Petőfi Népe, 1978. augusztus (33. évfolyam, 178-205. szám)
1978-08-20 / 195. szám
az mszmp bAcs-kiskun megyei Bizottságának napilapja xxxm. évi. 195. szám Ára: 1,50 Ft 1978. augusztus 20. vasárnap ~T__ . A törvények törvénye . magyar nép több mint ezeréves múltja feltéte/I lezhette volna, hogy jogait szolgáló, de kötelességeit is meghatározó alkotmányr, szerint éljen. A már csak sárguló újságlapokon az úri Magyarország egy-egy ugyancsak úri politikusának szónoklataiban sokat olvashatunk az „ezeréves” magyar alkotmányról. De ezeréves alkotmány, sőt bármiféle írott alkotmány, akármennyit is beszéltek róla, soha sem volt Magyarországon. A Szent Korona tanában gyökerező alkotmány eszméjének mindehhez semmi köze nincs. Ebben csupán azokról a jogszabályokról és törvényekről van szó, amelyek kizárólag a lakosság elenyésző kisebbségét jelentő uralkodó osztályok jogait, kiváltságait biztosították, a nép számára viszont sem jogokat, sem védelmet nem nyújtottak. Ellenkezőleg: évszázadokon át jogfosztottságot, az elnyomás és kizsákmányolás súlyos terheit és kínzó bilincseit, Werbőczi hírhedt szavai szerint: „az alább állóknak csak fenyítést jelentett.” Az első írott alkotmányt, amely tényleg hatályba is lépett, a Tanácsköztársaság teremtette meg 1919. június 28-án. Ez szocialista alkotmány volt, s alaptételeinek nagy része megtalálható az 1949- ben elfogadott alkotmányban is. A nép első alkotmánya a dolgozó ember jogait és hatalmát ekképpen rögzítette: „A Tanácsköztársaság, a proletárság minden szabadságot, jogot és hatalmat a kezébe vett abból a célból, hogy megszüntesse a kapitalista rendet, és a burzsoázia uralmát, s ennek helyébe a szocialista termelési és társadalmi rendet tegye. A proletariátus diktatúrája azonban csupán eszköz mindennemű kizsákmányolás és mindenfajta osztályuralom megszüntetésére és előkészítése annak a társadalmi rendnek, amely nem ismer osztályokat és amelyben megszűnik az osztályuralom legfőbb eszköze, az állam hatalma is.” A magyar nép számára 1945 hozta meg a végleges felszabadul ást. Népünk lehetőséget kapott arra, hogy döntő csapást mérjen a magyar uralkodó osztály hatalmára, annyi harc és áldozat után megnyílt a békés, szabad, demokratikus szocialista fejlődés útja. Visszaemlékezve a felszabadulás utáni 34 esztendőre, az elmúlt idők történelme már sűríthető. Éppen ezért csak röviden ezekről az évekről. A felszabadulás után a forradalmi harc jobban megedzi a munkásosztályt, s annak élcsapata: a kommunista párt vezetésével történelmi fordulat • következett be hazánkban politikai, társadalmi és gazdasági életében. A forradalmi átalakulás egyik legjelentősebb intézkedéseként — már a felszabadító harcok kezdetén meghirdettük és nemsokára ezután — államosítottuk a bankokat, a bányákat és a nagyüzemeket. A földosztó parasztok a feudális világi és egyházi nagybirtokon leverték d mezsgyekarókat, ezzel a népelnyomó állam legrégibb és legszilárdabb alapjait semmisítették meg. Létrejött a munkásosztály és a dolgozó parasztság szilárd és tartós szövetsége. Az 1949-ben elfogadott alkotmány összegezte addigi harcunk, munkánk eredményeit, meghatározta az új államszervezet felépítését, alapvető intézményeit, az állampolgárok jogait és kötelességeit, és kinyilvánította, hogy a Magyar Népköztársaság a dolgozó nép állama. Az egykori parlamenti jegyzőkönyveket átlapozva már észre lehet venni a személyi kultusz kezdődő káros jelenségeit, mégis lenyűgöző az az erő és akarat, amellyel népünk a boldogabb élet, a szocializmus építése irányába elindult. jepünk áldozatos munkája /\l eredményeként az ezután ■í- ' következő több mint két évtized alatt nagy változások következtek be társadalmunk életében. Az alkotmány több tétele már nem fejezte ki kellőképpen a társadalmi, gazdasági és politikai változásokat és nyilvánvaló volt a módosítás szükségessége, amire 1972-ben került sor. Ekkor deklarálták, hogy a magyar nép: „...a Magyar Népköztársaság, szocialista állam... A társadalom vezető osztálya a munkásosztály, amely a hatalmat a szövetkezetekbe tömörült parasztsággal szövetségben, az értelmiséggel és a társadalom többi dolgozó rétegével együtt gyakorolja... A Magyar Népköztársaság állama védi dolgozóinak szabadságát, hatalmát, az ország függetlenségét, harcol az ember ember általi kizsákmányolásának minden formája ellen, szervezi a társadalom erőit a szocializmus teljes felépítésére.” Az alkotmányt módosító országgyűlésen hangzott el az a fontos kijelentés, ami szerint: „Az alkotmány a törvények törvénye, az állam fundamentuma, a társadalom jogi felépítményének alapja.” ocialista rendünk alaptörvénye határozottan kijelenti: „A Magyar Népköztársaság társadalmi rendjének alapja a munka... Minden munkaképes polgárnak joga és kötelessége, hogy képességei szerint dolgozzék.” A szocializmus teljes felépítését célzó alapvető alkotmánypasszus politikai feltétele a széles körű nemzeti egység létrejötte és annak minden vonatkozásban való naponkénti erősítése. A nemzeti egység azt jelenti, hogy számol mindazokkal a változásokkal, amelyek a társadalom osztályszerkezetében végbe mennek, tekintetbe véve a munkásosztály elismert vezető szerepét. A vezető osztály mellettott áll a mezőgazdaság szocialista átszervezésével — amely éppen három évtizeddel ezelőtt Kecskeméten, ezen a napon kapott indítást — a kialakult termelőszövetkezeti parasztság és így új tartalmat nyert a munkás-paraszt szövetség. (Bár akkor és azóta is sokan vitatták az átszervezés meghirdetésének időszerűségét, annál is inkább, mert a párt programja — amely abban az évben jelent meg —, nem hirdetett egyértelmű elhatározást.) Ez a szövetség államiságunk társadalompolitikai alapja, és ezen nyugszik a szocialista építéshez nélkülözhetetlen nemzeti egység. Kádár János az alkotmányt módosító vitában mondotta: „2Meggyőződésünk szerint az alkotmány híd, amely a megpróbáltatásokkal terhes több mint ezeresztendős múltról a jelenen át, boldogabb jövőnk felé vezet... Pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt az alkotmány betartása fölött mindig őrködött, betűinek és szellemének feltétlen tiszteletben tartásával tevékenykedett eddig is, ezt fogja tenni a jövőben is. Hosszú időn át ezt a napot az új kenyér ünnepének nevezték. Ez az elnevezés mindmáig igaz, de úgy véljük, csupán egy részét képezi az ünnepség tartalmának, vagy ha nem vesszük szó szerint a kifejezést, akkor szimbóluma a magyar nép, a megye dolgozói mind nagyobb sikereket elérő, és még többre törő életének. Igaz, hogy augusztus 20-án, amikor már magtárakban tudjuk az új gabonát, eszünkbe jut a vetéstől a betakarításig tartó küzdelem, az a sok-sok aggodalom, amely ezen a nyáron is kísérte a termés teljes megmentését. Ezt a küzdelmet az ember nyerte meg, akinek már rendelkezésre állnak a legmodernebb kombájnok, betakarítógépek, szárítók és raktárak egyaránt. Az alkotmány napja azonban a küzdelmesen betakarított kenyérgabonával való elszámolás kivételével még nem a. teljes számvetés alkalma, ez még várat magára az év végéig. Az alkotmány ünnepén sok minden felmerül az emberek életével kapcsolatosan. A megszokott munkás—paraszt találkozókon, gyűléseken, létesítmények átadásán mindig elhangzik áz állampolgárok alapvető jogainak és kötelességeinek nélkülözhetetlen egysége. „A Magyar Népköztársaságban az állampolgári jogokat a szocialista társadalom érdekeivel összhangban kell gyakorolni. A jogok gyakorlása elválaszthatatlan az állampolgári kötelességek teljesítésétől.” Tudjuk, hogy e téren még sok gondunk van, elsősorban a kötelesség szempontjából, hiszen ezek teljesítése adja az ország jólétét, örömét. Ezek teljesítése biztosítja a jogot a pihenéshez, a kúltúrálódáshoz, amelyek mind-mind fémjelzői a fejlett szocialista társadalmi rend épülésének. |- Talaha — a nyugati propa-1/ ganda most is használja V —, a kommunistákat hazafiatlanoknak bélyegezték. Az elmúlt több mint harminc esztendő azonban csak ellenérveket sorakoztathat fel, amelyek felsorolására egy könyvhyi helyre volna szükség. Ennek a több mint három évtizednek az eseményei, humanizmusa, mindenki altál látható létesítményei azt bizonyítják, hogy szocialista nemzeti egységbe tömörült hazánk minden állampolgára, cselekvő patriótává lett, olyanná, ■ aki nemcsak büszkélkedik az ország, vagy lakóhelye régi és új szépségeivel, hanem fárad is érte. Tehát egy egész nép vérkeringésében szinte mérhető: a szocialista Magyarország építése nemzeti ügy. MEGTERMETT AZ ORSZÁG KENTERE Ünnepség Vaskúton Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára adta át a MÉM Termelési nagydiját Lajosmizsei visszapillantás 3. oldal Kiskőrösi munkássorsok 1. oldal Harmincöt elfoglalt ember 4. oldal Hogyan lesz valakiből igazgató? S. oldal Ők veszik át a stafétabotot S. oldal Leletmentő ásatás Hajóson C. oldal Hárman három földrészről * T. oldal A sokarcú színház 1. oldal Az Alkotmány hétköznapjai S. oldal Magazin 9. oldal A fogathajtó világbajnokság magyar résztvevői U. oldal Vaskút többszörös kiváló termelőszövetkezete, amelyben magyarok, német és délszláv nemzetiségűek dolgoznak immár három évtizede testvéri közösségben, az alkotó kezdeményezéseivel, a korszerű termelési eljárások alkalmazásával, kiemelkedő gazdálkodási eredményeivel elnyerte . a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Termelési nagy díját. A kitüntetés átadása alkalmával ünnepséget tartottak pénteken délután a vaskúti művelődési házban. Zórity József, tsz-párttitkár köszöntötte a szövetkezeti küldöttgyűlés résztvevőit, a Bácska Tsz vendégeit, közöttük Horváth Istvánt, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, a megyei pártbizottság első titkárát, a MÉM, a megyei tanács, valamint a járási párt- és állami szervek, a vaskúti termelőszövetkezettel együttműködő intézmények, vállalatok és a testvérgazdaságok képviselőit Az alkotmánynapi ünnepségek keretében megtartott rendezvényen I. István király életművére, a magyar állam alapítására, Népköztánsaságunk 1949-ben törvényibe iktatott alkotmányára, a mezőgazdasági, élelmiszeripari dolgozók szorgos munkáját jelképező új kenyérre emlékezve, a megoldásra váró feladatokat elemezve, valamint a Bácska Termelőszövetkezet sikereit méltatva, Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára mondott ünnepi beszédet — Honfoglaló őseink jó ezer esztendővel ezelőtt érkeztek ide a Duna—Tisza tájára, ahol bőtermő földeket, jó éghajlatú vidéket (Folytatás a 2. oldalon.) 9 Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára átadja a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Termelési nagydijáról szóló serleget és oklevelet Vámos Ferenc tsz-elnöknek.
