Petőfi Népe, 1978. augusztus (33. évfolyam, 178-205. szám)
1978-08-05 / 182. szám
4 • PETŐFI NEPE • 1978. augusztus 5. Azért némi jó érzéssel töltheti el az embert, hogy változnak a dolgok.... No, nem annyira gyorsan, nem annyira radikálisan és nem mindig olyan ésszerűen, mint ahogyan szeretnénk —, meg ahogy a józan ész is elvárná —, de azért változnak. Általános csúsztatás Például: van annak már vagy nyolc esztendeje is, hogy a magyar sajtóban először bukkant tel egy — kizárólag külföldi példákkal illusztrált — beszámoló a rugalmas munkaidőről. Valamit — csak rövid emlékeztetőként — a módszer lényegéről: mások, másutt rájöttek arra, hogy seregnyi munkahelyen és munkakörben nem kell kőbe vésett parancsolatként tisztelni a hagyományos — például: reggel nyolctól délután négyig, fél ötig tartó — munkaidőt. Legfőképpen azért nem, mert ezeken a munkahelyeken gyakran előfordul, hogy bizonyos időszakokban egyszerűen nincs mit csinálni. A munka jellege is olyan, hogy könnyűszerrel átcsoportosítható, átrendezhető. Kitalálták tehát a rugalmas munkaidőt, ami hasonlít a ml jól bevált csúsztatási módszerünkhöz. Vagyis: ha sok a munka, túlórázunk, ha kevesebb, vagy éppenséggel semmi, akkor a korábbi túlórákat „lecsúsZtatjuk”. A rugalmas munkaidő nem más, mint az intézményesített csúsztatás általánossá tétele. Az öitlet bevált, olyannyira, hogy Európában jelenleg vagy 15 millióan dolgoznak rugalmas munkaidőben, persze a módszer lényegéhez tartozó szabályok szigorú betartásával. A nap bizonyos Időszakában, az úgynevezett blakkidőben, mindenkinek a munkahelyén kell tartózkodnia. Ezt megelőzően, illetve ezután, ki-ikj saját maga határozza meg a munkaidejét. Az eredmény pedig: nyűgöd taibbá, fegyelmezettebbé és szervezettebbé vált a munkavégzés, mert a munkavállalók elemi érdeke, hogy a lehető legésszerűbben gazdálkodjanak saját idejükkel. Ráadásul a minimumra csökkent az úgynevezett törtnapi hiányzások aránya, lévén. hogy a személyes ügyeket egyszerűbben, könnyebben intézhetik az emberek. Kedvező tapasztalatok Nyolc évvel ezelőtt azt a bizonyos újságcikket néma csend, vagy jobb esetben, a zagyva butaságoknak kijáró megvető kézlegyintés követte. Két évvel később híre jött, hogy az egyik fővárosi 'kereskedelmi vállalat, nagy titokban, és csak próbaképpen bevezette a rugalmas munkaidőt — teljes sikerrel. Nem az alkalmazottak, a vállalat vezetői mondták: olyan eredményeiket értek el, hogy ha rajtuk múlik, soha nem térnek vissza a merev munkaidőhöz. Szerencsére rajtuk múlott, azon egyszerű ok miatt, mert a munkarend szabályozása vállalati belügy, nem kell hozzá felsőbb engedély. Megpróbálta néhány más vállalat is, hírek érkeztek a szocialista országokból is... egyszóval napirendre került a rugalmas munkaidő Ugye, s most már nem lehetett egyetlen kézlegyintéssel elintézni. Megjelentek, elhangzottak az első óvatos nyilatkozatok* hogy .. igen, voltaképpen érdekes... tanulmányozzuk... idővel 'talán nálunk is, persze csak ' nagyon korlátozott körben ...” meg ilyesfélék. Aztán az illetékesek elhatározták — úgy másfél éve —, hogy hivatalos kísérletet indítanak nem is tudom hány vállalat részvételéve!, tapasztalatok szerzése céljából. Hogy e kísérlet végül is milyen eredményre vezetett —, s hogy egyáltalán lezárult-e? — arról nem tudni, de aligha lenne érdekes. Az a néhány tucat vállalat, Intézmény, ahol már évek óta alkalmazzák a rugalmas munkaidőt, tökéletes kísérleti alanyként fogható fel; egyetlen egy sem akadt közülük, ahol visszatértek volna a hagyományos munkaidőbeosztáshoz. A tapasztalatok mindenütt és egyértelműen kedvezőek. S a rugalmas munkaidő mégsem terjed Magyarországon úgy, ahogy az — a módszer előnyeinek ismeretében — elvárható lenne. Pedig, mint tudjuk, nem kell hozzá hivatalos, ha úgy tetszik központi engedély... Csakhogy: a kezdeményezések, engedélyezési herce-hurcák. és tilalmi táblák nélkül is megbuktathatok. Csak kellő közönnyel kell körülvenni az újdonságokat, csak éreztetni kell a „nem tiltjuk, de nem is támogatjuk..színezetű álláspontot, csak fel kell villantani néhány jól csengő — ám lényegét tekintve üres — frázist, s máris a bátortalanság válik a jellemző magatartásmóddá. Nem luxus - eszköz Tévhit, hogy a rugalmas munkaidő 'bevezetésének komoly anyagi, műszaki és egyéb feltételei vannak. Egyszerűen elemi szervezési tennivalókat kell elvégezni. Tévhit továbbá, hogy csak bizonyos alkalmazotti munkakörökben vezethető be (s ily’ módon bizonyos társadalmi feszültségek forrásává válhat, tehát politikailag is megfontolandó l). Gyárak tucatjaiban alkalmazzák fizikai munkaterületeken és most egy hazai vállalat is áttér a fizikai munkások körében alkalmazható változat bevezetésére. És a legnagyobb tévedés azt hinni, hogy ha egy szervezési módszer szokatlanul új. ráadásul a világ más tájain találták fel. akkor azt nekünk eleve gyanakvással kell fogadni. Mert — hogy el ne feledjem —, a rugalmas munkaidő nem holmi — csák a .kiválasztottak által élvezhető — luxus, hanem szervezési módszer és eszköz. Aminek számottevő összegekkel mérheti közvetlen gazdasági haszna van. Legalább ez ejtsen gondolkodót^ mindenkit, akinek köze lehet p korszerű munkarend elterieszté'éhez. V. Cs. BEFEJEZÉS ELŐTT Ä TEHENÉSZETI TELEP ÉPÍTÉSE Beruházások Tasson A tassi közös gazdaságok három éve egyesültek, s azóta egy, a Dózsa Tsz-ben tevékenykednek a szövetkezeti tagok. A gazdasági koncentrálódás számtalan szervezeti és termelésszerkezeti változtatást is szükségessé tett, elsősorban azért, hogy az Így létrejött közösség hatékonyabban és gazdaságosabban — a helyi és népgazdasági igényekhez jobban alkalmazkodva — tudjon termelni. Az eltelt évek termelésére a szélső értékek nem jellemzők, ami azt is jelenti, hogy egyenletes, kapkodástól és túlzásoktól mentes, ugyanakkor szép Ívű fejlődés tapasztalható a tassi Dózsa Tszben. Az elmúlt év gazdálkodásáért. elnyerték a Kiváló Szövetkezet címet is. A fő- és melléküzemágak termelése kiegészíti egymást. A melléküzemágakban foglalkoztatott munkaerő még azért is jelentős, mivel az itt .dolgozók a mezőgazdasági csúcsmunkák idején a földeken tevékenykednek. Egyebek között az állattenyésztési ágazatok fejlesztéséről határoztak,. szinkronban a növénytermesztésével, illetve a gyepgazdálkodás további alakításával az egyesülés után. Jelenleg a szarvasmarha-ágazat rendbehozása, ezt követően a sertésprogram megvalósítása, s mindemellett még a juhászat fejlesztése és a halastavak bővítése szerepel terveikben. A VI. ötéves terv végéig mintegy 32 millió forint értékű meliorációs munkát is befejeznek, amiben táblásítás, úthálózat-bővítés, vízrendezés és öntözőfürt létesítése is helyet kap. Legnagyobb föladat most a szövetkezetben a szarvasmarhatelep kialakítása. Ezer tehenet tudnak majd elhelyezni a telepen, amelynek építését egy éve kezdték, s az idén ősz végén lesz kész. A nagy munkára jellemző, hogy betonból 15—16 ezer köbmétert használnak, a tereprendezés során 150 ezer köbméter földet mozgatnak meg, s a villamosberendezések kábelei több mint 1 millió forintba kerülnek. Egyébként ezeket, valamint a vízvezetékeket, a trágyaelvezető csatornákat a föld alatt helyezték él. Az AGRÖKQMPLEX rendszerű - telepet tíz hektár földterületen — amely szántóföldi művelésre al kalmatlan — építik fel. A tehén istállókon kivül borjúnevelő, fejő- és tejház, silótároló, valamint a hígtrágya 'kezeléséhez szükséges berendezések épülnek, illetve ezek nagyobb része már készen van. A környezet kialakítására is ügyelnek. Például a területen már meglevő fákból csupán azokat vágták ki, amelyék zavarták az építkezést, s az épületek elkészültével csaknem azonos Időben megkezdték a parkosítást: faültetést, füvesítést. A telepen a hldroglóbusz, valamint a tejház technológiai szere-V lii/i"' uviliül Előző számunkban a Holdrakétákkal való megközelítésének nehézségeit és az ezzel kapcsolatos korai terveket ismertettük. Most azt vizsgáljuk, napjainkig ebből mi valósult meg. CÉLPONT: A HOLD! — LUN A, RANGER, SURVEYOR — KOZMOSZ-SOROZAT ES A HOLDKUTATÄS. Rendkívül pontos rakétatechnikai és égimechanikai számításokat követel meg a Földünktől 384 ezer kilométer távolságban levő, s csupán 3470 km átmérőjű holdnak a rakétával való eltalálása. A rakéta-lövedék csak akkor juthat el a Holdra, ha másodpercenként. legalább 11 kilométer sebességgel indítjuk. Számításba kell azt is venni, hogy az indítás a másodpercenként 30 km sebességgel száguldó Földről az 1 km 'másodperc sebességű Holdra történik, méghozzá olyan lövedékkel kell találni, amelynek a sebessége szükségképpen fokozatosan csökken! Ezeknek a bonyolult számítási műveleteknek gyakorlati kikísér létezését a szovjet LUNA (LU NYIK) és az amerikai RANGER valamint az ezt követő SURVE YOR-program szolgálta. A Hold ra leszálló, vagy a Hold körété lepített Lunák, Rangerek, Surve yorok, Lunar Orbiterek azonban mind egy célt: az embernek megbízhatóan a Holdra és onnan visszajuttatását szolgálták. Az óriási nehézségekre jellemző, hogy pl. az amerikai Rangerprogram keretében — amelynek célja a Hold látható oldalának felkutatása volt és a becsapódó rakéták segítségével onnan televíziós közvetítés és filmfelvételek készítése — elindított első 6 darab RANGER-rakéta teljes kudarcot vallott. Csak a RANGER—7-nek sikerült 1964. július 28-án eltalálnia a Holdat és becsapódásáig, 17 percen át televíziós állóképeket közvetítenie. A Földön 4308 kép átvétele sikerült. Egyébként ez volt az első tvközvetítés a Holdról. A szovjet LUNA-sorozat szintén a fenti célt szolgálta és ennek keretében jutott élaLUNYIK—2. az első emberkéz által készített eszköz, 1959. szeptember 13-án a Holdra. Erről a két híres sorozatról röviden. csak annyit, hogy a RANGER-ek 345 kg súlyúak voltak s ebből 170 kg-ot nyomott a tv-berendezés. Nagy felbontó képességű csővel elérték azt, hogy a közvetlenül becsapódás előtt készült felvételeken a Hold felszínén a deciméter nagyságrendű alakulatok Is megkülönböztethetők voltak, míg a Földről a legnagyobb távcsövekkel csak kb. 40 méteres részleteket lehet fényképezni. A LUNA-sorozat közül a LUNA—3 1959. október 6-án megkerülte, a Holdat és az első 0 A szarvasmarhatelep épületei mellett még az állomány betelepítése előtt megkezdték a terület rendezését és parkosítását. lésén kívül valamennyi munkát a tassi Dózsa Tsz építőbrigádja végzi. Bizonyára ennek is köszönhető a gyors és — az eddigi tapasztalatok szerint — jó minőségű munka. Egyszerre 100—150 szakember és segédmunkás dolgozik az építkezésen, hogy a tervezett 17 hónap alatt átadják, s így 1980-ig a szarvasmarhaprogramjukat teljesíteni tudják. Az állomány ekkorra a holstein friz és magyar tarka keresztezésű utódjaiból tevődik össze. A szövetkezet nem választott túl drága teleptípust, ugyanis egy komplex tehénférőhely 60 ezer forintba kerül. Figyelmet érdemel az a három silótároló, ahol ezer vagonnyi télire való eleséget tudnak elhelyezni. Lánctalpas gépek segítségével „tapodtatják” a zöldtakarmányt: lucernát, borsót, silókukoricát. Már tavaly is használtak egy tárolót, amelyben kitűnő minőségű téli takarmányt készítettek. A másik — egyébként a megyében csupán itt alkalmazott, technológia — az AGROKOMPLEX típusú hígtrágyakezelési módszer, amely az érdeklődés középpontjába kerülhet és számítani lehet arra, hogy több megyei gazdaságban is építenek ehhez hasonlót. E korszerű trágyakezelési technológia több előnye közül csupán • A borjúnevelő épület belső szerelési munkál a felvételünk óta már befejeződtek, s megkezdték az állatok betelepítését is. (Straszer András felvételei.) kettőt említünk: viszonylag olcsó, a szervesanyagot — kazalszerűen tárolva esetleg műtrágyával dúsítva — szórógépekkel könnyen vissza lehet juttatni a talajba. Ez utóbbi haszna és szükségessége ma már vitathatatlan, ha a műtrágyaárakat vesszük figyelembe, ugyanakkor gondolni kell arra is, hogy az úgynevezett talajélet fenntartása rendkívül fontos és legjobban szerves trágyázással segíthető. Cs. I. A STATISZTIKA TÜKRÉBEN •— ;TM“ A munkahelyi étkeztetés nA munkahelyi étkezés szempontjából kedvező, ha az egységek a munkahelyek közelében szétszórtan helyezkednek el, de az * ellátottságot számuk és kapacitásuk együttese mutatja. Ez utóbbinak egyik mutatója az egy lakosra jutó forgalom, amely szerint 1977-ben Bács-Kiskun megye 16 százalékkal volt az átlag alatt, míg mindössze hét megye haladta meg a vidéki átlagot. Ezek közül is kiemelkedett Fejér, Komárom és Veszprém megye. Az egységek száma összefüggésben van a saját kezelésű konyhák arányával, amelyek általában a mezőgazdasági üzemekben kisebb kapacitással működnek. Bács-Kiskun megyében 1977 végén 151 munkahelyi konyha állt ‘rendelkezésre, amelyek közül huszonötöt üzeméíelmezési szakvállalatok és fogyasztási szövetkezetek működtettek, a többit pedig a különböző népgazdasági ágakhoz .tartozó vállalatok, szövetkezetek és Intézmények, többnyire saját dolgozóik étkeztetésére üzemeltetnek. Az előbbiek lényegesen nagyobb kapacitásúak, például 1977. III. negyedévében az étteremmel is rendelkező munkahelyi konyhák egységlenként naponta átlagosan több, mint 640, az étterem ‘nélküliek 740 előfizetéses ebédadagot adtak ki, míg a saját kezelésű munkahelyi konyhák napi kapacitása átlagosan nem érte el a 270 adagot. A megyében található összes egységek száma 4 százalékkal, a bevételek, illetve a saját kezelésű konyháknál az étkezők befizetései 14 százalékkal nőttek 1976-hoz képest, míg a III. negyedévben kiadott öszszes adag száma közel 3 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. a KOZMOsz-sorozat 107. tagja Például a Duna vidéki fényképeket készítette el annak túlsó oldaláról. Rendkívül fontos adatokat szolgáltatott az 1422 kg súlyú, 1963. április 2-án fellőtt LUNA—4, a Holdfelület fizikai és hőmérsékleti viszonyait illetően, továbbá tájékoztatta a fiziológusokat arról is, hogyan viselkedne az élő szervezet az ott uralkodó viszonyok között. E sorok megjelenésekor még mindig folyik a Szovjetunióban 1962. március 16-án bejelentett programnak megfelelően a KOZMOSZ szputnyiksorozat. Ezekkel rendkívül sokfajta és köztük a Hold felderítését is célzó kísérleték folynak. Egyébként ez év áprilisában már a KOZMOSZ- sorozat ezredik tagját lőtték fel. Következő számunkban az embernek a Holdra lépéséről szá- ‘ mólunk be. (Folytatása következik.) A megye területén a nem saját 'kezelésű munkahelyi konyhák közül a legtöbbet a Dunavidéki Vendéglátó Vállalat működtet, a hozzávetőleges napi kapacitás 1977. III. negyedévben a 21 konyhán együttesen meghaladta a 13 ezer adagot, ami majdnem 20 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiskunhalasi és a mélykúti fogyasztási szövetkezetek munkahelyi konyháin 1977. III. negyedévben naponta közel 1300 ebéd került kiadásra. A saját kezelésű munkahelyi konyhák majdnem háromnegyedét a mezőgazdaságban üzemeltetik, ezeknek is közel fele az állami gazdaságok kezelésében van. Az 1977. III. negyedévben kiadott ebédadagoknak 44 százalékát az állami gazdaságok konyháiban készítették. Így ott ebben az időszakban száz foglalkoztatottra naponta 87 ebédadag jutott, míg az állami iparban 15, a szövetkezett Iparban 7, a szocialista építőiparban pedig csak 6. A népgazdasági ágankénti ellátottság összehasonlításánál meg kell jegyezni, hogy a munkahelyi szakvállalatok általában nem saját beruházású egységekben üzemelnek, hanem a vállalatok által beruházott épületekben kezdik meg tevékenységüket. A 'Bács-Kiskun megyei Állami Építőipari Vállalat által 1976-ban létesített mintegy 3 ezer adagos konyhát a Dunavldékl Vendéglátó Vállalat vette kezelésbe, ezzel az építőipar ellátottsága már lényegesen más képet fest. Egy ebéd ára Nagy jelentőségűek a saját kezelésű munkahelyi konyhák a megye dolgozóinak ellátásában. Míg a szakvállalatok és szövetkezetek naponta átlagosan mintegy 15 ezer, a saját kezelésben levők ‘több, mint 33 ezer ebédadagot készítenek a területileg jobban szétszórt, kisebb kapacitású egységekben. A szakvállalatok és szövetkezetek étteremmel is rendelkező konyháin 1977. III. negyedévben egy előfizetéses adagra 12,60 forint bevétel jutott, az étterem nélküliekben 13,50 forint. (Ebből viszont nem tudjuk, 'hogy a dolgozók mennyi térítést ‘kaptak, mivel ez az egyes munkahelyeken igen eltérő.) Különböző fórumokon történtek már erőfeszítések e kedvezőtlen helyzet rendezésére, amely törekvést a továbbiakban’ Is folytatni kell. A saját kezelésű munkahelyi konyhákon átlagosan 8,80 forintot fizettek az étkezők a vizsgált Időszakban. Mindez népgazdasági áganként eltérő. Bács-Kiskun megye területén valamennyi városban van, de a községeknek még a felében sincs munkahelyi étkeztetés. Még olyan, részben már Iparosodott, kiemelt alsófokú központ nagyközségekben, mint Kerekegyháza, Lajosmizse, Szabadszállás sincs saját kezelésben vagy szakvállalat kezelésében .levő. . munkahelyi konyha. Területileg Kalocsa környékén található a legtöbb „fehér folt”. A népességhez viszonyított ellátottság azonban területileg Igen eltérő. A megyében átlagosan egy munkahelyi konyhára 1977. III. negyedévben 3906 lakos jutott, ezen belül a városokban 3159, a községi lakosok közül — a sok teljesen ellátatlan település miatt — 4653 személy. A településenként előállított napi ebédadagok száma még szélsőségesebb eltérést mutat. A munkahelyi konyhák által előállított ebédadagok egyharmada készült a községekben, amelyből a lakosok 5 százalékát sem lehetett naponta ellátni, a városokban kiadott kétharmadrész ebédadagból is csak a városi népesség 13—14 százalékának jutott. Legrosszabb Félegyházán A közösségi étkeztetés javításához hozzájárul a kereskedelmi vendéglátás is, az előfizetéses rendszer biztosításával. 1977. III. negyedévben naponta mintegy 15 ezer ebédadagot adtak ki, ami megfelel á munkahelyi étkeztető szakvállalatok és szövetkezetek által előállított adagszámnak. A munkahelyt étkeztető hálózattal gyengén ellátott területeken Igyekeznek a hiányosságot ilyen mádon pótolni. 1976-ról 1977-re a közösségi területeken a kalocsai és a kiskőrösi járásban volt a legnagyobb mérvű a növekedés üteme, bár mind a megyéből való részarányt, mind a népességhez viszonyított mennyiséget tekintve még így 'Is e területeken a leggyengébb az ellátottság. A vendéglátás összes, ezen belül az ételekből származó bevételéből az előfizetéses aránya szintén a kalocsai járásban volt a legalacsonyabb. A városok közül a munkahelyi konyhákkal is legrosszabbul ellátott Kiskunfélegyházán a legkedvezőtlenebbek a kereskedelmi vendéglátás előfizetéses étkeztetésének mutatói. Kecskeméten sem megoldott a munkahelyi étkeztetés, és azt a kereskedelmi vendéglátás is csak a városok átlagánál kisebb mértékben pótolja. A kereskedelmi vendéglátás előfizetéses ebédadagijainak száma 1977. III. negyedévben a községekben 15 százalékkal több, a városokban 9 százalékkal kevesebb volt, mint az előző év azonos Időszakában. Az összes előállított adag 54 százalékát a községekben fogyasztották el. A községi lakosoknak mintegy két és fél, a városiaknak 3 százaléka részesült az ellátásban. Dr. Sántha Józsefné a KSH tájékoztatási osztályvezető-helyettese
