Petőfi Népe, 1978. augusztus (33. évfolyam, 178-205. szám)
1978-08-16 / 191. szám
1978. augusztus 16. 0 PETŐFI N£PE • 3 ÓRÁK A VÍZBEN TOMPÁN ÉS BÁCSALMÁSON Úszni tanulnak a gyerekek Mindig megdöbbent ma is, amikor régi felső-bácskai újságok dokumentumértékű lapjain gyerekek vízbe fúlásáról olvasom az egykori tragikus hírt, és az okot: nem tudott úszni. Nem tudott, merít nem volt, aki szakszerűen foglalkozzon vele, és nem volt hol megtanulni. Azt hiszem, hogy a vízszegény környezetben nevelkedett • falusi lányok és fiúk életében örök gátlást jelenített a biztonságérzet hiánya; .a víztől való félelem, amely felnőtt korban is kihatott a magatartásukra. Ma, amikor a nyári táborozások és utazások kitágult lehetőségeivel többek között madaras! és 'bácsalmási gyerekek váltják egymást a 'bajai járás úttörőinek káptailanfüredi üdülőhelyén, a szülőket is megnyugtatja, hogy gyermekeik fölkészülten érkezhetnek a Balaton mellé. Ennek a lehetőségét Bácsalmáson a nagyközségi -tanács teremtette meg: rendbehozta és Ingyenes használatra átadta az úttörőknek a régi Steiner-strandot. A kedves meglepetést — és nem mindennapi ajándékot — követően, a közbeeső vakáció után már ezt írhatta a Kukkantó című iskolai újság: „Kisdobosok és úttörők ismerkedtek a vízzel, az úszás tudományával. A tanulók közül több mint százan tanulták meg a különböző úszásnemeket”. Mindez két esztendeje történt. És azóta? Tavaly további negyven helybeli és ötven madarasa fiatal használta ki a lehetőségeket. A gyerekekkel Unyi Márton úttörőcsapatvezető, .testnevelő tanár foglalkozik. — Oktatási célokra sokkal alkalmasabb ez a kis méretű medence, mint a másik,' községi Összefogásból épült strand — mondja. — Áttekinthetőbb, és a vize is melegebb. Július 11.-től két csoport — kezdő és haladó — érkezik buszjáratokkal a szomszédos Madarasról a községi művelődési ház és az úttörőcsapat kezdeményezésére, illetve szervezésében, Negyvennyolc lányt és fiút tanítok mell-, gyors- és hátúszásra tizenötször három órában. Látni kellene nap mint nap az örömüket, a lubickolást, hallani a boldog visongásukat. Egyszóval, nagyon hálásak, és örömmel foglalkozom velük. — Hogy alakul a jövő? — A nagyközségi tanácson újabb és további beruházást feltételező elképzelésekről hallottam. Az biztos, hogy az igény nem csökken: a következő évre már katymári és kunbajai iskolások is jelentkeztek. Az úszásórák fegyelmezett és rendszeres munkatempójukkal valamiképp már a közeledő tanévet idézik. De ez sem zavarja a gyerekek örömét, mint Tompán is meggyőződhet róla bárki. A 12,5x25 méteres úttöröuszodá-' ba belépőjegyet sem kell váltani. Az avatás óta eltelt három év alatt százhatvanan tanulták meg a mell- és gyorsúszást a szomszédos iskola tanulói közül, akik között ott vannak a tanyákról, illetve hátrányos családi, szociális körülményekből a hétközi diákotthonba került fiatalok is. A mintegy 450 köbméternyi víz a helybeli gyerekek mellett a Kossuth Tsz nyári építőtáborának vendégeit is vonzza. A pap. ríka- és paradicsomföldekről visszatérve jólesik megmártózni a habokban. Vajon gondolt-e ilyen , áldásos következményekre az uszoda építését kezdeményező Sulyok József, a Hunyadi János úttörőcsapat vezetője? Minden bizonynyal, hiszen miért vetette volna fel másképp a gondolatot az 1976 januári falugyűlésen? És az ötletet felkaroló helyi párt-, tanácsi és K'ISZ-vezetők, a kivitelezést társadalmi munkával segítő termelőszövetkezeti tagok, állami gazdasági és ipari dolgozók, határőrök, kisiparosok is hittek a vállalkozás gyors sikerében, ami szinte megsokszorozta az erejüket. Hiszen a több mint 2 millió forint értékűre becsült létesítmény példás gyorsasággal, néhány hónap alatt készült el. Tehát érdemes volC megérte a fáradozást. Ennek eredményéként tanulhatnak úszni a “Községi, falusi és 'környékbeli tanyasi gyerekek. Ennek köszönhetően tart lépést az életszínvonal-növekedéssel, a gyarapodó családi házak építésével a felnövekvő nemzedék nevelésében olyannyira fontos szerepet játszó testkultúra fejlesztése is. A városokban inkább természetesnek tűnhet az ilyesmi, a kecskeméti nyári úszótábor például egy tervszerű oktatási-nevelési folyamat szerves részeként indult az idén. De a régi felső-bácskai újságok példányait böngészve arra gondolok. hogy a bácsalmási és tompái kezdeményezések valamivel több mint természetesek. Jólesően példásak is. H. F. • Aki már tud úszni. Az ötödik osztályos Hahn Attila ugrik fejest. tSzénási Lászlóné felvétele.) Lengyel műkincsek A magyar gyűjteményekben található lengyel műkincsekből rendezett kiállítást az Iparművészeti Múzeum. Képeink a kiállított tárgyakból mutatAak be néhányat. k*utal**, «tfai, «gjf JK %UU*. tm*s ix*k, • Arany, ezüst tárgyak a XIX. századból • Kabinetszekrény. A galíciai rendek ajándéka Rudolf trónörökösnek és Stefánia hercegnőnek 1881-ből. O Kaftán. A hagyomány szerint Sobieski János királyé volt a XVII. század második felében készült. Előtte egy szablya latba, tó szintén a XVII. századból. • Brokát dalmatika a XIX. század elejéről. A MAGYAR TUDOMÁNY ARCKÉPCSARNOKÁBÓL: A tüzes nyíltól Előző számunkban az űrállomások századeleji elgondolásait ismertettük. A BRAUN-FÉLE ŰRÁLLOMÁS — STERNFELD PROFESZSZOR TERVE — KOZMIKUS SZIGETEK. Az utolsó évtizedekben több űrállomás tervét készítették el. így többek között a WERNHER VON BRAUN által tervezett állomás 1730 km-re keringene a Földtől, egy nap alatt 12-szer kerülné meg és másodpercenként 7 km sebességgel haladna. Képünkön BRAUN űrállomását mutatjuk be. A kép alsó részén egy rakéta érkezik, jobb felső ré-0 STERNFELD professzor űrállomásterve. * szén egy másik éppen indul. Az űrállomáson kivül van elhelyez, ve, de vele együtt kering két naperőmű-telep. Alul a csillagvizsgálló nagy távcsöve és a tükrös távcső tükre látható. Az űrállomás legkülső részén, a henger - alakú hatalmas csövekben a Ciolkovszkij tervében is vázolt üvegházakban az oxigénutánpótlást megkönnyítő növényzet, a lakó. és munkatermek, műhelyek, beljebb az üzemanyagtartályok foglalnának helyet. Az űrállomás körüli közlekedésre a „rakétataxi” szolgál. A további felszerelésekhez tartozik a radarállomás, a rádióberendezések, a figyelő és irányító állomások. Ugyancsak BRAUNNAK volt egy 75 méter átmérőjű, kocsikerékhez hasonló űrállomásterve is, melynek építési költségeit a tervező 4 milliárd dollárra becsülte. A szovjet tervezők közül meg. említjük STERNFELD professzor tervét, mely szerint az űrállomás egyes alkatrészeit a teherszállító hordozórakéták testéből állítanák ősze fenn az űrben. Az egyes alkatrészeket kis nitrogén-sugárhajtóművékkel terelnék össze, majd különleges hegesztéssel kapcsolnák egymáshoz. LJAPUNOV szovjet mérnök már 100 méter hosszúságú űrhajók befogadására is alkalmas „koz. mikus sziget” tervét dolgozta ki, az amerikaiak pedig kilométer hosszú, 325 méter átmérőjű, 1000 lakosú „űrváros”-ra gondolnak, mely óránként 25 ezer kilométeres sebességgel száguldana az űrben. Ezek természetesen még csak utópiák. Az űrállomások azonban lassan nélkülözhetetlenekké lesznek. Az egyes részek feljuttatása szempontjából pedig rendkívüli Bemutatjuk Tamássy István akadémikust • WERNHER VON BRAUN szivar alakú űrállomásterve. A képen balra alul éppen egy űrrakéta érkezése, felül pedig az egyik indulása látható. fontossággal bimak a szovjet űr. hajósok páros repülései. Ezekkel máris bebizonyosodott az, hogy az űrállomás részeinek „kirakodása” a világűr meghatározott pontján ma már k rakétatechnika megoldható feladatai kö. zé tartozik. Következő számunkban egy űrállomás megépítésének rendkívül bonyolult feladatával foglalkozunk. (Folytatása következik.) Amikor 1924-ben, Bácskában, Kulán géplakatos édesapja házában világra jött, nemigen sejtették volna, hogy valaha az agrártudományok, ezen belül is a kertészet egyik legnagyobb hazai szaktekintélye válik Tamássy Istvánból. Hiszen a később a Csepel Autógyárban dolgozó munkás apától, de mástól sem a családból. aligha kaphatott ilyen irányú hatást. A pályaválasztást egyszerű ok motiválta: szakmát adó középiskolába kellett mennie, szerette a természetet, így lett a munkásfiúból a budapesti kertészetiközépiskola tanulója. Majd a Kertészeti Főiskolára került telepvezetőnek, és ottani patrónusa, Mohácsi Mátyás- vette rá a továbbtatulásra1. 1943-bain kezdett a Kertészeti Főiskolán, és 1947- ben végzett az Agráregyetem Kertészeti és Szőlészeti Karán. (Csak a név •változott, a képzés nem.) Egyéves ösztöndíjjal Bulgáriában tanulmányozta az ottani, nem csekély kertészeti eredményeket, majd a Földművelésügyi Minisztériumba került. Egyetemi adjunktusként jelentkezett 1950—53 között a szovjetunióbeli aspiraniturara. Micsurinszkban Jakovlev akadémikus, Micsurin tanítványa volt a témavezetője. 1953-ban szerezte meg a kandidátusi fokozatot. „Kertészeti növényeik fagy- és ' télállóságának fokozása különböző nemesítés! módszereikkel” című értekezésével. Ennek „alanyai” a szőlő és a kajszibarack voltak (máig is ezek a kedvenc növényei). 1953-ban került docensként az egyetem növényörökléstani és nemesítési tanszékére, amelyet 1954 óta vezet. Az ötvenes években volt a Minisztertanács tanácsadója, minisztériumi főosztályvezető. 1958- tól egyetemi tanár, 1961-től csak az egyetemen dolgozik. 1958-ban védte meg a tudományok doktora címért készített disszertációját. amelynek témája azonos volt á kandidátusi értekezésével, csak a növénvek köre bővült: zöldségnövényekkel, őszibarackkal, mandulával. 1973-ban választották a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává, székfoglalójában a két előző értekezésben megkezdett témát vitte végig. A kertészeti növényinemesítés olyan új módszereivel foglalkozott, amelyek tél- és fagyállóság, azaz a klimatikus lezisztemcia mellett a patológiai rezisztenciát, a betegségekkel szembeni eUenállóképességet taglalták. 1976-tól az MTA elnökségi tagja, 1977-től az agrártudományokkal foglalkozó akadémiai osztály elnöke is, az idei közgyűlésen pedig az egyik legfontosabb előadást éppen ő tartotta. Munkásságát a Munka Érdemrend mellett a nemesítési eredményéként kapott tudományos emlékérmek és plakettek sokasága, a moszkvai Tyimirjazev Akadémia tiszteletbeli doktori címe is ehsmerte. Az Agrártudományi Közlemények főszerkesztője, a KGST mezőgazdasági folyóiratának, a Nemzetközi Mezőgazdasági Szendének magyar felelős szerkesztője is. Mivel foglalkozik mostanában? A MÉM egyik kutatási főirányát irányítja, melynek címe: „A kertészeti növények genetikája és új nemesítési módszerek kidolgozása.” Mit jelent ez a hétköznapok nyelvén? Például a heterozis-nemesítés kertészeti vonatkozásaival foglalkoznak, azaz vonalakat, fajtákat kereszteznek évről évre, hogy az utód valamilyen vonatkozásban felülmúlja „szüleit”'. Ennek-elméletét kutatják, közben „mellesleg” új sárga- és görögdinnye-, csemegekukorica- és para dicsomf a j.ták születtek. Másik érdekes kutatási területe, a mutációs genetikai és _nenáesítési vizsgálatok. Két úton nyernék mutációs változatokat: fizikai behatásokkal (neutron, kobalt, röntgensugárzással), amelyhez az Országos Atomenergia Ügynökség segítségével Szigetcsépen épített kobalt-sugárkert segít, ebben élő növényeket, is sugároznak. A gének és kromoszómák sugárzás okozta örökletes változásai jórészt negatívak, a tudomány feladata ezek közül a kevés számú hasznos örökletes változást kiszűrni. Jellemző e munka nehézségi fokára: 1958 óta működik a sugárkert. első eredményei azonban csak két éve születtek Kajszibaracknál pl. olyan változat született, amely nem fagy el. és az elmúlt három évben télies termést hozott. A másik út: kémaiai műtősének, azaz nagv biológiai aktivitású vegyül etek alkalmazása. A vegyszereket a Szovjet Tudományos Akadémia Kémiai-Fizikai Intézetétől kapják. Az iregszemrsei takarmánykutatókkal közösen új ipari és takarménynövényék. a budatétényi kertészeti kutatóban egynyári virágok születnék e módon. A sárgadinnyénél például 10 nappal előbb «érő fajtát ámítottak e módon elő. A szilva és a kökény keresztezéséből például a kökény szára zságtürését öröklő, Bugácon, a futóhomokon is megélő űj fajta lett. A gyümölcs nagysága változatlan, csak némileg savanykásabb — de örökölte a kökény betegség-ellenállóképességét is. A szőlőnél az amuri vadszőlővel próbálkoznak, amelynek vesszeje, rügye mínusz 50 fokot is elbír. Igaz, a vadszőlő szuperérzékeny a peronoszpórára, de ezt éppen ellenkezőjére, lehet fordítani, mert a megtámadás helyein azonnal beszárad, így a gomba nem tud terjedni. Ez a munka még Micsurinszkban kezdődött, a rezisztenciát már elérték, azt is, hogy a termésnek nincs diretettermő „rókaíze”. Visszakeresztezéssel pedig a szőlőhibrid szemnagyságát is megáldották, két fajtáját már abból is elismertek, most már annak a hozama is kitűnő, 2—3-szorosa az eddiginek, és az eddigi 10—12 helyett elég két alkalommal peronoszpóra ellen permetezni. Az őszibarackot kínai vad őszibarackkal keresztezték. A hibrid virága még mínusz 7, foknál sem fagy el, a levéltetű nem tudja megtámadni! Az almával is foglalkozik Tamássy professzor, pedig e növény ügyében „hivatalos” kutatások, sajnos, nem folynak. Pedig baj van a jonatánnal, nem nagyüzemi fajta, nehezen bírja a műtrágyát, öntözést, lisztharmat, bamafoltosodás támadja, veszélyben az exportképessége. A starkingnál a magházpenész a gond. Most állami gazdaságokkal közösein vadalmafajokkal keresztezik az almát, e szibériai és távol-keleti vad növények ugyanis gombaeUenállóak. A rezisztenciát már elérték, itt is a termésnagyság növelése a következő lépcsőfok. — Ennyi munka mellett magánéletre, hobbyra marad-e ideje? — Legfeljebb olvasásra — nevet a professzor. — Kertet otthon nem művelek, hiszen kísérleti terület az egész ország, főleg az állami gazdaságok. No meg, büszke vagyok három fiamra, bár sajnos, nem követnek a pályáin. Moszkvában tanulnak mindhárman, a legnagyobb diplomatának, a másik kettő újságírónak készül. Sa. J. I.
