Petőfi Népe, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-24 / 226. szám

I 1978. szeptember 24. PETŐFI NÉPE • 3 Országgyűlési képviselő jelölőgyűlések A Magyar Népköztársaság Ex» nöki Tanácsa a budapesti 2. számú, a Bács-Kiskun megyei 14. számú, a Békés megyei 10. szá­mú és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 13. számú országgyűlési képviselői választókerületben — a képviselői helyek megüresedése miatt — 1978. október 8. napjára időközi képviselőválasztást tű­zött ki. Ennék előkészítéseként a Bács-Kiskun megyei 14. számú választókerületben jelölőgyűlé­sekre került sor. Mint ismeretes, énnek a választókerületnek volt országgyűlési képviselője dr. Or- tutay Gyula akadémikus, aki 1978. március 23-án hunyt el. A választókerülethez tíz tele­pülés tartozik: Bácsalmás, Bács- bokod, Bácsborscd, Érsekcsanád, Csávoly, Felsőszentiván, Tatahá­za, Mátételke, Nemesnádudvar és Sükosd. Ezek közül két helyen tartottak országgyűlési képviselő jelölőgyűlést csütörtökön, illetve pénteken este: Bácsalmáson és Sükösdön. A bácsalmási jelölőgyűlésen Mándity István, a Hazafias Nép­front nagyközségi bizottságának titkára köszöntötte a mintegy 'ötszáz főnyi választót, közöttük a környező települések képvise­lőit is. Külön üdvözölte Erdélyi Ignácot, a megyei pártbizottság (titkárát, és Farkas Józsefet, a Hazafias Népfront megyei titká­rát. Ezt követően Albert István, a nagyközségi pártbizottság tit­kára 'tartott beszédet, amelyben vázlatosan ismertette Bácsalmás fejlődését, az ötödik ötéves terv eddig eltelt ideje alatt elért eredményeket és a még megol­dásra váró feladatokat. Búza Má­tyás, a bajai járási pártbizottság titkára ezután bejelentette, hogy a Hazafias Népfront — a megyei pártbizottsággal és a megyei ta­náccsal egyetértésben — dr. Má­tyás Gábort, a Hosszúhegyi Álla­tni Gazdaság igazgatóját javasol­ja országgyűlési képviselőjelölt­nek. Röviden ismertette a java­solt életútját, munkásságát. i A jelenlevők közül nyolcán szólaltak fel, valamennyien bi­zalmuknak, egyetértésüknek ad­tak kifejezést, s elmondták, hogy megválasztása esetén támogatni fogják dr. Mátyus Gábort; aki­nek jelölését a 'bácsalmási gyűlés egyhangúlag elfogadta. Pénteken este Sükösdön, , a mozi 'nagytermében tartották meg a -következő jelölőgyűlést, ^me­lyen több mint háromszázan vet­tek részt, s ahol Vinkó Illés, községi népfrontelnök köszöntöt­te a megjelenteket: a választó- polgárokat, a környező községek képviselőit. Külön üdvözölte Terhe Dezsőt, a megyei pártbi­zottság titkárát, dr. Gajdócsi Ist­vánt, a megyei tanács elnökét és Farkas Józsefet, a Hazafias Nép­front megyei titkárát. Ezután Bolvári Istvánná, a községi tanács mb. elnöke mon­dott beszédet, amelynek során Érsekcsanád, Csávoly és Sükösd településfejlesztési eredményeit, az ott működő termelőszövetke­zetek gazdálkodásának mu­tatóit, s a következő években megvalósítandó feladatokat vá­zolta. A .továbbiakban Búza Má­tyás, a (bajai járási pártbizotls ság 'titkára ismertette dr. Mátyus Gábor eddigi munkásságát, majd indítványozta, hogy a jelölőgyű­lés fogadja el a Hazafias Nép­front javaslatát dr. Mátyus Gá­bor jelölését .illetően. Az indít­ványra egyértelmű és hosszan -tartó taps volt a válasz, s az egyetértés a további felszólalá­sokban is megfogalmazást ka­pott. A felszólalók — közöttük csávolyi, -bácsalmási és természe­tesen sükösdi választók — sza­Legfontosabb a közvetlen kapcsolat BESZÉLGETÉS EGY PARTTITKARRAL Időközi választás október 8-án • Sükösdön Bolvári Istvánná mondott beszédet. Ifi Wi '*T' Az általa megjelölt kora regge­li időpontban már munkába mé- lyedten találtam Tóth Győzőnét, a Habselyem Kötöttárugyár 3. számú kecskeméti gyárának párt­titkárát. Minthogy beosztása idő­elemző normás, az ezzel össze­függő teendőivel foglalatoskodott. — Nem nehéz egy személyben normásnak és párttitkárnák - is lenni? — Jaj, dehogynem! — felelte, s tekintete máris a kezeügyében levő alapszervezeti emlékeztető tömbre siklott, aztán kedves mo­sollyal megjegyezte, hogy azért össze lehet egyeztetni a kettőt. A munkamegosztás nem hiányzik a vezetőségben, és tettrekész, fele­lősségteljes az alapszervezet kö­zössége. S ezzel máris a lényegre tért. — Nem tudom, hogy pártszer­vezetünk munkastílusából, mód­szereiből mások számára akad-e hasznosítható. Sok mindennel pró­bálkozunk, amiről úgy véljük, hogy az adottságaink között előbbrevivő. A legfontosabbak a közvetlen emberi kapcsolatok, a politikai, mozgalmi módszerek. És a következetesség. A gyár több száz dolgozója kö­rében végzett meggyőző, nevelő munka módszerét pendítette meg elsőnek. Amikor a vitakör véget ér.. ,y­v ről: a gyesen levő 280 kismamá­ról. Mindezek megszabják a fia­talokkal való törődést, segítésü­ket, nevelésüket. A megtartásuk érdekében. A figyelem előterében a fiatalok iotlák az SZMT művelődési bi­zottságába. Az ugyancsak tavaly felvett Takács Istvánná az ifjúsá­gi bizottság tagja. Szabó Teréz az szb kultúrfelelőee, Fazekas Sán­dort! é pedig a nőbizottság elnö­keként látja él pártmegbízatását És sorolhatnám még. Jó érzés, hogy gyárunk képviselői megta­lálhatók a város különböző tes­tületéiben, és helytállnak. Például személyzetisünk, Vajda Éva is, aki megyei tanácstag, s áld munkásként kezdte, gyári párt- szervezetünk neveltje. Magamról szintén elmondhatom, hogy a párt­titkár elődöm, Erdősiné elvtársnő szemelt ki, nevelt a kollektívával együtt. A KISZ- és a szakszervezet is közreműködik az utánpótlás ne­velésében és javaslatokkal él. S akkor következnek a kisebb meg­bízatások, egy-egy szervezési fel­adat, a Kossuth-kiadványok ter­jesztésében való segédkezés, az információs hálózatban való rész­vétel és így tovább. S mert ugyan­csak nevelési tényezőnek tartjuk, egy-egy taggyűlésre is meghívunk öt-hat fiatalt. Kritikus, önkri­tikus, felelősségteljes vitát hall­hatnak, pártszerűséget tanulhat­nak. 9 Szavaznak a jelölőgyűlés résztvevői. (Pásztor Zoltán felvételei) vaiból kitűnt, hogy hosszú évek óta tisztelik, becsülik és szeretik dr. Mátyus Gábort, akit a sü- kösdi gyűlésen is egyhangúlag képviselőjelöltté választottak. A . jelölt meghatódott szavakkal mondott köszönetét a bizalomért. G. S. Ni Dr. Mátyus- Gábor Kecskeméten születeti 1934. február 16-án, munkáscsaládban. Édesapja gyári munkás volt, szülei jelenleg nyugdíjasok. ■ Ál­talános és középiskolai tanulmá­nyait Kecskeméten végezte, 1952-ben tett érettségi vizsgát a kecskeméti Kertészeti Techni­kumban, s ugyanez év augusztu­sában az akkori Ágasegyházi Ál­lami Gazdaságba került gyü­mölcstermesztési brigádvezető­nek. Katonai szolgálata idején, 1955-ben lett tagja a pártnak, leszerelése után ismét Ágasegyhá­zára ment, ahol üzemegységveze­tőként dolgozott. 1957 január el­sejével az Ágasegyházi Állami Gazdaságot az Izsáki Állami Gazdasághoz csatolták, s nem sokkal ezután a gazdaságban alapszervezeti párttitkárrá vá­lasztották. 1962-ben áthelyezéssel került a Hosszúhegyi Állami Gazdaságba, ahol előbb föagro- nómus, majd termelési igazgató- helyettes volt. Ez idő alatt leve­lező úton elvégezte a Kertészeti Egyetemet. A Hosszúhegyi Álla­mi Gazdaságnak 1972. december 1. óta igazgatója. 1973-ban sike­resen megvédte az üzemszerve­zési témakörből készített doktori disszertációját. Elvégezte a marxizmus—leninizmus esti egye­mi tem szakosító tagozatát. Tagja az MSZMP bajai Járási Bizottsá­gának', és a végrehajtó bizottság­nak, tulajdonosa a Munka Ér­demrend ezüst és arany fokoza­ta kitüntetéseknek. Nős, egy gye­reke van. A negyventagú pártalapszerve- zet két pártcsoportot alkot. A havi rendszerességgel sorra kerü­lő megbeszéléseiket együtt tartják a politikai vitakörökkel. A néze­tek ütköztetésével kialakul az egységes cselekvéshez nélkülözhe­tetlen egységes szemlélet, s hasz­na az agitációban kamatozik. Amikor véget ér a vitakör, a párt­csoport marad, megbeszéli esedé­kes tennivalóit. Ily módon elke­rülnek egy plusz-értekezletet, hi­szen az idő drága. A pártcsoportok megbeszélésein a két bizalmi, Szényei Lajos és Varga Katalin elosztja például a munkaversennyel összefüggő, gyors feladatokat. Hogy ezt 'mi teszi szükségessé? Az éves tenni­valók ismeretében egy-egy jelen­tősebb feladat teljesítéséért úgy­nevezett versenyszakaszokat szer­veznek. Az első évnegyedben pél­dául a szovjet export kifogás- tálán teljesítése volt a cél. — Talán ez is érdekes: most a KISZ-szervezetünk védnököli a versenyt. Értékeli a program tel­jesítését, s hetenként odaítéli a Vándorzászlót az élenjáró sza­lag kollektívájának — tette hoz­zá Tóth Győzőné. S a pártcsopor­tokra visszakanyarítva a szót, e közösségek gondokat, problémá­kat jelző, s egyben megoldásokat javasló ténykedésének jelentősé­gét említette. Az egyik pártcso­port például nemrégiben a mun­kafegyelem lazaságait jelezte, _s azt indítványozta: a délutáni mű­szakba, az esti órákban jöjjenek el gyakrabban a gyár vezetői, hogy jelenlétükkel is hassanak. A fiatalok ügye — a KlSZ-ta- goké, s a KISZ-en kívülieké egy­aránt — gyakori téma nemcsak a pártvezetőség ülésein, de a tag­gyűlések napirendjén is. A gyár dolgozóinak 41 százaléka ugyanis 30 éven aluli, szép számmal van­nak a húszon innen, tehát a mun­kásélet pályakezdői. Nem szólva a számos bejáróról, s egyben a munkaerőgondra is utaló tény­— Jóllehet, munkahelyen szo­katlan, mégis bevált, jó módszer­nek tartjuk a fiatalok, a tanulók szüleinek értekezletét. Hisz a szülőknek sem közömbös, milyen emberré, milyen munkássá válik gyermekük — mondta meggyő­ződéssel az ifjú munkatársakhoz koránál fogva *is közelálló párt­titkár. És ügy szeretőn sorolta: — Szeptember elejétől dolgo­zik az új szakmunkásgárda, ez­úttal tizenkilenc fiatal. A KISZ- esek virággal fogadják az új munkatársakat. Am a beilleszke­dés, a kezdet nem könnyű. Em­berségre és segítésre szorulnak. Augusztusi taggyűlésünkön épp ilyen elgondolással hangzott el a határozattá emelt javaslat, hogy felkérjük a nyugdíjas varrónők legjobbjait, jöjjenek be, tanítsák meg néhány jó munkafogásra a fiatalokat. Már el is küldtük a felkérő leveleket. Kisvártatva a gazdasági vezetés negyedévenkénti beszámoltatásá­nak hasznosságáról szólva Tóth Győzőné újra visszatért az imén­ti témára, mondván:' ilyenkor -a pártvezetőség öt tagja is elmond­ja, hogy a saját területén mit tett annak érdekében, hogy a fiatalok jó közérzettel, jól végezzék mun­kájukat. — Korábban inkább csak han­goztattuk a törődés fontosságát, így azonban konkrétabb. Vezető­ségünk két tagja a szalagon dol­gozik, tehát közvetlenül tud ten­ni. Figyelemmel kíséri el van-e látva munkával a fiatal, ügyelni tud rá, hogy ne ültessék naponta öt-hat géphez, ne ‘szegjék ked­vét. Mi, hárman pedig, akik nem a termelésben veszünk részt, az ifjúmunkásokkal beszélgetve, közérzetüket, véleményüket meg­ismerve, tudunk segíteni. A határozattal egyidejűleg S szinte egyik szavát a másik­ba .öltve, máris a taggyűlési állás- foglalásoknál, határozatoknál idő­zött. Céltudatos pártépités Minthogy ide kívánkozott, a pártépítö munkára tereltem a szót. Tóth Győzőné pedig jólesőn sorolta: — Párttitkári működésem kez­dete, 1973 óta évenként három­négy elvtárssal gyarapodtak so­raink. Szinte kivétel nélkül fiata­lokkal. Egyikük a már említett pártcsoportvezető, Varga Katalin. Kovács Máriát, akit tavaly vet­tünk fel, nemrégiben beválasz­— Arra nagyon ügyelünk, hogy határozataink ne merüljenek fe­ledésbe. A felelős megjelölésével együtt, megtervezzük végrehajtá­suk ellenőrzését. Pártvezetősé­günk egyik tagja, Erdei Jánosné, nyilvántartja a határozatokat és emlékeztet. Csak egy példa: ta­valy vagy még korábban, az egyik negyedévi gazdasági beszámoló­nál felvetődött a szalagvezetők szakmai, módszertani képzésének szükségessége. Addig-addig szor­galmaztuk, hogy a gazdasági ve­zetés az idén megszervezte szá­mukra a egyhetes szakmai-mód­szertani tanfolyamot. Ugyanilyen következetességre törekszünk az alapszervezetünk életére vonatkozó határozatok végrehajtásában. Például a mun­kásosztály helyzetéről szólót évente elővesszük, áttekintjük, hol tartunk, melyek a további leg­fontosabb tennivalóink. A legége­tőbb a bérkérdés. Bár az éven­kénti javítás megtörténik, a bér- színvonal eléggé alacsony nálunk. Az igényes munka — márpedig erre törekszünk — kritikus, ön­kritikus szemléletet kíván. Csak ez vihet előbbre. Vezetőségünk öt tagja és a két páitosoporbbizakni (akik, kivéve a személyi kérdések tárgyalását, résztvevői a vezetősé­gi üléseknek) félévenként beszá­molnak az elvégzett munkáról. ‘Ezek" a számvetések nagyon ön­kritikusak, s épp ezért haszno­sak. Az őszinte szembenézés a saját munkával, mindig lendüle­tet és új ötleteket is ad. — S vajon milyen az alapszer­vezetnek a budapesti anyaválla­lat pártbizottságával való kapcso­lata? i — Jónak tartom. A munkater- i vét előre megküldi, a számunkra tanulsággal szolgáló vagy éppen hasznos módszert sejtető témák, tárgyalásánál mindenkor részt veszek. Legközelebb az ifjúság- politikai határozat végrehajtásá­nak tárgyalásához megyek; kí­váncsi vagyok, hogyan követik nyomon, hogyan igazolják visz- sza... Perny Irén Európa távol-keleti ablaka A tenger szeretete itt mindenre rányomja a bélyegét". Az iparvál­lalatok mellett sok utca, mozi, sportlétesítmény, sőt óvoda kapott olyan nevet, amely csak kikötő­városokban lehetséges. Szinte minden férfi hengerész, dokk­munkás, hajójavító vagy halász ebben a városban. Jelképe az egyik vulkáni hegycsúcson álló kétárbocos vitorlás hajó. Onnan, a csúcsról csodálatos kilátás tárul a látogató elé: a Szihote-Aliny hegység messze kéklő vonulatával a háttérben, az épületek hatalmas lépcsősora ereszkedik a tengerhez, félkörbe fogva az öblöt, amelynek kék vi­zén, mint egy csipkefodor, úgy sorjáznak a hajók és a portálda­ruk. Nahodká ma az egyik leg­nagyobb csendes-óceáni kikötő. A város megteremtésének ne­hézségeiről az is képet ad, hogy csupán a mólók és a közeli utcák kialakításához 6 millió tonna grá­nitot kellett kirobbantani a he­lyéről ... Nahodka 1950-ben kapta meg a városi rangot, akkor lakosainak száma még a 20 ezret sem érte el. Ezután, a Szovjetunió minden tájáról sok ezer komszomolista érdekezett a Csendes-óceán part­jára. Köztük volt három nahodkai is­merősöm is: Oleg Baranov szibé­riai születésű, Vlagyimir Lukin a Volgánál élt, s a tényleges kato­nai szolgálat után Szibériában, a bratszki erőmű építésén szeretett volna dolgozni. Útnak is indult, de a vonaton nagyon összebarát­kozott a Nahodkába utazó fiata­lokkal, és úgy döntött, hogy velük tart. Gurij Krilov az ősi orosz városban, Alekszandrovban egy .textilgyárban volt segédművezető, Nahodka csábította a messzi útra. Baranov és Krilov — egyikük í§52-ben, a másik 1956-ban érke­zett az akkor még csak épülő földszintes városba. Ma 150 ezren élnek ott, a vá­rosban 10 szakközép- és több mint 20 iskola működik, 60 óvoda várja a gyermekeket, sok a szo­ciális és szolgáltató létesítmény. I I Wb • Nahodka kikötője. Évente több mint 1800 házasságot kötnek és több mint 2500 gyermek születik. Egyre növekszik a város, és mind magasabbra kúszik a hegyek oldalán. Az itt élő embe­rek is változnak, fejlődnek. Oleg Baranov például ma a tengeri ki­kötő egyik felelős vezetője. Vla­gyimir Lukin az egyik gépesített (Fotó: APN — KS) rakodócsoport vezetője, Gurij Krilov ismert építész, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának kép­viselője. — Könnyű és nehéz is a város­ról beszélni — mondta Oleg Ba­ranov. — Akármelyik csúcsról nézi is az ember — más az arcu­lata. Büszkeségünket, a kereske­delmi kikötőt egyetlen pillantás­sal át se lehet fogni, kilométere­ken át húzódnak mólói. Évente körülbelül 2 .gzer teherhajó vet itt horgonyt aj .világ különböző or­szágaiból. A konténerszállító hajók a 28-as mólónál kötnek ki, az úgy­nevezett terminálnál. ... A szovjet határállomásokon konténerekkel megrakott szerel­vények haladnak át a szocialista országokba. Kevesen tudják, hogy ezek a konténerek sokszor éppen a nahodkai kikötőből indultak szárazföldi útjukra. Az 1973 vége óta működő kikötő jelentősen nö­velte a KGST-országok külkeres­kedelmi forgalmát. Korábban a Japánból és az Egyesült Államok­ból, Hongkongból és Kanadából, a Fülöp-szigetekről és Singapore- ból útnak indított konténerek hó­napokig hajóztak az európai or­szágokba. Most azokat csak Na- hodkáig viszik tengeren, ott át­rakják vonatra és a transzszibériai konténervonalon át már 14—16 nap múltán megérkeznek Prágá­ba vagy Budapestre, Párizsba vagy Madridba. A vasútvonal a KGST-országok konténerszállító rendszerének igen fontos láncszeme. A konté­nerek útja vázlatosan a követke­ző: a Szovjetunióból a csehszlo­vákiai határállomásra érkező konténereket a szovjet szállító cégtől a csehszlovák veszi át és továbbítja a célországokba, Ma­gyarországra, az NSZKrba, Bel­giumba és így tovább. A MAS- PED magyar vállalat átveszi sa­ját szállítmányait, a többi tran­zitvagont Olaszországba, Jugoszlá­viába küldi tovább. Hasonló elv alapján dolgozik a lengyel, az NDK-beli és a bolgár szállító partner. Az előnyök kézzelfoghatóak, je­lentős időt takarítanak meg, s az áruk károsodás nélkül érkeznek meg rendeltetési helyükre. A szál­lítások pontossága a KGST-orszá­gok szállítási vállalatainak össze­hangolt munkájától függ. Az egész rendszer kiinduló pontja a nahodkai konténerkikötő, ahol évente több mint 9 millió tonna export- és importárut raknak át. Ez a kikötő lett az Ázsiából Európába vezető kereskedelmi utak kereszteződési pontja, amely­nek szolgálatait ma már 49 állam veszi igénybe. Szergej Kulinyics

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom