Petőfi Népe, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-24 / 226. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxm. évf. 226. szám Ára: 90 fillér 1978. szeptember 24. vasárnap Az igényeknek megfelelően az ügyfélszolgálati irodák Az allamigazgatási munka továbbfejlesztésével kapcsolatban a párt XI. kongresszusának határozata egyebek között célul tűzte a tanácsi ügyintézés egyszerűsítését, gyorsítását, a közszolgálat kulturáltságának növelését. A párt- és állami intézkedések alapján két-három évvel ezelőtt Bács-Kiskun megye városi tanácsai megszervezték és létre­hozták az ügyfélszolgálati irodákat. Eme intézmények működésének elsődleges célja az, hogy a dolgozók a legkevesebb munkaidő-veszte­séggel intézzék a tanácsoknál ügyeiket. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az ügyfélszolgálati irodák elérték a céljukat, jelentősen hozzájárultak a tanácsi szervek és a lakosság kapcsolatának erősítéséhez. A tanácsi apparátusnak, s a lakosságnak sem közömbös, az az örvendetes tény, miszerint álta­lában egyszerűbbé, gyorsabbá vált az ügyintézés. Minderről, vagyis a viszonylag új intézmények munkájának eddigi tapasztalatairól, a továbbfejlesztés lehetőségeiről ezúttal öt város — Kalocsa, Baja, Kis­kunfélegyháza, Kiskunhalas, Kiskőrös — tanácsától kértünk tájékoz­tatást. A kalocsai tanács ügyfélszolgá­lati irodájában naponta általában negyvenen kérnek felvilágosítást, tájékoztatást, vagy segítséget. Nem kell hosszasan várakozniuk, amíg sorra kerülnek, ugyanis jelenleg már öt előadó látja el az ügyfél- szolgálatot. Minit larróü dr. Szabó István vb- titkár tájékoztatott, a kalocsaiak megismerték az ügyfélszolgálat működését^ s egyre többen igény­be veszik. Az iroda dolgozói há­rom feladatkört látnak el: felvi­lágosítást adnak, tájékoztatják az ügyfeleket, ezenkívül, ha szüksé­ges, különböző beadványokat, nyomtatványokat adnak és segít­séget nyújtanak ezek kitöltéséhez, valamint az úgynevezett hatósági ügyeket intézik. Ez utóbbiak rész­leteit nehéz lenne felsorolni, így csupán néhányat említve: kiad­ják a hatósági bizonyítványokat, felveszik a közérdekű bejelenté­seket, javaslatokat, panaszokat, a talált tárgyakat kezelik, s a mun­kakönyvek kiállításával, átírásá­val is foglalkoznak. Bizonyos napokon az iroda dol­gozói segítséget kapnak kollé­gáiktól, ugyanis amikor a szak- igazgatási szerveknél nincs ügy- félfogadás, az adó- és munkaügyi, az igazgatási és a műszaki elő­adó is bekapcsolódik az ügyfél- szolgálat ellátásába. Bajáin több minit két éve műkö­dik az ügyfélszolgálati iroda. Mint az dr. Ligeti Antalnak, a városi tanács igazgatási osztály- vezetőjének a tájékoztatásából ki­derült, tavaly például csaknem hatvanezren keresték fel az iro­dát. Meglehetősen sokirányú munkát végzett az ügyfélszolgálat négy dolgozója, hatezer ügyet ugyan a szakigazgatási szervek­nek továbbítottak, ám 36 és fél ezer ügyben intézkedtek. Jól, az igényeknek megfelelően alakították ki az ügyfélfogadást, a délutáni órákban is nyitva áll az iroda ajtaja. S még egy követésre méltó bajai módszer: évente több alkalommal a vállalatoknál, in­tézményeknél helyszíni ügyfélfo­gadást tartanak. * A 70-es évek eleje Óta Kiskun­félegyházán egy úgynevezett in­formációs iroda működött, s tu­lajdonképpen ezt az intézményt szervezték át három évvel ezelőtt ügyfélszolgálati irodává. Dr. Iván János, a városi tanács osztályve­zetője arról tájékoztatott, ( hogy a lakbsság nemcsak felvilágosításért, vagy tájékozódás céljából keresi fel az iroda dolgozóit, hanem konkrét ügyekben segítséget is kérnek. Jelenleg négyen látják el eme feladatokat, ám szükségessé KORSZERŰBB TERMELÉS, JOBB MUNKAKÖRÜLMÉNY Szociális gondoskodás Ka szövetkezetekben Bács-Kiskun megyében van né­hány termelőszövetkezet — kö­zöttük az orgoványi Sallai Tsz —, amelyik az idén ünnepli harminc­éves fennállását. A szövetkezeti mozgalom mégis viszonylag rövid múltú, hiszen a közös gazdaságok többsége mindössze tizenhét, ti­zennyolc éve alakult meg. A kü­lönféle múltú, gondolkodású pa­rasztemberek á szövetkezetben azóta egymásra találtak, a közös munka, a szocialista elosztás, a szövetkezeti demokrácia elvének érvényesülésével az új életforma tevékeny részesei lettek. A mező- gazdasági szövetkezetek létrejöt­tével, megszilárdulásával bekö­vetkezett változásokat kifejezően foglalja össze a XI. pártkongresz- szus határozata: , „Nagy utat tett meg a munkás­működnek vált, hogy a létszámot októbertől egy dolgozóval növeljék. A félegyházi iroda este 6 óráig áll az ügyfelek rendelkezésére, a tapasztalatok szerint azonban dél­után alig veszik igénybe a szol­gáltatást. Ez — sajnos — arra en­ged következtetni, hogy jó né­hány ügyfél inkább munkaidőben intézi ügyes-bajos dolgát. Kiskunhalason valóban új in­tézménynek számít az ügyfél- szolgálati iroda, amely azonban még csak félig-meddig tölti be rendeltetését. Tánczos Sándor ta­nácselnök tájékoztatása szerint évek óta egy úgynevezett ügyfél­tájékoztató iroda működött, mert a szolgálat kialakítására — meg­felelő helyiség hiányában — eddig nem volt lehetőségük. Nemrég_a tájékoztató tevékenységüket ki­bővítették ügyfélszolgálattá, ám az iroda még mindig nagyon szű­kös. Amennyiben a tervek szerint két éven belül az IBUSZ-iroda máshová költözik, eleget tudnak tenni a követelményeknek, s más városokhoz hasonlóan megszerve­zik, kialakítják az ügyfélszolgá­latot. * Kiskőrösön 1975-ben szervezték meg és hozták létre az ügyfél­szolgálati irodát Mint azt dr. Oláh Pál városi tanácselnök tá­jékoztatásából megtudtuk, azo­kon a napokon, amikor a városi tanács különböző osztályain nincs ügyfélfogadás, általában negyve­nen, vagy gyakran ennél is töb­ben keresik fel az ügyfélszolgá­lati irodát. Ügyfélfogadási napo­kon sem sokkal csökken az iroda forgalma. Az irodát a tanácsház bejára­tához közel alakították ki, s meg­felelő felvilágosító tábla igazítja útba az ügyfeleket. Jelenleg egy tanácsi dolgozó végzi az ügyfél- szolgálattal kapcsolatos feladato­kat. T. L. osztály szövetségese, a szövetke­zeti parasztság. Munka- és élet- körülményeiben, szemléletében közeledik a munkásokéhoz, ter­melési és közéleti tevékenységé­vel a szocializmus építésének ak­tív részese. Az elmúlt. években tovább erősödött érzés- és gondo­latvilágában a közös tulajdonosi és gazdálkodói felfogás. Emelke­dett a mezőgazdasági dolgozók műveltsége, képzettsége, politikai tudatossága, s ezeket a jövőben is fejleszteni kell. Erősítsük tovább a termelőszövetkezetek szocialista vonásait, fokozzuk a tagok köz­életi aktivitását.” Mindebből következik, hogy az eddigi úton kell tovább haladni. A közös gazdaság fejlesztését szolgáló beruházások, szőlő-, gyü­mölcstelepítés, építkezések, kor­szerű gépek, gépsorok beszerzése szintén növeli a téeszek közös, fel nem osztható alapját. A szakszö­vetkezetek tulajdonába az önkén­tes felajánlás folytán évről évre több föld kerül, ez ugyancsak a szocialista tulajdont fejleszti. A megye szövetkezetei igen je­lentős összegeket költenek arra, hogy a nagyüzemekben dolgozók munkakörülményei tovább javul­janak. A szántóföldi növényter­mesztés gépesítése ezt mozdítja elő. A kertészetben is terjednek a • Szántani indul a kijavított erőgéppel a kerekegyhá­zi Kossuth Szakszövet­kezet trak­torosa. (Straszer András felv.) nagy teljesítményű gépsorok, amelyek a legnehezebb munkától mentesítik az ott dolgozókat. Saj-‘ nos, az ilyen korszerű gépekből még elég kevés van, hiszen be­szerzésük igen költséges. A szövetkezetek azért szilár­dultak meg viszonylag hamar, mert igazságos és ösztönző jöve­delemelosztási formákat alakí­tottak ki. Kunszentmiklóson a több közös gazdaság egyesülésé­vel kialakult 13,2 ezer hektáros Egyetértés Tsz-ben teljesítmény szerint kapják havi járandóságu­kat a tsz-tagok és alkalmazottak. A korábbi hat szövetkezet eltérő javadalmazási módját közös ne­vezőre hozták. Az anyagi érde­keltség megteremtése óta — a sző­lőszüreten kívül — minden mun­kát idejében és pontosan elvégez a tagság. A kunszentmiklósi tsz valamennyi üzemegységében öl­töző, fürdő, étkező, melegedő he­lyet teremtettek. A közös gaz­daság szakmunkásbrigádja ezek­ben a napokban építi a nagy be­fogadó képességű szerelőcsarno­kot, amelyben valamennyi erő- ég munkagépet, berendezést megfe­lelő körülmények között javít­hatnak. A kerekegyházi Kossuth Szak- szövetkezet a három éve történt egyesülés óta építette fel a kor­szerű munkakörülményeket te­remtő javító, karbantartó üzem­részt, amely a szocialista tulaj­don gyarapodásának egyik örven­detes jele. A szakszövetkezetben a szomszédos Helvéciái Állami Gazdaság közreműködésével meg­oldották a közétkeztetést, «mi szintén jelentős vívmánya a nagyüzemnek. Az említetten kí­vül számos téesz és szakszövet- (Folytatás a 2. oldalról) Tegnap második alkalommal szü­netelt a tanítás az iskolákban, a diá­kok kezdenek már hozzászok­ni a szabad szombatok új rendjéhez. Igaz, több oktatási intézményben nem újdonság az idén ősszel életbe lépett miniszteri ren­delet, hiszen tavaly is volt lehetőség a pihenőnapok egy- gyel való megtoldására kéthe­tenként. Általánossá viszont országszerte csak szeptember­től vált az óvodákban és a tanintézetekben. Mint_ minden újdonság, az iskolai szabad szombatok rendszere sem váltott ki egy­öntetű helyeslést mindenütt. Akadtak ellenzői mind a pe­dagógusok, mind pedig a szülők között is. Talán csak diákokat lenne nehéz találni, akik konokul ragaszkodnának a szombati tanuláshoz. Az átlagember nehezen is értheti meg az ellenszenv okát, s joggal kérdezheti: kinek nem jó ha szombaton nem kell dolgozni?... A valóságban viszont az a helyzet, hogy az oktatási intézmények sok te­kintetben különböznek a hi­vataloktól, üzemektől. Emlé­kezzünk csak vissza: a szabad szombatokra való áttérés kö­vetelménye az volt, hogy munkaszervezéssel, ésszerűsí­téssel ki-ki ugyanannyi ered­ménnyel dolgozzon 44 óra alatt, mint tette azt 48 alatt. Ezt a követelményt pedig mind az irodákban, mind pe­dig a gyárak többségében nem volt nehéz teljesíteni. Az új rendszer kis számú el­lenzéke viszont némi joggal bizonygatta azt, hogy a? is­kola nem ilyen munkahely. Ahol a tanterv, az órák meg­kötött száma, a gyermekek be­fogadóképessége, fáradékony­sága, viszonylagos túlterhelt­sége nem egyszerű feladat élé állítja azokat a lelkiismeretes tanárokat, akik a rövidített idő alatt is azonos teljesít­ményt, hatékonyságot akar­nak elérni. Tehát elsősorban azok, akik saját kényelmük helyett mindenekelőtt az ok­tató-nevelő munka eredmé- ■ nyességét, s a gyermekek ér­dekeit tartják szem előtt. A tananyag mennyisége ugyan­is nem csökkent, de az idei tanévben minden második héten a megszokotthoz ké­pest egy nap mégis hiányzik az oktatásból. Az ellentmondás tehát úgy fest, hogy amíg egyik oldalon tizenegy nap alatt az eddi­gieknél többet kell tanulniuk a gyerekeknek, addig minden második hét végén a szokásos­nál hosszabb, kétnapos pihe­nőjük van a kikapcsolódásra. Mennyi előnnyel jár ez az új gyakorlat? A tanítás-tanulás kérdésé­ről elmondható: az oktatás­ügy szakemberei évről évre azon fáradoznak, hogy korsze­rűsítsék a tanterveket, a tan­könyveket, a pedagógiai mun­ka módszereit. A tanárok munkáját egyre több haté­kony eljárás, szemléltető, esz­köz könnyíti meg és teszi eredményesebbé. A szabad szombatok rendszere pedig késztetően hat az újdonságok, a legcélszerűbb módszerek, eljárások, újítások átvételére és alkalmazására. Ami a másik oldalt illeti: egyre többet beszélünk az if­júság nevelésének fontosságá­ról, a harmonikus érzelmi vi­lágban fejlődő gyermekekről. Ám a mindennapi élet hajszá­ja bizony egyre szaggatja a szülők és a fiatalok között ki­épült tudati-érzelmi szálakat; egyszerűen nincsen idő, hogy nyugodtan kicserélhessék gon­dolataikat. Nos hát, kéthetente egy új, közös napot kapott a család. E szombaton pihen a szülő, pihen a gyerek. Találkozhat­nak, beszélgethetnek közös munkában, játékban, foglala­toskodásban. Tevékenykedhet­nek a lakás együttes kitaka­rításától kezdve a sportoláson, kirándulásokon át a rokonság meglátogatásáig. És a hangsúly most különö­sen a „közösségen” van. A családi együttléten, mert a kétheti pihenőnap rendeleté­nek célja nem az volt, hogy az utcákon, játszótereken magá­nyosan csellengő gyermekek számát szaporítsák. P. M. ■1 Bács-Kiskun ipara a Budapesti Nemzetközi Sok látogatót vonz a fogyasz­tási javak szakvására, az őszi Bu­dapesti Nemzetközi Vásár. A ha­ • zai és a külföldi ipar termékei­nek nagy választékát vonultatja fel nemcsak áz üzletkötésre érke­ző szakemberek, hanem a vásárló közönség előtt is. S ami külön ör­vendetes, a magyar vállalatok • Az Alföldi Cipőgyár 170 férfi-, női és gyermek- cipőmodellt mutat be az őszi BNV-n. Ebből nyolc típust már az üzletekben árusítanak, további 120 modell pedig még az idén ősszel, vagy a jövő év tavaszán kerül a boltokba. Különösen nagy az ér­deklődés a képünkön látható, kényelmi kategóriába tartozó lábbelik iránt. A gyár egyébként szeptem­ber 27-én vevőankétot is rendez a vásár területén. • A TEMAFORG sokféle kiállított árucikke közül nagy érdeklődésre tarthat számot a kunszentmik­lósi gyáregység több terméke. Ezek között vannak a már jól bevált, — nem szőtt anyagból készült —> vegykezelt háztartási felmosó-, valamint mosogató- kendők, fürdőszobaszőnyegek. Egyik érdekessége még kiállításuknak az a fűmaggal telített anyag is, amely betonra terítve és locsolva egyben növényi tápanyaggá válik, s kizöldül rajta a gyep. Vásáron képviselői a kiállított áruk több­ségére ezúttal azt a választ adják, hogy már _ kapható, illetve rövi­desen megvásárolható az üzletek­ben. A gazdag választék egyben azt is jelenti, hogy a vevőért komoly verseny folyik a bel- és külföldi piacokon. S ebben a versenyben — amint azt vásári körsétánkon tapasztaltuk — szűkebb hazánk, Bács-Kiskun ipara is jól megállja a helyét. Sok megyebeli vállalati gyár, gyáregység, ipari szövetke­zet állította ki termékeit, s ta­pasztaltuk azt is, hogy elnyerik! a kereskedelmi szakemberek és a nagyközönség tetszését. • A megye egyik legfiatalabb üzeme, a Halasi Kö­töttárugyár tetszetős, modern vonalú, divatos pu­lóvereivel, kardigánjaival hívogatja a BNV közön­ségét. A Daniella kötött holmik iránti érdeklődés az elkövetkező napokban bizton növekszik. • A Bácska Bútoripari Vállalat Sellő típusú lakó­szobájából eddig négyszáz garnitúrát rendeltek. Ez a szám a vásár végéig nyilván növekedni’ fog. A BNV-n állították ki a képünkön látható, tetszetős és praktikus Bonni könyvfalat is. (Tóth Sándor felvételei)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom