Petőfi Népe, 1978. augusztus (33. évfolyam, 178-205. szám)

1978-08-29 / 203. szám

1978. augusztus 29. • PETŐFI NfiPE • 3

A kertészeti, élelmiszeripari, gép- és műszerkiállítás díjazottjai

Megérdemelt sikert arattak Kecskeméten a Hírős Napok kertészeti, élelmiszeripari gép- és műszerkiállításán Bács-Kiskun, valamint a szomszédos megyék mezőgazdasági üzemei, vállalatai. Szombaton délelőtt Kecskeméten a Megyei Művelődési Központban osztották ki számukra a 80 arany-, a 80 ezüst-, a *90 bronzérmet, a 90 elismerő oklevelet és a 47 különdíjat. Lapunk augusztus 27-i, vasárnapi számában megjelent az aranyérmes kiállítók névsora. Az ott felsoroltakon kívül aranyérmet kapott még a Kalocsa környéki Agráripari Egyesülés, valamint a Fajszi Fűszerpaprika Termelési Rendszer.

Termékeikért, a kertészeti kiállításon való részvétéléért ezüstérmet kapott a kiskunhalasi, a kecskemét-szikrai, a városföldi, az Izsáki, a Kalocsai Állami Gazdaság, az Állampusztai Célgazdaság, a Bajai Mezőgazdasági Kombinát, a Kiskőrösi, a Hosszúhegy! Állami Gazdaság, az Országos Mezőgazdasági Fajtakísérlet! Intézet, a vaskúti Bácska, a csávolyi Egyesülés, a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság, a kecskeméti Törekvés 'és a Kossuth Tsz, a tiszakécskei Béke és Szabadság Tsz, a jakabszállási Népfront Szakszövetkezet, a Lajosmizsei Kossuth, a szabadszállási Lenin, a tiszaalpári Búzakalász, a tiszakécskei Tiszagyöngye' Tsz, a kiskőrösi Kossuth, a keceli Szőlőfürt Szakszövetkezet, a kiskunfélegyházi Lenin Tsz, a Jánoshalmi Termelőszövetkezetek Közös Vállalata, a mélykúti Lenin, a dánszentmi'klósi Micsurin, a budapesti Sasad Tsz, a hódmezővásárhelyi Csomikert, a szombathelyi Kertész Tsz, a Mezőgazdasági Ügyvltelszervezési Iroda, a budapesti Radelkisz Szövetkezet, a Kecskeméti MEZŐGÉP, a Kecskeméti AGROKER Vállalat, a solti DUNATEJ Társulás, a Magyar Hűtőipar bajai gyára, a Bács-Kiskun megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, a Kalocsai Paprika- és Konzervipari Vállalat, a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat, a Kecskemét és Vidéke Sütőipari Vállalat, a Kecskeméti Konzervgyár, az UNIVER ÁFÉSZ, a Kiskunhalasi ÁFÉSZ, a Soltvadkerti ÁFÉSZ, a Középmagyarországi Tejipari Vállalat kecskeméti üzeme, a Kalocsai Sütőipari Vállalat, az Észak Bács-Kiskun megyei Méhész Szövetkezet, a bajai Új Élet Halászati Tsz, a Bács-Kiskun megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat, a kecskeméti Gyeneskertészet, Bellák József és Varga Ferenc tiszakécskei, Szabó Ödönné hajósi, Bíró István kecskeméti, Kurucsai József pálmonostori, Jobbágy Józsefné lajosmizsei háztáji termelő.

Bronzérmet kapott a Kecskemét—szikrai Állami Gazdaság, az Állampusztai Célgazdaság, a Helvéciái Állami Gazdaság, a vaskúti Bácska, a sükösdi Május 1, a dávodi Augusztus 20, a nagybaracskai Haladás, a garai Vörös Csillag, á kecskeméti Magyar— Szovjet Barátság a kecskeméti Kossuth, a tiszakécskei Béke és Szabadság, a tiszakécskei Üj Élet Termelőszövetkezet, az izsáki Sár- . fehér, a szabadszállási Aranyhomok, a lajosmizsei Kossuth, a szabadszállási Lenin, a tiszaalpári Búzakalász, a lakiteleki Szikra, a tiszakécskei Tiszagyöngye Tsz, a Soltvadkerti Szőlőskert és a Jóreménység Szakszövetkezet, a kiskunfélegyházi Vörös Csillag, a kiskunhalasi Vörös Szikra, a borotai Borota Tsz, a kisszállás! Bácska Termelőszövetkezet, a budapesti Sasad Tsz, a budapesti Főkert Vállalat, a hódmezővásárhelyi Csomikert, a Gamma Műszeripari Művek, a Kecskeméti AGROKER, a Bács-Kiskun megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, a Középmagyarországi Pincegazdaság a 'Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat, a Kecskemét és Vidéke Sütőipari Vállalat, a Kalocsai Paprika- és Konzervipari Vállalat, a Kecskeméti UNIVER ÁFÉSZ, a kiskunfélegyházi és a kiskunhalasi ÁFÉSZ, a Solt vadkerti ÁFÉSZ, a Középmagyaror&zági Tejipari Vállalat és a Kiskunfélegyházi Termelőszövetkezetek Közös Tejüzeme, a Kalocsa és Vidéke Sütőipari Vállalat, az Észak-Bács- Kiskun megyei Méhész Szövetkezet, a szakmán Petőfi Tsz, a bajai Oj Élet Halászati Szövetkezet, Tóth János ballőszögi, Tóbiás József kiskunhalasi, Bodó István tiszakécskei, Bosa József iadánybenei, Fellner Sándor pálmonostori, Kiss László lajosmizsei, Fodor Bálint tiszakécskei háztáji termelő.

Elismerő oklevélben részesült a kiskunhalasi, a Keoskemét-szikrai, a Városföldi Állami Gazdaság, a csávolyi Egyesülés, az érsekcsanádi Búzakalász, a dávodi Augusztus 20, a hartai Erdei Ferenc, az apostagi Dunamenti, a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz, a kecskeméti Törekvés, a tiszakécskei Béke és Sza# Sok ezren tekintették meg Kecskeméten a Kertészeti Főiskolai Karon a Hírős Napok virágkertészeti kiállítását. Több

szövetkezet, vállalat és kiskertészet részesült arany-, ezüst- bronzéremben, elismerő oklevélben.

• Az Eszak-Bács-Kiskun megyei Méhész Szövetkezet több díjat szerzett kiállított termékeivel.

badság, a • tiszakécskei Oj Élet Tsz, a jakabszállási Népfront Sza'kszövetkezet, az izsáki Sárfehér Tsz, a lakiteleki Szikra, a lajosmizsei Kossuth, a tiszakécskei Tiszagyöngye, a császártöltési Kossuth Termelőszövetkezet, a kiskunfélegyházi Vörös Csillag, a kiskunhalasi Vörös Szákra, a kiskunhalasi Vörös Október Tsz, a kiskunma jsai Jonathan Szakszóvetkezet, a borotai Borota Tsz, a kélebiai Rákóczi Csillaga, a jánoshalmi Jókai Termelőszövetkezet, a balotasz állási Aranyhomok Közös Vállalat, a budapesti Sasad Tsz, a budapesti Főkert Vállalat, az Országos Számítógéptechnikai Vállalat, az' Irodagéptechnikai Vállalat, a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat, a Kecskeméti Konzervgyár, a Kecskemét és Vidéke Sütőipari Vállalat, a Bács-Kiskun megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat, a kiskunfélegyházi és a kiskunhalasi ÁFÉSZ, a Középma-Szakszövetkezet, a soltvadkerti Jóreménység Szakszövetkezet, a Bács-Kiskun megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz, a Jánoshalmi Termelőszövetkezetek Közös Vállalata, a kiskunhalasi Vörös Szikra, és a Vörös Október Tsz, a sükösdi Május 1, a mélykúti Lenin, a hartai Erdei Ferenc, a szabadszáliási Lenin Tsz, a kiskunma jsai Jonathan Szakszövetkezet.

Különdíjban részesült a hoszszűhegyi, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság, a kiskunhalasi Vörös Szikra Tsz, az Állami Gazdaságok Bács-Kiskun megyei Főosztálya, a Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda, a Műszer- és Irodagépértékesítő Vállalat, a kecskeméti MEZŐGÉP, a Bács- Kiskun megyei AGROKER, a Kecskeméti Konzervgyár, a Kecskemét és Vidéke Sütőipari Vállalat, a Bács-Kiskun megyei Vendéglátó Vállalat, a Magyar Vadászok .Országos Szövetségének Bács-Kiskun megyei Intéző Bizottsága, a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság, a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság a Kiskunsági Nemzeti Park, a Magyar Vadkereskedelmi Szövetkezeti Vállalat és a kiskunhalasi Vörös Október Tsz csárdája.

K. A.

Knézy Jenő nyugat-berlini közvetítései során sűrűn emlegette a világszínvonalat. A világbajnoki követelményekkel szembesítette a. teljesítményeket, ezért szólt fumigálva egyik-másik ifjú úszó új magyar rekordjáról, a vízilabdázókról.

Teljesítményük így is fölülmúlta a riporterét. Szót sem ejtenék róla, hiszen nehéz az összehasonlítás, mindenkinek lehetnek gyengébb napjai, könnyebb, hálásabb feladat győzelmek .bejelentése. Azt sem feledem, hogy az utóbbi évek balsikereiért közvetve a korábbi eredményeket túllihegő, feltupirozó, a netáni csalódásokat a körülményekkel; a balszerencsével magyarázgató, így a szakmai közvéleményt és a szurkolókat elandalító, félrevezető riporterek is okolhatók.

Az- úszó- és vízilabda-világbajnokságról közvetítő riporter most átesett ama sokat emlegetett ló túlsó oldalára. Türelmetlen, olykor ledorongoló hangnemben szólt a versenyzőkről. Mindent jobban tudott, mint a szakemberek és elfogadhatatlanul minősítette egyik-másik pólóst. Jó, elmaradtak a várakozástól, játszottak már jobban is, de mégiscsak veretlenül végeztek, mégiscsak ezüstéremmel térnek haza, mégiscsak küzdöttek becsülettel. Szinte elmarasztalta őket, ha „csupán” a kapufára hajították a labdát. Ha közbe-közbe az ellenfél is odatalált, akkor a „mi szerencsénket” emlegette, ha kapusunk kiütött egy nehéz labdát, akkor gyengének minősült a dobás, ha a másik csapat ügyes játékosa elcsípte egy átadásunkat, akkor a magyart pírongatta.

Elfeledkezett arról, hogy mindez végül is játék. Bármilyen nagy a tét, nincs mód „ítélkezésre”. S ha már itt tartunk, nem az Egyesült Államok, vagy Ausztrália, vagy az NSZK nyert aranyérmet, hanem ezen országok versenyzői. Óriási a különbség.

A hangnem

Ellenpéldaként Dávid Sándorra hivatkozom. Tudom! hogy az utólagos kommentálásnál kevesebb a hibalehetőség, tudom, régebben hangképzési fogyatékosságai kellemetlen perceket hoztak önmaga és a nézők számára. Most jobban tetszett, most szívesen hallgattam, most egyetértettem ismereteket is bőven tartalmazó, a versenyt, a fogathajtást megkedveltető, könnyed, olykor szellemes közvetítését.

Szavai többszörözték a látvány hatását. A rendező és az operatőr segítségével néha .többet mutatott, mint amit a stadionban ülők láthattak. Rokonszenves tárgyilagossággal beszélt az ellenfelekről: jó népszerűsítője volt egy — sikereink ellenére — kevéssé ismert sportágnak.

Arról nem ő tehetett, hogy a televízió sportosztálya aligha dicsérhető a fogathajtó világbajnokságról adott tudósításokért

Pénteken még csak értettük, hogy miért sugározták oly késői időpontban az összefoglalót. Időt vett igénybe, amíg a hosszú versenyről készített felvételeket ,.öszszevágták”, kiválogatták a legfontosabb, legérdekesebb képsorokat. A szombati terepversenyre azonban küldhették volna néhány közvetítő kocsit mindjárt élénkebb, izgalmasabb lett volna a közvetítés. Az egyidejűség hazai világversenynél elengedhetetlen követelmény. Majd legközelebb . 2.

Ha már így történt: szívesen látnánk később fő műsoridőben egy szép, tartalmas összefoglalást A felmérések szerint éjszaka csak kevesen ülnek a képernyő elé, így tulajdonképpen új műsorként hatna ez a beszámoló.

H. N.

Hárommillió üdülő

A szakszervezeti tagok és családtagjaik számára több mint hárommillió szakszervezeti utazás és vállalati beutaló áll rendelkezésre az NDK-ban. Ebből

1,5 millió üdülési utalványt a szakszervezet ad ki, a három- és többgyermekes családok részére

pedig 78 000 üdülési lehetőséget biztosit A szakszervezetek 360 üdülőt tartanak fenn az országban, összesen 845 000 férőhellyel a fizetővendég-hálózatban és a szállodákban. (BUDAPRESS— PANORAMA)

A jó halié - aranyat ér

Szurkolók és bámészkodók széles gyűrűje vette körül szombaton délelőtt a halfőzési bajnokság résztvevőit. A Vasútkertben megrendezett,

TÍZ BOGRÁCS TÍZFÉLE ÍZ

V. országos ponty-halléfőző versenyen tízen indultak. Megyénként hárman képviselték: Farkas József — ismertebb nevén Sobri Jóska — Nagybaracskáról, Szabó József Bajáról és Bereczki Mihály Tiszaalpárról. Az igen szoros mezőnyben szegedi, mohácsi, gyomai és budakalászi halfőző mesterek küzdöttek még a bajnoki cím elnyeréséért.

0 Egy arany- és két ezüstérmet szerzett konzervipari és mezőgazdaságigép-kiállításával, ezenkívül a gépkiállítás különdíjat kapta a Kecskeméti MEZŐGÉP Vállalat.

gyaronszági Tejipari Vállalat kecskeméti üzeme, a soltvadkerti ÁFÉSZ, a Kalocsai Sütőipari Vállalat, a bajai Új Élet Halászati Tsz, a kecskeméti Gyenes-kertészet, Oláh László ballőszögi, Szabó Vince ladánybenei, Farkas Lajosaié és Szili István kiskunhalasi, Bíró István kecskeméti háztáji termelő.

A kertészeti, élelmiszeripari, gép- és műszerkiállításon eredményes szerepléséért különdíjat kapott a vaskúti Bácska, a bajai Augusztus 20 Tsz, a Magyar Hűtőipar bajai gyára, a Kalocsa kör. nyéki Agráripari Egyesülés, a fajszi Kék Duna Tsz, a Kalocsai Paprika- és Konzervipari Vállalat, az izsáki Sárfehér Tsz, a jakabszállási Népfront Szakszövetkezet, a Kecskeméti Baromfifeldolgozó, Vállalat, a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság és a Törekvés Tsz. Különdíjat kapott még a keceli Szőlőfürt Szakszövetkezet, a kiskőrösi Kossuth

Á versenyzők, mintha párbajt vívtak volna az éles késekkel. Villámgyors mozdulatokkal bontották, tisztították, filézték az élve átvett pontyokat. A közönség élvezettel figyelte a fejleményeket és találgatták: ki lesz a győztes?

— Ez sok mindenen múlik — tájékoztatott Szemző Ferenc, a bajnokságot rendező bajai Oj Élet Halászati Szövetkezet elnökhelyettese. — A zsűri pontozza a megjelenést, a halpucolási technológiát, á fözést-ízesítést, valamint a tálalást Még az is ronthat az esélyeken, ha valaki rendetlenül hagyja az asztalát.

A bográcsok alatt ropogva égnek a hasábok. Előkerülnek a hazulról hozott fűszerek, sokan még a tüzelőfát is otthon válogatták össze. Mindenkinek megvan a saját módszere, receptje. A hintára felszerelt bográcsok körül szegediek szorgoskodnak. Azaszszonyok előbb külön megfőzik a fejet, utána jön a lé, a gyomaiak sajátkészítésű keveréket vegyítenek a felforralt vízhez. Az Ízesítés különböző, egyénenként és tájak szerint változik. ,

Van azonban alapszabálya is a halfőzésnek: nyílt tűzön, bográcsban készül az igazi. A bogrács formája sem közömbös. A hagyományos alul öblös és felfelé keskenyedik, hogy a hal lent maradjon az alján és ne törjön össze.

— Az is számít — mondja dr. Woynarovich. Elek, a biológiai tudományok professzora, neves halkutatd, egyúttal a zsűri elnöke —, hogy egészben marad-e a hal, vagy szétfő? A legkisebb részletet is pontozzuk, attól

kezdve, hogyan bontja fel a halat valaki és hogyan kezdi, el főzni? Eddig alig mutatkozott eltérés a versenyzők között, ebből is látszik, hogy valamennyien magas színvonalon értik a mesterségüket. Végül az íz lesz az, ami eldönti, hogy a tíz jó közül kik lesznek a legjobbak.

Nem volt könnyű dolga a zsűrinek. Dr. Tóth Jánosnak, a bio-. lógiai tudományok kandidátusának, Pék Gyulának, az Állami Gazdaságok Országos Központja halászati ágazatvezetöjének, dr. Szalóky László nyugalmazott megyei rendőrfőkapitánynak, Magány Imrének, a Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek, területi szövetségi titkárának. Akár a

r

• Második lett a mohácsi Nagy Ti bőmé (Fényképezte: Radó Gyula)

• Sobri Jóska fősfitt és győzött.

borkóstolók, ők is cseppenként ízlelték meg a készre főzött remekeket. Külön egy-egy kanál levet, külön egy-egy darabka halat

— A jó halié egyenletes, sima — magyarázzák szakszerűen — nincs penne paprikaiszap, ami leülepedik az aljára. Nem túl édes, nem is túl csípős.

Hosszas szakértői tanácskozás; egyeztetés után megszületett a nehéz, de igazságos döntés. A zsűri Sobri Jóskának, vagyis Farkas Józsefnek ítélte a pálmát, az elsőnek kijáró aranyérem mellé, a megyei tanács nagydíját. Halfőző bajnokunknak ez már a kilencedik aranyérme. Szorosan utána következett a mohácsi Nagy Tiboraé, a bajai Szabó József, a budakalászi Schäfer János és a tiszaalpári Beraczki Mihály. Valaxnennyiüket aranyéremmel jutalmazták.

Ezt követően a szíwel-lélekkel és hatalmas szakértelemmel megfőzött „versenyműveket” kimérték a szurkolásban megéhezett vendégeknek. Pillanatok alatt kiürültek a bográcsok. És senki sem kérte a panaszkönyvet.

Vadas Zsuzsa