztek, kivéve a házas­társ külön vagyonához tartozó tárgyakat, például a személyes használatú holmikat, az örökölt, illetve ajándékba kapott tárgya­kat stb. Az életközösség megszű­nésekor — akár felbontották a felek a házasságot, akár nem — e vagyonközösség véget ér, s a közös vagyon megosztását bár­melyik házastárs kérheti. Meg­egyezés híján bíróság dönt ilyen ügyben. A vagyonmegosztás ará­nya a konkrét esetek szerint vál­tozhat. Ami pedig a gyermek eltartá­sát és nevelését illeti, azért a kü­lönélő, vagy az elvált szülők egy­aránt felelősek. Ha ezzel kapcso­latban nem tudnak megegyezni, a vitát a bíróság dönti el. vagyis álap'ítja meg, hogy a kötelezett­nek milyen összegű tartásdíjat •kell fizetnie annak a részére, aki­nek háztartásában marad a gyer­mek. összeállította: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér I/a. Telefon: 12-516 az iskolaköpenyek között? Tíz-húsz évvel ezelőtt még tel­jes volt az egyetértés: nemcsak . a diákok, a mamák sem voltak különösen boldogok a nehezen kezelhető, tehát: gyakori mosást és vasalást igénylő, vastag vá­szonköpenyekkel. Az iskolaköpe­nyek ma már könnyen kezelhe­tő (vasalást nem igénylő), műszá­las anyagból készülnek. Az alap­anyag'egy másik tulajdonságá­nak a diákok isszák meg a levét: a műszálas' anyagok meglehető­sen rosszul szellőznek, s a gyere­kek bizony alaposan beleizzadnak az amúgy sem (kedvelt viseletbe. A ma kapható iskolaköpenyek nagyobb része] Praktilon alap­anyagból készül, amely 100 szá­zalékos poliamid (nylon). Ezek fé­nyes felületűek: lágyak, hajléko­nyak, s bár könnyen piszkolódnak, tisztításuk, mosásuk igen egysze­rű. Más iskolaköpenyek szövött alapanyagból készének, anyaguk kétharmad rész poliészter és egy- harmad részt viszkózszálat tartal­maz. Ezek valamivel merevebbek, s a szennyeződés sem távolítható el olyan könnyen belőlük, mint a nylonköpenyekből. A nylonköpe­nyekhez egyébként poliészter, a szövött anyagúakhoz pedig pa­mutcérnát használnak. A sokszo­ri mosás során a pamutcérna gyorsabban használódik el: .szét­szakadozik. Lányoknak A leányka iskolaköpenyek kö­zül nyolc típus - állta meg a he­lyét a Nagyító, a Fogyasztók Lap­ja viszonylag szigorú mércéjén, hiszen nem kevesebb, mint 21 fé­le tulajdonságukat vizsgálták. E nyolc közül két kiváló akadt. A többi leánykaköpeny minő­sítése „jó”. Egy kivételével va­lamennyi Praktilon anyagból ké-' szül. A kivétel a Szófia elneytfcé- sű, amely (poliészter és viszkóz­szálból) sz’övött alapanyagból ké­szül, minősítésé ugyancsak jó. Vi­szont külön említésre - méltó: mo­sás után a varrásai nem hullámo­sodnak! Fiúknak A kamasz' iskolaköpenyekből már jóval kisebb a választék. Csupán négyféle szerepelt a tesztben, s a fazonokat tekintve sem túlságosan változatosak. Ki­váló nem akadt közöttük, vi­szont az egyik, a Welton nevű, csak „közepesre” vizsgázott (el­sősorban gyengébb színtartósága és méretváltozása miatt). A Praktilon és a kétféle San Remo iskolaköpeny minősítése jó. Az árak a j mérettől függőek, és 100—200 Ft közöttiek. Megjegy­zendő, hogy éppen az elmúlt he­tekben, különösen a kisebb mére­tekből csekély volt a választék az üzletekben. Reméljük, hogy a kö­vetkezőkben javul a helyzet, és olvasóink hasznára válik a vizs­gálat. Sz. I.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom