Petőfi Népe, 1978. augusztus (33. évfolyam, 178-205. szám)
1978-08-09 / 185. szám
1978. augusztus 9. • PET0FI NÉPE • S HOZZÁSZÓLÁS Reklámsokk ? Győri Sándortól, a Magyar Rádió és a Magyar Televízió kereskedelmi és propagandairodája osztályvezetőjéből kaptuik az alábbi hozzászólást: ‘ÚJABB LAKÁSÉPÍTÉSI TERÜLETEKET KÉSZÍTENEK ELŐ Előnyben a többgyermekesek és a családalapító fiatalok .Mint rendszeres „reklámfo. gyasztó” — de mint felelős hír* verő, közreadó is —, örülök annak, hogy manapság egyre többen és egyre többet foglalkoznak a reklámmal. E mindenkihez szó. ló figyelemfelkeltő műfajnak — s művelőinek is — többet árt, ha nincs semmilyen visszajelzés; ha ‘agyonhallgatják. Persze kemény 'fába vágja a fejszéjét, aki nem ‘pusztán felszínesen, hanem avatott módon, a jó szándékú változtatás hitelével pöröl. Még nehezebb annak a dolga, aki a tv. Reklámot választja témául, mert itt a tárgyi, a műfaji sokrétűségen túl a gyártás és közlés gondjait egyszerre kell számbavennie. . Ezért is olvastam jólesően Heltai Nándornak a Petőfi Népe jú. nius 20-1 számában megjelent írását a tévéreklámról. Azonban azt már kevésbé tudom elismerően nyugtázni, hogy a szerző egyoldalú megállapítása szerint a Teklám a Magyar Televízióban '„mintha a szükségesnél, az elvlselhetőnél újabban több teret kapna”. A hatékony vállalati, nagyüzemi gazdálkodás, a tér. mékszerkezet gazdaságos átalakítása, a kínálat és a kereslet összhangjának kialakítása csak átütő marketing-tevékenységgel eredményes. Ez — mivel mindanynyiunk zsebére megy — közös érdekünk. Ennek pedig rész» a megalapozott reklámmunka; így a tévéreklám is. Nem beszélve a családi kasszákra nézve kedvezőbb döntések elősegítéséről, az új, praktikusabb termékek, szolgáltatások megismertetéséről, a válogatás lehetőségének felkínálásáról, a kiteljesedő izlésformálásról. A fejlődés efféle tendenciáinak ismeretében nem hiszem, hogy — idézem — „a képernyők «lőtt ülő milliók sem tiltakoznának, ha valamelyest csökkenne az üzleti reklám, noha egyre javul színvonala”. Hogy e szemlélet mennyire ellentétes az eleven gyakorlattal — az egyoldalú véleménynyilvánítást elkerülendő — hadd idézzem Búzási Jánosnak, a Népszabadság április 28-i számában megjelent ^írásának néhány sorát: „Reklámok nélkül ma már aligha tudjuk elképzelni a szocialista gazdaságot,; kereskedelmet, a fóminden napi életünket,” Meggyőződésem, Hogy nem magából a műfajból, hanem a terjengős, ötlet- és tartalom nélküli, rossz reklámból igénylünk „kevesebbet, mint többet”. S a műsorba illesztésük? Felelősséggel állíthatom, hogy egyetlen tévéműsor sem maradt még el (s ezután sem fog) reklám miatt! Adáside. jük mindig igazodik a' műsornap struktúrájáhoZT^A műsorfolyam, ban — egyébként is — illő megtanulni válogatni. Mert ezek azok az öt-tiz percek, amit — ha érdektelen az információ — nem kell végigülni. Amire akkor kell odafigyelni, ha éppen a szükségeset kínálja. S hogy melyik az egyedül szükséges? Nehéz eldönteni akkor, amikor két és fél millió tévéelőfizető otthonában működik már készülék. Pedig higy. gyék el, tényleg tízszer is meggondolják, mit és hogyan reklámoznak. Szóval nehéz dió. Pedig meny. nyi mindenről nem esett még szó. Ezért örülök minden reklámmal kapcsolatos cikknek. Persze az sem bántana, ha nem felszínesen, hanem a téma alapos tanulmányozása után a mozgatórugók ismeretében, értő módon vetnék papírra azokat. A szerkesztőség megjegyzése: A hozzászólást szívesen közöljük. mivel segít abban, hogy a televízióé szakemberek reklAmmal kapcsolatos álláspontját jobban megismerje az olvasó és a tévéinéző. Nem tetszik viszont a befejező mondat, amely felszínességet emleget, s ..a téma alapos tanulmányozásának" igényét kért szánton valakitől, aki — uram bocsáss! — le merte Írni. hogy kicsit sokallja a televíziós reklámot. Talán ez a véleményformálás mégis szuverén joga a nézőnek és a kritikusnak egyaránt. Ehhez még reklámszakértőnek sem kell lennie. Megkezdődött az országban a hatodik ötéves terv lakásépítési programjának előkészítése, s bár két és fél év még hátra van az ötödik ötéves tervből, mégsem korai, hanem nagyon is időszerű ez a munka. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium és az Országos Tervhivatal közös irányelvek kiadásával sietett a lakásépítésben részt vevő szervek segítségére. Hogy elkerüljék azokat a buktatókat, amelyek a jer lenlégi tervidőszakban nehezítik a lakásépítési feladatok teljesítését, időben jnegteremtsék az egyenletes ütemű munka feltételeit. A lakásigénylések megoszlása szerint az a legfontosabb feladat, hogy a városokban gyorsítsák, javítsák a lakásellátást, s így mielőbb új otthonhoz juttassák a több gyermekes családokat és a családalapító fiatalokat. Az előkészületek alapja az építési területek kijelölése. Elsősorban a többszintes házakból tervezett lakótelepek helyét kell kiválasz-Elöljárójában meg 'kiéli jegyeznünk, hogy hét 'boltnál különböző hiányosságokat (tapasztaltak, amelyek a vásárlókat károsították, s rámutattak olyan szervezési, áru terítési gondokra, amelyeken sürgősen javítani kell. A vizsgálatok tapasztalataiból szeretnénk néhány naigyon is jáUemzö példát a közvélemény elé .tárni azzal a céllal, hogy a nyerészkedőkét felelősségre vonják, s az illetékesek megteszik a szükséges intézkedéseiket. Szűk mérés, többletbevétel SoQitvaldkert, Tóvendéglő. Az ellenőrzők próbavásárlást végeztek, mélynek során a többi között két adag rántott bordaszeletet rendeltek. Az eladási ár adagonként 18,50 forint volt. Az adagokban jócskán akadt osont, holott ezt anélkül kell kiszolgálni, s az árait is epéikül állapítotlták meg, illetve fizettették iki. A két adagnál 5,60 forinttal többet számoltak a megengedettnél. Hasonlóképpen többet számoltak az egy adag zúzapörkölt esetében, amelyet 17,80 forintért adtak el a Í7.20 forintos'ár helyett. A Kereskedelmi Felügyelőség szakembere ellenőrizte a húskészletet is. Megdöbbenve .tapasztalta, hogy több mint nyolc és fél kiló sertéslapocka a helytelen tárolás miatt alkalmatlan ‘(pmberi fogyasztásra, ezért aizlt megsemmisi ttette. Szelidi-tó, a Bács megyei Vendéglátó Vállalat 286. számú italboltja. A vásárló két féldeci konyakot kér és természetesen azonnal fizet. Előkerül a hivatalos mérőedény, s lám, az egyik féldeci 47 milliliter, a másik 4 milliliterrel több. Baj van a számolással is, ugyanis a kiszolgáló 5 forinttal „véletlenül” nem önmagát, hanem a vásárlót csapta be. E kát példa önmagáért beszél, hiszen naponta nem két adag rántott bordát, s nem két fléldeoit mérnek ld e két üzletben. Érdekes, hogy ezek a vendéglátóipari egységek nem tanulnak a kotani, de nem halasztható későbbre a családi házas területek kijelölése sem. Összehangoltan kell gondoskodni az építési területről, s ehhez tartozik az is, hogy számításba vegyék az új lakónegyedeket ellátó kereskedelmi és egyéb szolgáltató létesítmények, valamint közművek, közlekedési hálózatok területi igényeit is. Szükséges, hogy az állami lakásépítésben az eddiginél jobban számoljának a lakásigénylők és -vásárlók differenciált igényeivel és szokásaival. Osztott típusú, több szobás lakások kialakításával kell segíteni a töbH gyermekes családok elhelyezését. Indokolt. hogy az idősek és az egyedülállók elhelyezésére növekvő számban létesítsenek kis alapterületű- lakásokat a meglevő szoba-konyhás lakóházak korszerűsítésével, vagy a szobabérlők és a nyugdíjasók új házainak felépítésével. A lakó- és kommunális épületek kivitelezésében elsősorban típusterveket kell alkalmazni, ami az épités gazdaságossárábbi tapasztalatokból, büntetésekből. Zöldség nincs, sör van Egy községnyi lakosságot kellene ellátnia friss zöldséggel és gyümölccsel, a ZÖLDÉRT tóserdei 51-es számú boltjának. Az ott nyaralók» a hétvégi kirándulók igényelnék is ezt, ám a tapasztalatok nagyon lehangolóak. Köztudomású, 'hogy zöldség- gyümölcsüzletben szeszt árusítani nem szabad. Nos, ebben a boltban 2500 üveg sör volt felihal mázva, de a profiljába vágó zöldségből, gyümölcsből alig volt, s a meglevők is háromnaposak, fonnyadtak voltak. Nem vitatjuk, a sör eladása gyorsabb, kellemesebb és hasznosabb, minit a zöldséget, gyümölcsöt kimérni. No de nem mehetünk ilyen alapon a patikába patkószögért. Az üdülőtelepen — ahol szinte ez az egyetlen ilyen üzlet áll rendelkezésre — nemcsak felnőttéit, hanem gyermekek is akadnak, meglehetősen nagy számban. A gyümölcsellátás nem tekinthető rossznak, van belőle jócskán. Az igaz, Hogy a sörellátás imiitt-amoltt akadozik; de e szesztartiailtnú italok árusítására ott vannak a vendéglők, a vegyesboltok. Nem volna helyesebb, ha a ZÖLDÉRT ilyen helyen, ahol a forgalom eléggé nagy, naponta friss gyümölccsel és zöldséggel áRna a vásárlók rendelkezésére? A strand aranybánya — A strandok — különösen ebben a kánikulában — meglehegának fontos feltétele. Az ésszerű takarékosság diktálja azt a követelményt is, hogy a városok ne vigyék túlzásba a magas lakóépületek létesítését, amelyre a jövőben is külön engedélyt kell kérni. A középmagas — 10 emeletig — lakóházak arányát is meghatározzák. Így a fővárosban a lakásoknak legfeljebb 90, a megyei városokkal rendelkező megyékben és a budapesti agglomeráció városaiban legfeljebb 50, a többi megyében pedig mindössze 30 százaléka épülhet középmagas épületben. A bontás és egyéb ok miatt megszűnő lakások száma sem Haladhatja meg az átlagos lakásállomány évi egy százalékát. Ugyanakkor fontos követelmény, hogy a szükségessé vált bontással együtt tervezzék meg az eltáüolítandó épületek lakóinak elhelyezését is; hogy ez a lakáspótlás ne akadályozza az új lakótelep ütemes építését, és ne pkozzon feszültséget a lakáselosztásban sem. (MTI) tósen zsúfoltak, s ez valóban aranybánya a vendéglátó vállalat néhány nyerészkedő alkalmazottjának. Kiskunfélegyháza, 442. számú büfé. Tíz darab betétes zsemlét vásárol a kereskedelmi felügyelő, amelyekben összesen 20 deka kolbásznak kellene lennie. A mérés mást mutat, bár a mérleg pontos volt. A tíz zsemlében mindössze — nem tévedés — 6 deka kolbász volt. Nem kell matematikusnak lenni ahhoz, hogy kiszámítsuk: 'harminc zsemlét lehetne ilyen módon megtölteni. A hamis mérés ténye, a vásárlók megkárosítása nem lőhetett vitás. Kecskeméti Strand, a Vízmű Vállalat 2. számú büféje. Kolbászt, sört vásárolnak, s három üres sörös üveget adnak vissza. 88 forintot kér az eladó, szinte számolás nélkül. Papíron utána számolnak. A 88 fprint helyett mindössze 73 forint járt volna, ugyanis az eladó nemcsak az eladott árucikkeknek szabta meg magasabban az árát, de a betétdíjat sem vonta le a kifizetésre kerülő összegből. Egy nap alatt vajon 'hány ilyen „tévedése” volt az eladónak? Ki tudná megmondani. Egy azonban biztos, sosem a saját kárukra követik el ezeket az aprónak tűnő, de nagyon is zsebbe vágó tévedéseket. A belkereskedelmi törvény egyértelműen írja élő, hogy az eladóknak mindent meg kell tenniük a vásárlók gyors és pontos kiszolgálása érdekében. Mondani sem kell, törvénytelen a szűkmérés, a többl'etszáimolás, a vásárlók megkárosítása. Ez az ellenőrzés aát bizonyította, hogy kereskedelmi egységeink közül néhány nem tiszteli a törvényt, az Ott dolgozók fondorlatos módon használják ki a vásárlók hiszékenységét, bizalmát. Ennek megszüntetése, megelőzése természetesen nemcsak a hatóságok, de valamennyiünk feladata. Erre szolgál a vásárlók könyve, a felügyeleti címek 'kifüggesztése a boltokban, ahová beírhatnak, bizalommal fordulhatnak a vásárlók. Gémes Gábor Filmfelvétel helikopterről A RENDŐRSÉG ÉS AZ ÁKF KÖZÖS ELLENŐRZÉSE A fogyasztók érdekében A megyei rendőr-főkapitányság társadalmitulajdon-védelmi osztálya és az Állami Kereskedelmi Felügyelőség a napokban közös ellenőrzést tartott mintegy tizenhárom kereskedelmi egységnél, ahol megvizsgálták a következőket: pontosan történik-e a számolás, a mérés, a profilnak megfelelő tevékenységet folytatnak-e, kiszolgálnak-e fiatalkorúakat szeses itallal? Iparigazolványt kapnak a gyűjtőkereskedők 0' Iparigazolványt kapnak a gyűjtőkereskedök, és a Kiskereskedők Országos Szervezetének tagjaiként folytathatják munkájukat. A béUoereskédelmi miniszter új rendelet® értelmében a toll-, nyersbőr-, vas-fém-, papír-, üveg-, valamint textilhulladéflc gyűjtésére jogosító magánkereskedői igazolványt a kérelmező lakóhelye szerint illetékes szakigazgatási szervnél, városi, kerületi tanács kereskedelmi osztályain, járási hivatalokban kell kérni. A gyűjtőkereskedők csak az igazolványban meghatározott termékeket gyűjthetők, illetve vásárolhatják meg abban a megyében, ahol az igazolványt kiállították, valamint az azzal szomszédos megyék területén. A rendelet szerint az igazolványt csak az kaphatja meg, aki már igazolni tudja: az összegyűjtött termékeket valamelyik gazdálkodó szervezetnek szerződés alapján eladja. A gyűjtőkereskedők alkalmazottat nem foglalkoztathatnak. Hazánkban körülbelül ezer gyűjtőkereskedő tevékenykedik, akik eddig sem az alkalmazottakhoz, sem a magánkereskedők közé nem tartoztak. Nem részesültek SZTK-bizbosításbam sem. Egy — 1957-ben kiadott — rendelet alapján néhány szövetkezet vagy ÁFÉSZ átadóit ugyan igazolást egy-egy gyűjtőklereskedőniék, de munkájukat valójában jogilag nem szabályozták. Mostantól a gyűjtőkereskedök is a KISOSZ- hoz tartoznak majd. • Kővágóőrs határában forgatják Jan cső Miklós „Életünket és vérünket” című új filmjét. Több száz statiszta és kaszkadőr közreműködésével készül a látványosnak ígérkező film, amelynek egyes jeleneteit legutóbb helikopterről vették feL A főbb szerepekben Vigh Gyöngyit, Sáfár Anikót, Cserhalmi Györgyöt, Bujtor Istvánt, Balázsovits Lajost és Koncz Gábort látjuk majd. (MTI-fotó: Vida András felvétele — KS) Az Orkhon völgyében • A gyerekek korán megtanulnak lovagolni Mongóliában. Hogyan készül az olimpiára? A szovjet vasút Az 1980-as moszkvai olimpiára várhatóan 300 ezer külföldi vendég érkezik a Szovjetunióba. Körülbelül ugyanennyien utaznak a fővárosba a Szovjetunió különböző . városaiból. Az utasszállítás nagy része vasúton történik. A Szovjetunió napjainkban 27 külföldi állammal áll vasúti ősz. szeköttetésben. A menetrend szerint közlekedő nemzetközi szerelvényeken kívül az olimpia idejére külön kisegítő vonatokat iktatnak be. Ez azt jelenti majd, hogy naponta mintegy 16 ezer külföldi utas jut el átszállás nél. kül a szovjet fővárosba. Az olimpia ideje alatt és azt követően a külföldi és szovjet résztvevőknek és vendégeknek turistautazásokat szerveznek az ország különböző vidékeire. Erre a célra speciális kisegítő gyorsvonatok bevezetését tervezik. Ilyen szerelvények közlekednek majd a Moszkva—Leningrád, Moszkva—Kijev, Moszkva— Minszk, Moszkva—Riga, Moszkva —Volgográd, valamint Moszkva— Kujbisev útvonalakon. 1980-ig a nemzetközi szerelvényeket több mint 650 -vasúti és 500 új étkezőkocsival látják el. Ilyen kocsikból áll majd a harmadik „Vörös nyíl” gyorsvonat is, amely már az idén elindul első útjára. A moszkvai metró Felkészül az olimpiára a moszkvai metró is. Már ismert valamennyi fővárosi olimpiai létesítmény pontos helye, elkészítették a hozzájuk vezető metróvonalaik várható maximális utasforgalmának grafikonjait. A legnagyobb forgalmú állomásokon másodpercenként 15 centiméterrel növelik a mozgólépcsők haladási sebességét. A moszkvai metró 300 új konstrukciójú metrókocsit is kap az olimpiára. A kocsikban nagyméretű színes térképek adnak majd részletes információt az egész metróhálózatról, illetve az adott vonalról. Az olimpia megnyitásáig újabb állomásokkal bővül a fővárosi Építi a Csehszlovákiában számos olyan jelentős gyár, ipartelep van, amely előtt ott a tábla: „Építette az ifjúság”. Az első ilyen ifjúsági építkezés 1949-ben kezdődött, amikor Közép-Csehorsz ágban Klicava falunál duzzasztógátat létesítettek. Azóta a fiatalok építettek kohászati kombinátot, vasútvonalat és hőerőművet is. Jelenleg a Csehszlovák Szocialista Ifjúsági Szövetség védnökségével a Prága melletti Mellükben épül az első csehszlovák 500 megawattos energiablokkal ellátott hőerőmű, az ország hatodik ötéves tervének metróhálózat. Átadják a Kalinyin-vonal 12 kilométeres új szakaszát, üzembe állítják a Rigai vonal új szakaszát, és elkészül a Gorkovszkaja állomás. Az AEROFLOT Az olimpiai játékok komoly vizsga elé állítják a moszkvai repülőtereket Előzetes számítások szerint a főváros repülőterei — a seremetyevói, a vnukovói, a domogyedovói — a szokásos szállításokon kívül, naponta 60 ezer olimpiai versenyzőt és vendéget szolgálnak majd ki. Ezért foglal el különleges helyet az AEROFLOT feladatai között a moszkvai repülőterek rekonstrukciója. Moszkva nemzetközi répülőterén, Seremetyevón máris lényeges változásokat vehetünk észre. A második, világszínvonalú fel- és leszállópálya üzembe helyezé-. sével lehetőség nyílt arra, hogy bármilyen meglevő és létrehozandó géptípust fogadhassanak. A szakemberek most újítják fel és tökéletesítik a repülőtér irányító berendezését. A közelmúltban hagyták jóvá a seremetyevói új légikikötő tervezetét. A Seremetyevó—2 régi épületeinek a helyén hamarosan elkezdődik az új repülőtér építése, amely óránként 2100 utast képes majd kiszolgálni. Az új repülőteret 1979 végére helyezik üzembe. Vnukúvón már megkezdődött a szállodasor építése, valamint a légikikötő rekonstrukciója, amely óránként 4200 légiutas fogadását teszi majd lehetővé. A másik fővárosi repülőtéren, Domogyedovón is modernizálnak. Jelenleg a fel- és leszálló pályákat erősítik, hogy lehetővé váljék itt is a nehéz gépek fogadása. Az AEROFLOT olimpiai listáján az új tallinni légikikötő építése is szerepel, itt kerülnek ugyanis lebonyolításra a vitorlásversenyek. Az 1980-as olimpia sportolói, vendégei és turistáinak fogadására jelentősen megújulnak Kijev és Minszk légikikötői is. APN—KS legnagyobb beruházása. Képünkön: Frantisek Stovik ifjúsági munkabrigádja szereli az erőmű hűtőtornyát. (Orbis—KS) csehszlovák ifjúság
