Petőfi Népe, 1978. augusztus (33. évfolyam, 178-205. szám)

1978-08-15 / 190. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Bács-Kiskun megye ruhá­zati ipara termékeinek te­kintélyes részét külföldön értékesíti. A legnagyobb megrendelők általában a szocialista országok, vásárlók közé tartoznak azonban az egyes nyugati, sőt afrikai és ázsiai külkereskedők is. A határainkon túli áruértéke­sítés a jelenlegi nemzetközi gazdasági helyzetben nem könnyű feladat, ami különösen vonatkozik a könnyűipari termékekre. Ennek ellenére az el­múlt évben növekedett a megyé ruházati iparának exportja. Nézzük, mit tükröznek három üzemünk külkereskedelmi adatai. exporttervet a megye ruházati ipara AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évi. 190. szám Ára: 90 fillér 1978. augusztus 15. kedd Befejezte látogatását a kubai külügyminiszter fi m Ügyelnek a minőségre A Habselyem Kötöttárugyár 3. számú kecskeméti, gyára 3,9 szá­zalékkal teljesítette túl első fél­évi termelési előirányzatát, ösz­­szesen 2 miUiö 123 ezer darab női, férfi- és gyer.mekfehérneműt készített 112,8 millió forint ér­tékben. — Amennyiben a darabszámot vesszük alapul —• mondotta Za­la Ferenc főmérnök — másfél millió női nadrágot, kombimét, hálóinget, pizsamát, iskolaiköpenyt, (férfi atlétatrikót a belkereskede­lem részére gyártottunk. Export­szállításaink értéke mégis eléri az ossz termelésünk 49 százalékát ugyanis külföldi .partnereink ma­gasabb árfekvésű termékeket rendelték. Legnagyobb vásárlónk a Szovjetunió, ahová 36,2 millió forint értékű lányka velúrruhát, női blúzt, férfiinget, női köntöst és többrészes hálógarmitúrát szál­lítottunk. A tőkésé 11 amokiba — Kanadába, Líbiába, Kuvaitba, Irakba 19,7 millió forint értékű férfi és női alsóneműt exportál­tunk. Dolgozóink, szocialista brigád­jaink átérezve a nagyarányú ex­porttal szembeni felelősséget, el­sősorban a minőség további ja­vítására tettek felajánlásokat. Ily módon összes termékünk 92,8 százaléka első osztályú áru lett. A még . jobb eredmény elérését anyaghibák akadályozták. A var­rodai hiba 0,5-ről 0,4 százalékra csökkent Hibás áru természete­sen nem hagyja el a gyárat, mert brigádjaink önmeózással dolgoz­nak, s a kishi'bás, de jól használ­ható áru már eleve leértékelve kerül a kereskedelembe. Keresettek a Fékon-cikkek A Fékon Ruházati Vállalat ba­jai gyárának kollektívája az első félévi árbevételi tervet 10 millió forinttal túlteljesítette. Ebben je­lentős mértékben közrejátszott, hogy a munka jobb megszerve­zésével felére tudták csökkenteni a veszteségidőt. Mint Bállá János igazgatóhe­lyettes tájékoztatott, a szocialista export-előirányzatot tizenöt szá­zalékkal teljesítették túl. A Szov­­jeunióba és Csehszlovákiába szál­lítottak szövött és hurkolt alap­anyagú férfiingeket. Az előbbiek­ből 55 ezerrel, az utóbbiakból 73 ezerrel küldtek ki többet a ter­vezett mennyiségnél. NSZK-beli, svéd, jordániai és 'holland üzletfélnek összesen 60 ezer férfiinget szállítottak az el­ső félévben. A terv 75 ezer da­rab volt, s a gyártással el is ké­szültek a bajai Fékon egységben, csak a Budapestről való továbbí­tás nem történt meg határidő előtt. A belföldi feladatokat teljesí­tette a gyár kollektívája, s 1 mil­lió 27 ezer diarab fehérneműt ál­lítottak elő a kereskedelem meg­rendelésére. A második hat hónapban kö­rülbelül 600 ezer darab ruházati cikket varrnak szocialista export­ra a bajai gyár dolgozói. Tőkés • Szovjet exportra készülő ingekhez „préselik” a gallérokat a Fékon bajái gyárában. (Mébesi Éva felvétele.) megrendelésre 60 ezer férfiinget, illetve lányka- és női blúzt állíta­nak elő. Jelenleg jók a kilátások arra, hogy a Fékon Ruházati Vál­lalat bajai gyárának közössége teljesíti éves tervét december 15-re, a tervezett határidőre. Az angolok is érdeklődnek Az Alföldi Cipőgyárban az idén hárommillió pár lábbeli ké­szül, s ennek valamivel ■ több, mint negyven százalékát értéke­sítik külföldön. A gyár termékeinek legna­gyobb vásárlója a Szovjetunió, amely ez évre egymillió-százezer párat rendelt. A tételek nyolcvan százaléka varrott technológiával készülő férficipő, a többi hason­ló módon gyártott női lábbeli. Az utóbbiak már mutatják, hogy változik az export szerkezete, ko­rábban ugyanis ilyen termékeket a szovjet fél nem vásárolt a gyár­tól. A női cipők aránya jövőre már negyven százalékot tesz ki a szállításban, s köztük megjelen­nek a gazdaságosabban gyártha­tó, ragasztott formataiipas lábbe­lik is. A szocialista országok kö­zül Romániába, Lengyelországba és az NDK-ba küld még jelentős tételeket az Alföldi Cipőgyár. Tőkés piacokon ebben az év­ben .mintegy 80—90 ezer pár láb­belit értékesítenék, csaknem va­lamennyit gyermekek viselik majd. A szállítmányokat svéd, nyugat-németországi, angolai és líbiai külkereskedők rendelték meg. Kisebb tételeket vásárolnak a gyártól más tőkés országok is, Angliából .példáid a ragasztott formatalpas női lábbelik iránt érdeklődnek. 0 Púja Frigyes búcsúztatja Isidoro Malmiercát a Ferihegyi repülő­téren. (Telefoto — MTI — KS.) KÉPERNYŐ 3. oldal Vasárnap elutazott Magyaror­szágról Isidoro Malmierca, a Ku­bai Köztársaság külügyminiszte­re, aki augusztus 8—13. között Púja Frigyes külügyminiszter meghívására tett hivatalos, bará­ti látogatást hazánkban. Búcsúztatására a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Púja Fri­gyes, Házi Vencel külügyminisz­ter-helyettes és a Külügyminisz­térium több vezető munkatársa. Jelen volt a búcsúztatásnál Elpidio Alvarez, a Kubai Köz­társaság budapesti nagykövetsé­gének ideiglenes ügyvivője és Jakus Jenő, a Magyar. Népköz­­társaság havannai nagykövete. A Kubai Köztársaság külügy­miniszterének hivatalos, baráti látogatásáról közleményt adtak ki, amelyben hangsúlyozzák, hogy a megbeszélések* szívélyes, elv­társi légkörben folytak le és va­lamennyi megvitatott kérdésben teljes nézetazonosságot tükröz­tek. A miniszterek eredményesnek ítélték a látogatást, amely előse­gíti a két ország testvéri együtt­működésének további fejlődését. Isidoro Malmierca kubai láto­gatásra hívta meg Púja Frigyest, aki a meghívást örömmel elfo­gadta. (MTI) A szakszervezet és a brigádmozgalom a halasi papírfeldolgozó gyárban Ünnepélyes eredményhirdetéssel fejeződött be a rádiós többtusaverseny Zenei tábor a Petőfi-szigeten 4. oldal 5. oldal 5. oldal 7. oldal MŰVÉSZETI, SPORT- ÉS KÖNYVKIÁLLÍTÁSOK Nyolcszáz táncost vár a hírős város Igazán sok, nagyszabású rendezvény fűződik Bács-Kiskun és megyeszékhelye, Kecskemét nevéhez. Az előrelátható nemzetközi figyelmet tekintve valószínűleg az eddigi leg­mozgalmasabbak közé fog tartozni augusztus 24—27-e között a IV. Fogathajtó Világbajnokság, s egyidejűleg a hírős na­pok eseménysorozata. Több ezer külföldi vendég, a hazai sport, a tévé- és rádiótársaságok, a sajtó képviselői, illetve a kertészet, szőlészet mezőgazdasági és gépészeti szakemberei; a szakmai kiállítások szervezői és érdeklődők érkeznek ide többek között. Vajon milyen kulturális kiegészítő programok várják őket és az események vendégeivé előlépő helybelie­ket? A népi hagyományok ébreszté­se, ápolása és megelevenítése nemcsak továbbfejlődésünk égyik záloga, hanem látványos sereg­szemlét is *kínál. Ígéretes kezdet­ként a többszörösen kiváló, egyébként modenai .vendégsze­replésére készülő Kalocsai Népi Együttes műsorából ad ízelítőt harminc pár rögtön az augusztus 24-i megnyitó ünnepségen. Be­mutatkozik a Megyei Művelődési Központ százas létszámúra gya­rapodott Kecskemét nevű nép­táncegyüttese is. Minden való­színűség szerint a fölkészülésü­ket is segíti az a meghívás, amely jelenleg Ausztriába, a burgen­landi folklórfesztiválra szólitotta a csoportot, hazánk képviseleté­ben. Másnap a szalkszentmártoni és a solti népi együttesek színe­sítik a fogathajtó programokat a széktói stadionban. A színvonalat előre is garantálhatja, hogy ezüst fokozatot értek el a szövetkezeti együttesek áprilisi minősítésén. Majd a hartaiak és a bajai „csi­­tanicá”-sok következnek német, illetve délszláv hagyományőrző összeállításaikkal. Végezetül, vasárnap nyolcszáz népi táncos érkezik a hirös vá­rosba — az említetteken kivül Bácsalmás, Bátmonostor, Bugac, Drágszél, Dusnok, Érsekcsanád, Hercegszántó, Homokmégy, Kis­kőrös, Kunszentmiklós, LajosmL zse, Nagybaracska és Vaskút dí­szes viseletbe öltözött küldöttei­ként. A kalocsaiak száznégy, a bátmonostoriak kilencven táncos­sal képviseltetik magukat. Össze­sen 26 öntevékeny művészeti cso­port tagjai mutatják be egybe­­hangolt produkciójukat Vásár­helyi László koreográfiájával, Vincze Miklós tánctanár betaní­tásában. Az együttesek zöme már kö. zönség elé lépett különböző járási találkozókon. Ilyen előzetes, föl­készítő vizsgák után következik 27-én délelőtt a főpróba a KTE- pályán, majd 16 órától a 40 per­ces látványos seregszemle a Szék­tói Stadionban. A program első fele színpompás szüreti felvonu­lásból áll, majd magyar, délszláv és német táncok elevenednek meg a zöld gyepszőnyegen. Este együttes fölvonuláson búcsúznak a népi táncosok, dalosok és zené­szek a Megyei Művelődési Köz­ponttól indulva, a Rákóczi-úton továbbhaladva, hogy átadják he­lyüket a Vasútkertbe tervezett szüreti mulatságnak. A népi viselet és szokások, táncok élő bemutatásával nem merülnek ki a kulturális rendez­vények. A díj- és akadályhajtá­sok, terepversenyek, tornabemu. tatók és szakmai eszmecserék napjaiban a Mezőgazdasági Könyvkiadó kiállításon vonultat­ja fel és árusítja az újdonságait a Megyei Művelődési Központ­ban. Ugyanitt közös kiállítás nyí- i lik a Magyar Mezőgazdasági, va. lamint a Testnevelési és Sport­múzeum gyűjteményeiből. A Tu­domány és Technika Házában meghosszabbították erre az időre a fafaragók és népi hangszerké­szítők változatos tárlatát. A Bá. nó-házban otthonra talált naiv művészek múzeuma átrendezett termekkel várja a látogatókat. A Katona József Múzeumban pedig természetvédelmi és vadgazdál­kodási kiállítás nyílik. A különle­ges trófeák és hangulatos diorá­mák mellől természetesen nem hiányoznak majd a természet és képzőművészet szerves kapcsola­tát tanúsító alkotások sem. H. F. Szombaton este 6 órakor Kecs­keméten, a Szabadság téren ün­nepélyes külsőségek között feje­ződött be a Magyar Honvédelmi Szövetség Országos Központja ál­tal megrendezett Testvériség— barátság nemzetközi és országos rádiós többtusaverseny. A kato­nazenekar pattogó Indulójára fel­vonult versenyzők nevében He­rényi István őrnagy tett jelen­tést. Az elnökségben helyet fog­lalt Harányi György ezredes, az MHSZ főtitkárhelyettese, dr. Kő­rös Gáspár, a városi pártbizott­ság első titkára, Németh Ferenc, a KISZ megyei bizottságának el­ső titkára, dr. Lakatos István, a megyei pártbizottság munkatársa. Fischer István, a városi tanács elnökhelyettese, Lóki Lajos alez­redes, Farkas József, a Hazafias Népfront megyei titkára és Bu­dai László, a KPiM osztályvezető­je. Az egyéni dijakat Harányi György és dr. Kőrös Gáspár nyúj­totta át a versenyzőknek. A csa­pa tdíjakat Harányi György és dr. Lakatos István adta át. Ezt kö­vetően Harányi György méltatta a verseny szervezettségét, az MHSZ megyei vezetőségének ki­váló munkáját, a megye, a város párt-, és állami vezetőinek, fegy­veres testületek tagjainak min­denre kiterjedő segítségét. A Testvériség—barátság nemzetkö-ÉS 4WUP 3ÉM 1 m an»; ÜR Vk 0 Harsányi György ezredes, az MHSZ főtitkárhelyettese és dr. Kőrös Gáspár átadja a dijakat. zi rádiós többtusaverseny a spor­tolók felvonulásával fejeződött be. A kora esti órákban az ÉP­­SZER Vállalat munkásszállásá­nak ebédlőjében az MHSZ Or­­(Szágos Központja fogadást adott a versenyzők, a rendezők tiszte­letére, A Magyar—Szovjet Ba­rátság Tsz citerazenekara szóra­koztatta a megjelenteket. A fo­gadáson Vass József ezredes, a Magyar Rádióamatőr Szövetség főtitkára a verseny megszervezé­sében végzett kiváló munkájáért, s azért, mert a világon egyedül egyéni rádióállomásként 75 ezer összeköttetést létesített, átadott Hetényi Istvánnak (HA—8—UD) egy korszerű SSB rádió adó-vevő készüléket A Testvériség—'barátság nem­zetközi rádiós többtusaverseny résztvevői vasárnap utaztak el Kecskemétről. G. G. Korszerűbb fajták, növekvő termelési kedv A második félév a döntő Bács-Kiskun megyében hagyo­mányos a háztáji és kisegítő gaz­daságok munkájának összefogása, szervezése. Ezt jelzi a megyében működő 131 szakcsoport, amelyek összesen' közel 20 ezer tagot számlálnak. A megyében a kistermelők kö­zfel Legtöbben sertéstenyésztéssel foglalkoznak. A 38 sertéstenyész­tő szakcsoport munkájában 12 ezren vesznek részt Az elmúlt félévben az egész megyét behá­lózó sertéstenyésztő szakcsoporti termelés jelentősen emelkedett, több mint 51 ezer mázsa hízott sertés felvásárlására került sor. Ez a tavalyi első féléves ered­ményekhez viszonyítva 18 száza­lékos emelkedést jelentett A tavaly bevezetett, úgyneve­zett többéves szerződéses felár hozzájárult a termelők kedvének fokozódásához. Ma már a kor­szerű fajták, a fehér hússerté­sek tenyésztése terjed el egyre jobban, ezek takarmányozása el­sősorban a lápok felhasználására épült A tápellátásban a szak­csoportokat szervező ÁFÉSZ-ek szerepe jelentős, a beszerzésben, a szállítási gondok megoldásában nagy segítségeit nyújtanak a te­nyésztőknek. Az ÁFÉSZ-ek sa­ját üzemeikben tőkehússá és kü­lönféle húskészítményekké dol­gozzák fel a felvásárolt serté­sek 80 százalékát, a többit azÁl­­latforgalmi és Húsipari Vállalat­nak továbbítják. A kedvezőtlen tavaszi időjárás ellenére, a tavalyi eredményeket túlszárnyalta a 29 kertészeti szak­csoport több mint ezerhatszáz tagja is. A fólia alatti termesztés mind szélesebb körű elterjedésé­vel a termelési kedv állandósul­ni, sőt növekedni látszik. Az ÁFÉSZ-ek az év első hat hónap­­. jában a kistermelőktől mintegy 12 900 mázsa, főleg fólia alatt termesztett zöldségfélét és újbur­gonyát vásároltak fel. Hazánk jelentős mennyiségű nyiilat és galambot exportál, ta­valy mintegy 35 millió dollárér­tékben vásároltak tőlünk külföl­di partnereink feldolgozva és élőállatként is. Bács-Kiskun' me­gye ugyancsak kiveszi a részét a két állatfaj tenyésztéséből. A 21 nyúlbenyésztő szakcsoportban 1800-nál is több tag dolgozik, munkájuk eredménye, hogy a múlt félévben 3200 mázsa nyulat vásárolgattak fél a feldolgozó üzemék. A galambászat az utóbbi idő­ben vált hobbiból, sportból hús­galambtenyésztéssé. A megyében három szakcsoport 136 tagja vál­lalja ezt a tevékenységet, ered­ményük azonban igen jó, hiszen az első félévben 406 mázsa ga­lambot vásároltak fel tőlük. Ezt (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom