Petőfi Népe, 1978. augusztus (33. évfolyam, 178-205. szám)

1978-08-31 / 205. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Óvári Miklós-I i — , látogatása a megyében Tegnap egynapos látogatásra Bajára érkezett Óvári Miklós, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A tanerő-ellátottságról, a nemzetiségi lakosság helyzetéről tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A napirend során a végrehajtó bi­zottság a művelődési és a mun­kaügyi Osztály jelentése alapján a pedagógusellátottság helyzeté­ről és az ágazat munkaerő-gaz­dálkodásáról kapott áttekintést, megszabva a további feladatokat. A fejlődést és elmaradást is jelző, országos adatokkal és más megyék összehasonlító tényeivel. alátámasztott értékelés számot adott az óvodák, az általános is­kolák és középfokú intézmények szakemberellátottságáról, az ok­tatás tárgyi feltételeiről, a peda­gógusok anyagi és erkölcsi meg­becsüléséről. Néhány jellemző tény a sok közül: a megye 221 óvodájában jelenleg mintegy ezerkettőszáz óvónő dolgozik, több mint kétszerese az 1970. évinek. A képesítés nélküliek száma 1975-höz képest 13 száza­lékkal csökkent, de még jelenleg is meghaladja a 16 százalékot. Az általános iskolákban növe­kedett az úgynevezett szakosan leadott órák „száma, amely jelen­leg már .több mint 76 százalék. Sok vonatkozásban továbbra is nagy a járások közötti különb­ség. A tanerővel való ellátásban a képzés és a szükséglet össz­hangjának megteremtése csak a következő tervidőszak végére várható. A középfokú oktatásban ki­egyensúlyozottabb' a szakember­rel való ellátottság, bár a képzé­si profilok változása sok átmene­ti gondot okozott. összességében elmondható, hogy a jelenlegi helyzetet a javuló tendencia, a minőségi mutatók fejlődése és a képesítés nélküli­ek arányának fokozatos csökke­nése jellemzi: A jelentés mind­­etnellett leszögezi: a munkaerő­­gazdálkodás színvonalának javí­tása ezen a területen is csak az élet- és munkakörülmények szá­mottevő pozitív irányú változta­tásával oldható meg. Bár az utób­bi időben az országos és megyei intézkedések hatására jelentős javulás történt, a megye egyes területei, intézményei között még aránytalanságok vannak. A fel­adatok meghatározásánál a vb ezeknek a gondoknak a megoldá­sára is törekszik, külön kiemel­ve a gyógypedagógiai tanárkép­zés, a felnőttoktatás fontosságát és a bentlakásos, illetve napközis ellátás fejlődéséből eredő tenni­valókat. A végrehajtó bizottság a to­vábbiakban a megyében élő nemzetiségi lakosság helyzetéről készült beszámolót vitatta meg. A téma. tárgyalásán többek kö­zött részt vett Mándics Mihály, a Magyarországi Délszlávok, Ké­pér Antal, a Magyarországi Né­metek Demokratikus Szövetségé­nek főtitkára, Alt Gyula, a szlo­vákok szövetségének munkatársa, valamint az illetékes miniszté­riumi bizottságok több vezetője is. Mint a vitában felszólalók kö­zül számosán megállapították, a novemberben sorra kerülő nem­zetiségi kongresszusok előtt külö­nösen időszerű volt a megyei helyzetkép áttekintése, annak fel­mérése, hogy Bács-Kiskun nem­zetiségi lakossága miként vesz részt a megye gazdasági, 'társa­dalmi és kulturális életében. A beszámoló vázolta a megye lakosságának mintegy 7 százalé­kát. kitevő nemzetiségiek általá­nos életkörülményeiben — a ma­gyar lakossággal együtt elért és azonos mértékben — bekövetke­zett kedvező változásokat, ame­lyek alapja a szorgos munka és a közös összefogás. A szövetke­zeti életforma, az új munkakö­rülmények és feltételek, ,az egy­más közötti intenzív termelési és kulturális kapcsolatok gyakorla­tilag megszüntették a nemzetisé­giek korábbi elkülönülését. A ta­nácsi testületekben a nemzetisé­gi tanácstagok száma igen magas — például a bajai járásban el­éri a 42 százalékot — s az egyes közéleti tisztségek aránya is megfelel a lakosság összetételé­nek. Jelentős eredmények születtek a nemzetiségiek anyanyelvi ok­tatásában, kezdve az óvodai nyelvoktatástól a középiskoláig. Az anyanyelv művelését külön alapkönyvtárak segítik. A nem­zetiségi klubok és klubtagok szá­ma az utóbbi években örvendete­sen növekszik. Komoly munkát végeznek a hely,történeti, honis­mereti mozgalomban, a nemzeti­ségi hagyományok gyűjtésében és ápolásában. Baján megalakult a TIT nemzetiségi szakosztálya. Egyre bővülő támogatást élvez­nek és növekvő fellépési lehető­séggel rendelkeznek a nemzeti­ségi kulturális csoportok. A demokratikus szövetségek jelenlevő képviselői elégedetten nyugtázták a megyében elért eredményeket, elismeréssel szól­tak az eddig végzett munkáról, s több javaslattal éltek ennek a jelentős politikai, társadalmi fel­adatnak még eredményesebbé té­telére. A megyei tanács vb ha­tározatban összegezte azokat a tennivalókat, melyek a megye nemzetiségi lakosságának előre­haladását segítik a tanácsi mun­ka eszközeivel. A végrehajtó bizottság ezt kö­vetően a Bács-Kiskun megye V. ötéves területfejlesztési tervének végrehajtása a tervidőszak első felében című jelentést tárgyalta meg melyet később a megyei ta­nács testületének ülésére ter­jesztenek elő. Végül a végrehajtó bizottság bejelentéseket fogadott eL T. P. Gromiko és Khaddam megbeszélései Moszkvában AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 205. szám Ám : 90 fillér 1978. augusztus 31. csütörtök A vendéget délelőtt 9 órakor a Budapesti Műszaki Egyetem Bajai Vízgazdálkodási Főiskolai Karán Papp György a városi pártbizottság első titkára és Dá­niel József, a főiskola igazgatója fogadta, majd ezt követően közö­sen meglátogatták az egyetem» előkészítő tanfolyamot; beszél­gettek a hallgatókkal és az ok­tatókkal. Lovas Antal tanárse­géd, a nyári tábor vezetője el­mondta, hogy ötvenhét olyan kö­zépiskolást készítenek fel az egyetem.e, akiknek a szüllei fizi­kai dolgozók, s akik a mérnöki pályát választották életcélul. Övári Miklós a későbbiek so­rán részt vett az egyetemi és fő­iskolai felvételeket előkészítő bi­zottságok vezetőinek a tanácsko­zásán, amelyen Genzwein Ferenc­nek ,az Országos Oktatási Tanács titkárának előterjesztése alap­ján megvitatták a felvételi rend­szer tapasztalatán,t, | az ezzél kapcsolatos feladatokat. Az ülé­sen felszólalt többek között Övá­ri Miklós,' valamint Knopp And­rás oktatási miniszterhelyettes és Nagy Sándor, a KISZ KB titká­ra. Az eszmecsere után Bács-Kis­­kun megye rangos vendége talál­kozott a vízgazdálkodási főiskola épületében Horváth Istvánnal, az MSZMP Központi Bizottságának tagjával, a megyei pártbizottság első titkárával és Katanics Sán­dorral, a megyei pártbizottság titkárával, majd a délután folya­mán az V. számú körzeti párt­székházban együttesen jelen vol­tak azon az aktívaülésen, ame­lyen Baja város kommunista ne­velői, a művelődésügy irányítói, valamint a bajai és a 'kalocsai járás pedagógus pártalapszerve­­zeteinek titkárai vettek részt. Ott voltak az eseményen Bács-Kis­kun városi és járási pártbizott­ságainak ideológiai titkárai is. Az aktívaülésen Papp György üdvözlő szavai után Övári Miklós tartott előadást időszerű kül- és belpolitikai témákról. Szólott az előadó egyebek mellett a legfon­tosabb ideológiai kérdésékről, s az értelmiség — azon belül a pedagógusok — szerepéről is. A látogatás a Bajai Tanítókép­ző Főiskolán fejeződött be, ahol dr. Gaszner István főigazgató ka­lauzolásával a vendégek megis­merkedtek az intézmény életé­vel, s közösen megtekintették az avatás előtt álló új, nyolc .tan­termes gyakorló iskolát. V. M. 0 Az aktívaülés résztvevőinek egy csoportja. (Tóth Sándor felvételei) Abdel Halim Khaddam, az Arab Újjászületés Szocialista Pártja vezetőségének tagja, a Szíriái Arab Köztársaság minisz­terelnök-helyettese és külügymi­nisztere kedden érkezett hivata­los baráti látogatásra a szovjet fővárosoa. • Óvári Miklós beszédét mondja. A közel-keleti helyzetről, ax igazságos közel-keleti béke meg­teremtéséért vívott harcról tár­gyalt szerdán Andrej Gromiko és Abdel Halim Khaddam moszk­vai megbeszélésén. A barátság és a kölcsönös egyetértés légkörében tartott szerdai szovjet—szíriai külügy­miniszteri találkozón, mint a ki­adott közleményből kitűnik, né­hány más időszerű, 'kölcsönös ér­deklődésre számot tartó problé­máról is véleményt cseréltek. Megvitatták a különböző terüle­teken megvalósuló kétoldalú együttműködés továbbfejlesztésé­nek lehetőségeit is. (MTI) „A fiatalokat kommunistá­vá, forradalmárrá csak úgy tudjuk nevelni, hogy ha a problémalátásra, vitára, az al­ternatívák közötti döntésre ne­veljük őket... Mi is úgy let­tünk annak idején forradal­márok, hogy az akkori való­ság elletmondásaira kerestük a választ és a marxizmusban találtuk meg ...” Darvas Jó­zsef iró fogalmazott igy az Olvasó népért mozgalom első országos tanácskozásán. Í Darvas József jótanácsa egy évtized távlatából sem veszí­tett aktualitásából. Probléma­látás, vitakészség, a döntés fe-Slelőssége. Hol és hogyan ta­nulhatjuk meg ezeket? A könyv — gyakran ki­mondtuk, leírtuk már — az ismeretszerzés egyik fontos forrása. Az olvasó ember, mi­közben magára ismer a tör­ténet egyik vagy másik sze-Íreplőjében, ismerkedik is ön­magával. Élő alakokat, össze­­ts függő képeket, emberi sorso­kat lát maga előtt, önmagát különböző alakokban és hely­zetekben képzeli el, erkölcsi és társadalmi kérdésekről al­kot véleményt, egyetért az Íróval vagy magában vitatko­zik vele. Közben ismerkedik a világgal, amely mind széle­sebbre tágul körülötte, s fel­tárja titkait. Problémalátás, vitakészség, a döntés felelőssége. Az olva­só ember mindezt szórakozva sajátíthatja el. Ha akarja. Mert a könyv mindenki szá­mm mára elérhető. De vajon akar­juk-e? Magyarországon évente tíz­ezer lakosra több, mjint nyolc könyv megjelenése jut. Az UNESCO adatai szerint az európai országok átlaga hat, az egész világra vonatkozóan pedig kettő. A kiadott köny­vek példányszáma az elmúlt esztendőben kereken kilenc­­venmillió volt. Ebből a szép­­irodalmi müvek tizenhétmilli­ós példányszámmal részesül­tek, amelyből tízmillió volt a fordítás. A legtöbb művet orosz nyelvből fordították, de példányszám tekintetében a francia és az angol fordítások állnak az élen. A lakosság egy esztendőben másfél mil­liárd forint értékben vásárol könyveket, ami kulturális ki­adásainak tizenhét százalékát teszi ki. Természetesen az emberek nemcsak vásárolják, hanem kölcsönzik is a könyveket. Ma­gyarországon jelenleg tizen­hatezer-háromszáz könyvtárat tartanak számon. Ezekből ki­­lencezer-nyolcszáz közművelő­dési, ezemyolcszázötven tudo­mányos és szak-, négyezer­­hatszázötven pedig az iskolai könyvtár. A könyvtárakban összesen nyolcvankilencmillió kötet található, ezekből har­mincnégymillió a közművelő­dési könyvtárakban. Ezeknek az elmúlt esztendőben kétmil­lió-kétszázezer beiratkozott ol­vasója volt, akik egy év alatt ötvenhatmillió kötetet kölcsö­nöztek. Azaz: az ország lakos­ságának több, mint egyötöde tagja valamelyik könyvtárnak. S ez a szám még kedvezőbb, ha figyelembe vesszük, hogy a kivett könyveket nemcsak a kölcsönözök olvassák el, ha­nem igen sok esetben azok családtagjai is. Kik és miért olvasnak Ma­gyarországon? A diákok csaknem fele rendszeres könyvtárlátogató. A vezetők és diplomások köré­ben ezek aránya harmincnégy százalék. Az egyéb szellemi foglalkozásúak között pedig huszonhárom százalék. A fi­zikai dolgozók tíz százaléka jár jelenleg könyvtárba. A miértre sokféle a válasz. ,JJekem az életem nagy szen­vedélye az olvasás. Ügy gon­dolok azokra a könyvekre, amelyeket elolvastam, mint egy végeláthatalan hadsereg­re, amely mögöttem áll, en­gem véd” — irta a Munká­sok és könyvek című pályá­zatra beküldött müvében egy autógyári gépmunkás. Egy másik így vélekedett: „Az ember, ha olvasni szeret, so­kat tanulhat. Az olvasás fel­világosít, ezáltal könnyebbé, tartalmasabbá válik az éle­tem.” Mások az olvasást mint tanulásuk eszközét jelölték meg. Megint mások csupán a szórakozás kedvéért veszik ke­zükbe a könyveket. A művelődésnek, a szellemi javak gyarapításának sokféle módja van. Ezek közül az egyik, s talán a legfontosabb, a könyv forgatása, az olvasás, amely mással nem pótolható. A könyvtárak akkor töltik be igazán hivatásukat, ha segíte­nek abban, hogy az emberek minél nagyobb számban meg­találják az utat az érdeklődé­sűknek, műveltségűk gyarapí­tásának legmegfelelőbb köny­vekhez. P. P. NINCS GOND A VETŐMAGELLÁTÁSSAL A Vetőmagtermelte­tő és Értékesítő Válla­lat Duna—Tisza közi te­rületi központjának munkatársai már a múlt évben gondoltak az idei vetőmagellátásra. A tavalyi felmérések alap­ján kötöttek szerződést daságokkal, így az idén kezőket a legteljesebb mértékben tudják ellátni. Biztonsági tartalék rr • ŐSZI a vetőmagok termesztésére a gaz­­a különféle fajtaigényekkel jelent-A mezőgazdasági üzemek most elsősorban a kalászosok, illetve a lucerna magját keresik az őszi vetésekre való felkészülés ide­jén. A vállalat és a területi köz­pontok között elengedhetetlen a jó kapcsolat kialakítása, amely­nek segítségével megöldhatóbb a fajitaválaszték bővítése és az eset­leges mennyiségi hiányosságok gyors pótlása. Bács-Kiskun megyében a terü­leti központ őszibúza-készlete több mint 1000 vagon volt, ed­dig e mennyiségnek nyolcvan százalékát értékesítették. A ma­radékból a pótmegrendelés le­hetőségével élő gazdaságok igé­nyeit is a kért, illetve a kérthez nagyon hasonló tulajdonságú faj­táikkal tudják kielégíteni. A szak­embereik megállapítása szerint a jugoszláv búzák termesztésével a Debreoen—Balaton vonaltól dél­re felevő gazdaságok érnek el legjobb eredményeket. Ez meg­látszik a vetömagigénylések számadataiból is, hiszen a me­gyében legnagyobb arányban eze­ket a fajtákat keresik. Az őszi árpa és a . rozs vető­magjaira valamivel nagyobb a kereslet, mint a megyei készlet, de a 'hiányt a társ-területi köz­pontok segítségével pótolják. Az őszi kalászosokból 100 vagonnyi úgynevezett biztonsági tartalékot is halmozott fel ,a Duna—Tisza közi területi központ, így előre­láthatóan az őszi vetőmagellátás­nál a nagyabb fennakadás lehe­tőségét is kizárták. Gondok a lucerna ez évi első magfogásánál jelentkeztek, szinte valamennyi megyei lucernamag­­termesztő gazdaság akadályt je­lentett a területi központnak. Az esőzések hatására ugyanis a lu­cerna megdőlt, nagy része ráadá­sul víz alá is került, a megpor­­zás ugyancsak csekély volt. A hiányt remélhetően a gazdaságok az elkövetkezendő időszakban pótolni tudják. A Vetőmagtermeltető és Érté­kesítő Vállalat Duna—Tisza közi területi központjának kisszállási vetőmagtisztítójába folyamatosan érkeznek a feldolgozandó magok. Ebben az Időszakban a káposzta­­repce, a borsó, a muhar és a kö­les magjával foglalkoznak. A vetőmaggal dolgozó szakem­berek a kiskert-, hobbikért-tulaj­donosokra is gondolnak. Az ÁFÉSZ-boltok már elkészítették a tavaszi szezonra vonatkozó fel­méréseiket, így a vállalat ezek teljesítésére is felkészült. A há­rom vállalati bolt árukészletét úgyszintén feltöltik, hiszen a kertészkedők rövidesen keresik majd az áttelelő zöldségfélék magvait. Nem feledkeznek meg persze a munkájukhoz szükséges fóliáról és műtrágyáról sem. Az inkább a szépet kedvelők már érdeklődnek a virághagymák különösen a jácint és a tulipán hagymái iránt. Ezek rövidesen szintén a boltokba kerülnek. A területi központban elmond­ták, hogy az eddigi években, de most sem jelentett különösebb nehézséget az őszi vetőmagok iránti kereslet kielégítése. G. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom