Petőfi Népe, 1978. augusztus (33. évfolyam, 178-205. szám)

1978-08-08 / 184. szám

4 0 PETŐFI NÉPÉ 0 1978. augusztus 8. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS EGY ÚJSÁGCIKK VISSZHANGJA Óvoda épül a téesz-központban Mongóliái képek 0 Keleti sző­nyegek — kor­szerűen. Az NDK segítsé­gével építették (el a korszerű Ulánbátor! sző­nyeggyárat. 0 Csepel varrógép Ulánbátorban. Magyar közreműködéssel épült (el a mongol főváros ruhagyára. A háztáji állattartók érdekében „Háztáji állattartók között’’ címmel közölt riportot lapunk jú­lius 20-án, amellyel kapcsolatban több észrevétel érkezett a szer­kesztőséghez. Takács Viktor kiskunhalasi ol­vasónkat egy sajnálatos sajtóhiba serkentette levélírásra: elképzel­hetetlennek tartja, hogy a lajos­­mizsei Almavirág Szakszövetke­zet tagijai évente hétszázezer ser­tést értékesítenék. Ebben igaza van, s jól sejti: az újságkészítés ördögének keze van abban, hogy a kéziratban szereplő kétezres szám ennyire „felihízott”. Sajnos, a valóságban, jóval las­sabb ütemben növekszik a hízott sertések száma, s a szóban forgó cikk egyebek mellett ennek az okait is kereste. Az oknyomozás során tehet adott a következő vé­leménynek: a papírzsákok magas ára is csökkenti a tenyésztési kedvet. Dr. Kovács Gyula, a Bács-Kis­­kus megyei Állategészségügyi Ál­lomás igazgató főorvosa ebből azt a következtetést vonta le, hogy az újságíró egy túlhaladott —, s higiéniai, állategészségügyi szempontból roppant veszélyes — gyakorlatot vesz védelmébe: a különböző baktériumokat terjesz­tő, textilből készült zsákok továb­bi használata mellett tör lánd­zsát. Ez természetesen távol állt a riportban megszólaltatott sertés­­hizlalóktól, s a véleményüket köz­readó újságírótól is. A kritikus észrevételükkel azoknak az el­képzeléseknek a megvalósítását sürgették inkább, amelyekről dr. Kovács Gyula is említést tesz le­velében. „Mint az élet minden területén, természetesen itt is van még to­vábbi előrehaladási lehetőség. A közeljövő feladatai közé tartozik, hogy keveréktakarmányok helyett a 'kistermelők által... összeke­verhető koncemtrátumokat hoz­nak — ugyancsak papírzsákban — forgalomba, azonban ez eset­ben már jóval kevesebb papír felhasználásával. További célszerű gyakorlat lehet — mint ahogy már erre is több példa van hazánk .nagyüzemi tópeÜláit&sa' 'területén —"ja kéve­­réktakarmányok tartálygépkocsi­val' történő' kiszállítása, amelynek egyelőre az elegendő speciális gépkocsi és a kistermelőknél be­állítható fogadótartályok hiánya szab határt.” Ennyiből is világos: valóságos problémáról szóltak a háztáji ál­lattartók, amelynek megoldására talán hosszú évekig kell még vá­rakozni. Nem túlhaladott, nagyon is időszerű volt tehát az észrevé­telük. K. J. 0 Kombinát a pusztában. Magyar segítséggel épült (el a szonglnói biokombfnát. (MTI-fotók — KS) Kétmilliárd rubel hitel A KGST Nemzetközi Beruhá­zási Bankja közzétette jelentését 1977. évi működéséről. Ebben megállapítja, hogy a tagállamok beruházásai 1977-ben az előző év­hez viszonyítva 4,3 százalékkal növekedtek. A bank alapelveinek megfelelően hiteleivel az Oren­burg! beruházáson túl elsősorban az 1976—1980-as évekre szóló in­tegrációs tervekben, a hosszú le­járatú együttműködési célprogra­mokban, szakosítási és kooperá­ciós egyezményekben előirányzott létesítményeket finanszírozta. A múlt évben, ugyanúgy, mint a bank hétéves működése alatt a hiteleknek több mint 80 százalé­kával a fűtőanyag- és energia­ipar fejlesztését segítette. 1971 óta 2079,8 millió transzferábilis rubel összegű hitelt nyújtott, s ezen belül a műit évben 826,4 milliót, ami 22 százalékkal több az előző évinél. Tavaly négy' or­szág hat beruházásának támoga­tására engedélyeztek hitelt: az Ajkai Timföldgyár és a Székes­­fehérvári Könnyűfémmű bővíté­sére, a lengyel putnai és poznani mezőgazdasági gépgyár moderni­zálására, a román dzsurzsui marónátrongyár építésére és a jugoszláv Nova-Gradiska-i mű­szergyár rekonstrukciójára. Az el­múlt hét évben meghitelezett 54 beruházásból eddig harmincat ad­tak ált, s ebből tavaly hármat: a bulgáriai Biljána Textilüzemet, a lengyelországi Poimo és Vifoma gépipari beruházást. Az összes átadott, meghitelezett beruházás költségvetési értéke több mint 700 millió transzferábilis rubel. Tíz-ti zen két éve, hogy bú­csút mbndva az öreg tanyák­nak, szerte a határból beköl­töztek, birtok­ba vették egészséges, tá­gas szép ottho­naikat a kecs­keméti Törek­vés Termelő­­szövetkezet E— 5-ös út menti lakótelepének első letétemé­nyesei. S a kö­zös gazdaság ösztönző támo­gatásával évről évre gyarapodott, s gyarapszik az üde kertiekkel övezett családi há­zak száma; még pár év, s kitel­jesedik a kis komfortos település a szövetkezet központjának tő­­szomszédságában. A vezetékes vízzel ellátott lakótelepre — mint azt Szmolenszky László tsz-elnök említette — 1980-ban várhatóan a földgáz is éljut. A minap a tsz-központban tett látogatásunk alkalmával serény építkezés látványa tárulkozott elénk. A közös gazdaság építész­­mérnöke, Szécsi István tervei alapján hatvan személyes óvoda létrehozásán szorgoskodik a szö­vetkezeti építőbrigád. — Az volt a gondolatunk, hogy a kisgyermek szakszerű fel­ügyelet és nevelés melletti elhe­lyezése lehetőségével nemcsak az édesanyáknak segítünk. Hogy a szülők gondmentesen, nyugodtan dolgozhassanak, fontos érdeke a szövetkezetnek — magyarázza Szmolenszky László. S hozzátette, hogy októberben kívánják átadni a rendeltetésének az egészségügyi ellátás célját is szolgáló épületet. Elkészülése után ugyanis a hat­van személyes óvodaépületbe köl­tözik az általános orvosi, a fogá­szati rendelő és gyermekgyógyász­­szolgálatfál is bővül az egészség­­ügyi ellátás a termelőszövetke­zetben. (Pásztor Zoltán felvétele) Mi szerepeljen a munkakönyvben? Mit kell beírni a munkakönyv­be, ha a munkából való kilépés napja, a munkaviszony megszű­nésének naptárilag meghatározott időpontja a szabad szombat előt­ti péntekre esik, — sok félreér­tésre ad okot. A vállalatoknak és dolgozóknak ugyanis egyaránt gondot okozott az utóbbi időben, ha a dolgozó munkaviszonya a szabad szombat előtti pénteken szűnik meg. A munkakönyvi bejegyzés időpontja ilyenkor azért különösen jelentős, mert a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. tv. végrehajtá­sa 'tárgyában kiadott 17/1975. (VI. 14.) Mt. számú rendelet 31. §-a szerint az átlagkereset hetvenöt százalékát kitevő táppénz akkor illeti meg a dolgozót, ha a társa­dalombiztosítása megszakítós nél­kül két év óta femnáill. A biztosí­tás*-megszakítás nélkül1 akkor áll fenn,‘ha'abban a hetT pihenőnap és a munkaszüneti nap kivételé­vel ' egy' nap' megszakítás sincs. " Ha a dolgozó új munkahelyén csak hétfőn állhat munkába, ak­kor a biztosítósát, a kieső szom­bati nap megszakítja és emiatt — betegség esetén — táppénzként részére csak az átlagkereset hat- ' vanöt százaléka jár. A hátrány kiküszöbölése céljá­ból egyes esetekben különféle — jogszabállyal ellentétes — bejegy­zéseket tesznek a .munkaköny­vekbe. Ezért szükségesnek tart­juk az ailá'bbiak ismertetését. Ha a munkaviszony megszűné­sének naptárilag meghatározott időpontja a szabad szombat előt­ti péntekre esik, a munkából va­ló kilépés napjaként a pénteki napot kell a munkakönyvbe beje­gyezni. A társadalombiztosítással kap­csolatos hátrány bekövetkezése a munkaviszony bármely címen tör­ténő megszűnése esetén 'kellő gon­dosság mellett elkerülhető. Így például, a munkaviszony dolgozói felmondás következtében szűnik meg, a felmondás időpontját úgy kell megválasztani, hogy felmon­dási idő leteltének időpontja ne a szabad szombat előtti péntekre essék. Vállalati felmondás esetén, ha* a felmondási idő utolsó napja el­kerülhetetlenül az ilyen pénteki napra esik, akkor a dolgozó ré­szére járó — munkavégzés alóli — kötelező felmentés Ideje alatt lehetőség van arra, hogy a dol­gozó leendő vállalatónál a mun­kaviszony kezdő napjául olyan napot válasszanak, hogy ne érje hátrány a biztosítás megszakítá­sa miatt. Áthelyezés és közös megegyezés esetén is lehet erre figyelemmel megállapodni. Gy. Gy. összefogás a fák védelmére A szocialista országok fás növé­nyekkel foglalkozó kutatóinak kapcsolatai csaknem 20 éves múltra tekintenék vissza. Az er­dészék, kertészek, kert- és tájter­vezők mindig úgy választották 'meg tanácskozásaik témáit, hogy azok segítsék a környezetvédelmi és természetvédelmi problémák sikeres megoldását’ A csehszlo­vák, a lengyel, az NDK-beli, a szovjet és a magyar szakemberek egyik fő kutatási területe nap­jainkban, hogy milyen módon tarthatók fenn és gyarapíthatók a nagynépességű .városok zöldterü­letei. A tudósok általában egyetérte­nek abban, hogy a városkörnye­zet egyre negatívabban hat a zöldterületekre. A közeljövőben még nagyobb mértékben kell fi­gyelembe venni a már meglevő zöldterületek védelmét és meg kell határozni, mely növények al­kalmasak a városok eltérő szeny­­nyezettségű levegőjének javításá­ra. Csehszlovákiában, Lengyelor­szágban és Magyarországon Ígé­retes eredményeket értek él a vá­rostűrő fák felkutatásában, s most az a cél, hogy a leghasználha­tóbb választékot mielőbb összeál­lítsák, lehetővé téve széles körű alkalmazásukat. Törekednek, hogy azonos kuta­tási módszereket használjanak a fák éUenállóképasségének és pusztulásának felderítésében. Fontos az az ajánlás is, amely a fás növények gazdasági értékelé­séhez egységes, közös „kulcsot” javasol a fákat érő károk megál­lapításánál, s általában a városi zöldterület rongálásánál. A szak­emberek egyre gyakrabban folya­modnak gazdasági eszközökhöz, amelyek segítségével a városban levő fák és parkok pusztításait igyekeznek lassítani, .megállítani. Sok reményi fűznék az élő fák ér­tékjegyzékének bevezetéséhez. Több országban tettek kísérletet az értékjegyek megállapítására. A Prágában már bevezetett faár­jegyzék felkeltette a szakembe­rek figyelmét. Elképzelhető, hogy a városi tanácsok megvizsgálják a jegyzék bevezetésének lehetősé­gét. A szocialista országok szakem­berei szorgalmazzák a rezervátu­mok, növénytársulások, facsopor­tok és egyes növényiek aktívabb védelmét. A városi ártalmak ha­tására a növények élettanilag le­gyengülnek a betegségekkel szem­beni ellenállóképességük egyre romlik. Több mint száz állati kártevő és csaknem ugyanannyi baktériumos, illetve gombás be­tegség veszélyezteti a fiákat. Ezért különösen nagyjelentőségű, hogy a jó várostűrő, szépen fejlődő egyedekböl gyűjtenék szaporító­anyagot Közös érdek fűződik a génbankok létesítéséhez. A nagyvárosokban és az ipar­vidékeken különleges terhelést je­lentenek a fák számára az égés­termékek, a levelekre rakodó por, a fokozottan száraz levegő és a rendkívül magas hőmérséklet az épületek környezetében, valamint a télen a jég felolvasztására hasz­nált só hatása. Fontos szempont a fagytűrés is, s törekedni kell a fák díszítőértékének javítására. Lényeges, hogy zöldterületeinken a virágban szegény, vagy virág­­talan őszi-téli icTőszak lerövidül­jön: több legyen a nyár végén, il­letve ősszel virágzó fia. Bizonyos fajtáknál sikerrel kecsegtet a vi­rág zási idő meghosszabbítása. A fiák kutatásával foglalkozó tudomány fejlesztése igen fontos a társadalom számára. Nagyobb figyelmet kellene fordítani már az iskolákban az élőkörayezet vé­delmének népszerűsítésére. A tu­domány magyar művelői javasol­ták, hogy a szocialista országok zöldterület-kutatásait vegyék fel az államok közötti kulturális-tu­dományos szerSSdéses egyezmé­nyekbe. (MTI—APN) A SZOJUZ GÁZVEZETÉK NYOMÁBAN (1.) Gáztenger a föld alatt Orenburg az egykori álmos kis­város Európa és Ázsia határán, az Ural déli vidékén ma félmilliós nagyváros. Fejlődését nem utol­sósorban a megye területén fel­tárt hatalmas földgáz- és egyéb ásványkincsnek köszönheti, amely aztán magával hozta aiz ipar hal­latlan méretű, gyors fejlődését. Neve hallatán mindjárt a 2684 kilométer hosszúságú gázvezeték jut általában eszünkbe, amelyet a KGST hét tagállama hihetetle­nül rövid idő — pár év — alatt épített meg és ez év végére gya­korlatilag már üzembe is helyez. A Szovjetunió Újságíró Szövet­sége nemrégiben meghívott né­hány újságírót a vezetéket építő országokból. Köztudott, hogy a gázvezeték építését öt szakaszra bontva egy-egy szocialista ország gondozza. Nem tartanám célsze­rűnek, hogy külön-külön beszá­moljak a nagyjából egyformán le­zajlott találkozókról, 'hisz minde­nütt ugyanazt láttuk, hasonló gondokról, nehézségekről, és per­sze, szép munkasikerekről szá­moltak be a gázvezeték magyar, NDK-beli, lengyel, csehszlovák, bolgár, szovjet építői. Ismerked­jünk meg e helyett az alapvető munkafolyamaitokkal és azokkal, akik e munkát végzik. Orenburg környéke már a sztyeppe világát idézi. Végelátha­tatlan síkság, vezetékekkel ke­­resztül-kasul szélt mezők, fúró­tornyok, sürgő-forgó lánctalpa­sok, anyagszállító teherautók. Az Ural folyó 'keskeny csíkja ma már tulajdonképpen csak eszmei hatá­ra a két kontinensnek, mert itt mindent a gáz határoz meg. Sza­­tyirov, aiz Orenburg! építési sza­kasz vezetője elmondotta, hogy az első kút 1966-ban kezdett ter­melni. Azóta kiderült, hogy ke­let—nyugati irányban a földrajzi határokra fittyet hányva 90 km hosszú, 10—30 km széles föld alatti üregben 1,8 trillió köbmé­ter földgáz várja a fúrótornyok csöveit. A réflegnyomás élég ma­gas — 75 atmoszféra, a gáz igen jó minőségű. Tizenegy lelőhely van Oren­burg térségében, ebből kilenc már rendszeresen adja a gázt. A hely­zettől függően húsz-harminc kút tartozik egy lelőhelyhez. A fúró­tornyok legénysége télen mínusz hairminc, nyáron plusz harmincöt fokos hőmérsékletben dolgozik. Igen sokat szenvednek a sztyeppi csípős szelek, az ősi esőzések és a téli hóakadályok miatt, de azért mégis alaqsony a fluktuáció. Eh­hez persze tudni kell, hogy igen jól keresnek. A lelőhelyeken min­dén kényelemmel ellátott lakó­épületeik, étkezdék, klubszobák, fürdők várják őket. A fegyelem persze kissé katonás. A 24 fős fúróbrigádok a nagy ország min­den részéből verbuválódtak, a kö­zös munka hamar összehozta őket,* azután már jóban-rosszban kitartanak egymás mellett. 0 Az Orenburg! gázfeldolgozó komplexum távlati képe. (Fotó: KS) A kutatókból a lelőhely köz­pontjában épített előtisztítóba ve­zetik a gázt, majd az orenburgl komplexumba, amely a maga 3500 munkásával, szuper automata gépparkjával Európa-, sőt a világ legnagyobb Ilyen jellegű üzem­óriása. Építése három évig tar­tott és 1824 millió rubelbe került. Feladata kettős: leválasztja és feldolgozza a gáz melléktermé­keit és szállításra kész állapotba hoz évente 45 milliárd köbméter gázt. ' Amikor beléptünk az üzem te­rületére, valamennyien mentőfel­szerelést 'kaptunk. Kísérőnk, A. Andrejevics mérnök nagy óva­tosan még azt is megkérdezte, nincs-e cipőnkön fémből készült sarakvédő. — Egyetlen szikra is elég — mondotta; de ml magunk is éreztük, miennyire telített olaj­gőzöktől a levegő. Amikor felpró­báltuk az oxlgénes gázmaszkot, még a szűrőn keresztül is érző­dött a gáz átható szaga. Bent az üzemben alig láttunk embert Elektronikus Vezérléssel működik minden és bár kísérőink lelkesen magyarázták a kén, amonium stb. leválasztásának folyamatát, alig vártuk, hogy újra a szabadban legyünk. A bonyolult vegyi és mechani­kai folyamatok után a gázkon­­denzátumot a kompresszorállo­másra vezetik, ahonnan elindul több ezer kilométeres útjára. Orenburg tehált nem múltjáról híres, hanem arról, hogy az Ural környezetének egyik legnagyobb ipari központja, amint arra a to­­vaszálló repülőgépből is jól lát­ható gázkomplexum égő gázfákr­­lyáinak magasba törő lángoszlo­pai emlékeztettek bennünket. Vasvári Ferenc (Következik: 2. rész — A titok­zatos kék kockák.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom