Petőfi Népe, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-01 / 206. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! HATVANÖT ÉVE VOLT ILYEN HŰVÖS NYÁR Növényvédelem a nagyüzemi szőlőskertekben IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: Időnként már keleten Is felszakadozó felhőta­karó, eleinte még több helyen eső. majd országszerte néhány helyen átfutó záporeső. Időnként viharos északnyugati északi szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 5, 10, a legmagasabb nappali hőmérséklet 16. 21 fok között. (MTI) AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 206. szám Ára: 90 fillér 1978. szeptember 1. péntek Bács-Kiskun megye leggyor­sabban felmelegedő homokta­lajain gazdálkodó szövetkeze­teiből 200 mázsa fűszerpaprika érkezett szerdán Kalocsára. Az első szállítmányt azóta követ­te a többi, és a mai napig tonna, feldolgozásra váró csöves- paprikát vett át a homokhátsági gazdaságoktól a kalocsai üzem. Az évjáratnak megfelelő minősé­gű és mennyiségű fűszerpaprika­termés a szokásosnál két héttel később kezdett érni. A Kalocsa környéki fekete földeken pedig a megyében legnagyobb területen Megérkezett az első szállítmány fűszerpaprika Kalocsára Minőség és higiénia V erseny eredmény ek a megye baromfiiparában A Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat a ha­zai baromfiipari cégek közül a legnagyobb. Üzemei minden olyan terméket gyártanak — vágott házi­szárnyasoktól a húslisztig — amelyek előállításá­val az iparág foglalkozik. Az országosan készített árumennyiségnek körülbelül egyharmadát teszik ki a vállalat csaknem 2800 dolgozója által gyártott élelmiszeripari cikkek. Szűkebb hazánk e jelentős vállalatánál a szocia­lista munkaverseny évek óta eredményesen segíti a növekvő gazdasági feladatok elvégzését, a haté­konyság fokozását. Ez az anyagi és erkölcsi ösz­tönzők célszerű alkalmazásának köszönhető, s an­nak, hogy a munkaversennyel foglalkozó gazdasági és tömegszervezeti vezetők keresték és keresik a versenyteljesítmények elbírálásának legmegbízha­tóbb módjait. # A jó minőséget gondos csomagolással, a nylon­zacskó légtelenítésével lehet megőrizni. termesztett fűszernövény első kö­tése még ezután színesedik. Év eleje óta még egyetlen hó­napban sem érte el a hőmér­séklet a sokévi átlagot. Legutol­jára 1913-iban volt ilyen hideg a július, mint az idén, és az augusz­tusi verőfényes nappalokait álta­lában hűvös éjszakák követték. Végső soron a nyár végi és az őszi betakarítású szántóföldi, ker­tészeti növények az időjárás vi­szontagságai miatt általában 2—3 héttel később érnék, mint más esztendőben. A paradicsom és a paprika érezte meg leginkább a sok csa­padékot és a hűvösebb időjárást. Betakarítási fóidényük azért toló­dott át szeptemberre. Az ala­csony átlaghőmérséklet és a sok eső viszont kedvezett a gyökér- zöldség, valamint a káposztafé­lék fejlődésének. A vártnál na­gyobb a kínálat, s a mezőgazda- sági nagyüzemek és a kisterme­lők értékesítési gondokkal küsz­ködnek. Heteken keresztül nagy erőfe­szítéseket tettek a mezőgazdasá­gi üzemek, hogy a nyári szán­tásban, valamint az őszi kalászo­sok magágyának előkészítésében utolérjék magukat. A vetés kez­detéig 135 ezer hektár kalászos számára kell a talajt megmun­kálni, ezenkívül 125 ezer hektár mélyszántást kell végezni. A több, mint negyedmillió hektár talaj­munkához az állami és szövetke­/ zeti gazdaságok gépparkja ele­gendő, viszont a szántóföldi és kertészeti növények érésének el­húzódása, későbbi betakarítása miatt a szokásosnál jobban össze­torlódik a munka. A szántóföldi növények közül a korai érésű burgonya betakarí­tása kezdődött meg az elmúlt na­pokban. Tavaly augusztus végén már dolgozott a hazai cukorgyá­rak egy része. A szolnoki üzem kiskunsági és bácskai körzetéből egy évvel ezelőtt javában szállí­tották a termést Az idén a répa is később érik, a feldolgozóipar és • A dusnoki Munkás—Pa­raszt Tsz.földjén virágten­gerré vált a napraforgó* tábla. (P. Z.) az üzemek közötti megállapodás szerint Bács-Kiskun megyében szeptember 10-e után várható a cukorrépa átvétele. Az állami és szövetkezeti gaz­daságok a párásra fordult időjá­rás miatt folytatják a gombakár­tevők elleni védekezést a szőlő­ültetvényeken. A szüretig még van idő, hiszen csupán a legko­rábban érő csemegeszőlőfajták, a Csabagyöngye, a Pannónia kincse szedése kezdődött meg a Homok­hátság egyes szövetkezeteiben. K. A. • A gombakártevők ellen permetezik kezet üzemi ültetvényét. (S. A.) a keceli Szőlőfürt Szakszövet­Ebben az esztendőben nem a mennyiségi terv túlteljesítésére, hanem a hatékonyság, a nyeresé­gesség növelésére törekszik a vállalat kollektívája. A verseny­ző szocialista brigádok és üzem­részek felajánlották, hogy a költségek csökkentésévéi, a mi­nőség javításával, újításokkal, az elfekvő készletek feltárásával és még más lehetséges utakon ösz- szesen 9,2 millió forinttal javítják a vállalat termelésének eredmé­nyességét. A kis közösségek erőfeszítéseit az év első felében siker koronáz­ta: a felajánlás időarányos ré­szét túlteljesítették 4,7 millió fo­rintra. Ehhez a vállalati halasi gyárának szocialista brigádjai 1,2 millióval járultak hozzá, túlszár­nyalva a saját első félévi válla­lásukat. Mint Pankotai Ferencné mun- kaverseny-félelős tájékoztatott, a nyereségnövelő milliók az első hat hónapban főként a dolgozók gondosabb munkájával elért ta­karékosságból származtak. A nyersanyag-feldolgozás előírásait lelkiismeretesen betartották A versenysiker elérését hatha­tósan segítették a létszám-megta­karító újítások, amelyeket még tavaly gondoltak ki a szocialista brigádok. Kiskunhalason nagyban javította az eredményt, hogy lényeges mértékben csökkenteni tudták a nyers anyagszállításkor elkerülhetetlen útiveszteségeket. A második félévben az előál­lított termékek minőségének ja­vítása és a higiénia fokozása a brigádok elé állított legfőbb ver­senybelli tennivaló. A vállalat munkahelyi közösségei pótválla­lásokat tesznek az év hátralevő részére, hogy a fontos 'követel­ményeknek eleget tegyenek. A minőség javításában bizonyá­ra segítséget kapnak majd a har- tai Erdei Ferenc Termelőszövet­kezet dolgozóitól is, akik a kecs­keméti gyáriban feldolgozott nyersanyagnak körülbelül 17 szá­zalékát állítják elő. A gyár négy közössége szocialista szerződésben áll a téesz-tagokkal, s a barátság jegyében júliusban ellátogattak Haltára. Ott megismerkedtek a korszerű mezőgazdasági terme­léssel és életformával. Augusz­tusban a bartaiák jöttek el a me­gyeszékhelyre, ahol a vendégek­nek bemutatták a gyárat. A mo­dern gépsoroknál elmagyarázták, hogy az egyforma nagyságú ba­romfiakat — amilyeneket tőlük várnak — miért lehet jobb mi­nőségben feldolgozni. A verseny második félévi sza­kaszában a kecskeméti gyár szo­cialista brigádjai azzal Is segítet­ték a terv teljesítését, hogy az első ízben megszervezett építőtá­bor fiatal résztvevőit betanítot­ták a munkára. A. T. S. Megtört a jég Aki nem restell erdésze­ti oklevéltárban keresgetni, Györfi Györgynek az Árpád- kori földrajzában olvashat ar­ról, hogy már az Árpád-házi királyok is hoztak olyan ren­deleteket, amelyek az erdő vé­delméről szóltak. Sőt olyan falvakat, telepeket létesítettek, ahol erdőóvók éltek... Azóta — amint természetvédő szak­emberek felpanaszolgatták —■, nemigen volt olyan védelme az. erdőknek. Megint mások azt emlegették fel, hogy Má­ria Teréziától kezdve az er­dőrendtartást sem hajtottuk végre, pedig annak sok olyan szakasza van, amely ma is időszerű. Most már természetesen nem hivatkoznak ilyenekre, hiszen — hatalmas méretű társadalmi „összfejtörés" nyo­mán — megszületett a mi kör­nyezetvédelmi törvényünk, amely intézményessé tette az erdők, fák megóvását is, a kö­rülöttünk létező életszférák részeiként. Lehetőséget adva szankciók alkalmazására a tör­vénysértők ellen. Anélkül, hogy akár felszí­nesen is nekifognánk annak számbavételéhez — mily so­kat tett megyénk társadalma is a szebbnél-szebb jelszók­kal indult és már folyamatos­sá is vált fásítási, parkosítási, erdőtelepítési akciók során — ezúttal olyan örvendetes tüne­tekre hívjuk fel a figyelmet, amikről érdemes külön szót ej­teni. Mert a szemlélet minősé­gi változásának tendenciájára utalnak. Mert - róluk önkénte­lenül is ilyenféle megállapí­tások jönnek a szánkra: „Tö­rik már a jég!” Vajon mi mást jelentene, amikor szaporodnak a hírek, hogy egyetlen fa, vagy két- három, árnyat-lombot adó nö­vény megmentéséért sem saj­nálják a fáradságot, sőt sík- raszállnak védelmükért — az emberek, őszintén megvallva, szívesebben írunk ilyen példák­ról, legyenek bár azok „első fecskék", mint mondjuk a van­dálok pellengérre állításáról, j'óllehét, ez utóbbiak még töb­ben vannak ama pár fanati­kus faimádónál. Az első jelről az idén akkor értesültünk, amikor a termé­szet is készült megtörni a tél jegét. Hírül is adtuk lapunk­ban, hogy a kiskunhalasi Víz­mű Vállalat irodaházának épí­tésekor egyetlen öreg tölgy kedvéért — életbenmaradásá- ért — módosítottak a terven. Pedig ha rideg technokrata lelkűiét vezeti őket —, sem lett volna katasztrófa egy tölgy kivágásából. Maradt vol­na még az udvaron s a szom­szédságban vagy tucatnyi a százados faóriásokból. De nem így éreztek, gondolkoztak — szerencsére. A nyár elején meg ezzel fo­gad a városi népfronttitkár: „Szenzációs hírem van. Ilyen még nem történt." Elmondta, hogy a PANYOVA telepveze­tője telefonált: kéri a népfront közreműködését, hogy szak­emberek nézzék meg a hely­színt. Óvodát akarnak építeni, de a szóba jöhető területen több szép fa díszlik. Miként lehetne tervezni az óvodát, hogy a fák megmaradjanak,• és majd a kisgyerekek egész­séges környezetének részei­ként nőjenek, terebélyesedje­nek tovább. Most pedig egy szocialista együttműködési megállapodás­ban találtunk az „első fecs­ke” újszerű megjelenésére. Á szerződés a Bács megyei Ál­lami Építőipari Vállalat vál­lalkozási osztályán, illetve a ■ Bács megyei Beruházási Vál­lalat lakásépítési osztályán te­vékenykedő „Ifjúság 76” és „Vedres István" Szocialista brigád között jött létre. Ol­vassuk a közös' célkitűzéseket, melyeknek természetesen a szakmai vonatkozásai a fonto­sak mindenek előtt. Hiszen a problémamentesnek még nem mindig mondható közös be­ruházásoknál rendkívül lénye­ges a megvalósítás feltételei­nek biztosítása mind az elő­készítés, mind a kivitelezés időszakában. Sok függ a komplett tervdokumentáció szolgáltatástól, a műszaki fe­lülvizsgálat gyorsaságától, egyeztetéstől, rendezéstől — és így tovább. De ezután következik az a váratlan és eddig mondhat­nánk teljesen szokatlan tétel. Feladatukul vették ugyanis, hogy a megyében épülő lakó­telepeknél már a szanálás időszakában kiválasztják a meghagyásra érdemes növény­zetet — fákat, pázsitot, virá­got — és a kivitelezés során is gondoskodnak azok megóvásá­ról. Ez igen! Az élőnövényzet védelme brigádvállalási terv­feladatok rangjára emelkedett. T. L A VÁROSI BÖLCSŐDÉK TOVÁBBRA IS ZSÚFOLTAK A községekben kielégítő az ellátás Jó lenne, ha gumifalú- ak lennének a bölcsődék — ezen a képtelen, de nagy hasznú gondolaton törik a fejüket mostanában azok, akiknek az a feladat jutott, hogy döntsenek a felvételek ügyében. Mint arról lapunkban is rend­szeresen hírt adunk, szerte a me­gyében javában folynak az épít­kezések, s jelentősen nőtt az el­helyezhető gyermekek száma, de az igényeket még így sem elégít­hetik ki teljes egészében. Énnek egyik oka az, hogy a korábbinál jóval többen kérik a bölcsődei felvételt: a megyeszék­helyen például öt éve háromezer három éven aluli apróság élt, s 300, bölcsődébe jelentkező, tehát az akkori 285 helyen gyakorla­tilag mindenkit el tudtak he­lyezni. Ma már nem ritka az, hogy százhatvan-száznyolcvan százalékos „ kihasználtságúak” az intézmények. A gondozók nem panaszkodnak, de a több gyer­mek elhelyezését nemcsak kép­telennek tartják, de az oktató- nevelő munka egyik hátramoz- dítójának is. Az idei felvételik befejeződtek, s megállapítható, hogy a városokban továbbra sem csökkent a zsúfoltság. Kedvező helyzetben vannak Viszont a köz­ségek, ahol egy-két kivételtől el­tekintve az összes jelentkező el­helyezését megoldották. Végül is kiknek postázzák a kedvező választ? Természetesen a legrászorultabbaknak. Kecskemé­ten például — mondta el lapunk munkatársának dr. Fára Zsófia főorvosasszony — kötelezően fel­vették azokat a csecsemőket, akik számára a szülő munkahelye elhelyezési szerződést kötött. Harmincnégy hely betöltését je­lentette ez a döntés. Egy bölcső­dei helyért egy ötéves tervidő­szakban 100 ezer forintot fizet a vállalat, s évente 24 ezer 300 fo­rint fenntartási költségtérítést is — ennyi pénzért szerzi meg a ki­jelölési jogot. A tanácsnál meg­tartott felvételi' bizottsági ülésen ezeket a kijelöléseket nem is vi­tatták, hisz az üzemek, munka, helyek már döntöttek, hogy me­lyik dolgozójuk gyermekének fel­vételét javasolják. Ezenkívül is akadt pár kedvezményezett vál­lalat, éspedig az, amelyik jelen­tős társadalmi munkával járul hozzá ’ bölcsődék építéséhez, fenn­tartásához. A hat megyeszékhelyi gyer­mekintézményben 210 apróság felvételére volt lehetőség, őket 496 jelentkezőből választották ki. Általában előnyt élvezték a há­romgyermekesek, a gyermeküket egyedül nevelő anyák (az ő szá­muk valamelyest emelkedett), s azok, akik rossz körülmények kö­zött éltek. Vitás esetben döntő súllyal esett latba a szülők mun­kájának társadalmi hasznossága, eszerint ítélt a tizenegy tagú bi­zottság. A döntésekről szóló értesítést szeptember 10-ig megkapják az érdekeltek, a bölcsődék pedig ok­tóber 1-től fogadják a kisfiúkat, kislányokat Összesen a három éven aluliak kilenc és fél szá­zalékának elhelyezésére nyűt le­hetőség, ami alacsonyabb a bu­dapesti és az országos átlagnál is. Kedvezőbb csak egy-két év múl­va lesz a kecskeméti helyzet: jö­vő ősszel hatvanszemélyes böl­csődét avatnak a Hunyadiváros­9 A kecskeméti Batthyány utcai bölcsőde apróságai. (Tóth Sándor felvétele) ban, s szerepel a tervekben egy 80 személyes széchenyivárosi és egy 120 helyes árpádvárosi intéz­mény építése is. Ha a vállalatok, üzemek felajánlják segítségüket, van remény arra, hogy a terve­zettnél hamarabb kezdhessék meg közhasznú működésüket a bölcsődék. Kiskőrösön negyvenhét szülő kérte gyermekének felvételét, de csak 28 apróságot tudtak elhe­lyezni — tájékoztatta a szerkesz­tőségünket dr. Lányi Borbála, a tanács egészségügyi osztályá­nak vezetője. Az idén egyébként több, mint félmillió forint rá­fordítással korszerűsítik a böl­csődét, bővítik is, hogy jobb kö­rülményeket biztosítsanak a gon­dozottaknak. 1980-ig 40 személyes új intézményt is átadnak a me­gye legfiatalabb városában. Az öt kiskunhalasi bölcsődében — közölte dr. Papp Zoltán, az egészségügyi osztály vezetője — 190 apróságot tudnak elhelyezni, s az idén is 120 százalékos .ki­használtságot vállaltak”. Ennek ellenére a 170 jelentkező közül csak 84 gyereket tudtak felvenni, akik közül harmincán csak ok­tóberig kaptak elutasító választ. Akkor nyílik ugyanis az új intéz­mény a városban. Jövőre pedig a Kossuth I. lakótelepen adnak át 80 személyes intézményt Kiskun­halason. A kalocsai helyzetről Kapitány István tanácselnök-helyettes szá­molt be. Szeptemberben nyolcvan apróság átkerül az óvodába, de száztizenöten várnak a felvételre; Így, maximális túlterhelés esetén is hatvan kérelmet kell elutasí­tania a társadalmi bizottságnak. A fel nem vettek előjegyzésbe kerülnek, s a kedvező válaszig önerőből kell, hogy megoldják a gyermek gondozását. Az új, 60 személyes bölcsőde csak a követ­kező ötéves tervben készül el Ka­locsán. Baján négy bölcsőde működik — ebből egy üzemi — ezekben összesen kétszázöt apróság szá­mára van hely — tudtuk meg dr. Bohner József városi főorvostóL Háromszáztizennégy jelentkező közül végül kétszázhetvenketten kaptak kedvező döntésről szóló értesítést a társadalmi bizottság­tól. Előnyben részesültek az egye­dülálló anyák gyermekei, a nagy­családosok, a rossz szociális kö­rülmények között élők, a pedagó­gusok és az egészségügyi dolgo­zók gyermekei. Készen állnak egy 150 személyes óvoda és 100 he­lyes bölcsőde kiviteli tervei, az építés kezdete 1978, az avatás pe­dig várhatóan 1980—81-ben lesz. B. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom