Petőfi Népe, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-16 / 219. szám

VTLÄG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! DR. HANGA MÁRIA MINISZTERHELYETTES LÁTOGATÁSA Kollégiumot avattak Kecskeméten Tegnao Kecskemétre érkezett dr. Hanga Mária oktatásügyi minisz­terhelyettes, akit dr’* Kőrös Gáspár, a városi pártbizottság első titká­ra fogadott, A fogadás után a miniszterhelyettes a városi tanács épületében Fekete Lászlóvá!, a városi pártbizottság titkárával, a városi tanács vezetőivel és Bodor Jenővel, a megyei tanács osztályVezetőjével meg­beszélést folytatott a kecskeméti óvodák, általános- és középiskolák, a felsőfokú oktatási intézmények munkájáról, eredményeiről, gond­jairól, a VI. ötéves terv előkészületeirőL A nap folyamán dr. Hanga Mária találkozott Katanics Sándorral, a megyei pártbizottság titkárával, dr. Gajdócsi Istvánnal, a megyei tanács elnökével, s megtekintett több oktatási és közművelődési in­tézményt. Délután, az újabb szokásoknak megfelelően a használatba vételt követően avatták föl a 272 sze­mélyes új, Táncsics Mihály kollégiumot. A hatvan­nyolc hálószoba, valamennyi tanuló- és klubhelyi­ség világos, tágas. Minden heverő fölött irányít­ható olvasólámpa, beépített szekrénysor, célszerű tanulóasztal teszi lehetővé, hogy az itt élők meg­felelő körülmények között művelődhessenek, tanul­hassanak. A lányok a beköltözés óta eltelt néhány nap alatt virágokkal, kézimunkákkal díszítették szobájukat. A fiúknál ez kicsit nehezebben ment, de hamarosan ők is otthonossá varázsolják a kol­légiumot. A Bács-Kiskun megyei Beruházási Vállalatot és a Kecskeméti Építési és Szerelőipari Vállalatot il­leti az elismerés a színvonalas munkáért, Acs Ta­más terveinek megvalósításáért. A kitűnően megszervezett avatási ünnepségen egy szavalat és a névadó idézését követően Sípos Ká­roly karnagy irányításával az Egészségügyi. Szakis­kola kórusa énekelt. Fischer István, a városi tanács elnökhelyettese köszöntötte a vendégeket, majd fel­kérte dr. Hanga Máriát az intézmény felavatására. A miniszterhelyettes kifejezte azt a reményét, hogy a bentlakók, a nevelők nemcsak megőrzik, óvják a pompás létesítményt, hanem tartalmas munkával gazdagítani fogják azt. A magyar peda­gógia történetének új fejezetét jelentő kezdemé­nyezések, elhatározások időszakában, az MSZMP oktatáspolitikai irányelveinek megfelelően különö­sen fontos, hogy az intézményben lakó és tanuló fiatalok által az épület betöltse rendeltetését. Hang­súlyozta, hogy minden lehetőség rendelkezésre áll itt a szocialista közösségi diákélethez, a tanuláshoz, a szabad idő jó eltöltéséhez. Elmondta: bízik ab­ban. hogy a megnövekedett létszámú intézmény méltó örököse, továbbfejlesztője lesz a harminc éve alapított Táncsics Kollégium nagyszerű hagyomá­nyainak. Nagy taps fogadta bejelentését: az Oktatásügyi Minisztérium Kiváló Munkáért kitüntetéssel jutal­mazza Ipács László burkoló szakmunkás, műveze­tőt és Kila János ács brigádvezetőt. Miniszteri di­csérő oklevelet kapott a Haladás brigád (vezetője: Tombácz Zoltán) és az Alkotmány brigád (vezetője: 9 Dr. Hanga Mária felavatja a kollégiumot. (Tóth Sándor felvétele.) Tóth László). Dr. Gátay Ferenc, az ÉPSZER Vál­lalat igazgatója több dolgozónak nyújtott át ju­talmat kiemelkedő munkájukért. Az ünnepség kedves színfoltja volt, amikor a társintézmények küldöttei emlékszalagot- kötöttek a kollégium zászlajára. Végezetül Homoki György igazgató köszönte meg a nevelők és a tanulók ne­vében a gondoskodást. H. N. AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 219. szám Ára: 90 fillér 1978. szeptember 16, szombat GAZDAG ÉS VÁLTOZATOS PROGRAM A MEGYÉBEN Képzőművészeti világhét % Évente az ország lakosságának érdeklődése egy hétre a képző- és iparművészet felé fordul. A programsorozat az idén az „Utcák és terek kultúrája” mottót kapta. Ez a köz­ponti gondolat jellemzi a Bács-Kiskun megyei változatos és rangos rendezvények sorát is szeptember 16—24 között. A mára tervezett megnyitóün­nepséget megelőzően több város­ban már tegnap megkezdődtek a programok. Kiskunhalason Gera Sándor, a megyei pártbizottság osztályvezetője plakálkiállítást nyitott meg a MÁV szakszervezeti székházában, majd a szakmaközi bizottság nagytermében is átad­ták a közönségnek Nagy Kristóf fafaragó művész tárlatát. Gyer- mékrájz-kiállítás, modern lakbe­rendezési bemutató és egy város- építészeti ankét is szerepelt a vá­ros tegnapi rendezvényei között. A képzőművészeti világhét me­gyei megnyitóját Kiskunhalason .tartják meg, ahol ma délelőtt Katanics Sándor, az MSZMP me­gyei bizottságai;ak titkára nyitja meg Bors István szabadtéri szo­borkiállítását. Ezt követően még két alkotó munkái: Honty Márta gobelinjei, grafikái és tűzzomán­cai iá Semmelweis kórházban, Diószegi Balázs képei pedig a Szilády Galériában kerülnek a közönség elé. A filmszínházban animációs és rajzfilmek vetítésé­re várják a nézőket, a városi (Folytatás a 2. oldalon.) A jó minőségű feldolgozott élelmiszer iránt világszerte meg­nőtt a kefesiet. A fejlett tőkés, a fejlődő, valamint a szocialista országokban egyaránt megfelelő áron értékesíthető élelmiszer ki­vitele biztos alapot képez a nép­gazdaság számára fontos termé­kek. alapanyagok behozatalára. Az élelmiszer exportját megne­hezíti azonban a feldolgozó ipar műszaki színvonalának, teljesítő­képességének elmaradása. Számos példa van erre a megyében, de elég megemlíteni csak a sertés- tenyésztés. -hizlalás, valamint a húsipar jelenlegi helyzetét. Bács-Kiskun megye mezőgaz­dasági üzemei és a kisgazdaságok már évek óta egymilliót megköze­lítő, vagy meghaladó sertésállo­mányt tartanak. Ennek csaknem a kétharmadát értékesítik. Az állami húsipar egyetlen megyei üzeme a megfeszített munkája el­lenére sem képes évente 140— 150 ezer sertésnél többet feldol­gozni. Az ÁHV kiskunfélegyházi üzemében ugyanis az egy évtize­de megérett felújítás és bővítés elmaradt. Az állami, gazdasági, szövetke­zeti és áfész-vágóhidak, húsfel­dolgozók összes teljesítménye ugyancsak 150 ezer sertés évente. Ezek kizárólag a helyi ellátásra termelnek. Az állami és a szövetkezeti gazdaságok állattenyésztő tele­peiről, valamint a háztáji és kistermelőktől felvásárolt vágó­sertés többsége az említett okok miatt feldolgozatlanul hagyja el a megyét Nagy költséggel, szállí­tási apadóval' továbbítják a fő­városi, a dunántúli" és a tiszán­túli húsfeldolgozó üzemekbe, vagy élőállatként exportra. Belátható időn belül mégis várható változás e tekintetben. Huszonnégy mezőgazdasági üzem és két vállalat társulásával meg­alakult a Bácskai Húsipari Közös Vállalat, amelynek beruházásában épül Baján az évente kétszázezer sertés feldolgozására alkalmas vágóhíd és húskombinát. A be­rendezése és felszereltsége alkal­massá teszi majd a legjobb mi­nőségű húskészítmények előállí­tására és azok exportjára. Egye­lőre azonban az építkezés még tart, hiszen a terv Szerint 1979. év vége felé várható a próbaüze­me. A Bács megyei Állami Építő­ipari Vállalat, valamint a Mono- ri MEZŐGÉP és a többi kivite­lező ez év elejéig mintegy 250 millió forint értékű munkát vég­zett él a létesítményen. Év végé­re 436 millió forint fölé emelke­dik a kivitelezés értéke. A közös vállalat a közelmúltban vizsgálta meg a húskombinát építését és megállapította, hogy az elmúlt évi igen eredményes munka után, jelenleg — a tervezett ütemhez képest — mintegy kéthónapos el­maradás tapasztalható főként a kivitelezői kapacitás elégtelensé­ge miatt. Időveszteséget okoz az is, hogy az .élelmiszer-tartósító iparban használatos egyes gépek, beren­dezések gyártását a bajai épít­kezés megkezdése óta megszün­tették. Így azokat is külföldről kell beszerezni, ami némi kése­delmet okoz. Tervezési hibákból a munka közben műszaki nehéz­ségek is adódtak. Az anyagbeszer­zési, valamint a műszaki nehéz­ségekből -adódó elmaradás pótlá­sára a hátralevő időszakban min­den lehetőség megvan. A Bács­kai Húsipari Közös Vállalat a kombinát próbaüzemelését a jövő év október 1-re készíti elő. Há­rom változatban dolgozták ki a termelési tervet, szem előtt tart­va az exporttermékek mennyisé­gének fokozását, a leggazdaságo­sabb termékösszetétel kialakítá­sát. A közös vállalat egy évvel ezelőtt kezdte meg a munkaerő­szervezést és minden jelentkezőt nyilvántartásba vett. Az idén 29 Baja környéki településen keres­ték fel a vállalat képviselői az általános iskolákat, ahol a felső­tagozatos tanulók előtt ismertet­ték a vállalat terveit, s bemu­tatták a Húsipari Tröszt által készített szakfilmet, amelyen az épülő bójái húskombinát is rajta van. » A közös vállalat kapcsolatot tart a Kiskunfélegyházi Élelmi­szeripari Szakmunkásképző Inté­zettel, ahol a vállalatnak az idén tizenhat ösztöndíjas szakmunkása végzett. Jövőre harminc, 1980-ban pedig tizennyolc, ugyancsak vál­lalati ösztöndíjas fejezi be Kis­kunfélegyházán szakmunkásta­nulmányait. A közös vállalat je­lenleg 217 fizikai dolgozót tart nyilván, akik munkára jelentkez­tek, illetve vállalati ösztöndíjas­ként szakmunkásképzésben része­sülnek. A szakmunkásokon kívül nagy gondot fordított a közös vállalat a vezetői beosztásra al­kalmas személyek kiválasztására, továbbképzésére. Közülük szep­tember 1. óta már harmincán vannak, akikre számíthat az 1979-ben próbaüzemelését meg­kezdő húskombinát. Az élelmi- szeripari főiskolán végzett és az eddig szakmunkás-képesítést szerzett fiatalok most Szegeden, Pápán és más húsipari üzemek­ben szerzik meg a szükséges gya­korlatot. K. A. A bizalmiak és a csoportok munkája Ülésezett a Szakszervezetek Megyei Tanácsa SZAKEMBERKÉPZÉS KISKUNFÉLEGYHÁZÁN ÉS A MEGYÉN KÍVÜL ÉV VÉGÉIG 436 MILLIÓS MUNKÁT VÉGEZNEK EL BAJÁN Tegnap délelőtt — Neiner János elnökle­tével — ülést tartott a Szakszervezetek Bács-Kiskun megyei Tanácsai A testület ülé­sén megjelent és annak vitájában felszólalt Terbe Dezső, a megyei pártbizottság titkára és dr. Forgács Ádám, a SZOT képviselője is. A napirend első pontjaként a megye V. ötéves területfejleszté­si tervének időarányos teljesíté­séről és a további feladatokról szóló tájékoztatót vitatták meg. Az írásban beterjesztett anyag­hoz Tohai László, a megyei ta­nács általános elnökhelyettese fűzött szóbeli kiegészítést. Beve­zető szavaival rámutatott, hogy a megyei tanács a megyei párt- bizottság útmutatása alapján, a társadalmi és gazdasági szervek bevonásával készítette el az V. ötéves, területfejlesztési tervet. Azt jóváhagyás előtt tárgyalta és Véleményezte a Szakszervezetek Megyei Tanácsa is. A tervidőszak félidejének eredményei igazolták a 2 évre jóváhagyott terv reali­tását. Annak előirányzatai a legtöbb területen időarányosan megvalósulnak, amint ez az írá­sos beszámolóból is kitűnik. Tá­jékoztatásul — a vitaindító befe­jezéseként — elmondotta Tohai László, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága a közel­múltban tárgyalta a területfej­lesztési terív időarányos teljesíté­sét, a közeljövőben azt a megyei tanács is értékelni fogja és hatá­rozatot hoz a további feladatokra. Ebben a munkában értékes se­gítséget adott a felszólalók, a szakszervezeti szervek, testületek véleményét, javaslatait tartalma­zó állásfoglalás. Ezt — az előter­jesztés mellett — azzal fogadta el a Szakszervezetek Megyei Taná­csa, hogy a benne foglalták fi­gyelembevételével — a megyei tanács ülésén — hozandó határo­zatok, a megyei fejlesztési tervek végrehajtásához valamennyi szakszervezeti szerv minden se­gítséget megad. A következp napirendi pont ke­retében a szakszervezeti bizal­miak, szakszervezeti csoportok tevékenységének tapasztalatairól és a további tennivalókról beter­jesztett jelentést tárgyalta meg a tanácsülés. A téma előadója, Né- medi Sándor SZMT-titkár né­hány szóbeli megjegyzést is fű­zött az írásos anyaghoz. A több mint két év során vég­zett munka összegezése a szak­mai megyebizottságok értékelésé­re. a | helyszíni vizsgálatokra, a jelentős számú bizalmival, szak- szervezeti csoporttal, párt-, szak- szervezeti és gazdasági vezetővel történt beszélgetésekre épült. Te­vékenységüknek meghatározó politikai jelentősége van az egész szakszervezeti mozgalom fejlődésére, a követelmények tel­• Tohai László beszámolóját tartja. (Tóth Sándor felvétele.) jesítésére. Éppen e fontos szere­pükre való tekintettel is fogadta helyesléssel és megelégedéssel a bizalmiak, s a tagság nagy több­sége a szakszervezeti bizalmiak jog- és hatáskörének kiterjeszté­sével kapcsolatos irányelveket és jogszabályokat. Az eltelt két év tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a SZOT Elnökség erre vonatkozó irányelvei a különböző alapszer­vezeteknél differenciáltan — más-más hatásfokkal —, de ered­ményesen valósulnak meg a gya­korlatban. Bebizonyosodott, hogy a bizalmiak döntő többsége ké­pes feladatának ellátására. Fel­lendült a bizalmiak, a szakszer­vezeti csoportok tevékenysége. Növekedett a szakszervezeti tag­ság bevonásának mértéke a he­lyi szakszervezeti élet alakításá­ba, a feladatok valóra váltásába. Ez hozzájárult a szakszervezeti demokrácia erősödéséhez. Javult a vezetés és a tagság kapcsola­ta, s ezzel nőtt a szakszervezetek súlya, tekintélye, az egész moz­galmi munka színvonala. A pártszervezetek, a gazdasági vezetők többsége segíti a bizal­miakat, a szakszervezeti csopor­tokat kötelezettségeik teljesítésé­ben. A szakszervezeti bizalmiak és helyetteseik elismerést és köszö­netét érdeméinek a tagság érde­kében az elmúlt időszakban — munkahelyeikért — kifejtett fá­radozásaikért. . Az eredmények számbavétele mellett azonban nem kerülheti el figyelmünket az sem, hogy még számos fogyatékosság kiküszöbö­lése vár a szakszervezetekre. Az írásos jelentésben alaposan és reálisan összegezte az SZMT el­nöksége az irányelvek, az 1018-as sz. határozat végrehajtásának ta­pasztalatait — az eredményekkel, gondokkal és főbb tennivalókkal együtt. Némedi Sándor — szóbeli kiegészítése során is felhívta a figyelmet néhány fontos feladat­ra'. A kérdéskör vitája is megerősí­tette, hogy nem szezonális fel­adat az üzemi, s a szakszervezeti demokrácia továbbfejlesztése. Végezetül a szakszervezeti jog­segélyszolgálat működéséről Princz László SZMT-titkár ter­jesztett be tájékoztatót, s azt a tanácsülés egyetértőleg jóváhagy­ta. T. I. Épül a bácskai húskombinát

Next

/
Oldalképek
Tartalom