Petőfi Népe, 1978. augusztus (33. évfolyam, 178-205. szám)

1978-08-13 / 189. szám

1978. augusztus 13. • PETŐFI NÉPE • 3 A megye gazdasági és társadalmi fejlődése az I. félévben (Folytatás az 1. oldalról.) tésiterületének 1978. évi növeke­désében is. Az ipari növények közül pedig “napraforgóból és cukorrépából vetettek többet. Az állattartás a megyében — a június 30-i állományi ; adato­kat tekintve — kedvező. Az ösz­­szeínt 155 ezer szarvasmarha 2 százalékkal, a 931 ezer sertés 4 százalékkal több az előző évinél. A nagyüzemekben tartott szar­vasmarha aránya 68-ról 70 szá­zalékra, a sertésállományé 37- rő.1 41 százalékra javult. Tovább nőtt a juhállomány is a nagy­üzemekben. A vágósertés 29 szá­zalékkal, a vágómarha 8 száza­lékkal haladta meg az előző év azonos időszakában felvásárolt mennyiséget. Ugyanakkor a ba­romfiból kevesebbet adtak el a gazdaságok. Tehéntejből 5 szá­zalékkal többet, tojásból 14 szá­zalékkal kevesebbet értékesítet­tek. Népmozgalom - fogla 1 k oztatottság 1978 első félévében csökkent az élveszületések száma. A 4,2 ezret álig meghaladó születés­szám csak 93 százaléka a bázis­­időszakénak. Ugyanakkor a csaknem 4,2 ezer fős elhalálo­zás 11 százalékkal több az 1977. első félévinél. Ily módon a me­gye népessége az év első felében a természetes népszaporulat kö­vetkeztében mindössze 64 fővel gyarapodott. 1978 I. félévében a megfigyelt népgazdasági ágak közül to­vábbra is az építőipar növelte legdinamikusabban létszámát. Emellett még jelentős: 2, Illet­ve 3 százalékos foglalkoztatott­­ságbővülés figyelhető meg a ke­reskedelemben és a szolgáltatá­si ágazatban. Az ipari létszám­­gyarapodás alig haladta meg az egy százalékot és tovább • mér­séklődött a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma is. A nem fizikai munkát végzők ará­nya a i kereskedelem kivételével valamennyi megfigyelt ágazatban növekedett. A lakosság életkörülményeinek alakulása A lakossági bevételek az egy évvel korábbihoz hasonló nö­vekedési ütemet érték el. Míg országosan 1978 első felében kö­zel 10 százalékkal, a megyében majdnem 14 százalékkal több készpénzhez jutott a lakosság, mint 1977 első félévében. A növe­kedés alakulását kedvezően be­folyásolták az alábbi tényezők: — az előző év második felé­ben végrehajtott béremelések át­húzódó hatása; — az iparban a teljes munka­időben dolgozók átlagbérének (a műszakpótlék bevezetése miatti) mintegy 8 százalékos emelkedé­se; — az építőipar létszámbővülé­se, amely főként a házgyár tér- ' melésének növekedése miatt vált szükségszerűvé; — a kiskereskedelem bérki­áramlásának fokozódása, amely részben a forgalommal arányos átlagbéremelkedés, részben pedig az előző évben bevezetett mű­szakpótlék és a kedvező létszám­­emelkedés következménye. A tel­jes munkaidőben foglalkoztatot­tak havi átlagbére 9 százalékkal nőtt; — az 1977. évi fokozottabb • Exportra csomagolják a gyü­mölcsöt a ZÖLDÉRT-nél. nyereségképződés következtében az egyéb bérjellegű kifizetések növekedése; — a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatosan főként a termékér­tékesítés bevételeinek javulása, elsősorban a háztáji és kisgazda­ságok állattenyésztésből szárma­zó bevételeinek növekedése; — a termelőszövetkezeti tagok részére történő munkabér-ki­áramlás élénkülése. (Az új szö­vetkezeti törvény ugyanis ösztön­ző az évközi munkadíj fizetésre és az 1977. évi magasabb nyereség nagyobb részesedés kifizetését tette lehetővé.) A . primőráruk késői érése a fogyasztók kiadásait növelte. Az első félévben a zöldségek együt­tes árszínvonala 6,3 százalékkal, a gyümölcsöké 12,5 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az előbbiek a piaco­kon, az utóbbiak a boltokban drágultak jobban, összefüggésben a kínálati viszonyokkal. A mezőgazdasági kisüzemek segítésére az OTP és a takarék­­szövetkezetek mezőgazdasági ter­melési hitelt nyújtanak, amelynek állománya a félév végén 134 mil­lió forint volt, 7 százalékkal több, mint egy évvel • korábban. Az igényelt összeg mintegy felét képező takarékszövetkezeti köl­csön 14 százalékkal nőtt egy év: alatt. Jelentősen fokozódott a takarékbetét-állomány és feltehe­tően a lakosságnál levő készpénz­állomány is. A félév végén több mint 6,5 milliárd forint betétállo­mánya volt a lakosságnak! 21 százalékkal több, mint 1977. jú­nius 30-án. A lakossági kölcsönök összege a félév végén mintegy 3,8 milliárd forint volt, 10 száza­lékkal több, mint egy évvel ko­rábban. A megye kiskereskedelme 1978 első felében több mint 6,6 milli­árd forint forgalmat ért el, 9 százalékkal többet, mint 1977 azo­nos időszakában. Mind értékben, mind volumenben a vegyes ipar­cikkek forgalma nőtt a legjobban. Az élelmiszerek közül 1975 óta tartósan emelkedett a sajt, a to­jás, az étolaj, margarin és a pék­sütemény forgalma. A késői gyü­mölcsérés miatt 28 százalékkal kevesebb cukrot adtak el, mint egy évvel korábban, a kávé for­galma 14 százalékkal esett visz. sza. A tartós háztartási cikkek irán­ti kereslet emelkedett, a jármű­veké kissé visszaesett. A kultu­rális cikkek forgalma igen élénk volt. Sok család cserélte ki tele­vízióját, és sokan vettek hordoz­ható televíziót. Színes készülék­ből 445 darabot hoztak forgalom­ba, kétszer annyit, mint egy év­vel korábban. Magnetofonból 2,5, lemezjátszóból 50, varrógépből 42 százalékkal többet, filmvetítőből pedig háromszor annyit vásárolt a lakosság, mint tavaly az év első felében. T ömegközlekedés, idegenforgalom Tovább élénkült az idegenfor­galom. A megyében 12 290 kül­földi vendég szállt meg, 40 szá­zalékkal több, mint 1977 első fe­lében. A belföldi vendégek szá­ma 34 ezer volt. 'A három napon túl gyógyuló üzemi balesetek száma az ipar és a mezőgazdaság állami szek­torában 5, illetve 7 százalékkal emelkedett, a többi népgazdasági ágban csökkent. A balesetek mi­atti munkanap-kiesés viszont — a szállítás-hírközlés kivételével — emelkedett. A táppénzes na­pok száma másfél millió volt, ami szintén jelentősen meghalad­ja az 1977. első félévit. Ez egyéb­ként a rendelkezésre álló összes munkanapok közel 6 százalékát tette ki. A közúti tömegközlekedési esz­közökét 1,3 millió utassal több .vette igénybe. A Volán teherszál­lító járművei hat hónap alatt 2,4 millió tonna árut továbbítottak, 229 ezerrel többet, mint egy év­vel ezelőtt. A közúti forgalom növekedé­sével együtt sajnálatos módon emelkedett a közlekedési balese­tek száma ős. Április végéig Bács- Kiskun megye területén 308 sze­­mélysérüléses közúti baleset tör­tént, amelynek 14 százaléka ha­lálos, további 42 százaléka pedig súlyos sérüléssel járt. Az összes személysérüléses közúti baleset 21 százaléka Ittasság miatt követke­zett be. A szocialista építőipari szer­vezetek a félév folyamán 8 szá­zalékkal több lakás kivitelezését kezdték el, és 12 százalékkal töb­bet adtak át, mint az elmúlt év azonos időszakában. Az 1977/78-as tanévben 6256-an végezték el az általános iskola 8. osztályát, egy százalékkal többen, mint tavaly. Emelkedett a * to­vábbtanulásra jelentkezettek ará­nya. A korábbi évektől eltérően 6 százalékkal nőtt a gimnázium­ban továbbtanulók száma, ugyan- 1 akkor 3 százalékkal jelentkeztek többen szakközépiskolába. A kö­vetkező tanévben 3,1 ezren foly­tatják maid tanulmányaikat a megye különböző szakmunkás­­képző intézeteiben, az összes to­vábbtanulók 52 százaléka. KIÁLLÍTÁSOK, BEMUTATÓKA VASŰTKERTBEN Készülődés a Hírős Napokra • Ilyen lesz az a pavilon, ahol az áfészek, valamint a kere­tükben működő szakcsoportok mutatják be termékeiket. Városszerte folynak az1 augusz­tus 24—27. között Kecskeméten megrendezendő Hírős Napok lát­ványosságokban gazdag esemé­nyeinek előkészületei. Növeli a mostani, egyébként kétévenként sorrakerülő, Hírős Napok jelen­tőségét, hogy ebben az időszakban tartják a negyedik fogathajtó vi­lágbajnokságot u a megyeszék­helyen. Elsősorban a megye ker­tészetére, az Itteni termelés sok­színűségére, s nem utolsósorban a termelésfejlesztésben elért eredményekre kívánja felhívni a figyelmet a VaSútkertben négy napig nyttvatartó kiállítás. Me­zőgazdasági és élelmiszeripari szövetkezetek, vállalatok mutat­ják be tevékenységüket és ter­mékeiket. Napok óta serény munkával építik a pavilonokat, a vendég­­fogadásra, étkeztetésre alkalmas csárdákat a kiállítás területén. A megye általános és fogyasztási* szövetkezetei 345 négyzetméter alapterületű pavilonban mutat­ják 'be a megyehatáron túl is nagyra értékelt termékeiket. A kecskeméti Univer ÁFÉSZ-en kí­vül a félegyházi, a kuskunhalasi, a soltvadkerti, valamint azBszak- Bács megyei Méhész ÁFÉSZ élel­miszerei, húskészítményei, konzervei, sütőipari termékei lesznek Itt láthatók, ezenkívül képeken szemléltetik tevékenysé­gük sokrétűségét. Az Univer és a méhész ÁFÉSZ új termékkel jelentkezik, az utóbbi a viráBporos mézet Ismer­teti meg a látogatókkal A pavilonban jelentős helyeit foglal el majd a háztáji, a kis­­érutermelést bemutató terem. A megye áfészei jelentős munkát végeznek a háztáji termeltetés­ben. valamint árujuk felvásárlá­sában és feldolgozásában. Évente több mint f milliárd forint érté­kű az élelmiszer produktumuk; felvásárolnák mintegy 600 millió forint értékű állatot és állati ter­méket, valamint zöldséget és gyü­mölcsfélét. Az áfész-Üzemék pe­dig csaknem ugyanennyi értékű feldolgozott árut adnak a megye községeiben, városaiban levő üz­• Elkészült a megyei AGROKER pavilonja, az előtér rendezésére kővetkező napokban kerül sor. léteik választékának bővítésére, tehát közvetlenül a lakosság jobb ellátására. A megyében évente százezer sertést vágnak le és dol­goznak fel. A szakcsoportháló­zat — amely a ikisáUattenyésztő­­ket és a kertészkedőket tömöríti — négyszázhúsz millió forint ter­melési értékét állít elő. Jelentős exportot is lebonyolítanak első­sorban mézből, nyálból, libából és taBból. A pavilonban mintegy félszáz kisánxtermélő mutatja majd be zöldségeit és gyümöl­cseit. A nagy gonddal megren­dezendő kiállításon vásárlásra is lehetőség nyűik. A városban a főbb útvonalak mellett a szövet­kezetek ugyancsak pavilonokat állítanák fel, ahol ételféléket és üdítő italokat árusítanák. Főként a háztáji gazdaságok fi­gyelmét kívánja felkelteni a megyei AGROKER a vasútkerti bemutatón. A 120 négyzetméter alapterületű pavilon előtt mint­egy 2000 négyzetméter területen a háztáji gazdaságokban, kisker­tekben használható gépeket, munkaeszközöket, az állattartást segítő és korszerűsítéséhez szűk' séges berendezéseket állítják kL Hatféle tájékoztató füzetet is osz­tanak a látogatók között. A pa­vilon mellett a vállalat mozgó­­boltjában csaknem valamennyi kiállított gépet, munkaeszközt; vegyszert és berendezést meg le­het majd vásárolni, közöttük a legújabb vegyszereket. A kisgé­peket, traktorokat és a hozzájuk csatlakoztatható munkagépeket működés (közben is láthatják majd az érdeklődők, sőt öntözési bemutatókra iá sor kerül. A ki­állítás ideje alatt szaktanácsadás­sal is segítik a termelőket. Az AGROKER Vállalat még bemu­tatja a nagy erőgépeket és ezek munkaeszközeit is, közöttük a Rába 250, és 180 lóerős traktoro­kat és az ehhez használható leg­újabb munkagépeket is. Cs. L A SIKER AZ EMBEREKEN MÚLIK Intézkedési tervek a bajai járásban • Az épülő új megyei kórház. A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága ez év március 15-én fontos határoza­tot hozott a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztéséről. A határozat megerősítette a bajai járás mezőgazdaságában és élel­miszeriparában dolgozókat abban, hogy helyes úton járnak. A ter­melési irány és a célkitűzések il­lenek az országos tervekbe. A mezőgazdaságban dolgozók nagymértékben járultak hozzá, hogy az élelmiszer-ellátás ki­egyensúlyozott legyen, a terme­lési kedv olyan, hogy határát nem a jószándék hiánya, hanem az anyagi lehetőségek szabják meg. A legfontosabb feladatunk, hogy ésszerűen hasznosítsuk legnagyobb természeti kincsün­ket, a termőföldet. Ez azt je­lenti, hogy az egységnyi terü­leten a legszükségesebb termé­kekből, a legkisebb önköltséggel, a legnagyobb értéket állítsuk elő. A márciusi határozat alapján feladataink a jövőben sem vál­toznak, de tartalmukban kell, hogy javuljanak. Továbbra is gondoskodni kell a lakosság ellátásáról, több, olcsóbb és jobb áru termeléséről. Alapos előkészítés A határozat alapján szükséges tennivalókat a bajai járási párt­­bizottság áprilisban vitatta meg. Az állami gazdaságokban, ter­melőszövetkezetekben és az élel­miszeriparban dolgozó párttitká­rokkal külön tárgyaltuk meg a feladatokat. A megbeszéléseken részt vettek a KISZ- és a szak­­szervezeti titkárok is. Hangoztat­tuk, hogy minden üzembep a helyi viszonyokhoz alkalmazkod­va határozzák meg a tennivaló­kat. Minden termelő egység ve­zetősége tudja, hogy hol szorít a cipő, m ; kell tenni, a terme­lés fejlesztése érdekében. A Ba­jai Mezőgazdasági Kombinát pártbizottságának a titkára, va­lamint a vaskút! Bácska Terme­lőszövetkezet pártalapszerveze­­tének titkára értékes, ötletgaz­dag beszámolót 'tartott arról, hogy ők mit akarnak tenni. Jó vi­taalap volt ez a két beszámoló, a járási összegező előadás mellett. Ezután még mintegy másfél hónap állt rendelkezésre ahhoz, hogy az instruktorok és ‘ a párt­­aktivisták segítségével. a párt­vezetőségek a szakemberekkel együtt kidolgozzák saját hosz­­szabb távú intézkedési tervüket, amelyet június végéig vitattak meg a taggyűléseken. Megálla­píthatjuk, hogy mindenütt meg­felelő döntéseket hoztak. Az elő­készítő munkába jól bekapcso­lódtak a gazdasági vezetők, a pártcsoportok, a szocialista bri­gádok. Kidolgozták a gazdaság­­politikai agitáció feladatait is. Széles körű vita A taggyűléseken széles körű vita alakult 'ki. Csátaiján példá­ul tizenhárom, Nagybaracskán tíz hozzászólás volt. Aktívan zaj­lott a Bajai Mezőgazdasági Kom­binát, a Hosszúhegyi Állami Gazdaság párttaggyűlése. Hason­lóképpen élénk volt a bácsal­mási pártszervezetek, Tataháza, Hercegszántó, Felsószen távún, Gara, Madaras termelőszövetke­zeteinek taggyűlése. A párttagság javasolta, hogy a termelési szer­kezetet még jobban igazítsák a helyi adottságokhoz. Sok hozzá­szólás hangzott el a minőség ja­vítását, a hozamok növelését, az önköltség csökkentését illetően, összességében a gazdálkodás ha­tékonyságának javítását sürget­ték. Szinte minden taggyűlésen szó esett az állattenyésztésben rejlő tartalékok hasznosításáról, a munka- és üzemszervezés ja­vításából. Hasznos javaslatok hangzottak el a munkaidő jobb kihasználására, a dolgozók érde­keltségének növelésére, a szociá­lis körülmények javítására. A járásban csaknem 1500 hek­tár homokterület hasznosítását szeretnék megoldani. A Hosszú­hegyi Állami Gazdaság hildpusz­­tai alapszervezete 300 hektárral szándékozik ily módon növelni a termőterületet. Csaknem 300 romos tanya, illetve tanyahely felszámolását tervezik. Előre kívánnak lépni a búza, a kukorica és az ipari növények, valamint a szőlő és gyümölcs termesztésében. Az állattenyész­téssel összefüggésben javítják a rét- és legelőgazdálkodást, a takarmánytermesztést. Növelik az öntözött területet. Az állat­tenyésztésben minden ágazat fejlesztését szorgalmazzák. A sertéstelepek kihasználásának ja­vítására a battériás nevelést ve­zetik be a legtöbb helyen. Az állami gazdaságok elhatározták, hogy ez év végéig elérik a te* henenkénti 5 ezer literes tejho­zamot. Változatlanul segítik a háztá­ji gazdaságokat. Ezekben olyan növények termesztését szorgal­mazzák, amelyek nem vonják el a munkaerőt a nagyüzemektől. Számos' bírálat Számos bírálat is elhangzott a taggyűléseken. Szóvá tették a tejipar elmaradottságát, a zöld­ség- és gyümölcsátvétel gondja­it. Elismeréssel szóltak viszont a paprikaipar. az állatforgalmi és húsipari vállalat és a gabona­ipar munkájáról, termelői kap­csolatáról. Szóvá tették azonban a táptakarmány-ellátás hiányos­ságait Mindezekből kitűnik, hogy a párttagság jól látja a feladato­kat, sok helyen felülvizsgálták az V. ötéves terv végrehajtását. Bácsbakodon, Bácsborsódon, Csá­­volyon. Madarason, Vaskúton és Felsőszentivánon termelőszövet­kezeti küldöttgyűlésen, módosí­tották a fejlesztési elképzelése­ket, tekintettél arra, hogy egy ré­szüket már teljesítették. Újabb célokat határoztak meg 1980-ig. Egyúttal felkészültek a VI. öt­éves terv feladataira. Természetesen a végrehajtási tervek nagyon differenciáltak. Tükrözik a vezetés színvonalát, a párttagság összetételét és sok minden mást. Több intézkedési terv még a taggyűlések után is további kiegészítésre és átdolgo­zásra szorult. Az év végi beszá­moló taggyűlések előtt a végre­hajtást ellenőrzik. Egy év múl­tán már van lehetőség arra, hogy elemezzék, mennyire jutottak előre. Képesek levonni a tanul­ságokat és meghatározni a ki­egészítő feladatokat. Az egyik nagy munka, az aratás már befejeződött A bú­za termésátlaga jónak mondható. Hasonlóképpen ígéretesek a töb­bi növények is. Az állattenyész­tés is megfelelően fejlődik a mezőgazdasági üzemekben. A - feltételek megvannak tehát a határozat végrehajtására. A siker elsősorban az embe­rektől függ. Az ő szorgalmuk, tenniakarásuk, kezdeményező­készségük eddig is jelentős ered­ményeket produkált. A járási pártbizottság igyek­szik segíteni az alapszervezetek irányító, ellenőrző és szervező munkáját Tovább javítjuk a tá­jékoztatás rendszerét. Szervezett politikai oktatásokkal, pártna­pokkal és előadásokkal erősítjük a szocialista tudatot Kidolgoz­tuk és segédanyagul adjuk ehhez a gazdaságpolitikai agitáció fel­adatait. Bízunk abban, hogy kö­zös munkával még eredménye­sebben jutunk előre. Szabó Imre, a bajai járási pártbizottság első titkára

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom