Petőfi Népe, 1978. augusztus (33. évfolyam, 178-205. szám)

1978-08-01 / 178. szám

1978. augusztus 1. • PETŐFI NÉPE • S Véget ért a folklórfesztivál „HOL A TÖLGYEK ŐRZIK A VÖLGYET" Harmincéves Csillebérc Amikor az egy hétig tartó ese­ménysorozat befejezéséről szó­lunk, nem hallgathatjuk el, hogy a VI. Duna menti Folklórfeszti­vál a várakozásnak megfelelően, sőt egyes hivatott vezetők és szakemberek szerint még annál is jobban betöltötte hivatását: to­vább mélyítette, erősítette a Du­na menti népek barátságát, sok­oldalúan hirdette a népek kultú­rateremtő erejét. A felfokozódott érdeklődés — egyebek szerint ez mintegy nyolcvan-százezer em­berre kiterjedt —, megnyilvánu­lása is jelezte ezt a mostani fesz­tiválon, ahol a népdalkörökkel együtt mintegy ezernyolcszázon szerepeltek. Mindkét megye jó há­zigazdának bizonyult, és ezután bízvást számolhat arra, minden érintett, érdekelt rendezd, szer­vező, hogy a három év múlva megismétlődő fesztiválra újabb csoportok beneveznek, és tovább tágul az érdeklődők köre. H. F.—V. E.—V. M. • A víziszínpad közönsége — a szünetben. (Folytatás az 1. oldalról.) Felzúgott a tapsorkán, amikor a mostani nagymamák és déd­nagymamák régi szép szokásához híven megjelent a színen a pom­pázó népviseleti menyasszonyi ru­hába öltözött decsi Farkas Ag­nes, hogy várja a kedves elegan­ciával érkező vőlegényt, Serfőző Józsefet, aki ugyancsak rászol­gált tetszetős megjelenésével, öl­tözékével a lelkes elismerésre. Ezután valami olyasmi követke­zett Decsen, aminek valósághű visszaadására, pontos megjelení­tésére aligha mernénk vállalkoz­ni. A magyar, jugoszláv, szovjet, román, német, bolgár és lengyel dalosok, táncosok sziporkázó já­tékukkal, elevenségükkel éppen úgy tüzet gyújtottak az ezer és ezer néző, az élvezetes játékban örömét lelő közönségben, mint azok a nótás-kedvű, fiatal és idős sárköziek, akik jogosan éreznek büszkeséget hagyományőrző tel­jesítményeikért. A sárközi lako­dalmas' méretéire jellemző, hogy este a nézőtérnek átalakított egyik utcán több mint ezerötszáz szé­ken ülhettek a parádés műsorban gyönyörködök. Es később az éj­szakába nyúltan ugyanennyien vacsorázhattak a sok fogásból ál­ló lakodalmi kosztból, az alka­lomra készült szabadtéri fedett területen. A hatalmas tölgyfák árnyékában meghú­zódó Csillebérci Vezetőképző- és Úttörőtá­bor, amelynek területén a felszabadulás előtt a KIMSZ-esek illegális összejöveteleket tar­tottak, ahol akcióikra készülve a jövőt ter­vezték, az idén ünnepli harmincadik szüle­tésnapját. Három évtizeddel ezelőtt, az Űt­­töroköztársaság megalakulása idején, 1948. július 31-én felavatták az úttörővasút négy­kilométeres szakaszát. Húsz esztendeig sáto­rok álltak a mai épületek helyén, az újjáépí­tés közel százmillió forintba került. A kor­szerűsített, kibővített tábort 1973 nyarán a VI. országos úttörőtalálkozó küldöttei vették át, a jelenleg 237 holdas területen napjaink­ban hét altáborban pihennek, játszanak, mű­velődnek a gyerekek. Találkozások Megújhodás Egy emberöltő telt el azóta, hogy felavatták a Csillebérci út­törőtábort. Az egykori táborla­kókból, pajtásokból felnőtt, érett embereik lettek. Ám a tábor egy cseppet sem öregszik, sőt egyre fiatalodik, megújhodilk. Erről ta­núskodik az idei program is, amelyről Ballner Károly, a tá­bor vezetője adott tájékoztatást: — Az idei nyár sok érdekes­séget ígér az itt táborozó gye­rekeknek. Több látványos rendez­vény és a mindennapos tevé­kenység sokszínűsége ad állandó ünnepi jelleget a jubileumi nyár­nak. Ebiben az évben több mint tízezer hazai és külföldi gyerek táborozik majd nálunk. Itt ta­lálkoznak a kiváló úttörők, a KISZ KB Vörös Selyemzászlajá­val kitüntetett úttörőcsapatok tagjai, a Béke és Barátság nem­zetközi'tábor résztvevői és az út­törőtanács-titkárok is. — Milyen főbb programokat terveznek a nyárra? — A VIT jegyében karnevált' rendezünk, amelyeken a gyere­kek bemutatják a különböző vi­lágrészek, országok népviseleteit, népszokásait, dalait, játékait Az úgynevezett szolidaritási vásáron a pajtások apró, saját készítésű ajándékaiból rendeznek vásárt, amelynek bevételét a Gyermekek i Nemzetközi Szolidaritási Számlá­jára fizetik be. A békemenet és -a politikai dalfesztivál ugyancsak színes, mozgalmas, minden tábo­­rozót aktivizáló politikus ren­dezvény lesz. — Hogyan emlékeznek a múlt­ra?. — Találkozunk Csillebérc épí­tőivel, azokkal az önkéntes ifjú­munkásokkal, akik 1948-ban az egykori „vadon” helyén szinte néhány hónap alatt felépítették a tábort. Az építők és a 3 évti­zed alatt itt dolgozó vezetők do­kumentumaiból állítottuk össze a tábor most megnyílt helytörténe­ti kiállítását. — Milyen szerephez jut a sport a jubileumi évben? — A budai hegyekben, erdők­ben portyákat, akadályversenye­ket és túrákat szervezünk. Több sportágban a táborozás ideje alatt folyamatosan zajlanak a versenyek. A döntőket egész na­pos „tábori olimpián” bonyolít­juk le. A döntőben nem szerep­lő pajtások tréfás sor- és váltó­­versenyeken vesznek részt. Ugyancsak egész napos sport-já­ték program a vidám „Kaval­­kád” is. — Még milyen eseményekkel kívánják emlékezetessé tenni a szép évfordulót? • Egy meghitt pillanat a decsi menyasszonybúcsúztatásból. # fia vonul a násznép... • Alul: egy kép a lakodalom közönségéről, szereplőiről. 9 „Nemzetközi zsöri” értékeli az aszfaltrajzolók alkotásait. (Hauer Lajos felvételei — KS.) — „Csillebérci” vasárnap elne­vezéssel nyílt napot hirdettünk. 1500 érdeklődő látogatott el Csil­lebércre. Megtekintették a tábort, a kiállítást és a felnőttek, gye­rekek együtt vettek részt a já­tékos sportversenyeken, a művé­szeti és haditechnikai bemutató­kon, majd a nyílt nap zárása­ként elbúcsúztatták a havannai VIT-re induló gyermekdelegáci­ót is. Azt írtam, hogy az egykor itt táborozó gyerekek jó része érett felnőtté vált, ám a tábor egy cseppet sem öregedett, ellenkező­leg, évről évre fiatalodott. Ha­zánkban nemzedékek sora nőtt fel, amelyeknek tagjai gyermek­kori élményeik nagy részét Csil­lebércen szerezték. Az idén, a harminc esztendős születésna­pon minden eddiginél frissebben, erőteljesebben zeng a híres, szép Ságvári induló, a csillebérci tá­boroz óik kedves dala: „Lenn, hol a tölgyek őrzik a völgyet, kúszik az erdei út. Átszeli bújva, újra meg újra körben a völgykoszo­rút...” B. F. 9 Szovjet pionírok. • Az NDK-ból érkezett pajtások már megtanulták a táborozok ked­velt dalát, a Ságvári indulót. Előzzük meg a bűncselekmények elkövetését Az utóbbi időben — fő­leg a nyári hónapokban — megszaporodtak a megyé­ben a betöréses, besurraná­sos lopások. A bűncselekmények okának elemzésekor kitűnt, ma­guk az állampolgárok teremtenek lehetőséget, alkalmat arra, hogy a nyerészkedők, a tilos* úton já­rók a könnyű pénzszerzés remé­nyében elkövethessék tetteiket Ma is találhatók nyitott lakások, kul­csok a lábtörlő alatt vagy az aj­tó mellé felakasztva, nyitott ab­lakok. Azt is tapasztaljuk, hogy a lakástulajdonos az ablakba ki­írja mikor nem tartózkodik ott­hon. Ezek vonzzák a bűnözőket Felhívás a betörésre Kiskunfélegyházáról dr. K. J. a Dunántúlra indult hogy ott töltse szabadságát. Jóindulata, humanitása késztette arra, hogy lakásának ablakába egy cédulát helye" pl- ,,jri' 's P-5” "Tábad- A posUu. -vc _m a szomszédba leadni.” Sokan elöl-Alkalom szüli a tolvajt vasták ezt a papírt köztük olya­nok is, akik arra gondoltak, az orvos nem visz el mindent magá­val, érdemes körülnézni a lakás­ban. Július 3-án éjszaka ismeret­len tettesek behatoltak a lakás­ba, s onnan különböző ezüsttár­gyakat, s ritkaságnak számító ér­méket loptak el, mintegy 60 ezer forint értékben. A rendőrség bra­vúros nyomozása néhány nap múlva eredményre vezetett, s elfogták, májd letartóztatták Aj­­tai József, Kárpáczi Istvánná, Kiskunfélegyháza, Szemere utca 14. szám alatti lakosokat. Az ér­tékek is előkerültek, amelyet a tettesek Kiskunfélegyháza hatá­rában, a kukoricatábla szélén ás­tak el. mindent kinyitni, de sajnos, nyitva is hagyjuk az ajtót, abla­kot, kaput Ezt tette A. J. kis­kunfélegyházi lakos is. A ház lakói a kertben dolgoztak, nyi­tott kapu, s nyitott lakás mellett. Egy, ma még ismeretlen tettes bement a lakásba, a szobába, ahonnan 11500 forint készpénzt egy zöldköves férfi arany pecsét­gyűrűt, egy arany nyakláncot Mária-medállal, egy fehérköves arany pecsétgyűrűt emelt eL A családnak 17 ezer forintjába ke­rült ez a hanyagság. A rendőrség természetesen megindította a nyo­mozást, de ilyen esetekben — nincsenek behatolástól, eszköztől való nyomok, ujjlenyomatok —, rendkívül nehéz megtalálni a tet­test Hogyan lehetett volna a lo­pást a besurranást megakadá­lyozni? Legalább a kaput kellett volna bezárni. Nyitott kapu,nyitott lakás Kulcsa szögre akasztva előtt lábtörlőt, s ezért a kulcsot az ajtó mellé bevert szögre akasztják. Akkor is, amikor a házban senki sem tartózkodik ott­hon. Ezt tette U. M. petőfiszáUá­­si lakos is, amikor július 18-án délelőtt elment hazulról. Mikor hazatért, a kulcsot a helyén ta­lálta, de megdöbbenve tapasztal­ta, hogy valaki a televizióasztal fiókjából 30 ezer forintot elvitt Azonnal a rendőrségre sietett s elmondta panaszát, s azt is, hogy hol hagyta a kulcsot Ilyen ese­tekben sem utasítják el a pana­szost, sőt azonnal munkához látnak, megpróbálják megkeresni a tettest A bűncselekmény meg­akadályozható lett volna, ha U. M. zsebrevágja a kulcsot E három példa is bizonyltja, hogy milyen hanyagok vagyunk saját értékeinkkel szemben. Ön­magunknak, a bűnüldöző szer­veknek segítünk, ha nem terem­tünk alkalmai a bűnözők számá­ra a lopásra, a besurranásra, a Nyál u,. a nagy .nc.egre való tekintettel, hajlamosak vagyunk-•are Vigyázzur ilyer A UiíiyciV áildlciOöQ UtífQ használnak a lakás külső ajtaja dón is értékeinkre, lakásunkra, saját javainkra. Gémes Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom