Petőfi Népe, 1978. augusztus (33. évfolyam, 178-205. szám)

1978-08-15 / 190. szám

4 © PETŐFI NÉPE • 1978. augusztus 15. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS Közös eredmények az elektrotechnikában A szakszervezet és a brigádmozgalom a halasi papírfeldolgozó gyárban • A halasi papírfeldolgozó üzemi könyvtárában. (Méhes! Éva felvétele.) Az elektrotechnika egyike azok­nak az ágazatoknak, amelyek meghatározzák a tudományos­technikai haladást. Az iparág fej­lesztésére nagy figyelmet fordíta­nak a KGST-tagországok. A. kö­zöttük megvalósuló nemzetközi munkamegosztással magyarázha. tó, hogy a szocialista országokban rendkívül gyorsan fejlődik az elektrotechnika. Termelése az utóbbi 30 év alatt több tízszere­sére növekedett, és a modern ipar egyik vezető ágazata lett. A kö­zös munka sok termékfajta nagy­sorozatú gyártását tette lehetővé. A KGST integrációs programja fokozott követelményeket támaszt az elektrotechnika területén fo­lyó együttműködéssel szemben. Növelni kell a termelés szakosítá­sát, bővíteni a kooperációs tevé­kenységet, és javítani a termelési lehetőségek kihasználását. Újabb korszerű termékek és technológiai folyamatok kidolgozására, vala­mint meghonosítására van szük­ség. Ezt a tevékenységet fogja össze az INTERELEKTRO nevű nem­zetközi szervezet, amely 1973 vé­gén hét európai KGST-ország részvételével alakult meg. Leg­fontosabb feladata, hogy elősegít­se a tagországok elektrotechnikai termékszükségletének teljes kielé­ségeinek csökkentésére. 1974-ben a Füzeegyarmati Lu­­cerraaitermelési Rendszer feladat­köre így fogalmazódott meg: „A kormány által meghirdetett szarvasmarha-, julhprogram ta­karmányozási feladatainak előse­gítése.” A rendszer gazdaságai egyesítik anyagi és szellemi erői. kel a szálastakarmány-termelés fejlesztésére az üzemekben nagy mennyiségben és értékben jelent­kező imeiMéktfermékek korszerű betakarítására, feldolgozására, szükségleteik szerinti takarmány előállításira, pogácsázás, illetve granulálás útján. A program tág lehetőséget teremt a racionális földhasználat jobb 'kibontakozta­tásához, az egységnyi területről betakarítható érlték optimalizálá­sához. Hazánk állattenyésztésének — elsősorban szarvasmarha- és juh­tenyésztésünk — toválbbi költség­­takarékos fejlesztésére csak ak­kor van lehetőség, ha szilárd tö­­megtalkarmány-aláppal rendel­kezünk. Ennek megteremtése a szántóföldi tömegtakarmány-ter­­mesztés fejlesztésével, valamint ezzel párhuzamosan a rét- és le­­gelöterületek termésének és hasz­nosításának fokozásával érhető el. A növénytermesztés általános fej­lődésétől eltérően a rét- és le­gelőterületek hozamai alig növe­kedtek az elmúlt években. Pedig erre igen nagy lehetőségek áll­nak rendelkezésre. A mai helyzet ismeretében az évtizedek óta el­hanyagolt gyepterületen 10 szá­zalékkal nagyobb termést köny­­nyebb elérni, mint a szántóföldi szálastakarmány növényeknél 1 százalékkal növelni azt. A Füzesgyarmati Lucernater­melési Rendszer feliismerve ezt az óriási tartalékot a szálasta­karmány termesztésében, prog­ramját kiszélesítette a rét-lege­lőgazdálkodás korszerűsítésével, és eredményeit partnereinek is átadja. A rendszer vonzáskörze­tében mintegy 390 ezer hektár természetes gyepterület található. Bács-Kisikun megyében a Füzes­­gyarmati Lucematermdsztési Rendszernek hat partnergazdasá­ga van, több, mint 1300 hektár lucerna- és 3900' hektár rét-, le­­gelőterülettel. A múlt évben a megyei partnerek szénatermelése 3*5 mázsánál is több volt hektá­­rónként. A gazdaságonként! át­lagtermés 31 mázsától 63 mázsa szénáig terjed, ami a megyei át­lagnál jobb. Ebben az évben pe­dig még ezek az értékek várha­gítését. E célból hozzájárul a leg­újabb tudományos-technikai ered­mények meghonosításához, össze­hangolja a fejlesztési terveket és előkészíti a szakosítási és koope. rációs megállapodások számának növelését. A szervezet tevékenységének egyik területe a gazdasági együtt­működés szervezése. Számos ter­mék közös gyártására, tervezésé­re tesz javaslatot. Az utóbbi években kilenc szakosítási és kooperációs ' egyezmény előkészí. tésében vett részt. Ezek összesen több mint háromszáz termékféle­ség gyártására terjednek ki. Dinamikusan növekszik a Szov­jetunió és az INTERELEKTRO- hoz tartozó többi tagország szako­sítási egyezményekhez kötődő áruforgalma. Ebben a tervidő­szakban várhatóan . 6,3-szeresére növekednek a kölcsönös szállítá­sok. Sikeres kooperációs kapcso­lat bontakozott ki,,például a nagy­teljesítményű transzformátorok gyártásában. A Szovjetunióban készülő berendezésekhez Bulgária és az NDK szállít különböző rész. egységeket. Magyar, NDK-beli és csehszlo­vák szakemberek közösen dol­gozták ki az egyenáramú villa, mos motorok családját. Mind­egyik ország szakosodott valame­tóan mintegy 15—20 százalékkal emelkednek. Az FLR a partnergazdaságai­nak díjmentesen gyepgazdálko­­dás-fejlesZtési és technológiai ke­rettervet ikészít, amelynek fel­­használásával a kisebb területek felújítása, a gyep hasznosítása megoldható. A gazdaságok igénye szerint — az üzem lehetőségeit felmérve — gazdálkodásfejlesztési tervet ké­szítenek, ehhez beszerzik a szűk-' séges talajművelő* és betakarító gépeket, vetőmagvakat, műtrá­gyát, növényvédő szereket. A fej­lesztés alapvető fettételének a meliorációs problémák megoldá­sát tartják. Ezért a rendszer a partnergazdaságok számára a rét­legelőre és a iszálastakarmány­­termő területre meliorációs tervet készít, ezen 'belül belvízrende­zést, öntözőtellep-kivditeli tervet, az ehhez kapcsolódó egyéb mű­szaki létesítmények tervezését, s a fenti munkák kivitelezésének tervezői művezetését is elvégzi. Sőt, vállalja az ezzel kapcsolatos műszaki ellenőrzési munkákat is. Az üzérnek adottságait figyelem­be véve a technológia az egyes talajtípusok, Éleltve termőhelyi adottságok figyelembevételével kerül kidolgozásra Az adottsá­goknak megfelelő fűmagkeveréket javasolnak telepíteni és azt be­szerzik. A technológiák gépsoránál fi­gyelembe veszik azt v a körül­ményt, hogy az megfelelő legyen más növényféleségek ápolására, betakarítására. A partnergazda­ságok számára a gépbeszerzése­ket és azok alkatrész-ellátását el­végzi a rendszer. A rét- és lege­­lőterüietek hasznosítására az FLR több módszert dolgozott ki, így a legeltetéssel történő hasznosí­tást a juh és szarvasmarha ese­tében, a vegyszerrel tartósított széna és szenázs, valamint a for­rólevegős fűliszú, pelletkészítést. Kidolgozták a juh- és szarvasmar­ha-legelőre és mezőgazdasági melléktermékre alapozott takar­mányozási technológiáját is. Az FLR álltai nyújtott szolgál­tatások előnyeit ez ideig 48 part­nergazdaság ismerte fel és igényt tart azokra. Megoldásai a rét-, legelőgazdálkodást elmozdították a holtpontról és az állattenyésztés takarmányeUátásában kedvező körülményeket teremtenek a to­­vábfHfejlődésre. Hankó Mátyás ágazatvezető lyik típus gyártására, amelyből természetesen partnereit is ellát, ja. Ezáltal ésszerűen hasznosít­hatják termelési kapacitásaikat. A szakosítás keretében Bulgá­ria fejlesztette ki a feszültség­szabályozók nagy sorozatú gyár­tását. A szocialista országokban felhasználásra kerülő kisfeszült. ségű kapcsoló- és elósztófelsze­­relések 90 százaléka ma már Len­gyelországban készül. Jugoszlávia szocialista partnereinek küldi exportra kerülő komplett elosz. tóberendezéseinek és automati­kus kapcsolóinak, valamint nagy­­feszültségű kábeleinek zömét. Az INTERELEKTRO foglalko­zik a termelési kapacitások fej. lesztésével is. Javasolta például egy speciális berendezéseket gyár­­tó üzem felépítését a Szovjetunió­ban. A beruházási tervet az NDK és Lengyelország is támogatta. A szervezet az elektronika te­rületén végbemenő technikai ha. ladás egyik elősegítője. Jelenleg például valamennyi tagország kö­zöséül tevékenykedik az egységes, kisfeszültségű aszinkron motorok következő családjának kifej­lesztésére. Az ebbe tartozó be­rendezések megfelelnek majd a gyorsan fejlődő villamosgép-gyár­­tás következő tíz évben yárható világszínvonalának. (APN—MTI) A rézbányászat fejlesztése A színesfémek az értékesebb fémek közé tartoznak, amely or­szág rendelkezik ilyen tartalé­kokkal, igyekszik fejleszteni, amely pedig nem rendelkezik, jelentős összegeket kénytelen be­hozatalára fordítani, mert szí­nesfémekre mindenütt szükség van. A rézbányák és a rézbányászat fejlesztésének kérdéseivel foglal­kozott egyik idei ülésén a len­gyel kormány is. Határozatot fo­gadtak el, hogy az ágazatban gyorsítják a beruházások üte­mét. Mindenekelőtt a legnica— glogowi körzetet építik ki, mivel innen a nagy finomságú elektro­nikus réz gyártásához tudnak több nyersanyagot nyerni. A jelentős rézérc-tartalékok­kal rendelkező Lengyelországban ezeknek a beruházásoknak a ré­vén új lendületet 'kap a színes- fémipar fejlődése. (BUDAPRESS — INTERPRESS) A Papíripari Vállalat kiskun­­halasi gyárában a dolgozók 95,6 százaléka tagja a szakszervezet­nek. A szervezettség mértékével elégedettek a munkahelyi szak­szervezeti vezetők, hiszen az a könnyűiparon belül jó aránynak számit. Ezzel szemben — mint Molnár István szakszervezeti bi­zottsági titkártól megtudtuk — nem ilyen jó a „papírforma” a brigádtagság arányát tekintve. Ugyanis a csaknem hatszáz dol­gozó közül mindössze 246-an tag­jai a 23 kis közösség valamelyi­kének. Ha a 'lényeget veísszük alapul, azt, hogy a brdgádmozgalom hár­mas jelszavát 'követve milyen eredményeket érnek el a papír­­feldolgozónál, akkor már sokkal kedvezőbb a kiép. A tavalyi mun­ka alapján jelenleg az egy Válla­lat kiváló brigádján kívül tizen­négy arany-, két ezüst- és négy zöldkoszorús, valamint két okle­veles szocialista brigád serényke­dik a gyáriban. • Vállalástól a teljesítésig A szakszervezet élén — mint a középüzemekben — a /halasi gyár­ban sem függetlenített titkár áll Molnár István személyében, akit 1975-ben választottak meg tiszt­ségébe. Ideológiailag-politikailag felkészült ember, s a szakszerve­zeti munkát üzemvezetői teendői­nek ellátása mellett végzi. — A gazdasági, párt és KISZ- vezetőkkei jó a kapcsolatunk, együtt szervezzük, irányítjuk, se­gítjük a gyári brigádmozgaímat és a miunlkaiversenyt — mondta el az szb-tMkár. A munkaverseny helyzetét fél­évenként vizsgálja a szakszerve­zeti bizottság. Napirendre tűzi a ' pártveaetőség, s foglalkoznak vele termelési tanácskozáson is. Az szb-nek természetesen külön munkaverseny-felelőse van, aki a napi szervezési feladatokat végzi. A szakszervezet év közben bri­gádvezetői értekezletekét szervez, amelyeken tájékoztatást adnak a soron következő tennivalókról. Az egyes üzemekben a műhely­­bizottságok „tartják rajta szemü­ket” a versenyen. A testületek tagjai maguk is 'brigáditagok, ott vannak a termelést végző kollek-. tivák közt, s így befolyásolhatják a vállalások teljesítésének alaku­lását. Már a szakmunka a jellemző A legfontosabbnak tartott ter­melési felajánlások megtétele és teljesítése általában — ha a veze­tők megteremtik a főtételeiket — nem okoz gondot a munkásközös­ségeknek. Gyakrabban előfordul viszont, 'hogy nehézséggel jár szá­mukra a szocialista módon tanul­ni és élni követelményének vál­lalásokkal eleget tenni. Mi a hely­zet a papírdobozokat előállító gyárban? — A szakszervezet segít az ilyen problémák megoldásában — kezdte válaszát Molnár István. — Agitáljuk a dolgozókat, a bri­­gádtagdkat, hogy képezzék magu­kat szakmailag és gyarapítsák az általános műveltségüket. Ennek köszönhető, hogy a gyárban ma már nem a 'betanított, hanem a szakmunka a jellemző. Ugyanis nemcsak agitálunk, hanem a munkahelyen megszerveztük a felnőtt szakmunkásképzést. Az idén körülbelül harminccal nőtt e képzés révén a szakemberek száma. A szakmaszerzésre már nem is kell agitálni. Sőt sorren-; det kell a dolgozók közt megál­lapítani, mert legutóbb pédául volt olyan műszak, 'amelyikből egytől- egyig mindenki jelentke­zett a tanfolyamra. Egy réiszük csak a következő kurzuson vehet majd részt, mert a termelés ro­vására még a tanulás sem mehet, a gépeik .mellett is maradni kell valakinek. Akik még csak az általános is­kola befejezésénél tartanak, azo­kat többet kell győzködni. Az idő­sebbeket nem erőltetjük, de ha Van kedvük,. .nagyon örülünk ne­ki. és segítjük őket. Sajnos, olyanok is varrnak — fiatalabbak —. akik úgy reagáltak a rábeszé­lésünkre. hogv „ha így nem va­gyunk -i ók. akkor vesszük a kala­punkat”. Az idén egyébként tíz­nél többen fejezték be az általá­A naptárra pillantva talán ki­csit szokatlan ennek az írásnak a címe: miéit szólunk augusztus­ban arról, amiről csak december­ben, vagy januárban szokás be­szélni — a termelés és értékesí­tés év végi hajrájáról? E jelen­ség — sajnos — népgazdasá­gunkban évtizedek óta szinte tör­vényszerűen ismétlődik, minden­ki ismeri, elítéli és hangsúlyozza káros voltát — ennek ellenére mindig visszatér. Köztudott, hogy .az év végi hajrá senkinek sem hasznos — fokozottan igénybe veszi a dol­gozókat, nőnek a költségek, emel­kedik a túlórák száma, az üze­mekben 'kapkodás figyelhető meg, ez növeli a selejtett, túlterheli a szállítási hálózatot, megnehe­zíti az ügyintézést és tovább le­hetne sorolni azokat a negatívu­mokat, amelyek az év végi hajrá nyomán keletkeznék. A Konjunktúra- és Piackutató Intézet egyik kiadványa (Laki Mihály: Év végi hajrá az iparban és a külkereskedelemben) elem­zi a jelenség okait és azokat az eszközöket, 'amelyek hozzájárul­hatnak az év végi hajrá meg­szüntetéséhez. A tanulmány bebizonyítja, hogy az év végi hajrá nem sajá­tosan a szocialista tervgazdálko­dás jelensége. 14 megvizsgált tő­kés ország közül 11-ben törvény­szerűen megfigyelhető, bár a hul­lámzás mértéke, az év végi haj­rá ereje 'lényegesen kisebb, mint hazánkban. E jelenséget a nyugati közgaz­dasági szakzsargon „window dressing” néven ismeri; amikor a vállalatok és bankok arra tö­rekszenek. hogy mérlegeik pozi­tívan alakuljanak és. ennek ér­dekében igyekeznek minél na­gyobb követelésállományt kimu­tatni. Ez a vállalat hitelképessé­gének, a bank bonitásának meg­ítélése' szempontjából föntőé mi­nősítő szempont. A szocialista gazdaságban nem kell a mérlegek „optikáiénak” ia­­vítása érdekében év végi hajrába ság támogatja a dolgozókat a nem szakmai irányú tanulásban is. Számosán járnak közép- és fel­sőfokú iskolába. Erősödő szocialista vonások A munkahelyi művelődést jól segíti az üzemi könyvtár, amely kétezer kötetet kínál olvasásra — és nem hiába. A dolgozók rend­szeresen kikölickönziik a letéti könyvtár olvasnivalóit. A városi szakmaközi bizottságon keresztül munkás mozibérleteket vásárol­tál^, amelyeket a szocialista brigá­dok jól kihasználnak. Színházba kollektíván Kecskemétre és Sze­gedre járnak a halasi gyár dol­gozói. , — A brlgádtagok szabad idejé­­» nek értelmes kihialsiznáilását is se­gítjük, nem csupán a követel­ményt állítjuk eléjük — hallot­tam az szb-tiltkárttól. — Többek közt azzal, hogy a gyár autóbusza a hétvégeken a kis közösségek rendelkezésére áll, és ezt ők igénybe is veszik tavasztól őszig. Sok 'lelkes résztvevője van ná­lunk az ismerd meg hazádat moz­galomnak. A'zt talán nem kell konkrét vál­lalásokkal bizonyítanom, hogy a brigádok sok társadalmi munkát végeznek, patronálnak iskolát, óvodát és elesett idős embereket. Gyakoriak az olyan esetek, ami­kor a kis közösségek teljes lét­számmal segítenek egy-egy bri­­gádtagnalk, például a lakásépítés­ben. Az önzetlenség, a mások gondjai iránti érzékenység, a kol­lektív erőben való bizodalom ar­ra vall, hogy a brigádok szocia­lista vonásai erősödnék. A. T. S. kezdeni. A tervutasításos rend­szerben ezt a jelenséget az éves terv mennyiségi teljesítéséhez, túlteljesítéséhez fűződő érdek magyarázta. 1968-ban a gazda­sági reform bevezetésével arra számítottak közgazdászaink, hogy a tervutasítások kötelező, erejé­nek megszűnése egy csapásra eltünteti az év végi hajrá káros jelenségét. Sajnos, a gyakorlat cáfolta ezt a várakozást — az év végi hajrá napjainkban is érvényesül, bár tagadhatatlan, hogy mértéke némileg mérséklő­dött. Mi az oka ennek a jelenség­nek napjainkban, amikor a szán­dék éppen ellentétes, s káros ha­tását is felismertük? Az okok kö­zül csak néhányat említünk: A tervezésben — a vállalati tervezésben is — ma még nagy­mértékben érvényesül a 'bázis­szemlélet. Érmek következménye, hogy a számbavétel időpontja az év vége — függetlenül attól, hogy a termelési és értékesítési folya­mat túlnő, vagy áthúzódik a másik évre. Ehhez kötődik a nye­reség, a jutalom stb. Nem kétsé­ges, hogy az állandó növekedés­re hangolt (késztetett) vállalati politika az év végére' „hozni” kí­vánja a kitűzött mennyiséget és értéket, még álltkor is, ha ebben olykor látszatteljesítések is ke­verednek. Ugyancsak az év végi hajrára ösztönöz a beszámoltatás mecha­nizmusa, amely december 31-éhez kötődik. Nem kis szerepe van a 'hajrában a beidegzetteégnek sem, ami mind a vezetőknél, mind a dolgozóknál megfigyelhető: „majd a végén kicsit jobban ráverünk”. Elkerülhető a jövőben az év végi hajrá? Ha megteremtjük az ellene ható feltételeket jelentős mértékben csökkenthető, de tel­jesen nem szüntethető meg, s ta­lán gazdaságilag ilyen érdek nem is áll fenn. Aiz azonban feltétle­nül szükséges, hogy az év végi hajrát fékezzük, a termelés és az értékesítés ciklikusságát mérsé­keljük. W. I. Export a Kőbányai Gyógyszerárugyárból • A Kőbányai Gyógyszerár úgy ár háromszázhatvan készítménycsalá­dot állít elő. Termékeinek mintegy nyolcvan százaléka exportra ke­rül, a világ nyolcvannégy országába szállítanak. Képünkön: steril kö­rülmények között töltik az injekciós ampullákat. (MTI-fotő, Hadas János felvétele — KS.) LUCERNATERMELÉS RENDSZERBEN Hat taggazdaság Bács-Kiskunból A világon a lakosság növekedésével párhuzamosan súlyos élelmezési gondok jelentkeznek. Mind több állati és növényi eredetű élelmiszerre van szükség. A mai modern tudomány és technika gyakorlati alkalmazásával a tartalékok kiakná­zása napjaink egyik fő feladata. A legfontosabb növényi kul­túrák hozamfokozása egyre magasabb ráfordítással valósít­ható meg. Az állattenyésztés költségeit nagymértékben be­folyásolja a növénytermesztésé, ezért keresni kell a lehető­ségeket, a növénytermesztésen belül a takarmányozás költ­nos iskolát. A gyári közművelődési bízott-Hajrá nélkül

Next

/
Oldalképek
Tartalom