Petőfi Népe, 1978. augusztus (33. évfolyam, 178-205. szám)

1978-08-26 / 200. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! q AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 200. szám Ára: 90 fillér 1978. augusztus 26. szombat Hírős Napok Kecskeméten VEZETÉS ÉS SZERVEZÉS A MEZŐGAZDASÁGBAN Az elkövetkező évek egyik legfontosabb feladatának tekinti a népgazdaság belső tar­talékainak feltárását és jobb kihasználását az MSZMP XI. kongresszusának határozata. A tartalékok felismeréséhez, a felhasználásuk feltételeinek megteremtéséhez és a gazdasági fejlődés szolgálatába állításához azonban megfelelő vezetési-szervezési ismeretekre a jól bevált módszerek alkalmazására és álta­lánosítására van szükség. Ezeknek a gondola­toknak a jegyében rendezték meg a Hírős Napok keretében a „Szervezési tevékenység és gazdasági növekedés a me­zőgazdaságban” című tanács­­kozást, amely tegnap kezdő- Jnw'mezS- * dött Kecskeméten, a kerté- gazdasági sZeti főiskolai karon. és élelmezésügyi miniszterhelyettes előadását tartja. Sürgető feladat a tudomány eredményeinek gyakorlati alkalmazása ság javítása érdekében elenged­­h etet lenül szükséges a szervezés­­tudomány eredményeinek, vala­mint a már bevált módszerek­nek az alkalmazása. A miniszterhelyettes a vázolt, nem éppen kedvező képet ki­egészítette kedvező tapasztala­tokkal, azzal a nem titkolt szán­dékkal, hogy az előadáson részt vevő több mint száz szakember jobban megismerje és hasznosítsa az- eredményeket. Egyebek között megemlítette, hogy a termelési rendszerek megjelenése a ma­gyar mezőgazdaságban, a terme­lésnek lendületet adott, és el­évülhetetlen érdemeket szereztek mindazok, akik egyrészt kezde­ményezői voltak az elméleti munkának, másrészt a kutatási eredményeket elsőként alkalmaz­ták a termelésfejlesztés, a haté­kony gazdálkodás érdekében. HjdJ a megyében az első hasonló­­tanácskozásra öt esztendővel ez­előtt Kiskőrösön került sor. Er-OKTÓBER NYOLCADIKÁN IDŐKÖZI ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐVÁLASZTÁS Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Időközi országgyűlési képviselőválasztást tűzött ki 1978. október 8-ára a budapesti 2-es számú, a Bács-Kiskun megyei 14-es számú, a Békés megyei 10-es számú és a Bor­­sod-Abaúj-Zemplén megyéi 13-as számú országgyűlési kép­viselői választókerületben, miután a képviselői helyek lemon­dás, illetve elhalálozás miatt megüresedtek. Az Elnöki Tanács bírákat választott meg és mentett fel, végül egyéb ügyekben döntött. (MTI) MOST IDŐSZERŰ A SZALMAGYŰJTÉS, TARLÓHÁNTÁS re emlékeztetett Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára a tanácskozást megnyitó előadásá­tmmí H mM mm mm ban. Szólt a téma hasznosságá­ról és fontosságáról, és méltatta azokat az okokat, amelyék a szervezési, vezetési ismeretek el­méleti módszereinek gyakorlati megvalósítását nehezítik. Ezt kö­vetően dr. Kovács Imre, mező­­gazdasági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettes, részletesen ele­mezte a gazdasági növekedés szempontjából nélkülözhetetlen szervezési munka helyzetét és feladatait. Új alapokra helyeződik a me­zőgazdaság technikai bázisa, a termelést igen sok gép és mun­kaeszköz, modern technikával el­látott tárolók, szárítók és állat­tartó épületek segítik, amelynek hatásaként az utóbbi tíz évben csaknem megháromszorozódott a mezőgazdaság állóeszköz-állomá­nya. Ezek hatékony felhasználá­sa attól is függ, hogy milyen a vezetők, a dolgozók képzettsége, milyen a munka- és üzemszer­vezet. Elmondta a miniszterhe­lyettes, hogy a korszerű terme­lőberendezéseknek köszönhetően egyes üzemekben és ágaztokban ma már nem ritka, hogy egy-egy dolgozó évente, átlagosan fél— egymillió forintos termelési érté­ket állít elő. Majd a következő­képp folytatta: — A hatékonyság és termelés­­növelés feltételei között egyre inkább előtérbe kerül az üzem- és munkaszervezés szerepe és je­lentősége. Az ezzel foglalkozó párt- és kormányhatározat óta megélénkült az elméleti munka, a gyakorlati szervezőtevékenység viszont elmaradt, sőt ma már a termelőerők fejlettsége mögött is elmarad és a további hatékony­ságnövelésnek Is legfőbb gátja lehet. Éppen ezért a hatékony -— A belső üzemi tartalékot is kihasználó szervező munkára van elsősorban szükség — mon­dotta dr. Kovács Imre —. hogy a mezőgazdasági üzemek az előttük álló feladatokat teljesí­teni tudják. Olyan termelési és vállalati rend kialakítására és fenntartására kell törekedni, amelyben a célok, az adottságok és a lehetőségek összhangban vannak. Ellőadása utolsó részében szólt arról, hogy a mezőgazdaság fej­lesztésében egyre nagyobb szere­pe van és lesz a népgazdaság egyéb ágainak is, amelyek a ter­meléshez szükséges anyagok, esz­közök jó minőségű és gazdaságos előállításával foglalkozik és hoz­zájárul a jobb élelmiszer-terme­léshez és ellátáshoz. A mezőgaz­dasági termelés fejlesztése és hatékonyságának növelése tehát szélesebb gazdasági és társadal­mi együttműködés alapján való­sul meg. Ebben a szoros együtt­működésben igen nagy előnyök vannak, amelyek kihasználása a fejlődés érdekében elengedhetet­len és sükséges. A mezőgazdasági ágazat pénz­ügyi szabályozó rendszeréről be­szélt dr,. Vendégh Ferenc, a Pénzügyminisztérium főosztály­vezetője. Elsősorban a beruházá­(Folytatás a 2. oldalon.) A harmadik negyedév az üzemekben A nyár mindig különleges feladatok elé állítja az üzemeket. Nemcsak a munkakörül­mények változnak meg, ilyenkor van itt az ideje annak is, hogy szükség szerint módosít­sák, a termelési és a piaci lehetőségekhez igazítsák a terveket. Az ipari üzemekben kü­lönösen alkalmas a ül. negyedév arra, hogy előretekintsenek az év végéig még esedékes feladatokra. Ezekről érdeklődtünk két üzem­ben és egy fontos szolgáltatást végző válla­latnál. Augusztus első felében learat­tak 'Bács-Kiskun gazdaságai. A megye több, mint 130 ezer hek­tár kalászosának szemtermése került azóta a magtárakba. A szalmagyűjtés, a tarlóhántás, amelynek nyomban követnie kel­lett volna a termény betakarí­tását, még nem ért véget. Különösen a kecskeméti járás­ban tapasztalható nagy elmara­dás, holott itt volna a legna­gyobb szükség az értékes szalma­­termésre, az állattartó kisgazda­ságok nagy száma miatt. Több helyen még a tavaly learatott és bálázott szalma is kint maradt a tarlón, s körülnőtte az embenma­­gasságú gaz. Dunaújvárosban évek óta működik a szairrtacellu­­lozegyár, s várja Bács-Kiskun megye gazdaságaitól Is az alap­anyagot, az utóbbi időben igen keresett, kedvezd áron eladható cellulózé gyártáséhoz. Sajnos, a mezőgazdasági szakigazgatás sem szorgalmazza eléggé a mezőgaz­dasági meflléfkterimiéfkelk, huladék­­anyagok gyűjtését, felhasználásá­nak elősegítését Számos jó példa is akad Bács- Kiskun megyében a kalászos ga­bona-termesztés melléktermékei­nek hasznosítására. Nagybaracs­­kán, Városföldön, Tiszakécskén a szövetkezetek éveikkel ezelőtt megkezdték a szalmapeűlet-gyár­­tást, amelyet különböző adalék­anyagokkal, vitaminokkal dúsítva takarmányként hasznosítanak. A bácskai és Duna melléki mezőgaz­dasági szövetkezetek a TESZÖV kezdeményezésére a bálázott szal­ma érékesltésére tették lépéseket a dunaújvárosi szalmaoeÉulóze­­gyárban. Nemcsak a szalmagyűjtés, ha­nem a tarlóhántás is eléggé el­maradt a kiskunsági közös gaz­daságokban. Pedig az aratás után, amikor még bizonyos nedvesség van a talajban, a tarló művelése • Jó példa is akad a kecskeméti járásban. A ke­rekegyház! Kossuth Szakszövetkezet tagja, Szappa­nos Balázs, fiával együtt folyamatosan gyűjti a rozsszalmát. Kell almozásro. • Baski István, Rab Imre és Zsikla István a kerek­egyház! Dózsa Termelőszövetkezet magtárában for­gatja a betárolt árpát. • A kunadacsl Barátság Tsz-ben a szerződésre termesztett mustárt is learatták, klesépelték. Ajpli István, Zrínyi István, Hirth István, Me­zei István 4sz-tagok rostálják és zsákba gyűjtik a mustármagot. (Straszer András felvételei) is könnyebb. A kötörtrtebb talajon gazdálkodó mezőgazdasági üze­mek pedig a gabonabetakarítás után közvetlenül elvégzett tarló­­hántással a későbbi talajmunkák idején még üzemanyagot is ta­karíthatnak meg Mi vél nem szá­rad ki annyira a föld, nem szakít fél óriási rögökét az eke a mag­ágykészítése közben. Könnyebb és gyorsabb a talaj poxhanyttósa. K. A. Ahol már a télre készülnek Mérsékelt terv — Teljes erővel dolgozunk a télen használatos lábbelik elké­szítésén — mondta Kiss Bálint, az Alföldi Cipőgyár kiskunfél­egyházi gyárának igazgatója. — Néhány termékünkből már szál­lítottunk a kereskedelemnek, s aki már most akar gyermekének téli cipőt, vagy csizmát vásárol­ni, egyre inkább megteheti. Vár­hatóan nagy sikere lesz annak a brazil import felsőrésszel és haj­lékony puhatalppal készülő fiú bokacsizmának, amelyből 4 szín­ben összesen 20 ezer párat gyár­tunk. Ugyancsak sikerre számít­hat a gyárunkban készülő, való­di és műbőr kombinációjú fiú- és lánykacsizma. Ebből a ter­mékből 200 ezer párat kapnak tő­lünk a boltok. Tavaly kezdtük Átcsoportosították az A Gáz- és Olajszállító Válla­lat kecskeméti távvezetéki üze­mének dolgozói .rugalmasságból vizsgáztak az év első felében. Mindjárt hozzá kell tenni, hogy jó eredménnyel. Az történt, hogy néhány gázátadó állomás re­konstrukciójához nem szállították le nekik határidőre a szükséges csőidomokat és egyéb anyagokat. ISzért olyan feladatok elvégzésé­re csoportosították át az erőket, amelyek az első félévi tervben nem szerepeltek. Így nem kapko­dással. hanem hatékony munká­val telt el az idő, s az egyes te­rületeken szerzett előny lehetővé teszi az első félévben kényszer­ből félretett feladatok teljesítését az esztendő hátralevő részében. Egyébként az igényeket kielégítő gáz- és olajszállítás mellett meg­oldottak olyan jelentős üzem. fenntartási feladatokat, mint pél­dául a makói és a városföldi ál­lami gazdasági gázátadó állomás végleges műszerezése. A Kecs­kemét II. és a kiskunfélegyházi állomás műszerezését július dere­kán fejezték be. . A harmadik negyedévben az üzem dolgozóinak legfőbb tenni­valója — mint Bárdy György üzemvezető tájékoztatott — a gyártani a síbakancshoz hasonló fiú túrabakancsot, s az év végéig 40 ezer párat adtunk a megrende­lőnek. A keresletre jellemző, hogy az idén már 80 ezer párra szóló megrendelést kell teljesíte­nünk. Most, az év második felé­ben egy jelentős expdrtmegrende. lést is teljesítenünk kell, Lí­biába szállítunk fiúk részére 30 ezer pár magasszárú cipőt, három színben. Bízunk abban, hogy az év vé­géig teljesíteni tudjuk idei ter­veinket, jelenleg ehhez minden feltételünk adott. Az év első fe­lének célkitűzéseit végrehajtot­tuk, az időarányos tervet 1 száza­lékkal túlteljesítve, 895 ezer pár cipő hagyta el gyárunkat. erőket gáz. és olajszállítás mellett a vá­rosföldi kompresszorállomás fel­készítése a téli üzemelésre. A hideg évszakban megnövő fo­gyasztói igények zavartalan ki­elégítése érdekében augusztus kö­zepe és szeptember 15-e között végzik el a nyomásfokozó beren­dezések nagy karbantartását. A fontos munkát előreláthatólag be tudják fejezni a határidőre. Az Irodagépipari és Finom­­mechanikai Vállalat kecskeméti gyárában 20 ezer pénztárgép el­készítése az idei feladat. Az első félévben teljesítették a tervet a gyáriak, az utóbbi két hónapban azonban már elmaradtak tőle. A szabadságon levő dolgozók hiánya az alkatrészgyártásban és a sze­relésben is visszafogta a teljesít­ményt. Hasonló a helyzet a gyár kooperációs partnereinél is. Így erre a negyedévre mérsékelt ter­melési előirányzatot készítettek Kecskeméten, s annak érdekében munkálkodnak, hogy — ennek si­keres teljesítése mellett — az év utolsó hónapjaiban pótolni tudják a nyári lemaradást. Közben másfajta tennivalók is foglalkoztatják a gyár vezetőit, műszaki gárdáját. Ebben a ne­gyedévben kell ugyanis felkészül­ni az elektronikus pénztárgépek gyártására. Már készülnek az al­katrészekhez szükséges szerszá­mok, s természetesen az első al­katrészek is. £v végéig összesze­relik az első kétszázdarabos null­szériát abban az új műhelyben, amelyet a jövő hónapban ren­deznek be erre a célra. • Szekeres Lajos és Tori Nándor minőségi ellenőrök a csomagolás előtt átvizsgálják a fiúcsizmákat és túrabakancsokat. v

Next

/
Oldalképek
Tartalom