Petőfi Népe, 1978. augusztus (33. évfolyam, 178-205. szám)

1978-08-20 / 195. szám

1978. augusztus 20. • PETŐFI NÉPE • S Trombitásék osztályt váltanak Gaztól zöld gyalogút vezet a tar­lón az akácok övezte kicsiny ta­nyához. A léckerítés biztonságé, ban lompos kutya ugat tartózko­dón, acsarkodás nélkül, jelzéskép­pen. Ritkán fordul meg errefelé Idegen. Az S-ös út forgalmát csak látni, a hang elveszik a távolság­ban. A gépkocsik lefelé vonuló sorát szemmel követve, szürke há­tát a megyének fordítva silbakol a Bács-Kiskun megyét jelző tábla. A pálmonostorai Lehegő dűlő me­gyénk déli végvidéke. Innen kilo. méterekre kell boltba járni, a buszmegállóhoz, vagy a csengelei vasútállomáshoz jókora út után ér félig célba az ember. A távolság megfontolttá teszi a tanyasiakat. És céltudatossá. A hívó szóra kinéző gazda. Trombitás Sándor nem lepődik meg a látogatáson. Lehet, hogy ed­zett a szokatlan kérések dolgában, lévén a foglalkozása információs, a félegyházi vasútállomáson. Er­ről a kötélen száradó vasutas egyenruha is árulkodik. Nem véletlenül említettem a tá­volságot: szolgálatba jövet-menet kilométerek százait kerekezte már le tíz év óta, amióta ide költöztek. Húsz éve dolgozik a vasútnál: volt kocsirendező, váltókezelő, szolgá­lattevő, — majd betegsége után — immár öt éve az utasok eligazító­­ja. Munkásember. Nehéz, küzdel­mes élettel a háta mögött. Asszonya, a nyíltszívű, barátsá. gos Annuska a Keleti Fény Ter­melőszövetkezetben dolgozik. Do­hányos. Nem a dohánnyal, a do­hányból él. Palántáz, szed. válo­gat, fűz — ez a munka a paraszti tudomány különleges ága. Vidám asszonycsapatban tevékenyke­dik, mindig nevetősen. Akkor is így vágott a dologba, amikor még* azt rebesgették, a termelőszövetkezetben még ke­nyerük se lesz ... Beállt. Először azért, hogy az anyjának nyugdí­jat szerezzen, aztán magáért, tag. ként. Dolgoztak, becsülettel a munkahelyen, szívvel-lélekkel a kis romos tanyán. Otthont terem­tettek. Automata mosógéppel. A villanyt 1971-ben evezették be, nagy könnyebbséget jelentett éle­tükben. Meg a háztartási munka megszervezésében. Amiből egyen­lőképpen kiveszi részét mindkét házastárs. Ügy tervezték, hogy itt, a szülők tanyájának közelében, otthonukba naponta meg-megtér. ve élnek. Mindez így lett volna, ha nem szól közbe az iskolakörzetesítés. Ami hasznos dolog egyfelől, de gondoljuk bele, az elsős Sanyikét eljuttatni a két kilométerre levő buszmegállóhoz, aztán otthagyni, hóban-fagyban, hogy bejusson a faluba ... Amit a felnőtt megcsi­nál, anélkül, hogy meditálna ér­demességén, gyermekének nem akarja. Nem húz már a szív, lát­va a gyerek napi küszködését a tudásért, sem a takaros tanyához, sem a hűs vizű, mohos kúthoz, melynek párja a környéken nin­csen, hiába a szép kert... Befizettek OTP-lakásra. Maga-, sodik már a ház a félegyházi Mó­ra téren. Annuska ma is meggyő­ződött erről, amikor vásárolni be­ment a városba. Sorsforduló ez a nyár a Trom­bitás családnak. Lépni, indulni kell. A gyerekért, aki jófejű, nyílt, kiegyensúlyozott teremtés. Akinek a könnyebb életéért, a taníttatá­sáért feladják a tanyát. Az eddigi életüket, amelynek megpróbálta­tásait kiállta a család erős szövet, sége. Annuska — természetesen — munkát vállal. Mondja, gyárban szeretne dolgozni. Sok-sok megva­lósítandó terv vár rájuk: a bérén, dezkedés, meg a kocsi is —, hogy majd ki-ki járhassanak a tanyá­ra. A szociológus úgy fogalmazna. Trombitásék osztályt váltanak. Nehezebb lesz? Könnyebb? Bizakodók, derűsek. A nagy el­határozás súlyát immár a remény könnyíti: megnyílik az út a bol. dogabb, szebb jövő, a kis Sanyika előtt... Nagy Mária • Dr. Czeglédy János, a termelőszövetkezet elnöke (szemben) Miké István gépkocsivezetővel egy IFA billenőplatós teherautó javítási gondjairól beszél­get. Hogyan lesz valakiből igazgató? — Nem úgy, hogy elhatá­rozza. — Szerencse kell hoizzá? — Az is. Ha egyáltalán szerencsének lehet nevezni. — Miért? — Kérdezze meg, hányán cserélnének velem ... — Tehát elégedetlen, csa­lódott? — Hát úgy nézek én ki? Vári Csaba, az MMG Automa­tika Művek kecskeméti vezérlés­technikai gyárának igazgatója. Súlya van és légköre, mint azoknak, akiknek az élet nem sorvasztotta, hanem kifejlesztet­te az egyéniségét. A haja erősen őszül, de ez sem mutatja öre­gebbnek a koránál: 34 éves. Fia­tal Ami azért is feltűnő, mert egy fontos ipari üzemet vezet. Ma még meglehetősen ritka ná­lunk az ennyire fiatal gyárigaz­gató. — Az enyém is rendhagyó eset. Eszembe sem jutott, hogy valaha ilyen fordulatot vesz majd az életem, ami idáig elég viharosan alakult. Budapesten nevelkedtem, a nagyszülei mnél. Nagyon nehéz anyagi körülmé­nyek között Az elbeszélésből kiderül, hogy 13 éves kora óta áll a saját lá­bán. Egy évet töltött Lengyelor­szágban, a nagynéniénél, ahol elvégezte a VII. osztályt majd hazajött és marósnak tanult Csepelen. Munkásszálláson la­kott abból élt, amit vagonkira­kással, egyéb alkalmi munkával keresett. Utána a csongrádi FÜTÖBÉR-nél kapott munkát, ott hallotta, hogy Kecskeméten Gépipari és Automatizálási Fő­iskola — illetve akkor még fel­sőfokú technikum — létesült és jelentkezett. □ □ □ — A főnököm azt mondta, hogy marhaság — emlékezik vissza mosolyogva —, és nem volt hajlandó aláírni a felvételi kérelmet Szerencsére, senkinek sem tűnt fel hogy hiányzik a munkahelyi javaslat, így 15 és fél ponttal felvettek. — Miért éppen ezt választotta? — Hová mehettem volna? Itt nem firtatták, hogy hiányzik a nyolcadik osztályom. A lengye­leknél ugyanis hét osztályos az általános iskolai képzés. Ha ak­kor nekikezdek a hiányok pótlá­sának, 26 évesen végzek a kö­zépiskolával és 30 éves koromra tettem volna műszaki. Szinte rá­­kényszerített az élet, hogy ezt az utat válasszam, pedig inkább humán' beállítottságú voltam. Muszájból lettem marós is, mi­vel csak ebben a szakmában volt felvétel — Ha újból kezdhetné? — Ugyanígy döntenék. Ez a szakma idővel felkeltette az ér­deklődésemet, rájöttem az ízére é$ a szépségére. Megküzdöttem érte, mert a főiskola bizony ne­héz volt. Különösen az első más­fél esztendő. Főleg az alaptár­gyak hiányoztak, mint például a kémia. Ezzel először a főis­kolán találkoztam. A középisko­lai matematikai anyagot a fel­vételi előtt és három hónap alatt vettem át. Rengeteg pótolniva­lóm volt Később belépett a me­chanika, mint teljesen új tan­tárgy, de az alapok ennél is hiányoztak. Szerencsére olyan tanáraink voltak, mint például Szemerei Bandi .bácsi, aki az. új ismereteket kiegészítette a középiskolás anyaggal, így so­kat segített rajtunk. □ □ □ Az eredmény: 1968-ban sike­res felsőfokú technikusi vizsgát tett majd négy évvel később; különbözetivel üzemmérnöki ok­levelet szerzett. A tanulást ké­sőbb sem hagyta abba. Elvé­gezte a kétéves szakmérnöki taraColyamof jelenleg a marxiz­mus—leninizmus 5 esti egyetem szakosítóján képezi magát, poli­tikai gazdaságtanból. Az a tény, hogy most a saját igazgatói iro­dájában beszélgetünk, azt lát­szik igazolni, hogy minden ko­moly igyekezet, erőfeszítés el­nyeri méltó jutalmát. — Nekem Is az a véleményem, ha valaki komolyan dolgozik, az érvényesül. Ha nem is ott, ahol elkezdte. — Ügy értsem, hogy kitérők­kel érkezett ideáig? — Ügy bizony. Rövid ideig a tanszéken , dolgoztam, kutató, munkán, majd munkavédelmi felügyelő voltam, a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsán. Innét a Vas-műszaki Nagykereskedelmi Vállalathoz kerültem, meó-veze­­tőnek, majd a cég megszűnt és így jöttem ide művezetőnek, 300 forinttal kevesebb fizetésért, mint az előző helyemen. — Hogyan lett igazgató? — Nézze, szeptemberben ér­keztem és decemberben nyug­díjazták az akkori telepvezetőt Hogy miért éppen rám gondol­tak, nem tudom, talán nem ta­láltak mást. A dolgok szerencsés összejátszásához tartozik, hogy pont ide jöttem, mivel hívtak máshová is. És pont akkor üre­sedett meg az igazgatói szék. □ □ □ — Ennek már négy esztendeje. Mi az, amire nem is számított, amikor kinevezték? — Minden új volt és szokat­lan. Itt van például az építke­zés. Amikor átvettem a gyárat, egyetlen kócerájból állt és 60-an dolgoztak benne. Egy mocsár volt az egész terület. Ezen kel­lett létrehozni egy jelntősebb műszaki tervező és termelő bá­zist. Most tízszeres létszámmal dolgozunk. 1980-ig 800—900 em-1 bér foglalkoztatását tervezzük. A létszám emelkedésével arányo­san kellett növelnünk a gyár létesítményeit Jelenleg' sokkal nagyobb terhet ró ránk a fej­lesztés, mint a napi termelés. Az építkezést, tervezést, beruházást sajnos, a’ főiskolán nem tanítot­ták. Még egy pár év és lassan képzett építész leszek... □ □ □ Ahogy a szobrász tehetségének mércéje a szobor, úgy tükrözi vissza Vári Csaba teremtő ere­jét a gyár. A semmiből hozta létre, az itt dolgozókkal közösen. Kapcsolatuk is ettől szilárd, köl­csönös bizalmon alapuló. A ve­zetés demokratizmusa jut kife­jezésre abban is, hogy az Igaz­gatói iroda semmivel sem „fény­űzőbb”, mint a munkahelyek. Minden terem világos, fényes, tiszta, egyszerűen, de esztétiku­sán berendezett Derűs, szép környezet veszi körül a tervező­ket és a műszaki rajzolókat de még a lakatosműhely is ragyog, kényelmes. Az egyik szerelőmű­helyben a Zsigulikhoz gyártanak kisműszereket, évente 900 ezer darabot. A mozdulatelemzéses módszerrel működő szerelőszala­gon már nincs kapkodás, min­den dolgozó önállóan gazdálko­dik az idejével. Bizonyítva, hogy futószalagon is lehet emberséges, alkotó körülményeket teremteni. □ □ □ Külön műhelyben készülnek a Szovjetuniónak szánt nagyértékű berendezések. A földgáz- és kő­olajtermelésben fontos szerepet játszó szivattyúállomások a vál­lalat egyedi termékei. A KGST-n belül is egyedül ők gyártják. Űj termékük a biztonsági jelzőköz­pont, amely automatikusan jelez tüzet, betörést, gázömlést, egyéb veszélyeket. Mióta hivatalosan is elrendelték az üzemeltetésü­ket áruházakban,- múzeumokban és más védettségre szoruló he­lyeken, alig győzik kielégíteni az igényeket. Nem tudom, mit csodáljak jobban? A világoskék csempével burkolt fürdőt, a patyolattiszta mellékhelyiséget, a fogasos öltö­zőt, ahol száz helyett négyszá­zan cserélhetnek ruhát? Így is lehet gazdálkodni a hellyel és a pénzzel. Meg úgy is, hogy az eddigi épületek saját tervezés­ben és kivitelezésben készültek, dunaújvárosi szabványelemek­ből A négyhajós, vadonatúj szerei­dé még üres. Ez már nem a saját művük, de a kőműves­­munkát és a szakipari munka egy részét a maguk erejéből ol­dották meg. — Ez egy nagyszerű dolog. A gyárépítés. Végső soron alkotó munka. A termelés is. Elsősor­ban ez vonzott, hogy egy olyan szakmából, mint a munkavéde­lem, átnyergeljek az iparba. Itt minden ablaknak, é ajtószínnek külön története van. Jó érzés, ha tudja az ember, hogy ezt mi csináltuk. nem felel meg az egyes emberek várakozásának. Főleg, ha abból indulunk ki, hogy a termelés rendje, fegyelme mindenkire nézve kötelező. Sajnos, azt nem tehetem meg, hogy aki rossz, hanyag munkát végez, elküldöm. Azt se, hogy anyagilag még ösz­tönzőbbé tegyem a jobb munkát, mivel maximálták a kifizethető teljesítményszázalékot. Bizonyos intézkedések az én kezemet is megkötik és ezt, hiába akar­nám, nem tudnám minden dol­gozónak megmagyarázni. Végül is értük vagyok és ezt, úgy ér­zem, hogy bizonyítottam is. — Sokan úgy tartják, hogy az igazgatók bársonyszékben ülnek és dúskálnak a javakban. Job­ban él, mióta igazgató? — Hát időm nincs semmire, pediig nekem is van két nevelet­len gyerekem. Az sem titok, hogy mennyi a fizetésem: 6000 forint. Ha valaki sok pénzt akar keresni, ne pályázzon a helyem­re. Majdnem ennyit keresnek a kubikosaink, túlóra nélkül. Két­szer voltunk külföldön, a laká­somra 2005-ig fizetem a részlete­ket. Ezzel is megjártam. Nyolc évig laktunk albérletben, két gyerekkeL Rá fél évre, hogy igazgatónak kineveztek, jött meg a kiutalás. Ez>a fél év 100 ezer forintomba került. Mint művezető, munkásnak számítot­tam, mint telepvezető már a nem fizikai kategóriába tarto­zom. Ilyen az élet. □ — Jó vezetőnek tartja magát? — Erre azt kellene válaszol­nom, hogy kérdezze meg mások - tóL Meglehet, ők Is tévednének a megítélésemben. Ahol 600 ember dolgozik, ott ennyinek az 'érdekét kell nézni, és ez olykor □ □ □ Már mulat is rajta, hogy igazgató létére siránkozik. De hát én mondtam az előbb, hogy az igazgatókat úgy képzelik el, mint akiket vastagon párnázott aj.tó választ el a valóságtól. Akik nem is ezen a földön jár­nak. Most döntsem el hol az igazság? Nem nehéz megállapí­tanom, hogy semmilyen sablon nem illik rá. Csöppet sem hiva­talos, nem mérlegeli a szavait, hogy mi tartozik a nyilvános­ságra és mitől kell megóvni a tekintélyét. Nem visel fehér in­get, nyakkendőt, saját Zsiguliján intézi a hivatalos* ügyeket is. Nem kerülik el á gondok, de nem is veszik el a kedvét. Ná? la az igazgatói kinevezés nem az önmegvalósítás csúcsát és befejezését jelenti, hanem a kezdetét Nem a rang, hanem a feladat lelkesíti. Foglalkozási ro­vatába akár azt is beírhatnánk: hivatásos gyárépitő. Vadas Zsuzsa Bízunk a fiatalokban címmel levelet kaptunk a napokban dr. Czeg­lédy Jánostól, a mélykúti Alkotmány Termelőszövetkezet elnökétől, amelyben leírja, hogy milyen intézkedésedet hoztak a fiatalok veze­tésbe történő bevonására, lakásépítésük segítésére, kulturális igénye­ik kielégítésére. A tömör információ alapján látogattunk el Mélykút­­ra, hogy részletesebben érdeklődjünk. Az elnök elmondta: ,— A fiatalok iránti biza­lom jele, hogy a közelmúlt­ban négy friss diplomás ka­pott felelős be­osztást, hatan pedig példa­mutató, lelkiis­meretes mun­kájukkal érde­melték ki, hogy vezető beosztásba ke­rüljenek. Tá­mogatjuk az ifjúság lakás­­építési törek­véseit, ingyen­telket kapnak, kedvezményes fuvart Segítjük továbbtanulásu­kat Gondoskodunk a gyermek­­gondozási segélyen levő, illetve a katonai szolgálatot teljesítő fiatalokról a háztáji, illetve az illetményföldet ugyanúgy meg­kapják, mintha dolgoznának. A 3900 hektárnyi területen gazdálkodó termelőszövetkezet­nek igen nagy szüksége van a frissítésre. Az előző évek pénz­ügyi terheit még mindig nyögi a gazdaság. Nem tudták meg­művelni a 960 hektárnyi szőlőt és gyümölcsöst munkaerőhiány miatt, ezért ez az üzemág min­dig veszteséges volt. Tavaly az összes területet átadták a Kun­bajai Állami Gazdaságnak és áttértek a szántóföldi növény­­termesztésre, valamint a szarvasmarha-tenyésztés fejlesz­tésére. Elsősorban azokat a nö­vényeket termesztik, amelyek művelése teljesen gépesíthető. A búzával és a kukoricával belép­tek a bábolnaiak által kezdemé­nyezett iparszerű termelési rend­szerbe. Napraforgóval a bácsal­másiak által létrehozott BNR-be. Kenderrel a szegedi termesztési rendszerbe. Az utóbbi években mintegy 20 millió forint értékű géppel gyarapodtak. Nemcsak a növénytermesztés­ben, hanem a gépesítésben is szakosodtak. Nagy teljesítményű Rába-Steiger traktorokat sze. reztek be. a kombájnjaik pedig kizárólag .NDK gyártmányúak. Illés Mihály, a pártalapszer­­vezet titkára mindezekhez hoz­zátette, hogy a több, mint 660 dolgozó tagból mintegy kétszáz 30 éven aluli fiatal A KISZ- tagok száma viszonylag alacsony. Erről Kovács Ferenc, a KISZ- alapszervezet titkára többet tu­dott mondani. — Harmincöt KISZ-fiatalunk van. Elhatároztuk; mindenki egy-egy fiatalt von be a KISZ- munkába, hogy rövidesen meg­kétszereződjék a létszámunk. Természetesen az agitációnak tartalmában is változnia kell Védnökséget vállaltunk a munkagépek karbantartása fe­lett, a traktoros brigád, amely­ben sok a fiatal a betakarítás zökkenőmentes elvégzését hatá­rozta el Sikerűit is 14 munka­nap alatt végezni, a gabonát biztonságba helyeztük. A mi gé­peink segítettek a csikériai té­­esznek aratni. A szocialista bri­gádok versenyében a Tessedik Sámuel ifjúsági traktoros brigád az első negyedéves értékelésben a második helyezést érte el. Az elnök mosolyogva kiegé­szítette: — A KISZ-alapszervezet nagy­szabású vasgyűjtési akciója nyo­mán talán rend lesz a gépud­varban. A hulladékért kapott pénzösszeg teljes egészében a fiataloké, kulturális igényeik ki­elégítésére, sportolásra használ­hatják feí Erre a célra egyéb­ként létesítettünk még külön 10 ezer forintos ifjúsági alapot is. • Ráczki Gábor üzemgazdász: — Már az első hetekben izgal­mas feladatot kaptam. Az új diplomások közül Rácz­ki Gáborral beszélgettünk: — A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen végeztem, mint üzemszervezési mérnök. Hat éve vettek fel a pártba, tíz éve vagyok KISZ-tag. 1978. január elseje óta vagyok itt üzemgaz­dász. Érdekes feladatot kaptam már az első hetekben. A költ­ségek alakulását kell figyelem­mel kísérnem a szarvasmarha­tenyésztésben. Kevesebb takar­mányfelhasználással több tejet és nagyobb súlygyarapodást le-, hét elérni. Magyartarka-állomá­­ny úrikkal ugyanis nem elégedett a vezetőség, szeretnénk javítani a gazdasági mutatókat. Izgalmas munka ez, remélem, hogy sike­rül jó javaslatokat az asztalra tennem. Jólesik, hogy megbíznak bennem, szeretném ezt a meg­becsülést viszonozni. Schwaiger Ferenc műszaki ve­zető arról beszélt, hogy a szö­vetkezet gondoskodik a szak­munkás-utánpótlásról. Tizenöt ipari tanulójuk van jelenleg is. Társadalmi ösztöndíjat kapnak három évig. Ennek ellenében kö­telesek a mestervizsga után fttég három évig dolgozni a szö­vetkezetben. Nagyobb részük a terminus letelte után is a szö­vetkezetben marad. Illés Mihály, a pár talapszerve­zet titkára hangsúlyozta: — Nagyon fontosnak találjuk, hogy a szakmunkásképzés folya­matos legyen, hiszen a termelési rendszerekben milliós értékű, gé­pek vannak egy-egy emberre bízva. Nem mindegy, hogyan kezeli őket Nagyon fontos a hozzáértés. Rendszeresen, tan­folyamokon képezzük tovább a gépkezelőket. A szellemi befek­tetés a termelési eredmények­ben kamatozik. A mélykúti Alkotmány Ter­melőszövetkezetben igyekeztek az utóbbi két évben fordulatot elérni a gazdálkodásban. A vál­tozások egyik alapja a fiatalok nevelése, szaktudásuk növelése, annak érdekében, hogy — jel­képesen mondva — át tudják venni a stafétabotot az idősebb nemzedéktől. Kereskedő Sándor • Kovács Ferenc KISZ-titkár fa kép bal oldalán) a szerelőműhelyl dolgozik. A Május I. szocialista brigád tagja. (Straszer András I vételei.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom