Petőfi Népe, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-03 / 208. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Lázár György Mongóliába utazott AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évi. 208. szám Ára: 90 fillér 1978. szeptember 3. vasárnap Lázár György, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke — a Mon­gol Népi Forradalmi Párt Köz­ponti Bizottságának és a Mongol Népköztársaság kormányának meghívására — hivatalos 'baráti látogatásra szombaton elutazott a Mongol Népköztársaságiba. Űtjára elkísérte Madarassá Attila pénz­ügyminisztériumi államtitkár, Házi Vencel külügyminiszter-he- lyettes, Tordal Jenő külkereske­delmi miniszterhelyettes és Gál Bálint, a Külügyminisztérium fő­osztályvezetője. Búcsúztatásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Szekér Gyula, a Minisztertanács elnök­helyettese, Simon Pál nehézipa­ri miniszter, Rácz Pál külügymi- nisztériumi államtitkár, Várkonyi Péter államtitkár, a Miniszterta­nács Tájékoztatási 'Hivatalának elnöke és Varga József, a Minisz­tertanács Titkárságának vezetője. Jelen volt Vlagyimir Jalkovlevics Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete és Jadamin Slrendev, a Mongol Népköztársaság buda­pesti nagykövetségiének ideigle­nes ügyvivője. (MTI) MOSZKVA Lázár György útját rövid időre megszakította Moszkvában. A Minisztertanács elnökét és kíséretét a szovjet főváros Vnu­(Folytatás a 2. oldalon.) Ülést tart a megyei tanács A' Bács-Kiskun megyei Tanács szeptember 6-án, szerdán ülést tart. A végrehajtó bizottság a tanácsi testületnek a kö­vetkező napirend megtárgyalását javasolja: Az időközi választások kitűzése. Jelentés a megyei tanács és szervei belső és külső koor­dinációs tevékenységéről. Interpellációk, illetve válaszok a korábbi interpellációkra. ÓBUDAI KOKSZ A LENGYEL KAZÁNSZÉN HELYETT Megteltek a tárlók a TÜZÉP- telepeken Bár a hivatalos fűtési szezon csak október közepén köszönt be, az elmúlt napok hűvösebb időjá­rásának hatására bizonyára so­kaiknak megfordult a fejében a közelgő tél, s a téli tüzelőmeny- nyiség beszerzése. Jobban mond­va, inkább csak azoknak, akik a kellő fűtőanyagról már koráb­ban, például a kedvezményes nyári vásár idején nem gondos­kodtak. Mire számíthatnak majd a még ezután érdeklődő vásárlók? Az Alföldi TÜZÉP Vállalat — mely három megyében forgalmazza a szilárd fűtőanyagokat — kecske­méti központjában e kérdésre eléggé egyértelmű és megnyugta­tó választ kaptunk: minden tőlük telhetőt elkövettek, s megtesznek a jövőben is, a rendes felkészülés és kiszolgálás érdekében. Ami Bács-Káskun megyei kész­leteiket, a telephelyeken fölhal­mozott szenet és tűzifát illeti, lényegesen nagyobb tételekkel rendelkeznek, mint az elmúlt év augusztusában. Különösen barna­szénből és brikettből tárolnak jelentős mennyiséget, egészen pontosan: 13, 'illetve 5 ezer ton­nát. Ennek részben az az oka — és .ez a kereskedők egybehangzó megállapítása is —, hogy e két fűtőanyag irányába kezd eltolód­ni a kereslet. Tűzifából a közeli napokban fokozott ütemű szállí­tás várható. így pótolják a cse­kély lemaradást, bár az is igaz, hogy az év folyamán arányosabb volt, s időben is jobban széthú­zódott az értékesítés, mint- ta­valy. vagy azelőtt.. Az alágyúj­tósokra — ezt is megszoktuk már — kár vesztegetni a szót: min­denkor, kívánság szerint, bár­mennyi kapható belőlük. (Folytatás a 2. oldalon.) KEVÉS A TÁROLÓTÉR A KISKŐRÖSI JÁRÁSBAN Szüreti előkészületek Az esőre hajló változékony időjárással beköszöntött szep­tember, a szüreti előkészület utolsó szakaszában találta a szőlőtermesztőket. Hamarosan befejeződik a feldolgozógépek, szállítójárművek javítása, az elhasználódott alkatrészek pót­lása, a tárolóberendezések tisztítása. Bács-Kiskun megye több mint 51 ezer hektár szőlőterületéből 11 ezer hektárt a kiskőrösi járásban művelnek, aHol a mezőgazdasági nagyüze­mek dicséretesen kialakult együttműködéssel igyekeznek át­hidalni a szüreti idénymunka különböző gondjait. A bócsai Petőfi Tsz és a Sző­lőskert Szakszövetkezet közösen szervezi az őszi munkát, Solt- vad'kerten pedig a József Attila Tsz a Szőlőéként és a Jóremény­ség Szakszövetkezettel összefog­va, igyekszik megoldani a szán­tóföldi és kertészeti növények termésbe takarítását. A 'két solt- vadkerti szakszövetkezet üzemi feldolgozóját, bontárolóját és pa­lackozóját közös erőből építette. Az üzemi és a tagsági ültetvé­nyek szőlőtermését dolgozza fel végterméknek. A. soltvadkertiek palackozójának megfelelő kihasz­nálásához a keceli közös gazda­ság is társult. A három szakszö­vetkezet nemrég kötötte meg a borpalackozási megállapodást. Míg a feldolgozó üzemek tel­jesítőképessége arányban van a 'kiskőrösi járás mezőgazdasági üzemeinek várható szőlőtermésé­vel, addig a tárolótér elég kevés. A mezőgazdasági üzemek a kö­zös és a tagsági ültetvények ter­mését húsz munkanap alatt ké­pesek feldolgozni. A gazdaságok, valamint a szakszövetkezeti gaz­dák pincéjének befogadóképessé­ge azonban szűkös. Az előzetes becslések szerint a kiskőrösi já­rásban mintegy 75 ezer hektoli­ter bor elhelyezésére nincs meg­felelő tárolótér. A Kiskőrösi Állami Gazdaság, amely széles körű együttműködést teremtett a környező szövetkeze­tekkel, 25 ezer mázsa szőlőt vesz át a termelési rendszeréhez tár­sult partnereitől, Hogy abból vö­rös bort készítsen. Ennél nagyobb mennyiség átvételére azonban alígjha képes, hiszen üzemi ültet­vényének termését is -el kell he­lyeznie. A kiskőrösi járás mező- gazdasági szövetkezetei tárolótér- hiányuk enyhítésében azonban számítanak a megye többi gaz­daságának, vállalatának közre­működésére is. K. A. 9 A keceli Szőlőfürt Szakszövetkezet ültetvényén a szüret előtti kacsolást végzik. 9 Jobb oldali képünkön: utolsó simítások a Kiskun­halas! Állami Gazdaság szüretelőgépén. Ismét eljött szeptember ele­je, vele együtt az új tanév, amely társadalmunk tekinté­lyes része, az ifjúság számára ismét szabályozott, rendszeres életmódot, napi időbeosztást, több-kevesebb szellemi mun­kát hoz... A tanulóifjúság fo­galmának köre egyre tágabb; ma már mindenki számára természetes, hogy az óvónő is pedagógus, s a felnőtt életre való felkészülés nem hatéves korban, az első „elemiben”, hanem már az óvodákban megkezdődik. Az érintett szülők és a pe­dagógusok társadalma már szinte megszokta, hogy a szeptemberi tanévkezdés rend­szeres újdonságokkal érkezik. Az idei tanévet a szokásosnál is több, jelentősebb változás jellemzi. Üj tantervek szerint tanulnak az első osztályos kisdiákok, akik vadonatúj, az eddigieknél szebb, érdekesebb tankönyveket vesznek majd kezükbe. Módosul az oktatás gyakorlata; a tanítói magyará­zatot egyre inkább a közös ismeretszerzés váltja fel, a tankönyveket pedig feladatla­pos munkafüzetek egészítik ki... Nagy erőpróbának ígér­kezik az új matematikaok­tatásnak általánossá tétele, s újdonság lesz még a technika tantárgya is. Változik az is­kolai szellem: az eddigieknél nagyobb hangsúlyt kapnak a nevelési feladatok. Régi és új módszerek élnek együtt a negyedikesek és ötö­dikesek úgynevezett átmeneti tantervében. Ezek azt a célt szolgálják, hogy felkészítsék a tanulókat a következő évek reformjainak befogadására. Űj elvek szerint tanítják a ké­miát és a fizikát — lesz te­hát elég sok szokatlan dolog az új tanévben diákoknak és tanároknak egyaránt. Sok szülő bizonyára öröm­mel üdvözli majd a kétheti szabad szombatokat az isko­lákban; a „hosszú hétvége" hasznát a családi kapcsolatok, a gyermek—szülői viszony erősödése érzi majd. A neve­lők számára jelent újdonságot az Oktatási Minisztérium és a Pedagógusok Szakszervezete közös állásfoglalása az alsó- és középfokú oktatási intéz­ményekben dolgozó szakembe­rek munkaköri kötelezettségei­ről, amely „rendbe teszi” a régóta nyitott kérdést: iskolai munkájuk mellett mire is kö­telezhetők a pedagógusok. Űj iskolák, kollégiumok, ok­tatási létesítmények készültek el az idei tanévre Bács-Kis­kun megyében is. Bár a gon­dok, elsősorban a városokban, változatlanul nem csekélyek. A Kecskeméti Széchenyiváros- ban felépült új, 16 tantermes általános iskolát időben bir­tokba vehetik tulajdonosaik, az intézmény tehermentesíti a szomszédos iskolát. Növeke­dett viszont a megyeszékhely óvodáiba fel nem vett gyer­mekek számaránya. Ez a probléma éleződött ki Kiskun­félegyházán is, míg a kiskőrösi pedagógusoknak a mind nyo­masztóbb tanteremhiány kö­vetkezményeivel kell szembe­nézniük. Egyre több helyen jelentkeznek ismét olyan ok­tatásügyi problémák, amelyek megoldását nem napolhatják el a helyi tanácsok. Frissen diplomázott fiatal pedagógusok is szép számmal állnak munkába a megyében, őket egyaránt örömmel várják a gyerekek és a kollégák. Kö­zülük igen sokan esti, illetve levelező úton szerezték meg az oklevelet, tehát már gya­korlott szakembereknek szá­mítanak. A munka mellett ta­nultak egy évvel korábban még a képesítés nélküli neve­lők statisztikai arányát „ron­tották”. Ügy tűnik különben, hogy az idén csökkent a szakképzettség hiányában al­kalmazott tanítók és tanárok száma Bács-Kiskunban. Mindent összevéve, az óvo­dákban, iskolákban egyre erő­teljesebben érződik az MSZMP oktatáspolitikai határozatainak hatása. Korszerűsödik az okta­tás szelleme, gyakorlata. A kedvező változások viszont nemcsak a tanintézetek légkö­rére vonatkoznak. Az oktatási intézmények légkörének meg­élénkülésével együtt, nyitottab­bá, a társadalom növekvő igé­nyeihez változatos módon al- kalmazkodóbbá váltak az is­kolák megye- és országszerte. P. M. Áldozatos munkát végez, aki a földtől mindennapi kenye­rünket kicsikarja, aki gátakat magasít as; árvíz ellen, aki épületeket /emel, s az is, aki az ércből a vasat kiolvasztja. Am a bányász > naponkénti tettei, munkája még az övéknél is többet kisfán: bátorságot a mélybe lespállni, s ott fölven­ni a küzdelmet az ember ős ellenfelével, a természettel. Ezért köszönti a bányászokat — immár • huszonnyolcadszor — ünnepükön nagy tisztelet­tel az ország apraja-nagyja. Szükebb j hazánkban olajbá­nyászokat ünnepelhetünk. Igaz, ők a nap világánál dolgoznak, de ez nem kissebbíti fáradsá­gos munkájuk értékét. Csak tizennégy esztendeje még, hogy a Duna—Tisza közén a ho­mokkal birkózó földművelők rácsodálkozhattak az első, szénhidrogének után kémlelő fútótornyoífra. A fekete ara­nyat kereső szakemberek sor­ra megjeléntek Szánk, Tázlár, Kömpöc, \ Bugac, Mélykút, Jászszentlászló, Izsák, Pálmo- nostora határában., S ma már ha valaki ezt halija, olvassa: Szánk, nem ez jut eszébe: me­zőgazdaság; hanem: gáz- és olajbányászat. A legújabban feltárt szén­hidrogénmező, a kiskunhalasi is megkezdte termelését az év derekán. Az eljövendő terv­időszakban* évente kétszázezer tonna kőolajat és 70 millió köbméter ' földgázt hoznak majd ott felszínre a bányá­szok népgazdaságunknak. A Kiskunságban egykor is­meretlen iparág, a szénhidro­gén-kitermelés új megélhetést, szakmát kínált és kínál az itt élő embereknek, s a megye munkásságának soraiban nö­vekszik az olajbányászok szá­ma. Munkájuk révén nem­csak a táj arculata változott a bólogatú olajszivattyúkkal, hanem az életmód is. Családi otthonok ezreit fűtik ma már földgázzal, s a Bács-Kiskunt átszelő szállító csővezetékek új perspektívát visznek az ipa­ri és a mezőgazdasági üzemek felé is. Az energia — aminek hor­dozója a szén, az olaj és a gáz — a gazdaság kenyere. Nélkü­le nem szánt a traktor, áll a szövőgép és a vonat is. Nagy tehát a bányászok felelőssége, s ők ennek tudatában, szocia­lista munkaversenyben szép sikereket aratva tesznek ele­get kötelességüknek évről év­re. Köszöntjük a szén-, a bauxit-, az érc- és az ásvány­bányászokat, megyénkben pe­dig a Kőolaj- és Földgázbá­nyászati Vállalat olajbányá­szait, s velük együtt a Gáz- és Olajszállító Vállalat kecs­keméti távvezetéki üzemének kollektíváját, melynek tagjai a homok alól kibányászott szén- hidrogéneket felhasználási he­lyükre eljuttatják. Jó szeren­csét! A. T. S. ———ni .........■■■■ P A z olajbányászok ünnepsége A kiskunma jsai művelődési házban a Kőolaj- és Földgázbá­nyászati Vállalat Szanki Üzemé­nek dolgozói. ünnepelték a hét végén a bányásznapot Az ün­nepség szónoka, Barabás László igazgatóhelyettes felidézte az osz­tályharcos báhyászmúlt több ese­ményét, s hangoztatta: — A ma bányászai méltóak az elődökhöz. Hétköznapi tetteik a munka hő­seivé avatják, őket. A magyar, szénhidrogén-bányá­szat négy évtizednél alig hosz- szabb múltjára visszatekintve ezt mondotta: — Az V. ötéves tervben tovább kell korszerűsíteni az ország energiafelhasználásának szerke­zetét és a ' tervidőszak «végére 64—66 százalékra kell emelni a szénhidrogének arányát. A kül­földi behozatali lehetőségeink ki­használása mellett ennek a fel­adatnak csak, úgy tudunk eleget tenni, ha a ’hazai kutatást, fel­tárásit és térrhelést hatékonyabbá tesszük, az adottságainkat maxi­málisan kihasználjuk. A továbbiajkban arról számolt be az ünnepség szónoka, hogy 1978 első felében a tervezett fú­rást 110, a kőolaj-termelési tervet 100,1 százalékra' teljesítették a Kőolaj- és Földgázbányászati Vál­lalat dolgozói. A vállalat szanki üzemében is jó munkát végeztek az esztendő eddigi részéhen. A kőolajterme­lési üzemegység augusztus 1-ig 107,6 százalékra túlteljesítette időarányos térvét, s 4200 tonná­val több folyékony ásványt ho­zott felszínre: az előirányzatnál. A gáztermelési üzemegység a 738 millió köbméteres termelési tervének időarányos részét telje­sítette. A fúrási üzemegység mun­kájával szintén elégedettek lehe­tünk. — Minden' reményünk megvan arra, hogy a kőolajtermelésünk, a szocialista munkaversenyben felajánlott 10Í ezer tonna többlet- olaj felszínre! hozását is beleért­ve, a terveknek megfelelően ala­kul — jelentette ki az igazgató- helyettes. Ezután azokról az erőfeszíté­sekről beszélt, amelyeket a XI. pártkongresszus határozatának megvalósításáért, a népgazdaság fokozott szénhidrogónigényeimek kielégítéséért tettek és tesznek a kutatók és az olajbányászok. Szólt a szocialista munkaver­senyről, a munkahelyi demokrá­cia kiszélesítéséről és a jövő gaz­dasági feladatairól. Végül kö­szöntötte a nyugdíjas és az aktív bányászokat. A majsai bányásznapi ünnep­ségen Barabás. László igazgató- helyettes és Fáik Miklós üzemve­zető kitüntetéseket nyújtott át a munkában jeleskedő , dolgozók­nak. Horváth Ferenc alapozó csoportvezető a Kiváló munkáért miniszteri kitüntetést kapta meg. Cselenkó Lajos karbantartó be­tanított munkást, Cserkúti Endre fúrómestert, Boda Ferenc gépé­szeti művezetőt, Varga József fú­rómestert, Mihalicz László főfú­rómestert, Molnár István gépko­csivezetőt és Kása József mo­torszerelőt 25 éves munkaviszo­nya után a Bányászati Szolgá­lati Érdemérem ezüst fokozatával tüntették ki. A 15 éves munka- viszony alapján 'kiérdemelt bronz fokozatot Albert Imre to­ronyszerelő, Büki Csaba geológus, Grasics Péter kapcsoló, Mód Já­nos motorkezelő, Párta János művézető, Skelecz Ferenc fúrási betanított munkás, Tislér László aggregátorkezelő és Lukács József fúrási betanított munkás vette át. A Vállalat Kiváló Dolgozója címmel Plander Antal főfúró­mestert, Magyar István fúrómes­tert, Pintér János olaj mérőt Szöllősi Béla termelőmestert, Máté Ferenc minősített hegesz­tőt, Kondákor Ferenc gépjármű- szerelő csoportvezetőt és Törteit István tehergépkocsi-vezetőt tün­tették ki. A bányászünnepen meleg sza­vakkal búcsúztatták el a nyug­díjba vonuló három fúrómestert: Dunai IstvántMátyás Ferencet és Berta Józsefet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom