Petőfi Népe, 1978. augusztus (33. évfolyam, 178-205. szám)
1978-08-02 / 179. szám
1978. augusztus 2. OLASZ FILMRENDEZŐ ÉS A SZOCIALISTA BRIGÁDOK Bugac az Európai emberek sorozatban A Pál utcai fiúk grundja Helvécián Igazi világjáró mindenütt feltalálja, otthonosan érzi magát. Felesleges is talán mondani, hogy Folco Quilici, a magyar nézők által is jól ismert India, Iszlám és más ,tv-sorozaitok rendezője, gyártója, kellemes, hasznos heteket töltött hazánkban. Nincs találóbb szó: jólzűt dolgozott munkatársaival Európai emberek cimű, nyolcszor ötvenperces filmjén. Aki látta korábbi sorozatait, tudja, hogy szenvedélyesen tiszteli, csodálja az ezernyi változatban, alakban megnyilvánuló, gazdagon burjánzó életet. Tapasztalhatta, mennyire dús ezen a tájon a történelmi vegetáció. A világ kevés szögletében fordult meg enynyiféle nép, zökkent ekkoráikat a história, lobogott fel újra és újra az alkotókedv, érintkezett oly sokféle kultúra. Szívesen gondol erre a forgatásra, mert kitűnő miagyar munkatársak segítették. Rockenbauer Pál volt az ügy gazdája, ő gondoskodott arról, hogy a lehető legjobb körülmények között dolgozhassanak. Kiváló szakemberek segítettek, a legbeszédesebb helyszíneket választották. Ennek tulajdonítható, hogy a tervezettnél több felvételt készítettek Magyarországon. fölco Quilici most sem útifilmet csinál, nem az a célja, hogy bemutassa a sorozatban szereplő 22 európai országot. Folyamatokat tanulmányoz, ökokat keres, azt vizsgálja, hogy azonos törekvések miként hatottak eltérő földrajzi, történelmi körülmények között, a nagy gondolatok, felfedezések, áramlatok, a közös élmények, hatások miként hozták közelebb egymáshoz a népeket, emberekét. A bevezető az emberek előtti Európát idézi, majd a primitív társadalmak kialakulásáig jut el. A következő folytatás a földművelés „kitalálásáról”, fejlődéséről tudósít, ötven percet az európai emberek által más kontinensekre szállított gondolatok, szokások térhódítását, formálódását vizsgálja. Jártak már Oél-Amerikában, Japánban, hozzánk Spanyolországból jöttek. A Magyar Televízió vállalta az Itteni forgatás költségeit, gondoskodott a szükséges feltételekről, szakembereket kölcsönzött. Ennek fejében díjmentesen megkapjuk, vetítjük a teljes sorozatot. Ha mostanában bekukkant, valaki a Helvéciái művelődési ház udvarára, az óriási homokdombok, gödrök, árkok, több tucai facölöp és egyéb, még nem tudni mire szolgáló „rejtélyes” tárgy láttán, akár arra is gondolhat, hogy buzgó ifjú régészek, esetleg „hivatásos kincskeresők” ütötték fel tanyájukat e mintegy hatszáz négyszögöl területen. Mindenesetre dicséretes és nagyszerű kezdeményezés indult a művelődési ház, a helyi tanács, a Bács- Kiskun megyei Erdőgazdaság, a Petőfi Tsz, a Helvéciái Állami Gazdaság és a községi KlSZ-alapszervezet közös összefogásával, Góró György helvéciai fafaragó ötlete nyomán olyan játszótér létrehozásán fáradoznak, amely külsejében, s még inkább szellemében a Molnár Ferenc regénye nyomán emlékezetessé vált Pál utcai fiúk grundját idézi. Az ötlet gazdája elmondta, hogy a grund hintáit, s a használati eszközök egy részét a régi népi gyerekjátékokhoz hasonlóan szeretnék elkészíteni. Arra törekszenek, hogy a szokványostól eltérőt, újat, izgalmasat adjanak a helvéciai és a környékbeli gyerekeknek. A földbe mélyesztett, facölöpökkel körülvett labirintusokban futni, rejtezni, íogócskázni és hadakozni lehet. A „csatázok" harci kedvének növelésére két darab tizenegy méter hosszú és négy méter magas csúszda is szerepel a tervek között, mely titkos alagúton közelíthető meg. Csúzliágyú szivacs és rongygolyókkal, kerepelő repülőgép, hatvan méteres drótfutó pályával, többféle hinta, kuglipálya szolgál 0 Géró György -és Szabó László végzik a munkák javát. 0 A grund makettje. majd a gyerekek örömére. A művelődési ház általános iskolás fafaragó szakkörének tagjai pedig kisajátíthatják a játszótér egy részét, s ezt saját fantáziá•*Ül 0 Egyelőre csak cölöpök, árkok és homokdombok vannak a szeptemberben elkészülő grund helyszínén. juk, akaratuk szerint rendezhetik be. Segítségben — úgy tűnik — egyelőre nincs hiány. A szükséges nagy mennyiségű faanyagot az erdőgazdaság adja. A Helvéciái Állami Gazdaság gépei az elmúlt napokban csaknem százhúsz köbméter földet emeltek ki, s a községi KISZ-szervezet tagjai társadalmi munkában dolgoznak az építkezésen. A munkák javát, a szervező és irányító tevékenységet Géró György, valamint Szabó László, a helyi fafaragó szakkör vezetői végzik. „Célunk: teret adni a gyerekeknek. Ne az utcán játsszanak, hanem a grundon, egészséges küzdőszellemben. Az itteni szabad mozgás és játék újfajta megterhelés legyen számukra, az otthoni fizikai munkával szemben” — nyilatkozta Szemlér Sándor, a grund ügyét lelkesen támogató községi tanácselnök. P. E. Három hetet töltöttek hazánkban. Dolgoztak Pécsett, Szekszárdon, Szombathelyen, Kőszegen, felvételeket készítettek Sopronról, a jaki templomról, Velemről. Hudabányán az előember nyomait keresték, a Felső-Tisza-vidéken, a Hortobágyon a fennmaradt hagyományokat, Galgamácsán Dudás Juló adott ízelítőt a magyar népművészetből, egy pesti cigányzenekar a csárdás hangulatából, egy táncház szórakozó fiatalokat múltait be. Bugaoon találkoztunk velük. Ricordo Grasetti operatőr nagy élvezettel fotografálta a sajátos tájat, a szürke gulyát, a rackanyájat, a ménest. László Gyula professzor közben a magyarok eredetéről beszélt, a honfoglalók életmódjáról, a letelepedésről, a beilleszkedésről, a későbbi keveredésről. Nagyon reméljük, hogy a film millió és millió nézőnek ad hitelesebb képet a pusztáról, oszlatja a betyáros, csikós álromantikát, felvillantja a Nemzeti Park szépségeit és a kétkeziek derűs, jókedvű vasárnapját.. A véletlen hozta úgy, hogy éppen a forgatáshoz kirándult Buga era a kiskunfélegyházi Lenin Termelőszövetkezett néhány szocialista brigádja. Gyorsan összebarátkoztak olaszok, magyarok. Fölco Quilici természetesen több képsort fotografáltatott, elfogadták az ebédmeghívást és — mondanom sem kell — felségesnek találták a birkapaprikást. Ha minden jól megy, jövő őszszel látunk valamit ebből a bugaci vígBágbÓl a képernyőn. Addig is — előlegként — kizárólag a Petőfi Népe olvasóinak bemutatjuk saját különtudósitónk felvételeit. H. N. 0 Nyári hangulat, így örökítődik meg a szalagon is. 0 A stáb... Jobb szélen Folco Quilici, mellette László Gyula professzor, bal szélen Ricordo Grasetti. KÖNYVEK A SÁTORBAN Kecskeméten, a Szabadság téri park lombjai alá költözött a kötetek egy része a szemben levő és éppen leltározó 'Katona József könyvesbolt polcairól. Gyulai Ildikó — aki a Bajai Tanítóképző Főiskola levelezd tagozatos hallgatója s a nyári szünetben áldozatkészen visszatért a városföldi központi általános iskolából korábbi munkájához — naponta száz kiadványt ad el. □ □ □ örülünk annak, hogy a leltár forgalmi holtidényét sikerült áthidalni könyvsátras megoldással. De azt sem hallgathatjuk el, hogy jó lenne hasonló sátrakat, pavilonokat látni a centrumtól távolabb eső városrészekben is. Jó, hogy a Katona nevét viselő könyvesbolt folyamatosan árusítja kiadványait. De a Duna menti folklórfesztivál és a folklorizmussal foglalkozó nemzetközi tanácskozás idején jó lenne a Lesznai-képeskönyv mellett más, a népművészettel kapcsolatba hozható köteteket i látni. Hiába: minden nem megy egyszerre. H. F. PRESS—SOFIAPRESS) 0 Andrljan Nyikolajev, a harmadik szovjet űrhajós az edzések idején, a súlytalanság állapotában. A tankönyvszerző táborvezető Előző számunkban az első ember-vezette szovjet űrhajó-repülésekről számoltunk be. az első NO az Őrben — TÖBBSZEMÉLYES ŰRHAJÓ REPÜL A KOZMOSZBA — A VILÁG LEGHIHETETLENEBB BEKOBDJA. Minden eddigi eredményt felülmúlt Valerij Bikovszkij alezredes az űrben megtett 3 millió 350 ezer kilométerével, majd a csoportos repülésben hozzá csatlakozott Valentylna Tyereskova teljesítménye. 1963. június Iától, illetve 16-tól kezdve 5, Illetve 3 napot1' töltöttek az űrben. Ez a csoportos repülés páratlanul fontos' adatokat szolgáltatott tudományos és műszaki szempontból egyaránt. Időtartamra és a berepült kilométerek számát tekintve csúcsteljesítmény volt. Bebizonyosodott továbbá, hogy a női szervezet Is 'kibírja a szokatlan, űrbéli viszonyokat. 1964. október 12-én egy új, nagy teljesítményű hordozórakétával hocsájtották Föld körüli pályára a világ első, háromszemélyes űrhajóját, amellyel megalkották az új űrhaj ótipust, a VOSZHOD-ot („Napkelte”). Az űrutazáson már egy tudományos kollektíva vett részt, . Vlagyimir Komarov űrrepülő mérnökkari ezredes, Borisz Jegorov űrhajósorvos és Konsztantyln Feoktylsztov tudományos munkatárs. Túl az űrutazás műszaki követelményein, ennek a kísérletnek már feladata volt tapasztalatokat szerezni a repülés alatti munkavégzésről és az űrhajósok együttműködési lehetőségéről. öt hónap múlva lélegzetelállító kísérletre került 9or. 1965. március 18-án az előbbi típusú, VOSZHOD—2 űrhajón Pavel Beljajev ezredes és Alekszej Leonov alezredes emelkedett az űrbe. E repülés során került sor először arra, hogy az ember az űrhajóból kilépve, kipróbálja a szabad kozmikus térségben való tartózkodást. A kísérlet során Leonov 5 méterre távolodott el az űrhajótól és 10 percig mellette lebegve 5000 kilométeres utat tett meg) Ikonok, oltárok, falfestmények Bulgária középkori műemlékeinek egyik legnevezetesebbike a Szófia megyei Marica faluban épült Szveti Nikola templom. A XVI. századból származó, kupola nélküli tetővel ellátott kis templom méteres vastagságú terméskő- és vakolt falaiba lőrés formájú ablakok vannak vágva. Az egyszerű építészeti megoldású templom pompás belseje igazi meglepetésként hat. Az építmény belső kiképzése, művészien faragott oltára, falfestményei, ikonjai, csodálatos kultikus tárgyai tehetséges művészek remekbe szabott alkotásai. A nemrég restaurált falfestmények ma teljes színpompájukkal tolmácsolják a középkori művész mondanivalóját. (BUDATúl ezen a látványos kísérleten, Beljajev nagyszerű teljesítményt nyújtott azzal Is, hogy kézi kormányzással hozta vissza az űrhajót a Földre. Következő számunkban az amerikai űrhajós kísérletekről számolunk be. (Folytatása következik) A táj ói Martos Flóra KISZ- építőtábor délelőttönként a csend birodalma. A szépen ápolt park virágai üdülőhelyre emlékeztetnek. De csak akkor, amikor a diáksereg a földeken teszi a dolgát — mostanában barackszedéssel foglalatoskodnak —, mert délután azután élet lengi be a falakat, a sétányokat. Hogy a táborvezetőt, dr. Korányi Erzsébetet megtaláltam, abban nagy szerepet játszott, hogy egy rosszul sikeredett lépés következményeként, gipszkötéssel a lábán, pihennie keU. E kényszerű nyugalomra kárhoztatva sem tétlenkedik azonban, hiszen szinte percenként kopogtatnak az ajtaján. ki csak hogylété felől érdeklődik, mások, mint például Ferencet Imre, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság kerületi igazgatóhelyettese, arról számol be, hogyan is kezdődött a hétfői munkanap, az osztályozásba újonnan beállított csoport miként tanult bele a murikába. Minden mondatból az világlik ki, hogy a táborvezető betegszobává minősült parancsnoki lakosztálya most is ugyanolyan központ, mint amikor fürgén és fáradhatatlanul Intézkedik, irányít, ha kell buzdít és dorgál: azaz tábort vezet lakója. Hogyan lesz valakiből táborvezető? Erre a kérdésre egyszerű a válasz: — A Józsefvárosban lakom, Budapestnek abban a kerületében, amely szanálásra ítéltetett. Ha reggel fölkelek, busszal 10 perc alaitt érek az iskolába, aztán délután, este vissza. Ennyit vagyok szabad levegőn. Egy Időben makacs náthával küszködtem, az orvos akkor mondta, többet kellene a friss levegőn időznöm. Mit választ ilyenkor egy pedagógus? Az életformába nem paszszolt bele a tengerpart, igy azután, amikor az első osztályom — akkor még az Apáczai Csere János Gimnázium 12 osztályos iskola volt — középiskolás lett, kerestünk egy helyet, ahová fogadtak bennünket dolgozni. Megszerettem a tábori életet, azután jelentkeztem az V. kerületi .pártbizottságon, nem kellek-e valahová. S azóta minden évben találkozunk az ország valamelyik építőtáborában. A táborvezetés a külső szemlélőnek sem tűnik „sétagaloppnak”. Számtalan teendő, futkosás, fizikumot és szellemieket egyaránt igénybe vevő munka ez. Amikor ezt fejtegetem, mosolyogva magyarázza : — Osztályfőnök vagyok, matematika tagozatos osztályban tanítok, s gyakorlatot vezetek egyetemistáknak. E hármas feladat mellett megnyertem a középiskolás matematikatankönyv pályázatát. Vívódva, önmagámmal, az első osztály tankönyvének megírásához igénybe vettem a szabadságot, de az osztályommal akkor nem tudtam foglalkozni. A másodikos .könyv készítésekor nem éltem e kedvezménnyel. Most szerződtem a harmadikos tankönyv írására. A tankönyvírás is, a tanítás is teljes embert kívánna. Most is elhoetam a harmadikos munkafüzetet, hogy elő-elöveszem, de hát szinte közelébe se jutottam... A fizikai megerőltetés, ami kétszáz gyerek napi gondjainak, bajainak, ténykedésének eligazításával adódik, a hajnali fél öttől az éjfélkörülig tartó intenzív élet sok-sok energiát halmoz fel bennem. Bnélkül az iskola sem menne... Nagy öröm számomra^ hogy az V. kerület jó hírű, s egymással olykor rivalizáló gimnáziumainak tanulói itt összebarátkoznak. Én is rengeteg gyereket ismerek, nemcsak a mi iskolánkba járókat. Ma már nevelési felelősök, vagy éppen táborvezetők az egykori diákjaim. Arcán látszik, pihenne egy kicsit. A táborvezetőség tagjait kérem, rajzoljanak néhány vonást dr. Korányi Erzsébet portréjához: Zacher Gábor — Immár a gimnázium egykori növendéke, most nevelési felelős minőségben — elragadtatottan szól tanáráról. — Most is legszívesebben odahozatná ágyához a stúdiót, hogy irányítsa a munkát. Olyan tekintélye van, amit tudásával, emberségével, munkabírásával alapozott meg. És milyen kedélyes! összelopkodtuk éjjel a környék táborainak a zászlajait, ez lett volna a kihívás a nagy számháborúra. Erzsiké néni is benne volt. Mégsem lett semmi a nagyszerű tervből, akadtak ugyanis nála korban jóval fiatalabbak, akik csupán rossz tréfának minősítették az akciót.., Sulász Hriszula, a tábortanács elnöke: Erzsiké néniről? Mit mondjak. Négy évig tanított, s én, aki véletlenül kerültem a matematika tagozatra, megszerettem ezt a tantárgyat... A mondathoz mellékelt beszédes mosoly is a tisztelet, megbecsülés tükre. Dr. Korányi Erzsébet pedagógus —, s a hivatását minden feladatkörében felsőfokon tölti be. Ahogy érdemes. Nagy Máris